32011R0691[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 691/2011/EU rendelete ( 2011. július 6. ) az európai környezeti-gazdasági számlákról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 691/2011/EU RENDELETE

(2011. július 6.)

az európai környezeti-gazdasági számlákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 1 ),

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése többek között úgy rendelkezik, hogy az Unió "Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul".

(2)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 2 ) megerősítette, hogy a környezet állapotáról és a legfontosabb tendenciákról, a környezeti változásokat előidéző tényezőkről és mozgatórugókról szóló helytálló információ alapvetően fontos a hatékony szakpolitika kialakításához és végrehajtásához, általánosabb értelemben pedig a polgárok fokozottabb bevonásához. Eszközöket kell kialakítani annak érdekében, hogy a nyilvánosság nagyobb mértékben tudatában legyen a gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak.

(3)

Az Unió fenntartható fejlődése szempontjából a jövőben alapvető fontosságú lesz az erőforrások szűkösségére irányuló mérések tudományosan megalapozott megközelítése.

(4)

A közösségi statisztikai programról (2008-2012) szóló, 2007. december 11-i 1578/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 3 ) egyértelműen megállapítja, hogy a környezet terén jó minőségű statisztikákra és számlákra van szükség. A 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó fő kezdeményezések között kimondja továbbá, hogy adott esetben jogalapokat kell kialakítani a jelenleg jogi aktus hatálya alá nem tartozó legfontosabb környezeti adatgyűjtési területekre.

(5)

"A GDP-n innen és túl: a haladás mérése változó világunkban" című, 2009. augusztus 20-i közleményében a Bizottság elismerte, hogy a következetesebb és átfogóbb szakpolitikai döntéshozatal érdekében szükség van arra, hogy a már meglévő mutatókat a környezeti és társadalmi szempontokra is kiterjedő adatokkal egészítsük ki. E cél érdekében a környezeti-gazdasági számlák révén figyelemmel kísérhető a gazdaság által a környezetre gyakorolt nyomás és megvizsgálható, hogy hogyan lehetne enyhíteni azt. A környezeti-gazdasági számlák a gazdasági, a háztartási és a környezeti tényezők közötti kölcsönhatásokat írják le, következésképpen nagyobb információs értékkel bírnak, mint a nemzeti számlák önmagukban. Fontos adatforrást jelentenek a környezetpolitikai döntések szempontjából, és a Bizottságnak is fel kellene használnia azokat a hatásvizsgálatok elkészítése során. Összhangban a fenntartható fejlődés alapelveivel, valamint az erőforrás-hatékony és kevéssé szennyező gazdaság megvalósításának céljával, amely az Európa 2020 stratégiában és számos fontos kezdeményezésben is szerepel, egyre sürgetőbb egy olyan adatkeret kidolgozása, amely a gazdasági kérdések mellett a környezeti kérdéseket is következetesen magában foglalja.

(6)

Az uniós gazdasági statisztikák és számos gazdasági mutató (ideértve a GDP-t is) elkészítéséhez a fő eszközt az Európai Számlarendszer (ESA) jelenti, amelyet a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet ( 4 ) (a továbbiakban: ESA 95) hozott létre, és amely megfelel az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által 1993 februárjában elfogadott Nemzeti Számlák Rendszerének (SNA). Az ESA nyújtotta keret felhasználható a gazdaság számos vonatkozásának (pl. struktúrájának, egyes részeinek, időbeli fejlődésének) elemzésére és értékelésére, egyes speciális adatigények esetén azonban - pl. ami a környezet és a gazdaság kölcsönhatásának elemzését illeti - a legjobb megoldás külön szatellitszámlák készítése.

(7)

Az Európai Tanács a 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. A nemzeti számlákat ezért minden tekintetben következetes adatokat szolgáltató, integrált környezeti-gazdasági számlákkal kell kiegészíteni.

(8)

Rendkívül fontos, hogy amint a rendszer teljesen működőképessé válik, az európai környezeti-gazdasági számlákat aktívan és megfelelően alkalmazzák valamennyi tagállamban és valamennyi érintett uniós szakpolitika kialakításakor, mint a hatásvizsgálatok, a cselekvési tervek, a jogszabálytervezetek és a szakpolitikai folyamat egyéb jelentős eredményeinek meghatározó tényezőit.

(9)

Időszerűbb adatokat ultrarövid távú előrejelzéssel (now-casting) is elő lehetne állítani, amely az előrejelzésekhez hasonló statisztikai módszereket alkalmazva megbízható becsléseket eredményez.

(10)

A szatellitszámlák lehetővé teszik, hogy a nemzeti számlák analitikus kapacitását rugalmas módon, a központi rendszer túlterhelése vagy működésének megszakítása nélkül terjesszék ki olyan, a társadalomban aggodalmat keltő, kiválasztott területekre, mint amilyen az emberi tevékenység folytán a környezetre nehezedő nyomás. A szatellitszámlákat rendszeresen, közérthető formában nyilvánosságra kell hozni.

(11)

Az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszere (SEEA), amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Világbank közösen dolgoztak ki, az SNA szatellitrendszere. Közös keretbe foglalja a gazdasági és környezeti információkat a környezet által a gazdaságban játszott szerep, illetve a gazdaság által a környezetre gyakorolt hatás mérése érdekében. Mutatókat és leíró statisztikákat biztosít a politikai döntéshozók számára e kölcsönhatások figyelemmel kísérésére, és adatbázist nyújt a stratégiai tervezéshez és a szakpolitikai elemzéshez a fejlődés fenntarthatóbb útjainak azonosítása érdekében.

(12)

Az SEEA a lehető legnagyobb mértékben szintetizálja és integrálja a környezeti-gazdasági számlák különböző kategóriáit. Általában véve mindezek a kategóriák kiszélesítik a költség, az eszközfelhalmozás és a tőkekészlet SNA-ban meglévő fogalmát azáltal, hogy fizikai értelemben további adatokkal egészítik ki ezeket, ekként lefedve a környezeti költségeket és a természeti értékek termelés során történő felhasználását, vagy azáltal, hogy e hatások pénzügyi értelemben történő szerepeltetésével módosítják a fogalmakat. Ezen az általános irányultságon belül a számos meglévő kategória jelentősen eltér egymástól a módszertan és az érintett környezeti probléma szempontjából.

