32008D0232[1]

2008/232/EK: A Bizottság határozata ( 2008. február 21.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról (az értesítés a C(2008) 648. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. február 21.)

a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról

(az értesítés a C(2008) 648. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/232/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

(1)

A 96/48/EK irányelv 2. cikke c) pontjának és II. mellékletének megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert strukturális vagy funkcionális alrendszerekre osztják fel, ideértve a járművek alrendszert is.

(2)

A 2002/735/EK bizottsági határozat ( 2 ) megállapítja a nagysebességű transzeurópai jáművek alrendszerre vonatkozó kölcsönös átjárhatóság első műszaki előírásait (ÁME).

(3)

Szükséges felülvizsgálni az első ÁME-t a műszaki haladás és végrehajtás során szerzett tapasztalatok fényében.

(4)

Közös képviseleti testületként a Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetsége (AEIF) kapott megbízást az első ÁME felülvizsgálatára. A 2002/735/EK határozat helyébe ezért ez a határozat lép.

(5)

A felülvizsgált ÁME-tervezetet a 96/48/EK irányelv által létrehozott bizottság vizsgálta meg.

(6)

Ez az ÁME - meghatározott feltételek mellett - az új vagy korszerűsített és felújított járművekre vonatkozik.

(7)

Ezt az ÁME-t a jármű alrendszerek esetén esetlegesen alkalmazandó egyéb vonatkozó ÁME-k rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)

A járművek alrendszerre vonatkozó első ÁME 2002-ben lépett hatályba. A meglévő szerződéses kötelezettségek miatt az új járműalrendszerek vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, illetve azok felújítása és korszerűsítése az első ÁME rendelkezései szerinti megfelelőségi értékelés tárgyát képezik. Továbbá, az első ÁME-t kell alkalmazni az első ÁME szerint engedélyezett alrendszerelemek, valamint kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek karbantartására, illetve a karbantartással összefüggő cserékre. Így a 2002/735/EK határozat hatályban marad az e határozat mellékletében szereplő ÁME-vel összhangban engedélyezett projektekkel kapcsolatos karbantartásra és az új vonalak építésére és meglévő vonalak felújítására vagy korszerűsítésére irányuló olyan projektekre vonatkozóan, melyek fejlesztése előrehaladott állapotban van vagy melyek az e határozat bejelentése idején végrehajtás alatt álló szerződések tárgyát képezik. Az első ÁME és az e határozathoz mellékelt új ÁME alkalmazási köre közötti különbség meghatározása érdekében a tagállamok az e határozat alkalmazásának kezdő napjától számított hat hónapon belül értesítést küldenek azon alrendszerek és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jegyzékéről, melyekre az első ÁME-t továbbra is alkalmazni kell.

(9)

Ezen ÁME nem írhatja elő különleges technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha az a nagysebességű transzeurópai vasúti hálózat kölcsönös átjárhatósága érdekében feltétlenül szükséges.

(10)

Ezen ÁME korlátozott ideig megengedi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alrendszerekbe történő tanúsítás nélküli beépítését, amennyiben adott feltételek teljesülnek.

(11)

Jelenlegi változatában ezen ÁME nem foglalkozik teljes mértékben valamennyi alapvető követelménnyel. A 96/48/EK irányelv 17. cikkével összhangban, azon technikai részleteket, amelyekre itt nem térnek ki, "nyitott kérdésként" azonosítják ezen ÁME L. mellékletében. A 96/48/EK irányelv 16. cikke (3) bekezdésével összhangban, a tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a "nyitott kérdésekkel" kapcsolatos nemzeti műszaki szabályok jegyzékéről, valamint a megfelelőségi értékelés során alkalmazott eljárásokról.

(12)

Ezen ÁME 7. fejezetében leírt különleges esetekkel kapcsolatban a tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az alkalmazott megfelelőség-értékelési eljárásokról.

(13)

A vasúti forgalom jelenleg a meglévő nemzeti, kétoldalú, multinacionális vagy nemzetközi megállapodások szerint működik. Fontos, hogy ezek a megállapodások ne akadályozzák a kölcsönös átjárhatóság felé vezető jelenlegi és jövőbeli fejlődést. E célból a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az említett megállapodásokat annak meghatározása érdekében, hogy az e határozatban bemutatott ÁME-t azoknak megfelelően felül kell-e vizsgálni.

(14)

Az ÁME a vonatkozó tervezet előkészítésekor elérhető legjobb szakmai ismereten alapul. Az innováció további ösztönzése és a megszerzett tapasztalat figyelembe vétele érdekében a csatolt ÁME-t rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

(15)

Ezen ÁME lehetőséget nyújt az innovatív megoldásokra. Innovatív megoldási javaslatok esetén a gyártónak vagy az ajánlatkérőnek ismertetnie kell az ÁME vonatkozó szakaszától való eltérést. Az Európai Vasúti Ügynökség véglegesíti a megoldás megfelelő funkcionális és a kapcsolódási pontokra vonatkozó előírásait, valamint kialakítja az értékelési módszereket.

(16)

E határozat rendelkezései összhangban vannak a 96/48/EK tanácsi irányelv 21. cikke által létrehozott bizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság elfogadja a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer járművek alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME).

Az ÁME-t e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ezen ÁME-t kell alkalmazni a 96/48/EK irányelv I. mellékletében meghatározott nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer új, korszerűsített vagy felújított járműveire.

3. cikk

(1) Az ÁME L. mellékletben "nyitott kérdés"-ként felsorolt pontok tekintetében a 96/48/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a kölcsönös átjárhatóság felülvizsgálatával kapcsolatban teljesítendő feltételek a tagállamokban használatos alkalmazandó azon műszaki szabályokat jelentik, amelyek az e határozatban szabályozott alrendszerek üzembe helyezését engedélyezik.

(2) Az e határozatról szóló értesítést követő hat hónapon belül minden tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a következőkről:

(a) az (1) bekezdésben említett alkalmazandó műszaki szabályok jegyzéke;

(b) a megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások, amelyeket e szabályok alkalmazása során kell alkalmazni

(c) az említett megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások végrehajtására kijelölt szervezetek.

4. cikk

Az ÁME 7. fejezetében "különleges esetekként" felsorolt pontok tekintetében a megfelelőség-értékelési eljárások a tagállamokban alkalmazott eljárások. Az e határozatról szóló értesítést követő hat hónapon belül minden tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot a következőkről:

(a) a megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások, amelyeket e szabályok alkalmazása során kell alkalmazni;

(b) az említett megfelelőség-értékelési és ellenőrzési eljárások végrehajtására kijelölt szervezetek

5. cikk

Az ÁME lehetővé tesz egy olyan átmeneti időszakot, melynek során a megfelelőségértékelés és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítása az alrendszer részeként elvégezhető. Ezen időszak alatt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy mely kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet értékeltek ilyen módon annak érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek piaca jobban nyomon követhető legyen, valamint azokról a megtett lépésekről, melyek ezt elősegítik.

6. cikk

A 2002/735/EK határozat hatályát veszti. A határozat rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók az e határozat mellékletében szereplő ÁME-vel összhangban engedélyezett projektek karbantartására és az új vonalak építésére és meglévő vonalak felújítására vagy korszerűsítésére irányuló projektekre vonatkozóan, melyek fejlesztése előrehaladott állapotban van vagy melyek az e határozat bejelentése idején végrehajtás alatt álló szerződések tárgyát képezik.

Az e határozat alkalmazásának kezdő napjától számított hat hónapon belül meg kell küldeni a Bizottság részére azon alrendszerek és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jegyzékét, melyekre a 2002/735/EK határozat rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

7. cikk

A csatolt ÁME hatálybalépését követő hat hónapon belül a tagállamok értesítik a Bizottságot a következő típusú megállapodásokról:

(a) a tagállamok és egy vagy több vasúti társaság vagy pályahálózat-működtető közötti nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú, állandó vagy ideiglenes alapon létrejött és a tervbe vett vasúti szolgáltatás nagyon konkrét vagy helyi jellege által szükségessé tett megállapodások,

(b) a vasúti társaság(ok), pályahálózat-működtető(k) vagy tagállam(ok) közötti olyan két- vagy többoldalú megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek,

(c) egy vagy több tagállam és legalább egy harmadik ország közötti, illetve a tagállamok egy vagy több vasúti társasága vagy pályahálózat-működtetője és valamely harmadik ország legalább egy vasúti társasága vagy pályahálózat-működtetője között létrejött olyan nemzetközi megállapodások, amelyek jelentős szintű helyi vagy regionális kölcsönös átjárhatóságot eredményeznek.

8. cikk

Ezt a határozatot 2008. szeptember 1.-jétől kell alkalmazni.

9. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

96/48/EK IRÁNYELV - A NAGYSEBESSÉGŰ TRANSZEURÓPAI VASÚTI RENDSZER KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGA

AZ ÁTJÁRHATÓSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

Járművek alrendszer

1. BEVEZETÉS

1.1 Műszaki hatály

Ezen ÁME a járművek alrendszerrel foglalkozik. Ezek az alrendszerek a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv II. mellékletének (1) pontjában lévő felsorolásban találhatók.

Ezen ÁME a (normál üzemben nem szétkapcsolható) vonategységekként vagy a hajtással rendelkező vagy hajtás nélküli járművek szerelvényein belül külön járművekként értékelt járművek alábbi kategóriáira vonatkozik. Egyaránt vonatkozik a személyszállító és/vagy nem személyszállító járművekre.

1. kategória: Legalább 250 km/h végsebességű járművek.

2. kategória: Legalább 190, de 250 km/h-nál kisebb végsebességű járművek.

Ezen ÁME a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. mellékletének 2. szakaszában említett és a fentiek szerinti legalább 190 km/h végsebességű járművekre vonatkozik. Amennyiben az ilyen járművek végsebessége nagyobb, mint 351 km/h, ezen ÁME-t alkalmazni kell, de további előírások szükségesek: ezen ÁME nem részletezi ezeket a további pontosításokat, és azok nyitott kérdést képeznek: ilyen esetben a nemzeti szabályok az irányadók.

A járművek alrendszerrel kapcsolatos további információk a 2. szakaszban találhatók.

Ezen ÁME azokat a követelményeket határozza meg, amelyeknek az alábbi 1.2. szakaszban meghatározott vasúthálózaton való üzemeltetésre tervezett járműveknek meg kell felelniük, és ezáltal teljesíteniük kell a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv követelményeit is.

A vasútvonalakhoz történő hozzáférés nem kizárólag ezen ÁME műszaki követelményeinek teljesülésétől függ, és a 2004/50/EK irányelvvel módosított 2004/49/EK és 2001/14/EK irányelv egyéb követelményeit is figyelembe kell venni, amikor engedélyezik egy vasúttársaság számára, hogy a járművet egy adott vonalon üzemeltesse. Például egy pályahálózat-működtető számára megengedett, hogy úgy döntsön, a kapacitást érintő megfontolásokból nem utal ki egy útvonalat egy 2. kategóriájú vonatnak egy 1. kategóriájú vonalon.

1.2 Területi hatály

Ezen ÁME területi hatálya a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. mellékletében leírtaknak megfelelően a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre terjed ki.

1.3 Ezen ÁME tartalma

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének és az I. melléklet (1) bekezdése b) pontjának megfelelően ezen ÁME:

(a) jelzi annak tervezett hatályát (2. szakasz);

(b) megállapítja a járművek alrendszerre vonatkozó alapvető követelményeket (3. szakasz)

(c) megállapítja az alrendszerek és azok más alrendszerekkel való kapcsolódási pontjai által elérendő működési és műszaki előírásokat (4. szakasz).

(d) üzemeltetési és karbantartási szabályokat állapít meg az fenti 1.1. és 1.2. pontban jelzett hatályra vonatkozóan (4. szakasz).

(e) az érintett személyek esetében jelzi az alrendszerek működéséhez és karbantartásához szükséges szakmai alkalmasságot, illetve a munkaegészségügyi és biztonsági feltételeket (4. szakasz)

(f) meghatározza azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket és kapcsolódási pontokat, amelyekre a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszeren belüli kölcsönös átjárhatóság eléréséhez szükséges európai előírásoknak kell vonatkozniuk, az európai szabványokat is ideértve (5. szakasz);

(g) megállapítja, hogy mely eljárásokat kell alkalmazni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy a használatra való alkalmasságának értékelése, illetve az alrendszerek EK-hitelesítésének érdekében (6. szakasz),

(h) jelzi az ÁME végrehajtásának stratégiáját (7. szakasz),

(i) az irányelv 6. cikke (3) bekezdésével összhangban rendelkezik a különleges esetekről (7. szakasz).

2. A JÁRMŰVEK ALRENDSZER MEGHATÁROZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

2.1 Az alrendszer leírása

A járművek alrendszer nem tartalmazza sem az ellenőrző-irányító berendezések, sem az infrastruktúra-, sem az üzemeltetés alrendszereket, sem pedig az energia alrendszer pályamenti szakaszát, mert ezeket az alrendszereket a saját ÁME-ik határozzák meg.

Emellett a járművek alrendszer nem terjed ki a vonatkísérő személyzetre (a mozdonyvezetőre és a vonat egyéb személyzetére) és az utasokra.

2.2 A járművek alrendszer funkciói és szempontjai

Az ezen ÁME Járművek alrendszerrel kapcsolatos hatályát a 2002/735/EK határozat mellékletében lévő ÁME-ben megadottakból terjesztették ki.

A járművek alrendszer alkalmazási területén belül teljesítendő funkciók a következők:

- Az utasok és a vonatkísérő személyzet szállítása és megóvása

- Gyorsítás, a sebesség fenntartása, fékezés és megállás

- A mozdonyvezető folyamatos tájékoztatása, kilátás biztosítása előre és a megfelelő irányítás lehetővé tétele

- A vonat pályán tartása és vezetése

- A vonat jelenlétének jelzése mások számára

- A biztonságos üzemeltetés képessége még véletlen események esetén is

- A környezet megóvása

- A járművek alrendszer és az energia alrendszer fedélzeti részének fenntartása

- A megfelelő vontatási áramellátó rendszereken való üzemképesség.

A fedélzeti ellenőrző-irányító és jelzőberendezés az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer hatálya alá esik.

3. ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

3.1 Általános tudnivalók

Ezen ÁME alkalmazásában ezen ÁME 3. szakaszában említett vonatkozó alapvető követelmények teljesülését a következő helyeken leírt előírásoknak való megfelelés biztosítja:

- az alrendszerek esetében a 4. szakaszban,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében az 5. szakaszban,

- amit az alábbiak pozitív vizsgálati eredményei is tanúsítanak:

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és/vagy alkalmazhatósága

- és az alrendszerek hitelesítése.

a 6. szakaszban leírtaknak megfelelően.

Az alapvető követelmények egy részére nemzeti szabályok vonatkoznak a következők miatt:

- az L. mellékletben felsorolt nyitott és fenntartott kérdések;

- a 96/48/EK irányelv 7. cikke szerinti eltérések;

- ezen ÁME 7.3. szakaszában leírt különleges esetek.

A hozzá kapcsolódó megfelelőség-vizsgálatot azon tagállam felelőssége alatt és az általa meghatározott eljárások alapján végzik el, amely értesítést küldött a nemzeti szabályokról, vagy eltérést illetve különleges esetet kért.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer, annak alrendszerei és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek az irányelv III. mellékletének általános feltételeiben megállapított alapvető követelményeknek.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelvben és ezen ÁME-ben megfogalmazott rendelkezésekkel összhangban ellenőrzik, hogy a járművek alrendszer és azok rendszerelemei megfelelnek-e az alapvető követelményeknek.

3.2 Az alapvető követelmények a következőket érintik:

- biztonság,

- megbízhatóság és rendelkezésre állás,

- egészségvédelem,

- környezetvédelem,

- műszaki összeegyeztethetőség.

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelvnek megfelelően az alapvető követelmények általában a teljes nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre, illetve külön az egyes alrendszerek és azok rendszerelemeinek bizonyos szempontjaira alkalmazhatóak.

3.3 Általános követelmények

A járművek alrendszer esetében a különleges szempontok - az irányelv III. mellékletében említett megfontolásokon túl - a következők:

3.3.1 Biztonság

1.1.1. alapvető követelmény:

"A biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek és különösen a szerelvények mozgásában részt vevő rendszerelemek tervezésének, megépítésének vagy összeszerelésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének olyannak kell lennie, hogy a hálózatra vonatkozóan előírt céloknak megfelelően - beleértve egyes korlátozott üzemmód által meghatározott helyzeteket is - garantálja a biztonságot."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.2. (kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések)

- 4.2.2.3. (a jármű szerkezetének szilárdsága)

- 4.2.2.4. (megközelíthetőség)

- 4.2.2.6. (vezetőfülke)

- 4.2.2.7. (a vonat szélvédője és eleje)

- 4.2.3.1. (kinematikus űrszelvény)

- 4.2.3.3. (a földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek)

- 4.2.3.4. (a járművek dinamikai jellemzői)

- 4.2.3.10 (homokszórás)

- 4.2.3.11. (a kőzúzalékot érő aerodinamikai hatások)

- 4.2.4. (fékezés)

- 4.2.5. (utastájékoztatás és kommunikáció)

- 4.2.6.2. (vonat aerodinamikai terhelése nyílt terepen)

- 4.2.6.3. (oldalszél)

- 4.2.6.4. (legnagyobb nyomásingadozások az alagutakban)

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

- 4.2.7. (rendszervédelem)

- 4.2.7.13. (szoftver)

- 4.2.10. (karbantartás)

1.1.2. alapvető követelmény:

"A kerék és a sín érintkezésével kapcsolatos paramétereknek meg kell felelniük a megengedett legnagyobb sebességgel történő utazás biztonságának garantálásához szükséges stabilitáskövetelményeknek."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.3.2. (statikus tengelyterhelés)

- 4.2.3.4. (a járművek dinamikus viselkedése)

1.1.3. alapvető követelmény:

"A felhasznált rendszerelemeknek el kell viselniük minden, az üzemi élettartamukra meghatározott szokásos, illetve rendkívüli igénybevételt. A véletlen meghibásodások biztonsággal kapcsolatos következményeit megfelelő eszközökkel korlátok közé kell szorítani."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.2. (kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések)

- 4.2.2.3. (a jármű szerkezetének szilárdsága)

- 4.2.2.7. (a vonat szélvédője és eleje)

- 4.2.3.3.2. (a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése)

- 4.2.3.4.3. (a pálya terhelésének határértékei)

- 4.2.3.4.9. (kerékpárok)

- 4.2.4. (fékezés)

- 4.2.6.1. (környezeti feltételek)

- 4.2.6.3. (oldalszél)

- 4.2.6.4. (legnagyobb nyomásingadozások az alagutakban)

- 4.2.7.2. (tűzbiztonság)

- 4.2.8.3.6. (áramszedők és csúszóbetétek)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

1.1.4. alapvető követelmény:

"Tűz esetén a rögzített berendezések és a járművek megfelelő konstrukciójával, továbbá a megfelelő anyagválasztással korlátozni kell a tűz és füst keletkezésének lehetőségét, terjedését és hatásait."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.7.2. (tűzbiztonság)

1.1.5. alapvető követelmény:

"Minden, az utazóközönség használatára szolgáló eszközt úgy kell megtervezni, hogy akkor se tegyenek kárt az utasokban, ha azokat feltételezhetően nem a feltüntetett utasítások szerint használják."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.2. (kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések)

- 4.2.2.4. (megközelíthetőség)

- 4.2.2.5. (mosdók)

- 4.2.4. (fékezés)

- 4.2.5.3. (az utasok által működtetett riasztó)

- 4.2.7.1. (vészkijáratok)

- 4.2.7.3. (áramütés elleni védelem)

- 4.2.7.5. (emelési/mentési eljárások)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.3.2 Megbízhatóság és rendelkezésre állás

1.2. alapvető követelmény:

"A vonatok mozgatásában szerepet játszó rögzített vagy mozgó rendszerelemek ellenőrzését és karbantartását úgy kell megszervezni, végrehajtani és ütemezni, hogy a rendeltetésüknek megfelelő feltételek között megőrizzék működőképességüket."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.2. (kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések)

- 4.2.2.3. (a jármű szerkezetének szilárdsága)

- 4.2.2.4. (megközelíthetőség)

- 4.2.3.1. (kinematikus űrszelvény)

- 4.2.3.3.2. (a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése)

- 4.2.3.4. (a járművek dinamikus viselkedése)

- 4.2.3.9. (felfüggesztési együttható)

- 4.2.4. (fékezés)

- 4.2.7.10. (figyelemmel kísérési és diagnosztikai koncepciók)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.3.3 Egészségügyi követelmények

1.3.1. alapvető követelmény:

"Tilos a vonatokon, illetve a vasúti infrastruktúrában olyan anyagokat felhasználni, amelyek használatuk módja következtében valószínűleg veszélyeztetnék azok egészségét, akik számára hozzáférhetőek."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.10. (karbantartás)

1.3.2. alapvető követelmény:

"Az anyagokat úgy kell megválasztani, elhelyezni, illetve felhasználni, hogy minél kisebb legyen az esélye káros és veszélyes gőzök és gázok keletkezésének, különösen tűz esetén."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.7.2. (tűzbiztonság)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.3.4 A környezet védelme

1.4.1. alapvető követelmény:

"A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer létrehozásának és üzemeltetésének környezetre gyakorolt káros hatásait fel kell mérni, és a rendszer tervezésének szakaszában a hatályos közösségi rendelkezéseknek megfelelően figyelembe kell venni."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.3.11. (kőzúzalék-felverés)

- 4.2.6.2. (a vonat aerodinamikus terhelése)

- 4.2.6.5. (külső zaj)

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

1.4.2. alapvető követelmény:

"A vonatokon és az infrastruktúrában felhasznált anyagoknak meg kell gátolniuk a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök és gázok kibocsátását, különösen tűz esetén."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.7.2. (tűzbiztonság)

- 4.2.10. (karbantartás)

1.4.3. alapvető követelmény:

"A járműveket és az energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztosított legyen elektromágneses összeférhetőségük azokkal a vasúti berendezésekkel, eszközökkel és nyilvános vagy magánhálózatokkal, amelyeket zavarhatnak."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

3.3.5 Műszaki összeegyeztethetőség

1.5. alapvető követelmény:

"Az infrastruktúra és a telepített berendezések műszaki jellemzői legyenek összeegyeztethetőek egymással, valamint a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben forgalomban álló vonatok jellemzőivel.

Amennyiben a hálózat bizonyos szakaszain e jellemzők betartása gondot jelent, úgy átmeneti jelleggel lehet olyan megoldásokhoz folyamodni, amelyek a jövőben biztosítják a összeegyeztethetőséget."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.4. (megközelíthetőség)

- 4.2.3.1. (kinematikus űrszelvény)

- 4.2.3.2. (statikus tengelyterhelés)

- 4.2.3.3. (a földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek)

- 4.2.3.4. (a járművek dinamikai jellemzői)

- 4.2.3.5. (a vonat maximális hossza)

- 4.2.3.6. (legnagyobb lejtők)

- 4.2.3.7. (legkisebb ívsugár)

- 4.2.3.8. (A nyomkarima kenése)

- 4.2.3.11. (kőzúzalék-felverés)

- 4.2.4. (fékezés)

- 4.2.6.2. (a vonat aerodinamikus terhelése)

- 4.2.6.4. (legnagyobb nyomásingadozások az alagutakban)

- 4.2.7.11. (az alagutakra vonatkozó különleges előírások)

- 4.2.8.3. (az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.4 A járművek alrendszerre vonatkozó különleges követelmények

3.4.1 Biztonság

2.4.1. alapvető követelmény, 1. §.:

"A járművek és a közöttük levő kapcsolóelemek szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy összeütközés, illetve kisiklás esetén az utastér és a vezetőfülke védett legyen."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.2. (kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések)

- 4.2.2.3. (a jármű szerkezetének szilárdsága)

2.4.1. alapvető követelmény, 2. §.:

"Az elektromos berendezések nem veszélyeztethetik az ellenőrző-irányító és jelzőberendezések biztonságát és működését."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

- 4.2.8.3. (az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások)

2.4.1. alapvető követelmény, 3. §.:

"A fékezés technikája és a kifejtett igénybevétel feleljen meg a vágánykonstrukciónak, a műszaki létesítményeknek és a jelzőrendszereknek."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.3.4.3. (a pálya terhelésének határértékei)

- 4.2.4.1. (legkisebb fékteljesítmény)

- 4.2.4.5. (örvényáramú vágányfékek)

2.4.1. alapvető követelmény, 4. §.:

"Intézkedéseket kell tenni, hogy a testi épség megóvása érdekében senki ne férhessen hozzá az áram alá helyezett rendszerelemekhez."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.5.2. (utastájékoztató jelzések)

- 4.2.7.3. (áramütés elleni védelem)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

2.4.1. alapvető követelmény, 5. §.:

"A vonatokon olyan berendezést kell elhelyezni, amelyen keresztül az utasok veszély esetén értesíthetik a vonatvezetőt, illetve a kísérőszemélyzetet."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.5. (utastájékoztatás és kommunikáció)

2.4.1. alapvető követelmény, 6. §.:

"A fel- és leszálláshoz rendelkezésre álló ajtókat olyan nyitó- és zárórendszerrel kell ellátni, amellyel garantálható az utasok testi épsége."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.4.2. (külső ajtó)

2.4.1. alapvető követelmény, 7. §.:

"Vészkijáratokat kell kialakítani és azokat meg kell jelölni."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.5.2. (utastájékoztató jelzések)

- 4.2.7.1. (vészkijáratok)

2.4.1. alapvető követelmény, 8. §.:

"Megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a különleges biztonsági követelményeket a nagyon hosszú alagutak esetében."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.5.3. (az utasok által működtetett riasztó)

- 4.2.7.2. (tűzbiztonság)

- 4.2.7.11. (az alagutakra vonatkozó különleges előírások)

- 4.2.7.12. (vészhelyzeti világító rendszerek)

2.4.1. alapvető követelmény, 9. §.:

"A vonatokon elengedhetetlen a megfelelő fényerejű és élettartamú vészvilágítási rendszer kialakítása."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.7.12. (vészhelyzeti világító rendszerek)

2.4.1. alapvető követelmény, 10. §.:

"A vonatokat hangosbemondó rendszerrel kell felszerelni, amely a nyilvánosság számára megfelelő kommunikációs eszközként szolgál a vonaton szolgálatot teljesítő személyzettől és a földi irányítástól."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.5. (utastájékoztatás és kommunikáció)

3.4.2 Megbízhatóság és rendelkezésre állás

2.4.2. alapvető követelmény:

"A létfontosságú berendezések, a futószerkezet, a vontatási rendszer és a fékberendezés, továbbá az ellenőrző- és irányítórendszer konstrukciója olyan legyen, amely meghibásodás esetén is biztosítja, hogy a vonat a továbbra is üzemelő berendezéseinek károsodása nélkül folytathassa útját."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.1.1. (bevezetés)

- 4.2.1.2. (a vonatok konstrukciója)

- 4.2.2.2. (kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések)

- 4.2.4.1. (legkisebb fékteljesítmény)

- 4.2.4.2. (a fékezett kerék és a sín tapadásának előírt határértékei)

- 4.2.4.3. (a fékrendszerre vonatkozó követelmények)

- 4.2.4.1. (az üzemi fék teljesítménye)

- 4.2.4.6. (a leállított vonat biztonsága)

- 4.2.4.7. (fékteljesítmények a meredek lejtőkön)

- 4.2.5.1. (hangosbemondó rendszer)

- 4.2.7.2. (tűzbiztonság)

- 4.2.7.10. (figyelemmel kísérési és diagnosztikai koncepciók)

- 4.2.7.12. (vészhelyzeti világító rendszerek)

- 4.2.8.1. (a vontatási teljesítménnyel kapcsolatos követelmények)

- 4.2.8.2. (a hajtott kerék és a sín tapadásával kapcsolatos követelmények)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.4.3 Műszaki összeegyeztethetőség

2.4.3. alapvető követelmény, 1. §.:

"Az elektromos berendezések legyenek kompatibilisek az ellenőrző-, az irányító- és jelzőberendezések működésével."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

- 4.2.8.3. (az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások)

2.4.3. alapvető követelmény, 2. §.:

"Az áramszedő berendezések jellemzői tegyék lehetővé a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott energiaellátó rendszerek igénybevételével történő közlekedést."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.8.3. (az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások)

2.4.3. alapvető követelmény, 3. §.:

"A járművek jellemzői tegyék lehetővé a vonatok közlekedését minden olyan vonalon, amelyen közlekedtetni kívánják azokat."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.2.4. (megközelíthetőség)

- 4.2.3.1. (kinematikus űrszelvény)

- 4.2.3.2. (statikus tengelyterhelés)

- 4.2.3.3. (a földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek)

- 4.2.3.4. (a járművek dinamikai jellemzői)

- 4.2.3.5. (a vonat maximális hossza)

- 4.2.3.6. (legnagyobb lejtők)

- 4.2.3.7. (legkisebb ívsugár)

- 4.2.3.11. (kőzúzalék-felverés)

- 4.2.4. (fékezés)

- 4.2.6. (környezeti feltételek)

- 4.2.4.7. (külső világítás és kürt)

- 4.2.7.9. (ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek)

- 4.2.7.11. (az alagutakra vonatkozó különleges előírások)

- 4.2.8. (vontatási és elektromos berendezések)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.5 A karbantartással kapcsolatos különleges követelmények

2.5.1. alapvető követelmény, Egészségvédelem:

"A karbantartó központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem jelenthetnek veszélyt senkinek az egészségére és testi épségére."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi szakaszokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

2.5.2. alapvető követelmény, Környezetvédelem:

"A karbantartási központokban alkalmazott műszaki berendezések és eljárások nem haladhatják meg a közvetlen környezet vonatkozásában megállapított megengedett zavarszinteket."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.6.5. (külső zaj)

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

2.5.3. alapvető követelmény, Műszaki összeegyeztethetőség:

"A nagysebességű vonatokat [kezelő] karbantartó berendezések tegyék lehetővé valamennyi vonaton a rendeltetésüknek megfelelő biztonságos, egészségre ártalmatlan és kényelmes használatot."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi szakaszokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

3.6 A járművek alrendszert is érintő egyéb követelmények

3.6.1 Infrastruktúra

2.7.1. alapvető követelmény, Biztonság

"Megfelelő intézkedésekkel elejét kell venni annak, hogy a nagysebességű forgalmat lebonyolító vonalakon illetéktelenek hozzáférhessenek a berendezésekhez, illetve azokhoz nem kívánatos módon hozzányúljanak."

"Megfelelő intézkedésekkel korlátozni kell az embereket fenyegető veszélyeket, különösen azokon az állomásokon, amelyeken a vonatok nagy sebességgel haladnak át."

"Azokat az infrastruktúrákat, amelyekhez a nagyközönség hozzáférhet, úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az emberi egészség veszélyeztetését (stabilitás, tűz, hozzáférhetőség, evakuáció, peronok stb.) korlátozzák."

"Megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a különleges biztonsági követelményeket a nagyon hosszú alagutak esetében."

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.2 Energia

2.2.1. alapvető követelmény, Biztonság

"Az energiaellátó rendszerek működése nem veszélyeztetheti sem a nagysebességű szerelvények, sem pedig az emberek (utasok, személyzet, a pálya közelében tartózkodók és mások) biztonságát."

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

2.2.2. alapvető követelmény, Környezetvédelem:

"Az energiaellátó rendszerek működése a meghatározott határokon túl nem zavarhatja a környezetet."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.6.6. (külső elektromágneses interferencia)

- 4.2.8.3.6. (a járművekre vonatkozó áramszedőkkel kapcsolatos követelmények)

2.2.3. alapvető követelmény, Műszaki összeegyeztethetőség:

"A teljes nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott áramellátó rendszerek:

- tegyék lehetővé az előírt teljesítményszintek elérését,

- legyenek kompatibilisek a vonatokra szerelt áramszedő berendezésekkel."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.8.3. (az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások)

3.6.3 Ellenőrző-irányító és jelzőberendezések

2.3.1. alapvető követelmény, Biztonság

"A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerben alkalmazott ellenőrző-irányító és jelzőberendezések és eljárások tegyék lehetővé olyan biztonsági szinten történő utazást, amely megfelel a hálózatra meghatározott célkitűzéseknek."

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

2.3.2. alapvető követelmény, Műszaki összeegyeztethetőség:

"A kompatibilis ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek bevezetését követően létrehozott vagy kifejlesztett minden új nagysebességű infrastruktúrát, valamint új nagysebességű járművet e rendszerek használatához kell igazítani."

"A mozdonyvezető fülkéjében felszerelt ellenőrző-irányító és jelzőberendezéseknek meghatározott feltételek mellett az egész nagysebességű transzeurópai rendszeren biztosítaniuk kell a szerelvény rendeltetésszerű közlekedését."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.3.2. (statikus tengelyterhelés)

- 4.2.3.3. (a földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek)

- 4.2.6.6.1. (a jelzőrendszerben és a távközlési hálózatban keletkező interferencia)

- 4.2.7.9. (ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek)

- 4.2.8.3.10. (kapcsolódási pontok az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerekkel)

3.6.4 Környezet

2.6.1. alapvető követelmény, Egészségvédelem:

"A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem lépheti túl a jogszabályban meghatározott zajterhelési szintet."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.6.5. (külső zaj)

- 4.2.7.6. (belső zaj)

2.6.2. alapvető követelmény, Környezetvédelem:

"A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer működése nem okozhat olyan mértékű talajrezgéseket, amely az infrastruktúra közvetlen környezetében végzett tevékenység szempontjából, illetve megfelelő minőségű karbantartás esetén elfogadhatatlan."

Erre az alapvető követelményre nem terjed ki ezen ÁME hatálya.

3.6.5 Üzemeltetés

2.7.1. alapvető követelmény, Biztonság, 1. §.

"A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, valamint a vonatszemélyzet képesítését össze kell hangolni a nemzetközi biztonságos üzemeltetés biztosítása érdekében."

"Ezt az alapvető követelményt az alábbi szakaszokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:"

- 4.2.7.8. (a mozdonyvezető éberségi berendezése)

2.7.1. alapvető követelmény, Biztonság, 2. §.

"A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány oktatásának és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők szervizközpontjaiban felállított minőségbiztosítási rendszernek a biztonság magas fokát kell eredményeznie."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi szakaszokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.9. (szervizelés)

- 4.2.10. (karbantartás)

2.7.2. alapvető követelmény, Megbízhatóság és rendelkezésre állás

"A működés, illetve a karbantartás ütemezésének, a karbantartó állomány képzésének és képesítésének, továbbá az érintett üzemeltetők által felállított minőségbiztosítási rendszernek magas fokú rendszerbiztonságot és rendelkezésre állást kell eredményeznie."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi pontban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.10. (karbantartás)

2.7.3. alapvető követelmény, Műszaki összeegyeztethetőség:

"A hálózat üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatvezetők, a vonatszemélyzet, valamint a forgalmi szolgálattevők képesítését össze kell hangolni a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszeren történő hatékony üzemeltetés érdekében."

Ezt az alapvető követelményt az alábbi szakaszokban leírt funkcionális és műszaki előírások teljesítik:

- 4.2.10. (karbantartás)

3.7 A járművek alrendszer alapvető követelményekkel kapcsolatos elemei

4. AZ ALRENDSZER JELLEMZŐI

4.1 Bevezetés

A járművek alrendszert a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelvvel összhangban kell hitelesíteni azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsák a kölcsönös átjárhatóságot az alapvető követelmények tekintetében.

Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai és annak kapcsolódási pontjai, amelyek leírása a 4.2. és a 4.3. szakaszban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez szigorúan szükséges a nagysebességű transzeurópai vasúthálózat kölcsönös átjárhatóságához. Azok az innovatív megoldások, amelyek nem teljesítik ezen ÁME-ben előírt követelményeket, illetve nem mérhetők fel az ÁME-ben meghatározott módon, új előírásokat, illetve új értékelési módszereket tehetnek szükségessé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozása a 6.1.4. és 6.2.3. pontban ismertetett folyamat szerint történik.

A járművek alrendszer közös jellemzőit ezen ÁME 4. szakasza határozza meg.

4.2 Az alrendszer működési és műszaki előírásai

4.2.1 Általános tudnivalók

4.2.1.1 Bevezetés

A járművek alrendszer alapvető paraméterei a következők:

- Legnagyobb vágányerők (vágányterhelési határértékek)

- Tengelyterhelés

- Legnagyobb vonathossz

- A jármű kinematikus szelvénye

- Legkisebb fékezési értékek

- A járművek elektromos határjellemzői

- A járművek mechanikus határjellemzői

- A külső zaj határértékei

- Az elektromágneses interferencia határértékei

- A belső zaj határértékei

- A légkondicionáló határértékei

- A mozgáskorlátozott személyek szállításával kapcsolatos követelmények

- Legnagyobb nyomásingadozás az alagutakban

- Legnagyobb lejtők

- Az áramszedő gyűjtőfejének geometriája

- Karbantartás

A nagysebességű transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó teljesítménybeli kritériumoknak teljesülniük kell a vonat kategóriájának megfelelő minden egyes alábbi vonalkategóriára vonatkozó követelmények esetében:

- Kifejezetten nagy sebességre épített vonalak,

- Kifejezetten nagy sebességre korszerűsített vonalak,

- Kifejezetten nagy sebességre korszerűsített, de különleges jellemzőkkel rendelkező vonalak,

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv I. mellékletének 1. pontjában leírtak szerint.

A járművek alrendszerrel kapcsolatban ezek a követelmények a következők:

a) Legkisebb előírt teljesítmény

A nagysebességű transzeurópai hálózaton való közlekedés és a nagysebességű vonatoknak az általános forgalmi rendbe való problémamentes beilleszkedése érdekében az összes nagysebességű jármű rendelkezik egy minimálisan előírt vontatási és fékezési teljesítménnyel. A vonatok megfelelő készenléti és tartalék kapacitással rendelkeznek annak biztosítása érdekében, hogy ez a teljesítmény fenntartható legyen, illetve az ezeket a funkciókat elősegítő rendszerek vagy modulok üzemzavara esetén csak kis mértékben csökkenjen (vontatási berendezés az áramszedőtől a tengelyekhez, mechanikus/elektromos fékberendezés). Ezeket a tűréshatárokat és tartalékokat a 4.2.1., 4.2.4.2., 4.2.4.3., 4.2.5.1., 4.2.4.7., 4.2.7.2., 4.2.7.12., 4.2.8.1. és 4.2.8.2. pontban ismertetett jellemzők határozzák meg.

A járművek berendezéseinek vagy ezen ÁME-ben leírt funkcióknak a biztonságreleváns hibái vagy az utasokkal való túlterheltség esetén a járművek üzembentartójának és/vagy a vasúttársaságnak a gyártó által meghatározott következmények teljes tudatában meg kell határoztatnia az egyes előrelátható korlátozott üzemmódokkal kapcsolatos üzemeltetési szabályokat. Az üzemeltetési szabályok a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerének részét képezik, és azokat nem kell bejelentett szervezettel hitelesíttetni. Ennek érdekében a gyártónak egy dokumentumban ismertetnie kell, és fel kell sorolnia az ésszerűen előrelátható különböző korlátozott üzemmódokat és a járművek alrendszer azokkal kapcsolatosan tapasztalható elfogadható határértékeit és üzemi feltételeit. Ezt a dokumentumot csatolni kell a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv VI. mellékletének 4. pontja szerinti műszaki dokumentációhoz, és figyelembe kell venni az üzemeltetési szabályoknál.

b) A vonatok legnagyobb üzemi sebessége

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének és I. mellékletének megfelelően a vonatok legnagyobb üzemi sebessége a következő:

- legalább 250 km/h az 1. kategóriájú vonatok esetében,

- legalább 190 km/h, de kevesebb, mint 250 km/h a 2. kategóriájú vonatok esetében.

Az üzemi sebesség az a névleges sebesség, amellyel a vonatok a megfelelő pontokon a napi üzem során közlekednek.

A járművek minden esetben legnagyobb sebességgel (ha az infrastruktúra lehetővé teszi) és elegendő gyorsítási tartalékkal működtethetők (a következő bekezdésekben meghatározottak szerint).

