32014R0538[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 538/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendeletet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (2) megerősítette, hogy a jelenlegi fejlemények és a valószínűsíthető jövőbeni tendenciákat övező bizonytalanságok további lépéseket igényelnek annak biztosítása érdekében, hogy az uniós politika továbbra is a környezet állapotának, a lehetséges válaszlehetőségeknek és azok következményeinek alapos megértésén alapuljon. Eszközöket kell kialakítani garantált minőségű adatok és mutatók kidolgozása, illetve hozzáférhetőbbé tétele érdekében. Fontos, hogy az ilyen adatokat érthető és elérhető formában bocsássák rendelkezésre.

(2) A 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikke felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról, és adott esetben új környezeti-gazdasági számlamodulok - például környezetvédelmi kiadások és bevételek/környezetvédelmi kiadási számlák, környezeti áruk és szolgáltatások ágazata és energiaszámlák - bevezetését javasolja.

(3) Az új modulok közvetlenül hozzájárulnak az Unió zöld növekedési és erőforrás-hatékonysági politikai prioritásaihoz azzal, hogy fontos információt adnak az olyan mutatók alakulásáról, mint a piaci kibocsátás és foglalkoztatás a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatában, a nemzeti környezetvédelmi kiadások, valamint az energiafelhasználás NACE-lebontásban.

(4) Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága 2012. februári 43. ülésén nemzetközi statisztikai szabványként fogadta el az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszerének (SEEA) központi keretét. Az e rendelet által bevezetett új modulok teljes mértékben összhangban vannak az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszerével.

(5) Konzultációra került sor az európai statisztikai rendszer bizottságával.

(6) A technikai és tudományos haladás figyelembevétele és az energiaszámlákra vonatkozó rendelkezések kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében foglalt VI. melléklet 3. szakaszában említett energetikai termékek jegyzéke részletes meghatározásának tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(7) Az e rendelet mellékletében foglalt V. melléklet egységes alkalmazása megkönnyítésének érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglaltak szerint kell gyakorolni. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a végrehajtási aktusok elfogadásához.

(8) A 691/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 691/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. a 2. cikk a következő pontokkal egészül ki:

"4. »környezetvédelmi kiadások« a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrások. A környezetvédelem minden olyan tevékenységet és intézkedést magában foglal, amelyek fő célja a környezetszennyeződés, valamint mindenfajta egyéb környezetkárosodás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Idetartozik a környezet helyreállítását célzó összes intézkedés is, amelyet a környezet károsodását követően hoztak meg. Nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba azok a tevékenységek, amelyek ugyan jótékony hatással vannak a környezetre, de elsősorban egy adott vállalat vagy más intézmény műszaki szükségleteit elégítik ki vagy a higiéniára, illetve a biztonságra és védelemre vonatkozó belső előírásainak felelnek meg;

5. »környezeti áruk és szolgáltatások ágazata«: a nemzetgazdaság azon termelési tevékenységei, amelyek környezetvédelmi termékeket állítanak elő (környezeti áruk és szolgáltatások). A környezetvédelmi termékek olyan termékek, amelyeket (a 4. pontban meghatározottak szerinti) környezetvédelmi, valamint erőforrás-gazdálkodási célból állítottak elő. Az erőforrás-gazdálkodás magában foglalja a rendelkezésre álló természeti erőforrások védelmét, fenntartását és állagának javítását, és ezáltal a természeti erőforrások kimerülése elleni védekezést;

6. »fizikai energiaáramlási számlák« a nemzetgazdaságba bekerülő fizikai energiaáramlások, a gazdaságon belül mozgó áramlások és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kijutó energiaáramlások konzisztens összesítései."

2. A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

"d) a környezetvédelmi kiadási számlák modulja a IV. mellékletben meghatározottak szerint;

e) a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlamodulja, az V. mellékletben meghatározottak szerint;

f) a fizikai energiaáramlási számlák modulja, a VI. mellékletben meghatározottak szerint";

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet 3. szakaszában említett energetikai termékek részletes meghatározása céljából, az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) mellékletében meghatározott jegyzékek alapján.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy a válaszadókra. Az első albekezdésben említett jegyzékek létrehozása és azt követő naprakésszé tétele során a Bizottságnak kellően meg kell indokolnia lépéseit, adott esetben felhasználva az érintett szakértők véleményét a költséghatékonysági elemzés tekintetében, ideértve a válaszadókra rótt többletterheket és az előállítás költségeit is.

5. Az V. melléklet egységes alkalmazása megkönnyítésének érdekében a Bizottság 2015. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok révén létrehozza a környezeti áruk és szolgáltatások, illetve a gazdasági tevékenységek tájékoztató jellegű gyűjteményét, melyet az V. melléklet tartalmaz az alábbi kategóriák szerint: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák. A Bizottság szükség esetén naprakésszé teszi e gyűjteményt.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1099/2008/EK rendelete az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.)."."