(13)

A Bizottság 1994-ben ismertette a "zöld elszámolással" kapcsolatos első stratégiáját. Az azóta eltelt időben a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok olyan mértékű előrelépést értek el az elszámolási módszerek kifejlesztésében és tesztelésében, hogy több tagállam ma már rendszeresen szolgáltat környezeti-gazdasági számlákat. Leggyakoribbak a levegőkibocsátások (köztük az üvegházhatást okozó gázok) fizikai áramlására vonatkozó számlák, továbbá az anyagfogyasztásról készített, illetve a környezetvédelmi kiadásokról és környezetvédelmi adókról szóló pénzügyi elszámolások.

(14)

A közösségi statisztikai program (2008-2012) által lefedett időszakra vonatkozó egyik célkitűzés az, hogy kezdeményezzék, hogy egyes területeken, ahol rendszeresen állítanak elő kellő érettséget elért európai statisztikákat, a megállapodásokat uniós jogszabály váltsa fel.

(15)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) az európai környezeti-gazdasági számlák referenciakerete. A rendelet többek között megköveteli, hogy az európai statisztikák megfeleljenek a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének.

(16)

Mivel a környezeti-gazdasági számlák különböző csoportjai kidolgozás alatt állnak, érettségi szintjük pedig eltér, olyan moduláris struktúrát kell elfogadni, amely megfelelő rugalmasságot biztosít, és lehetővé teszi többek között további modulok bevezetését is.

(17)

Kísérleti tanulmányi programot kell létrehozni a jelentéstétel és az adatok minőségének javítása, a módszerek fejlesztése és a további fejleményekre való felkészülés érdekében.

(18)

További jelentéstételi kötelezettségek bevezetését megvalósíthatósági elemzésnek kell megelőznie.

(19)

A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy eltéréseket engedélyezzen a tagállamok számára az átmeneti időszakok alatt, amennyiben nemzeti statisztikai rendszereik jelentős átalakításokat igényelnek.

(20)

Az Uniónak ösztönöznie kell környezeti-gazdasági számlák bevezetését harmadik országokban, különösen azokban, amelyek tagállamokkal közösen birtokolnak környezeti erőforrásokat (főként vizet).

(21)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére szolgáló közös keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a moduloknak a környezeti, gazdasági és technikai fejleményekhez való igazítása és módszertani útmutatás nyújtása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(23)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 6 ) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Az európai statisztikai rendszer bizottságával konzultációt folytattak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére, abból a célból, hogy az ESA 95 szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hozzon létre, és ennek érdekében meghatározza a környezeti-gazdasági számlák összeállításához használandó módszertant, közös szabványokat, fogalommeghatározásokat, osztályozásokat és elszámolási szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"levegőkibocsátás" : gáz-halmazállapotú vagy szemcsés anyagok fizikai áramlása a nemzetgazdaságból (termelési vagy fogyasztási folyamatok) a légkörbe (a környezeti rendszer részeként);

2.

"környezetvédelmi vonatkozású adó" : olyan adó, amelynek alapja a környezetre bizonyított, konkrét negatív hatást gyakorló dolog fizikai egysége (vagy egy fizikai egység helyettesítője) és amelyet az ESA 95 adóként azonosít;

3.

"gazdasági szintű anyagáramlás-számlák" : a nemzetgazdaságokba bevitt anyagokra, a gazdaságon belül az anyagkészletek változására és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagokra kiterjedő, egységes összeállítások;

4.

"környezetvédelmi kiadások" : a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrások. A környezetvédelem minden olyan tevékenységet és intézkedést magában foglal, amelyek fő célja a környezetszennyeződés, valamint mindenfajta egyéb környezetkárosodás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Idetartozik a környezet helyreállítását célzó összes intézkedés is, amelyet a környezet károsodását követően hoztak meg. Nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba azok a tevékenységek, amelyek ugyan jótékony hatással vannak a környezetre, de elsősorban egy adott vállalat vagy más intézmény műszaki szükségleteit elégítik ki vagy a higiéniára, illetve a biztonságra és védelemre vonatkozó belső előírásainak felelnek meg;

5.

"környezeti áruk és szolgáltatások ágazata" : a nemzetgazdaság azon termelési tevékenységei, amelyek környezetvédelmi termékeket állítanak elő (környezeti áruk és szolgáltatások). A környezetvédelmi termékek olyan termékek, amelyeket (a 4. pontban meghatározottak szerinti) környezetvédelmi, valamint erőforrás-gazdálkodási célból állítottak elő. Az erőforrás-gazdálkodás magában foglalja a rendelkezésre álló természeti erőforrások védelmét, fenntartását és állagának javítását, és ezáltal a természeti erőforrások kimerülése elleni védekezést;

6.

"fizikai energiaáramlási számlák" : a nemzetgazdaságba bekerülő fizikai energiaáramlások, a gazdaságon belül mozgó áramlások és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kijutó energiaáramlások konzisztens összesítései.

3. cikk

Modulok

(1) Az 1. cikkben említett közös kereten belül összeállítandó környezeti-gazdasági számlákat a következő modulok szerint kell csoportosítani:

a) a levegőkibocsátási számlák modulja, az I. mellékletben meghatározottak szerint;

b) a környezetvédelmi vonatkozású adók modulja, gazdasági tevékenységek szerint, a II. mellékletben meghatározottak szerint;

c) a gazdasági szintű anyagáramlásszámlák modulja, a III. mellékletben meghatározottak szerint;

d) a környezetvédelmi kiadási számlák modulja a IV. mellékletben meghatározottak szerint;

e) a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlamodulja, az V. mellékletben meghatározottak szerint;

f) a fizikai energiaáramlási számlák modulja, a VI. mellékletben meghatározottak szerint.

