T/10516. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról
2020. évi LXV. törvény egyes törvényeknek az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról
1. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
1. §
(1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha]
"c) magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,"
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe."
2. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdésében, 16. § (1), (3) és (3a) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a "4. § (3), (3a), (6)" szövegrész helyébe a "4. § (2a), (3), (3a)" szöveg lép.
3. §
Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (6) bekezdése.
2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
4. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás során felhívja az örökbe fogadni szándékozó személy figyelmét arra, hogy körülményei tekintetében köteles a valóságnak megfelelő információkat szolgáltatni, amelynek elmaradását értékelni kell az alkalmasságára vonatkozó vélemény kialakításánál, illetve az a már megállapított alkalmassága felülvizsgálatát eredményezi."
5. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 69/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A miniszter az (1) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt."
6. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 69/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A miniszter az (1) bekezdés szerinti működési engedéllyel rendelkező szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt."
7. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából
a) a gyámhatóságnak az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás megindításáról szóló értesítésének kézhezvételétől,
b) az a) ponton kívüli okból örökbefogadható gyermek esetében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésétől
számított 30 napon belül összefoglaló véleményt készít a gyermek egészségi és személyiségállapotáról, az életkorához viszonyított értelmi, érzelmi és mozgásfejlettségi szintjéről."
8. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 62. § (1) bekezdés b) pontjában a "felkészítő tanfolyamról" szövegrész helyébe az "az igénybe vehető felkészítő tanfolyamról" szöveg lép.
3. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
9. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 96/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "c)-g) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-g) és j) pontjában" szöveg,
b) 124. § (1) bekezdésében az "55. § (1) bekezdését" szövegrész helyébe az "55. § (1) és (3) bekezdését" szöveg
lép.
4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
10. §
(1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/J. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül]
"m) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanap,"
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/J. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (2) bekezdés m) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót."
5. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
11. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény
a) 168/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "c)-g) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-g) és j) pontjában" szöveg,
b) 222. § (1) bekezdésében az "55. § (1) bekezdését" szövegrész helyébe az "55. § (1) és (3) bekezdését" szöveg
lép.
6. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
12. §
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 155/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "c)-g) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-g) és j)" pontjában szöveg lép.
7. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
13. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 79. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
"m) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra."
14. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a "Kormánytisztviselő kötelezettségei" alcíme a következő 79/A. §-sal egészül ki:
"79/A. § A 79. § m) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a kormánytisztviselő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót."
15. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 100. § (2) bekezdés f) pontjában a "h) és j)" szövegrész helyébe a "h), j) és m)" szöveg,
b) 144. § (3) bekezdés b) pontjában a "c)-g) és i) pontjaiban" szövegrész helyébe a "c)-g), i) és m) pontjában" szöveg
lép.
8. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
16. §
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
(A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
"j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra,
k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
l) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra."
(2) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót."
17. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 146. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavállalót távolléti díj illeti meg)
"b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) és j) pontjában, valamint az 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,"
18. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a) 115. § (2) bekezdés g) pontjában az "(1) bekezdés b)-k) pontban" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b)-l) pontban" szöveg,
b) 209. § (2) bekezdés a) pontjában a "b), c) és e) pontjában" szövegrész helyébe a "b), c), e) és j) pontjában" szöveg
lép.
9. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
19. §
(1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 108. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)
"l) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra."
(2) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti esetben az állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről az állomány tagja legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorlót."
10. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
20. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:121. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni."
21. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb négy évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából
a) gyermekével nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy
b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések három hónapon belül nem vezetnek eredményre."
22. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:124. § (3) bekezdésében az "a nevelésbe vételt" szövegrész helyébe az "az ideiglenes hatályú elhelyezést és a nevelésbe vételt" szöveg lép.
11. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
23. §
(1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)
"j) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra."
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 105. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti esetben a hivatásos állomány tagját a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a hivatásos állomány tagja legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorlót."
12. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
24. §
(1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
"n) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra."
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés n) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a kormánytisztviselő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját."
25. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 128. § (2) bekezdés e) pontjában a "h) és j) pontjában" szövegrész helyébe a "h), j) és n) pontjában" szöveg,
b) 135. § (3) bekezdés b) pontjában a "c)-g) és i) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-g), i) és n) pontjában" szöveg
lép.
13. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
26. §
(1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. § (11) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A köztisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)
"n) a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra."