4.2.1.2 A vonatok konstrukciója

a. Ezen ÁME a vonategységekre és a különálló járművekre egyaránt vonatkozik, de mindig a hajtással rendelkező és a hajtással nem rendelkező járművek meghatározott szerelvényén belül kell értékelni.

b. Mindkét vonatkategória esetében a következő konfigurációk megengedettek:

- csuklós és/vagy nem csuklós vonatok,

- billenő rendszerekkel felszerelt vagy azok nélküli vonatok,

- egyszintes vagy kétszintes vonatok.

c. Az 1. kategóriájú vonatoknak önhajtású vonategységeknek kell lenniük, mindkét végükön egy-egy vezérállással, úgy, hogy képesek legyenek kétirányú működésre és ezen ÁME-ben meghatározott teljesítmény elérésére. Annak érdekében, hogy a vonat befogadóképessége megfeleljen a változó forgalom igényeinek, megengedett, hogy a vonategységeket egy összetett szerelvénnyé kapcsolják össze. Egy ilyen, két vagy több vonategységből álló vonatnak meg kell felelnie ezen ÁME-ben lévő vonatkozó előírásoknak és teljesítménynek. Nem követelmény, hogy a különböző gyártók vagy más vasúttársaságok vonatszerelvényei képesek legyenek összekapcsolva működni.

d. A 2. kategóriájú vonatok vagy vonategységek, vagy különböző összeállítású vonatok kétirányú működési képességgel vagy anélkül. Ezeknek képeseknek kell lenniük ezen ÁME-ben megállapított teljesítményre. Annak érdekében, hogy a vonat befogadóképessége megfeleljen a változó forgalom igényeinek, megengedett, hogy a 2. kategóriájú vonatokat egy összetett szerelvénnyé kapcsolják össze, vagy járműveket adjanak hozzá, ha a vonat mozdonyból és kocsikból áll, amennyiben azok a meghatározott összeállításon belül maradnak. Egy ilyen, két vagy több vonatból álló vonatnak meg kell felelnie ezen ÁME-ben lévő vonatkozó előírásoknak és teljesítménynek. Nem követelmény, hogy a különböző gyártók vagy más vasúttársaságok vonatszerelvényei normál körülmények között képesek legyenek összekapcsolva működni.

e. Annak érdekében, hogy a vonat befogadóképessége megfeleljen a változó forgalomnak, megengedett, hogy az 1. és 2. kategóriájú vonatokat egy összetett szerelvénnyé kapcsolják össze. Egy ilyen, két vagy több vonatból álló vonatnak meg kell felelnie ezen ÁME-ben lévő vonatkozó előírásoknak és teljesítménynek. Nem követelmény, hogy a különböző gyártók vagy más vasúttársaságok vonatszerelvényei képesek legyenek összekapcsolva működni.

f. A vonatok mindkét kategóriája esetében akár vonategységet, akár egyetlen járművet értékelnek egy vagy több összeállításban, az értékelést kérő félnek egyértelműen meg kell határoznia azokat az összeállításokat, amelyek esetében az ilyen értékelések érvényesek, és azokat egyértelműen meg kell határozni az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványában. Nem megengedett egyetlen jármű értékelése egy meghatározott összeállításra való utalás nélkül. Az egyes összeállítások meghatározásának tartalmaznia kell a típusmegjelölést, a járművek számát és a járművek ÁME-t érintő jellemzőit (a járműnyilvántartásban felsoroltak szerint).

g. A vonatban lévő egyes járművek jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy a vonat teljesítse ezen ÁME követelményeit. Egyes követelményeket egyetlen jármű esetében, másokat pedig egy meghatározott összeállításra való hivatkozással lehet értékelni az egyes követelmények 6. szakaszában meghatározottak szerint.

h. Az(oka)t az összeállítás(oka)t, amely(ek) esetében minden egyes értékelés érvényes, egyértelműen meg kell határozni az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványában.

1. A vonategység olyan fix összeállítás, amelyet csak műhelyi körülmények között lehet átkonfigurálni, ha egyáltalán lehetséges.

2. Az EMU/DMU (elektromos vagy dízel motorvonat) olyan vonategység, amelynek minden járműve képes hasznos terhet vinni.

A vontatási és egyéb berendezések általában, de nem kizárólag a padló alatt találhatók.

3. A motorkocsi a vonategység azon vontató járműve, amely egyetlen vezérállással rendelkezik az egyik végén, és nem képes hasznos terhet vinni.

4. A mozdony olyan vontató jármű, amely nem képes hasznos terhet vinni, de normál üzemben leválasztható a vonatról, és képes önállóan működni.

5. A kocsi olyan nem vontató jármű egy rögzített vagy változtatható összeállításban, amely képes hasznos terhet vinni. Az ilyen kocsik vezérállással is elláthatók. Az ilyen kocsi neve vezethető kocsi.

6. A vonat egy vagy több járműből vagy vonategységből álló, üzemelő összeállítás.

7. Meghatározott összeállítás: lásd a 4.2.1.2.f. pontot.

4.2.2 Szerkezetek és mechanikus részek

4.2.2.1 Általános tudnivalók

Ez a rész a kocsikapcsoló berendezésekkel, járműszerkezetekkel, megközelíthetőséggel, mosdókkal, vezérállásokkal, szélvédőkkel és a vonat elülső kialakításával kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.

4.2.2.2 Kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések

4.2.2.2.1 Az alrendszerre vonatkozó követelmények

a. Az 1. kategóriájú vonatokat a vonat mindkét végén a 4.2.2.2.2.1. pontban meghatározott automatikus középső ütközős kapcsolókészülékkel szerelik fel. Ennek célja, hogy meghibásodás esetén egy másik 1. kategóriájú vonat el tudja vontatni az ilyen vonatokat.

b. A 2. kategóriájú vonatokat is azok mindkét végén felszerelik

- a 4.2.2.2.2.1. pontban meghatározott automatikus középső ütközős kapcsolókészülékkel.

- vagy a 4.2.2.2.2.2. pontnak megfelelő ütköző- és vonókészülékkel

- vagy az alábbi pontok követelményeinek megfelelő állandó adapterrel:

- 4.2.2.2.2.1. pont

- vagy 4.2.2.2.2.2.. pont.

c. A 4.2.2.2.2.1. pont követelményeinek megfelelő automatikus középső ütközős kapcsolókészülékkel felszerelt összes vonat fedélzetén elhelyeznek egy, a 4.2.2.2.2.3. pontban meghatározott vonókészüléket. Ennek célja, hogy meghibásodás esetén az ilyen vonatokat kimenthessék vagy elvontathassák a 4.2.2.2.2.2. pontnak megfelelő ütköző- és vonókészülékkel rendelkező vontatójárművek vagy más vonatok.

d. Az 1. és 2. kategóriájú vonatok meghibásodás miatti elvontatását lehetővé tevő berendezés csak a 4.2.2.2.2.1. pont követelményeinek megfelelő automatikus középső ütközős kapcsolókészülékkel felszerelt vagy a 4.2.2.2.2.2. pontnak megfelelő ütköző- és vonókészülékkel rendelkező vontatójármű vagy más vonat esetében kötelező.

e. Mentési célból történő vontatás esetén a nagysebességű vonatok pneumatikus fékberendezéseire vonatkozó követelmények a 4.2.4.8. pontban és a K. melléklet K.2.2.2. pontjában találhatók.

4.2.2.2.2 A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó követelmények

4.2.2.2.2.1 Automatikus középső ütközős kapcsolókészülék

Az automatikus középső ütközős kapcsolókészülékeknek geometriailag és funkcionálisan kompatibilisnek kell lennie a K. melléklet K.1. pontjában bemutatott ("Scharfenberg-féle" rendszerként is ismert) "10-es típusú reteszes rendszerű automatikus középső ütközős kapcsolókészülékkel".

4.2.2.2.2.2 Az ütköző- és vonókészülékek elemei

Az ütköző- és vonókészülékek elemeinek kompatibilisnek kell lenniük a 2005. évi hagyományos vasúti áruszállító kocsik alrendszer ÁME 4.2.2.1.2. pontjával.

4.2.2.2.2.3 Vontató kapcsolókészülék helyreállításra és mentésre

A helyreállításra és mentésre szolgáló vontató kapcsolókészülékeknek meg kell felelniük a K. melléklet K.2. pontjában szereplő követelményeknek.

4.2.2.3 A jármű szerkezetének szilárdsága

4.2.2.3.1 Általános leírás

A járműszekrények statikus és dinamikus szilárdsága biztosítja a vonaton tartózkodók által megkövetelt biztonságot.

A vasúti biztonsági rendszer alapja az aktív és a passzív biztonság.

- Aktív biztonság: A balesetek bekövetkezési valószínűségét vagy súlyosságát csökkentő rendszerek

- Passzív biztonság: Az esetlegesen bekövetkező balesetek következményeit csökkentő rendszerek

Passzív biztonsági rendszerek nem használhatók a vasúthálózati aktív biztonságának esetleges hiányának kompenzálására, hanem csak kiegészítik az aktív biztonságot, hogy kiegészítsék a személyes biztonságot, ha minden más intézkedés kudarcot vallott.

4.2.2.3.2 Elvek (funkcionális követelmények)

Az alább ismertetett esetekben leírt frontális összeütközés esetén a járművek mechanikus szerkezete:

- Korlátozza a lassulás mértékét,

- Fenntartja a tartózkodási területek túlélési terét és szerkezeti integritását,

- Csökkenti a kisiklás kockázatát,

- Csökkenti az egymásra futás kockázatát,

A deformációnak ellenőrzöttnek kell lennie, hogy legalább a tervezési esetekben elnyelje az ütközési energiát. A deformációnak fokozatosnak kell lennie általános instabilitások és meghibásodások nélkül, és csak a kijelölt gyűrődési zónában kell bekövetkeznie. A gyűrődési zónák a következők lehetnek:

- az ütköző- és vonókészülékek visszafordíthatóan és visszafordíthatatlanul deformálódó alkatrészei;

- nem szerkezeti eszközök;

- a járműfelépítmény gyűrődő zónái;

- vagy a fentiek bármely kombinációja.

A gyűrődő zónáknak vagy az egyes járművek végeihez közeli, a fülke elején vagy a kocsin belüli folyosón lévő, tartózkodásra nem használt területeken kell lennie, vagy ha ez nem lehetséges, az ideiglenes tartózkodásra használt kapcsolódó területeken (például mosdókban vagy előterekben) vagy a fülkékben. A gyűrődési zónákban nem lehetnek utasülések, ideértve a felhajtható (billenő) üléseket is.

4.2.2.3.3 Előírások (egyszerű terhelési esetek és tervezési ütközési esetek)

a) Az egyes járművek felépítménye burkolatának szerkezeti elemeinek az EN 12663:2000 P II kategóriájának megfelelő járműfelépítmények esetében legalább a hosszanti és függőleges irányú statikus terheléseknek kell ellenállniuk.

b) Négy ütközési esetet kell figyelembe venni:

- Frontális ütközés két azonos vonat között,

- Oldalütközőkkel felszerelt járművel való frontális ütközés,

- Egy szintben lévő vasúti átjáróban egy teherautóval való ütközés.

- Alacsony akadállyal való ütközés

A fenti esetek részletei és az azoknak megfelelő kritériumok az A. mellékletben találhatók.

4.2.2.4 Megközelíthetőség

4.2.2.4.1 Utaslépcső

Ezt részletesen a mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségről szóló ÁME 4.2.2.12.1., 4.2.2.12.2. és 4.2.2.12.3. pontjai határozzák meg részletesen.

4.2.2.4.2 Külső peronajtó

4.2.2.4.2.1 Utasok által használandó peronajtó

Alkalmazni kell a Mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségről szóló ÁME 4.2.2.4. pontjának megfelelő rendelkezéseit is.

a Használt szakkifejezések:

- "csukott ajtó": a kizárólag az ajtózáró mechanizmussal zárva tartott ajtó

- "zárt ajtó": mechanikus ajtózáró eszközzel zárva tartott ajtó

- "használaton kívüli zárt ajtó": olyan ajtó, amelyet zárt helyzetben a vonatkísérő személyzet által működtetett mechanikus eszközzel tettek működésképtelenné.

b Ajtóműködtetés:

Az utazóközönség használatára szolgáló manuális működtetésű ajtók be- és kireteszelésekor a nyitószerkezet tenyérrel való működtetéséhez legfeljebb 20 newton erő lehet szükséges.

A manuális ajtók működtetéséhez szükséges erő nem haladhatja meg az alábbi értéket:

Ha a rásegített működtetésű ajtók nyitása nyomógombokkal történik, nyitható állapotban minden egyes nyomógombot (vagy a környezetét) meg kell világítani, és a nyomógomboknak legfeljebb 15 newton erővel működtethetőnek kell lenniük.

c Ajtózárás:

Az ajtónyitást vezérlő eszköz lehetővé teszi, hogy a vonatkísérő személyzet (a mozdonyvezető vagy a jegyvizsgáló) a vonat indulása előtt becsukja és lezárja az ajtókat.

Amikor az ajtózárást a személyzet vezérli, és aktiválása az egyik ajtónál történik, megengedett, hogy ez az ajtó nyitva maradjon, amikor más ajtók zárva vannak. Lehetőség van arra, hogy a személyzet ezt követően becsukja és bezárja ezt az ajtót. Ennek az ajtónak automatikusan be kell záródnia, amikor a vonat a zárás kezdeményezése után eléri az 5 km/h sebességet.

Az ajtókat csukva és lezárva kell tartani, amíg a vonatkísérő személyzet ki nem oldja azokat.

Az ajtóműködtetés áramellátásának kiesése esetén az ajtókat a zárószerkezettel kell zárva tartani.

Az ajtók záródása előtt figyelmeztető hangjelzésnek kell aktiválódnia.

d A vonatkísérő személyzet rendelkezésére álló információk:

Megfelelő eszközzel jelezni kell a mozdonyvezetőnek vagy a vonatkísérő személyzetnek, hogy az összes ajtó (a vonatkísérő személyzet helyi vezérlése alatt álló ajtó kivételével) csukva vagy zárva van-e.

Megfelelő jelzést kell adni a mozdonyvezetőnek vagy a vonatkísérő személyzetnek, ha az ajtózárási műveletek során bármilyen meghibásodás lép fel.

A "használaton kívüli zárt ajtót" nem kell figyelembe venni.

e Használaton kívüli ajtó zárása:

Az ajtót egy kézi vezérlésű eszközzel látják el annak érdekében, hogy a vonatkísérő személyzet le tudja zárni a használaton kívüli ajtót. Ez a művelet a vonaton kívül és belül is elvégezhető.

A használaton kívüli ajtót a lezárása után már nem veszik figyelembe az ajtók irányítása és fedélzeti ellenőrző rendszerek működése során.

f Ajtónyitás kioldása: A vonatkísérő személyzet számára egy olyan kezelőszervet biztosítanak, amellyel mindkét oldalon külön fel tudják oldani az ajtókat annak érdekében, hogy a vonat megállása után az utasok ki tudják nyitni az ajtókat.

g Az ajtónyitás vezérlése: A normál nyitásvezérlő vagy nyitó szerkezetnek megközelíthetőnek kell lennie az utasok számára mind a jármű külseje, mind annak belseje felől.

Valamennyi ajtót fel kell szerelni a következő rendszerekkel, és bármelyik rendszernek egyaránt elfogadhatónak kell lennie az összes tagállam számára.

- önálló belső vésznyitó berendezés, amely megközelíthető az utasok számára, és csak 10 km/h alatti sebesség esetén engedi kinyitni az ajtót,

- vagy

- önálló belső vésznyitó berendezés, amely megközelíthető az utasok számára, és lehetővé teszi az ajtó kinyitását. Ennek az eszköznek minden sebességjelzéstől függetlennek kell lennie. Ezt az eszközt legalább két egymás utáni művelettel kell működtetni.

Ez az eszköz nincs hatással egy "üzemen kívüli zárt ajtóra". Ilyen esetben az ajtót először ki kell oldani.

Valamennyi ajtót önálló külső, a mentési személyzet által elérhető vésznyitó berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi az ajtó vészhelyzetben történő kinyitását. Ez az eszköz nincs hatással egy "üzemen kívüli zárt ajtóra". Ilyen vészhelyzetben az ajtót először ki kell oldani.

h Az ajtók számának és azok méretének lehetővé kell tennie az utasok három percen belüli teljes evakuálását a poggyászuk nélkül olyan helyzetben, amikor a vonat egy peron mellett áll. Megengedett annak figyelembe vétele, hogy más utasok vagy a vonatkísérő személyzet segítséget nyújtson mozgáskorlátozott személyeknek, és hogy a kerekesszékes személyeket a kerekesszékük nélkül evakuálják. Ezen követelmény igazolását fizikai vizsgálattal kell végezni a 4.2.3.2. pontban meghatározott normál terhelés és normál üzemi körülmények mellett.

i Az ajtókat átlátszó ablakokkal kell felszerelni, amelyek láthatóvá teszik az utasok számára, hogy a vonat peron mellett áll-e.

4.2.2.4.2.2 Az áruk berakodására és a járműkísérő személyzet számára szolgáló ajtók

Egy meghatározott eszköznek lehetővé kell tennie, hogy a mozdonyvezető vagy a vonatkísérő személyzet a vonat indulása előtt becsukja és lezárja az ajtókat.

Az ajtókat csukva és lezárva kell tartani, amíg a mozdonyvezető vagy a vonatszemélyzet ki nem oldja azokat.

4.2.2.5 Mosdók

A személyszállító vonatokon a fedélzetet zárt toalettekkel kell ellátni. Az öblítés friss vagy tisztított vízzel lehetséges.

4.2.2.6 Vezetőfülke

a be-és kiszállás

A fülkének megközelíthetőnek kell lennie a vonat mindkét oldala felől a 2006. évi nagysebességű járművekre vonatkozó ÁME-ben meghatározott peronokról, tárolóvágányon pedig a sín felső síkja alatti 200 mm-es szintről.

Ez a megközelíthetőség megengedett közvetlenül kívülről, illetve a fülke hátulsó részén, egy szomszédos fülkén keresztül.

A vonatkísérő személyzetnek meg kell tudnia akadályozni, hogy illetéktelen személyek bejussanak a fülkébe.

b Kilátás

Kilátás előrefelé: A vezérállást úgy kell megtervezni, hogy a mozdonyvezető a B. melléklet B.1., B.2., B.3., B.4. és B.5. ábráján meghatározott normál ülő vezetési pozícióból tisztán és akadálymentesen lássa a pálya bal és jobb oldalán elhelyezett rögzített jelzéseket, amikor a vonat sík és egyenes pályán van, és a jelzések a B. mellékletben meghatározott helyeket követik vagy a kapcsolókészülék felületétől vagy az ütköző síkjától mérve (amelyik alkalmazható). A normál vezetési pozíciót nem szükséges figyelembe venni

Oldalirányú kilátás: A mozdonyvezető számára a fülke mindkét oldalán felnyíló ablakot vagy panelt kell biztosítani, amely elegendően nagy ahhoz, hogy a mozdonyvezető átdugja a fejét a nyíláson. Az oldalirányú és hátrafelé való kilátást biztosító további berendezések nem kötelezők.

c Ülések:

A mozdonyvezető rendelkezésére álló fő ülést úgy kell kialakítani, hogy ülő helyzetben elvégezhesse az összes szokásos vezetési feladatot. Az egészségvédelemmel, a biztonsággal és az ergonómiával kapcsolatos követelmények nyitott kérdést képeznek.

Ezenkívül az esetleges kísérő személyzet számára egy menetirányú második ülést biztosítanak. A kilátással kapcsolatban a b) pontban megadott követelmények nem vonatkoznak erre a pozícióra.

d Belső elrendezés:

A fülke belső terében a személyzet mozgását nem akadályozhatják akadályok. A fülke padlóján nem lehetnek lépcsőfokok, ezek csak a fülke és a mellette lévő fülkék vagy a külső ajtók között megengedettek. A belső elrendezésnek figyelembe kell vennie a mozdonyvezető B. mellékletben megállapított testméreteit.

4.2.2.7 A vonat szélvédője és eleje

A vezetőfülke szélvédőjének eleget kell tennie az alábbiaknak:

a) optikai minősége megfelel a következő jellemzőknek: A vezetőfülke első ablakaihoz és az egyéb (a lefagyás megelőzésére) fűtött ablakokhoz használt biztonsági üvegtípusok nem módosíthatják a jelzések színét, a minőségüknek pedig olyannak kell lenni, hogy az üveg kilyukadása vagy megrepedése esetén a helyén maradjon, a személyzet számára pedig védelmet és elegendő kilátást biztosítson ahhoz, hogy a vonat folytathassa az útját. E követelményeket a J. melléklet J.1. pontja állapítja meg.

b) jégmentesítő, páramentesítő és külső tisztító berendezéssel van felszerelve.

c) képes ellenállni a J. melléklet J.2.1. pontjában meghatározott repülő testek ütésének és a J. melléklet J.2.2. pontjában meghatározott lepattogzásnak.

Az első járműben utazó személyek megóvása érdekében a vonat első fele ellen tud állni ugyanazoknak a hatásoknak, mint amelyek az ablakot érik.

A szélvédő belső oldalát meg kell támasztani a szélei mentén, hogy baleset esetén korlátozottan tudjon behatolni.

4.2.2.8 A személyzet által használt tárolóhelyek

Amennyiben a vonat külön szolgálati fülkével rendelkezik, a vezérállásban vagy annak közelében megfelelő tárolóhelynek kell lennie a személyzet ruházata és a vele utazó felszerelések számára.

4.2.2.9 Külső lépcsők a gurítást végző személyzet számára

Amennyiben a vonat

- fel van szerelve UIC kapcsolókészülékekkel

- változó összetételű

- és külső lépcsőre van szükség a gurítást végző személyzet számára

az ilyen lépcsőknek meg kell felelniük a CR RST áruszállító kocsik ÁME 4.2.2.2. pontja követelményeinek.

4.2.3 A jármű és a vágány kölcsönhatása és annak méretezése

4.2.3.1 Kinematikus szelvény

A járműveknek meg kell felelniük a 2005. évi hagyományos vasúti áruszállító kocsik ÁME C. mellékletében meghatározott kinematikus járműszelvényeknek.

Az áramszedőnek meg kell felelnie a prEN 50367:2006 szabvány 5.2. pontjának.

A jármű EK-hitelesítésének típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványában fel kell tüntetni az értékelt szelvényt.

4.2.3.2 Statikus tengelyterhelés

A vonat által a vágányra gyakorolt erők korlátozása érdekében a vágány névleges statikus tengelyterhelésének (Po) meg kell felelnie az alábbi követelményeknek. A méréseket a következő normál terhelési feltételek mellett kell elvégezni: normál hasznos teherrel, vonatkísérő személyzettel, a működéshez szükséges minden anyaggal (pl. kenőanyagok, hűtőfolyadékok, utasellátó felszerelés, mosdóöblítő folyadék) és a fogyóeszközök (pl. üzemanyag, homok, élelmiszer stb.) 2/3-ával.

A normál hasznos teher alábbi meghatározását kell alkalmazni a járműtípustól vagy területtől függően:

- Az utasok leülésére szolgáló területek, ideértve az étkezőkocsikban lévő üléseket: az utasülések száma szorozva 80 kg-mal (székek (alacsony és magas), a támaszkodó rudak vagy az állást segítő eszközök nem tekintendők ülésnek)

- Ideiglenes tartózkodási helyek (pl. előterek, átjárók, mosdók): nem kell figyelembe venni az utasok miatti hasznos terhet

- Az utasok számára megközelíthetetlen, poggyászt vagy árut tartalmazó más terek: az üzletszerű üzemben szállított legnagyobb hasznos teher

A járművek különböző típusait a 4.2.1.2. pont határozza meg.

A tengelyenkénti Po névleges statikus terhelésnek meg kell felelnie az 1. táblázatnak (1 tonna (t) = 1 000 kg):

1. táblázat

Statikus tengelyterhelés

A vonat legnagyobb teljes statikus tengelyterhelése (a vonat teljes tömege) nem lehet nagyobb, mint

(a vonat összes névleges tengelyterhelésének összege) x 1,02.

A vonat teljes tömege nem haladhatja meg az 1 000 tonnát

Bármely teher legnagyobb független statikus tengelyterhelése nem lehet nagyobb, mint

(a névleges független statikus tengelyterhelés) x 1,04.

Azonos forgóvázon vagy futóművön lévő bármely kerék közötti statikus kerékterhelés közötti különbség nem haladhatja meg az adott forgóváz vagy futómű átlagos kerékterhelésének 6 %-át. A súlymérési eljárás előtt megengedett a kocsiszekrény központosítása a forgóvázak középvonalaihoz.

Az egyes statikus tengelyterhelések nem lehetnek kevesebbek, mint 5 t. Ez az érték eleget tesz a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A. melléklete 1. függelékében lévő 3.1.1., 3.1.2. és 3.1.3. pontban előírt követelményeknek.

4.2.3.3 A földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek

4.2.3.3.1 Elektromos ellenállás

A pályaáramkörök működésének biztosítása érdekében az egyes kerékpárok kerékabroncsok közötti elektromos ellenállásának meg kell felelnie a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A. melléklete 1. függelékében lévő 3.5. pontban előírt követelményeknek.

Független kerekek esetében (egymástól függetlenül forgó bal és jobb oldali párhuzamos kerekek) a fenti értékek elérése érdekében elektromosan csatlakoztatni kell egymáshoz a kerékpárokat.

4.2.3.3.2 A tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése

4.2.3.3.2.1 1. kategóriájú vonatok

Az 1. kategóriájú vonatokon a kerékpár csapágyainak állapotát fedélzeti érzékelő berendezéssel kell figyelemmel kísérni.

Ennek a berendezésnek képesnek kell lennie a kerékpárcsapágy állapotromlásának érzékelésére a kerékpárcsapágy hőmérsékletének, dinamikus frekvenciáinak vagy más alkalmas állapotjellemzőjének figyelésével. A berendezésnek karbantartási követelményt kell létrehoznia, és szükség esetén jeleznie kell az üzemeltetési korlátozásokra vonatkozó igényét a kerékpárcsapágy állapotromlásának mértékétől függően.

Az érzékelő rendszert teljes mértékben a fedélzeten kell elhelyezni, és annak diagnosztikai üzeneteket kell küldenie a mozdonyvezetőnek.

A fedélzeti érzékelő berendezés előírásai és értékelési módszere nyitott kérdés

Annak megakadályozása érdekében, hogy az 1. kategóriájú vonatok téves riasztást adjanak a pályamenti hőnfutásjelző berendezés számára, az 1. kategóriájú vonatok nem rendelkezhetnek olyan részegységekkel (a tengelyágyakon kívül), járműalkatrészekkel vagy árucikkekkel, amelyek a riasztáshoz elegendő hőt termelnek a 4.2.3.3.2.3. pontban meghatározott célterületen. Amennyiben ekkor van ilyen lehetőség, a riasztás generálására képes adott részegységet, járműalkatrészt vagy árucikket állandó árnyékolással el kell választani a pályamenti hőnfutásjelző berendezéstől.

Megengedett, hogy az 1. kategóriájú vonatok tengelyágyai - a pályahálózat-működtető, akinek a vonalán a vonatok közlekedését tervezik és a vasúttársaság közötti kölcsönös megállapodással - a fedélzeti érzékelő berendezésen kívül kapcsolódási felületet képezzenek a pályamenti hőnfutásjelzővel is, amennyiben a 4.2.3.3.2.3. pont valamennyi követelménye teljesül. Alternatívaként a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság közötti kölcsönös megállapodással megengedett az ilyen vonatok vonatazonosító rendszerekkel történő azonosítása és a hőnfutásjelző adatok megállapodás szerinti használata.

Amikor a függetlenül forgó kerekekkel rendelkező járművek esetében nem lehetséges a téves riasztások megelőzése a vonatazonosító szám segítségével, elsőbbséget kell adni a fedélzeti érzékelő rendszernek, feltéve, hogy a kerekek összes csapágyát figyelik.

4.2.3.3.2.2 2. kategóriájú vonatok

A 2. kategóriájú vonatokat csak akkor kell felszerelni fedélzeti érzékelő rendszerrel, ha azok hőnfutott csapágyait nem tudják érzékelni a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A. mellékletének 2. függelékében meghatározott pályamenti érzékelő rendszerek.

Amennyiben egy 2. kategóriájú vonatot fedélzeti érzékelő rendszerrel szerelnek fel a kerékpárcsapágy állapotát figyelő berendezés esetében, a 4.2.3.3.2.1. pont követelményei alkalmazandók.

A fedélzeti kerékpárcsapágy-figyelő berendezéssel fel nem szerelt 2. kategóriájú vonatok kerékpárcsapágyai állapotának figyelhetőnek kell lennie egy pálya melletti hőnfutásjelző berendezéssel, amely érzékeli, ha a kerékpárcsapágy hőmérséklete rendellenes mértékben megemelkedik, és amely megfelel a 4.2.3.3.2.3. pontban a járművek kapcsolódási pontjaival kapcsolatban megállapított követelményeknek.

4.2.3.3.2.3 A 2. kategóriájú vonatok hőnfutásjelzése

4.2.3.3.2.3.1 Általános tudnivalók

A járművön lévő legkisebb olyan - célterület néven ismert - területnek, amelyet szabaddá tesznek a tengelyágy hőmérsékletének a pálya melletti hőnfutásjelző általi mérésére, meg kell felelnie a 4.2.3.3.2.3.3. és 4.2.3.3.2.3.4. pontban megállapított követelményeknek.

4.2.3.3.2.3.2 A járműre vonatkozó funkcionális követelmények

A jármű tengelyágyát úgy kell megtervezni, hogy az EN 12082:1998 szabvány 6. mellékletében meghatározott fékpados teljesítményvizsgálat módszereivel történő értékelés során a csapágy terhelés alatti területe és a célterület közötti hőmérsékletkülönbség ne haladja meg a 20 °C-ot.

A 2. kategóriájú vonatokra legalább három riasztási szintnek kell vonatkoznia a tengelyágy célterületének a pálya melletti hőnfutásjelző által mért hőmérsékletei (Taxle box) esetében:

a) Meleg riasztás: Taxle box nyitott kérdés °C

b) Forró riasztás: Taxle box nyitott kérdés °C

c) Különbségriasztás (a kerékpár jobb és bal oldali csapágyainak hőmérséklete közötti különbség = ΔTdiff): ΔTdiff nyitott kérdés °C

A riasztási szintekkel kapcsolatos e követelmény alternatívájaként a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság közötti megállapodás alapján megengedett a vonatok vonatazonosító rendszerekkel történő azonosítása és a fentiektől eltérő egyeztetett különleges riasztási szintek alkalmazása.

4.2.3.3.2.3.3 A célterület keresztirányú méretei és a sínkorona fölötti magassága

Az 1 435 mm-es nyomtávon való használatra tervezett járművek esetében a tengelyágy alsó részén lévő célterületnek, amelynek akadálymentesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a pálya melletti hőnfutásjelző általi megfigyelést, legalább 50 mm megszakítás nélküli hosszt el kell foglalnia a kerékpár középpontjától mért legalább 1 040 és legfeljebb 1 120 mm keresztirányú távolságban, illetve a sínkorona fölötti 260 és 500 mm közötti magasságban.

4.2.3.3.2.3.4 A célterület hosszanti irányú mérete

A tengelyágy alsó részének, amelynek akadálymentesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a pálya melletti hőnfutásjelző általi megfigyelést (lásd: 1. ábra), a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

- központosítva kell elhelyezkednie a kerékpár középvonalán,

- legkisebb hosszának Lmin (mm) = 130 mm-nek kell lennie az 1. kategóriájú vonatokon, amennyiben használják

- legkisebb hosszának Lmin (mm) = 100 mm-nek kell lennie a 2. kategóriájú vonatokon

4.2.3.3.2.3.5 A célterületen kívüli korlátozó kritériumok

A pálya melletti hőnfutásjelző nem kívánt aktiválásának megakadályozása érdekében a függőleges síkon és egy minimális LE mm (= 500 mm) hosszanti irányú hosszúságban a kerékpár középvonalán központosítva:

a. Egyetlen olyan részegység, járműalkatrész vagy árucikk (pl. forró teher, motorkipufogó cső) sem lehet az LE mm hosszanti határon belül és a célterület bármelyik külső szélének (a 4.2.3.3.2.3.3. pontban megadott) keresztirányú határaitól számított 10 mm-en belül, amelynek a hőmérséklete nagyobb, mint a tengelyágyé kivéve, ha le van árnyékolva a pálya melletti hőnfutásjelző elől.

b. Egyetlen olyan részegység, járműalkatrész vagy árucikk (pl. motorkipufogó cső) sem lehet a célterület bármelyik külső szélének (a 4.2.3.3.2.3.3. pontban megadott) keresztirányú határaitól számított 100 mm-en belül, amely képes arra, hogy a tengelyágy hőmérséklete fölé növelje az LE mm hosszanti határon és a célterület keresztirányú határain belüli részegység vagy alkatrész hőmérsékletét, kivéve, ha árnyékolással vagy más módon megakadályozzák, hogy megnövelje az említett területen belüli bármely alkatrész hőmérsékletét.

4.2.3.3.2.3.6 Sugárzóképesség

A megfigyelt célterület felülete sugárzóképességének maximumra növelése és a tengelyágy szórt sugárzásának korlátozása érdekében a tengelyágy és közvetlen környezetének alsó felületeit úgy kell megtervezni, hogy matt felületűek legyenek, és matt felületű sötét festékkel legyenek bevonva. Az alkalmazott festéknek szabályos visszaverési értéke új állapotban legfeljebb 5 % lehet (az EN ISO 2813:1999 szabvány 3.1. pontjában meghatározottak szerint), és alkalmasnak kell lennie a tengelyágy azon felületére, amelyre felhordják.

4.2.3.4 A járművek dinamikus viselkedése

4.2.3.4.1 Általános tudnivalók

A jármű dinamikus viselkedése erőteljes hatással van a kisiklás elleni biztonságra, a futási stabilitásra és a vágányterhelésre. A jármű dinamikus viselkedését az alábbiak határozzák meg:

- a legnagyobb sebesség

- a jármű legnagyobb tervezett túlemelési elégtelensége

- a kerék és a sín érintkezési paraméterei (kerék- és sínprofil, nyomtáv)

- a jármű felépítményének, forgóvázainak és kerékpárjainak tömege és tehetetlensége

- a járművek felfüggesztési jellemzői

- a vágány egyenetlenségei

A kisiklás elleni biztonság és a futási stabilitás biztosítása, valamint a vágány túlterhelésének elkerülése érdekében elfogadhatósági vizsgálati eljárást végeznek azokon a járműveken,

- amelyeket újonnan fejlesztettek ki,

- amelyek olyan jelentős konstrukciós módosításon estek át, amely érintheti a kisiklás elleni biztonságot, a futási stabilitást és a vágányterhelést

- vagy

- amelyek üzemi körülményei oly módon változtak meg, ami hatással lehet a kisiklás elleni biztonságra, a futási stabilitásra és a vágányterhelésre.

A kisiklás elleni biztonság, a futási stabilitás és a vágányterhelés elfogadhatósági vizsgálati eljárásait az EN 14363:2005 szabvány vonatkozó követelményeivel összhangban végzik el, amelynek során értékelik a 4.2.3.4.2. és 4.2.3.4.3. pontban előírt paramétereket (az EN 14363:2005 szabvány 5.2.2. pontjában megengedett normál vagy egyszerűsített módon). A paraméterről további részletek az EN 14363:2005 szabványban találhatók.

Az EN 14363 szabvány figyelembe veszi a jelenlegi legkorszerűbb technológiát. A követelmények azonban nem mindig érhetők el a következő területeken:

- a vágány geometriai minősége

- a sebesség, az ív és a túlemelési elégtelenség kombinációi.

E követelmények nyitott kérdések maradnak ezen ÁME-n belül.

A vizsgálatokat egy sor, a jármű alkalmazásának megfelelő sebesség, túlemelési elégtelenség, vágányminőség és ívsugár mellett kell elvégezni.

A vizsgálatra használt vágány geometriai minőségének az üzemi útvonalat kell reprezentálnia, és azt bele kell venni a vizsgálati jelentésbe. Az EN 14363 szabvány C. mellékletének módszertanát kell használni úgy, hogy a meghatározott QN1 és QN2 értékeket használják útmutatóként. Ezek azonban nem reprezentálják az előfordulható geometriai minőséget.

Az EN 14363 szabvány néhány szempontja szintén nem konzisztens a HS RST ÁME következő követelményeivel:

- érintkezési geometria

- terhelési viszonyok

Az EN 14363:2005 szabvánnyal összhangban megengedett ezen 4.2.3.4. pontban megállapított követelményektől való eltérés, amennyiben bizonyítható, hogy a biztonság egyenértékű ezen követelményeknek való megfeleléssel elért mértékkel.

4.2.3.4.2 A futási stabilitás határértékei

Az EN 14363:2005 szabvány (a 4.1.3., 5.5.1., 5.5.2. pontokban és az 5.3.2., 5.5.3., 5.5.4., 5.5.5. és 5.6. pontok megfelelő szakaszaiban) tartalmazza a frekvenciatartalom, a mérési módszerek és a feltételek meghatározását az alábbi a), b) és c) pontokban meghatározott paraméterek esetében

a) Oldalirányú vágányerők:

A járműveknek teljesíteniük kell a ΣY legnagyobb oldalirányú erőre vonatkozó PRUD'HOMME kritériumokat, amelyek meghatározása a következő:

ahol ΣY a kerékpár irányító erejének összege és P0 a tengelyre ható, 4.2.3.2. pontban meghatározott statikus terhelés kN-ban. Ennek a képletnek az eredménye meghatározza a kerék-sín tapadás vágányalj és kavicságy közötti határát az oldalirányú dinamikus erőhatások alatt.

b) Normál üzemi körülmények között (R ≥ 250 m ívsugár esetén) a kerékre ható keresztirányú és függőleges erők hányadosa:

A keresztirányú és függőleges erő aránya (Y/Q) nem haladhatja meg a következő határértéket:

ahol Y a kerék által a sínre gyakorolt oldalirányú irányító erő egy kerékpár referenciakeretében mérve és Q a kerék által a sínre gyakorolt függőleges erő ugyanazon referenciakeretben mérve.

c) Csavart vágányon (R < 250 m ívsugár esetén) a kerékre ható keresztirányú és függőleges erők hányadosa:

A keresztirányú és függőleges erő aránya (Y/Q) nem haladhatja meg a következő határértéket:

γ nyomkarima szög mellett.

Megjegyzés:

Ha a nyomkarima szöge (γ) 70 fok, a határérték (Y/Q)lim = 1,2.

Ez a határérték jellemzi azt, hogy a jármű mennyire tud csavart vágányon haladni.

d) Instabilitási kritérium

Meghatározás: Egyenes vágányon vagy nagy sugarú ívben a kerékpár akkor fut instabilan, ha a kerékpár periodikus keresztirányú mozgása kimeríti a kerék nyomkarimája és a sínek nyomtávsarkai közötti hézagot. Instabil haladás esetén ez az oldalirányú mozgás több cikluson keresztül megvalósul, és erősen függ az alábbiaktól:

- Sebesség

- és

- Egyenértékű kúposság (a 4.2.3.4.6. pont meghatározása szerint) ahol releváns (lásd: 4.2.3.4.10. pont),

és túlzott keresztirányú vibrálást okoz.

d1) Az irányító erők összegének - az elfogadhatósági vizsgálat során használt - rms értéke nem haladhatja meg a következő határértéket:

ΣYrms,lim = ΣYmax,lim/2

ahol ΣYmax,lim meghatározása e rendelkezés a) pontjában olvasható.

Ez a határérték jellemzi azt, hogy a jármű mennyire tud stabil módon haladni.

(rms = négyzetes középérték)

d2) A fedélzeti instabilitási riasztás aktiválási kritériumainak vagy követniük kell

- az EN 14363:2005 szabvány 5.3.2.2. és 5.2.2. pontját az egyszerűsített mérési módszer esetében, vagy

- jeleznie kell a fenntartott keresztirányú oszcilláció által jellemzett instabilitást (10 ciklust meghaladó esetben), amelynek során a forgóváz keretének gyorsulásai a kerékpár középpontja fölött meghaladják a csúcsérték 0,8-szorosát 3 és 9 Hz frekvencia között.

4.2.3.4.3 A pálya terhelésének határértékei

A frekvenciatartalom, a mérési módszerek és az alábbi a), c) és d) pontokban meghatározott feltételek definíciója az EN 14363:2005 szabványban található (az 5.5.1. és 5.5.2. pontokban és az 5.3.2., 5.5.3., 5.5.4., 5.5.5. és 5.6. pontok megfelelő szakaszaiban).

a) Függőleges dinamikus kerékterhelés

A kerekek által a sínre gyakorolt legnagyobb dinamikus függőleges erő (dinamikus kerékterhelés, Q) nem lehet nagyobb, mint a 2. táblázatban a jármű sebességtartománya esetében megadott érték.

2. táblázat

Dinamikus kerékterhelés

b) Hosszanti irányú terhelés

A járművek által a vágányra gyakorolt hosszanti irányú erők korlátozása érdekében a legnagyobb gyorsulás és lassulás értékének 2,5 m/s2-nél kisebbnek kell lennie.