(2) Minden melléklet tartalmazza a következő információkat:

a) a számlák összeállításával elérendő célkitűzések;

b) a számlák lefedettsége;

c) azon mutatók jegyzéke, amelyekre vonatkozóan az adatokat összeállítják és továbbítják;

d) az első referenciaév, gyakoriság és továbbítási határidők a számlák összeállításához;

e) adatszolgáltatási táblázatok;

f) a 8. cikkben említett átmeneti időszakok maximális tartama, amelyek alatt a Bizottság eltéréseket engedélyezhet.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy amennyiben a környezeti, gazdasági és műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében szükséges, a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el:

a) módszertani útmutatás nyújtása; valamint

b) az (1) bekezdésben említett mellékleteknek a (2) bekezdés c)-e) pontjában említett információk tekintetében történő naprakésszé tétele érdekében.

Az e bekezdés szerinti hatásköre gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy az általa elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne okozzanak újabb jelentős adminisztratív terheket a tagállamoknak és a válaszadóknak.

4. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet 3. szakaszában említett energetikai termékek részletes meghatározása céljából, az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) mellékletében meghatározott jegyzékek alapján.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem róhatnak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy a válaszadókra. Az első albekezdésben említett jegyzékek létrehozása és azt követő naprakésszé tétele során a Bizottságnak kellően meg kell indokolnia lépéseit, adott esetben felhasználva az érintett szakértők véleményét a költséghatékonysági elemzés tekintetében, ideértve a válaszadókra rótt többletterheket és az előállítás költségeit is.

5. Az V. melléklet egységes alkalmazása megkönnyítésének érdekében a Bizottság 2015. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok révén létrehozza a környezeti áruk és szolgáltatások, illetve a gazdasági tevékenységek tájékoztató jellegű gyűjteményét, melyet az V. melléklet tartalmaz az alábbi kategóriák szerint: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák. A Bizottság szükség esetén naprakésszé teszi e gyűjteményt.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1) A Bizottság kísérleti tanulmányokra vonatkozó, a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó programot dolgoz ki a jelentéstétel fejlesztése és az adatok minőségének javítása, hosszú távú sorozatok létrehozása és a módszertan fejlesztése céljából. A program új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetésének a megvalósíthatóságát vizsgáló kísérleti tanulmányokat foglal magában. A program kidolgozása során a Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokra és a válaszadókra ne háruljanak további adminisztratív és pénzügyi terhek.

(2) A Bizottság értékeli és közzéteszi a kísérleti tanulmányok megállapításait, figyelembe véve az adatok rendelkezésre állásának az adatgyűjtés költségeihez és az adatszolgáltatás jelentette adminisztratív teherhez viszonyított előnyeit. Ezeket a megállapításokat figyelembe veszik az új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetésére vonatkozó azon javaslatok kidolgozása során, amelyek a Bizottság 10. cikkben említett jelentésében szerepelhetnek.

5. cikk

Adatgyűjtés

(1) E rendelet mellékleteinek megfelelően a tagállamok összegyűjtik a 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett mutatók megfigyeléséhez szükséges adatokat.

(2) A tagállamok a szükséges adatokat az alábbiakban meghatározott, különböző források kombinációjának felhasználásával és a közigazgatás egyszerűsítése elvének alkalmazásával gyűjtik:

a) felmérések;

b) statisztikai becslési eljárások azokban az esetekben, amikor egyes mutatókat nem minden egységnél figyeltek meg;

c) közigazgatási források.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, és részleteket közölnek a használt módszerekről és forrásokról.

6. cikk

Továbbítás a Bizottság (Eurostat) részére

(1) A tagállamok a mellékletekben meghatározott adatokat, ideértve a bizalmas adatokat is, az ott meghatározott határidőn belül továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére.

(2) Az adatokat megfelelő technikai formátumban továbbítják, amelyet a Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határoz meg. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Minőségértékelés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségi követelmények alkalmazandók.

(2) A tagállamok a továbbított adatok minőségéről jelentést tesznek a Bizottságnak (Eurostatnak).

(3) Az (1) bekezdésben említett minőségi követelményeknek az e rendelet hatálya alá tartozó adatokra történő alkalmazása során a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az adatok minőségéről szóló jelentések szabályai, szerkezete és gyakorisága meghatározása céljából. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét, és az adatok kézhezvételétől számított egy hónapon belül további információkat kérhet az érintett tagállamtól az adatokkal vagy - adott esetben - felülvizsgált adatokkal kapcsolatban.

8. cikk

Eltérések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával eltéréseket engedélyezhet a tagállamok számára a mellékletekben említett átmeneti időszakok alatt, amennyiben a nemzeti statisztikai rendszerek jelentős átalakításokat igényelnek. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az I., II. és III. mellékletben szereplő (1) bekezdés szerinti eltérés megszerzése céljából az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz 2011. november 12-ig. A IV., V. és VI. mellékletben szereplő (1) bekezdés szerinti eltérés megszerzése céljából az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz 2014. szeptember 17-ig.

9. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett kap felhatalmazást felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2011. augusztus 11-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 3. cikk (3) és (4) bekezdésének értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

A Bizottság 2013. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. Ez a jelentés értékeli különösen a továbbított adatok minőségét, az adatgyűjtés módszereit, a tagállamokra és a válaszadókra háruló adminisztratív terheket, valamint e statisztikák kivitelezhetőségét és hasznosságát.

A jelentést - adott esetben és a 4. cikk (2) bekezdésében említett megállapítások figyelembevételével - javaslatok egészítik ki:

- új környezeti-gazdasági számlamodulok - például környezetvédelmi kiadások és bevételek/környezetvédelmi kiadási számlák, környezeti áruk és szolgáltatások ágazata, energiaszámlák, környezetvédelmi vonatkozású transzferek (támogatások), erőforrás-felhasználással és igazgatási kiadásokkal kapcsolatos számlák, vízszámlák (minőségi és mennyiségi), hulladékszámlák, erdőterületek számlái, ökoszisztéma-szolgáltatások számlái és gazdasági szintű anyagkészlet számlák - bevezetésére, valamint a nem felhasznált kiásott földes anyagok (a talajt is beleértve) mérésére vonatkozóan,

- az adatok minőségének és az adatgyűjtés módszereinek további javítására vonatkozóan, amelynek révén javul az adatok lefedettsége és összehasonlíthatósága, valamint csökkennek a vállalatokat és az igazgatást sújtó adminisztratív terhek.

11. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott, az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

LEVEGŐKIBOCSÁTÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A levegőkibocsátási számlák a nemzeti számlák rendszerével összeegyeztethető módon rögzítik és ismertetik a levegőkibocsátási adatokat. A nemzetgazdaságok levegőkibocsátásait a kibocsátó gazdasági tevékenység szerinti bontásban rögzítik, az ESA 95-ben vázolt módon. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.

Ez a melléklet meghatározza a levegőkibocsátási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Ezeket az adatokat olyan módon dolgozzák fel, amely összeköti a kibocsátásokat az iparágak és háztartások gazdasági termelési és fogyasztási tevékenységeivel. Az e rendelet szerint jelentett közvetlen kibocsátási adatokat összekapcsolják a gazdasági input-output táblákkal, a forrásfelhasználás táblákkal és a Bizottságnak (Eurostatnak) az ESA 95 keretében történő jelentéstétel részeként már jelentett háztartási fogyasztási adatokkal.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A levegőkibocsátási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA 95 esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.

Az ESA 95-nek megfelelően az illetőség fogalma a következő elven alapul: egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van - azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.

A levegőkibocsátási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő kibocsátást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy a kibocsátásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.

A levegőkibocsátási számlák a nemzetgazdaságból származó és a légkörbe áramló gáz-halmazállapotú és szemcsés maradványanyagok áramlását rögzítik. E rendelet alkalmazásában a "légkör" kifejezés a környezeti rendszer egyik alkotóelemére vonatkozik. A rendszerhatár a nemzetgazdaság (mint a gazdasági rendszer része) és a légkör (mint a környezeti rendszer része) közötti határvonalra vonatkozik. A rendszerhatár átlépése után a kibocsátott anyagok kívül esnek minden emberi ellenőrzésen, a természetes anyagkörforgás részévé válnak, és számos fajtájú környezeti hatást idézhetnek elő.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a következő légszennyező anyagok kibocsátásáról kell statisztikákat készíteniük:

Minden adatot egy tizedesjegy pontossággal kell szolgáltatni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév e rendelet hatálybalépésének éve.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2008-tól az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-4., n-3., n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett minden mutató esetében az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerint, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint), az ESA 95-tel teljes mértékben összeegyeztethetően kell előállítani. Ezen túlmenően adatokat kell előállítani a következőkről:

- a háztartások levegőkibocsátásai,

- összekötő elemek, amelyek alatt olyan adatszolgáltatási elemeket kell érteni, amelyek egyértelműen kiegyenlítik az e rendelet szerint szolgáltatott levegőkibocsátási számlák és a hivatalos nemzeti levegőkibocsátás-nyilvántartási jegyzékekben szolgáltatott adatok közti különbségeket.

2. Az (1) bekezdésben említett hierarchikus osztályozás a következő:

Levegőkibocsátás iparáganként - NACE Rev.2 (A*64)

A háztartások levegőkibocsátásai

- Közlekedés

- Fűtés/hűtés

- Egyéb

Összekötő elemek

A levegőkibocsátási számlák összesen (ipar + háztartások)

A nemzeti rezidensek alábbi külföldi tevékenységei nélkül:

- Külföldön üzemeltetett nemzeti halászhajók

- Szárazföldi közlekedés

- Vízi közlekedés

- Légi közlekedés

A nem rezidensek alábbi, az adott ország területén végzett tevékenységeivel együtt:

+ Szárazföldi közlekedés

+ Vízi közlekedés

+ Légi közlekedés

(+ vagy -) Egyéb kiigazítások és statisztikai eltérések

= Az X szennyező anyag teljes kibocsátása, az UNFCCC ( 8 )/CLRTAP ( 9 ) részére történt bejelentés szerint

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

II. MELLÉKLET

KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ADÓK MODULJA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZERINT

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az ESA 95 szerint bejelentett adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon, az adókat fizető szervezetek szemszögéből rögzítik és mutatják be az adatokat. Gazdasági tevékenységek szerint rögzítik a nemzetgazdaságok környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételeit. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést és a fogyasztást is.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételekre vonatkozóan gazdasági tevékenységek szerint gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák közvetlenül felhasználhatják az adókra vonatkozó statisztikákat és a kormányzati pénzügyi statisztikákat, de megvannak az előnyei annak is, ha az ESA 95 értelmében az adókra vonatkozóan bejelentett adatokat használják, amennyiben ez lehetséges.

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák az adókivetéssel és -bevallással megállapított összegeken vagy időkülönbözettel korrigált készpénzbevételeken alapulnak; ezzel biztosítható az ESA 95-tel való összhang és javítható a nemzetközi összehasonlíthatóság.

Az ESA 95 arról is tartalmaz adatokat, hogy az adókat mely iparágak vagy ágazatok fizetik. Az adókra vonatkozóan az ESA 95 keretében bejelentett információk az intézményi ágazati számlákban, valamint a forrásfelhasználás táblákban találhatók.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezetvédelmi vonatkozású adók rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA 95 esetében, és kötelező, viszonzatlan, készpénzben vagy természetben teljesítendő befizetésekből állnak, amelyeket a kormányzat vagy az Unió intézményei vetnek ki.

A környezetvédelmi vonatkozású adók a következő ESA 95 kategóriákba tartoznak:

- termelési és importadók (D.2),

- folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5),

- tőkeadók (D.91).

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezetvédelmi vonatkozású adókról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

- energiaadók,

- közlekedési adók,

- szennyezési adók,

- erőforrásadók.

Minden adatot nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév e rendelet hatálybalépésének éve.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2008-tól az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-4., n-3., n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

A 3. szakaszban említett minden mutató tekintetében az adatokat az adókat fizető szervezetek szemszögéből kell megadni.

A termelők vonatkozásában az adatokat a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása szerinti bontásban kell megadni, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint, az ESA 95-ben meghatározottak szerint).

A fogyasztók vonatkozásában a következőkről kell adatokat szolgáltatni:

- háztartások,

- nem rezidensek.

Amennyiben az adót a fenti tevékenységi csoportok közül egyhez sem lehet hozzárendelni, az adatokat máshova nem soroltként kell megadni.