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) A (11) bekezdés n) pontja szerinti esetben a köztisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni. Az igénybevételről a köztisztviselő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatót."
27. §
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
a) 63. § (2) bekezdés e) pontjában a "h) és k) pontjában" szövegrész helyébe a "h), k) és n) pontjában" szöveg,
b) 70. § (3) bekezdés b) pontjában a "c)-g) és j) pontjában" szövegrész helyébe a "c)-g), j) és n) pontjában" szöveg
lép.
14. Hatályba léptető rendelkezés
28. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 9-19. § és a 23-27. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
15. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
29. §
E törvény
a) 1. és 3. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján,
b) 11. § a) pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján,
c) 12. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat célja az örökbefogadások előkészítésének hatékonyabbá tétele, az örökbe fogadni szándékozók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint az örökbefogadásban érintettek jogbiztonságának növelése.
A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (kihirdette az 1991. évi LXIV. törvény) 20-21. cikkei alapján minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére, helyettesítő védelem útján, melynek egyik formája az örökbefogadás. Az örökbefogadás előkészítése és engedélyezése során biztosítani kell a gyermek legjobb érdekeinek érvényesülését.
A Javaslat értelmében a családjukban nem nevelkedhető gyermekek jogainak és érdekének örökbefogadás útján történő védelme megvalósul az érintettek jogbiztonságát fokozó, az örökbefogadási folyamatokat hatékonyabbá, gyorsabbá és összehangoltabbá tevő, több jogszabályt érintő módosítások által.
Az örökbefogadásra vonatkozó hatályos magyar szabályozás áttekintésével beazonosításra kerültek az örökbefogadások előkészítését segítő, azt hatékonyabbá tevő módosítások. Így az örökbe fogadni szándékozók számára a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének lehetővé tétele segítséget nyújt a gyermekkel történő ismerkedés érzékeny időszakában.
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást könnyítő módosítás az örökbefogadó szülő és a 3. életévét betöltött gyermek életkora között előírt legfeljebb 45 év korkülönbség 50 évre történő felemelése, valamint az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás szempontjából figyelembe vehető határidő számítása. A magyar állampolgár által külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően a honosítás egyszerűsítése egyidejűleg a gyermek és az örökbefogadó szülő jogbiztonságát is szolgálja.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-3. §
A magyar állampolgárságú szülők által örökbefogadott kiskorú gyermekekre nézve a Javaslat a jelenlegihez képest további kedvezményt állapít meg. A Magyarországon történő lakhatás és megélhetés biztosításának előírása külön feltételként nem életszerű, mert az örökbefogadással a gyermek eltartása, felnevelése a vér szerinti gyermekkel egyező módon biztosított az örökbefogadó családjában. Több esetben külföldön élő magyar állampolgárok fogadnak örökbe külföldi állampolgárságú gyermeket, és a család nem szándékozik külföldi tartózkodási helyét azonnal megváltoztatni, viszont szeretnék, ha gyermekük is magyar állampolgársággal rendelkezne, amely a későbbi magyarországi tartózkodásukat is elősegíti. Az örökbefogadott gyermek érdekét szolgálja, ha a Magyarországon elismert örökbefogadás által minél könnyebben a magyar állampolgárságú szüleivel azonos állampolgárságot tud szerezni.
A magyar állampolgár által örökbefogadott, ugyanakkor a magyar állampolgárságot nagykorúsága idején kérelmező személyek esetén indokolt a hatályos honosítási feltételek fenntartása. A Javaslat a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) új 4. § (2a) bekezdésére figyelemmel egyértelművé teszi, hogy a nagykorú kérelmezőknek a magyar állampolgárság megszerzése érdekében továbbra is az Ápt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott honosítási feltételeknek kell megfelelniük.
4. §
A rendelkezés egyértelművé teszi az örökbe fogadni szándékozó szülő az irányú kötelességét, hogy az örökbefogadás előkészítése során körülményei (családi állapota, személyi és életkörülményei, lakóhelye stb.) tekintetében valós információkat kell szolgáltatnia a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felé. A valótlan információk átadását értékelni kell az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságára vonatkozó vélemény kialakítása során, illetve, ha erre már az alkalmassága megállapítását követően derül fény, alkalmasságát felül kell vizsgálni.