A kinetikus energiát a sín felmelegítésével eloszlató fékrendszerek nem hozhatnak létre az alábbiaknál nagyobb fékezőerőt:

1. eset: 360 kN vonatonként vészfékezés esetén,

2. eset: más fékezési esetekben, például a sebesség csökkentésére használt normál üzemi fék vagy leállításra használt nem ismétlődő vagy a sebesség szabályozására használt ismétlődő fékezés esetén a fék használatát és a legnagyobb fékerőt a pályahálózat-működtető határozza meg az egyes érintett vonalakra vonatkozóan. A fékerő 4.2.4.5. pontban meghatározott minden korlátozását meg kell indokolni, és figyelembe kell venni az üzemeltetési szabályokban.

c) Yqst kvázi statikus irányító erő

Az Yqst kvázi statikus irányító erő korlátozásának célja a sínek ívekben való túlzott kopásának elkerülése.

A nemzeti szabályokat kell alkalmazni (lásd: L. melléklet)

d) Qqst kvázi statikus kerékerő

Az ívekben a túlemelési egyenetlenségeknél és a túlzott túlemeléseknél fellépő függőleges erők korlátozása érdekében a kvázi statikus függőleges kerékerőnek kisebbnek kell lennie, mint

Qqst,lim = 145 kN.

4.2.3.4.4 Kerék-sín érintkezés

A kerék és a sín érintkezése alapvetően fontos a vasúti jármű kisiklással szembeni biztonságának és dinamikus futási viselkedésének megmagyarázásához. A kerékprofilnak eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:

a) A nyomkarima szöge (lásd: M. melléklet) legalább 67 fok

b) A kúpszög (lásd: M. melléklet) 3,7 és 8,5 fok között van (6,5-15 %).

c) Az egyenértékű kúposság a 4.2.3.4.6-4.2.3.4.8. szakaszban meghatározott határértékeken belül van.

4.2.3.4.5 A járműstabilitás tervezése

A járműveket úgy kell tervezni, hogy stabilak legyenek a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME követelményeinek megfelelő vágányon a jármű legnagyobb tervezési sebességének 10 %-án. Az instabil futás meghatározása a 4.2.3.4.2. szakasz d) pontjában található.

A nagyobb sebességekre tervezett járműveknek még akkor is stabilaknak kell lenniük, amikor alacsonyabb sebességre tervezett vonalakon futnak. Például a >250 km/h-nál nagyobb sebességekre tervezett járműveknek még legfeljebb 200 km/h körüli sebességre tervezett vonalakon is stabilaknak kell lenniük.

Meg kell határozni és hitelesíteni kell a jármű stabil tervezési sebesség és kúposság értékeinek tartományát.

Ha a stabilitás nem hibamentes eszközök használatától függ, fedélzeti instabilitási riasztórendszert kell felszerelni a 220 km/h sebességet túllépő vonatokon. Az instabilitás érzékelésének alapja a forgóváz kereten mért gyorsulás. Ez a riasztó az instabilitás érzékelése esetén a sebesség csökkentését javasolja a mozdonyvezetőnek. A riasztó aktiválási kritériumainak a 4.2.3.4.2. szakasz d2. pontjában meghatározottaknak kell lenniük.

4.2.3.4.6 Az egyenértékű kúposság definíciója

Az egyenértékű kúposság az olyan kúpos kerekekkel rendelkező kerékpár kúpszögének érintője, amelynek oldalsó mozgása ugyanolyan kinematikus hullámhosszal rendelkezik, mint az adott kerékpár az egyenes vágányon vagy a nagy sugarú körökben.

Az egyenértékű kúposság határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza, és a kerékpár oldalsó kitérésének amplitúdója (y) esetében kell kiszámolni

ahol a TG a nyomtáv és SR a kerékpár aktív felületei közötti távolság.

4.2.3.4.7 A kerékprofilok tervezési értékei

A kerékprofilokat és a kerekek aktív felületei közötti távolságot (az M. melléklet szerinti SR méretet) úgy kell kiválasztani, hogy az egyenértékű kúposság ne lépje túl a 3. táblázatban megállapított határértékeket, amikor a tervezett kerékpár a modellezés során áthalad a vágány 4. táblázatban meghatározott (számítással szimulált) vizsgálati feltételeinek reprezentatív mintáján.

3. táblázat

Az egyenértékű kúposság tervezési határértékei

4. táblázat

A vágány vizsgálati feltételeinek modellezése egyenértékű kúposság esetén

A prEN 13715:2006 szabvány meghatározása szerint az aktív felületek között 1 420 és 1 426 mm közötti hézaggal rendelkező le nem kopott S1002 vagy GV 1/40 profilokkal rendelkező kerékpárokról vélelmezik, hogy teljesítik e pont követelményeit.

Megjegyzés: A sínprofilok tervezési kúposságának értékeit a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME adja meg. Az ilyen értékek eltérnek a kerékprofilok esetében megadott értékektől. Ez a különbség nemzetközi, és az értékelésre kiválasztott referenciakerekekből és sínprofilokból adódik.

4.2.3.4.8 Az egyenértékű kúposság üzem közbeni értékei

Ezen pont értékelése azon tagállam(ok) felelőssége, ahol a jármű működik. Ezt a pontot kizárták a bejelentett szervezet általi értékelésből.

A karbantartási tervnek meg kell állapítania a vasúttársaságnak a kerékpárok és kerékprofilok fenntartásával kapcsolatos eljárásait. Az eljárásoknak figyelembe kell venniük azokat a kúpossági tartományokat, amelyekre a járművet hitelesítették (lásd: 4.2.3.4.5. pont).

A kerékpárokat annak (közvetlen vagy közvetett) biztosítása érdekében kell karbantartani, hogy az egyenértékű kúposság a jármű esetében jóváhagyott határértékeken belül legyen, amikor a tervezett kerékpár a modellezés során áthalad a vágány 4. és 5. táblázatban meghatározott (számítással szimulált) vizsgálati feltételeinek reprezentatív mintáján.

5. táblázat

Szimulált vágányvizsgálati feltételek az egyenértékű kúposság üzem közbeni értékei esetében

Új konstrukciójú forgóváz/jármű esetében vagy ismeretlen jármű vonatkozó különböző jellemzőkkel bíró útvonalon való üzemeltetése esetén általában nem ismert a kerékprofil kopásának alakulása és emiatt az egyenértékű kúposság változása. Ilyen helyzetben ideiglenes karbantartási tervet kell javasolni. A terv érvényességét meg kell erősíteni a kerékprofil és az üzem közbeni egyenértékű kúposság figyelemmel kísérése után. A figyelemmel kísérés során figyelembe kell venni a kerékpárok számát, és számításba kell venni a járművön belüli különböző pozíciókban és a vonategység különböző járműveiben lévő kerékpárok közötti eltérést.

Ha futási instabilitást jelentenek, a vasúttársaságnak modelleznie kell a mért kerékprofilokat és a kerekek aktív felületei közötti távolságokat (az M. melléklet szerinti SR méretet) a vágány 4. és 5. táblázatban meghatározott (számítással szimulált) vizsgálati feltételeinek reprezentatív mintáján a legnagyobb egyenértékű kúposságnak való megfelelés ellenőrzése érdekében, amelyre a járművet tervezték és stabilnak hitelesítették.

Ha a kerékpárok megfelelnek annak a legnagyobb egyenértékű kúposságnak, amelyre a járművet tervezték és stabilnak tanúsították, a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME kötelezi a pályahálózat-működtetőt, hogy ellenőrizze, megfelel-e a pálya a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ben megállapított követelményeknek.

Ha mindkét jármű és a pálya megfelel a vonatkozó ÁME-k követelményeinek, a vasúttársaság és a pályahálózat-működtető együttesen köteles vizsgálatot tartani az instabilitás okának meghatározása érdekében.

4.2.3.4.9 Kerékpárok

4.2.3.4.9.1 Kerékpárok

a) Geometriai méretek

A normál nyomtáv (1 435 mm) esetében a kerékpárok legnagyobb és legkisebb méretei az M. mellékletben találhatók.

b) Az ellenőrző és irányító, valamint jelző alrendszerrel kapcsolatos követelmények

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerhez kapcsolódó kerékpárok elektromos ellenállásával kapcsolatos követelményei a 4.2.3.3.1. pontban találhatók.

4.2.3.4.9.2 A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek: Kerekek

a) Geometriai méretek

A normál nyomtáv (1 435 mm) esetében a kerekek legnagyobb és legkisebb méretei az M. mellékletben találhatók.

b) A kopási kritérium jellemzői

A sínek (2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ben meghatározott) anyaga és a kerekek közötti megfelelés elérése érdekében a kerekekhez a következők szerint meghatározott anyagokat használják:

- A nyomkarima-kopás teljes tartományára vonatkozóan az anyag Brinell-keménysége (HB) értékének legalább 245-nek kell lennie;

- Amennyiben a kopási zóna vastagsága több mint 35 mm, a 245 HB értéket a futófelület alatt 35 mm-es mélységig kell biztosítani.

- A kerék közepe és a nyomkarima közötti kapcsolódási felületnél a keménységi értéknek legalább 10 ponttal kevesebbnek kell lennie, mint a legnagyobb kopási mélységnél mért értéknek

c) Az ellenőrző és irányító, valamint jelző alrendszerrel kapcsolatos követelmények

Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerhez kapcsolódó kerekek esetében a geometriával és az anyaggal kapcsolatos követelmények a 4.2.7.9.3. pontban találhatók.

4.2.3.4.10 A függetlenül forgó kerekekkel rendelkező járművekkel kapcsolatos követelmények

A függetlenül forgó kerekekkel rendelkező járműveknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:

a) olyan felfüggesztési/forgóváz konstrukció, amely biztosítja a tengely/forgóváz stabil viselkedését a kanyarokban

b) a tengely vágányon való központosítását célzó módszer egyenes pályán való futáskor

c) ezen ÁME M. mellékletében megadott követelményeknek megfelelő kerékméretek

Az egyenértékű kúposságra vonatkozó követelmények (4.2.3.4.6-4.2.3.4.8. szakasz) nem vonatkozik a függetlenül forgó kerekekkel felszerelt járművekre, és ezért az ilyen kúpossági követelményeknek nem megfelelő kerékprofilok is használhatók a független kerekek esetében.

A dinamikus viselkedés kerékpárokkal rendelkező járművek esetében érvényes más követelményei (4.2.3.4.1-4.2.3.4.4.(b) szakasz) nem vonatkoznak a független kerekekkel rendelkező járművekre.

4.2.3.4.11 Kisiklások észlelése

Az újonnan épített 1. osztályú vonategységeken kisiklást észlelő rendszereket kell telepíteni, amikor megállapítják azok átjárhatóságot biztosító műszaki előírásait, és forgalomba hozzák azokat.

Amíg nem érhetők el a kisiklást észlelő rendszerek kölcsönös átjárhatóságot biztosító műszaki előírásai, a kisiklást észlelő rendszerek telepítése nem kötelező.

4.2.3.5 Legnagyobb vonathossz

Az vonatok legnagyobb hossza nem haladhatja meg a 400 métert. A vonat elején és végén az aerodinamikai légellenállás javítása érdekében 1 %-os tűrés megengedett.

A nagysebességű transzeurópai hálózat hozzáférhetőségének maximumra növelése érdekében a vonatok legnagyobb hosszának kompatibilisnek kell lennie a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ben meghatározott hasznos hosszal.

4.2.3.6 Legnagyobb lejtők

A vonatoknak képesnek kell lenniük az elindulásra, üzemszerű haladásra és megállásra az összes olyan vonal legnagyobb lejtőin, amelyekre azokat tervezték, és amelyeken valószínűleg üzemelni fognak.

Ez különösen fontos ezen ÁME-ben meghatározott teljesítményértékekkel kapcsolatban.

A vonalak legnagyobb lejtését az infrastruktúra-nyilvántartás határozza meg. A megengedett legnagyobb lejtéseket a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.5. és 7.3.1. pontja állapítja meg.

4.2.3.7 A kanyar legkisebb ívsugara

Ez a paraméter kapcsolódási pontot képez a nagysebességű infrastruktúra alrendszerrel, amennyiben a figyelembe veendő legkisebb ívek meg vannak határozva egyrészt (a túlemelési elégtelenség alapján) a nagysebességű pályák, másrészt a tárolóvágányok esetében. Hivatkozni kell 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.6. és 4.2.24.3. pontjára.

4.2.3.8 A nyomkarima kenése

Annak érdekében, hogy különösen az íves pályákon megóvják a síneket és a kerekeket a túlzott kopástól, a vonatokat nyomkarima-kenéssel kell ellátni. Ezt legalább egy tengelyre fel kell szerelni, közel a vonat menetirány szerinti elejéhez.

Ilyen kenést követően a nyomkarimája és a sín érintkezési felülete nem lehet szennyezett.

4.2.3.9 Felfüggesztési együttható

Ha a nyugalmi helyzetben lévő járművet döntött vágányra helyezik, ahol a futó felület δ szöget zár be a vízszintes síkkal, a járműtest rádől a felfüggesztésre, és a sínre merőleges vonallal η szöget zár be. Az s jármű felfüggesztési együtthatóját a következő képlet alapján lehet kiszámítani:

A paraméter befolyásolja a járműszelvényt. Az áramszedőkkel felszerelt járművek felfüggesztési együtthatója kevesebb mint 0,25. Megengedett, hogy a billenőszekrényes vonatok ne feleljenek meg ennek a követelménynek, feltéve, ha áramszedő-kiegyenlítő eszközökkel vannak felszerelve.

4.2.3.10 Homokszórás

Homokszóró berendezésekről kell gondoskodni a fékezési és vontatási teljesítmény javítása érdekében. A sín mentén leszórt homok mennyiségét a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.1.1. pontja határozza meg. Az aktív homokszóró berendezések legnagyobb számát a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A. melléklete 1. függelékének 4.1.2. pontja határozza meg. Gondoskodni kell a járművön a homokszórás megszakításának engedélyezéséről:

- a váltási zónán belül

- álló helyzetben, kivéve a homokszóró berendezések elindítása és tesztelése közben

- fékezés közben 20 km/h alatti sebességen.

4.2.3.11 Kőzúzalék-felverés

Az eljárás még nyitott kérdés.

4.2.4 Fékezés

4.2.4.1 Legkisebb fékteljesítmény

(a) A vonatokat egy vagy több lassítási szinttel rendelkező fékszabályozó rendszerrel kell felszerelni. A legkisebb fékezőerőt meghatározó előírt teljesítményeket a következő két táblázat adja meg. Ezeknek az értékeknek a teljesítését és a fékrendszer biztonságos működtetését teljes mértékben igazolni kell.

(b) Fontos megjegyezni, hogy az alábbi 6. táblázat értékei a járművekre vonatkoznak, és nem az irányító-ellenőrző és jelzőberendezések alrendszer által előírt fékezési görbe meghatározására vonatkozó abszolút értékekként kell értelmezni azokat.

(c) Teljesítmény: a vonatoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy a bemutatott sebességtartományon elérjék az egyes sebességtartományokon belüli minimális átlagos lassulást.

6. táblázat

Legkisebb fékteljesítmény-szintek

te [s] = Egyenértékű működtetési idő: a késleltetési időszak és a fékerő felhalmozódási ideje felének összege, amennyiben a felhalmozódási időt úgy határozzák meg, mint az igényelt fékerő 95 %-ának eléréséhez szükséges időt.

A. eset

- Az egyenes pályák és a normál vonatterhelés a 4.2.3.2. pontban meghatározott módon a száraz sínek esetében ( 3 )

és az alább meghatározott legrosszabb korlátozott üzemmód:

- Egy dinamikus fékberendezés, amely képes más fékberendezésektől függetlenül működni, akkor van kikapcsolva, ha független a munkavezetéktől, illetve a dinamikus féken lévő összes berendezés akkor van kikapcsolva, ha függnek a munkavezetékben lévő feszültségtől.

- Vagy a fékrendszer egyik független modulja, amely a sín felhevítésével oszlatja szét a mozgási energiát, akkor működésképtelen, ha az ilyen rendszer független a dinamikus féktől.

B. eset

Mint az A. eset és

- A súrlódó fékre egy vagy két szállító forgóvázról ható elosztószelep vagy egyenértékű önfenntartó szabályozó eszköz ki van kapcsolva.

- és

- Csökkentett kerék-sín tapadás,

- és

- A fékbetét/féktárcsa súrlódási együtthatója csökkent a nedvesség miatt.

A teljes értékelési eljárás leírása a P. mellékletben található.

1. megjegyzés: A meglévő infrastruktúrákon az eltérő jelző- és irányító rendszerek miatt az infrastruktúra működtetői számára megengedett a nagysebességű transzeurópai hálózat rájuk eső részén további követelmények meghatározása (lásd az infrastruktúra-nyilvántartást), például kiegészítő fékrendszereket vagy az adott féktávokra vonatkozóan csökkentett üzemi sebességet.

2. megjegyzés: A szokásos üzemi fékezési feltételeket a 4.2.4.4. pont határozza meg.

(d) Féktávolságok: Az "S" féktávolság kiszámítása a fent meghatározott minimális lassulást a következő függvény határozza meg:

ahol:

V0

=

kezdeti sebesség (m/s)

V0 ... Vn

=

a 6. táblázatban megadott sebesség (m/s)

ab1 ... abn+1

=

meghatározott lassulás a szóban forgó sebességsávon kívül (m/s2)

te

=

Egyenértékű működtetési idő (s)

Például a 6. táblázat adatai segítségével a következő, meghatározott kezdeti sebességekről betartandó féktávolságok találhatók meg a 7. táblázatban.

7. táblázat

Legnagyobb féktávolság

(e) További feltételek:

Amikor az A és B esetben vészfékezést vesznek fontolóra:

Az elektromos dinamikus fékek hozzájárulását csak akkor kell belevenni a fent meghatározott teljesítmény számításába, ha

- vagy azok működése független a felsővezeték feszültségének jelenlététől, vagy

- a tagállam engedélyt adott rá

Megengedett a mozgási energiát a sín felhevítésével szétoszlató fékrendszerek hozzájárulásának felvétele a vészfék teljesítményébe a 4.2.4.5. pontban meghatározott feltételek mellett.

A sínnel érintkező mágnesekkel rendelkező elektromágneses fékeket nem szabad 280 km/h fölött alkalmazni. A tervezett fékteljesítmény fenntartásának eszközeként megengedett a kerék és a sín tapadásától független elektromágneses fékek hozzájárulásának felvétele az összes vonalon való vészfékezés esetén.

4.2.4.2 A fékezett kerék és a sín tapadásának előírt határértékei

A vonat konstrukciója és a fékteljesítmények számítása során nem feltételezhetők az alábbi értékeket meghaladó kerék-sín tapadási értékek. 200 km/h alatti sebesség esetén az előírt legnagyobb feltételezett kerék-sín tapadási együttható a fékezés során legfeljebb 0,15 lehet. 200 km/h fölötti sebesség esetén a legnagyobb kerék-sín tapadási együtthatót lineárisan csökkenőnek kell feltételezni, amelynek értéke 350 km/h mellett 0,1.

A teljesen üzemképes és (a 4.2.3.2. pontban meghatározott) normál terhelésű vonatot kell használni a fékteljesítmény hitelesítését célzó számításokban.

4.2.4.3 Fékrendszerrel kapcsolatos követelmények

A 4.2.4.1. és 4.2.4.2. pontokban felsorolt igények mellett a fékrendszerről bizonyítani kell, hogy megfelel a 96/48/EK irányelvben megállapított biztonsági célkitűzéseknek. Ez a követelmény teljesül például az UIC-nek megfelelő fékrendszerek használatával.

Más fékrendszerek esetében bizonyítani kell, hogy a teljesítményszint legalább olyan biztonságos, mint az UIC fékrendszer által biztosított érték.

A fékrendszernek eleget kell tennie az alábbi követelményeknek:

A teljes vonatra vonatkozóan:

- A vészfék használata, bármilyen okból is következik be, önműködően kikapcsolja az összes vontatási energiát, a vontatási energiát pedig mindaddig nem lehet bekapcsolni, amíg a vészféket működtetik.

- A szokásos vezetési pozícióban a mozdonyvezető bármikor működtetheti vészféket.

- A járműveket csúszásgátló berendezéssel szerelik fel annak érdekében, hogy szabályozzák a kerekek megcsúszását, ha a kerék és a sín közötti tapadás csökken,

- Az 1. osztályú vonatokat kerékforgás-figyelő rendszerrel szerelik fel, amely tájékoztatja a mozdonyvezetőt arról, ha egy tengely megszorul. A csúszásgátló berendezésnek és a kerékforgás-figyelő rendszernek függetlenül kell működnie.

- A mozdonyvezető fékszelepével vagy kiegészítő vészfékezési kezelőszervvel, illetve a figyelő és sebességszabályozó berendezés által elindított vészfékezésnek a következő azonnali és egyidejű hatásokkal kell járnia:

- A fő fékvezeték gyors nyomásesése ≤ 2 bar értékre. A redundancia érdekében a fülkét mind mozdonyvezetői fékszeleppel, mind kiegészítő vészfékezési kezelőszervvel fel kell szerelni.

- A fő fékvezeték újratöltésének megszakadása

- A 250 m-nél rövidebb vonatok esetében és ha a legfeljebb 3 s egyenértékű működtetési idő teljesül vészfékezéskor, nem kötelező megszakítani a fő fékvezeték újratöltését.

- Az elektro-pneumatikus (EP) fék működtetése, ha van.

- A 250 m-nél rövidebb vonatok esetében és ha a legfeljebb 3 s egyenértékű működtetési idő teljesül vészfékezéskor, nem kötelező szabályozni az elektro-pneumatikus féket.

- A 4.2.4.1. pontban megállapított teljesítménynek megfelelő teljes fékerő alkalmazása,

- A vonóerő kiiktatása.

- Üzemi fékezés: a teljes üzemi fék aktiválásának a vonóerő kiiktatásával kell járnia annak automatikus helyreállítása nélkül.

- A teljes üzemű fékezés definíciója: az üzemi fékezési tartomány legnagyobb fékerejéből eredő fékezés vészfékezés előtt.

Elektromos fékezés

- Az elektromos fékezés hozzájárulásának összhangban kell lennie a 4.2.4.1.e. pont követelményeivel.

- Ahol a villamos berendezések (alállomások) lehetővé teszik, ott megengedett a fékezés során keletkező elektromos energia visszatáplálása, azonban ez nem vezethet az EN 50163:2004 szabvány 4.1. pontjában meghatározott feszültséghatárok túllépéséhez.

Az összes járművet fékleválasztó eszközzel és fékállapot-jelzővel kell felszerelni.

Emellett a 200 km/h-nál nagyobb végsebességű vonatokat (fék)hibadiagnosztikai rendszerrel látják el.

4.2.4.4 Üzemi fékteljesítmény

A "legkisebb fékezési jellemzőkről" szóló 4.2.4.1. pontban megkövetelt előírásokon túl a vonatoknak teljesíteniük kell a 8. táblázatban meghatározott átlagos üzemi lassulást:

8. táblázat

Az üzemi fékezés legkisebb átlagos lassulási szintje

Ezeket a lassulásokat a vonatnak sík pályán kell elérnie a 4.2.4.1. pont A. eseteiben meghatározott összeállításokban.

4.2.4.5 Örvényáramú vágányfékek

Ez a bekezdés az infrastruktúra alrendszernek az örvényáramú vágányfékek alkalmazásával kapcsolatos kapcsolódási pontjaival foglalkozik.

A nagysebességű infrastruktúráról szóló, 2006. évi ÁME-ben meghatározottak szerint az ilyen típusú, a kerék és a sín közötti tapadástól független fékek alkalmazása a nagysebességű transzeurópai hálózat (építendő, korszerűsített vagy csatlakozó) vonalain a következők szerint engedélyezett:

- Vészfékezésre néhány különleges csatlakozó vonal kivételével az összes vonalon,

- Teljes vagy normál üzemű fékezésre azokon a vonalszakaszokon, ahol a pályahálózat-működtető azt engedélyezi.

Az ilyen típusú fékkel felszerelt vonatoknak meg kell felelniük a következő előírásoknak:

- A kerék-sín tapadásától független fékek használata legnagyobb üzemi sebességtől 50 km/h sebességig lefelé megengedett: (Vmax ≥ V ≥ 50 km/h)

- A legnagyobb átlagos lassulás kevesebb mint 2,5 m/s2 (ezt az értéket, amely kapcsolódik a vágány hosszirányú ellenállásához, az összes alkalmazott fékre vonatkozóan be kell tartani),

- A legrosszabb esetben, azaz a legnagyobb megengedett hosszúságú összekapcsolt szerelvényeknél, a vonat örvényáramú vágányféke által a vágányra kifejtett legnagyobb hosszirányú fékezési erőnek az alábbi értékűnek kell lennie:

- 105 kN a teljes üzemi fékezés 2/3-ánál kisebb erejű fékezés esetében

- 105 és 180 kN közötti lineáris érték 2/3 és teljes üzemű fékezés esetén.

- 180 kN a teljes üzemű fékezés esetén

- a 360 kN vészfékezéskor

Megengedett a kerék és a sín tapadásától független fékek hozzájárulásának felvétele a 4.2.4.1. pontban meghatározott fékteljesítménybe. Ez azzal a feltétellel tehető meg, hogy az ilyen típusú fék biztonságos működtetése biztosítható, és egyetlen pontszerű hiba sem befolyásolja.

4.2.4.6 A leállított vonat biztonsága

A sűrítettlevegő-ellátás vagy az áramellátás megszakadása esetén lehetségesnek kell lenni megállítani a normál terhelésű vonatot egy 35‰-es lejtőn kizárólag a súrlódó fék használatával legalább két órára megállítani még akkor is, ha az elosztószelep ki van kapcsolva.

A normál terhelésű vonatnak korlátlan ideig álló helyzetben tarthatónak kell lennie egy 35‰-es lejtőn. Amennyiben a rögzítőfék ezt képtelen önállóan elérni, a vonat rögzítésére szolgáló további eszközöknek kell a vonaton lenniük.

4.2.4.7 Fékteljesítmény meredek lejtőkön

A fék hőteljesítményének lehetővé kell tennie, hogy a vonat az üzemi végsebesség 90 %-ával egyenértékű sebességgel haladjon a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.5. pontjában megállapított legnagyobb lejtőn. Ezt a hőteljesítményt kell felhasználni azon korlátozó lejtő kiszámítására, ahol a vonat végsebességgel üzemeltethető.

A vonat terhelésére, fékezési módra és sínállapotra vonatkozó ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a 4.2.4.1. pont c) és e) bekezdésében meghatározott A. vészfékezési esetre. Az e követelménynek való megfelelést számítással kell alátámasztani.

4.2.4.8 Mentési célú fékezési követelmények

A nagysebességű vonatok pneumatikus fékberendezésére vonatkozó követelmények vészhelyzeti mentés miatti vontatás esetén a következők:

1. A fékhenger feltöltési ideje a legnagyobb nyomás 95 %-ára: 3-5 másodperc, terhelési fékrendszerrel 3-6 másodperc.

2. A fékhenger leoldási ideje 0,4 bar nyomásra: legalább 5 másodperc.

3. A fékvezeték nyomásának az a csökkentése, amelyre szükség van a fékhenger legnagyobb nyomásának eléréséhez: 1,5 ±0,1 bar (az 5,0 ±0,05 bar nyomású fékvezeték névleges értékéből)

4. A fék érzékenységének a fékvezeték lassú nyomáscsökkenése iránt olyannak kell lennie, hogy a fék ne aktiválódjon, ha a normális üzemi nyomás egy perc alatt 0,3 bar értékkel esik.

5. A fék érzékenységének a fékvezeték lassú nyomáscsökkenése iránt olyannak kell lennie, hogy a fék 1,2 másodpercen belül aktiválódjon, ha a normális üzemi nyomás 6 másodperc alatt 0,6 bar értékkel esik.

6. Minden egyes féket, még a rögzítőféket is ki-be kapcsoló eszközzel kell ellátni.

7. A fékvezeték nyomásának változtatásával legalább ötfokozatú fékerőnek kell elérhetőnek lennie.

8. Jelezni kell a fékek, köztük a rögzítőfék állapotát (aktiválva/kioldva).

Ahol a vonat fedélzeti fékrendszerét nem pneumatikus módon hozzák működésbe, az összekapcsolódási felületnél megadott pneumatikus információnak a fentiekkel egyenértékű teljesítményt kell eredményeznie.

4.2.5 Utastájékoztatás és kommunikáció

4.2.5.1 Hangosbemondó rendszer

A mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségre vonatkozó ÁME 4.2.2.8.1. és 4.2.2.8.3. pontjának is alkalmazandó.

A vonatokat fel kell szerelni legalább hallható kommunikációs eszközzel.

- a vonatkísérő személyzet számára a vonaton tartózkodó utasoknak szóló közlemények érdekében,

- a vonatkísérő személyzet és a földi irányítás számáram hogy kommunikálhassanak egymással.

- a vonatkísérő személyzet tagjai közötti belső kapcsolattartás érdekében, különösen a vezető és az utastérben tartózkodó személyzet között.

A berendezésnek alkalmasnak kell lennie a fő energiaellátástól független készenléti állapot fenntartására és a működésre legalább három órán keresztül.

A kommunikációs rendszert oly módon kell megtervezni, hogy a hangszórók legalább fele tovább működjön (a vonat egészén elosztva), ha az egyik továbbító eleme meghibásodik, vagy más eszköznek kell elérhetőnek lennie az utasok tájékoztatására.

Az utasok által működésbe hozható riasztón (lásd: 4.2.5.3. pont) nincs az utasok és a vonatkísérő személyzet közötti kapcsolattartásra vonatkozó konkrét előírás.

4.2.5.2 Az utasokat tájékoztató jelzések

A mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségre vonatkozó ÁME 4.2.2.8.2. pontja is alkalmazandó.

A biztonsággal szorosan összefüggő, az utasokat tájékoztató összes jelzésnek az ISO 3864-1:2002 szabványban megadott formátumú, egységes jeleket kell használnia.

4.2.5.3 Az utasok által működtetett riasztó

A vonatok utasok által elfoglalt tereit (az előterek, átjárók és mosdók kivételével) vészjelző berendezéssel kell felszerelni. Ezeket az eszközöket olyan helyre kell felszerelni, ahol az utasok számára jól láthatók és könnyen hozzáférhetők anélkül, hogy át kellene menniük egy belső ajtón.

A vészjelző fogantyújának tisztán látható plombával kell rendelkeznie.

A már működésbe hozott berendezést az utasok nem tudják kiiktatni. Amennyiben rendelkezésre áll olyan eszköz, amely jelzi, hogy a berendezést működésbe hozták, akkor azt ezen ÁME Q. mellékletének megfelelően kell jelölni.

A vészfék működtetését az erre szolgáló eszköz mellett jelezni kell.

A vészfék működtetése:

- Megkezdi a fékezést;

- A vezérállásban bekapcsolódó látható (villogó vagy folyamatos fény) és hallható (berregő/elektromos kürt vagy beszédhangos üzenet) riasztást okoz;

- Továbbítja a mozdonyvezető vagy egy automatikus rendszer üzenetét (hallható vagy látható jelzéssel, illetve mobiltelefonos rádióüzenettel) az utasok között dolgozó vonatkísérő személyzetnek.

- A jelzést kioldó személy által felismerhető visszaigazolást ad (hangjelzés a járműben, a fék működtetése, stb.)

A járműben felszerelt berendezéseknek (különösen az automatikus féknek) lehetővé kell tenniük, hogy a mozdonyvezető beavatkozzon a fékezési folyamatba annak érdekében, hogy képes legyen megválasztani a vonat megállási pontját.

A vonat megállása után a mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie a lehető leghamarabb újraindítani azt, ha úgy ítéli meg, hogy az biztonságos. Egy vagy több más riasztás működésbe hozásának addig nem lehet további hatása, amíg a vonatkísérő személyzet nem élesítette újra az előzőt.

Végül a vezetőfülke és a vonatkísérő személyzet közötti kommunikációs kapcsolat lehetővé teszi, hogy a mozdonyvezető saját kezdeményezésére ellenőrizze a vészjelzés bekapcsolásának okát. Ha normál üzemben nincs jelen vonatszemélyzet, egy eszköznek kell rendelkezésre állnia az utasok számára, hogy vészhelyzet esetén kommunikálni tudjanak a mozdonyvezetővel.

4.2.6 Környezeti feltételek

4.2.6.1 Környezeti feltételek

A járműveknek és azok összes részegységének meg kell felelnie ezen ÁME követelményeinek az EN 50125-1:1999 szabványban meghatározott T1, T2 vagy T3 éghajlati területeken, ahol annak közlekedését tervezik.

4.2.6.2 A vonat aerodinamikai terhelése nyílt terepen

4.2.6.2.1 A vágány mellett dolgozókat érő aerodinamikai hatások

A nyílt területen 300 km/h sebességgel vagy vtr,max végsebességgel - amennyiben az kisebb, mint 300 km/h - közlekedő teljes hosszúságú vonat teljes elhaladása következtében a vágány mellett a levegő sebessége nem haladhatja meg az u2σ értéket a 9. táblázatban megállapítottak szerint a sín felszínétől számított 0,2 m magasságban és a vágánytengelytől számított 3,0 m távolságban (a leáramlást is ideértve).

A 300 km/h-nál nagyobb végsebességű vonatok esetében a pályahálózat-működtető által megteendő intézkedéseket a nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.4.3. pontja közli.

9. táblázat

A pályamenti megengedett legnagyobb levegősebesség

A vizsgálatokat beágyazott egyenes vágányon végzik. A sín felső síkja és a környező talajszint közötti függőleges távolság 0,75 mm ± 0,25 mm. Az u2σ érték az x-y talajsíkon indukált legnagyobb eredő levegősebességek 2σ konfidencia intervallumának felső határa. Ezt legalább 20 független és összehasonlítható tesztminta alapján kell megállapítani úgy, hogy a környezeti szélsebesség kisebb vagy egyenlő legyen, mint 2 m/s.

Az u2σ értéket az alábbi képlet adja meg:

u2σ = ū + 2σ

ahol

ū

az ui levegősebesség-mérések középértéke, i ≥ 20

σ

normál eltérés

A megfelelőség értékelése teljes körű vizsgálattal és a meghatározott formációk legnagyobb hossza mellett történik.

A vonat vtr,max üzemi végsebessége vagy 300 km/h mellett méréseket kell elvégezni, ha a vonat legnagyobb üzemi végsebessége nagyobb, mint 300 km/h.

Érvényes méréssorozat esetében a vonat vtr sebességének feltételei:

- a mérések legalább 50 %-át a vtr,max±5 %-án vagy indokolt esetben 300 km/h-n belül végzik el és

- a mérések 100 %-át a vtr,max±10 %-án vagy indokolt esetben 300 km/h-n belül végzik el.

Valamennyi umért,i mérés értékét az alábbi képlettel kell korrigálni

ui = umért,i * vtr/vtr,i

A vágányon az érzékelők előtt 500 méterrel és utána 100 méterrel hosszanti irányban nem lehetnek akadályok, például hidak vagy alagutak. Érzékelők csoportjainak használata megengedett egy vonat elhaladása esetén több független mérés elvégzéséhez. Az ilyen csoportokat legalább 20 méterre kell egymástól elhelyezni.

A vonat teljes elhaladása a vonat elejének elhaladása előtt 1 másodperccel kezdődik, és a vonat végének elhaladása után 10 másodperccel végződik.

Az érzékelő mintavételi sebessége legalább 10 Hz. A jelet 1 másodperces ablakmozgató átlagos szűrő segítségével kell szűrni. A környezeti szélsebességet az első érzékelőnél kell meghatározni a sínkorona fölött 0,2 m magasságban.

A környezeti szélsebesség megegyezik a vonat elejének az érzékelő előtti elhaladását megelőző 3 másodperces időközben mért átlagos szélsebességgel. A környezeti szélsebesség kisebb vagy egyenlő, mint 2 m/s.

Meg kell határozni a levegő sebességének mérési bizonytalanságát, és ez nem haladhatja meg a ±3 %-ot.

Meg kell határozni a vonat sebességének mérési bizonytalanságát, és ez nem haladhatja meg a ±1 %-ot.

4.2.6.2.2 A peronon álló utasokat érő aerodinamikus terhelés

A nyílt terepen vtr = 200 km/h referenciasebességgel (vagy vtr,max üzemi végsebességgel, ha az kisebb, mint 200 km/h) haladó teljes hosszúságú vonat teljes elhaladása következtében a levegő sebessége nem haladhatja meg az U2σ = 15,5 m/s értéket a peron felszínétől számított 0,2 m magasságban és a vágánytengelytől számított 3,0 m távolságban (a leáramlást is ideértve).

Az értékelést vagy

- a sínkorona fölötti 240 mm-es peronmagasságban kell elvégezni, vagy alacsonyabb mellett, ha van

- vagy a kérelmezőnek ki kell választani a peronnak az értékelésre használni kívánt azon legkisebb magasságát, amely mellett a vonat elhalad.

Ha az értékelés sikeres 240 mm vagy kisebb peronmagasság esetében, a vonatot elfogadhatónak kell tekinteni az összes vonalon.

Az u2σ érték az x-y peronsíkon indukált legnagyobb eredő levegősebességek 2σ konfidencia intervallumának felső határa. Ezt legalább 20 különálló mérés és hasonló vizsgálati körülmények alapján kell megállapítani úgy, hogy a környezeti szélsebesség kisebb vagy egyenlő legyen, mint 2 m/s.

Az u2σ értéket az alábbi képlet adja meg:

u2σ = ū + 2σ

ahol

ū

az ui levegősebesség-mérések középértéke, i ≥ 20

σ

normál eltérés

A megfelelőség értékelése teljes körű vizsgálattal és a meghatározott formációk legnagyobb hossza mellett történik.

A méréseket vtr = 200 km/h sebesség, vagy ha az alacsonyabb, a vonat vtr,max üzemi végsebessége mellett kell elvégezni.

Érvényes méréssorozat esetében a vonat vtr sebességének feltételei:

- a mérések legalább 50 %-át a vtr,max±5 %-án vagy indokolt esetben 200 km/h-n belül végzik el és

- a mérések 100 %-át a vtr,max±10 %-án vagy indokolt esetben 200 km/h-n belül végzik el.

Valamennyi umért,I mérés értékét az alábbi képlettel kell korrigálni

ui = umért,i * 200 km/h/vtr,i

vagy vtr,max < 200 km/h esetén

ui = umért,i * vtr,max/vtr,i

A peronon az érzékelők előtt és mögött hosszanti irányban nem lehetnek akadályok. A peronnak 150 m hosszúságig állandó geometriával kell rendelkeznie az érzékelők előtt hosszanti irányban, és nem lehet teteje, előtetője vagy hátfala. Több érzékelőt használható a vonat elhaladása során történő több független mérés elvégzéséhez. Az ilyen érzékelőket legalább 20 méteres távolságnak kell elválasztania egymástól.

A vonat teljes elhaladása a vonat elejének elhaladása előtt 1 másodperccel kezdődik, és a vonat végének elhaladása után 10 másodperccel végződik.

Az érzékelő mintavételi sebessége legalább 10 Hz. A jelet 1 másodperces ablakmozgató átlagos szűrő segítségével kell szűrni.

A szélsebességet a peronon lévő első érzékelővel vagy a peron fölött 1,2 m magasságban elhelyezett külön szélérzékelővel kell meghatározni. A környezeti szélsebesség megegyezik a vonatnak az érzékelő előtti elhaladását megelőző 3 másodperces időközben mért átlagos szélsebességgel. A környezeti szélsebesség kisebb vagy egyenlő, mint 2 m/s.

Meg kell határozni a levegő sebességének mérési bizonytalanságát, és ez nem haladhatja meg a ±3 %-ot.

Meg kell határozni a vonat sebességének mérési bizonytalanságát, és ez nem haladhatja meg a ±1 %-ot.

4.2.6.2.3 Nyomásterhelések nyílt terepen

A nyílt terepen adott sebességgel közlekedő teljes hosszúságú vonat (referenciaeset) elhaladása következtében a két csúcsérték közötti legnagyobb nyomásváltozás nem haladhatja meg a 10. táblázatban megadott Δp2σ értéket a sínkorona fölötti 1,5 és 3,3 m közötti magasságban és a vágánytengelytől mért 2,5 m távolságban a vonat elhaladásának teljes ideje alatt (a vonat elejének, összekapcsoló elemeinek és végének elhaladását is ideértve). Az alábbi táblázat tartalmazza a két csúcsérték közötti legnagyobb nyomásváltozásokat:

10. táblázat

Megengedett legnagyobb nyomásváltozás nyílt terepen

A megfelelőség értékelése teljes körű vizsgálattal és a meghatározott formációk legnagyobb hossza mellett történik.