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

III. MELLÉKLET

A GAZDASÁGI SZINTŰ ANYAGÁRAMLÁS-SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a levegő és a víz áramlásai kivételével minden szilárd, gáz-halmazállapotú és folyékony anyagot lefednek, ezeket tömegegység/évben mérve. A nemzeti számlák rendszeréhez hasonlóan a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák két fő célt szolgálnak. A részletezett anyagáramlások számos elemző tanulmány számára jelentenek gazdag empirikus adatbázist. Ezeket emellett különböző, egész gazdaságra vetített anyagáramlási mutatók összeállítására is használják a nemzetgazdaságok számára.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

Az állományok és a folyamatok megkülönböztetése az anyagáramlási rendszer fontos alapelve. A folyamat általában véve olyan változó, amely mennyiséget mér időtartamonként, míg az állomány olyan változó, amely egy bizonyos időpontban méri a mennyiséget. A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a folyamat elvét követik. Ezek a számlák az anyaginput és -output áramlását és az állomány változását mérik a gazdaságban, tömegegység/évben.

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák megfelelnek a nemzeti számlák rendszere elveinek, köztük a rezidens elvnek. Lefedik a nemzetgazdaság összes rezidens egységének tevékenységéhez kapcsolódó anyagáramlásokat, az egységek földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül.

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában a rendszerhatárokon átnyúló anyagáramlások két típusa bír jelentőséggel:

1. Anyagáramlások a nemzetgazdaság és természetes környezete között. Ezeket az anyagoknak (nyers, finomítatlan vagy szűz) a természetes környezetből való kitermelése és a (gyakran maradványnak nevezett) anyagoknak az oda való kiürítése alkotja.

2. Anyagáramlások a nemzetgazdaság és a világgazdaság többi része között. Ez az importokat és exportokat foglalja magában.

A gazdasági szintű anyagáramlás-számlákba beletartozik minden olyan áramlás, amely ezeken a rendszerhatárokon átlép, csakúgy, mint a nem természeti jellegű állományok kiegészítései. A gazdaságon belüli egyéb anyagáramlások nem jelennek meg a gazdasági szintű anyagáramlás-számlákban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák a nemzetgazdaságot annak teljességében kezelik, és nem írják le pl. a termékek iparágak közti átadását. Szintén nem tartoznak ide a természetes környezeten belüli természetes áramlások.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak adott esetben az 5. szakaszban felsorolt mutatókra vonatkozóan statisztikákat kell készíteniük a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák vonatkozásában.

1. A belföldi kitermelés (a levegő és a víz kivételével) a szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú anyagok azon éves mennyiségét jelenti, amelyet a gazdaságba történő bevitel céljából a természetes környezetből kitermelnek.

2. A fizikai importok és fizikai exportok az összes importált vagy exportált árut jelentik tömegegységben. Az árupiaci termékek csoportjába a termékek a feldolgozás minden szakaszában beletartoznak, a nyers termékektől a kész termékekig.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-27-re vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév e rendelet hatálybalépésének éve.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2008-tól az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-4., n-3., n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

Az adatokat tömegegységben kifejezve, a következő táblázatokban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell szolgáltatni.

A. táblázat - Belföldi kitermelés

1. Biomassza

1.1. Termények (a takarmánycélú növények kivételével)

1.1.1. Gabonafélék

1.1.2. Gyökerek és gumók

1.1.3. Cukortartalmú növények

1.1.4. Hüvelyesek

1.1.5. Diófélék

1.1.6. Olajnövények

1.1.7. Zöldségfélék

1.1.8. Gyümölcsfélék

1.1.9. Rostok

1.1.10. Máshova nem sorolt, egyéb termények

1.2. Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza

1.2.1. Növényi maradékok (felhasznált)

1.2.1.1. Szalma

1.2.1.2. Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele, egyéb)

1.2.2. Takarmánycélú növények és legelt biomassza

1.2.2.1. Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát)

1.2.2.2. Legelt biomassza

1.3. Fa (ezen kívül a fakészlet nettó növekményének fakultatív jelentése)

1.3.1. Faanyag (ipari gömbfa)

1.3.2. Tűzifa és egyéb kitermelt anyag

1.4. Vadon élő halak kifogása, vízinövények/víziállatok, vadászat és gyűjtögetés

1.4.1. Vadon élő halak kifogása

1.4.2. Minden egyéb víziállat és vízinövény

1.4.3. Vadászat és gyűjtögetés

2. Fémtartalmú ércek

2.1. Vas

2.2. Egyéb fém

2.2.1. Réz (ezenkívül a fémtartalom fakultatív jelentése)

2.2.2. Nikkel (ezenkívül a fémtartalom fakultatív jelentése)

2.2.3. Ólom (ezenkívül a fémtartalom fakultatív jelentése)

2.2.4. Cink (ezenkívül a fémtartalom fakultatív jelentése)

2.2.5. Ón (ezenkívül a fémtartalom fakultatív jelentése)

2.2.6. Arany, ezüst, platina és más nemesfémek

2.2.7. Bauxit és egyéb alumínium

2.2.8. Urán és tórium

2.2.9. Máshova nem sorolt, egyéb

3. Nemfém ásványok

3.1. Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)

3.2. Kréta és dolomit

3.3. Pala

3.4. Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok

3.5. Só

3.6. Mészkő és gipsz

3.7. Agyag és kaolin

3.8. Homok és kavics

3.9. Máshova nem sorolt, egyéb

3.10. Kiásott földes anyagok (a talajt is ideértve), csak ha felhasználják (fakultatív jelentéstétel)

4. Fosszilis energiaforrások/-hordozók

4.1. Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók

4.1.1. Lignit (barnaszén)

4.1.2. Feketeszén

4.1.3. Olajpala és olajhomok

4.1.4. Tőzeg

4.2. Folyékony és gáz-halmazállapotú energiaforrások/-hordozók

4.2.1. Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)

4.2.2. Földgáz

B. (Importok - Összkereskedelem), C. (Importok - Unión kívüli kereskedelem), D. (Exportok - Összkereskedelem), E. (Exportok - Unión kívüli kereskedelem) táblázat