3. A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az I., II. és III. mellékletben szereplő (1) bekezdés szerinti eltérés megszerzése céljából az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz 2011. november 12-ig. A IV., V. és VI. mellékletben szereplő (1) bekezdés szerinti eltérés megszerzése céljából az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz 2014. szeptember 17-ig."

4. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2011. augusztus 11-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.";

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A 3. cikk (3) és (4) bekezdésének értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik."

5. E rendelet melléklete kiegészíti a 691/2011/EU rendeletet, annak IV., V. és VI. mellékleteként.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

(1) Az Európai Parlament 2014. április 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. november 20-i 1386/2013/EU határozata a "Jólét bolygónk felélése nélkül" című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. július 6-i 691/2011/EU rendelete az európai környezeti-gazdasági számlákról (HL L 192., 2011.7.22., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a 2011. február 16-i Tanács 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

MELLÉKLET

"IV. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezetvédelmi kiadási számlák a környezetvédelmi kiadásokra, vagyis a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrásokra vonatkozó adatokat az integrált nemzeti számlák európai rendszerével (ESA) kompatibilis módon mutatják be. A számlák lehetővé teszik a környezetvédelmi kiadások összesítését, amelyek meghatározása: a rezidens egységek által felhasznált környezetvédelmi szolgáltatásoknak, a környezetvédelmi tevékenységek bruttó állóeszköz-felhalmozásának, valamint a környezetvédelmi transzfereknek (amelyek nem az előző tételek ellentételezései) az összege a külföld által finanszírozott összeggel csökkentve.

A környezetvédelmi kiadási számlákhoz a nemzeti számlákon már meglevő információt kell felhasználni (termelési és jövedelemtermelési számlák; NACE szerinti bruttó állóeszköz-felhalmozás, forrás-felhasználás táblák; a kormányzati funkciók osztályozásán alapuló adatok), vállalkozások szerkezeti statisztikái, gazdasági szervezetek regisztere és egyéb források.

Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a tagállamoknak a környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó számlák céljaira gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezetvédelmi kiadási számlák rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, továbbá az elsődleges, másodlagos és kiegészítő tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi kiadásokat mutatja ki. Az alábbi szektorokat fedik le:

- államháztartás (a háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézményeket is beleértve) és a környezetvédelmi szolgáltatásokat intézményi szektorként nyújtó vállalatok. A környezetvédelmi szolgáltatásokat fő tevékenységként nyújtó szakosodott termelők,

- környezetvédelmi szolgáltatásokat igénybevevő háztartások, államháztartás és vállalatok,

- a külföld, mint a környezetvédelmi transzferek kedvezményezettje vagy származási helye.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok a környezetvédelmi kiadási számlákat az alábbi mutatók alapján állítják elő, amelyek meghatározására az ESA-val összhangban került sor:

- a környezetvédelmi szolgáltatások kibocsátása. A piaci kibocsátást, a nem piaci kibocsátást és a kiegészítő tevékenységek kibocsátását elkülönítik egymástól,

- a környezetvédelmi szolgáltatások szakosodott termelők általi folyó termelőfelhasználása,

- környezetvédelmi szolgáltatások importja és exportja,

- a hozzáadottérték-adó (héa) és más adók összege, a környezetvédelmi szolgáltatások során felhasznált termékekre adott támogatással csökkentve,

- bruttó állóeszköz-felhalmozás, valamint a környezetvédelmi szolgáltatások előállítására szolgáló, nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege,

- környezetvédelmi szolgáltatások végső fogyasztása,

- környezetvédelmi transzferek (kapott/fizetett).

Minden adatot nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi bontásban kell megadni:

- a környezetvédelmi szolgáltatások termelője/fogyasztója a 2. szakasz meghatározása szerint,

- a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (CEPA) az alábbi csoportosítás szerint: Az államháztartás tevékenységeire és a környezetvédelmi transzferekre vonatkozóan: A vállalatok kiegészítő tevékenységeire vonatkozóan: A másodlagos és szakosodott termelő vállalkozásokra vonatkozóan: A háztartásokra mint fogyasztókra vonatkozóan:

- CEPA 2

- CEPA 3

- A CEPA 1, CEPA 4, CEPA 5 és CEPA 7 összege

- CEPA 6

- A CEPA 8 és CEPA 9 összege

- CEPA 1

- CEPA 2

- CEPA 3

- A CEPA 4, CEPA 5, CEPA 6, CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege

- CEPA 2

- CEPA 3

- CEPA 4

- CEPA 2

- CEPA 3

- A környezetvédelmi szolgáltatások kiegészítő tevékenységkénti nyújtására az alábbi NACE-kódok: NACE Rev. 2 B, C, D nemzetgazdasági ágazat, 36. ágazat. A C nemzetgazdasági ágazat adatait ágazati lebontásban kell megadni. A 10-12., 13-15. és 31-32. ágazatokat össze kell vonni. Azok a tagállamok, amelyek az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (1) alapján (a mutatók meghatározása, az adattovábbítás technikai formátuma, a NACE Rev. 1.1 és NACE Rev. 2.-re vonatkozó kettős jelentéstételi kötelezettség valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikáira nyújtandó eltérés tekintetében) nem kötelesek környezetvédelmi kiadási adatokat gyűjteni egy vagy több NACE-kódra vonatkozóan, nem kötelesek ezen NACE-kódokra vonatkozó adatokat szolgáltatni.

2. Az 1. pontban említett CEPA-osztályok a következők:

CEPA 1 - A környezeti levegő és az éghajlat védelme

CEPA 2 - Szennyvízgazdálkodás

CEPA 3 - Hulladékgazdálkodás

CEPA 4 - Talaj, felszín alatti víz, felszíni víz védelme és rehabilitációja

CEPA 5 - Zaj és vibráció mérséklése

CEPA 6 - A biodiverzitás és tájak védelme

CEPA 7 - Sugárzás elleni védelem

CEPA 8 - Környezetvédelmi kutatás és fejlesztés

CEPA 9 - Egyéb környezetvédelmi tevékenység

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

V. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETI ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezeti áruk és szolgáltatások statisztikája a nemzetgazdaság környezetvédelmi termékeket előállító termelési tevékenységeinek adatait rögzíti és mutatja be az ESA szerint bejelentett adatokkal összeegyeztethető módon.

A környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számláinál fel kellene használni a nemzeti számlákból, a vállalkozások szerkezeti statisztikáiból, a gazdasági szervezetek regiszteréből és egyéb forrásokból nyert információkat.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezeti áruk és szolgáltatások vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezeti áruk és szolgáltatások rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, és a termelés határán belül létrehozott valamennyi környezeti áruból és szolgáltatásból áll. Az ESA meghatározása szerint a termelés olyan termék-előállítási vagy szolgáltatásnyújtási tevékenység, amely egy intézményi egység ellenőrzése és felelőssége alatt valósul meg munkaerő-, tőke-, termék- és szolgáltatásráfordítások felhasználásával.

A környezeti áruk és szolgáltatások az alábbi kategóriákba oszthatók: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatáról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

- piaci kibocsátás, melyből:

- export,

- a piaci tevékenység hozzáadott értéke,

- a piaci tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás.

Minden adatot nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni, a »foglalkoztatottság« mutatója kivételével, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás egysége a »teljes munkaidős egyenérték«.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi kombinált osztályozásban kell megadni:

- a gazdasági tevékenységek osztályozása a NACE Rev. 2 szerint, (A*21 aggregációs szint, az ESA-ban meghatározottak szerint),

- a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (CEPA) és az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszere az alábbi csoportosításban:

- CEPA 1

- CEPA 2

- CEPA 3

- CEPA 4

- CEPA 5

- CEPA 6

- A CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege

- CReMA 10

- CReMA 11

- CReMA 13

- CReMA 13A

- CReMA 13B

- CReMA 13C

- CReMA 14

- A CReMA 12, CReMA 15 és CReMA 16 összege

2. Az 1. pontban említett CEPA osztályok a IV. mellékletben találhatók. Az 1. pontban említett CReMA osztályok az alábbiak:

CReMA 10 - Vízgazdálkodás

CReMA 11 - Erdészeti erőforrásokkal való gazdálkodás

CReMA 12 - Vadon élő állat- és növénygazdálkodás

CReMA 13 - Energiaforrásokkal való gazdálkodás

- CReMA 13A - Megújuló energiaforrásból származó energiatermelés

- CReMA 13B - Hő/energiamegtakarítás és -gazdálkodás

- CReMA 13C - A fosszilis energiaforrások nyersanyagként való felhasználásának minimálisra csökkentése

CReMA 14 - Ásványgazdálkodás

CReMA 15 - Az erőforrás-gazdálkodás céljából folytatott kutatási és fejlesztési tevékenység

CReMA 16 - Egyéb erőforrás-gazdálkodási tevékenységek

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

VI. MELLÉKLET

A FIZIKAI ENERGIAÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A fizikai energiaáramlási számlák a terajoule-ban kifejezett energia fizikai áramlására vonatkozó adatokat tüntetnek fel a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA) teljes mértékben összehangolt módon. A fizikai energiaáramlás-számlák rögzítik az energiaadatokat a nemzetgazdaságok rezidens egységeinek gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenység szerinti bontásban. Ezek a számlák a természetes energiabevitelek, energetikai termékek és veszteségenergiák forrását és felhasználását mutatják be. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést, fogyasztást és felhalmozást.