A vizsgálatokat beágyazott egyenes vágányon végzik. A sín felső síkja és a környező talajszint közötti függőleges távolság 0,75 m ± 0,25 m. A figyelembe vett esemény a vonat teljes elhaladása, amely a vonat elejének elhaladása előtt 1 másodperccel kezdődik és a vonat végének elhaladása után 10 másodperccel végződik.

A méréseket a sín felszínétől számított 1,5 m, 1,8 m, 2,1 m, 2,7 m, 3,0 m és 3,3 m magasságban kell elvégezni, és külön kell elemezni minden egyes mérési pozíció esetében. Az összes pozíció esetében teljesülnie kell a Δp2σ követelménynek.

A Δp2σ értékének a (pmax - pmin) 2σ intervallumának felső határának kell lennie legalább 10 független és összehasonlítható vizsgálati minta alapján (meghatározott mérési magasságban), úgy, hogy a környezeti szélsebesség legfeljebb 2 m/s.

A Δp2σ értéket az alábbi képlet adja meg:

ahol

két csúcs között mért Δpi nyomás érték átlagértéke, i ≥ 10

σ

normál eltérés

Számos érzékelő használata megengedett egy vonat elhaladása esetén több független mérés elvégzéséhez. Az ilyen érzékelőket legalább 20 méteres távolságnak kell elválasztania egymástól.

Érvényes méréssorozat esetében a vonat vtr sebességének feltételei:

- a mérések legalább 50 %-át a vonat referenciasebességének ±5 %-án kell elvégezni, és

- a mérések 100 %-át a vonat referenciasebességének ±10 %-án kell elvégezni.

A szélsebesség irányát a nyomásmérés helyének közelében elhelyezett meteorológiai állomás segítségével kell meghatározni a sín felülete fölött 2 méterrel és a vágánytól 4 m távolságban. A környezeti szélsebességnek meg kell egyeznie a vonat elejének az érzékelő előtti elhaladását megelőző 15 másodperces időközben mért átlagos szélsebességgel. A környezeti szélsebesség legfeljebb 2 m/s lehet.

A nyomásérzékelőknek legalább 150 Hz felbontással kell képeseknek lenniük a nyomás mérésére. Az összes nyomásérzékelőt a hosszanti x irányba néző Prandtl-csövek statikus mérőnyílásához kell csatlakoztatni. Megengedett bizonyíthatóan egyenértékű módszer alkalmazása.

Meg kell határozni a nyomásmérés bizonytalanságát, és ez nem haladhatja meg a ±2 %-ot.

Meg kell határozni a vonat sebességének mérési bizonytalanságát, és ez nem haladhatja meg a ±1 %-ot.

A nyomásjel analóg alul áteresztő szűrését 75 Hz-es 6 pólusú Butterworth-féle alul áteresztő szűrővel vagy egyenértékű berendezéssel kell elvégezni. Valamennyi nyomásérzékelő és futás esetében a két csúcsérték közötti Δpm,i legnagyobb nyomásváltozást a következő képlettel kell kiszámítani, majd korrigálni a vizsgált vtr vonatsebességre és ρo normal sűrűségre:

ahol

Δpi

:

a korrigált két csúcsérték közötti nyomásváltozás

Δpm,i

:

a mért két csúcsérték közötti nyomásváltozás i számú minta esetében

ρi

:

a vizsgálat helyén mért levegősűrűség i számú minta esetében

vw,x,i

:

a mért szélsebesség komponens x irányban i számú minta esetében

vtr,i

:

a vonat mért sebessége i számú minta esetében

vtr

:

a vizsgált vonat sebessége

ρo

:

1,225 kg/m3 normál sűrűség

4.2.6.3 Oldalszél

A vonat akkor tekinthető úgy, hogy megfelel az oldalszéllel kapcsolatos követelményeknek, ha a szélre legérzékenyebb járművének jellemző szélgörbéi (CWC: a G. melléklet meghatározása szerint) meghaladják, vagy legalább egyenértékűek a jellemző referencia-szélgörbék (CRWC) sorozatával.

A járművek megfelelőségének értékelésére használt CRWC értékeket a 11., 12., 13. és 14. táblázat adja meg az 1. kategóriájú járművekre vonatkozóan, amelyek esetében a jellemző szélgörbéket (CWC) a G. mellékletben részletezett módszer szerint kell kiszámítani.

Az 1. kategóriájú billenőszekrényes vonatok és a 2. kategóriájú járművek esetében a határértékek és a megfelelő módszerek nyitott kérdést képeznek.

11. táblázat

Jellemző referencia-szélsebességek βw = 90° szög esetén (egyenes vágányon lévő jármű, a kiegyenlítetlen keresztirányú gyorsulás aq = 0 m/s2)

Példaként a táblázatot kell használni a következők szerint: 330 km/h legnagyobb vonatsebesség mellett a CWC értékét a következő sebességek mellett kell értékelni: 120 km/h, 160 km/h, 200 km/h, 250 km/h, 300 km/h és 330 km/h.

12. táblázat

Jellemző referencia-szélsebességek βw = 90° szög esetén (ívben lévő jármű aq = 0,5 m/s2 és aq = 1,0 m/s2 gyorsulással)

13. táblázat

Jellemző referencia-szélsebességek vtr = vtr,max esetén (a jármű kőzúzalék nélküli sík terepen áll, a sínek egyenes pályát alkotnak)

14. táblázat

Jellemző referencia-szélsebességek vtr = vtr,max esetén (6 méteres töltésen és egyenes pályán lévő jármű)

Meg kell adni a referenciagörbékhez viszonyított nagyobb vagy azonos értékűséget, ha az összehasonlítás szempontjából releváns összes CWC pont egyenlő vagy nagyobb, mint a referenciakészlet megfelelő értékei.

4.2.6.4 Legnagyobb nyomásingadozások az alagutakban

A járműveket úgy kell megtervezni aerodinamikailag, hogy a vonatsebesség és alagút-keresztmetszet adott kombinációja (referenciaeset) és egy egyszerű, nem hajlott csőszerű (akna stb. nélküli) alagútban való egyedüli közlekedés esetén teljesüljenek a jellemző nyomásingadozásra vonatkozó követelmények. A követelményeket a 15. táblázat adja meg.

15. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságra képes vonatra vonatkozó követelmények nem görbült, csőszerű alagútban való egyedüli közlekedés esetén

Ahol vtr a vonat sebessége és Atu az alagút keresztmetszetének területe.

A megfelelőséget teljes körű vizsgálatok alapján kell bizonyítani, amelyet a referenciasebességen vagy annál nagyobb sebességen végeznek el olyan alagútban, amelynek keresztmetszeti területe a lehető legközelebb van a referenciaesethez. A referenciaállapotra való áttérést hitelesített szimulációs szoftverrel kell végezni.

Teljes vonatok vagy vonategységek megfelelőségének értékelése esetén az értékelést úgy kell elvégezni, hogy a vonat vagy az összekapcsolt vonategység hossza nem haladja meg a 400 métert.

Amikor a mozdonyok vagy a motorkocsik megfelelőségét ellenőrzik, az értékelést két tetszőleges, legalább 150 m hosszú vonat-összeállításon kell elvégezni, amelynek az egyike mozdonnyal, vagy motorkocsival rendelkezik az elején (a ΔpN ellenőrzéséhez), a másik pedig mozdonnyal, vagy motorkocsival rendelkezik a végén (a ΔpT ellenőrzéséhez). A ΔpFr értéke 1250 Pa-ra (a vtr,max < 250 km/h vonatok esetében) vagy 1400 Pa-ra (a vtr,max ≥ 250 km/h vonatok esetében) van állítva.

Mikor csak a kocsik megfelelőségét ellenőrzik, az értékelést egy 400 m hosszú vonaton kell elvégezni. A ΔpN és a ΔpT értéke 1750, illetve 700 Pa-ra (a vtr,max < 250 km/h vonatok esetében) vagy 1600, illetve 1100 Pa-ra (a vtr,max ≥ 250 km/h vonatok esetében) van állítva.

A belépési portál és a mérési pont közötti xp távolság esetében a ΔpFr, a ΔpN, a ΔpT, a minimális alagúthossz és a jellemző nyomásingadozás származtatásával kapcsolatos további információhoz lásd az EN 14067-5:2006. szabványt.

4.2.6.5 Külső zaj

4.2.6.5.1 Bevezetés

A járművek által kibocsátott zaj állási, indulási és elhaladási zajra oszlik.

Az állási zajt nagymértékben befolyásolják a kiegészítők, mint például hűtőrendszerek, légkondicionálók és kompresszorok.

Az indulási zaj a vontatási részegységek, mint például dízelmotorok és hűtőventilátorok, a kiegészítők és néha a kerékcsúszás által keltett zajból tevődik össze.

Az elhaladási zajt nagymértékben befolyásolja a kerék és a sín kölcsönhatásából eredő gördülési zaj, amely a sebesség függvénye, valamint nagy sebességen az aerodinamikai zaj.

Magát a gördülési zajt a kerék és a sín együttes egyenetlensége, valamint a sín és a kerékpár dinamikus viselkedése okozza.

A gördülési zaj mellett alacsony sebességen a segédberendezések és a vontató berendezés zaja is jelentős.

A kibocsátott zaj szintjét a következők jellemzik:

- Zajnyomás szint (meghatározott módszerrel mérve, ideértve a meghatározott mikrofonpozíciót),

- A jármű sebessége,

- A sín egyenetlensége,

- A vágány dinamikus és hangsugárzási viselkedése.

Az állási zaj jellemzésére kiválasztott paraméterek az alábbiak:

- A zajnyomás szintje (meghatározott módszerrel mérve, ideértve a meghatározott mikrofonpozíciót),

- Üzemi feltételek.

4.2.6.5.2 Az állási zaj határértékei

Az állási zaj határértékeit a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasan határozzák meg. A vizsgált járműveknek visszatartási üzemmódban kell lenniük, azaz a reosztátos szellőzésnek és a légfék kompresszorának kikapcsolva, a légkondicionálónak normál (nem előkondicionálási) üzemmódban, és minden más berendezésnek normál üzemmódban kell lennie. A mérési feltételeket az EN ISO 3095:2005 szabvány határozza meg ezen ÁME N. mellékletében meghatározott eltérésekkel. A zajnyomás szintjét az LpAeq,T paraméter jelzi. A járművek zajkibocsátásának a fent említett feltételek melletti határértékeit a 16. táblázat adja meg.

16. táblázat

A járművek állási zajának LpAeq,T határértékei Az állási zaj esetében meghatározott érték ezen ÁME N. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott mérési pontokban mért összes érték energiaátlaga.

4.2.6.5.3 Az indulási zaj határértékei

Az indulási zaj határértékeit a vágány középvonalától 7,5 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 1,2 m magasan határozzák meg. A mérési feltételeket az EN ISO 3095:2005 szabvány határozza meg az N. melléklet 1.2. pontjában meghatározott eltérésekkel. A zajnyomás szintjét az LpAFmax jelzi. A járművek indulási zajának a fent megállapított feltételek melletti határértékeit a 17. táblázat adja meg.

17. táblázat

A járművek indulási zajának LpAFmax határértékei

4.2.6.5.4 Az elhaladási zaj határértékei

Az elhaladási zaj határértékeit a referenciavágány középvonalától 25 m távolságra, a vágány felső síkja fölött pedig 3,5 m magasan határozzák meg a járműnek alábbi 18. táblázatban szereplő sebessége mellett. A folyamatos zajszint meghatározására az egyenértékű A-hangnyomásszint LpAeq,Tp szolgál.

A méréseket az EN ISO 3095:2005 szabvánnyal összhangban végzik az N. melléklet 1.3. és 1.4. pontjában meghatározott eltérésekkel.

A tesztvonat tartalma:

- Vonategység esetén maga a vonategység

- Mozdony esetén a vizsgálandó mozdony plusz négy kocsi. E négy kocsinak a referenciavágányon a vágánytengelytől 7,5 m távolságra, a sínkorona fölött 1,2 m-re és 200 km/h sebesség mellett mért LpAeq,Tp elhaladási zaja nem haladhatja meg a 92 dB(A) értéket. Alternatívaként két azonos típusú mozdony és 8 kocsi használata is megengedett bármely összeállításban

- Kocsik esetén négy vizsgálandó kocsi plusz egy mozdony. A mozdony a referenciavágányon a vágánytengelytől 7,5 m távolságra, a sínkorona fölött 1,2 m-re és 200 km/h sebesség mellett mért LpAeq,Tp elhaladási zaja nem haladhatja meg a 97 dB(A) értéket. Alternatívaként két azonos típusú mozdony és 8 kocsi használata is megengedett bármely összeállításban.

A két utóbbi esetre "változó összeállításként" történik utalás ebben a részben.

A teljes tesztvonat zajemissziójának 25 m távolságban és 3,5 m magasságban a sín felszínétől mért LpAeq,Tp határértékeit a 18. táblázat adja meg.

18. táblázat

Az járművek elhaladási zajának LpAeq,T határértékei

1 dB(A) tűrés elfogadható a 18. táblázatban megadott értékekhez képest

4.2.6.6 Külső elektromágneses interferencia

Bármilyen meghajtású vonatoknál az elektromos energia előállítása és elosztása az áramvezetés és az elektromágneses sugárzás következtében magas vagy alacsony intenzitású interferenciát hoz létre (pl. a felsővezetéken és a sínen keresztül). Emellett a fedélzeti berendezések is interferenciát okozhatnak.

4.2.6.6.1 A jelzőrendszerben és a távközlési hálózatban keletkező interferencia:

Nyitott kérdés

4.2.6.6.2 Elektromágneses interferencia:

Annak érdekében, hogy elkerüljék a járművek normális működésének az elektromágneses interferencia miatti romlását, az alábbi szabványokat kell betartani:

- EN 50121-3-1:2000 a teljes Járművek alrendszerre vonatkozóan,

- EN 50121-3-2:2000 a fedélzeti berendezések interferenciára érzékeny típusaira vonatkozóan.

4.2.7 Rendszervédelem

4.2.7.1 Vészkijáratok

4.2.7.1.1 Az utasok vészkijáratai

A. Elrendezés

A vészkijáratoknak a következő szabályoknak kell megfelelniük:

- Az egyes utasülések és a vészkijárat közötti távolság nem lehet kevesebb, mint 16 m.

- Legalább két vészkijáratnak kell lennie a legfeljebb 40 utasnak helyet biztosító valamennyi járműben. A 40-nél több utasnak helyet biztosító valamennyi járműben háromnak vagy többnek kell lennie. A vészkijáratok nem helyezhetők csak a jármű egyik oldalára.

- A vészkijáratok nyílásának legalább 700 x 550 mm-nek kell lennie. Ezeken a helyeken megengedett az ülések elhelyezése.

B. Működtetés

Elsősorban a be- és kiszállásra szolgáló ajtókat kell vészkijáratként használni. Ha ez nem lehetséges, az alábbi menekülési útvonalakat lehet használni különállóan vagy kombinálva:

- az arra kijelölt ablakokat az ablak vagy az üvegezés kinyomásával vagy az üveg betörésével,

- a fülkék és az átjárók ajtóit az ajtó gyors eltávolításával vagy az üveg betörésével,

- a be- és kiszállásra szolgáló külső ajtókat az ajtók kinyomásával vagy az üveg betörésével.

C. Jelölés

A vészkijáratokat megfelelő jelekkel egyértelműen meg kell jelölni az utasok és mentőosztagok számára.

D. Evakuálás az ajtókon keresztül

A vonatokat olyan vészhelyzeti eszközökkel (vészlépcsőkkel vagy létrákkal) kell felszerelni, amelyek peron hiányában lehetővé teszik az utasok evakuálását a be- és kiszállásra szolgáló ajtókon keresztül.

4.2.7.1.2 A vezetőfülke vészkijárata

Vészhelyzetben a vezetőfülke evakuálása (vagy a vészhelyzeti szolgálatok bejutása a vonat belsejébe) szokás szerint a 4.2.2.6.a. pontban meghatározott be- és kiszállásra szolgáló ajtókon keresztül történik.

Ahol az ajtók nem biztosítanak közvetlen külső megközelítést, valamennyi vezérállást mindkét oldalon megfelelő evakuálási eszközzel kell felszerelni az oldalablakokon vagy csapóajtókon keresztül. E vészkijáratok legkisebb méretének 500 × 400 mm-nek kell lennie, hogy lehetővé tegye a csapdába esett személyek menekülését.

4.2.7.2 Tűzbiztonság

Áramellátó vezeték: Az áramszedő vagy áramforrás és a jármű főkapcsolója vagy fő biztosítéka(i) közötti vezeték.

Főáramköri berendezés: A 4.2.8.1. pontban meghatározott vontatási modul és a vontatási modult az áramellátási vezetékről tápláló elektromos berendezés.

4.2.7.2.1 Bevezetés

Ez a rész a vonattűz megakadályozásával, észlelésével és hatásainak korlátozásával kapcsolatos követelményeket állapítja meg.

Ez a rész két kategóriát határoz meg (A és B kategória) az alábbi meghatározással:

Az A tűzbiztonsági kategóriába tartozó járműveket legfeljebb 5 km hosszú alagutakkal és/vagy magas szakaszokkal rendelkező infrastruktúrákon való üzemelésre tervezik és építik. Az egymást követő alagutak nem tekintendők egy alagútnak, ha az alábbi két követelmény egyszerre teljesül:

- a közöttük a szabadban lévő elválasztó szakasz 500 m-nél hosszabb

- a nyílt szakaszon egy biztonságos területre vezető bejárat/kijárat áll rendelkezésre

A B tűzbiztonsági kategóriába tartozó járműveket az összes infrastruktúrán való üzemelésre tervezik és gyártják (ideértve az 5 km-nél hosszabb alagutakkal és/vagy magas szakaszokkal rendelkezőket is).

A B tűzbiztonsági kategóriába tartozó járművek esetén kötelező a 4.2.7.2.3.3. és 4.2.7.2.4. pontban megállapított további követelmények betartása annak érdekében, hogy a vonat nagyobb valószínűséggel üzemeljen tovább, ha az alagútba való belépés során tűzjelzés érkezik. Ezen intézkedések célja, hogy a vonat képes legyen egy olyan megfelelő helyet elérni, ahol megállás után az utasokat és a személyzetet a vonatból biztonságos helyre lehet evakuálni.

A 20 km-nél hosszabb alagutakkal kapcsolatban nincsenek a járművekre vonatkozó további követelmények, mert ezeket az alagutakat különösen úgy alakítják ki, hogy biztonságosak legyenek ezen ÁME-nek megfelelő vonatok számára. A részletek továbbra is nyitott kérdést képeznek a 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME-ben.

4.2.7.2.2 Tűzmegelőzési intézkedések

Az anyagok és alkatrészek kiválasztásánál figyelembe kell venni azok tűzállósági tulajdonságait.

A tervezés során intézkedéseket kell megvalósítani a gyulladás megelőzése érdekében.

A megfelelés követelményeivel a 7.1.7. pont foglalkozik.

4.2.7.2.3 Tűzjelzési/tűzoltási intézkedések

4.2.7.2.3.1 Tűzjelzés

A járművek kiemelten tűzveszélyes területeit olyan rendszerrel kell felszerelni, amely már korai szakaszban érzékeli a tüzet, és megfelelő automatikus intézkedéseket tud kezdeményezni az utasok és a vonatkísérő személyzet azt követő kockázatának minimumra csökkentésére.

Ezt a követelményt a következő követelményeknek való megfelelés igazolásával kell teljesítettnek tekinteni:

- A járművet olyan tűzjelző rendszerrel kell felszerelni, amely korai szakaszban jelezni tudja a következő területeken kitört tüzet:

- az áramellátó vezetéket és/vagy a főáramköri berendezést tartalmazó lezárt vagy le nem zárt műszaki fülke vagy kabin.

- belsőégésű motort tartalmazó műszaki terület

- a hálókocsik, a hálófülkék, a személyzeti terek és az átjárók, valamint az azok melletti belsőégésű fűtőberendezések

- A műszaki terület jelzőrendszerének aktiválásakor a következő automatikus műveletek kötelezők:

- a vonatvezető értesítése

- az érintett berendezés szellőztetésének és a nagyfeszültségű energia-/üzemanyag-ellátásának leállítása, ami máskülönben tűz kialakulását okozhatná

- A hálótér jelzőrendszerének aktiválásakor a következő automatikus műveletek kötelezők:

- a mozdonyvezető és a vonat területért felelős menedzserének értesítése

- a hálótér esetében: az utasok felébresztéséhez elegendő helyi hangjelzés aktiválása az érintett területen

4.2.7.2.3.2 Tűzoltó készülék

Az EN 3-3:1994, az EN 3-6:1999 és az EN 3-7:2004 szabvány követelményeivel összhangban a járműveket megfelelő és kellő számú, vizet és adalékanyagot tartalmazó tűzoltó készülékekkel kell felszerelni a megfelelő helyeken.

4.2.7.2.3.3 Tűzállóság

B tűzbiztonsági kategória esetében a járműveket megfelelő tűzvédelmi gátakkal és válaszfalakkal kell felszerelni a megfelelő helyeken.

Az ezen követelménynek való megfelelést a következő követelményeknek való megfelelés igazolásával kell teljesítettnek tekinteni:

- A járműveket teljes keresztmetszetű válaszfalakkal kell felszerelni az egyes járművek személyzeti és utasterein belül legfeljebb 28 méterenként, ami eleget kell, hogy tegyen a legalább 15 perces tűzgátlási követelménynek. (Feltételezve, hogy a tűz a válaszfal bármelyik oldaláról elindulhat)

- A járműveket olyan tűzterjedési gátakkal kell felszerelni, amelyek eleget tesznek a legalább 15 percig tartó sérülésmentességre és hőszigetelésre vonatkozó követelményeknek.

- A vezetőfülke és a mögötte lévő tér között (feltételezve, hogy a tűz a hátsó térben tör ki).

- A belsőégésű motor és a mellette lévő személyzeti vagy utasterek között. (Feltételezve, hogy a tűz a belsőégésű motorban tör ki)

- Az áramellátó vezetéket és/vagy főáramköri berendezést tartalmazó terek és a személyzeti vagy utasterek között. (Feltételezve, hogy a tűz az áramellátó vezetékben és/vagy főáramköri berendezésben tör ki)

A vizsgálatot az EN 1363-1:1999 szabvány szerinti válaszfalvizsgálatra vonatkozó követelményeknek megfelelően kell végrehajtani.

4.2.7.2.4 A működőképességet javító további intézkedések

4.2.7.2.4.1 Az összes tűzbiztonsági kategóriába tartozó vonatok

Ezek az intézkedések ezen ÁME-ben A vagy B tűzbiztonsági kategóriába sorolt járművekre vonatkoznak.

Ezen intézkedésekre azért van szükség, hogy javítsák annak valószínűségét, hogy egy adott vonat még 4 percig tovább üzemeljen, miután egy alagútszakaszba való belépéskor tüzet jeleznek. Ezt a követelményt úgy alkották meg, hogy a vonat elérjen egy megfelelő helyet, megálljon, és lehetővé tegye az utasok és a személyzet evakuálását a vonatból egy biztonságos helyre.

Ezt a követelményt a következő követelménnyel kapcsolatos hibamód-elemzéssel kell teljesítettnek tekinteni:

A fékek nem léphetnek automatikusan működésbe, hogy megállítsák a vonatot egy tűz által okozott rendszerhiba eredményeként feltételezve, hogy a tűz egy áramellátó vezetéket és/vagy főáramköri berendezést tartalmazó lezárt vagy le nem zárt, illetve belsőégésű motort tartalmazó műszaki térben vagy fülkében tör ki.

4.2.7.2.4.2 B tűzbiztonsági kategória

Ezek az intézkedések csak ezen ÁME-ben B tűzbiztonsági kategóriába sorolt járművekre vonatkoznak.

Ezen intézkedésekre azért van szükség, hogy javítsák annak valószínűségét, hogy egy adott vonat még 15 percig tovább üzemeljen, miután egy alagútba való belépéskor tüzet jeleznek. Ezt a követelményt úgy alkották meg, hogy a vonat elérjen egy megfelelő helyet, megálljon, és lehetővé tegye az utasok és a személyzet evakuálását a vonatból egy biztonságos helyre.

Ezt a követelményt a következő követelményekkel kapcsolatos hibamód-elemzéssel kell teljesítettnek tekinteni:

- Fékek: A fékek nem léphetnek automatikusan működésbe, hogy megállítsák a vonatot egy tűz által okozott rendszerhiba eredményeként feltételezve, hogy a tűz egy áramellátó vezetéket és/vagy főáramköri berendezést tartalmazó lezárt vagy nem lezárt, illetve belsőégésű motort tartalmazó műszaki térben vagy fülkében tör ki.

- Vontatás: A korlátozott üzemmódú működőképesség során a 4.2.8.1. pontban meghatározott 50 %-os minimális vontatási redundanciának kell elérhetőnek lennie feltételezve, hogy a tűz egy áramellátó vezetéket és/vagy főáramköri berendezést tartalmazó lezárt vagy nem lezárt, illetve belsőégésű motort tartalmazó műszaki térben vagy fülkében tör ki. Ha a redundanciára vonatkozó ezen követelmény nem teljesíthető a főáramköri berendezés architektúrája miatt (pl. a főáramköri berendezés egyetlen helyen van a vonaton), automatikus tűzoltó rendszert kell biztosítani ezen felsorolásjellel ellátott pontban meghatározott helyeken.

4.2.7.2.5 A gyúlékony folyadékokat tartalmazó tartályokkal kapcsolatos különleges intézkedések

4.2.7.2.5.1 Általános tudnivalók

Ez csak akkor vonatkozik a transzformátor tartályaira, ha azok gyúlékony folyadékot tartalmaznak.

Ahol a tartályokat belülről válaszfalak osztják fel, a teljes tartálynak teljesítenie kell a követelményeket.

A tartályokat úgy kell megépíteni, elhelyezni vagy megvédeni, hogy a vágány mellől felverődő törmelék ne üthesse át vagy repeszthesse fel azokat vagy a csővezetékeiket. A tartályokat nem lehet felszerelni

- ütközési energiaelnyelő zónákban,

- az utasok ülőhelyeit tartalmazó és az utasok által ideiglenesen elfoglalt terekben,

- a poggyászterekben,

- a vezérállásokban.

Az alábbi követelmények szerint megépített tartályok tekinthetők úgy, hogy eleget tesznek a minimális ütközési teljesítménynek.

Ha más anyagokat használnak, bizonyítani kell az egyenértékű biztonságot.

A gyúlékony folyadékot tartalmazó tartályoknak az alábbi minimális falvastagsággal kell rendelkezniük:

Az EN ISO 2719 szerint a tartályban lévő gyúlékony folyadék hőmérsékletének normál üzemi körülmények között mindig a lobbanáspont alatt kell maradnia.

A gyúlékony folyadékot tartalmazó tartály konstrukciójának biztosítania kell, amennyire az ésszerűen indokolt, hogy feltöltés vagy leeresztés közben vagy valamely tartályból vagy csővezetékből való szivárgás közben a gyúlékony folyadék

- ne kerülhessen kapcsolatba forgó alkatrészekkel, ami miatt szétpermeteződhetne,

- ne legyen beszívható egyetlen eszköz, pl. ventilátor vagy hűtőberendezés által sem,

- ne kerüljön kapcsolatba forró alkatrészekkel vagy elektromos eszközökkel, ami elektromos szikrát okozhat,

- ne hatoljon be a hő- és hangszigetelő anyagok rétegei közé.

4.2.7.2.5.2 Az üzemanyagtartályokra vonatkozó különleges követelmények

Feltöltési határjelzőket kell biztosítani, amelyek jelzik az üzemanyagtartály névleges térfogatának 90 %-át.

A határjelző berendezés jelzésének könnyen érthetőnek kell lennie a feltöltési pozícióból.

Biztosítani kell, hogy a gyúlékony folyadék ne folyhasson ki a feltöltő csövekből vagy más nyílásokból a kanyarban való normál bedőlés közben.

Az összetévesztés elkerülése érdekében a megfelelő gyúlékony folyadék fajtáját egyértelműen meg kell jelölni az üzemanyagtartály feltöltő csövénél. A gyúlékony folyadék címkézésének szövegesnek kell lennie az ISO 11014-1 szerinti biztonsági adatlapokkal összhangban. A veszélyre figyelmeztető alábbi jeleket kell feltüntetni a feltöltő cső közelében:

A 92/58/EGK irányelv szerinti veszélyre figyelmeztető jel

Vagy a 92/58/EGK irányelv szerinti veszélyre figyelmeztető jel

4.2.7.3 Áramütés elleni védelem

Az áram alá helyezett alkatrészek kialakítása olyan, hogy szokásos üzemben és a berendezés meghibásodása esetén is megelőzhető legyen, hogy a vonatkísérő személyzet és utasok szándékosan és véletlenül érintkezésbe kerüljenek azokkal.

Minden vonatot megfelelő eszközökkel kell felszerelni a járművek földelése érdekében. Ezek használatát a vonaton tárolt mozdonyvezetői kézikönyvnek és a karbantartási kézikönyvnek kell leírni.

A járműveknek meg kell felelnie az EN 50153:2002 követelményeinek. 2002.

A járműveknek földelésvédelem tekintetében meg kell felelniük ezen ÁME O. mellékletében megállapított követelményeknek.

4.2.7.4 Külső világítás és kürt

4.2.7.4.1 Elülső és zárjelző lámpák

4.2.7.4.1.1 Fényszórók

A sínkorona felett azonos magasságban a vízszintes tengelyen elrendezve, a középvonallal szimmetrikusan és egymástól legalább 1 300 mm távolságra két fehér fényszórót szerelnek fel a vonat elejére. Ahol a kúpos orrcsúcs miatt nem érhető el az 1 300 mm, megengedett a méret 1 000 mm-re csökkentése.

A fényszórókat a sínkorona fölött 1 500 és 2 000 mm közötti magasságban kell felszerelni.

A fényszórókat úgy kell felszerelni a járműre, hogy a függőleges megvilágítás a sínkoronától legalább 100 m távolságban levesebb legyen, mint 0,5 lux.

A fényszórókra mint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelményeket a H. melléklet H.2. pontja határozza meg.

4.2.7.4.1.2 Helyzetjelző lámpák

A vonat elején három fehér helyzetjelző lámpát kell elhelyezni. Két helyzetjelző lámpát a vízszintes tengelyen kell elhelyezni a sínkorona fölött, a középvonalra szimmetrikusan és legalább 1 300 mm-re egymástól. Ahol a kúpos orrcsúcs miatt nem érhető el az 1 300 mm, megengedett a méret 1 000 mm-re csökkentése. A harmadik helyzetjelző lámpát a két alsó lámpa fölött középen kell elhelyezni.

A két alsó helyzetjelző lámpát a sínkorona fölött 1 500 és 2 000 mm közötti magasságban kell felszerelni.

A helyzetjelző lámpákra mint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelményeket a H. melléklet H.2. pontja határozza meg.

4.2.7.4.1.3 Zárjelző lámpák

A sínkorona felett azonos magasságban a vízszintes tengelyen elrendezve, a középvonallal szimmetrikusan és egymástól legalább 1 300 mm távolságra két piros zárjelző lámpát szerelnek fel a vonat végére. Ahol a kúpos orrcsúcs miatt nem érhető el az 1 300 mm, megengedett a méret 1 000 mm-re csökkentése.

A zárjelző lámpákat a sínkorona fölött 1 500 és 2 000 mm közötti magasságban kell felszerelni.

A zárjelző lámpákra mint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó követelményeket a H. melléklet H.3. pontja határozza meg.

4.2.7.4.1.4 A lámpa kezelőszervei

A mozdonyvezetőnek képesnek kell lennie a vezérállásból kezelnie a fényszórókat és a helyzetjelző lámpákat. A következő funkciókat kell biztosítani:

i. Az összes lámpa kikapcsolva

ii. A tompított helyzetjelző lámpák bekapcsolva (nappali és éjjeli használat rossz időjárási körülmények között)

iii. Az összes helyzetjelző lámpa bekapcsolva (nappali és éjjeli használat normál időjárási körülmények között)

iv. A tompított fényszórók bekapcsolva (nappali és éjjeli a mozdonyvezető választása szerint)

v. A távolsági fényszórók bekapcsolva (nappali és éjjeli a mozdonyvezető választása szerint. A tompított fényszórókat vonatok melletti elhaladáskor, közút keresztezésekor és az állomásokon való áthaladáskor kell használni.)

a vonat hátulján lévő lámpáknak automatikusan be kell kapcsolniuk a fenti ii., iii., iv. és v. funkció kiválasztásakor. Ezt a követelményt nem kell alkalmazni a változó összeállítások esetén.

A vonaton belül a közbenső pontokon elhelyezett külső lámpákat ki kell kapcsolni.

Az elülső és zárjelző lámpák hagyományos szerepén kívül, vészhelyzetben a lámpák az alábbi európai szabvány előírásainak megfelelő módon és elrendezésekben is használhatóak.

4.2.7.4.2 Kürtök

4.2.7.4.2.1 Általános tudnivalók

A vonatokat két eltérő hanggal rendelkező kürttel látják el. A figyelmeztető hangjelző kürtök hangját úgy tervezik meg, hogy felismerhetően vonattól eredjen, és ne hasonlítson a közúti közlekedésben, gyárakban vagy más általános figyelmeztető eszközökben használt figyelmeztető eszközökhöz. A figyelmeztető kürt elfogadható hangjai:

a) Két külön megszólaltatható figyelmeztető kürt. A figyelmeztető kürt hangjának alapfrekvenciái a következők:

vagy

b) Hangzatban megszólaltatott két figyelmeztető kürt (a magas hang esetében). A hangzat hangjainak alapfrekvenciái a következők:

vagy

c) Hangzatban megszólaltatott két figyelmeztető kürt (a magas hang esetében). A hangzat hangjainak alapfrekvenciái a következők:

vagy

d) Hangzatban megszólaltatott három figyelmeztető kürt (a magas hang esetében). A hangzat hangjainak alapfrekvenciái a következők:

vagy

e) Két külön megszólaltatható figyelmeztető kürt. A figyelmeztető kürt hangjának alapfrekvenciái a következők:

magas hang: 660 Hz ± 30 Hz

mély hang: 370 Hz ± 20 Hz

4.2.7.4.2.2 A figyelmeztető kürt hangnyomás szintjei

A külön (vagy ha úgy tervezték, hogy hangzatban együtt szólaljon meg, csoportban) megszólaltatott kürtök által keltett A vagy C súlyozott hangnyomás szintnek 115 dB és 123 dB között kell lennie az alább meghatározott módszerrel összhangban mérve és hitelesítve. A 115 dB hangnyomás szint eléréséhez a rendszer légnyomásának 5 barnak kell lennie, 9 bar rendszerlégnyomás esetén pedig a hangnyomás szintje nem haladhatja meg a 123 dB-t.

4.2.7.4.2.3 Védelem

A figyelmeztető kürtöket és azok működtető rendszereit amennyire védeni kell, a levegőben szálló objektumok, például törmelék, por, hó, jégeső vagy madarak általi ütésektől és az amiatti eltömődéstől.

4.2.7.4.2.4 A hangnyomás szintek hitelesítése

A hangnyomás szinteket a vonat elejétől 5 méterre kell mérni a kürttel azonos magasságban és új, tiszta kőzúzalékkal borított talajon.

A figyelmeztető kürtök zajméréseit nyílt terepen kell végezni, amely általában véve megfelel a 2. ábra követelményeinek, ahol

D = 5m.

R ≥ 1,3D = 6,5m

A pneumatikus kürtök esetében a zajméréseket akkor kell elvégezni, amikor a fő tartály légnyomása 5 és 9 bar értéken van.

A környezeti hatás minimumra csökkentése érdekében tanácsos, hogy a C súlyozott hangnyomásszint a vonat oldalától 5 méterre, a kürttel azonos magasságban, a kürt elejével egy vonalban mérve legalább 5 dB-lel alacsonyabb, mint a vonat előtt mért szint.

4.2.7.4.2.5 A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó követelmények

A kürtök hangjainak alapvető frekvenciái:

622 Hz ± 30 Hz

vagy

470 Hz ± 25 Hz

vagy

370 Hz ± 20 Hz

vagy

311 Hz ± 20 Hz

vagy

660 Hz ± 30 Hz

4.2.7.5 Emelési/mentési eljárások

A vonat gyártójának el kell juttatnia a vonatkozó műszaki információkat a vasúttársaságnak.

4.2.7.6 Belső zaj

A személyszállító kocsik belső zajszintjét nem tekintik alapparaméternek, és ezért ezen ÁME nem terjed ki rájuk.

A munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti irányelv vonatkozik a vezérálláson belüli zajszintre, és azt a vasúttársaságoknak és a személyzetüknek alkalmazniuk kell. A járművek EK-hitelesítéséhez elegendő ezen ÁME követelményeinek teljesítése. A határértékeket a 19. táblázat adja meg.

19. táblázat

A zajra vonatkozó LpAeq,T határértékek a jármű vezérállásán belül

A méréseket az alábbi körülmények között kell elvégezni:

- az ajtóknak és az ablakoknak csukva kell lenniük,

- a vontatott tehernek a megengedett legnagyobb teher kétharmadának kell lennie,

- A legnagyobb sebesség mellett végzett mérések esetében a mikrofont a vezető fülének magasságába kell helyezni (ülő helyzetben) az elülső ablaktábláktól a fülke hátsó fala felé kinyúló vízszintes sík középpontjában.

- A kürt hangnyomásának méréséhez 8 db mikrofont helyeznek el egyenletes közönként a járművezető fejének pozíciója körül (ülő helyzetben) egy 25 cm sugarú körben egy vízszintes síkon. A 8 érték számtani átlagát vetik össze a határértékkel.

- A kerekeknek és a vágánynak jó üzemkészségűnek kell lennie;

- A legnagyobb sebességet legalább a mérési időtartam 90 %-áig fenn kell tartani.

Megengedett a mérési idő több rövid időtartamra való felosztása a fent említett feltételeknek való megfelelés érdekében.

4.2.7.7 Légkondicionálás

A vezérállásokat személyenként 30 m3/h friss levegővel kell szellőztetni. Alagútban való közlekedéskor megengedett e légáramlás megszakítása feltéve, hogy a széndioxid-koncentráció nem haladja meg az 5 000 ppm értéket, és a kezdeti széndioxid-koncentráció alacsonyabb volt, mint 1 000 ppm.

4.2.7.8 A vonatvezető éberségi berendezése

A mozdonyvezető éberségének bármilyen hiányát 30-60 másodpercen belül érzékelni kell, és a mozdonyvezető reakciójának hiányában legalább a vonat üzemi fékjének automatikusan teljesen működésbe kell lépnie, és meg kell szűnnie a fő fékvezeték újratöltésének.

4.2.7.9 Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer

4.2.7.9.1 Általános tudnivalók

A járművek és az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer közötti kapcsolódási pont jellemzőit a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 4.2.1.2. pontja tartalmazza. Többek között nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME alábbi követelményei relevánsak:

- A vonat minimális fékezési jellemzői, amelyeket a 4.2.4.1. pont határoz meg;

- A földi telepítésű jelzőrendszerek és a járművek közötti kompatibilitás, amelyet a 4.2.6.6.1. pont határoz meg;

- A járművek alatt rögzített érzékelők és a járművek dinamikus biztonsági határértéke közötti összeegyeztethetőség, amelyet a 4.2.3.1. pont határoz meg;

- A fedélzeti berendezésre vonatkozó környezeti feltételek, amelyeket a 4.2.6.1. pont határoz meg;

- A fedélzeti irányító-ellenőrző berendezés elektromágneses összeegyeztethetősége, amelyet a 4.2.6.6.3. pont határoz meg;

- A vonat fékezési jellemzői (a 4.2.4. pont meghatározása szerint) és hossza (a 4.2.3.5. pont meghatározása szerint);

- A földi telepítésű rendszerekkel való elektromágneses összeegyeztethetőség, amelyet a 4.2.6.6.2. pont határoz meg.

Ezenkívül a következő funkciók kapcsolódnak közvetlenül az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer által meghatározott paraméterekhez.

- Üzemeltetés különösen hiba/csökkentett üzemmódú feltételek között, amelyet a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 4.2.2. pontja határoz meg.

- Folyamatos ellenőrzés annak biztosítása érdekében, hogy a vonat sebessége mindig alacsonyabb, illetve egyenlő legyen az üzemeltetési környezetben megengedett legnagyobb sebességgel.

Az e kapcsolódási pontok jellemzőiről szóló tájékoztatást a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 5.1. A, 5.1. B és 6.1. táblázata tartalmazza. Ezenkívül az európai szabványokra, valamint a megfelelőség-értékelési eljárás részeként alkalmazandó előírásokra való utalást - minden egyes jellemzővel kapcsolatban - a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A melléklete adja meg.

Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés fedélzeti antennájának helye, amelyet a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 4.2.2. és 4.2.5. pontja határoz meg.

