2003. évi LXXXII. törvény[1][2]

az élelmiszerekről[3]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlását, illetve segítve az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét, a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki.

(2) A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.

(3) E törvény előírásait a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Élelmiszer: az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletének (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerint élelmiszernek minősülő anyag, illetve termék.

2. Új élelmiszer: az új élelmiszerekről és az új élelmiszerösszetevőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (a továbbiakban: 258/97/EK rendelet) 1. cikkének 2. pontja szerint új élelmiszernek minősülő élelmiszer.

3. Nyers élelmiszer: olyan élelmiszer, amely eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletek nélkül alkalmas, illetve kerül végső fogyasztásra.

4. Feldolgozott élelmiszer: olyan élelmiszer, amelyet eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel hoztak végső fogyasztásra kész állapotba.

5. Forgalomba hozott élelmiszer: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerint forgalomba hozatalra került élelmiszer.

6. Vendéglátó termék: olyan étel, ital, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó számára.

7. Élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontja szerinti élelmiszer-vállalkozás.

8. Élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontja szerinti élelmiszer-vállalkozó.

9. Élelmiszer-előállítás: a feldolgozott élelmiszer előállítása érdekében történő tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, tárolási és szállítási műveletek összessége vagy ezek részműveletei.

10. Élelmiszer-előállító: a feldolgozott élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozó.

11. Élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállítás folyik.

12. Élelmiszer forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenység.

13. Élelmiszer-forgalmazó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozó. - 14. Élelmiszer-forgalmazó hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer forgalomba hozatal folyik.

15. Vendéglátó: a vendéglátó terméket előállító élelmiszer-vállalkozó.

16. Fogyasztó: az élelmiszer végső fogyasztója, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszervállalkozó.

17. Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerinti végső fogyasztó.

18. Élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja.

19. Élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik az élelmiszert a rá vonatkozó előírásokban rögzített, valamint a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére.

20. Élelmiszer-összetevő: olyan anyag, az élelmiszeradalékanyagot is beleértve, amelyet az élelmiszer előállítása során alkalmaztak és változatlan vagy módosult formában jelen van az élelmiszerben.

21. Élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag - tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem -, amelyet élelmiszerként önmagában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, és amelyet az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik.

22. Élelmiszer-megjelenítés: az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret) , a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk összessége.

23. Élelmiszer-csomagolás: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig.

24. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés: az erre kijelölt hatóságok által végrehajtott olyan ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, az élelmiszerösszetevők, valamint azok a személyek, anyagok és tárgyak, amelyek az élelmiszerekkel érintkeznek, megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek (beleértve a fogyasztók tájékoztatását) , valamint a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó, illetve más jogszabályoknak.

Az élelmiszer-vállalkozás létesítésének és működésének feltételei

3. § Élelmiszer-vállalkozás olyan helyen és módon létesíthető, amely biztosítja, hogy az élelmiszer biztonsága, minősége és a környezet védelme a külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfeleljen.

4. § Az élelmiszer-vállalkozás működése során:

a) a környezetnek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiának, a felhasznált élelmiszer-összetevők minőségének, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie a megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszer garantálására,

b) olyan minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetni, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége és biztonsága.

5. § (1) Az élelmiszer-előállítónak és a vendéglátónak az általa előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell vezetnie.

(2) A gyártmánylapnak tartalmaznia kell:

a) az élelmiszer egységnyi mennyiségre, illetve adagra számított anyagösszetételét,

b) az előállítási eljárás rövid leírását,

c) az élelmiszer összetételi jellemzőit.

(3)[4] A gyártmánylap vezetése alól külön jogszabály felmentést adhat, illetve a gyártmánylap tartalmát a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg.

6. § (1)[5] Az élelmiszer-előállítónak

a) a működése megkezdését az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével,

b) tevékenységének lényeges megváltozását - így különösen új tevékenység megkezdését, korábbi tevékenység megszüntetését, termékszerkezet vagy technológia váltást - a tevékenységének megváltozása napjával,

c) szüneteltetését a szünetelés kezdő napjával, illetve

d) megszűnését a megszűnés napjával egyidejűleg írásban be kell jelentenie az élelmiszerbiztonsági szervnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az élelmiszer-előállító nevét, címét,

b) az élelmiszer-előállítás helyét,

c) az élelmiszer-előállító tevékenységi körét,

d) az előállított élelmiszerrel kapcsolatos minőségi követelményeket.

(3) Az élelmiszer-előállító helynek működési engedélyt az élelmiszer-előállítás megkezdése előtt a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott megjelölt hatóságtól kell kérni.

7. § (1) A nyers, a feldolgozott és a forgalomba hozott élelmiszernek biztonságosnak, megfelelő minőségűnek kell lennie.

(2)[6] Az e törvényben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük azon termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és a fogyasztók védelme vonatkozásában az e törvényben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(3) A Magyar Köztársaságban export céljára előállított élelmiszereknek - kivéve, ha az importáló ország hatályos előírásai vagy illetékes hatóságai másként nem követelik meg - meg kell felelniük a vonatkozó magyar előírásoknak.

8. § (1)[7] Új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. cikke szerinti engedélyezését az élelmiszerbiztonsági szervnél kell kérelmezni.

(2)[8] A kérelem elsődleges értékelését az egészségügyi államigazgatási szerv szakvéleménye alapján az élelmiszerbiztonsági szerv végzi.