1. Biomassza és biomasszatermékek

1.1. Nyers és feldolgozott termények

1.1.1. Nyers és feldolgozott gabonafélék

1.1.2. Nyers és feldolgozott gyökerek, gumók

1.1.3. Nyers és feldolgozott cukortartalmú növények

1.1.4. Nyers és feldolgozott hüvelyesek

1.1.5. Nyers és feldolgozott diófélék

1.1.6. Nyers és feldolgozott olajnövények

1.1.7. Nyers és feldolgozott zöldségfélék

1.1.8. Nyers és feldolgozott gyümölcsfélék

1.1.9. Nyers és feldolgozott rostok

1.1.10. Nyers és feldolgozott, máshová nem sorolt, egyéb termények

1.2. Növényi maradékok és takarmánycélú növények

1.2.1. Nyers és feldolgozott növényi maradékok (felhasznált)

1.2.1.1. Szalma

1.2.1.2. Egyéb növényi maradékok

1.2.2. Takarmánycélú növények

1.2.2.1. Takarmánycélú növények

1.3. Fa és fatermékek

1.3.1. Nyers és feldolgozott faanyag

1.3.2. Nyers és feldolgozott tűzifa és egyéb kitermelt anyag

1.4. Nyers és feldolgozott, kifogott hal és egyéb víziállatok és vízinövények

1.4.1. Kifogott hal

1.4.2. Minden egyéb víziállat és vízinövény

1.5. Az 1.4. ponton kívüli élő állatok, és állati termékek

1.5.1. Az 1.4. ponton kívüli élő állatok

1.5.2. Hús és húskészítmények

1.5.3. Tejtermékek, madártojás és méz

1.5.4. Egyéb állati eredetű termékek (állati rostok, állatbőrök, bundák, bőr stb.)

1.6. Főként biomassza-eredetű termékek

2. Nyers és feldolgozott fémércek és dúsítmányaik

2.1. Nyers és feldolgozott vasérc és dúsítmányai, vas és acél

2.2. Nyers és feldolgozott egyéb fémérc és dúsítmányai

2.2.1. Réz

2.2.2. Nikkel

2.2.3. Ólom

2.2.4. Cink

2.2.5. Ón

2.2.6. Arany, ezüst, platina és más nemesfémek

2.2.7. Bauxit és egyéb alumínium

2.2.8. Urán és tórium

2.2.9. Máshova nem sorolt, egyéb

2.3. Főként fém eredetű termékek

3. Nyers és feldolgozott nemfém ásványok

3.1. Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével)

3.2. Kréta és dolomit

3.3. Pala

3.4. Vegyi és trágyázásra alkalmas ásványok

3.5. Só

3.6. Mészkő és gipsz

3.7. Agyag és kaolin

3.8. Homok és kavics

3.9. Máshova nem sorolt, egyéb

3.10. Kiásott földes anyagok (a talajt is ideértve), csak ha felhasználják (fakultatív jelentéstétel)

3.11. Főként nemfémásvány-eredetű termékek

4. Nyers és feldolgozott fosszilis energiaforrások/-hordozók

4.1. Nyers és feldolgozott szén és egyéb szilárd energiatermékek

4.1.1. Lignit (barnaszén)

4.1.2. Feketeszén

4.1.3. Olajpala és olajhomok

4.1.4. Tőzeg

4.2. Nyers és feldolgozott, folyékony és gáz-halmazállapotú energiatermékek

4.2.1. Nyersolaj, kondenzátumok és földgázkondenzátumok (NGL)

4.2.2. Földgáz

4.3. Főként fosszilisenergia-termékekből származó termékek

5. Egyéb termékek

6. Végső kezelés és ártalmatlanítás céljából importált (B. és C. táblázat)/exportált (D. és E. táblázat) hulladék

A B. és D. táblázatokban a rezidens elv alábbi kiigazításait kell szerepeltetni:

Rezidens egységek által külföldön vásárolt üzemanyag (hozzáadódik az importokhoz, B. táblázat) és nem rezidens egységek által a nemzeti területen vásárolt üzemanyag (hozzáadódik az exportokhoz, D. táblázat)

1. Szárazföldi közlekedési üzemanyag

2. Vízi közlekedési üzemanyag

3. Légi közlekedési üzemanyag

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

IV. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezetvédelmi kiadási számlák a környezetvédelmi kiadásokra, vagyis a rezidens egységek által környezetvédelemre fordított gazdasági erőforrásokra vonatkozó adatokat az integrált nemzeti számlák európai rendszerével (ESA) kompatibilis módon mutatják be. A számlák lehetővé teszik a környezetvédelmi kiadások összesítését, amelyek meghatározása: a rezidens egységek által felhasznált környezetvédelmi szolgáltatásoknak, a környezetvédelmi tevékenységek bruttó állóeszköz-felhalmozásának, valamint a környezetvédelmi transzfereknek (amelyek nem az előző tételek ellentételezései) az összege a külföld által finanszírozott összeggel csökkentve.

A környezetvédelmi kiadási számlákhoz a nemzeti számlákon már meglevő információt kell felhasználni (termelési és jövedelemtermelési számlák; NACE szerinti bruttó állóeszköz-felhalmozás, forrás-felhasználás táblák; a kormányzati funkciók osztályozásán alapuló adatok), vállalkozások szerkezeti statisztikái, gazdasági szervezetek regisztere és egyéb források.

Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a tagállamoknak a környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó számlák céljaira gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezetvédelmi kiadási számlák rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, továbbá az elsődleges, másodlagos és kiegészítő tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi kiadásokat mutatja ki. Az alábbi szektorokat fedik le:

- államháztartás (a háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézményeket is beleértve) és a környezetvédelmi szolgáltatásokat intézményi szektorként nyújtó vállalatok. A környezetvédelmi szolgáltatásokat fő tevékenységként nyújtó szakosodott termelők,

- környezetvédelmi szolgáltatásokat igénybevevő háztartások, államháztartás és vállalatok,

- a külföld, mint a környezetvédelmi transzferek kedvezményezettje vagy származási helye.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamok a környezetvédelmi kiadási számlákat az alábbi mutatók alapján állítják elő, amelyek meghatározására az ESA-val összhangban került sor:

- a környezetvédelmi szolgáltatások kibocsátása. A piaci kibocsátást, a nem piaci kibocsátást és a kiegészítő tevékenységek kibocsátását elkülönítik egymástól,

- a környezetvédelmi szolgáltatások szakosodott termelők általi folyó termelőfelhasználása,

- környezetvédelmi szolgáltatások importja és exportja,

- a hozzáadottérték-adó (héa) és más adók összege, a környezetvédelmi szolgáltatások során felhasznált termékekre adott támogatással csökkentve,

- bruttó állóeszköz-felhalmozás, valamint a környezetvédelmi szolgáltatások előállítására szolgáló, nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege,

- környezetvédelmi szolgáltatások végső fogyasztása,

- környezetvédelmi transzferek (kapott/fizetett).