4.2.7.9.2 A kerékpár elhelyezése

A kerékpár elhelyezésére vonatkozó, az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerhez kapcsolódó követelmények az alábbiak:

A jármű két egymás melletti tengelyének távolsága nem haladhatja meg a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME A. melléklete 1. függelékének 2.1.1. pontjában meghatározott értékeket, és nem lehet kisebb, mint a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME A. melléklete 1. függelékének 2.1.3. pontjában meghatározott érték.

A jármű első vagy utolsó tengelye és a jármű legközelebbi vége (azaz a kapcsolókészülék, ütköző vagy járműorr legközelebbi vége) közötti hosszanti távolságnak meg kell felelnie a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME A. melléklete 1. függelékének 2.1.2. pontjában meghatározott értéknek.

A jármű első és utolsó tengelye közötti távolság nem lehet kisebb. mint a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME A. melléklete 1. függelékének 2.1.4. pontjában meghatározott érték.

4.2.7.9.3 Kerekek

A kerekekre vonatkozó, az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerhez kapcsolódó követelményeket a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezésre vonatkozó ÁME A. melléklete 1. függelékének 2.2. pontja határozza meg.

A kerekek anyagának ferromágneses minőségével kapcsolatos követelményeket a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezésre vonatkozó ÁME A. melléklete 1. függelékének 3.4. pontja határozza meg.

4.2.7.10 Figyelemmel kísérési és diagnosztikai koncepciók

Az ezen ÁME-ben meghatározott és az alább megismételt funkciók és berendezések figyelemmel kísérése saját maguk által vagy külsőleg történik:

- Az ajtó működtetése, amelyet a 4.2.2.4.2.1. pont határoz meg

- Az instabilitás jelzése, amelyet a 4.2.3.4.5. pont határoz meg

- A tengelyágy állapotának fedélzeti figyelése, amelyet a 4.2.3.3.2.1. pont határoz meg

- Az utasok által működésbe hozható riasztó aktiválása, amelyet a 4.2.5.3. pont határoz meg

- A fékrendszer, amelyet a 4.2.4.3. pont határoz meg

- A kisiklás jelzése, amelyet a 4.2.3.4.11. pont határoz meg

- A tűzjelzés, amelyet a 4.2.7.2.3. pont határoz meg

- A mozdonyvezető éberségi berendezésének hibája, amelyet a 4.2.7.8. pont határoz meg

- Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszer információi, amelyeket a 4.2.7.9. pont határoz meg

A funkciók és a berendezések figyelemmel kísérése folyamatos, vagy olyan gyakoriságú, amely biztosítja a megbízható hibajelzést. Az 1. kategóriájú vonatok esetében a rendszert a fedélzeti diagnosztikai adatrögzítővel is össze kell kötni a nyomon követhetőség érdekében. A vonatok minden kategóriája esetében az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszer rögzítéssel kapcsolatos követelményei kötelezők, ezeket a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME írja le.

A hibák észleléséről egy jelzés érkezik a mozdonyvezetőhöz, akinek cselekednie kell a jelzés alapján.

Megfelelő automatikus fékezésre van szükség, amikor meghibásodik a mozdonyvezető éberségi berendezése vagy a vonaton lévő fedélzeti ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszer.

4.2.7.11 Az alagutakra vonatkozó konkrét előírások

4.2.7.11.1 Légkondicionálással ellátott személyzeti és utasterek

Tűz esetén a vonatkísérő személyzetnek képesnek kell lennie a füst eloszlásának és belélegzésének minimumra csökkentésére. E célból a külső szellőzés minden eszközének és a légkondicionálásnak kikapcsolhatónak kell lennie. Megengedett az ilyen műveletek távvezérelt végrehajtása vonatonként vagy járművenként.

4.2.7.11.2 Hangosbemondó rendszer,

A kommunikációs rendszerekre vonatkozó követelményeket a 4.2.5.1. pont határozza meg.

4.2.7.12 A vészvilágítási rendszer

Ahhoz, hogy vészhelyzet esetén biztosítva legyen a fedélzet védelme és biztonsága, a vonatokat vészhelyzeti világítási rendszerrel kell ellátni. Ez a rendszer megfelelő megvilágítást biztosít az utasterekben és szolgálati terekben az alábbiak szerint:

- A fő energiaellátás megszűnését követően legalább három óra üzemidőre,

- Legalább 5 lux fényerősséggel a padló szintjén.

Meg kell felelni az EN 13272:2001 szabvány 5.3. pontjában meghatározott, különleges területekre vonatkozó értékeknek, valamit vizsgálati módszereknek.

Tűz esetén a vészvilágítási rendszernek legalább 20 percig fenn kell tartania a vészvilágítás legalább 50 %-át a tűz által nem érintett járművekben. Ezt a követelményt kielégítő hibamód-elemzéssel kell teljesítettnek tekinteni.

4.2.7.13 Szoftver

Ki kell fejleszteni egy olyan szoftvert, amely hatással van a biztonsággal kapcsolatos funkciókra, és értékelni kell azt az EN 50128: 2001 és az EN 50155:2001/A1:2002 szabvány követelményeivel összhangban.

4.2.7.14 Vezető és gép közötti kapcsolódási pont (DMI)

Az európai forgalomirányítási rendszer vezérállásban való megjelenítése nyitott kérdés marad.

4.2.7.15 Járműazonosító

Nyitott kérdés

4.2.8 Vontatási és elektromos berendezések

4.2.8.1 Vontatási teljesítménnyel kapcsolatos követelmények

A más vonatok üzemeltetésével való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében az idő alapján kiszámított átlagos legkisebb gyorsulási értékek sík pályán a 20. táblázatban találhatók.

20. táblázat

Kiszámított legkisebb átlagos gyorsulás

A legnagyobb üzemi sebességen és sík pályán a vonatnak képesnek kell lennie legalább 0,05 m/s2 gyorsulás elérésére.

Az üzemkészség, a forgalomsűrűség és az alagutakra vonatkozó biztonságos követési távolság érdekében a vonatoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

- A teljesítményt névleges feszültséggel kell elérni;

- Egy meghibásodott vontatási modul nem foszthatja meg a vonatot a névleges teljesítményének több mint 25 %-ától az 1. és több mint 50 %-ától a 2. kategóriájú vonatokon;

- Az 1. kategóriájú vonatokon a vonatási modulokat tápláló elektromos berendezések egyetlen meghibásodása nem foszthatja meg a vonatot a vontatási erejének több mint 50 %-ától.

A vontatási modul meghatározása: egy vagy több vontatómotort tápláló és a többitől függetlenül működőképes elektronikus áramellátó berendezés.

Ilyen körülmények között a vonat szokásos terhelése (a 4.2.3.2. pont meghatározása szerint) és egy üzemen kívüli vontatási modul mellett legnagyobb lejtőn várhatóan körülbelül 0,05 m/s2 gyorsulással is el tud indulni. Ilyen állapotban ugyanazon az emelkedőn a vonatnak tíz percig kell tudnia haladni, és képesnek kell lennie a 60 km/h sebesség elérésére.

4.2.8.2 A vontató kerék és a sín tapadásával kapcsolatos követelmények

a) A vontatás magas fokú rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a vonat tervezése és a vontatási teljesítményének kiszámítása során nem szabad meghaladni a 21. táblázatban megadott kerék és sín közötti tapadási értékeket.

21. táblázat

A teljesítmény számítása esetében megengedett legnagyobb kerék-sín tapadás

A köztes sebességértékek esetében lineáris interpolációt kell végezni.

Ezek a számok csak a tervezés és a kalkuláció során szükségesek, nem pedig a csúszásgátló rendszerek értékelésénél.

b) A vontatási tengelyeket csúszásgátló rendszerrel kell felszerelni. Ezt a rendszert nem kell értékelni.

4.2.8.3 Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások

A járműveknek azokat a jellemzőit, amelyeknek az energia alrendszerrel kell kapcsolódási pontot képezniük, a következők szerint lehet tárgyalni:

- Feszültség- és frekvenciaingadozások az elektromos ellátásban,

- A felsővezetékkel felvehető legnagyobb energia,

- A váltóáram-ellátás teljesítménytényezője,

- A járművek üzemeltetése során keletkező rövid idejű túlfeszültségek,

- Az elektromágneses interferencia, lásd a 4.2.6.6. pont,

- A 4.2.8.3.7. pontban felsorolt egyéb funkcionális kapcsolódási pontok.

4.2.8.3.1 Az elektromos ellátás feszültsége és frekvenciája

4.2.8.3.1.1 Elektromos ellátás

A vonatoknak a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.2. pontjában és az EN 50163:2004 szabvány 4. pontjában megadott feszültség- és frekvenciatartományon belül kell működnie.

4.2.8.3.1.2 Energia-visszatáplálás

Az energiának a visszatápláló fékezés miatti felsővezetékbe való visszatáplálására vonatkozó általános feltételeket ezen ÁME 4.2.4.3. pontja és az EN 50388:2005 szabvány 12.1.1. pontja határozza meg.

A megfelelőség-értékelést az EN 50388:2005 szabvány 14.7.1. pontjának követelményei szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.2 A legnagyobb teljesítmény és a felsővezetékkel felvehető legnagyobb árammennyiség

A nagysebességű vonalakon elérhetővé tett teljesítmény határozza meg a vonatok megengedett energiafogyasztását. Ezért áramkorlátozó berendezéseket kell felszerelni a fedélzeten az EN 50388:2005 szabvány 7. pontjának követelményei szerint. A megfelelőség-értékelést az EN 50388:2005 szabvány 14.3. pontjával összhangban kell elvégezni.

Az egyenáramú rendszereknél álló helyzetben az áramfelvételt a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.20. pontjában meghatározott értékekre kell korlátozni.

4.2.8.3.3 Teljesítménytényező

A teljesítménytényező esetében használt tervezési adatokat az EN 50388:2005 szabvány 6. pontja határozza meg a következő kivételekkel a rendező pályaudvarokban, kocsiszínekben és csatlakozó vágányokon:

Az alaphullám teljesítménytényezőjének nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint ≥ 0,8 ( 4 ) a következő feltételek mellett:

- a vonat tárolási helyzetben van kikapcsolt vontató áramellátással és működő segédberendezésekkel

- és

- a felvett aktív teljesítmény nagyobb, mint 200 kW.

A megfelelőség-értékelést az EN 50388:2005 szabvány 6. szakaszának és 14.2. pontjának követelményei szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.4 Zavarok a rendszer energiaellátásában

4.2.8.3.4.1 Harmonikus jellemzők és túlfeszültség a felsővezetéken

A vontatóegység nem okozhat elfogadhatatlan túlfeszültségeket harmonikus hullámok létrehozásával. A vontatóegység megfelelőség-értékelését az EN 50388:2005 szabvány 10. pontja alapján kell elvégezni, amely igazolja, hogy a vontatóegység nem hoz létre a meghatározott határértéken felüli harmonikus hullámokat.

4.2.8.3.4.2 A váltakozó áramellátás egyenáramú tartalmának hatása

A váltakozó áramú elektromos vontatóegységeket úgy kell tervezni, hogy immúnisak legyenek a kismértékű egyenáramra, amelynek értékét a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.24. pontja határozza meg.

4.2.8.3.5 Energiafogyasztás-mérő berendezések

Ha energiafogyasztás-mérő berendezéseket kell felszerelni a vonatokon, olyan berendezést kell alkalmazni, amely az összes tagállamban működőképes. Az ilyen eszköz műszaki jellemzői nyitott kérdést képeznek.

4.2.8.3.6 A járművek alrendszerre vonatkozó áramszedőkkel kapcsolatos követelmények

4.2.8.3.6.1 Az áramszedő érintkezési ereje

a) Az átlagos érintkezési erővel kapcsolatos követelmények

Az Fm átlagos érintkezési erőt a dinamikusan korrigált érintkezési erő statikus és aerodinamikus komponensei határozzák meg. Az F m egy elérendő célértéket képvisel az nem kívánatos ívkisülés nélküli áramszedési minőség biztosítása, illetve a csúszóbetétek kopásának és kockázatának korlátozása érdekében.

A fő érintkezési erő az adott jármű áramszedőjének jellemzője, és amelynek vonatbeli pozíciója az áramszedő adott függőleges kinyúlásától függ.

A járműveket és a járművekre szerelt áramszedőket úgy kell megtervezni, hogy (80 km/h sebesség fölött) az átlagos érintkezési erővel nyomják az alábbi ábrákon szereplő munkavezetéket azok rendeltetésszerű használata szerint:

Váltakozó áramú rendszerek: A 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.15.1. ábrája (I., II. és III. kategóriájú vonatok)

Egyenáramú rendszerek: A 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.15.2. ábrája.

Egyidejűleg több működő áramszedővel rendelkező vonatok esetében az egyes áramszedők Fm érintkezési ereje nem lehet nagyobb, mint a 2006. évi nagysebességű energia ÁME (váltakozó áram esetében) 4.2.15.1. és (egyenáram esetében) 4.2.15.2. ábrájának vonatkozó görbéje.

b) Az áramszedő fő érintkezési erejének beállítása és annak integrálása a járművek alrendszerbe

A járműnek lehetővé kell tennie az áramszedő beállítását, hogy az megfelelhessen az e pontban meghatározott követelményeknek.

A megfelelőség-értékelést a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16.2.4. pontja szerint kell elvégezni.

Az áramszedőt úgy kell megtervezni, hogy képes legyen működni a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.15. pontjában meghatározott célgörbék átlagos érintkezési ereje (Fm) mellett. Annak biztosítása érdekében, hogy a jármű és annak működő áramszedője alkalmas legyen a tervezett működési vonalakra, az átlagos érintkezési erő értékelésének tartalmaznia kell a kérelmező követelményei szerinti méréseket az alábbiak szerint: A 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.9. táblázatában meghatározott minden olyan vonalkategória esetében, amelyen a vonat üzemeltetését tervezik, vizsgálatokat kell végezni

- a névleges munkavezeték magasságának tartományában

- és

- egészen a végsebességig

az értékelést kérő gyártó, a vasúttársaság vagy azok Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőinek alkalmazása szerint.

A járműnyilvántartásnak tartalmaznia kell a legnagyobb sikeresen vizsgált üzemi sebességet a jármű/áramszedő kombinációban a vonalkategóriák mindegyikére és a vonal esetében a felsővezeték magasság-tartományaira vonatkozóan, és ezért meg kell határoznia a járművek üzemi tartományát.

Valamennyi tagállamnak közölnie kell azt a megfelelő referenciavonalat, amelyen elvégzik az értékelést. Ahol lehetséges, a 2006. évi nagysebességű energia ÁME-nek megfelelő vonalakat kell kiválasztani referenciavonalakként.

c) Az áramszedő dinamikus érintkezési ereje

A dinamikus érintkezési erőre vonatkozó követelmények a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16. pontjában találhatók.

4.2.8.3.6.2 Az áramszedők elrendezése

A vonatokat úgy kell megtervezni, hogy képesek legyenek egy áramellátó rendszerről vagy egy fázisszakaszról egy másikra átváltani anélkül, hogy áthidalnák bármelyik rendszert vagy Fázishatárt.

Megengedett, hogy egyidejűleg egynél több áramszedő érintkezzen a felsővezetékkel. A 3. ábra szemlélteti az áramszedők elrendezésével kapcsolatos követelményeket.

A legnagyobb vonathosszal összhangban az első és az utolsó áramszedő közötti legnagyobb távolságnak (L1) 400 m-nél kisebbnek kell lenne, hogy kezelni tudja az elválasztó szakaszok meghatározott típusait. Ahol kettőnél több áramszedő érintkezik egyidejűleg a felsővezetékkel, bármely áramszedő és az (L2) jelű harmadik egymás utáni közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint 143 m. A felsővezetékkel érintkező bármely két egymás melletti áramszedő közötti távolságnak nagyobbnak kell lennie, mint 8 m az elválasztó szakaszok e meghatározott típusai esetében.

Ha bármely két áramszedő közötti távolság nem felel meg az előző követelménynek, üzemeltetési szabályt kell bevezetni az áramszedők lejjebb engedése érdekében, hogy a vonatok kezelni tudják az elválasztó szakaszokat.

Az áramszedők számát és azok távolságát az áramszedési teljesítményre vonatkozó követelmények figyelembe vételével kell megválasztani (a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16. pontjában meghatározottak szerint). A közbenső áramszedő bármely pozícióba elhelyezhető.

Váltakozó áramú rendszerek működtetése esetén a több áramszedővel rendelkező vonatokon nem lehet összeköttetés a használatban lévő áramszedők között.

Ahol az egymás melletti áramszedők közötti távolság kisebb, mint a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.19. táblázatában szereplő érték, a jármű esetében vizsgálattal kell bizonyítani, hogy a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2. pontjában meghatározott felsővezetéki berendezés esetében teljesül a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16.1. pontjában meghatározott áramszedési minőség a leggyengébb teljesítményű áramszedő esetében.

4.2.8.3.6.3 Az áramszedő és a jármű közötti szigetelés

Az áramszedőket a járművek tetejére kell szerelni, és szigetelni kell a földeléstől. A szigetelésnek az összes rendszerfeszültség esetében megfelelőnek kell lennie. Az ellenőrizendő adatok az EN 50163:2004 szabvány 4. pontjában találhatók a rendszerfeszültségek esetében és az EN 50124-1:2001 szabvány A2. táblázatában a szigetelés összehangolási követelményei esetében.

4.2.8.3.6.4 Az áramszedő leengedése

A járműveket olyan eszközzel kell felszerelni, amely az EN 50206-1:1998 szabvány 4.9. pontjában említett követelményeknek megfelelő hiba esetén leengedi az áramszedőt.

A járműnek vagy a mozdonyvezető kezdeményezésére, vagy az ellenőrző-irányító jelekre adott válaszként le kell engednie az áramszedőt az EN 50206-1:1998 szabvány 4.8. pontjában említett követelményeknek megfelelő időszakonként és az EN 50119:2001 szabvány 9. táblázata szerinti dinamikus szigetelési távolságonként. Az áramszedőnek kevesebb mint 10 másodperc alatt kell leengedett állapotba kerülnie.

A megfelelőség-értékelést az EN 50206-1:1998 szabvány 6.3.2. és 6.3.3. pontja szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.6.5 Az áramszedés minősége

Normál üzemben az áramszedés minőségének meg kell felelnie a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16. pontja követelményeinek. A megfelelőség-értékelést referencia-felsővezetékkel kell elvégezni. A referencia-felsővezeték fogalommeghatározása továbbra is nyitott kérdés a nagysebességű energia ÁME-ben.

Az NQ, az ívkisülési százalék meghatározása a 2006. évi nagysebességű ÁME 4.2.16. pontjában található.

Ha a normálisan üzemelő áramszedő meghibásodása esetén tartalék áramszedőre van szükség a normál sebességgel való működés folytatásához, az NQ értéke nem haladhatja meg a 0,5-öt. Ha nem szükséges a normál sebességen való működés folytatása, a vonatnak olyan sebességgel kell működnie, amely fenntartja az NQ normál értékét.

4.2.8.3.6.6 Az elektromos védelem összehangolása

Az elektromos védelem összehangolását úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen az EN 50388:2005 szabvány 11. pontjában részletezett követelményeknek.

A megfelelőség-értékelést az EN 50388:2005 szabvány 14.6. pontjának követelményei szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.6.7 Fázishatáron történő áthaladás

Azokat a vonatokat, amelyeket olyan ellenőrző-irányító és jelzőberendezésekkel ellátott vonalakon való közlekedésre szántak, amelyek közlik a vonatokkal a vonal fázishatáraira vonatkozó követelményeket, olyan rendszerekkel kell felszerelni, amely képes fogadni az ilyen eszközök által küldött adatokat.

Az ilyeneken üzemelő 1. kategóriájú vonatok esetében a további műveleteket automatikusan kell elindítani.

Az ilyen vonalakon működő 2. kategóriájú vonatok esetében a műveletnek nem kell automatikusnak lennie, de a vontatóegységnek figyelnie kell a mozdonyvezető beavatkozását, és szükség esetén cselekednie kell.

Az ilyen eszközöknek minimális előírásként lehetővé kell tenniük, hogy az áramfogyasztás a mozdonyvezető beavatkozása nélkül, automatikusan nullára csökkenjen (mind a vontatási, mind a segédberendezések, illetve a transzformátor terhelés nélküli árama esetében), és megnyíljon a főáramköri megszakító, mielőtt a vontatási egység belépne a fázishatár szakaszába. A fázishatár szakaszának elhagyásakor az eszközöknek zárniuk kell a főáramköri megszakítót, és helyre kell állnia a teljesítményfelvételnek.

Emellett ahol a fázishatárok szakaszok megkövetelik a vonat áramszedőinek leengedését és azt követő felemelését, ezek a további műveletek automatikusan kezdeményezhetők. Ezek a funkciók az ellenőrző-irányító és jelző alrendszertől érkező bemeneti jelekre reagálnak.

4.2.8.3.6.8 Rendszerhatáron történő áthaladás

A rendszerhatárokon történő áthaladással kapcsolatos lehetőségeket a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.22.2. és 4.2.22.3. pontja írja le.

A rendszerhatárokon való áthaladás előtt meg kell nyitni a vontatóegység főáramköri megszakítóját.

Amikor az áramszedőket nem engedik le a munkavezetékről, a vontatóegységeknek csak azok az áramkörei maradnak csatlakoztatva, amelyek azonnal megfelelnek az áramszedőnél lévő áramellátó rendszernek.

A rendszerhatárokon való áthaladás után a vontatási egységnek érzékelnie kell az áramszedőnél jelentkező új feszültséget. A vontatási berendezés kialakításának módosítása történhet automatikusan vagy manuálisan.

4.2.8.3.6.9 Az áramszedők magassága

A vontatási egységre szerelt áramszedőknek a sínkorona fölött 4 800 és 6 500 mm magasságban kell lehetővé tenniük a munkavezetékekkel való interakciót.

4.2.8.3.7 Az áramszedő mint kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

4.2.8.3.7.1 Általános konstrukció

Az áramszedők olyan eszközök, amelyek áramot gyűjtenek össze egy vagy több munkavezetékről, és továbbítják azt annak a vontatási egységnek, amelyre fel vannak szerelve. Ezeket úgy tervezik, hogy lehetővé tegyék az áramszedő fejének függőleges mozgását. Az áramszedő fején találhatók a csúszóbetétek és azok szerelvényei. Az áramszedőfej végei lefelé hajló szarvakat formáznak.

Az áramszedőnek legnagyobb menetsebesség és áramvezetési teljesítmény tekintetében meg kell felelnie a meghatározott teljesítménynek. Az áramszedőkkel kapcsolatos követelményeket az EN 50206-1:1998 szabvány 4. pontja határozza meg.

Az áramszedés dinamikus viselkedésével és minőségével kapcsolatos követelményeket a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16.2.2. pontjával összhangban kell értékelni.

4.2.8.3.7.2 Az áramszedőfej geometriája

A váltakozó és egyenáramú rendszerek esetében minden vonalkategórián azonos fő méretekkel rendelkező áramszedőfejeket kell használni. Az áramszedőfej hosszát, áramvezetési tartományát és profilját úgy kell meghatározni, hogy elérhető legyen a kölcsönös átjárhatóság. Az áramszedőfej profiljának a 4. ábra szerintinek kell lennie.

1 Szigetelőanyagból készült kürt (kinyúló hossz: 200 mm)

2 A csúszóbetét legkisebb hossza 800 mm

3 A gyűjtőfej vezetési tartománya 1 200 mm

4 Az áramszedőfej hossza 1 600 mm

A független felfüggesztéssel rendelkező csúszóbetétekkel felszerelt áramszedőfejeknek továbbra is meg kell felelniük az általános profilnak úgy, hogy a fej közepén 70 N statikus érintkezési erő lép fel. Az áramszedőfej rézsútosságának megengedett értékét az EN 50367:2006 szabvány 5.2. pontja határozza meg.

A munkavezeték és az áramszedőfej közötti érintkezés a csúszóbetéteken kívül és a teljes áramvezetési tartományon belül is lehetséges korlátozott vonalszakaszokon és kedvezőtlen körülmények között, pl. ha erős szélben kibillen a jármű.

4.2.8.3.7.3 Az áramszedő statikus érintkezési ereje

A statikus érintkezési erő az áramszedőfej által felfelé gyakorolt és az áramszedő-emelő berendezés által okozott függőleges érintkezési erő az áramszedő megemelt állapotában és álló jármű mellett.

Az áramszedő által a munkavezetékre gyakorolt statikus érintkezési erő, amelynek meghatározása az EN 50206-1:1998 szabvány 3.3.5. pontjában található, a következő tartományokon belül állítható:

- 40 és 120 N között a váltakozó áramú rendszerek esetében,

- 50 és 150 N az egyenáramú rendszerek esetében,

Az áramszedőknek és a szükséges érintkezési erőket biztosító mechanizmusaiknak biztosítaniuk kell, hogy az áramszedőt használni lehessen a 2006. évi nagysebességű energia ÁME-nek megfelelő felsővezetékkel. A részletek és az értékelés az EN 50206-1:1998 szabvány 6.3.1. pontjában található.

4.2.8.3.7.4 Az áramszedők üzemi tartománya

Az áramszedőknek 1 700 mm üzemi tartománnyal kell rendelkezniük. A megfelelőség-értékelést az EN 50206-1:1998 szabvány 4.2. és 6.3.3. pontja szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.7.5 Áramvezetési kapacitás

Az áramszedőket úgy kell megtervezni, hogy továbbítani tudják a névleges áramerősséget a járművek felé. A gyártónak közölnie kell a névleges áramerősséget. Elemzéssel kell igazolni, hogy az áramszedő képes a névleges áramerősség továbbítására. A megfelelőség-értékelést az EN 50206-1:1998 szabvány 6.13. pontja szerint kell elvégezni. 1998.

4.2.8.3.8 A csúszóbetét mint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem

4.2.8.3.8.1 Általános tudnivalók

A csúszóbetétek az áramszedőfej cserélhető alkatrészei, amelyek közvetlenül érintkeznek a munkavezetékkel, és ezért kopásnak vannak kitéve. A megfelelőség-értékelést az EN 50405:2006 szabvány 5.2.2-5.2.4., 5.2.6. és 5.2.7. pontja szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.8.2 A csúszóbetét geometriája

A csúszóbetét hosszát a 4. ábra határozza meg.

4.2.8.3.8.3 Anyag

A csúszóbetétekhez használt anyagnak mechanikailag és elektronikusan kompatibilisnek kell lennie a munkavezeték anyagával (amelyet a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.11. pontja határoz meg), hogy így elkerülhető legyen a munkavezetékek felületének túlzott mértékű kopása, és ezáltal a minimumra csökkenjen mind a munkavezetékek, mind a csúszóbetétek kopása. A rézből vagy rézötvözetből készült munkavezetékek esetében tiszta vagy adalékanyaggal impregnált szenet kell használni. A csúszóbetét anyagának meg kell felelnie az EN 50367:2006 szabvány 6.2. pontjának.

4.2.8.3.8.4 A csúszóbetét törésének jelzése

A csúszóbetéteket úgy kell megtervezni, hogy a csúszóbetétben valószínűleg tartósan kárt tevő minden károsodás bekapcsolja az automatikus leengedő berendezést.

A megfelelőség-értékelést az EN 50405:2006 szabvány 5.2.5. pontjának követelményei szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.8.5 Áramvezetési kapacitás

A csúszóbetétek anyagát és keresztmetszetét a legnagyobb áramerősségre vonatkozó követelményekkel összhangban kell megválasztani. A névleges áramerősséget a gyártónak kell közölnie. A megfelelőséget az EN 50405:2006 szabvány 5.2. pontjában meghatározott típusvizsgálatokkal kell bizonyítani.

A csúszóbetéteknek képeseknek kell lenniük a vontatóegység által felvett áram álló helyzetben történő továbbítására. A megfelelőség-értékelést az EN 50405:2006 szabvány 5.2.1. pontja szerint kell elvégezni.

4.2.8.3.9 Kapcsolódási pontok a villamosítási rendszerrel

A villamos meghajtású kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vonatok esetében a járművek és az energia alrendszerek közötti alapvető kapcsolódási pontok elemeit a nagysebességű energia és járművek ÁME-k határozzák meg.

Ezek a következők:

- A felsővezetékkel felvehető legnagyobb energia (lásd ezen ÁME 4.2.8.3.2. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.3. pontját)

- Az álló helyzetben felvehető legnagyobb energia (lásd ezen ÁME 4.2.8.3.2. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.20. pontját)

- Az elektromos ellátás feszültsége és frekvenciája

- A felsővezetékben a harmonikus hullámok által előidézett túlfeszültségek (lásd ezen ÁME 4.2.8.3.4. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.25. pontját)

- Elektromos védelmi intézkedések [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.6.6. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.23. pontját]

- Az áramszedők elrendezése [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.6.2. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.19. pontját]

- Fázishatárokon való áthaladás [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.6.7. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.21. pontját]

- Rendszerhatárokon való áthaladás [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.6.8. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.22. pontját]

- Az áramszedő érintkezési ereje [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.6.1. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.14. és 4.2.15. pontját]

- Teljesítménytényező [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.3. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.3. pontját]

- Visszatápláló fékezés [lásd: 4.2.8.3.1.2. pont], amelynek meghatározása a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.4. pontjában található.

- Az áramszedőfej geometriája [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.7.2. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.13. pontját]

- Az áramszedők dinamikus viselkedése és az áramszedés minősége [lásd ezen ÁME 4.2.8.3.6.5. és a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.16. pontját]

4.2.8.3.10 Kapcsolódási pontok az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel

A jármű áramszedője és kerekei közötti legkisebb impedanciát a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME A. melléklete 1. függelékének 3.6.1. pontja határozza meg.

4.2.9 Szervizelés

4.2.9.1 Általános tudnivalók

A biztonságos visszaút érdekében szükséges szervizelés és kisebb javítások azonban a hálózatnak a járművek honállomásától távoli részein is elvégezhetőek, beleértve a hálózat külföldön lévő részét is.

A vonatoknak stabilizálhatóknak kell lenniük úgy, hogy nincs rajta személyzet, és a felsővezeték vagy tartalék áramforrás áramellátása fennmarad a világítás, légkondicionálás, hűtött kocsik stb. számára.

4.2.9.2 A vonatok külső tisztítási eszközei

A vezérállások elülső ablakainak tisztítóeszközökkel tisztíthatóknak kell lenniük mind a talajról, mind 550 és 760 mm magas peronokról (különös tekintettel az egészségügyi és biztonsági szempontokra) minden olyan állomáson és létesítményben, amelyet a vonat érint, és ahol tárolják azt.

A vonat mosóberendezésen való áthaladási sebességének változtathatónak kell lennie az egyes mosóberendezéseknek megfelelően, azaz 2 és 6 km/h között.

4.2.9.3 Illemhelyürítő rendszer

4.2.9.3.1 Fedélzeti ürítőrendszer

Az illemhelyürítő rendszer konstrukciójának lehetővé kell tennie a lezárt mosdók kellő időközönként történő ürítését (tiszta vagy visszaforgatott vízzel) úgy, hogy az ürítési műveletek ütemezetten végrehajthatók legyenek az arra kijelölt kocsiszínekben.

A járművek következő csatlakozói képeznek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket

- Az M. melléklet VI. részének M VI.1. ábráján meghatározott 3" ürítési csatlakozó (belső darab).

- Az M. melléklet VI. részének M VI.2. ábráján meghatározott vécétartály-öblítési csatlakozó (belső darab), amelynek használata opcionális.

4.2.9.3.2 Mobil ürítőtargoncák

A mobil ürítőtargoncák a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek

A mobil illemhelyürítő berendezéseknek kompatibiliseknek kell lenniük legalább egy (tiszta vagy visszaforgatott vizet használó) fedélzeti ürítőrendszerrel.

A mobil ürítőtargoncáknak képeseknek kell lenniük ellátni az összes alábbi funkciót:

- Ürítés,

- Szívás (a szívási vákuum határértéke 0,2 bar),

- Öblítés (csak a tároló illemhelyürítő berendezésre vonatkozik),

- Az adalékanyag előtöltése vagy feltöltése (csak a tároló illemhelyürítő berendezésre vonatkozik),

Az ürítőtargoncákon lévő csatlakozóknak (3" az ürítés és 1" a feltöltés esetében) és azok tömítéseinek meg kell felelniük az M. melléklet IV. részében található M IV.1., illetve M IV.2. ábrának.

4.2.9.4 A vonat belső tisztítása

4.2.9.4.1 Általános tudnivalók

Az ipari tisztítóberendezések áramellátásához minden kocsiban 3 000 VA, 230 V, 50 Hz elektromos áramellátási csatlakozókat kell biztosítani. Ennek az áramnak egyidejűleg kell elérhetőnek lennie a vonategység összes kocsijában. A vonaton belüli elektromos aljzatokat olyan távolságban kell elhelyezni egymástól, hogy a tisztítandó kocsi egyetlen része se legyen az aljzattól 12 méternél nagyobb távolságban.

4.2.9.4.2 Elektromos aljzatok

A belső elektromos aljzatoknak kompatibiliseknek kell lenniük a CEE 7. szabvány VII. lapjának (16 A - 250 V, v.ö.: 5. ábra) megfelelő csatlakozókkal.

5. ábra

a CEE 7. szabvány VII. lapja szerinti csatlakozó (nincs feltüntetve az összes méret)

A méretek és tűrések csak tájékoztató jellegűek. A méreteknek és a tűréseknek a hivatkozott szabvány szerintieknek kell lenniük.

4.2.9.5 Vízfeltöltő berendezés

4.2.9.5.1 Általános tudnivalók

A 98/83/EK irányelvvel összhangban a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő hálózatokon új ivóvízellátó berendezéseket kell biztosítani, és az ilyen berendezések rögzített részének utolsó elemén szolgáltatott víz meg kell hogy feleljen az emberi fogyasztásra szánt vízről szóló, fent idézett irányelvben meghatározott minőségnek.

4.2.9.5.2 Víztöltő adapter

A víztöltő adapterek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, amelyeket az M. melléklet V. része határoz meg.

4.2.9.6 Homokfeltöltő berendezés

A homokszóró berendezéseket általában az ütemezett karbantartási műveletek során töltik fel a vonategység karbantartásával megbízott különleges műhelyekben. Szükség esetén azonban az erre a célra meghatározott helyi előírásoknak megfelelő homokot kell rendelkezésre bocsátani a homokszóró berendezések feltöltésére, hogy a jármű folytathassa a kereskedelmi üzemét, amíg vissza nem tér a karbantartó központba.

4.2.9.7 A vonatok tárolására vonatkozó különleges követelmények

A járműveket úgy kell megtervezni, hogy

- Tárolt és áramellátó rendszerhez csatlakoztatott helyzetben ne legyen szükség időközönkénti karbantartásra,

- Különböző funkcionális szintekre legyen konfigurálható (pl. készenlét, előkészítés stb.),

- A feszültség hiánya ne tegyen kárt a jármű egyetlen alkatrészében sem,

4.2.9.8 Üzemanyagtöltő berendezés

Nyitott kérdés

4.2.10 Karbantartás

4.2.10.1 Felelősségek

A járműveken végzett minden karbantartási tevékenységet ezen ÁME rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

Minden karbantartási tevékenységet a járműre vonatkozó karbantartási dokumentációval összhangban végeznek el.

A karbantartási dokumentációt ezen ÁME-ben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell kezelni.

A jármű szállító általi átadását és annak átvételét követően egyetlen szervezet vállal felelősséget a gyári sértetlenséget érintő változások kezeléséért, a jármű karbantartásáért és a karbantartási dokumentáció kezeléséért.

4.2.10.2 A karbantartási dokumentáció

A karbantartási dokumentáció elemei:

- a karbantartás tervezését igazoló dokumentáció és

- a karbantartási dokumentáció.

4.2.10.2.1 A karbantartás tervezését igazoló dokumentáció

A karbantartás tervezését igazoló dokumentáció

- leírja a karbantartás tervezésére felhasznált módszereket

- leírja a karbantartás tervezésekor elvégzett teszteket, vizsgálatokat és számításokat

- megadja az e célra szolgáló releváns adatokat, és igazolja azok eredetét

- leírja a jármű karbantartásához szükséges erőforrásokat.

E dokumentáció tartalma:

- A gyártó azon szervezeti egységének a neve és/vagy az a vasúttársaság, amely felelős karbantartási dokumentáció kezeléséért.

- A jármű karbantartásának tervezésére használt precedensek, elvek és módszerek.

- Felhasználási profil (a jármű normál használatának a karbantartás tervezésénél figyelembe vett határértékei (pl. km/ hónap, éghajlati határértékek, engedélyezett rakománytípusok stb.)).

- Elvégzett vizsgálatok, ellenőrzések és számítások.

- A karbantartás tervezésénél alkalmazott megfelelő adatok és azok eredete (tapasztalati visszajelzés, vizsgálatok stb.).

- A tervezési folyamatok felelőssége és nyomon követhetősége (az egyes dokumentumok szerzőjének és jóváhagyójának neve, képesítése és pozíciója).

- A karbantartáshoz szükséges erőforrások (pl. a vizsgálatokhoz szükséges idő, az alkatrészek cseréje, az alkatrészek élettartama stb.)

4.2.10.2.2 A karbantartási dokumentáció

A karbantartási dokumentáció a jármű karbantartásának kezeléséhez és végrehajtásához szükséges dokumentumokból áll. A következőkből áll:

- A részegység hierarchiája és működésének leírása: A hierarchia megállapítja a jármű határait azáltal, hogy felsorolja a jármű termékstruktúrájához tartozó összes elemet, és megfelelő számokkal különíti el az egyes szinteket. Az utolsó elemnek cserélhetőnek kell lennie.

- Sematikus kapcsolási rajzok, csatlakoztatási rajzok és huzalozási rajzok

- Alkatrészlista: Tartalmazza a pótalkatrészek (cserélhető berendezések) műszaki leírását a megfelelő pótalkatrészek azonosításának és beszerzésének lehetővé tétele érdekében.

- A biztonsággal és átjárhatósággal kapcsolatos határértékek: a biztonság és az átjárhatóság szempontjából fontos részegységek vagy alkatrészek esetében ezen ÁME-vel összhangban e dokumentum megadja az üzem közben túl nem léphető mérési határértékeket (a korlátozott üzemmódot is ideértve).

- Európai jogi kötelezettségek: Ahol a részegységekre vagy rendszerekre meghatározott európai jogi kötelezettségek vonatkoznak, nem kell felsorolni e kötelezettségeket.

- Karbantartási terv

- o Az összes tervezett megelőző karbantartási művelet felsorolása, ütemezése és kritériumai,

- o A feltételes megelőző karbantartási műveletek felsorolása és kritériumai,

- o A releváns javító karbantartási műveletek felsorolása,

- o A meghatározott használati feltételektől függő karbantartási műveletek.

- Ismertetni kell a karbantartási műveletek szintjét.

-

Megjegyzés: Előfordulhat, hogy egyes karbantartási műveleteket, mint például felújításokat és nehéz javításokat nem lehet meghatározni a járművet üzembe helyezésének időpontjában. Ebben az esetben ismertetni kell az ilyen karbantartási műveletek meghatározásának felelősségét és eljárásait.

- Karbantartási kézikönyvek és füzetek

- A karbantartási tervben felsorolt valamennyi karbantartási művelet esetében a kézikönyv tartalmazza az elvégzendő feladatok felsorolását.

- Ahol a különböző műveletek vagy járművekre közös karbantartási feladatok vonatkoznak, megengedett azok konkrét karbantartási füzetekben való ismertetése.

- A kézikönyvek és a füzetek a következő információkat tartalmazzák:

- Meghatározott eszközök és létesítmények, a szervizelési szoftvert is ideértve

- A személyzet szabványos vagy jogszabály által előírt kötelező képesítései (hegesztés, roncsolásmentes vizsgálat stb.).

- A műszaki, elektromos, gyártási és más mérnöki illetékességekkel kapcsolatos általános követelmények.

- Foglalkozási és üzemi egészségvédelmi és biztonsági rendelkezések (ideértve az egészségre és a biztonságra veszélyes anyagok ellenőrzött felhasználására vonatkozó jogszabályokat).

- Környezetvédelmi rendelkezések

- A minimálisan elvégzendő feladatok részletei:

- Szét- és összeszerelési utasítások

- Karbantartási kritériumok

- Ellenőrzések és vizsgálatok

- A feladat elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok

- A feladat elvégzéséhez szükséges fogyóeszközök

- Személyi biztonsági védőfelszerelés

- Az egyes karbantartási műveletek utáni üzembe helyezés előtt elvégzendő, szükséges vizsgálatok és eljárások.

- Nyomon követhetőség és feljegyzések.

- Hibakeresési (hibadiagnosztikai) kézikönyv, amely tartalmazza a rendszerek funkcionális és sematikus ábráit.

