BH 2010.11.312 A polgármesteri tisztség megszüntetését nem alapozza meg, ha a törvénysértő intézkedések vagy mulasztások csekély súlyúak és nem sorozatosak, hanem esetiek [1990. évi LXV. tv. 33/C. §].

Az alperes T. község társadalmi megbízatású polgármestere, akit - miután 2002 és 2006 között is polgármester volt - a 2006. évi önkormányzati választásokon újraválasztottak.

A felperesi képviselő-testület keresetében a 19/2009. (VI. 29.) sz. határozata alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/C. § (1) bekezdésére hivatkozással az alperes polgármesteri tisztségének megszüntetését kérte. A felperes szerint az alperes az alábbi törvénysértéseket, illetve mulasztásokat követte el:

1. Az alperes megszegte az Ötv. 13. §-ában előírtakat, mert 2006-ban, illetve 2008-ban nem hívott össze közmeghallgatást.

2. 2008. augusztus 13-án - napirendi pont megjelölésével - az önkormányzati képviselők egynegyede írásban kezdeményezte a képviselő-testület összehívását. Az Ötv. 12. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megsértve az alperes az indítványnak a törvényben rögzített 15 napon belül nem tett eleget, ezzel a képviselő-testület tagjait a demokratikus jogaik gyakorlásától fosztotta meg.

3. Az alperes a 2006. február 10-ei képviselő-testületi ülésen építési beruházás megvalósítása iránti állami támogatás pályázat benyújtását terjesztette elő a képviselő-testületnek, amely arról határozatában döntött. Az alperes azonban - a képviselő-testületi határozattól eltérően - a kiválasztott céggel nem a rögzített ütemezéssel kötötte meg a szerződést, az általa vállalt kötelezettség nem igazodott az önkormányzat költségvetési tervezetéhez. A szerződést a képviselő-testületi jóváhagyás és a jegyző ellenjegyzése nélkül kötötte meg, emellett - ugyancsak felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélkül - kötött műszaki ellenőrzési feladatok ellátására szerződést.

4. Az önkormányzat 2008. január 8-tól adósságrendezési eljárás alatt állt. A képviselő-testület 1/2008. (II. 21.) számú határozata szerint az alperes köteles lett volna két fő dolgozónak a munkaviszonyát 2008. március 31-ei hatállyal megszüntetni, mert a munkakörök fedezete csak ezen időpontig volt biztosítva. Az alperes azonban csak május 20-ával szüntette meg a két munkaviszonyt, jóllehet a határozatban foglaltak teljesítésére a jegyző és a pénzügyi gondnok is időben figyelmeztette. Az április és május hónapra a két munkakör kapcsán az önkormányzatot terhelő költségek - az alperes mulasztása folytán - többletköltségként, illetve kárként jelentkeztek. Ehhez kapcsolódóan, a két munkaviszony 2008. május 20-án rendes felmondással történt megszüntetését követően, az alperes nem intézkedett a felmondási idő felére járó munkabér és végkielégítés megfizetése iránt. Ezeket az összegeket a dolgozók bíróság által kibocsátott, és jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban érvényesítették, mellyel az önkormányzatot kár érte. Az alperes a jogerős fizetési meghagyás alapján nem utalványozta a juttatásokat, a jegyző figyelmeztetése ellenére nem írta alá határidőben azokat az okiratokat, amelyek a végkielégítés egy részének állami támogatásból való finanszírozás iránti pályázat benyújtását szolgálták volna. A 15/2008. (III. 27.) számú ÖTM rendelet értelmében a pályázatot október 1-jéig kellett volna benyújtani, mely alapján az önkormányzat teljes bizonyossággal hozzájutott volna a támogatáshoz.

5. Az adósságrendezési eljárásban az irányadó 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Artv.) 13. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott kötelezettségeit az alperes megszegte, mert nem adta át a pénzügyi gondnoknak az általa - egyébként szintén képviselő-testületi felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélkül - a C. Rt.-vel 2006. február 28-án kötött bérleti és vállalkozási szerződést. A "Középületek világítórendszerének felszerelése II. ütem" tárgyú szerződés ténylegesen a polgármesteri hivatal világítás-korszerűsítési és villanyszerelési munkálatainak elvégzésére vonatkozott, előnytelen kikötéseket tartalmazott, és 100%-os meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettség vállalása történt meg benne. Ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan az alperes 2006. március 24-én teljesítés hiányában igazolta a munkák elvégzését, melyet az Adósságrendezési Bizottság 2009. május 15-én megtartott helyszíni szemle során jegyzőkönyvben is rögzített. A valótlan teljesítés-igazolással az alperes több mint 1 millió Ft kárt okozott.

6. Az Artv. 19. § (1) bekezdése alapján az alperes köteles lett volna a hitelezői egyezségkötést célzó alapdokumentumok 2008. július 26-i elfogadását követően 8 napon belül összehívni a képviselő-testületi ülést. E kötelezettségének az alperes annak tudatában sem tett eleget, hogy a bíróság ilyen mulasztás esetén 100 ezer Ft-ig terjedő pénzbírságot is kiszabhat. Ezzel az alperes hátráltatta az önkormányzatnak a nehéz gazdasági helyzetből történő kilábalását.

7. Az alperes 2009. március 11-ei ülésén nyilatkozatot tett, amelyben a felmondással érintett dolgozókat megillető juttatások utalványozását attól tette függővé, hogy a felperes eláll az alperes ellen kártérítés iránt megindított, külön perben előterjesztett keresetétől. Az alperes 2009. március 11-én bejelentette, hogy április 1-jétől - háziorvosi tevékenysége miatti akadályoztatása folytán - a továbbiakban nem látja el polgármesteri teendőit. Az alperes az abádszalóki háziorvosi körzet ellátását annak tudatában vállalta, hogy amellett eleget kell tennie a polgármesteri tisztségből eredő feladatai ellátásának is; távolmaradásával súlyos működési zavarokat okozott a polgármesteri hivatal és a képviselő-testület munkájában.

A keresetet elbíráló megyei bíróság 2009. október 19-én kelt elsőfokú ítéletével az alperes polgármesteri tisztségét megszüntette.

Az alperes terhére rótt törvénysértéseket és mulasztásokat az elsőfokú ítélet részben megalapozottnak találta.

Megállapította, hogy a 2006. és 2008. évre kötelező közmeghallgatás megtartásának elmulasztásával a képviselők egynegyede által kezdeményezett képviselő-testületi ülés törvényes határidőn belüli össze nem hívásával, a 104/2006. (VI. 21.) számú képviselő-testületi határozatban foglaltaktól eltérő tartalmú szerződés megkötésével, a műszaki ellenőrzése vonatkozó szerződésnek a testületi felhatalmazás nélküli megkötésével, a két munkakör megszüntetésével kapcsolatos késlekedő magatartásával, létszámcsökkentés fedezetéül szolgáló központi támogatás iránti pályázat be nem nyújtásával, továbbá a világítás-korszerűsítésre vonatkozó testületi felhatalmazás és jegyzői ellenjegyzés nélküli szerződés megkötésével, illetve e szerződésnek a pénzügyi gondnok részére az Artv. szabályaitól eltérő módon való át nem adásával sorozatos törvénysértő tevékenységet valósított meg, ezért az Ötv. 33/C. §-a alapján a tisztsége bíróság általi megszüntetése indokolt volt.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes fellebbezése alapos.