Minden adatot nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi bontásban kell megadni:

- a környezetvédelmi szolgáltatások termelője/fogyasztója a 2. szakasz meghatározása szerint,

- a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (CEPA) az alábbi csoportosítás szerint:

- Az államháztartás tevékenységeire és a környezetvédelmi transzferekre vonatkozóan:

-

- CEPA 2

- CEPA 3

- A CEPA 1, CEPA 4, CEPA 5 és CEPA 7 összege

- CEPA 6

- A CEPA 8 és CEPA 9 összege

- A vállalatok kiegészítő tevékenységeire vonatkozóan:

-

- CEPA 1

- CEPA 2

- CEPA 3

- A CEPA 4, CEPA 5, CEPA 6, CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege

- A másodlagos és szakosodott termelő vállalkozásokra vonatkozóan:

-

- CEPA 2

- CEPA 3

- CEPA 4

- A háztartásokra mint fogyasztókra vonatkozóan:

-

- CEPA 2

- CEPA 3

- A környezetvédelmi szolgáltatások kiegészítő tevékenységkénti nyújtására az alábbi NACE-kódok: NACE Rev. 2 B, C, D nemzetgazdasági ágazat, 36. ágazat. A C nemzetgazdasági ágazat adatait ágazati lebontásban kell megadni. A 10-12., 13-15. és 31-32. ágazatokat össze kell vonni. Azok a tagállamok, amelyek az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete ( 10 ) alapján (a mutatók meghatározása, az adattovábbítás technikai formátuma, a NACE Rev. 1.1 és NACE Rev. 2.-re vonatkozó kettős jelentéstételi kötelezettség valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikáira nyújtandó eltérés tekintetében) nem kötelesek környezetvédelmi kiadási adatokat gyűjteni egy vagy több NACE-kódra vonatkozóan, nem kötelesek ezen NACE-kódokra vonatkozó adatokat szolgáltatni.

2. Az 1. pontban említett CEPA-osztályok a következők:

CEPA 1 -

A környezeti levegő és az éghajlat védelme

CEPA 2 -

Szennyvízgazdálkodás

CEPA 3 -

Hulladékgazdálkodás

CEPA 4 -

Talaj, felszín alatti víz, felszíni víz védelme és rehabilitációja

CEPA 5 -

Zaj és vibráció mérséklése

CEPA 6 -

A biodiverzitás és tájak védelme

CEPA 7 -

Sugárzás elleni védelem

CEPA 8 -

Környezetvédelmi kutatás és fejlesztés

CEPA 9 -

Egyéb környezetvédelmi tevékenység

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

V. MELLÉKLET

A KÖRNYEZETI ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A környezeti áruk és szolgáltatások statisztikája a nemzetgazdaság környezetvédelmi termékeket előállító termelési tevékenységeinek adatait rögzíti és mutatja be az ESA szerint bejelentett adatokkal összeegyeztethető módon.

A környezeti áruk és szolgáltatások ágazata számláinál fel kellene használni a nemzeti számlákból, a vállalkozások szerkezeti statisztikáiból, a gazdasági szervezetek regiszteréből és egyéb forrásokból nyert információkat.

Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezeti áruk és szolgáltatások vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A környezeti áruk és szolgáltatások rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA esetében, és a termelés határán belül létrehozott valamennyi környezeti áruból és szolgáltatásból áll. Az ESA meghatározása szerint a termelés olyan termék-előállítási vagy szolgáltatásnyújtási tevékenység, amely egy intézményi egység ellenőrzése és felelőssége alatt valósul meg munkaerő-, tőke-, termék- és szolgáltatásráfordítások felhasználásával.

A környezeti áruk és szolgáltatások az alábbi kategóriákba oszthatók: környezetspecifikus szolgáltatások, kizárólag környezeti célú termékek (kapcsolódó termékek), módosított áruk és környezettechnológiák.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatáról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

- piaci kibocsátás, melyből:

-

- export,

- a piaci tevékenység hozzáadott értéke,

- a piaci tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatás.

Minden adatot nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni, a "foglalkoztatottság" mutatója kivételével, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás egysége a "teljes munkaidős egyenérték".

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az adatokat az alábbi kombinált osztályozásban kell megadni:

- a gazdasági tevékenységek osztályozása a NACE Rev. 2 szerint, (A*21 aggregációs szint, az ESA-ban meghatározottak szerint),

- a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (CEPA) és az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszere az alábbi csoportosításban:

-

- CEPA 1

- CEPA 2

- CEPA 3

- CEPA 4

- CEPA 5

- CEPA 6

- A CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege

- CReMA 10

- CReMA 11

- CReMA 13

-

- CReMA 13A

- CReMA 13B

- CReMA 13C

- CReMA 14

- A CReMA 12, CReMA 15 és CReMA 16 összege

2. Az 1. pontban említett CEPA osztályok a IV. mellékletben találhatók. Az 1. pontban említett CReMA osztályok az alábbiak:

CReMA 10 -Vízgazdálkodás

CReMA 11 -Erdészeti erőforrásokkal való gazdálkodás

CReMA 12 -Vadon élő állat- és növénygazdálkodás

CReMA 13 -

Energiaforrásokkal való gazdálkodás

CReMA 13A -

Megújuló energiaforrásból származó energiatermelés

CReMA 13B -

Hő/energiamegtakarítás és -gazdálkodás

CReMA 13C -

A fosszilis energiaforrások nyersanyagként való felhasználásának minimálisra csökkentése

CReMA 14 -Ásványgazdálkodás

CReMA 15 -Az erőforrás-gazdálkodás céljából folytatott kutatási és fejlesztési tevékenység

CReMA 16 -Egyéb erőforrás-gazdálkodási tevékenységek

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

VI. MELLÉKLET

A FIZIKAI ENERGIAÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. szakasz

CÉLKITŰZÉSEK

A fizikai energiaáramlási számlák a terajoule-ban kifejezett energia fizikai áramlására vonatkozó adatokat tüntetnek fel a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA) teljes mértékben összehangolt módon. A fizikai energiaáramlás-számlák rögzítik az energiaadatokat a nemzetgazdaságok rezidens egységeinek gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenység szerinti bontásban. Ezek a számlák a természetes energiabevitelek, energetikai termékek és veszteségenergiák forrását és felhasználását mutatják be. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják a termelést, fogyasztást és felhalmozást.