4.2.10.3 A karbantartási dokumentáció kezelése

A karbantartási dokumentációt a gyártónak és/vagy a vasúttársaságnak kell mellékelnie a vonat- vagy járműsorozat első példányához, és azt üzembe helyezés előtt alá kell vetnie ezen ÁME 6.2.4. pontjában meghatározott eljárásnak. Ez a rész nem vonatkozik az értékelési célokra használt prototípusokra.

A vonat- vagy járműsorozat első példányának üzembe helyezése után a vasúttársaság felelős a karbantartási dokumentáció kezeléséért azon járművek esetében, amelyekért ezen ÁME-ben meghatározott rendelkezések alapján kezelési felelősséggel tartozik. Ez tartalmazza a karbantartási dokumentáció rendszeres felülvizsgálatának folyamatát az alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

A karbantartási dokumentációt a vasúttársaság tanúsított biztonsági irányítási rendszerében meghatározott eljárással összhangban kell kezelni.

Amennyiben a vasúttársaság végzi az általa használt járművek karbantartását, a vasúttársaság biztosítja a járművek karbantartásának és üzembiztonságának kezelését célzó folyamatok, köztük a következők meglétét:

- Eszközkezelés, ideértve a járműveken elvégzett és esedékes összes karbantartás feljegyzéseit (ezekre különböző időtartamok vonatkoznak az archiválás különböző szintjei esetében).

- Indokolt esetben szoftver.

- A járművek üzembiztonságával kapcsolatos meghatározott információk fogadásával és feldolgozásával kapcsolatos eljárások, amelyek bármilyen körülményből fakadhatnak, korlátozás nélkül ideértve az olyan üzem közbeni és karbantartási eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a járművek biztonságát.

- A járművek üzembiztonságával kapcsolatos meghatározott információk azonosításával, létrehozásával és elosztásával kapcsolatos eljárások, amelyek bármilyen körülményből fakadhatnak, korlátozás nélkül ideértve az olyan üzem közbeni és karbantartási eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a járművek biztonságát, és amelyeket bármely karbantartási tevékenység során azonosítanak.

- A járművek üzemi szolgálati profiljai. (nem kizárólagosan ideértve a teljes megtett kilométerszámot).

- Az ilyen rendszerek védelmére és hitelesítésére szolgáló eljárások.

A 2004/49/EK irányelv III. mellékletének rendelkezéseivel összhangban a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerének bizonyítania kell a megfelelő karbantartási rendszerek meglétét, és ezáltal az alapvető követelményeknek és ezen ÁME követelményeinek, köztük a karbantartási dokumentáció követelményeinek való folyamatos megfelelés biztosítását.

A járműveket használó vasúttársaságtól eltérő és a használatban lévő járművek karbantartásáért felelős szervezetek esetében a járművet használó vasúttársaságnak meg kell bizonyosodnia az összes vonatkozó karbantartási folyamat meglétéről és tényleges alkalmazásáról. Ezt a folyamatot megfelelően le kell írni a vasúttársaság biztonsági irányítási rendszerében.

A jármű karbantartásáért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy megbízható információk álljanak rendelkezésre a karbantartási folyamatokról és hogy az ÁME-kben rendelkezésre bocsátandó meghatározott adatok az üzemeltető vasúttársaság rendelkezésére álljanak, és az üzemeltető vasúttársaság kérésére bizonyítania kell, hogy ezek a folyamatok biztosítják a járművek megfelelését a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv alapvető követelményeinek.

4.2.10.4 A karbantartási adatok kezelése.

A járművek karbantartásáért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy rendelkezik eljárásokkal a járművek kezelésével, karbantartásával és működési integritásával kapcsolatos információk kezeléséhez és biztonságos hozzáféréséhez. A folyamatban tevékenyen részt vevő egyéb feleknek biztosítaniuk kell a szükséges karbantartási adatokat. Az információ tartalma:

- Összeállítás-kezelési adatok

- Karbantartás-kezelési információs rendszerek, ideértve a felelőssége alá tartozó járműveken elvégzett és esedékes összes karbantartás feljegyzéseit (ezekre különböző időtartamok vonatkoznak az archiválás különböző szintjei esetében).

- A járművek működési integritásával kapcsolatos meghatározott információk fogadására és feldolgozására vonatkozó kezelési eljárások, ideértve a járművek biztonságát potenciálisan érintő működési és/vagy karbantartási eseményeket.

- A járművek működési integritásával kapcsolatos meghatározott információk azonosítására, létrehozására és terjesztésére vonatkozó kezelési eljárások, ideértve a járművek biztonságát potenciálisan érintő működési és/vagy karbantartási eseményeket és azokat, amelyeket bármely karbantartási tevékenység során azonosítottak ideértve az alkatrészek javítását is.

- A járművek üzemi szolgálati profiljai (pl. megtett kilométerek).

- Az információs rendszerek védelmét és hitelesítését célzó biztonsági irányítási eljárások.

4.2.10.5 A karbantartás végrehajtása

A vasúttársaságnak ütemezést kell kialakítania, hogy minden vonat egyenletes időközönként visszatérjen azokra a kijelölt bázisokra, ahol elvégzik a nagysebességű vonatok tervezésével és megbízhatóságával kompatibilis gyakorisággal elvégzett nagyobb karbantartási műveleteket.

Amennyiben egy vonat korlátozott üzemmódban van, a pályahálózat-működtetőnek és a vasúttársaságnak minden esetben külön vagy a 4.2.1. pontban előírt dokumentummal meg kell állapodnia arról, hogy milyen feltételekkel végezzenek el olyan javítási munkákat, amelynek eredményeként a vonat biztonságosan visszatérhet a kijelölt bázisra, valamint a különleges üzemeltetési feltételekről.

4.3 A kapcsolódási pontok működési és műszaki előírásai

4.3.1 Általános tudnivalók

A műszaki kompatibilitás tekintetében a járművek alrendszer és más alrendszerek kapcsolódási pontjai a következők:

- A vonatok konstrukciója

- A mozdonyvezető éberségi berendezése

- A villamosítási rendszer

- Fedélzeti irányító berendezés

- Peronmagasság

- Az ajtóvezérlés,

- Vészkijáratok

- Fényszórók

- Vészhelyzeti kapcsolókészülékek

- Kerék-sín érintkezés

- A tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése

- Az utasok által működtetett riasztó

- A légáram hatása

- Az oldalirányú szelek hatása

- A kerék-sín tapadástól független fékek

- A nyomkarima kenése

- Rugalmassági együttható

A kapcsolódási pontokat az egységes nagysebességű transzeurópai hálózat koherenciájának biztosítása érdekében a következő részek határozzák meg.

A 3. szakaszban található alapvető követelmények fényében a kapcsolódási pontokra vonatkozó működési és műszaki előírásokat alrendszer szerint rendezik el az alábbi sorrendben:

- Infrastruktúra alrendszer

- Energia alrendszer

- Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

- Üzemeltetés alrendszer

Minden ilyen kapcsolódási pont esetében az előírásokat ugyanolyan sorrendben rendezik el, mint a 4.2. szakaszban, az alábbiak szerint:

- Szerkezetek és mechanikus részek

- A jármű és a vágány kölcsönhatása és annak méretezése

- Fékezés

- Utastájékoztatás és kommunikáció

- Környezeti feltételek

- Rendszervédelem

- Vontatási és elektromos berendezések

- Szervizelés

- Karbantartás

A következő felsorolást megerősítették, jelezve, hogy mely alrendszereket azonosítottak úgy, hogy kapcsolódási ponttal rendelkezik ezen ÁME alapparamétereivel:

- Szerkezetek és mechanikus alkatrészek (4.2.2. pont):

- A vonatok konstrukciója (4.2.1.2. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések (4.2.2.2. pont): Üzemeltetés alrendszer

- A jármű szerkezetének szilárdsága (4.2.2.3. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- Megközelíthetőség (4.2.2.4. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Mosdók (4.2.2.5. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Vezetőfülke (4.2.2.6. pont): Infrastruktúra alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer.

- A vonat szélvédője és eleje (4.2.2.7. pont): Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer.

- A jármű és a vágány kölcsönhatása és annak méretezése (4.2.3. pont):

- Kinematikus űrszelvény (4.2.3.1. pont): Infrastruktúra alrendszer

- Statikus tengelyterhelés (4.2.3.2. pont): Infrastruktúra alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

- A földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló gördülőállomány-paraméterek (4.2.3.3. pont): Infrastruktúra alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A járművek dinamikus viselkedése (4.2.3.4. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A vonat maximális hossza (4.2.3.5. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Legnagyobb lejtők (4.2.3.6. pont): Infrastruktúra alrendszer

- Legkisebb ívsugár (4.2.3.7. pont): Infrastruktúra alrendszer

- A nyomkarima kenése (4.2.3.8. pont): Infrastruktúra alrendszer

- Felfüggesztési együttható (4.2.3.9. pont): Energia alrendszer

- Homokszórás (4.2.3.10. pont): Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A kőzúzalékot érő aerodinamikai hatások (4.2.3.11. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Fékezés (4.2.4. pont):

- Fékteljesítmény (4.2.4.1. pont): Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A fékezett kerék és a sín tapadásának előírt határértékei (4.2.4.2. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- A fékrendszerrel kapcsolatos követelmények (4.2.4.3. pont) Energia alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Üzemi fékteljesítmény (4.2.4.4. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- Örvényáramú vágányfékek (4.2.4.5. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A leállított vonat biztonsága (4.2.4.6. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Fékteljesítmények a meredek lejtőkön (4.2.4.7. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Utastájékoztatás és kommunikáció (4.2.5. pont):

- Hangosbemondó rendszer (4.2.5.1. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Az utasokat tájékoztató jelzések (4.2.5.2. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- Az utasok által működtetett riasztó (4.2.5.3. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Környezeti feltételek (4.2.6. pont):

- Környezeti feltételek (4.2.6.1. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A vonat aerodinamikai terhelése nyílt terepen (4.2.6.2. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Oldalszél (4.2.6.3. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Legnagyobb nyomásingadozás az alagutakban (4.2.6.4. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Külső zaj (4.2.6.5. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Külső elektromágneses interferencia (4.2.6.6. pont): Energia alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

- A rendszer védelme (4.2.7. pont):

- Vészkijáratok (4.2.7.1. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Tűzbiztonság (4.2.7.2. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Áramütés elleni védelem (4.2.7.3. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- Külső lámpák (4.2.7.4. pont): Infrastruktúra alrendszer és energia alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Kürt (4.2.7.4. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Emelési/mentési eljárások (4.2.7.5. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Belső zaj (4.2.7.6. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Légkondicionálás (4.2.7.7. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- A mozdonyvezető éberségi berendezése (4.2.7.8. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer (4.2.7.9. pont): Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

- Figyelemmel kísérési és diagnosztikai koncepciók (4.2.7.10. pont) Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Az alagutakra vonatkozó különleges előírások (4.2.7.11. pont): Infrastruktúra alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Vészvilágító rendszer (4.2.7.12. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- Szoftver (4.2.7.13. pont): Nincsenek azonosított kapcsolódási pontok.

- Vontatási és elektromos berendezések (4.2.8. pont):

- Vontatási teljesítménnyel kapcsolatos követelmények (4.2.8.1. pont): Üzemeltetés alrendszer

- A hajtott kerék és a sín tapadásával kapcsolatos követelmények (4.2.8.2. pont): Üzemeltetés alrendszer

- Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások (4.2.8.3. pont): Energia alrendszer és ellenőrző-irányító és jelző alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Szervizelés (4.2.9. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

- Karbantartás (4.2.10. pont): Infrastruktúra alrendszer és üzemeltetés alrendszer

4.3.2 Infrastruktúra alrendszer

4.3.2.1 Megközelíthetőség

Ezen ÁME 4.2.2.4.1. pontja határozza meg a megközelítési lépcsők pozícióját. Ez a pozíció a peron szélétől függ, amelyet a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.20.4. és 4.2.20.5. pontja határoz meg.

4.3.2.2 Vezetőfülke

Ezen ÁME 4.2.2.6. pontja határozza meg, hogy a vezérállásonak a vonat mindkét oldaláról megközelíthetőnek kell lennie a talajról vagy a peronról. A peronnak a sín felszínétől mért távolságát a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.20.4. pontja határozza meg.

4.3.2.3 Kinematikus szelvény

Ezen ÁME 4.2.3.1. pontja előírja, hogy a járműveknek meg kell felelniük a 2005. évi hagyományos vasúti járművek ÁME C. mellékletében meghatározott kinematikus járműszelvényeknek. A megfelelő szabadon tartandó űrszelvényeket a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.3. pontja határozza meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás minden egyes vonalra megállapítja azt a szabadon tartandó űrszelvényt, amelyet be kell tartania az e vonalon közlekedő járműnek.

4.3.2.4 Statikus tengelyterhelés

Ezen ÁME 4.2.3.2. pontja határozza meg a különböző típusú járművek esetében megengedett legnagyobb statikus tengelyterheléseket. A megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.13. pontja állapítja meg.

4.3.2.5 A földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek

Ezen ÁME 4.2.3.3.2. pontja részletezi a tengelycsapágy állapotának a pályamenti hőnfutásjelzők általi figyelemmel kísérésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszert érintő legkisebb szabadon tartandó űrszelvény méreteit a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.3. pontja állapítja meg.

4.3.2.6 A jármű dinamikus viselkedése és kerékprofiljai

Ezen ÁME 4.2.3.4. pontja részletezi a dinamikus viselkedéssel és különösen a kerékprofillal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel és különösen a sínprofillal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.9., 4.2.10., 4.2.11., 4.2.12. és 5.3.1.1. pontjai állapítják meg.

4.3.2.7 Legnagyobb vonathossz

Az ezen ÁME 4.2.3.5. pontja határozza meg a vonat legnagyobb hosszát. A peron legnagyobb hosszát a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.20.2. pontja határozza meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza az egyes vonalak esetében azokat a legrövidebb peronhosszakat, amelyeket a nagysebességű vonatok érinthetnek.

4.3.2.8 Legnagyobb lejtők

Ezen ÁME 4.2.3.6. pontja határozza meg, hogy a vonatok képesek legyenek elindulni, üzemelni és megállni minden olyan vonalon, amelyen tervezik azok közlekedését. A legnagyobb lejtést a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.5. pontja határozza meg, és az egyes vonalak esetében az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza a legnagyobb lejtést.

4.3.2.9 A kanyar legkisebb sugara

Ezen ÁME 4.2.3.7. pontja határozza meg, hogy a vonatok képesek legyenek bevenni a legkisebb sugarú ívet minden olyan vonalon, amelyen tervezik azok közlekedését. A legkisebb ívsugarat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.6., 4.2.8. és 4.2.25. pontja határozza meg, és az egyes vonalak esetében az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza a nagysebességű vonalak és a tárolóvágányok legkisebb ívsugarát.

4.3.2.10 A nyomkarima kenése

A nyomkarima kenésével kapcsolatban nincs kapcsolódási pont az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-vel.

4.3.2.11 Kőzúzalék-felverés

Ezen ÁME 4.2.3.11. pontja részletezi a kőzúzalékot érintő aerodinamikai hatásokkal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.27. pontja állapítja meg.

4.3.2.12 Örvényáramú vágányfék

Ezen ÁME 4.2.4.5. pontja részletezi az örvényáramú vágányfékek használatával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.13. pontja állapítja meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza az egyes vonalak esetében az örvényáramú vágányfékek használatának feltételeit.

4.3.2.13 Fékteljesítmény meredek lejtőkön

Ezen ÁME 4.2.4.7. pontja részletezi a fékek meredek lejtőn megvalósuló teljesítményével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.5. pontja állapítja meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza az egyes vonalak esetében a legnagyobb lejtőt.

4.3.2.14 Az utasok által működtetett riasztó

Az utasok által működésbe hozható riasztókkal kapcsolatban nincs kapcsolódási pont az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-vel.

4.3.2.15 Környezeti feltételek

A környezeti feltételekkel kapcsolatban nincs kapcsolódási pont az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-vel.

4.3.2.16 A vonat aerodinamikai terhelése nyílt terepen

Ezen ÁME 4.2.6.2. pontja részletezi a vonat nyílt terepen fellépő aerodinamikai terhelésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.4., 4.2.14.7. és 4.4.3. pontja állapítja meg.

4.3.2.17 Oldalszél

Ezen ÁME 4.2.6.3. pontja részletezi az oldalszéllel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.17. pontja állapítja meg.

4.3.2.18 Legnagyobb nyomásingadozások az alagutakban

Ezen ÁME 4.2.6.4. pontja részletezi az alagutakban fellépő legnagyobb nyomásingadozással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.16. pontja állapítja meg.

4.3.2.19 Külső zaj

Ezen ÁME 4.2.6.5. pontja részletezi a járművek által kibocsátott külső zajjal kapcsolatos meghatározott előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.19. pontja állapítja meg.

4.3.2.20 Tűzbiztonság

Ezen ÁME 4.2.7.2. pontja részletezi a legfeljebb 5 km hosszú alagutakon és/vagy magas szakaszokon közlekedő vonatok tűzbiztonságával kapcsolatos meghatározott előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerre vonatkozóan az alagutakkal és/vagy magas szakaszokkal kapcsolatos előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.21. pontja határozza meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza az egyes vonalak esetében, hogy hol helyezkednek el az 5 km-nél hosszabb alagutak és/vagy a magas szakaszok, vagy hogyan történik azok azonosítása.

4.3.2.21 Fényszórók

Van egy kapcsolódási pont a fényszórók (ezen ÁME 4.2.7.4.1.1. pontja) általi megvilágítás és a pályán vagy annak közelében dolgozók fényvisszaverő ruháinak jellemzői között, amelyet a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.7. pontja határoz meg.

4.3.2.22 Az alagutakra vonatkozó konkrét előírások

Ezen ÁME 4.2.7.11. pontja részletezi az alagutakban való közlekedéssel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.21. pontja állapítja meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza az egyes vonalak esetében, hogy hol helyezkednek el az alagutak, vagy hogyan történik azok azonosítása.

4.3.2.23 Szervizelés

Ezen ÁME 4.2.9. pontja részletezi a szervizeléssel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az infrastruktúra alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi infrastruktúrára vonatkozó ÁME 4.2.26. pontja állapítja meg.

4.3.2.24 Karbantartás

Az karbantartással kapcsolatban nincs kapcsolódási pont az infrastruktúrára vonatkozó ÁME-vel.

4.3.3 Energia alrendszer

4.3.3.1 Fenntartva

4.3.3.2 Fékrendszerrel kapcsolatos követelmények

Ezen ÁME 4.2.4.2. és 4.2.8.3.1.2. pontja részletezi a visszatápláló fékezés követelményeivel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az energia alrendszert érintő megfelelő előírásokat a 2006. évi nagysebességű energia ÁME 4.2.4. pontja határozza meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmazza az egyes vonalak esetében, hogy hol érvényesek ezek az előírások.

4.3.3.3 Külső elektromágneses interferencia

Ezen ÁME 4.2.6.6. pontja részletezi a külső elektromágneses interferenciával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az energia alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi energia ÁME 4.2.6. pontja állapítja meg.

4.3.3.4 Fényszórók

Van egy kapcsolódási pont a fényszórók (ezen ÁME 4.2.7.4.1.1. pontja) általi megvilágítás és a pályán vagy annak közelében dolgozók fényvisszaverő ruháinak jellemzői között, amelyet a 2006. évi energia ÁME 4.7. pontja határoz meg.

4.3.3.5 Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások

Ezen ÁME 4.2.8.3. pontja részletezi az áramellátással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az energia alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi energia ÁME 4.2.2., 4.2.3., 4.2.4., 4.2.9.1., 4.2.9.2., 4.2.10., 4.2.11., 4.2.14., 4.2.15., 4.2.16., 4.2.17., 4.2.18., 4.2.19., 4.2.20., 4.2.21., 4.2.22., 4.2.23., 4.2.24. és 4.2.25. pontja állapítja meg. Az energia alrendszerrel kapcsolatos, a felsővezeték pozíciójára vonatkozó előírásokat a 2006. évi energia ÁME 4.2.9. pontja határozza meg.

4.3.4 Ellenőrző-irányító és jelző alrendszer

4.3.4.1 Vezetőfülke

Ezen ÁME 4.2.2.6. pontja részletezi a jelzések mozdonyvezető általi láthatóságával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A jelzések pozícióját a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.16. pontja határozza meg.

4.3.4.2 A vonat szélvédője és eleje

Ezen ÁME 4.2.2.7. pontja írja elő, hogy a szélvédő nem változtathatja meg a jelzések színét. A jelzések színét a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.16. pontja határozza meg.

4.3.4.3 Statikus tengelyterhelés

Ezen ÁME 4.2.3.2. pontja határozza meg a minimális tengelyterheléseket. Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerre vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.11. pontja és A. melléklete 1. függelékének 3.1. pontja állapítja meg.

4.3.4.4 A földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek

Ezen ÁME 4.2.3.3.2.3. pontja állapítja meg a földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló paraméterekkel, különösen a kerékpárok elektromos ellenállásával és a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerre vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.10. és 4.2.11. pontja és A. melléklete 1. függelékének 1-4. pontja állapítja meg.

4.3.4.5 Homokszórás

Ezen ÁME 4.2.3.10. pontja állapítja meg a homokszórás korlátozott használatával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerrel való kapcsolódási pont tekintetében. Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerre vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.11. pontja és A. melléklete 1. függelékének 4.1. pontja állapítja meg.

4.3.4.6 Fékteljesítmény

Ezen ÁME 4.2.4.1. pontja előírja, hogy a pályahálózat-működtetők számára megengedett, hogy további követelményeket határozzanak meg a hálózatuk egy részén lévő eltérő B kategóriájú ellenőrző-irányító és jelző rendszerek miatt. Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerre vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.2. pontja állapítja meg, és az infrastruktúra-nyilvántartás közli ezeket az előírásokat.

Ezen ÁME 4.2.4.7. pontja előírja a meredek lejtőkön való fékezési képességet. A 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 6.2.1.2. pontja és C melléklete meghatározza, hogyan történik a korlátozott lejtőkkel kapcsolatos információk továbbítása a vonatnak.

4.3.4.7 Elektromágneses interferencia

Ezen ÁME 4.2.6.6. pontja részletezi az elektromágneses interferenciával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.12.2. pontja és A. mellékletének A6. tárgymutatója állapítja meg.

4.3.4.8 Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer

Ezen ÁME 4.2.7.9. pontja részletezi az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerrel és különösen a kerékpárok helyével és a kerekekkel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A kerékpárok helyére és a kerekekre vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.11. pontja és A. mellékletének 1. függeléke állapítja meg. Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés fedélzeti antennájának helyét a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 4.2.2. és 4.2.5. pontja határozza meg.

Ezen ÁME 4.2.7.9.1. pontja meghatározza, hogy az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer működését, különösen korlátozott üzemmódban a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőrendszer ÁME 4.2.2. pontja határozza meg. Ezen ÁME 4.2.7.14. pontja határozza meg az európai forgalomirányítási rendszer vezérállásban való megjelenítését. Az ellenőrző-irányító és jelzőberendezés alrendszerre vonatkozó követelmények a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.2. pontjában találhatók.

4.3.4.9 Ellenőrzési és diagnosztikai fogalmak

Ezen ÁME 4.2.7.10. pontja részletezi az ellenőrzési és diagnosztikai fogalmakkal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.2. pontja állapítja meg.

4.3.4.10 Az alagutakra vonatkozó konkrét előírások

Ezen ÁME 4.2.7.11. pontja határozza meg, hogy az alagútban való közlekedéskor zárva lehet a légkondicionáló rendszerek levegő-bemeneti és kimeneti nyílása. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel kapcsolatos és az ilyen nyílások zárására vagy nyitására szolgáló földi jelzések továbbítására vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.2. és 4.2.3. pontja és A. mellékletének 7. és 33. tárgymutatója állapítja meg

4.3.4.11 Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások

Ezen ÁME 4.2.8.3.6.9. és 4.2.8.3.6.10. pontja határozza meg a fedélzeti berendezéseket az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer által továbbított követelményeknek az energia alrendszer fázis- és rendszerhatárain való áthaladáskor. Az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerrel kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelzőberendezés ÁME 4.2.2. és 4.2.3. pontja és A. mellékletének 7. és 33. tárgymutatója állapítja meg.

4.3.4.12 A járművek elülső lámpái

Van egy kapcsolódási pont a fényszórók (ezen ÁME 4.2.7.4.1.1. pontja) általi megvilágítás és a pályán vagy annak közelében dolgozók fényvisszaverő ruháinak jellemzői között, amelyet a 200. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 4.7. pontja határoz meg.

A 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 4.2.16. pontja határozza meg, hogy a hátsó fényvisszaverő jeleknek meg kell felelniük az üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME 4.2.7.4.1.1. pontjával összhangban.

4.3.5 Üzemeltetés alrendszer

4.3.5.1 A vonatok konstrukciója

Ezen ÁME 4.2.1.2. pontja részletezi a vonatok tervezésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5. pontja és H, J és L melléklete határozza meg a vonatok összetételével kapcsolatos szabályokat.

4.3.5.2 Kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések

Ezen ÁME 4.2.2.2. pontja és K. melléklete részletezi a kapcsolókészülékekkel és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezésekkel és különösen azok használatával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5., 4.2.3.6.3. és 4.2.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.3 Megközelíthetőség

Ezen ÁME 4.2.2.4. pontja részletezi a járművekre utasok be- és kiszállására szolgáló lépcsőkre és ajtókra vonatkozó előírásokat. A megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.4. pontja állapítja meg.

4.3.5.4 Mosdók

Ezen ÁME 4.2.2.5. pontja határozza meg a vécéöblítő rendszerre vonatkozó követelményeket. A 2006. évi üzemeltetés ÁME-ben nincs előírás a mosdók ütemezésének és szervizelésének kidolgozására vonatkozóan.

4.3.5.5 A vonat szélvédője és eleje

Ezen ÁME 4.2.2.7. pontja részletezi a szélvédővel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A kilátásra vonatkozó megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.3.2.4. pontja állapítja meg.

4.3.5.6 A földi vonatfigyelő rendszereket befolyásoló járműparaméterek

Ezen ÁME 4.2.3.3.2. pontja részletezi a tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A hibajelzés esetén érvényes üzemeltetési szabályokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.6. pontja állapítja meg.

4.3.5.7 A járművek dinamikus viselkedése

Ezen ÁME 4.2.3.4. pontja részletezi a dinamikus viselkedéssel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az instabilitás jelzése esetén érvényes üzemeltetési szabályokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.6. pontja állapítja meg.

4.3.5.8 Legnagyobb vonathossz

Ezen ÁME 4.2.3.5. pontja részletezi a vonat hosszával kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Ahol a peron és a vonat hossza nem egyezik, az üzemeltetési szabályokra vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5., 4.2.3.6.3. és 4.2.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.9 Homokszórás

Ezen ÁME 4.2.3.10. pontja részletezi a homokszórással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az manuális homokszórással vagy az automatikus homokszórás megakadályozásával kapcsolatos szabályokra vonatkozó, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME B. mellékletének C.1. pontja és H. melléklete állapítja meg.

4.3.5.10 Kőzúzalék-felverés

Ezen ÁME 4.2.3.11. pontja részletezi a kőzúzalék-felverődéssel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A szükséges sebességcsökkentésre vonatkozó megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.1.2.2.3 pontja állapítja meg.

4.3.5.11 Fékteljesítmény

Ezen ÁME 4.2.4.1. pontja részletezi a fékteljesítménnyel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A fék használati szabályaival kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5.1., 4.2.2.6.1. és 4.2.2.6.2. pontja állapítja meg

4.3.5.12 Fékrendszerrel kapcsolatos követelmények

Ezen ÁME 4.2.4.3. pontja részletezi a fékrendszerre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A fék használati szabályaival kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5.1., 4.2.2.6.1. és 4.2.2.6.2. pontja állapítja meg

4.3.5.13 Örvényáramú vágányfékek

Ezen ÁME 4.2.4.5. pontja részletezi az örvényáramú vágányfékekkel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az örvényáramú vágányfékek használati szabályaival kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.6.2. pontja állapítja meg.

4.3.5.14 A leállított vonat biztonsága

Ezen ÁME 4.2.4.6. pontja részletezi a mozgásképtelen vonatok védelmével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Amikor a rögzítőfék nem elegendő, a vonat rögzítésével kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.6.2. pontja állapítja meg.

4.3.5.15 Fékteljesítmény meredek lejtőkön

Ezen ÁME 4.2.4.7. pontja részletezi a fékek meredek lejtőn megvalósuló teljesítményével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A sebesség korlátozásával kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.1.2.2.3. és 4.2.2.6.2. pontja állapítja meg.

4.3.5.16 Hangosbemondó rendszer,

Ezen ÁME 4.2.5.1. pontja részletezi a hangosbemondó rendszerrel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME-ben nincs előírás a hangosbemondó rendszer használati szabályaira vonatkozóan.

4.3.5.17 Az utasok által működtetett riasztó

Ezen ÁME 4.2.5.3. pontja részletezi az utasok által működésbe hozható riasztóval kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.4. pontja állapítja meg.

4.3.5.18 Környezeti feltételek

Ezen ÁME 4.2.6.1. pontja részletezi a környezeti feltételekkel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A tényleges környezeti feltételeknek nem megfelelő járművek elfogadási szabályaival kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5. és 4.2.3.3.2. pontja állapítja meg.

4.3.5.19 A vonat aerodinamikai terhelése nyílt terepen

Ezen ÁME 4.2.6.2. pontja részletezi a vonat nyílt térben fellépő aerodinamikai terhelésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME-ben nincs előírás a vágányon dolgozók és a peronon tartózkodó utasok biztonsági szabályaira vonatkozóan.

4.3.5.20 Oldalszél

Ezen ÁME 4.2.6.3. pontja részletezi az oldalszéllel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A sebesség szükség esetén történő korlátozásával kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.1.2.2.3. és 4.2.3.6. pontja állapítja meg.

4.3.5.21 Legnagyobb nyomásingadozások az alagutakban

Ezen ÁME 4.2.6.4. pontja részletezi a járművekre az alagutakban fellépő legnagyobb nyomásingadozással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A sebesség szükség esetén történő korlátozásával kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.1.2.2.3. és 4.2.3.6. pontja állapítja meg.

4.3.5.22 Külső zaj

Ezen ÁME 4.2.6.5. pontja részletezi az üzemi körülményektől függő külső zajjal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.23 Vészkijáratok

Ezen ÁME 4.2.7.1. pontja részletezi a vészkijáratokkal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.6. és 4.2.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.24 Tűzbiztonság

Ezen ÁME 4.2.7.2. pontja részletezi a tűzbiztonsággal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A vonaton kitört tűz esetén érvényes eljárásokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.6. és 4.2.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.25 Külső világítás és kürt

Ezen ÁME 4.2.7.4. pontja részletezi a külső világítással és a kürttel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A külső világítás és a kürt használati szabályaival kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.1.2., 4.2.2.1.3. és 4.2.2.2. pontja állapítja meg.

4.3.5.26 Emelési/mentési eljárások

Ezen ÁME 4.2.7.5. pontja részletezi az emelési/mentési eljárásokkal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az emelési/mentési eljárásokra vonatkozó megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.27 Belső zaj

Ezen ÁME 4.2.7.6. pontja részletezi az üzemi körülményektől függő belső zajjal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME nem tartalmaz előírást.

4.3.5.28 Légkondicionálás

Ezen ÁME 4.2.7.7. pontja részletezi a légkondicionálással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME-ben nincs előírás a friss levegő áramlásának megszakítási szabályaira vonatkozóan.

4.3.5.29 A vonatvezető éberségi berendezése

Ezen ÁME 4.2.7.8. pontja részletezi a mozdonyvezető éberségi berendezésével kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.3.3.2. és 4.3.3.7. pontja állapítja meg.

4.3.5.30 Figyelemmel kísérési és diagnosztikai koncepciók

Ezen ÁME 4.2.7.10. pontja részletezi a figyelemmel kísérési és diagnosztikai koncepciókkal kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.5.2. pontja, valamint H. és J. melléklete további követelményeket állapít meg.

4.3.5.31 Az alagutakra vonatkozó konkrét előírások

Ezen ÁME 4.2.7.11. pontja részletezi az alagutak különleges előírásaival kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Tűz esetén a füst vonat közvetlen közelében történő belélegzésének megakadályozását célzó eljárásokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.1.2.2.1., 4.2.3.7. és 4.6.3.2.3.3. pontja állapítja meg

4.3.5.32 Vontatási teljesítménnyel kapcsolatos követelmények

Ezen ÁME 4.2.8.1. pontja részletezi a vontatási teljesítmény követelményeivel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az e teljesítmény figyelembe vétele esetén érvényes eljárásokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.5. és 4.2.3.3.2. pontja állapítja meg.

4.3.5.33 A vontató kerék és a sín tapadásával kapcsolatos követelmények

Ezen ÁME 4.2.8.2. pontja részletezi a hajtott kerék és a sín közötti tapadás követelményeivel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A kerék és a sín közötti tapadás csökkenése esetén irányadó eljárásokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.3.2., 4.2.3.6. és 4.2.1.2.2. pontja, valamint B. mellékletének C. pontja állapítja meg.

4.3.5.34 Az áramellátással kapcsolatos funkcionális és műszaki előírások

Ezen ÁME 4.2.8.3. pontja részletezi az áramellátással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. Az áramellátási rendszer korlátozott helyzete esetén irányadó eljárásokkal, az áramszedők használatával és a fázis- vagy Rendszerhatárokon való áthaladáskor alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.3.6. és 4.2.1.2.2. pontja és H. melléklete állapítja meg.

4.3.5.35 Szervizelés

Ezen ÁME 4.2.9. pontja részletezi a szervizeléssel kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A 2006. évi üzemeltetés ÁME nem tartalmaz előírást a szervizelési eljárásokkal kapcsolatban.

4.3.5.36 Járműazonosító

Ezen ÁME 4.2.7.15. pontja részletezi a járműazonosítással kapcsolatban a járművekre vonatkozó előírásokat. A járművek azonosítási szabályaival kapcsolatos, ennek megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.3. pontja állapítja meg.

4.3.5.37 A jelzések láthatósága

Ezen ÁME 4.2.2.6. pontja részletezi a vonatvezető kilátásával kapcsolatos előírásokat. Az ennek megfelelő üzemeltetési szabályokkal kapcsolatos előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.3.1.1., 4.3.2.4. és 4.3.3.6. pontja állapítja meg.

4.3.5.38 Vészkijáratok

Ezen ÁME 4.2.7.1. pontja részletezi a vészkijáratokkal kapcsolatos előírásokat. A megfelelő előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.2.2.4. pontja állapítja meg.

4.3.5.39 Vezető és gép közötti kapcsolódási pont (DMI)

Ezen ÁME 4.2.7.14. pontja részletezi az európai forgalomirányítási rendszer vezérállásban való megjelenítésével kapcsolatos előírásokat. Az ennek megfelelő üzemeltetési szabályokkal kapcsolatos előírásokat a 2006. évi üzemeltetés ÁME 4.3.2.3. pontja és A1. melléklete állapítja meg.

4.4 Üzemeltetési szabályok

A 3. rész alapvető követelményei fényében a fenti 4.3.5. pont sorolja fel ezen ÁME hatálya alá tartozó nagysebességű járművekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat.

Az alábbi üzemeltetési szabályok nem képezik részét a járművek értékelésének.

A korlátozott üzemmód üzemeltetési feltételei a vasúttársaságok biztonsági irányítási rendszereinek részét képezik (lásd: 4.2.1a. pont).

Emellett az üzemeltetési szabályokat érvényesíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy ezen ÁME 4.2.4.6. pontjában (a mozgásképtelen vonatok védelme) meghatározott lejtőn megálló vonatot a személyzet mechanikus úton rögzítse a kétórás időtartam vége előtt.

Az ütemezésnek figyelembe kell vennie a szervizelési és ütemezett karbantartási igényeket.

A hangosbemondó rendszer, az utasok által működésbe hozható riasztó és a vészkijáratok használatára, valamint a fel- és leszállásra szolgáló ajtók és a légkondicionáló nyílásainak működtetésére vonatkozó szabályokat a vasúttársaságnak kell kidolgoznia.

A vágányon dolgozók és a peronon tartózkodó utasok biztonsági szabályait a pályahálózat-működtetőnek kell kidolgoznia.

Az üzemeltetési feltételeket a vasúttársaságnak kell megállapítania annak érdekében, hogy a vezérálláson belüli zajszint a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti irányelv által előírt határon belül maradjon ezen ÁME 4.2.7.6. pontjában meghatározott járműkarakterisztikákkal összhangban.

A mozgáskorlátozott személyek segítségnyújtási eljárásaival kapcsolatos előírások nyitott kérdést képeznek, amíg nem érhető el a hagyományos vasút ÁME a mozgáskorlátozott személyek általi megközelíthetőségre vonatkozóan.

A vésznyitó fogantyúit használat után vissza kell helyezni.

Az emeléssel és mentéssel kapcsolatos eljárásokat a vasúttársaságnak kell megállapítania, és ezek leírják a kisiklott vagy normál haladásra képtelen vasút mentési módszereit és eszközeit.

4.5 Karbantartási szabályok

A 3. pont alapvető követelményeinek fényében a járművek - áruszállító kocsik ÁME által érintett alrendszerre vonatkozó konkrét karbantartási szabályok az alábbi pontokban találhatók:

- 4.2.3.3.1. A kerékpárok elektromos ellenállása

- 4.2.3.3.2.1. A tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése az 1. kategóriájú vonatokon

- 4.2.3.3.2.2. A tengelycsapágy állapotának figyelemmel kísérése a hőnfutásjelzőt igénylő 2. kategóriájú vonatokon

- 4.2.3.4.8. Az egyenértékű kúposság üzem közbeni értékei

- 4.2.7.3. Áramütés elleni védelem

és különösen az alábbi pontok:

- 4.2.9. Szervizelés

- 4.2.10. Karbantartás.

A karbantartási szabályok olyanok, hogy lehetővé teszik a jármű számára, hogy a teljes élettartama alatt eleget tegyen a 6. pontban meghatározott kritériumoknak.

A 4.2.10. pontban meghatározottak szerint a karbantartási dokumentáció kezeléséért felelős fél a folyamatos megfelelőség érdekében meghatározza a tűréseket és az intervallumokat. Ő felelős az üzem közbeni értékek eldöntéséért is, amennyiben az ÁME nem tartalmazza azokat.

Ez azt jelenti, hogy a típusjóváhagyás esetében teljesítik ezen ÁME 6. fejezetében ismertetett és a karbantartáshoz nem feltétlenül megfelelő vizsgálati eljárásokat. Nem minden vizsgálat végezhető el minden karbantartási eseménynél, nem biztos, hogy nagyobb tűrések vonatkoznak rájuk.

A fentiek kombinációja biztosítja az alapvető követelményeknek való folyamatos megfelelést a jármű teljes élettartama alatt.

4.6 Szakmai alkalmasság

A nagysebességű járművek üzemeltetéséhez szükséges szakmai alkalmassággal a 2006. évi nagysebességű üzemeltetés ÁME foglalkozik.

A nagysebességű Járművek alrendszer karbantartásához szükséges alkalmassági követelmények részletezése a karbantartási dokumentációban található (lásd: 4.2.10.2.2. pont).

4.7 Egészségvédelmi és biztonsági feltételek

Az egészség és a biztonság zaj, vibráció és légkondicionálás szempontjából a szolgálati terekben tartózkodó személyzet számára történő biztosítása nem különbözhet az utasok számára minimálisan előírtaktól.

A 4.2.2.6. (vezetőfülke), 4.2.2.7. (a vonat szélvédője és eleje), 4.2.7.1.2. (a vezetőfülke vészkijárata), 4.2.7.2.3.3. (tűzállóság), 4.2.7.6. (belső zaj) és 4.2.7.7. (légkondicionálás) pontokban és a karbantartási tervben (lásd: 4.2.10. pont) meghatározott követelmények mellett ezen ÁME nem tartalmaz további követelményeket a karbantartási és üzemeltetési személyzet egészségére és biztonságára vonatkozóan.

4.8 Az infrastruktúra-nyilvántartás és az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása

A 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 34. cikkében megállapított, a nyilvántartás számára rendelkezésre bocsátandó adatokat az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról szóló, 2011. október 4-i 2011/665/EU bizottsági végrehajtási határozat ( 6 ) tartalmazza.

