BH 2007.3.105 Az élelmiszer-terméken fel kell tüntetni a gyártó vagy forgalmazó nevét vagy cégnevét és címét is. A forgalmazó címeként a szűkebb értelmű postafiók megjelölése nem elegendő [2003. évi LXXXII. tv. 10. §].

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság 2005. február 2-án ellenőrzést tartott a felperesi társaság B., E. F. u. 2. szám alatt lévő élelmiszer jellegű áruházában.

Megállapította, hogy az üzletben forgalmazott egyes termékek címkézése nem megfelelő, mivel azokon nem volt a forgalmazó címe feltüntetve, ezt a postafiók száma nem helyettesíti. Míg más termékeknél azt állapította meg az ellenőrző hatóság, hogy azokon nincs feltüntetve a gyártó vagy forgalmazó neve és címe. A felperesi társaság ezzel megsértette az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 10. § (1) bekezdésének és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának és 17. § (2) bekezdésének az előírásait, ezért határozatával az Étv. 14. §-ának (1) és (3) bekezdései alkalmazásával 800 000 forint minőségvédelmi bírságot szabott ki a felperessel szemben.

A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az Étv. és az R. vonatkozó rendelkezései alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.

A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.

A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.223/2004/5. számú ítéletére is hivatkozással megállapította a megyei bíróság, hogy az élelmiszer-termékeken fel kell tüntetni a gyártó vagy forgalmazó székhelyét, a szűkebb értelmű postai cím nem elegendő.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint az ítélet jogszabálysértő, mert a megyei bíróság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 10. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetve az R. 4. §-ának g) pontjában foglaltak hibás értelmezésével téves következtetésre jutott, amellyel megsértette a Pp. 155/A. §-át, 221. §-ának (1) bekezdését, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, az EK-Szerződés 234. (177.) cikkét és az Európai Parlament és Tanács 2000/13/EK Irányelvének (Irányelv) 3. és 17. cikkét. Előadta, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok a "cím" fogalmát nem tartalmazzák. A "cím" fogalmát a postai jogszabályok határozzák meg, az alperes ezzel szemben az 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 19. § (1) bekezdésében rögzített "székhely" fogalomra hivatkozott. A Legfelsőbb Bíróság ítélete és a jelen per tényállása lényegesen eltérő, az ítéletben foglaltakat nem lehet teljes mértékben a jelen ügyre adaptálni. A fogyasztóvédelmi szabályok nem a Ctv. szerinti székhely "fogalmát" alkalmazzák, hanem egy másik, eltérő terminológiát, a "cím" fogalmát, a két fogalom pedig nem azonos. A megyei bíróság a hazai és európai uniós jogszabályokat figyelmen kívül hagyva, ítéletét a Magyar Értelmező Kéziszótár "cím" fogalma alapján hozta meg; a Pp. 221. § (1) bekezdése értelmében az ítéletnek jogszabályokon kell alapulnia, melyeket az indokolásban meg kell jelölni. A felperesi álláspont szerint a megyei bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy jelen ügyben nincsen olyan kérdés, amelynek értelmezése az Európai Bíróság hatáskörébe tartozna, az előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelmét a megyei bíróság vizsgálat nélkül elutasította, ezzel megsértette a Pp. 155/A. §-át és az EK-Szerződés 234. (177) cikkét.

A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az Étv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott - jelöléseket.