BH 2018.7.203 Az Európai Unió Bírósága előtt alsóbb fokú bíróság által kezdeményezett, folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárás önmagában nem indokolja a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését [1952. évi III. tv. (rPp.) 152. § (2) bek., EUB C-72/14. és C-197/14. sz. egyesített ügy].

Pertörténet:

Miskolci Törvényszék P.20581/2016/11., Debreceni Ítélőtábla Pf.20003/2017/4., Kúria Gfv.30478/2017/9. (*BH 2018.7.203*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2006. február 23-án a peres felek jelzálogjoggal biztosított devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek, amelyet közjegyzői okiratba foglaltak. A szerződés III. pont 2. és 3. bekezdései szerint: "A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés alapján az Adósok terhére mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében, annak közokirati tanúsításaként az Adósoknak a Hitelezőknél vezetett számlái és a Hitelezők vonatkozó bizonylatai alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt fogadják el. Az Adósok és a Zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen közjegyzői okirat alapján az Adósok terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén is, a Hitelezők felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa."

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[2] A felperesek kereseti kérelmükben a kölcsönszerződés III. pont 2. és 3. bekezdései tisztességtelenségének megállapítását kérték a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés a), b), j) pontjaira hivatkozással.

[3] Az I-II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a kölcsönszerződés III. pontja 2. és 3. bekezdései tisztességtelenségét. Megítélése szerint ez a szerződéses rendelkezés a Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) és j) pontjába ütközik.

[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[6] Az I-II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat meghozatalát kérték.

[7] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A 7. sorszám alatt előterjesztett beadványukban a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését kérték az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előtt C-34/18. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig. E körben arra hivatkoztak, hogy az EUB ítélete összefügg a jelen per tárgyával, ezért az rPp. 152. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A Kúria a felperesek felülvizsgálati ellenkérelmében írtak alapján először azt vizsgálta, hogy indokolt-e a felülvizsgálati eljárás felfüggesztése a felperesek által hivatkozott, folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig. Az rPp. 152. § (2) bekezdése akkor teszi lehetővé - de nem kötelezővé - a tárgyalás felfüggesztését, ha az EUB határozata az érdemi döntésre kihat. A Kúria megítélése szerint a jelen per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségének megítélésére az EUB hivatkozott eljárása előreláthatólag nem hathat ki, mivel a perben felmerült jogkérdés a vitatott szerződéses rendelkezés értelmezésével dönthető el a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 207. § (2) bekezdése alapján.

[9] A Kúria utal e körben az EUB C-72/14. és C197/14. sz., X kontra T. A. van Dijk egyesített ügyekben 2015. szeptember 19-én hozott ítéletében kifejtettekre, amely szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikk harmadik bekezdését akként kell értelmezni, hogy a végső fokon eljáró nemzeti bíróság nem köteles a Bírósághoz fordulni pusztán amiatt, hogy az előtte folyamatban lévőhöz hasonló ügyben és pontosan ugyanabban a kérdéskörben valamely alsóbb szintű nemzeti bíróság előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesztett a Bíróság elé, és nem is köteles megvárni az e kérdésre adott választ (63. pont). A Kúria mindezekre figyelemmel a felperesek felfüggesztés iránti kérelmét elutasította és az EUB eljárásának kezdeményezését sem találta indokoltnak.

[10] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, az a hivatkozott indokok alapján jogszabálysértő.

[11] Határozatában többek között hivatkozott a Kúria a honlapján elérhető 1/2018. számú gazdasági elvi határozatban kifejtettekre, amely szerint a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés nem tisztességtelen.

(Kúria Gfv. VII. 30.478/2017.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Osztovits András előadó bíró

Dr. Tibold Ágnes bíró