4.8.1 Infrastruktúra-nyilvántartás

A nagysebességű Járművek alrendszerrel kapcsolatban a nagysebességű vasúthálózat infrastruktúra-nyilvántartására vonatkozó követelményeket a következő pontok állapítják meg:

- 1.2. Területi hatály

- 4.2.3.4.3. A pálya terhelésének határértékei

- 4.2.3.6. Legnagyobb lejtők

- 4.2.3.7. Legnagyobb ívsugár

- 4.2.4.1. Legkisebb fékteljesítmény

- 4.2.4.3. A fékrendszerre vonatkozó követelmények

- 4.2.4.5. Örvényáramú vágányfékek

- 4.2.4.7. Fékteljesítmények a meredek lejtőkön

- 4. 2.6.1. Környezeti feltételek

- 4.2.6.6.1. A jelzőrendszerben és a távközlési hálózatban keletkező interferencia

- 4.2.7.7. Légkondicionálás

- 4.2.8.3. Az áramellátás jellemzői

- 4.3.2.3. Kinematikus szelvény

- 4.3.2.7. A vonat maximális hossza

- 4.3.2.8. Legnagyobb lejtők

- 4.2.3.9. Legkisebb ívsugár

- 4.3.2.12. Örvényáramú vágányfék

- 4.3.2.13. Fékteljesítmény meredek lejtőkön

- 4.3.2.14. Az utasok által működésbe hozható riasztó

- 4.3.2.20. Tűzbiztonság

- 4.3.2.22. Az alagutakra vonatkozó konkrét előírások

- 4.3.3.2. A fékrendszerrel kapcsolatos követelmények

- 4.3.4.6. Fékteljesítmény

Az infrastruktúra-kezelő felelős az infrastruktúra-nyilvántartásba való felvétel érdekében megadott adatok pontosságáért.

4.8.2 Járműnyilvántartás

A járműnyilvántartás tartalmazza a következő kötelező adatokat minden olyan nagysebességű jármű esetében, amely összhangban van ezen ÁME-vel az I. mellékletben felsoroltak szerint.

Ha megváltozik a bejegyzés szerinti tagállam, az eredeti bejegyzés szerinti állam átadja az adott nagysebességű jármű járműnyilvántartását az új bejegyzés szerinti államnak.

A járműnyilvántartásban szereplő adatokra az alábbiaknak van szüksége:

- A tagállamnak annak megerősítése érdekében, hogy a nagysebességű jármű megfelel ezen ÁME szerinti követelményeknek

- Az a pályahálózat-működtető, amely megerősíti, hogy a nagysebességű jármű kompatibilis azzal az infrastruktúrával, amelyen annak működését tervezik;

- A vasúttársaságnak annak megerősítése érdekében, hogy a nagysebességű jármű megfelel a közlekedésre vonatkozó követelményeinek.

5. KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGOT LEHETŐVÉ TEVŐ RENDSZERELEMEK

5.1 Meghatározás

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 2. cikkének d) pontja szerint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek "a berendezések olyan elemi rendszerelemei, rendszerelem-csoportjai, szerkezeti részegységei vagy egésze, amelyeket beszereltek vagy beszerelni terveznek a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe.

A rendszerelem fogalma materiális és immateriális javakat, például szoftvert, egyaránt magában foglal".

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv IV. melléklete szerint az 5.3. szakaszban meghatározott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek olyanok, amelyek technológiáját, konstrukcióját, anyagát, gyártását és értékelését meghatározták, és lehetővé teszik azoknak a kapcsolódó alrendszertől független előírásait és értékelését.

5.2 Innovatív megoldások

Az ezen ÁME 4. szakaszában kijelentettek szerint az innovatív megoldások új előírásokat, illetve új értékelési módszereket igényelnek. Ezeket az előírásokat és értékelési módszereket a 6.1.4. szakaszban leírt módszerrel kell kidolgozni.

5.3 A rendszerelemek felsorolása

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv vonatkozó rendelkezései foglalkoznak, és ezek az alábbiakban felsorolva találhatók:

Automatikus középső ütközős kapcsolókészülékek

Az ütköző- és vonókészülékek elemei

Vontató kapcsolókészülékek helyreállításra és mentésre

A vezetőfülke szélvédői

Kerekek

Fényszórók

Helyzetjelző lámpák

Zárjelző lámpák

Kürtök

Áramszedők

Csúszóbetétek

Az illemhelyürítő rendszerek csatlakozói

Mobil ürítőtargoncák

Vízfeltöltő adapterek

5.4 A rendszerelemek teljesítménye és előírásai

A nagysebességű járművek által betartandó jellemzőket a 4.2. szakasz alább jelzett vonatkozó rendelkezései tartalmazzák:

Automatikus középső ütközős kapcsolókészülékek [4.2.2.2.2.1. pont]

Az ütköző- és vonókészülékek elemei (4.2.2.2.2.2. pont)

Vontató kapcsolókészülékek helyreállításra és mentésre (4.2.2.2.2.3. pont)

A vezetőfülke szélvédői [4.2.2.7. pont]:

Kerekek [4.2.3.4.9.2. pont]

Fényszórók [a H. melléklet H.2. pontja]

Helyzetjelző lámpák [a H. melléklet H.2. pontja]

Zárjelző lámpák [a H. melléklet H.3. pontja]

Kürtök [4.2.7.4.2.5. pont]:

Áramszedők [4.2.8.3.7. pont]

Csúszóbetétek [4.2.8.3.8. pont]

Az illemhelyürítő rendszerek csatlakozói [M. melléklet VI. rész]

Mobil illemhelyürítő kocsik [4.2.9.3.2. pont]

Vízfeltöltő adapterek [4.2.9.5.2. pont]

6. MEGFELELŐSÉGI ÉS/VAGY ALKALMAZHATÓSÁGI ÉRTÉKELÉS

6.1. A járművek alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemei

6.1.1 Megfelelőségi értékelés (általános)

A gyártónak vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésével és IV. mellékletének 3. fejezetével összhangban álló EK megfelelőségi nyilatkozatot vagy EK alkalmazhatósági nyilatkozatot kell kiállítania a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő valamely rendszerelem forgalmazásának megkezdése előtt.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőség-értékelését a következő modulok szerint kell elvégezni. (E modulokat ezen ÁME F. melléklete határozza meg):

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai:

A. modul

:

Belső termelési ellenőrzés a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében

A1. modul

:

Belső tervezési ellenőrzés termékhitelesítéssel a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében

B. modul

:

Típusvizsgálat a tervezési és fejlesztési fázis esetében

C. modul

:

Típus-megfelelőség a gyártási fázis esetében

D. modul

:

Termelési minőségirányítási rendszer a gyártási fázis esetében

F. modul

:

Termékhitelesítés a gyártási fázis esetében

H1. modul

:

Teljes minőségirányítási rendszer a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében

H2. modul

:

Teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálattal a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében

V. modul

:

Típusérvényesítés üzemi tapasztalatok alapján (alkalmazhatóság)

Ha valamely bejelentett szervezet részvétele kötelező a megfelelő modul esetében,

- A gyártó vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője és a bejelentett szervezet egymás között határozza meg a jóváhagyási folyamatot és az értékelés tartalmát ezen ÁME-ben meghatározott követelményekkel összhangban.

- A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő minden egyes rendszerelem esetében a gyártó által kiválasztandó bejelentett szervezetnek jogosultnak kell lennie

- A nagysebességű Járművek alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek értékelése vagy

- Az áramszedő és a csúszóbetét értékelése az energia alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeiként, ahol indokolt.

A 6.3. pont rendelkezést tartalmaz, amely a hitelesítés nélkül használható, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos ideiglenes intézkedésekkel foglalkozik.

6.1.2 Megfelelőség-értékelési eljárások (modulok)

A megfelelőség értékelése kiterjed ezen ÁME D. mellékletének D1. táblázatában "X" jellel ellátott fázisokra és jellemzőkre is. A gyártónak vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének ki kell választania a következő 22. táblázatban jelzett egyik modult vagy modulkombinációt a kívánt rendszerelemnek megfelelően.

22. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékelési moduljai

6.1.3 Meglévő megoldások

Ha egy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem esetében egy hasonló feltételekkel rendelkező és piacon lévő kérelemhez már értékeltek egy meglévő megoldást, a következő eljárást kell alkalmazni:

A gyártónak vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének igazolnia kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek előző értékeléséhez elvégzett vizsgálatok és hitelesítések eredményei összhangban állnak ezen ÁME követelményeivel. Ebben az esetben az ilyen tesztek és vizsgálatok az új értékelés esetében is érvényesek maradnak. Az A1. és H1. modulok továbbra is alkalmazhatók, ha azok meg vannak jelölve a 22. táblázatban.

Ha nem lehet igazolni, hogy egy megoldást pozitív módon bizonyítottak a múltban, a gyártónak vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének kell a 22. táblázatban jelzett modulok vagy modulkombinációk szerint kell kiválasztania az értékelési eljárásokat. Az A1. és H1. modulok használata még akkor sem megengedett, ha azok meg vannak jelölve a 22. táblázatban.

6.1.4 Innovatív megoldások

Ha az 5.2. pont meghatározása szerinti innovatív megoldást javasolnak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemként, a gyártónak vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének közölnie kell ezen ÁME megfelelő szakaszaitól való eltéréseket, és be kell nyújtania azokat az Európai Vasúti Ügynökségnek (ERA). Az ERA megfogalmazza és véglegesíti a rendszerelemek működésére és kapcsolódási pontjaira vonatkozó megfelelő előírásokat, és kidolgozza az értékelési módszereket.

A működésre és kapcsolódási pontokra vonatkozóan így kialakított megfelelő előírásokat és az értékelési módszereket felülvizsgálati eljárással beépítik az ÁME-be.

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdése alapján hozott bizottsági határozat hatálybalépése után megengedett az innovatív megoldások használata, mielőtt azokat ÁME-be építenék.

6.1.5 Az alkalmazhatóság értékelése

Az alkalmazhatóságnak ezen ÁME F. mellékletében jelzett üzem közbeni tapasztalati eljárás alapján történő típushitelesítése (V. modul) szerinti értékelése kötelező a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő következő rendszerelemek esetében:

- Kerekek

- Kapcsolószerkezetek

6.2 Járművek alrendszer

6.2.1 Megfelelőségi értékelés (általános)

A 96/48/EK irányelv VI. mellékletével összhangban az ajánlatkérőnek vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének megfelelőség-értékelési kérelmet kell benyújtania a nagysebességű Járművek alrendszerre és indokolt esetben az energia alrendszerre vonatkozóan a választása szerinti bejelentett szervezethez.

A bejelentett szervezetnek hatáskörrel kell rendelkeznie a nagysebességű Járművek alrendszer és igény szerint a nagysebességű energia alrendszer értékelésére. Amennyiben nem rendelkezik hatáskörrel a nagysebességű energia alrendszer értékeléséhez, szükség esetén megállapodást kell kötnie egy másik, az energia alrendszer értékelésére bejelentett szervezettel az energia alrendszer fedélzeti részével kapcsolatos vonatkozó követelmények értékelése érdekében (lásd ezen ÁME 4.2.8.3. és 4.3.3.4. részét).

A kérelmezőnek el kell készítenie a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésével és VI. melléklete szerinti EK-hitelesítési nyilatkozatokat, egyet a nagysebességű Járművek alrendszerre vonatkozóan és egyet - ha szükséges - az energia alrendszerre vonatkozóan.

Az EK-hitelesítési nyilatkozat(ok) megszerzése kötelező a járművek üzembe állítási engedélyének megszerzéséhez.

Az alrendszer megfelelőségi értékelését a következő modulok egyike vagy azok kombinációja szerint kell kibocsátani, ezen ÁME 6.2.2. pontjával és E. mellékletével összhangban (a modulok leírása ezen ÁME F. mellékletében olvasható):

Az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló modulok

SB modul

:

Típusvizsgálat a tervezési és fejlesztési fázis esetében

SD modul

:

Termékminőség-irányítási rendszer a gyártási fázis esetében

SF modul

:

Termékhitelesítés a gyártási fázis esetében

SH2 modul

:

Teljes minőségirányítási rendszer konstrukcióvizsgálattal a tervezési, fejlesztési és gyártási fázis esetében

A jóváhagyási folyamatot és az értékelés tartalmát a kérelmezőnek és a bejelentett szervezetnek egymás között kell meghatározni ezen ÁME követelményeivel és ezen ÁME 7. szakaszában megállapított szabályokkal összhangban.

6.2.2 Megfelelőség-értékelési eljárások (modulok)

A kérelmezőnek választania kell egyet a 23. táblázatban lévő modulok és modulkombinációk közül.

23. táblázat

Az alrendszerek értékelési moduljai

A járművek alrendszer megfelelő fázisokban értékelendő jellemzőit ezen ÁME E. mellékletének E1. táblázata tartalmazza. A kérelmezőnek meg kell erősítenie, hogy az általa létrehozott valamennyi alrendszer megfelel a típusnak. Az E. melléklet E1. táblázatának 4. oszlopában szereplő "X" jelzés azt mutatja, hogy a vonatkozó jellemzőket az alrendszerek egyenkénti vizsgálatával kell hitelesíteni. A vizsgálatot végző szervezetet az alkalmazott értékelési modullal összhangban kell meghatározni.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a D. melléklet D1. táblázatában jelzett jellemzői az E. melléklet E.1. táblázatában is megjelennek. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK megfelelőségi nyilatkozata és indokolt esetben EK alkalmassági nyilatkozata kiterjed az ilyen jellemzők értékelésére. A karbantartás alrendszer értékelését a 6.2.4. pont írja le.

6.2.3 Innovatív megoldások

Ha egy jármű a 4.1. pontban meghatározott innovatív megoldást tartalmaz, a gyártó vagy az ajánlatkérő megállapítja az ÁME vonatkozó pontjától való eltérést, és erről tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. Az ERA véglegesíti az ilyen megoldás működésére és kapcsolódási pontjaira vonatkozó megfelelő előírásokat, és kidolgozza az értékelési módszereket.

A működésre és kapcsolódási pontokra vonatkozó megfelelő előírásokat és az értékelési módszereket felülvizsgálati eljárással belefoglalják az ÁME-be.

a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdése alapján hozott bizottsági határozat hatálybalépése után megengedett az innovatív megoldások használata, mielőtt azokat ÁME-be építenék.

6.2.4 A karbantartás értékelése

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 18. cikkének (3) bekezdése szerint a bejelentett szervezetnek be kell nyújtani a műszaki dokumentáció részét képező karbantartási dokumentációt.

A bejelentett szervezet csak a karbantartási dokumentációban lévő információt hitelesíti a 4.2.10.2. ponttal összhangban. A bejelentett szervezet nem köteles hitelesíteni a benne lévő adatokat.

A karbantartás megfelelőségének értékelése az egyes érintett tagállamok felelőssége.

Az F. melléklet F.4. pontja (amely nyitott kérdés) azt az eljárást írja le, amellyel az egyes tagállamok meggyőződnek arról, hogy a karbantartási intézkedések megfelelnek ezen ÁME követelményeinek, és biztosítják az alapparaméterek és az alapvető követelmények betartását a jármű élettartama alatt.

6.2.5 Az egyes járművek értékelése

Amennyiben az új, korszerűsített vagy felújított egyes járművek értékelése kötelező a 4.2.1.2. pont követelményeivel összhangban, és az összeállítás másik járműve esetében rendelkezésre áll egy érvényes EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa, csak az új járművek esetében van szükség ÁME szerinti értékelésre feltéve, ha a vonategység továbbra is megfelel az ÁME-nek.

Amennyiben az egyes járművek értékelése kötelező a 4.2.1.2. pont követelményeivel összhangban, és az összeállítás másik járműve esetében rendelkezésre áll egy érvényes EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa, megengedett a nemzeti hitelesítés elfogadása az ilyen járművek esetében, amíg elérhetővé nem válik az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa.

6.3 Kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, EK-nyilatkozattal nem rendelkező rendszerelemek

6.3.1 Általános tudnivalók

Korlátozott ideig (ún. "átmeneti időszak") az EK megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek kivételesen beépíthetők az alrendszerekbe azzal a feltétellel, hogy e szakasz rendelkezései teljesülnek.

6.3.2 Az átmeneti időszak

Az átmeneti időszak ezen ÁME hatálybalépésekor kezdődik, és hat évig tart.

Az átmeneti időszak végét követően és az alábbi 6.3.3.3. szakasz szerinti kivételekkel a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek rendelkezniük kell a kötelező EK-megfelelőségi, illetve -alkalmazhatósági nyilatkozatokkal, mielőtt azokat az alrendszerbe beépítenék.

6.3.3 A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő, az átmeneti időszakban nem tanúsított rendszerelemeket tartalmazó alrendszerek tanúsítása

6.3.3.1 Feltételek

Az átmeneti időszak alatt a bejelentett szervezet még akkor is kiadhat megfelelőségi tanúsítványt egy alrendszerről, ha az alrendszer részét képező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyes rendszerelemek nem rendelkeznek ezen ÁME szerinti EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozatokkal, ha a következő három feltétel teljesül:

- a bejelentett szervezet ellenőrizte az alrendszer megfelelőségét ezen ÁME 4. fejezetében meghatározott követelmények szempontjából, és

- további értékelések elvégzése útján a bejelentett szervezet megerősíti, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és/vagy alkalmazhatósága összhangban van az 5. fejezet követelményeivel, és

- az EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket olyan alrendszerben fogják használni, amelyet ezen ÁME hatálybalépése előtt üzembe helyeztek a tagállamok egyikében.

- Az ilyen módon értékelt, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében nem lehet kiadni EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozatokat.

6.3.3.2 Értesítés

- Az alrendszer megfelelőségi tanúsítványának egyértelműen jeleznie kell, hogy a bejelentett szervezet a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő melyik rendszerelemeket értékelte az alrendszer hitelesítésének részeként.

- Az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatának egyértelműen jeleznie kell a következőket:

- A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő mely rendszerelemeket értékelték az alrendszer részeként

- Annak megerősítése, hogy az alrendszer olyan kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket tartalmaz, amelyek azonosak az alrendszer részeként tanúsítottakkal.

- Adott esetben annak okát vagy okait, hogy a gyártó miért nem biztosított EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozatot, mielőtt az ilyennel nem rendelkező, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket beépítette volna az alrendszerbe.

6.3.3.3 A teljes életciklusra kiterjedő megvalósítás

Az érintett alrendszer gyártását vagy korszerűsítését, illetve felújítását az átmeneti időszak hat éve alatt be kell fejezni. Az alrendszer életciklusával kapcsolatban:

- Az átmeneti időszak alatt és

- az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát kiadó testület felelőssége alatt

- az EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező és azonos gyártó által épített azonos típusú, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tovább használhatók karbantartással kapcsolatos cserék céljára és az alrendszer pótalkatrészeiként.

- Az átmeneti időszak lejárta után és

- az alrendszer korszerűsítéséig, felújításáig vagy cseréjéig és

- az alrendszer EK-hitelesítési nyilatkozatát kiadó testület felelőssége alatt

- az EK megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal nem rendelkező és azonos gyártó által épített azonos típusú, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tovább használhatók karbantartással kapcsolatos cserék céljára.

6.3.4 Figyelemmel kísérési rendelkezések

Az átmeneti időszak alatt a tagállamok figyelemmel kísérik a következőket:

- Az államukon belül a piacon bevezetett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek száma és típusa;

- Amennyiben egy alrendszert bemutatnak engedélyezés céljára, biztosítják annak azonosítását, hogy a gyártó miért nem tanúsította a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet;

- Értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a nem tanúsított, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek részletes adatairól és a tanúsítás elmaradásának okairól.

7. A JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ ÁME VÉGREHAJTÁSA

7.1 Az ÁME végrehajtása

7.1.1 Újonnan épített, új tervezésű járművek

7.1.1.1 Fogalommeghatározások

A 7.1.1. és a 7.1.2.1. szakasz alkalmazásában:

- Az "A" fázis időtartama akkor kezdődik, amikor kijelölik a bejelentett szervezetet, és átadják számára a fejlesztendő, megépítendő vagy beszerzendő járművek leírását.

- A "B" fázis időtartama akkor kezdődik, amikor a bejelentett szervezet kiadja az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát, és akkor ér véget, amikor lejár annak érvényessége.

7.1.1.2 Általános tudnivalók

Bármely kérelmező kérheti az

- EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát és/vagy

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében a megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozat típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát,

a 6.2.1., illetve a 6.1.1. pontban meghatározott módon.

A kérelmező ezen ÁME 6. fejezetével összhangban kiválasztott bejelentett szervezettel közli az új jármű vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem kifejlesztésére és értékelésére irányuló szándékát. Ezzel a bejelentéssel együtt a kérelmező biztosítja az általa kifejleszteni, megépíteni vagy beszerezni kívánt jármű vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírását.

7.1.1.3 "A" fázis

A bejelentett szervezet kijelölésének napját követően a meghatározott járműnek a kijelölés napján érvényes ÁME szerinti tanúsítási alapját egy hétéves "A" fázis időtartamra rögzítik, kivéve az olyan meghatározott követelményeket, ahol a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikkét alkalmazzák.

Amennyiben az "A" fázis időtartama alatt hatályba lép az ÁME felülvizsgált változata - ezt is ideértve -, megengedett a felülvizsgált változat használata, egészében vagy részeiben, ha ahhoz mind a kérelmező, mind a bejelentett szervezet hozzájárul. Az ilyen megállapodásokat dokumentálni kell.

Pozitív értékelés után a bejelentett szervezet kiadja az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát az alrendszerre vagy a megfelelőségi és/vagy alkalmazhatósági nyilatkozat típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványát a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.

7.1.1.4 "B" fázis

a) Az alrendszerre vonatkozó követelmények

Az alrendszer ilyen típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy hétéves "B" fázis időtartamig érvényes még akkor is, ha új ÁME lép hatályba, kivéve a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikke alkalmazásának esetét. Ezen idő alatt azonos típusú új járművek új típusértékelés nélkül helyezhetők üzembe.

A hétéves "B" fázis időtartamának vége előtt értékelni kell a járművet az akkor hatályos ÁME szempontjából a hitelesítés alapjához képest megváltozott vagy új követelmények alapján.

- Ha eltérést kérnek és fogadnak el, az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy további hároméves "B" fázis időtartamig marad érvényben. A három év vége előtt megengedett az azonos értékelési és eltérés-kérelmezési eljárás újbóli lefolytatása.

- Ha az alrendszer konstrukciója megfelelő, az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy további hétéves "B" fázis időtartamig marad érvényben.

Amennyiben nem lép hatályba új ÁME a "B" fázis időtartamának végéig, a járművek értékelése nem kötelező, és a megfelelő hitelesítés egy további hétéves "B" fázis időtartamig marad érvényben.

b) Az átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozó követelmény

Az alrendszer ilyen típus- vagy konstrukcióvizsgálati vagy alkalmazhatósági tanúsítványa egy ötéves "B" fázis időtartamig érvényes még akkor is, ha új ÁME lép hatályba, kivéve a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikke alkalmazásának esetét. Ezen idő alatt azonos típusú rendszerelemek új típusértékelés nélkül helyezhetők üzembe.

Az ötéves "B" fázis időtartamának vége előtt értékelni kell a rendszerelemet az akkor hatályos ÁME szempontjából a hitelesítés alapjához képest megváltozott vagy új követelmények alapján.

Ha eltérést kérnek és fogadnak el, az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati vagy alkalmazhatósági tanúsítványa egy további hároméves "B" fázis időtartamig marad érvényben. A három év vége előtt csak egyszer megengedett az azonos értékelési és eltérés-kérelmezési eljárás újbóli lefolytatása.

7.1.2 Egy meglévő ÁME alapján tanúsított, újonnan épített, meglévő konstrukciójú jármű

Az alrendszer meglévő EK-hitelesítésének típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa annak kiadása után a "B" fázis hétéves időtartamáig érvényes még akkor is, ha új ÁME lép hatályba, kivéve az olyan meghatározott követelményeket, ahol a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 19. cikkét alkalmazzák. Ezen idő alatt azonos típusú új járművek új típusértékelés nélkül helyezhetők üzembe.

A hétéves "B" fázis időtartamának vége előtt értékelni kell a járművet az akkor hatályos ÁME szempontjából a hitelesítés alapjához képest megváltozott vagy új követelmények alapján.

- Ha eltérést kérnek és fogadnak el, az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványa egy további hároméves "B" fázis időtartamig marad érvényben. A három év vége előtt megengedett az azonos értékelési és eltérés-kérelmezési eljárás újbóli lefolytatása.

- Ha az alrendszer konstrukciója megfelelő, az EK-hitelesítés típus- vagy konstrukcióvizsgálati tanúsítványának egy további hétéves "B" fázis időtartamig kell érvényben maradnia.

Amennyiben nem lép hatályba új ÁME a "B" fázis időtartamának végéig, a járművek értékelése nem kötelező, és a megfelelő hitelesítés egy további hétéves "B" fázis időtartamig marad érvényben.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek esetében a 7.1.1.4. pontban leírt eljárás is érvényes az újonnan épített, egy meglévő ÁME alapján tanúsított meglévő konstrukciójú járművek esetében.

7.1.3 A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME előző verziója (2002) alapján nem tanúsított, újonnan épített, meglévő konstrukciójú járművek

Az újonnan épített, meglévő konstrukciójú, 2. kategóriájú járművek esetében, amelyek nem estek a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME előző verziójának (2002) hatálya alá, megengedett, hogy az ezen ÁME alkalmazásának időpontjától (azaz 2008 szeptember 1-jétől) számított négyéves átmeneti időszakban az említett járművek üzembe helyezését ezen nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME alkalmazása nélkül engedélyezzék. Ebben az esetben az e célra bejelentett nemzeti szabályok az irányadók. A négyéves átmeneti időszak végén el kell végezni az ezen nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME-nek való megfelelőség értékelését az érintett újonnan épített járművek üzembe helyezéséhez.

A 7.1.2. és 7.1.3. pontban említett meglévő konstrukció olyan konstrukciót jelent, amelyet már ezen ÁME alkalmazásának időpontja előtt használtak bizonyos típusú jármű gyártására és egy tagállamban már engedélyezték a típus üzembe helyezését.

7.1.4 Korszerűsítés vagy felújítás alatt álló járművek

A már üzemben lévő járművek esetében ez a szakasz a meglévő nagysebességű vonatokra vagy a nagysebességű működésre korszerűsített hagyományos járművekre vonatkozik, amelyet a 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja határoz meg.

A kérelem idején hatályban lévő ÁME követelményei szerinti új értékelésre csak ezen ÁME hatályán belüli módosítások esetén van szükség.

Az alábbiakban útmutatás található a korszerűsítésnek vagy felújításnak minősülő ilyen módosításokra vonatkozóan.

A következő felsorolás tájékoztató jellegű útmutatóként tartalmazza a járműkonstrukció újbóli értékelését szükségessé tevő módosításokat. A felsorolás nem kimerítő (a paraméterek alábbi változásai csak akkor érvényesek, ha a teljes változás az ÁME határain belül marad):

- A jármű futási paramétereit befolyásoló paraméterek olyan módosítása, amely meghaladja az egyszerűsített eljárást (λ). A λ meghatározása az EN 14363:2005 szabvány 5.5.5. pontjában található.

- Új konstrukciójú rugók, kapcsolókészülékek jármű/járműfelépítmény kormánymechanizmusok stb. felszerelése.

- Az egyszerűsített mérési eljárást igénylő alapfeltételek túllépése: A λ λ 1,1 biztonsági tényező "nemléte", ami azt jelenti, hogy az értékelt eredmények legalább 10 %-kal eltérnek a biztonsággal kapcsolatos határértékektől.

- Az üzemeltetésre, járműre és futóműre vonatkozó paraméterek meghaladják az EN 14363:2005 szabvány ("Vasúti alkalmazások - a járművek jóváhagyása érdekében végzett futásvizsgálat - a futási viselkedés vizsgálata és álló helyzetben végzett vizsgálatok") 3. táblázatában megállapított tűréseket.

- A Vmax érték több mint 10 km/h-val való megemelése

- A jármű teljes súlyának 10 %-ot meghaladó változtatása

- A statikus tengelyterhelés 1,5 tonnát meghaladó növelése

- Az alábbiak koncepcióinak módosítása:

- Vészkijáratok

- Tűzbiztonság

- Munkavédelem és környezetvédelem

- A vonat fedélzeti szabályozó és kezelő rendszerei, az alkalmazható szoftvert is ideértve

7.1.5 Zaj

7.1.5.1 Átmeneti időszak

Az ezen ÁME hatálybalépésének napján kezdődő 24 hónapos átmeneti időszakon belül megengedett ezen ÁME 4. szakaszában és 7.3. pontjában megállapítottaknál 2 dB(A) értékkel magasabb határértékek alkalmazása. Ez az engedmény az alábbi esetekre korlátozódik:

- ezen ÁME hatálybalépésének napján már aláírt vagy a tendereljárás befejező fázisában lévő szerződések és e szerződések további járművek beszerzéséről szóló opciói, vagy

- az említett átmeneti időszak alatt jelenlegi konstrukciójú új járművek beszerzéséről szóló szerződések.

A 24 hónapos átmeneti időszakot 60 hónapra kiterjesztik az olyan DMU-k esetében, ahol a dízelmotoronkénti teljesítmény nagyobb vagy egyenlő, mint 500 kW.

7.1.5.2 A járművek korszerűsítése vagy felújítása

Csak azt kell bizonyítani, hogy a korszerűsített vagy felújított jármű nem növeli a zajszintet a jármű korszerűsítés vagy felújítás előtti teljesítményéhez képest.

7.1.5.3 Kétlépcsős megközelítés

Ajánlatos, hogy a 2010. január 1. után megrendelendő új járművek esetében ezen ÁME 4.2.1.1. és 4.2.6.5.4. szakaszát 2 dB(A) csökkentéssel alkalmazzák 250 km/h, illetve 3 dB(A) csökkentéssel 300 és 320 km/h esetén. Ez az ajánlás csak alapul szolgál ezen ÁME 4.2.6.5.4. szakaszának felülvizsgálatához az ÁME 7.1.10. részben említett felülvizsgálati eljárásával összefüggésben.

7.1.6 Mobil illemhelyürítő kocsik (4.2.9.3. pont)

Első fázis: a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság együttesen megvizsgálja a vasúttársaság által ajánlott járműütemezési projektet, és azonosítja a kölcsönösen átjárható hálózat azon területeit a szóban forgó útvonalon, ahol (e járműütemezési projekt szerint) lehetővé kell tenni az illemhelyek ürítését, ha szükséges, és ahol nincs (vagy nincs elég) rögzített illemhelyürítő berendezés, amely lehetővé tenné ezt a műveletet az említett vonatokon.

Második fázis: a pályahálózat-működtető és a vasúttársaság közösen gazdasági tanulmányt készít, amelynek eredményeként módosítják a járműütemezést. E módosítások, amelyek a vonatok illemhelyeinek szükség szerinti ürítését lehetővé tevő területek számát és/vagy helyét érintik, a minimumra csökkentik az azokon a területeken elhelyezendő (ezen ÁME-nek megfelelő) mobil illemhelyürítő kocsik számát.

7.1.7 Tűzvédelmi intézkedések - anyagmegfelelőség

Az EN 45545-2 szabvány vagy ezen ÁME megfelelő mellékletének kiadásáig a 4.2.7.2.2. pont követelményeinek való megfelelés teljesítettnek tekintendő az anyag bejelentett nemzeti szabályok szerinti tűzbiztonsági követelményeinek igazolásával (a megfelelő üzemi kategória segítségével) az alábbi szabványok egyike alapján:

- a BS6853, a GM/RT2120 2. kiadása és az AV/ST9002 1 kiadása szerinti brit szabványok,

- az NF F 16-101:1988 és az NF F 16-102/1992 francia szabványok,

- a DIN 5510-2:2003 német szabvány, ideértve a 2. tűzbiztonsági kategória toxicitási méréseit (a szabványt jelenleg toxicitási követelményekkel egészítik ki, a kiegészítés elkészültéig indokolt esetben más szabványok toxicitási követelményei használhatók),

- az UNI CEI 11170-1:2005 és az UNI CEI 11170-3:2005 olasz szabványok,

- a PN-K-02511:2000 és a PN-K-02502:1992 lengyel szabványok.

7.1.8 A nemzeti, kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi megállapodások alapján üzemelő járművek

7.1.8.1 Meglévő megállapodások

A tagállamok ezen ÁME hatálybalépésétől számított fél éven belül értesítik a Bizottságot az alábbi olyan megállapodásokról, amelyek alapján ezen ÁME (a járművek ezen ÁME 2. fejezetében meghatározott konstrukciója, felújítása, korszerűsítése, üzembe helyezése, működése és kezelése) hatálya alá tartozó járművek üzemelnek:

- állandó vagy ideiglenes jelleggel megkötött nemzeti, kétoldalú vagy többoldalú megállapodások a tagállamok/biztonsági hatóságok és a vasúttársaságok vagy pályahálózat-működtetők között,

- kétoldalú vagy többoldalú megállapodások a vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők vagy a tagállamok/biztonsági hatóságok között,

- nemzetközi megállapodások egy vagy több tagállam, és legalább egy harmadik ország között, illetve tagállamok vasúti vállalkozásai vagy infrastruktúra-működtetői és legalább egy harmadik ország vasúti vállalkozásai vagy infrastruktúra-működtetői között.

Az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó járművek folyamatos üzemeltetése, illetve karbantartása akkor megengedett, amennyiben azok megfelelnek a közösségi jogszabályoknak.

Az Európai Vasúti Ügynökség és a Bizottság értékeli, hogy e megállapodások mennyire egyeztethetők össze a közösségi jogszabályokkal, köztük azok megkülönböztetést kizáró rendelkezéseivel és ezen ÁME-vel, és megteszi a szükséges intézkedéseket, például felülvizsgálja ezen ÁME-t az esetleges konkrét esetekkel vagy átmeneti intézkedésekkel való kiegészítése érdekében.

A RIC megállapodásról nem kell értesítést küldeni, mert ismert.

7.1.8.2 Jövőbeni megállapodások

Minden jövőbeni megállapodás vagy a meglévő megállapodások jövőbeni módosítása - különösen azoké, amelyek olyan járművek beszerzéséről szólnak, amelyek konstrukciója nincs tanúsítva az ÁME-k alapján - figyelembe veszi a közösségi jogszabályokat és ezen ÁME-t. A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen megállapodásokról, illetve módosításokról. Ekkor alkalmazni kell a 7.1.7.1. pontban megállapítottal megegyező eljárást.

7.1.9 Az ÁME felülvizsgálata

A 2004/50/EK irányelvvel módosított 96/48/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Hivatal felelős a felülvizsgálat elkészítéséért és az ÁME-k korszerűsítéséért, valamint a megfelelő ajánlások megtételéért az irányelv 21. cikkében említett bizottság felé a technológia és a szociális követelmények terén bekövetkezett fejlődés figyelembevétele érdekében. Emellett más ÁME-k folyamatos elfogadása és felülvizsgálata ezt az ÁME-t is érintheti. Ezen ÁME javasolt változtatásait szigorú felülvizsgálatnak vetik alá, és hároméves irányadó időközönként kiadják a naprakésszé tett ÁME-ket.

Az Ügynökséget a kérelmező a 6.1.4. vagy 6.2.4. szakasz szerint értesíti a fontolóra vett összes innovatív megoldásról; ha a kérelmező elmulasztja ezt megtenni, akkor a bejelentett szervezetek teszik meg annak meghatározása érdekében, hogy a jövőben felvehető-e az ÁME-be.

Ezt követően az Ügynökségnek a 6.1.4. és 6.2.4. szakasz szerint kell eljárnia.

7.2 A járművek kompatibilitása más alrendszerekkel

A nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME végrehajtásának meg kell felelnie a járművek és a rögzített berendezések közötti teljes kompatibilitásra vonatkozó követelményeknek, ideértve a nagysebességű transzeurópai hálózat infrastruktúra, az energia és ellenőrzés-irányítás alrendszerét

Ezt követően a járművekre vonatkozó végrehajtási módszerek és azok szakaszai a következő feltételektől függenek:

- A nagysebességű infrastruktúrára, energiára, ellenőrző-irányító és jelzőberendezésekre és üzemeltetésre vonatkozó ÁME-k végrehajtásának alakulása,

- a járművek üzemi beosztásai (ütemezései).

A fedélzeti ellenőrző-irányító rendszer áttérési stratégiáját a 2006. évi ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 7.2.2.5. pontja írja le.

A műszaki összeegyeztethetőségi követelmény biztosítására, valamint a fent említett feltételek figyelembe vételére szolgáló eszközök a következők:

- Az infrastruktúra-nyilvántartás;

- A járműnyilvántartás.

7.3 Különleges esetek

7.3.1 Általános tudnivalók

A következő különleges rendelkezések a következő különleges esetekben engedélyezettek.

Ezeket a különleges eseteket két kategória szerint csoportosítják: állandóan ("P" esetek) vagy ideiglenesen ("T" esetek) alkalmazandó rendelkezések. Javasolt, hogy az ideiglenes esetek célrendszerét a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzés szerint 2010-ig ("T1" esetek), illetve 2020-ig ("T2" esetek) érjék el.

7.3.2 Különleges esetek felsorolása

7.3.2.1 Általános különleges eset az 1 524 mm-es nyomtávú hálózaton

"P" (állandó) kategória

Finnország területén és a haparandai svéd határátkelőhelyen (1 524 mm) az 1 524 mm-es nyomtávú hálózat számára épített forgóvázakat, kerékpárokat és a nyomtávok kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekkel kapcsolatos kapcsolódási pontjait és/vagy alrendszereket csak akkor fogadják el, ha megfelelnek a nyomtávok kapcsolódási pontjaival kapcsolatos következő finnországi különleges eseteknek. A fent említett korlátozás (1 524 mm-es nyomtáv) sérelme nélkül a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő összes rendszerelem és/vagy ezen ÁME 1 435 mm-es nyomtávra vonatkozó követelményeinek megfelelő alrendszert elfogadják a torniói finn határátkelőhelyen (1 435 mm) és az 1 435 mm-es pályákon lévő vasúti komp kikötőkben.

7.3.2.2 Kapcsolókészülékek és a vonatok mentésére szolgáló kocsikapcsoló berendezések (4.2.2.2. pont):

"P" (állandó) kategória

Az ütközők középvonalai közötti megengedett távolság 1 830 mm. Az is megengedhető, hogy ezeket a kocsikat SA-3 kapcsolókészülékkel szereljék fel oldalütközőkkel vagy azok nélkül

Amennyiben az ütközők középvonalai közötti távolság 1 790 mm, az ütköző lemezeinek szélét 40 mm-rel megnöveljék külső irányban.

7.3.2.3 Utaslépcső (4.2.2.4.1. pont)

Megjegyzés: a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó ÁME különleges eseteit később fogják itt feltüntetni.

7.3.2.4 Járműszelvény (4.2.3.1. pont)

"P" (állandó) kategória

A Finnországban való működésre tervezett járműveknek (1 524 mm) meg kell felelniük az R. mellékletben meghatározott FIN 1 szelvénynek

"P" (állandó) kategória

Nagy-Britanniában a korszerűsített vonalakon való tervezett vonatok ezen ÁME C. mellékletében meghatározottak szerint megfelelnek az "UK1 (2. kiadás)" szerkesztési szelvénynek.

"P" (állandó) kategória

Az írországi és észak-írországi hálózatok vonalain való közlekedésre tervezett vonatok rakszelvénye összeegyeztethető a szabványos ír űrszelvénnyel.

7.3.2.5 A jármű tömege (4.2.3.2. pont)

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 3.1.4. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 3.1.5. pontja határozza meg.

7.3.2.6 A kerékpárok elektromos ellenállása (4.2.3.3.1. pont)

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 3.5.2. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 3.5.3. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 3.5.4. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 6.4. pontja határozza meg.

7.3.2.7 A 2. kategóriájú vonatok hőnfutásjelzése (4.2.3.3.2.3. pont)

"P" (állandó) kategória

A pályahálózat-működtető és a vasúttársaság közötti megállapodást kell kérni a vonatok vonatazonosító rendszerekkel történő azonosítása és a fentiektől eltérő egyeztetett különleges riasztási szintek alkalmazása érdekében.

A finnországi hálózaton (1 435 mm-es nyomtávon) való használatra tervezett járművek esetében a tengelyágy alsó részén lévő célterületnek, amelynek akadálymentesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a pálya melletti hőnfutásjelző általi megfigyelést, az alábbi jellemzőkkel kell bírnia:

- 50 mm legkisebb megszakítás nélküli hossz legalább 1 020 és legfeljebb 1 140 mm keresztirányú távolságban a kerékpár közepétől

- 15mm legkisebb megszakítás nélküli hossz legalább 885 és legfeljebb 903 mm keresztirányú távolságban a kerékpár közepétől

A tengelyágy alsó részének, amelynek akadálymentesnek kell lennie, hogy lehetővé tegye a pálya melletti hőnfutásjelző általi megfigyelést (lásd az alábbi ábrát), a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

- központosítva kell elhelyezkednie a kerékpár középvonalán,

- legkisebb hossz L (mm) = 200 mm

7.3.2.8 Kerék-sín érintkezés (kerékprofilok) (4.2.3.4.4. pont)

"P" (állandó) kategória

A finnországi vonalakon való közlekedésre tervezett vonatok kerékpárjainak összeegyeztethetőeknek kell lenniük az 1 524 mm-es nyomtávval.