8/A. §[9] Az Európai Unióban nem engedélyezett adalékanyag forgalmazásának és felhasználásának határozott időtartamra szóló engedélyét az egészségügyi államigazgatási szerv adja ki.

Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása

9. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól.

(2) A csomagolás a fogyasztók egészségére nem jelenthet veszélyt.

(3) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.

(4) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható.

10. § (1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott - jelöléseket.

(2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót.

Hatósági élelmiszer-ellenőrzés

11. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait

a)[10] az élelmiszerbiztonsági szerv,

b)[11] az egészségügyi államigazgatási szerv,

c)[12] a fogyasztóvédelmi hatóság

d)[13] a növényvédelmi szerv

látja el.[14]

(2) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyek és a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Bizottság szakértői jogosultak különösen

a) az élelmiszer-vállalkozás területére belépni,

b) az élelmiszer-vállalkozó birtokában lévő, az ellenőrzés tárgyát képező iratokat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,

c) a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát venni.

12. §[15] A 11. § (1) bekezdése szerinti hatóságok (a továbbiakban: élelmiszer-ellenőrző hatóságok) e törvény szerinti ellenőrző munkáját az élelmiszerbiztonsági szerv koordinálja. Ennek keretében kerül sor különösen

a) az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetésére, összehangolására,

b) szükség szerint összehangolt, közös ellenőrzések szervezésére,

c) az ellenőrzési tapasztalatok, illetve az ellenőrzési jelentések kicserélésére.

13. § (1)[16][17] Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén

a) az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti,

b) az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését,

c) a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki.

d)[18] a földrajzi árujelző oltalomban részesült mezőgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzőjének használatát külön jogszabály alapján megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

(2)[19] Az élelmiszer-ellenőrző hatóság köteles értesíteni az egészségbiztosítási szervet, illetve a nyugdíjbiztosítási szervet, amennyiben a hatósági élelmiszer-ellenőrzés során megállapítja, hogy az élelmiszer-vállalkozás e törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben valamely személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásért vagy haláláért felelőssé tehető.

14. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek.

(2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.

(3)[20] A minőségvédelmi bírság mértéke:

a) a fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének háromszorosa,

b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értékének kétszerese,

c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese,

de legalább ötvenezer forint.

(4)[21] A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és az ellenőrzött egységben található kifogásolt tétel mennyiségének szorzata.

(5) A minőségvédelmi bírság a 13. §-ban foglalt intézkedésekkel együtt is kiszabható.

15. § (1)[22] A minőségvédelmi bírságot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról - az egészségügyi államigazgatási szerv esetében annak javaslatára - az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt.

(2)[23] A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott minőségvédelmi bírság a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(3)[24] A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik.

Az élelmiszer-szabályozás

16. § (1) Az élelmiszer-szabályozásban biztosítani kell a nemzetközi szervezetek - mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius (a továbbiakban: Codex) - előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevételét.

(2)[25] A magyar Codex munka szakmai irányítása a Kormány által kijelölt szerv feladata.

(3)[26]

(4)[27]

17. § (1) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.

(2) A Magyar Élelmiszerkönyv

a)[28] I. kötete a 20. § (3) és (4) , (6) -(13) bekezdésében fel nem sorolt területeken az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékelőírásokat,

b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket,

c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ) , illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket tartalmazza.

18. §[29]

19. §[30] Az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv[31]

a)[32] I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás időpontját, és amennyiben közösségi irányelvet vesz át, annak számát - a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel kiadja, és az egyes előírásokat a Magyar Közlönyben közzéteszi,

b)[33] II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült irányelveit az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti.

Záró rendelkezések

20. §[34] (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[35]

(3)[36] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza

a) az élelmiszerek jelölését a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

b) az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének szabályait.

(4)[37] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) azélelmiszer-előállítás feltételeit,

b) azivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályait,

c) a szükséges engedélyek és vizsgálatok díját, továbbá a díjak megfizetésének és felhasználásának módjait, az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével, valamint

d) azélelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit.

(5)[38] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egyetértésével rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait.

(6)[39] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a hagyományos különleges tulajdonságú mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tanúsításának és ellenőrzésének rendjét.

(7)[40] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a gyümölcs és zöldség ellenőrzését, valamint

b)

(8)[41] Felhatalmazást kap

a) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyagösszetételre és az egészségre vonatkozó állításokat,

b) az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a technológiai segédanyagokat.

(9)[42] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.

(10)[43] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat.

(11)[44] Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre,

b) az étrend-kiegészítőkre,

c) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadására vonatkozó előírásokat.

(12)[45] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a vendéglátó termékek előállításának feltételeit,

b) azélelmiszerek forgalomba hozatalának feltételeit a kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza.

(13)[46] Felhatalmazást kap kereskedelemért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit.

(14)[47] Felhatalmazást kap az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználásának szabályait.

(15)[48] Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatait.

20/A. §[49] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az élelmiszerbiztonsági szervet vagy szerveket,

b) jelölje ki a magyar Codex munka szakmai irányítását végző szervet és annak működési rendjét,

c) szabályozza a Magyar Élelmiszerkönyv kiadásának rendjét.

21. §[50] (1) Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 6. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 6. cikk.

(2) Ez a törvény az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálja.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Mandur László s. k.,

az Országgyűlés alelnöke