5-6. §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatályos szövege rendelkezik a nyílt örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadást utánkövető tevékenységet végző közhasznú szervezetek működési engedélyezéséről és meghatározza a működési engedély birtokában nyújtandó szolgáltatás tartalmát. Ugyanakkor sem a hatályos Gyvt., sem az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendelet nem biztosít jogi garanciát ezen szervezetek feladatellátásának finanszírozására. Annak érdekében, hogy az e feladat ellátására működési engedéllyel rendelkező szervezetek feladatellátásának anyagi támogatása jogszabályban garantálttá váljon, szükséges a Gyvt. erre vonatkozó kiegészítése.
7. §
A gyermekvédelmi szakértői bizottság összefoglaló véleményének - a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánítási eljárásával párhuzamosan történő - elkészítése csökkenti a gyermek örökbefogadása előkészítésének időtartamát.
8. §
Az örökbe fogadni szándékozónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:122. § (1) bekezdése szerinti felkészítése az örökbefogadásra azáltal valósul meg, hogy a Gyvt. rendelkezik az örökbefogadás előtti tanácsadásról, valamint az örökbefogadói tanfolyamról. Ez utóbbinak az elvégzése - az eddigi kötelező előírás helyett - a módosítással önkéntesen igénybe vehetővé válik. Az örökbefogadói tanfolyam elvégzésének célja, hogy segítse az örökbefogadásra történő felkészülést.
9-19., 23-27. §
A Javaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben és az összes jogállási törvényben kiegészíti egy új ponttal a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés eseteit. Ennek megfelelően rögzíti, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az örökbefogadás előkészítése időszakában évente legfeljebb tíz munkanapra.
A módosítás célja, hogy az örökbefogadás létrejöttének megkönnyítése érdekében megállapítsa az örökbefogadás előkészítése időszakában a munkavállaló számára a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés feltételeit. Tekintettel arra, hogy jelenleg az örökbe fogadni szándékozók nehézségekbe ütköznek az örökbe fogadandó gyermekkel történő ismerkedés időszakában a munkahelyükről való távollét megszervezése kapcsán, a Javaslat számukra évente legfeljebb tíz munkanap munkaidő-kedvezményt biztosít, amelynek igénybevételét öt munkanappal előbb jelezniük szükséges a munkáltató felé. A mentesülés feltétele, hogy az örökbe fogadható gyermekkel való személyes találkozások szükségességét az örökbefogadást elősegítő szervezet igazolja a munkavállaló részére. Az igazolás a kiállításától számított kilencven napon belül használható fel, amely tartam alatt a munkavállalót a kérésének megfelelő munkanapokon mentesíti a munkáltató a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
A Javaslat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben kiegészíti a távolléti díjra való jogosultság eseteit a bevezetett új mentesülési okra tekintettel.
A munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés lehetőségét a jogállási törvényekben is szükséges megjeleníteni.
20. §
A Javaslat szerint a 3. életévét betöltött gyermek és az örökbefogadó szülő között fennálló legfeljebb 45 év korkülönbség 50 évre módosul. A módosítás tágabb lehetőséget biztosít az idősebb örökbe fogadni szándékozóknak, ha a gyermek betöltötte a 3. életévét.
21-22. §
A Javaslat szerint a gyámhatóság a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonba történő ideiglenes hatályú elhelyezés esetén is figyelmezteti a szülőt az örökbefogadhatóvá nyilvánítás jogkövetkezményére. Az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama beszámít az örökbefogadhatóvá nyilvánításhoz szükséges időtartamba, melyet a gyermek családjából történt kiemelésének kezdő időpontjától kell számítani. Ez lehetővé teszi, hogy a gyermek örökbefogadhatóságának feltételét a családból történő kiemelésétől kezdődően vizsgálja a gyámhatóság, amely elősegíti - a törvényi feltételek teljesülése esetén - a gyermek minél korábbi életkorban történő örökbefogadását. A szülői kapcsolattartás teljes hiánya esetén az örökbefogadhatóvá nyilvánítás feltételeként előírt jelenlegi fél év időtartam három hónapra, rendszertelen kapcsolattartás esetében egy évről nyolc hónapra csökken, így a gyermek korábban válhat örökbefogadhatóvá a szülő felróható magatartása esetén. Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás hatálya két évről négy évre emelkedik, ami csökkenti az esetleges meghosszabbítási eljárások számát, ezzel az adminisztrációs terheket is.
28. §
Hatályba léptető rendelkezés.
29. §
Sarkalatossági záradék.