Ez a melléklet meghatározza a fizikai energiaáramlási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A fizikai energiaáramlási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.

Az ESA alapján egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van - azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.

A fizikai energiaáramlási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő fizikai energiaáramlást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy az áramlásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.

A fizikai energiaáramlási számlák az energiának a környezetből a gazdaságba, a gazdaságból vissza a környezetbe történő, valamint a gazdaságon belüli fizikai áramlását rögzítik.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a fizikai energiaáramlási számlákat a következő mutatók szerint kell elkészíteniük:

- a fizikai energiaáramlások három általános kategóriába csoportosítva:

i. természetes energiaforrások;

ii. energetikai termékek;

iii. energiamaradványok;

- a fizikai energiaáramlások eredete öt kategóriába csoportosítva: termelés, fogyasztás, felhalmozás, külföld és környezet,

- a fizikai áramlások rendeltetési helye, ugyanabba az öt kategóriába csoportosítva, mint a fizikai energiaáramlások eredete.

Valamennyi adatot terajoule-ban kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az alábbi - fizikai egységekben mért - adatokat kell megadni:

- Az energiaáramlás forrástáblája. Ez a tábla a természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok (vízszintes sorok) forrását rögzíti eredet, vagyis a »szállító« (függőleges oszlopok) szerint.

- Az energiaáramlás felhasználástáblája. Ez a tábla a természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok (vízszintes sorok) felhasználását rögzíti eredet, vagyis a »felhasználó« (függőleges oszlopok) szerint.

- A légköri kibocsátással járó energiaáramlások felhasználástáblája. Ez a tábla a légköri kibocsátással járó, természetes energiaforrások, energetikai termékek (vízszintes sorok) felhasználását rögzíti a felhasználó és a kibocsátó egység (függőleges oszlopok) szerint.

- Összekötő táblázat, amely azokat a különböző elemeket mutatja meg, amelyek az energiaszámlák és energiamérlegek közötti eltérést okozzák.

2. A forrástáblának és az energiaáramlások felhasználástábláinak (ideértve a kibocsátással járó áramlásokat) formátuma - a sorokat és oszlopokat tekintetve - megegyezik.

3. Az oszlopok a fizikai áramlások eredetét (forrását) vagy rendeltetését (felhasználását) jelölik. Az oszlopok öt kategóriába vannak csoportosítva:

- A »termelés« az áruk és szolgáltatások előállítására vonatkozik. A termelési tevékenységek osztályba sorolása a NACE Rev. 2 szerint történik és az adatok jelentésére az A*64 aggregációs szinten kerül sor.

- A »fogyasztási« tevékenységek a háztartások végleges fogyasztására vonatkozóan összesítve, illetve három alosztályba (közlekedés, hűtés/fűtés, egyéb) sorolva kerülnek feltüntetésre.

- A »felhalmozás« az energetikai termékkészletek gazdaságon belüli változásaira utal.

- A »külföld« az importált és exportált termékek áramlását rögzíti.

- »Környezet« a természetes energiaforrások áramlásának eredetét és a maradvány áramlások rendeltetési helyét rögzíti.

4. A sorok a fizikai áramlás típusát írják le a 3. szakasz első franciabekezdésének osztályozása szerint.

5. A természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok osztályozása az alábbiak szerint:

- a természetes energiaforrásokat nem megújuló természetes energiaráfordításokra és megújuló természetes energiaráfordításokra lehet osztani,

- az energetikai termékek csoportosítása az európai energiastatisztikákban használatos osztályozás szerint történik,

- az energiamaradványok a veszteséget is tartalmazzák (pénzérték nélkül); a kibányászás/kitermelés elosztás/szállítás átalakítás/átváltás és tárolás során bekövetkező veszteségeket; valamint a forrás- és felhasználási táblák kiegyensúlyozására szolgáló egyenlegező tételeket.

6. A rezidens elv mutatójának »átkonvertálása« a területalapú mutatónak az egész nemzetgazdaságra vonatkozóan történik (nincs iparágak szerinti bontás) és az alábbi módon lehet kiszámítani: a rezidens egységek összes energiafelhasználása:

- a rezidens egységek energiafelhasználása külföldön

+ a nem rezidensek energiafelhasználása az adott ország területén

+ statisztikai különbségek

= bruttó belföldi energiafelhasználás (területalapú)

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év."

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).