Ez a melléklet meghatározza a fizikai energiaáramlási számlák vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.

2. szakasz

LEFEDETTSÉG

A fizikai energiaáramlási számlák rendszerhatára ugyanolyan, mint az ESA esetében, és szintén a rezidens elven alapulnak.

Az ESA alapján egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van - azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország gazdasági területén.

A fizikai energiaáramlási számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő fizikai energiaáramlást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy az áramlásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.

A fizikai energiaáramlási számlák az energiának a környezetből a gazdaságba, a gazdaságból vissza a környezetbe történő, valamint a gazdaságon belüli fizikai áramlását rögzítik.

3. szakasz

MUTATÓK JEGYZÉKE

A tagállamoknak a fizikai energiaáramlási számlákat a következő mutatók szerint kell elkészíteniük:

- a fizikai energiaáramlások három általános kategóriába csoportosítva:

-

i. természetes energiaforrások;

ii. energetikai termékek;

iii. energiamaradványok;

- a fizikai energiaáramlások eredete öt kategóriába csoportosítva: termelés, fogyasztás, felhalmozás, külföld és környezet,

- a fizikai áramlások rendeltetési helye, ugyanabba az öt kategóriába csoportosítva, mint a fizikai energiaáramlások eredete.

Valamennyi adatot terajoule-ban kell megadni.

4. szakasz

ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU-28-ra vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) - amikor csak lehetséges - becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.

4. Az első referenciaév 2015.

5. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2014-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.

6. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak az n-2., n-1. és n. évekről kell éves adatokat szolgáltatniuk, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2014-es évet megelőző évekre vonatkozó bármely rendelkezésre álló adatot megküldhetnek.

5. szakasz

ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK

1. A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az alábbi - fizikai egységekben mért - adatokat kell megadni:

- Az energiaáramlás forrástáblája. Ez a tábla a természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok (vízszintes sorok) forrását rögzíti eredet, vagyis a "szállító" (függőleges oszlopok) szerint.

- Az energiaáramlás felhasználástáblája. Ez a tábla a természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok (vízszintes sorok) felhasználását rögzíti eredet, vagyis a "felhasználó" (függőleges oszlopok) szerint.

- A légköri kibocsátással járó energiaáramlások felhasználástáblája. Ez a tábla a légköri kibocsátással járó, természetes energiaforrások, energetikai termékek (vízszintes sorok) felhasználását rögzíti a felhasználó és a kibocsátó egység (függőleges oszlopok) szerint.

- Összekötő táblázat, amely azokat a különböző elemeket mutatja meg, amelyek az energiaszámlák és energiamérlegek közötti eltérést okozzák.

2. A forrástáblának és az energiaáramlások felhasználástábláinak (ideértve a kibocsátással járó áramlásokat) formátuma - a sorokat és oszlopokat tekintetve - megegyezik.

3. Az oszlopok a fizikai áramlások eredetét (forrását) vagy rendeltetését (felhasználását) jelölik. Az oszlopok öt kategóriába vannak csoportosítva:

- A "termelés" az áruk és szolgáltatások előállítására vonatkozik. A termelési tevékenységek osztályba sorolása a NACE Rev. 2 szerint történik és az adatok jelentésére az A*64 aggregációs szinten kerül sor.

- A "fogyasztási" tevékenységek a háztartások végleges fogyasztására vonatkozóan összesítve, illetve három alosztályba (közlekedés, hűtés/fűtés, egyéb) sorolva kerülnek feltüntetésre.

- A "felhalmozás" az energetikai termékkészletek gazdaságon belüli változásaira utal.

- A "külföld" az importált és exportált termékek áramlását rögzíti.

- "Környezet" a természetes energiaforrások áramlásának eredetét és a maradvány áramlások rendeltetési helyét rögzíti.

4. A sorok a fizikai áramlás típusát írják le a 3. szakasz első franciabekezdésének osztályozása szerint.

5. A természetes energiaforrások, energetikai termékek és energiamaradványok osztályozása az alábbiak szerint:

- a természetes energiaforrásokat nem megújuló természetes energiaráfordításokra és megújuló természetes energiaráfordításokra lehet osztani,

- az energetikai termékek csoportosítása az európai energiastatisztikákban használatos osztályozás szerint történik,

- az energiamaradványok a veszteséget is tartalmazzák (pénzérték nélkül); a kibányászás/kitermelés elosztás/szállítás átalakítás/átváltás és tárolás során bekövetkező veszteségeket; valamint a forrás- és felhasználási táblák kiegyensúlyozására szolgáló egyenlegező tételeket.

6. A rezidens elv mutatójának "átkonvertálása" a területalapú mutatónak az egész nemzetgazdaságra vonatkozóan történik (nincs iparágak szerinti bontás) és az alábbi módon lehet kiszámítani:

a rezidens egységek összes energiafelhasználása:

- a rezidens egységek energiafelhasználása külföldön

+ a nem rezidensek energiafelhasználása az adott ország területén

+ statisztikai különbségek

= bruttó belföldi energiafelhasználás (területalapú)

6. szakasz

AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.

( 1 ) Az Európai Parlament 2011. június 7-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2011. június 21-i határozata.

( 2 ) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

( 3 ) HL L 344., 2007.12.28., 15. o.

( 4 ) HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

( 5 ) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

( 6 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 1099/2008/EK rendelete az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

( 8 ) Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye.

( 9 ) Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről.

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).