"P" (állandó) kategória

Az írországi és észak-írországi vonalakon való közlekedésre tervezett vonatok kerékpárjainak összeegyeztethetőeknek kell lenniük az 1 602 mm-es nyomtávval.

7.3.2.9 Kerékpárok (4.2.3.4.9. pont)

"P" (állandó) kategória

A kerékpárok és kerekek 1 520 és 1 524 mm-es nyomtávval kapcsolatos méretei az M. melléklet M.2. táblázatában találhatók.

7.3.2.10 A vonat maximális hossza (4.2.3.5.)

"P" (állandó) kategória

A 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME tartalmaz egy különleges esetet a brit hálózatra vonatkozóan, amely előírja, hogy a korszerűsített vonalakon lévő peronok hasznos hossza legalább 300 m legyen. A brit hálózaton való közlekedésre tervezett nagysebességű vonatok hosszának kompatibilisnek kell lennie az olyan peronok hosszával, ahol azok megállását tervezik.

"P" (állandó) kategória

A 2006. évi nagysebességű infrastruktúrára vonatkozó ÁME tartalmaz egy különleges esetet a görög hálózatra vonatkozóan, amely előírja, hogy a meghatározott korszerűsített vonalakon lévő peronok hasznos hossza legalább 150 és 300 m között legyen, részletesen leírva az említett különleges esetben.

A görög hálózaton való közlekedésre tervezett és a nagysebességű vasúti járművekre vonatkozó ÁME-nek megfelelő vonatok hosszának kompatibilisnek kell lennie az olyan peronok hosszával, ahol azok megállását tervezik.

7.3.2.11 Homokszórás (4.2.3.10.)

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 6. pontja határozza meg.

7.3.2.12 Fékezés (4.2.4. pont):

7.3.2.12.1 Általános tudnivalók

"P" (állandó) kategória

Ha a névleges sebesség meghaladja a 140 km/h-t, legalább egy forgóvázat mágneses vágányfékkel kell felszerelni. Ha a névleges sebesség meghaladja a 180 km/h-t, legalább mindkét forgóvázat mágneses vágányfékkel kell felszerelni. A vágányfékeket mindkét esetben el kell látni hevítéssel

A fékek meredek lejtőn megvalósuló teljesítményére vonatkozó követelmények nem érvényesek az 1 524 mm-es nyomtáv esetében.

Az 1 524 mm-es nyomtávú járművek esetében a rögzítőféket úgy kell megtervezni, hogy megtartsa a teljesen megterhelt járműveket egy 2,5 %-os lejtőn 0,15 legnagyobb tapadás mellett, szélcsendben.

7.3.2.12.2 Örvényáramú vágányfékek (4.2.4.5. pont)

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 5.2.3. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

A svédországi hálózaton nem megengedett az örvényáramú vágányfékek vészfékezésre vagy üzemi fékezésre való használata.

7.3.2.13 Környezeti feltételek (4.2.6.1. pont)

"P" (állandó) kategória

Páratartalom

A levegő hőmérsékletének a jármű egyes helyein történő hirtelen változásait legfeljebb 60 °K eltéréssel kell figyelembe venni.

7.3.2.14 A vonat aerodinamikája

7.3.2.14.1 A peronon álló utast érő aerodinamikus terhelés (4.2.6.2.2. pont)

"P" (állandó) kategória

A nyílt terepen vtr = 200 km/h referenciasebességgel (vagy vtr,max üzemi végsebességgel, ha az kisebb, mint 200 km/h) haladó teljes hosszúságú vonat következtében a levegő sebessége meghaladhatja az uσ = 11,5 m/s értéket a peron felszínétől számított 1,2 m magasságban és a vágánytengelytől számított 3,0 m távolságban a teljes vonat elhaladása közben (a leáramlást is ideértve). Az értékelés során használt peronnak 915 mm magasnak vagy alacsonyabbnak kell lennie. Az összes többi vizsgálati feltételt a 4.2.6.2.2. pont állapítja meg.

7.3.2.14.2 Nyomásterhelések nyílt terepen (4.3.6.2.3. pont)

"P" (állandó) kategória

Az egyesült királyságbeli korszerűsített vonalakon a megengedett legnagyobb nyomásváltozás (Δp2σ) 665 Pa az összes vonat esetében.

7.3.2.14.3 Legnagyobb nyomásingadozás az alagutakban (4.2.6.4. pont)

"P" (állandó) kategória

Figyelembe véve számos 54 m2 keresztmetszetű alagutat, amelyeken 250 km/h sebességgel haladnak át, és azokat, amelyek 82,5 m2 keresztmetszetűek, és amelyeken az áthaladási sebesség 300 km/h, az olasz hálózaton közlekedő vonatoknak meg kell felelniük a 24. táblázatban megállapított követelményeknek:

24. táblázat

A kölcsönös átjárhatóságra képes vonatra vonatkozó követelmények nem görbült, csőszerű alagútban való egyedüli közlekedés esetén (Olaszország különleges esete)

Amennyiben a szerelvény nem teljesíti a 24. táblázatban meghatározott értékeket, az erre a vonatra vonatkozó üzemeltetési szabályokat az infrastruktúra működtetője által közzétett szabályok alkalmazásával határozzák meg.

7.3.2.15 A külső zaj határértékei (4.2.6.5. pont)

7.3.2.15.1 Az állási zaj határértéke (4.2.6.5.2. pont)

"P" (állandó) kategória

A DMU-k esetében az LpAEq,T állási zaj határértéke 77 dB(A).

7.3.2.15.2 Az indulási zaj határértéke (4.2.6.5.3. pont)

"P" (állandó) kategória

4500 kW-nál nagyobb teljesítményű villanymozdonyok esetében a kerék nyomkarimájánál a legnagyobb LpAFmax indulási zaj 84dB(A).

7.3.2.16 Tűzoltó készülék (4.2.7.2.3.2. pont)

"T2" (ideiglenes) kategória

A nemzeti szabályozás aktualizálási folyamatának időtartamát figyelembe véve megengedett, hogy az olasz hálózatokon a nemzeti útvonalakon közlekedő hazai vonatokat hordozható száraz poroltókkal szereljék fel.

A hordozható száraz poroltóknak megfelelőknek és kellő számúaknak kell lenniük, és megfelelő helyen kell elhelyezni azokat.

7.3.2.17 Kürtök (4.2.7.4.2.1. pont)

"P" (állandó) kategória

A 2. kategóriájú vonatokat két eltérő hanggal rendelkező kürttel látják el. A figyelmeztető hangjelző kürtök hangját úgy tervezik meg, hogy felismerhetően vonattól eredjen, és ne hasonlítson a közúti közlekedésben, gyárakban vagy más általános figyelmeztető eszközökben használt figyelmeztető eszközök hangjára. Két külön megszólaltatható figyelmeztető kürtöt kell használni. A figyelmeztető kürt hangjának alapfrekvenciái a következők:

- magas hang

:

800 Hz ± 20 Hz

- mély hang

:

460 Hz ± 20 Hz

"T2" (ideiglenes) kategória

A nemzeti szabályozás aktualizálási folyamatának időtartamát figyelembe véve megengedett, hogy az olasz hálózatokon a nemzeti útvonalakon közlekedő hazai vonatokat az alábbi alapfrekvenciájú kürtökkel szereljék fel:

- magas hang

:

660 Hz ± 15 Hz

- mély hang

:

370 Hz ± 10 Hz

E frekvenciákon a hangnyomás szintjének 120 és 125 dB között kell lennie a 4.2.7.4.2. pontban ismertetett mérési módszert alkalmazva.

7.3.2.18 Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer (4.2.7.9. pont)

7.3.2.18.1 A kerékpár helye (4.2.7.9.2. pont)

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 2.1.5. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 2.1.6. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 2.1.8. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 2.1.9. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 6,2. pontja határozza meg.

7.3.2.18.2 Kerekek (4.2.7.9.3. pont)

"P" (állandó) kategória

A skandináviai éghajlati viszonyok miatt általában különleges kerékanyagot használnak Finnországban és Norvégiában. Ez hasonló az ER8-hoz, de megnövelték a mangán- és szilíciumtartalmát a lepattogzás elleni fokozott védelem érdekében. A belföldi forgalomban akkor használható ez az anyag, ha a felek hozzájárulnak.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 2.2.2. pontja határozza meg.

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 2.2.4. pontja határozza meg.

7.3.2.19 Áramszedő (4.2.8.3.6. pont)

"P" (állandó) kategória

A finn hálózaton közlekedő vonatokat 1 950 mm-es áramszedővel kell felszerelni. Az áramszedőfej profiljának meg kell felelnie az alábbi előírásoknak:

- Szigetelőanyagból készült kürt (kinyúló hossz: 200 mm)

- A csúszóbetét legkisebb hossza 1 100 mm

- A gyűjtőfej vezetési tartománya 1 550 mm

- Az áramszedőfej hossza 1 950 mm

A munkavezeték normál magassága 6 150 mm (min. 5 600 és max. 6 500 mm)

Az áramszedő fejek legnagyobb szélességének 400 mm-nek kell lennie a pálya mentén.

"T2" kategória

Az egyenáramú hálózatokon megengedett a rézből és acélból készült csúszóbetétek használata

"P" kategória

Az egyenáramú hálózatokon közlekedő vonatok felszerelhetők 1 950 mm széles áramszedőfejekkel.

"P" kategória

A Franciaországban és Svájcban közlekedő nagysebességű vonatokat fel lehet szerelni 1 450 mm széles áramszedőfejekkel.

"P" (állandó) kategória

A II. és III. kategóriájú vonalakon és az 1 600 mm-es euroáramszedő követelményeinek megfelelő állomásokon a felsővezetéki berendezések cseréjét célzó beruházás tiltó jellegű. Az ilyen vonalakon áthaladó vonatokat 1 950 mm-es másodlagos áramszedőkkel kell felszerelni a legfeljebb 230 km/h-s közepes sebességű közlekedés esetében úgy, hogy a transzeurópai hálózat ezen részein a felsővezetéki berendezéseket nem kell előkészíteni az euroáramszedők használatára. Ezeken a területeken oldalszél esetében megengedett, hogy a munkavezeték legfeljebb 550 mm-re mozduljon el oldalirányban a vágánytengelyre állított merőleges síkhoz képest. A II. és III. kategóriájú vonalakkal kapcsolatos jövőbeni tanulmányok során figyelembe kell venni az euroáramszedőket a választás megfelelőségének bizonyítása érdekében.

"P" (állandó) kategória

A II. és III. kategóriájú vonalak esetében az áramszedőfejeknek nem kötelező szigetelt szarvakkal rendelkezniük, kivéve, ha az meghatározott útvonalak esetében engedélyezett.

A II. és III. kategóriájú vonalak esetében az áramszedőfej vezetési tartományának 1 300 mm-nek kell lennie.

Az áramszedőknek 2,1 m munkaszélességgel kell rendelkezniük.

Az áramszedő fejek legnagyobb szélességének 400 mm-nek kell lennie a pálya mentén.

"P" (folyamatos) kategória

A II. és III. kategóriájú vonalakon áthaladó vonatokat 1 800 mm-es másodlagos áramszedőkkel kell felszerelni a legfeljebb 230 km/h-s közepes sebességű közlekedés esetében

Az Öresund-hídon keresztül Svédországba tartó forgalom esetében megengedettek az 1 950 mm-es áramszedők.

A kapacitív teljesítménytényező nem megengedett a 16,5 kV-ot meghaladó feszültségeken, mert a felsővezeték túl magas feszültsége azzal a kockázattal jár, hogy megnehezíti más járművek számára a visszatápláló fékezés használatát.

Visszatápláló üzemmódban (elektromos fékezéskor) a vonat semmilyen visszatáplált teljesítmény esetében sem viselkedhet 60 kVAr-nél nagyobb kondenzátorként, azaz visszatáplálás közben tilos a kapacitív teljesítménytényező. A 60 kVAr kapacitív meddő teljesítmény kivétele lehetővé teszi, hogy a vonat/vontatóegység nagyfeszültségű oldala szűrővel rendelkezzen. Ezek a szűrők alapfrekvencián nem haladhatják meg a 60 kVAr kapacitív meddő teljesítményt.

"P" (folyamatos) kategória

Egyes II. és III. kategóriájú vonalakon és állomásokban nem megengedett az 1 600 mm-es euroáramszedő használata. Az ilyen vonalakon áthaladó vonatokat 1 950 mm-es másodlagos áramszedőkkel kell felszerelni a legfeljebb 230 km/h-s közepes sebességű közlekedés esetében

A II. és III. kategóriájú vonalakon és az 1 600 mm-es euroáramszedő követelményeinek megfelelő állomásokon a felső munkavezetékek cseréjét célzó beruházás tiltó jellegű. Az ilyen vonalakon áthaladó vonatokat 1 950 mm-es másodlagos áramszedőkkel kell felszerelni a legfeljebb 230 km/h-s közepes sebességű közlekedés esetében úgy, hogy a transzeurópai hálózat ezen részein a felső munkavezetékeket nem kell előkészíteni az euroáramszedők használatára. Ezeken a területeken oldalszél esetében megengedett, hogy a munkavezeték legfeljebb 550 mm-re mozduljon el oldalirányban a vágánytengelyre állított merőleges síkhoz képest. A II. és III. kategóriájú vonalakkal kapcsolatos jövőbeni tanulmányok során figyelembe kell venni az euroáramszedőket a választás megfelelőségének bizonyítása érdekében.

A II. és III. kategóriájú vonalakon a Nagy-Britanniában használt járművek áramszedőinek az alábbi ábrán meghatározott szelvényen belül kell maradniuk. Ez abszolút szelvény, nem pedig módosítható referenciaprofil. A megfelelőség bizonyításának eszköze nyitott kérdés

Az ábra azt a legnagyobb szelvényt mutatja, amelyen belül kell maradnia az áramszedő mozgásának. A szelvényt a vágány tűrése által megengedett legszélső vágánytengely-pozícióba kell helyezni, amely itt nem látható. A szelvény nem referenciaprofil.

Minden sebességen a vonal sebességéig; legnagyobb dőlés; legnagyobb szélsebesség, amelyen lehetséges az akadálytalan működés és a szélsőséges szélsebesség:

és

Ahol:

H = a szelvény tetejének magassága a sínkorona fölött (mm). A méret a munkavezeték magasságának és az emelési tűrésnek az összege.

További lehetőséget kell biztosítani a csúszóbetét kopása miatt.

"P" (állandó) kategória

Az Olaszországban és Svájcban közlekedő nagysebességű vonatokat fel lehet szerelni 1 450 mm széles áramszedőfejekkel.

7.3.2.20 Kapcsolódási pontok az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerrel (4.2.8.3.8. pont)

"P" (állandó) kategória

Ezt a különleges esetet az ellenőrző-irányító és jelző alrendszer ÁME 1. függeléke A. mellékletének 3.6.1. pontja határozza meg.

7.3.2.21 Az illemhelyürítő rendszer csatlakozói (4.2.9.3. pont)

"P" (állandó) kategória

Az ürítési és öblítési csatlakozóknak és azok tömítéseinek meg kell felelniük az M. melléklet VI. részében található M VI1 és M VI2 ábrának.

7.3.2.22 Vízfeltöltő adapterek (4.2.9.5. pont)

"P" (állandó) kategória

A vízfeltöltő adaptereknek meg kell felelniük az M. melléklet VII. részében található M VII3 ábrának.

7.3.2.23 Tűzvédelmi szabványok (7.1.6. pont)

"T" (ideiglenes) kategória

Az EN 45545-2 szabvány kiadásáig a FIR szabványokra vonatkozó spanyolországi szabályokat (DT-PCI/5A) kell alkalmazni.

AZ ÁME MELLÉKLETEI

Járművek alrendszer

A. MELLÉKLET

Passzív biztonság - törésbiztosság

A.1. A statikus és a passzív biztonsági követelmények részletes leírása

A.1.1. A statikus ellenállás részletes mechanikai határjellemzői

A tömegre és a statikus ellenállásra vonatkozó részletes mechanikai határjellemzők leírását a legalább a P-II kocsiszekrények hosszanti és függőleges irányú statikus terhelésére vonatkozó EN 12663:2000 szabvány tartalmazza.

A nyomásterhelés vizsgálatát az ezen ÁME 4.2.6.4. pontjában meghatározott statikus követelmény segítségével kell elvégezni.

A.1.2. A passzív biztonsági szilárdság részletes mechanikai határjellemzői

A.1.2.1. A tömeg definíciója

A tömegnek magában kell foglalnia a kocsiszekrény padlójához rögzített utasülések tömegének 50 %-át.

A.1.2.2. Dinamikus szilárdság

A passzív biztonság tanúsítására négyféle ütközési forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyek az első járművet magában foglaló konfiguráció valamennyi kombinációjára vonatkoznak (egyenes vonalú, fékezetlen).

- 1. forgatókönyv

- Két azonos vonat (önálló egységekből álló vonatszerelvény vagy fix szerelvény) ütközése 36 km/h relatív sebesség mellett.

- 2. forgatókönyv

- Egy vonat (önálló egységekből álló vonatszerelvény vagy fix szerelvény) és egy oldalütközővel felszerelt vasúti jármű ütközése 36 km/h sebesség mellett. A vasúti járműnek 80 tonna tömegű négytengelyes áruszállító kocsinak kell lennie az A.5. pontban meghatározottak szerint.

- 3. forgatókönyv

- Ütközés 110 km/h sebesség mellett szintbeli vasúti átjáróban egy 15 t tömegű teherautónak megfelelő akadállyal, az A.5. pontban meghatározottak szerint.

- 4. forgatókönyv

- Ütközés egy kis méretű vagy alacsony akadállyal, például autóval vagy állattal, amelyet a terelőlap jellemzőinek a meghatározásával lehet megállapítani.

A.1.2.3. Értékelési kritériumok

Mozdony, motorkocsi vagy vezethető kocsi értékeléséhez fix szerelvényt kell használni. A mozdony, a motorkocsi vagy a vezethető kocsi törésbiztossági tervének létrehozásához a mozdony, a motorkocsi vagy a vezethető kocsi kizárólag első járműnek tekinthető.

Különböző hátsó kocsikkal felszerelt vonat vizsgálatakor csak az azonos járműveket kell figyelembe venni az 1. forgatókönyv szerinti értékek kiszámításakor.

Egy kocsi vizsgálatakor olyan fix szerelvényt kell használni, amelyben a kocsi a mozdony, a motorkocsi vagy a vezethető kocsi mögötti pozícióban van.

Minden esetben pontosan meg kell határozni azt a fix szerelvényt, amelyre vonatkozóan az érvényesítést végrehajtják.

Az ezen ÁME-nek megfelelő valamennyi járművet, amely rendelkezik a fix szerelvény első járműve mögötti első kocsira vonatkozó alábbi jellemzőkkel, a vonat további tanúsítása nélkül el kell fogadni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vonatokhoz való használatra.

- A tömeg legfeljebb a fix szerelvény első járműve mögötti első kocsi tömegével lehet egyenlő.

- Az erő csúcsértéke legfeljebb a fix szerelvény első járműve mögötti első kocsi tömege által kifejtett erő csúcsértékével lehet egyenlő.

- Az erő középértéke legfeljebb a fix szerelvény első járműve mögötti első kocsi által az első járműre kifejtett erő középértékével lehet egyenlő. A középszinteknek az alakváltozást okozó ütés szerinti összehasonlításához az energialöket jellemzőit kell alkalmazni. Az energialöket görbéjének egyenlőnek vagy alacsonyabbnak kell lennie, mint a referenciajármű görbéje.

A.2. A passzív biztonságra vonatkozó részletes előírás

A ráfutás kockázatát csökkenteni kell a vonat végeinél, valamint a vonatot alkotó járművek között.

A gyűrődési zónákban kialakuló erők hatására nem jöhetnek létre az A.3. pontban az utasterekre és a mozgástérre előírt elfogadhatósági kritériumokat meghaladó lassulási középértékek.

Valamennyi forgatókönyv esetében az elfoglalt területek nem szenvedhetnek olyan mértékű alakváltozást vagy benyomódást, ami veszélyezteti a tervezett mozgástér betartását, illetve az utasok által elfoglalt területek szerkezeti integritását.

Az akadályok, például autók és nagy állatok által okozott kisiklás valószínűségének csökkentése érdekében terelőlapot kell felszerelni a vonat első járművére.

A vonat végein található vezetőfülkéknek legalább egy olyan ajtóval vagy átjáróval kell rendelkezniük, amely vészhelyzet esetén elérési útvonalat biztosít a mentőszemélyzet számára.

Az elfogadhatósági kritériumokat az A.3. pont határozza meg, és az A.4. pontnak megfelelő érvényesítési eljárást kell végrehajtani.

A.3. Elfogadhatósági kritériumok

A.3.1. A ráfutás kockázatának csökkentése

A ráfutás korlátozására vonatkozó elfogadhatósági kritériumok értelmében az 1. forgatókönyv kiegészítő szimulációja során igazolni kell, hogy 40 mm-es kezdeti függőleges eltolási feltételek között bármelyik forgóváz kerékpárjai nem emelkednek meg, és a jármű betartja a mozgási területre és a lassulási határértékre vonatkozó követelményeket. Ezek a kritériumok önmagukban elegendőek a ráfutási ellenállás érvényesítésére.

A.3.2. Lassulási határérték

A lassulási középértékre vonatkozó elfogadhatósági kritérium az elfoglalt területeken 5 g. A középérték kiszámításánál azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely attól az időponttól, amikor a nettó sarunyomás először meghaladja a nulla értéket, addig az időpontig tart, amikor a nettó sarunyomás (először) eléri a nullát, a vonathoz tartozó, az ütközésben részt vevő valamennyi jármű esetében.

A.3.3. A mozgástér és az utasok által elfoglalt területek szerkezeti integritásának megtartása

A vezetőfülkében egy legalább 0,75 m hosszú mozgásteret kell fenntartani a vezető számára.

Az utasok által elfoglalt területek integritására vonatkozó elfogadhatósági kritériumoknak legfeljebb 1 %-ra kell korlátozniuk a kocsiszekrény kezdeti hosszúságából mért 5 méter feletti bármilyen csökkentést (a gyűrődési zónák kivételével), vagy elő kell írniuk, hogy a plasztikus alakváltozás ezeken a védett területeken csak 10 %-nál kisebb lehet.

Amennyiben ideiglenesen elfoglalt területek (a 4.2.2.3.2. pontban meghatározottak szerint) egymás melletti, és 250 mm-nél nagyobb oldalmérettel rendelkező részeit alkalmazzák gyűrődési zónaként, ebben a zónában a hosszanti irányú térköz 30 %-nál nagyobb mértékben nem csökkenthető.

A következő ábra azokra a területekre vonatkozó példákat mutat be, amelyekre a hosszanti irányú térközre vonatkozó követelmények érvényesek:

A.3.4 Alacsony akadály elleni védelem

Terelőlapot kell felszerelni a vonat első járművére, amelynek az alsó éle olyan alacsonyan legyen, amennyire azt az űrszelvény méretei lehetővé teszik, és a következő hosszanti statikus követelmények alapján kell hitelesíteni, melyeket külön-külön kell teljesíteni:

- 300 kN a középvonalon

- 250 kN a középvonaltól 750 mm-re

A vízszintes erőknek egy legfeljebb 500 x 500 mm-es területre kell hatniuk (amekkorát a kapcsolókészülék mozgását biztosító burkolat és a terelőlap megfelelő felületének maximális mérete lehetővé tesz).

Az eredő erő magassága a sínkorona szintjétől mérve legfeljebb 500 mm lehet.

A terhelések hatására nem jöhet létre maradandó alakváltozás. A terelőlap statikus ellenállásának meg kell felelnie az EN 12663:2000 szabvány 3.4.2. pontjának.

A.4. Érvényesítési módszer

A.4.1. Eljárás:

A passzív biztonsági célkitűzéseket a teljes vonatra határozták meg. Mivel nem lenne célszerű tesztelés útján kiértékelni a teljes vonat viselkedését, ezért a célok elérését olyan dinamikus szimuláció segítségével kell érvényesíteni, amely megfelel a tervezett ütközési forgatókönyveknek. A numerikus szimuláció alkalmazása önmagában is elegendő a szerkezet viselkedésének pontos megítélésére azokon a területeken, ahol az alakváltozás korlátozott. A gyűrődési zónákban azonban a érvényesítési programnak a numerikus modellek megfelelő vizsgálatokkal való hitelesítését is magában kell foglalnia (kombinált módszer).

Új szerkezettípus esetén a kombinált módszer fő lépései az alábbiakban olvashatók.

- 1. lépés: Nem szerkezeti energiaelnyelő készülékek és gyűrődési zónák vizsgálata

- Dinamikus vizsgálatot kell végrehajtani teljes méretű próbadarabokon a törésbiztos elemek teljesítményének biztosítása és a kalibráláshoz szükséges adatok rendelkezésre bocsátása érdekében.

- A tesztkonfigurációt a következő célok figyelembevételével kell meghatározni:

- valamelyik forgatókönyv lehető legpontosabb követése

- a kalibrálás megkönnyítése

- az energiaelnyelés maximális kapacitásának kihasználása

- az adott típus releváns/sajátos viselkedésének kimutatása

- 2. lépés: A szerkezet numerikus modelljének kalibrálása

- Az 1. lépésben leírt teljes méretű teszt végrehajtását követően a gyártónak a vizsgálati eredmények és a megfelelő numerikus szimuláció összevetésével kalibrálnia kell a numerikus modellt.

- A modell érvényesítésének két lényeges fázist kell tartalmaznia a vizsgálat és a numerikus szimuláció eredményeinek összehasonlítása során:

- a szerkezet általános viselkedése, azok a területek, ahol plasztikus alakváltozások jöhetnek létre, valamint az energiaelnyelési jelenségek sorozata,

- az összes vizsgálati eredmény, különösen az erőszintek és a szerkezet fontos részei elmozdulásának részletes elemzése.

- 3. lépés: Az ütközési forgatókönyvek numerikus szimulációja

- Létre kell hozni az egyes járműszerkezetek háromdimenziós modelljét, amelyet maradandó alakváltozás hatásának tesznek ki.

- A modellnek tartalmaznia kell a vezetőfülkét vagy az első jármű deformálódó szerkezeteit (a 2. lépésben kalibrált modell), valamint a kocsiszekrény fennmaradó részének teljes háromdimenziós modelljét. (Általában csak az első vagy az első két járműmodellnek kell részletesen magában foglalnia az energiaelnyelő készülékeket és a deformálódó szerkezetet. A vonat fennmaradó járműveit olyan koncentrált tömegként, rugós rendszerként stb. kell vizsgálat alá helyezni, amely a járművek általános viselkedését reprezentálja.)

- Amennyiben a kocsiszekrények a középvonalhoz képest szimmetrikusak, félmodell is használható.

- Végül az összes ütközési forgatókönyv szimulációját el kell végezni annak érdekében, hogy a járműveket ezen ÁME követelményei alapján jóvá lehessen hagyni. A viselkedésnek az ütközési pontban való érvényesítése érdekében a teljes vonatmodellnek tartalmaznia kell a 2. lépésben érvényesített járműmodelleket, valamint a vonatot alkotó további járműveket, egyszerűsített formában.

- Egyszerűsített érvényesítési program is alkalmazható, ha a módosításokat egy korábban hitelesített típuson hajtják végre, valamint a következő esetekben:

- a követelményekhez viszonyított biztonsági tartalék elegendő ahhoz, hogy magába foglalja a felmerülő bizonytalanságokat; és

- az esetleges módosítások jelentős mértékben nem változtatják meg a passzív biztonságot nyújtó mechanizmusokat.

- Ebben az esetben azonban a változás mértékének megfelelő szinten érvényesíteni kell a törésbiztossági teljesítményt az alábbiak szerint:

- hasonló megoldással történő összevetés (műszaki rajzok vagy egyéb műszaki adatok segítségével), vagy

- számítógépes szimulációk és számítások kombinációja (pl. a környezetvédelmi hivatal általi vagy több kocsiszekrényre vonatkozó modellezés) és tesztelés (kvázi statikus vagy dinamikus).

A.4.2. Vizsgálati előírások

Dinamikus vizsgálat esetén az ütközési sebességet, az akadály típusát és annak tömegét úgy kell kiválasztani, hogy a próbadarab által elnyelt energia megfeleljen legalább az 1. vagy a 2. forgatókönyv végrehajtása során elnyelt maximális energia 50 %-ának, az 1. és a 2. forgatókönyvben alkalmazott lépések közben elnyelt energia összegét tekintve.

Meg kell vizsgálni az összes olyan energiaelnyelőt, amelyet úgy terveztek, hogy ellenőrzött módon nyelje el az energiát.

Külön vizsgálatok is végrehajthatók, amelyek nem tartalmazzák az összes energiaelnyelő készüléket, de ugyanazon vizsgálaton belül szerepelnie kell az összes olyan energiaelnyelési lépésnek, amelyek egymásra hathatnak. Az elemek, például a terelőlap, az energiaelnyelő készülékek, a kapcsolókészülék stb., ilyen módon is vizsgálhatók.

Ugyanígy a járművön belüli készülékek (kapcsolókészülékek, ütközőkészülékek, valamint az energiaelnyelésre szolgáló készülékek) önálló vizsgálata során a tényleges sebességet és tömeget úgy kell meghatározni, hogy a kapcsolódási pontban elnyelt energia, valamint a kapcsolódási pontot alkotó elemek viselkedése megfeleljen az ütközési forgatókönyvek létrehozása során ezeken a területeken tapasztalt értékeknek.

A törésbiztossági vizsgálat előírásainak értelmében a vizsgálatok során megfelelő pontossággal elvégzett mérések eredményeinek az alábbi, a numerikus modell kalibrálásához szükséges adatokat kell tartalmazniuk:

- Erők mérése, alakváltozások rögzítése, ütközési sebesség, a különböző energiaelnyelő készülékeknek a teljesítmény összehasonlításához szükséges lassulásai (energia, alakváltozás stb.) a vizsgálat során, valamint az alkatrészvizsgálatok közben.

- A méretek meghatározása a vizsgálatok előtt és után a vizsgálat előtt meghatározott és jóváhagyott területeken.

- A tesztkonfiguráció adatai, általános nézetek és részletes rajzok, ha szükséges, nagysebességű videofelvétel készítésével, ami lehetővé teszi a vizsgálat kinematikájának a megfelelő szimulációval történő összehasonlítását.

- Az ütközés sebessége és a jármű tömege.

A.4.3 A kalibrálásra vonatkozó elfogadhatósági kritériumok

A korrelációt az alábbi kritériumok segítségével kell érvényesíteni:

- Az ütközés során bekövetkező események sorozatának figyelembe vétele (a forgatókönyvek több energiaelnyelési fázist foglalnak magukban).

- A vizsgálatok közben észlelt alakváltozások, amelyek megfelelnek az elemzésben megállapított alakváltozásoknak.

- A modell által elnyelt energia szintje (a teljes mozgási energia és a sebesség alakulása szerint) 10 %-nál kisebb eltérés elfogadásával.

- A modell elmozdulásainak (löket) szintje 10 %-nál kisebb eltérés elfogadásával.

- A modell teljes erőgörbéjének szintje 10 %-nál kisebb eltérés elfogadásával a teljes görbe középértékeire és az egyes alakváltozási lépéseknek megfelelő alkatrészekre vonatkozóan.

A.5. Az akadályok meghatározásai

A.5.1. Vonat és 80 tonnás, oldalütközőkkel felszerelt kocsi ütközése

A 80 tonnás kocsinak egységes teherkocsinak kell lennie, amely 105 mm lökethosszú oldalütközőkkel felszerelt forgóvázzal rendelkezik (a hagyományos vasúti teherkocsikra vonatkozó ÁME-ben meghatározottak értelmében). Az akadály (kocsi) definícióját a következő ábrák szemléltetik:

A.5.2 Vonat és súlyos akadály ütközése szintbeli vasúti átjáróban

15 000 kg tömegű, deformálódó, egyenértékű, numerikus akadályt kell használni (a következő ábrákban megadottak szerint). Ezt teljes numerikus modellként kell szimulálni különleges ütközési szoftver használatával.

Az akadály merevségének meghatározása érdekében az akadály 50 t tömegű, 3 m átmérőjű gömbnek 30 m/s sebességgel történő ütköztetésével (az elmozdulás függvényében) kapott erőgörbe értékeinek magasabbnak kell lennie, mint az alábbi görbe:

A görbe az alábbi értékek alapján határozható meg:

B. MELLÉKLET

A vonatvezetők testméretei és a rájuk vonatkozó előrelátási követelmények

B.1. Általános tudnivalók

A vezető látási pozíciójára vonatkozó méretek a vezető alábbiakban leírt magasságtartományán alapul.

B.2. A vonatvezetők testméretei

B.1. ábra

A legalacsonyabb és a legmagasabb vonatvezetők alapvető testméretei

B.3. A jelzők elhelyezkedése a vezetőállás viszonylatában

B.2. ábra

A jelzők elhelyezkedése

B.4. A vezető szemének referenciahelyzete

B.3. ábra

Vezérlőpult polccal és merev lábtartóval

B.4. ábra

Vezérlőpult polccal és állítható lábtartóval

B.5. ábra

Vezérlőpult polc nélkül és merev lábtartóval

C. MELLÉKLET

Az UK1 (2. kiadás) szelvény

C.1. Az UK1 (2. kiadás) profilok

Az UK1 (2. kiadás) profilok

Az UK1 (2. kiadás) szelvényt különböző, a brit vasúti infrastruktúrának megfelelő módszertanok alkalmazásával határozták meg, és lehetővé teszi a korlátozott terület maximális kihasználását.

Az UK1 (2. kiadás) szelvény 3 profilból áll: UK1[A], UK1[B], UK1[D].

E besorolás szerint az [A] szelvények azok a járműszelvények, amelyek nem függnek az infrastruktúra paramétereitől, a [B] szelvények azok, amelyek a jármű felfüggesztésének korlátozott (meghatározott) mozgásait tartalmazzák, de a kilengéseket nem, a [D] szelvények pedig az egyenes és sík pályán rendelkezésre álló legnagyobb infrastruktúra-területet meghatározó sablonok.

A GC/RT5212. vasúti társasági szabvány (1. kiadás, 2003. február) az 1 100 mm-rel a sínkorona feletti szint alatt olyan rögzített űrszelvény kialakítását határozza meg, amely biztosítja a vonathoz közelre tervezett peronok és berendezések optimális határpozícióját. Az UK1[A] olyan kiegészítő járműszelvény, amely magában foglalja a mozgásokhoz szükséges tűréseket és az infrastruktúrához szükséges szabad teret.

A jármű nem nyúlhat túl a szaggatott vonallal jelölt UK1[A] profilon.

Az 1 100 mm-rel a sínkorona feletti szint felett két profil található: a belső az UK1[B] (pontozott profil), a külső pedig az UK1[D] (egyenes vonallal jelölt profil).

Ezek a profilok az UK1[B] tipikus járművet, valamint az UK1[D] elméleti, maximális méretű járművet határozzák meg, amely elhelyezhető azokon az útvonalakon, amelyekre a szelvényt bejelentették.

Az UK1[B] olyan tipikus járműkonfiguráció alapján van meghatározva, amely az összes UK1-kompatibilis útvonalon üzemeltethető lenne. Figyelembe kell venni, hogy ezt a járművet egyszerű statikus szelvényméretezési szabályok alkalmazásával tervezték, és nem tudná optimálisan kihasználni a Network Rail által irányított infrastruktúrát.

Az UK1[D] a Network Rail által irányított infrastruktúra minimális statikus méretét határozza meg a 2004. január 1-én meghatározott UK1-kompatibilis útvonalakon. Nincs a pálya görbületéhez igazítva. Jóváhagyott módszertan és a GC/RT5212 vasúti társasági szabványban (1. kiadás, 2003. február) előírt szabad terek és tűrések alkalmazása esetén ez a profil meghatározza az egyenes és sík pálya esetén használható járműszelvény legnagyobb méretét. További terület biztosítható helyileg a dőlés és a kanyarhoz kapcsolódó dinamikus mozgás lehetővé tétele érdekében. A hálózati fejlesztések megvalósítását követően a fent jelzettnél nagyobb terület állhat rendelkezésre.

A jóváhagyott módszertan alapján történő járműtervezéshez felhasználható hálózati adatok beszerezhetőek a Network Rail Infrastructure Ltd. vállalattól.

Az UK1[D] bármilyen méretű és felfüggesztési konfigurációval rendelkező jármű meghatározásához is felhasználható. Ez a jármű azonban kisebb lenne, mint az UK1[B], mivel az UK1[B] kialakításához végrehajtott modellezés figyelembe veszi a jármű kilengéséhez igazított infrastruktúra formáját. Ennek következtében az íves vágányszakaszokon nagyobb hely állna rendelkezésre az infrastruktúra számára, mint amekkora az UK1[D] profilban szerepel. Ez az oka annak, hogy az UK1[B] profil formája eltér az UK1[D] profilétól.

Amennyiben a jármű formájának kialakításához az infrastruktúra adatait használják, az űrszelvény vonalának szűkítése helyett az UK1[B] és az UK1[D] közötti területen lehet helyet biztosítani a felfüggesztési mozgásoknak.

Fontos figyelembe venni és megérteni a fentiekben leírt módszertanokat a brit infrastruktúrában való használatra alkalmas legnagyobb járművek kialakításához..

C.2. Az UK1[A] profil alsó szektora az 1 100 mm-rel a sínkorona feletti szint alatt

A 17-20. pontok által határolt besatírozott területet általában lépcsőfokok kialakításához használják.

A 4., az 5. és a 6. pont által határolt besatírozott terület kizárólag a kerekek, a mentőkosarak stb. használatára szolgál.

Az UK1[A] profil koordinátái

C.3. Az UK1[B] profil felső szektora az 1 100 mm-rel a sínkorona feletti szint felett

Az UK1[B] profil koordinátái

C.4 Az UK1[D] profil felső szektora az 1 100 mm-rel a sínkorona feletti szint felett

Az UK1[D] profil koordinátái

C.5 Az UK1[A] profil alkalmazása

Az UK1[A] profil magában foglalja az összes kinematikus mozgást, a kopást, valamint az oldalirányú és a függőleges kilengéseket.

A 14-20. pontok kiszélesítése oldalirányban megengedett a 360 m-nél kisebb sugarú kanyarokban az alábbi képlet szerint:

dX = (26 000/R) - 72

ahol R a kanyar sugarát jelenti méterben, a dX érték pedig mm-ben van megadva.

Az űrszelvény függőleges irányú alsó térközei semmilyen terhelési és kopási feltételek között nem sérülhetnek. A függőleges felfüggesztés útját szilárd test vagy rugós ütköző viszonyhoz kell megállapítani.

A fenti terhelési és kopási feltételek között a jármű egy konkáv vagy konvex, függőleges irányú, 500 m sugarú íven nem sértheti meg az űrszelvény alsó térközét. A függőleges íven történő dőlést az Ei és az Eo értékre vonatkozó képlet segítségével kell kiszámítani a 8. szakaszban leírtak szerint (ahol K = 0).

C.6. Az UK1[B] profil alkalmazása

Az 1 100 mm-rel a sínkorona feletti szint abszolút minimális értéknek tekintendő.

Amennyiben a forgóvázak középpontja közötti távolság 17 m-nél kisebb, nem kell szélességcsökkentést alkalmazni.

Ha a forgóvázak középpontja közötti távolság nagyobb, mint 17 m, a profil oldalsó méreteit a 8. szakaszban megadott képlet segítségével kiszámított értékkel kell csökkenteni. A következő értékeket kell alkalmazni:

R

=

200 m

K

=

0,181 m

Az UK1[B] profil 100 mm-es általános tűrést foglal magában a dinamikus mozgások, a jármű tűrései és bizonyos geometriai mozgások biztosítása érdekében. Ez magában foglalja a következőket:

Oldalirányú, függőleges és görgős felfüggesztés mozgásai

A jármű gyártója által előírt tűrések

A függőleges görbület geometriai hatása

Amennyiben a fenti mozgások meghaladják a 100 mm-t, megfelelő mértékben csökkenteni kell a járműszekrény méretét. Ugyanígy a járműszekrény méretei növelhetők, ha a fenti mozgások biztosításához 100 mm-nél kisebb tér szükséges.

C.7. Az UK1[D] profil alkalmazása

A jármű a bemutatott infrastruktúra-szelvény határértékeinek megfelelően építhető, amennyiben jóváhagyott módszertan segítségével útvonalvizsgálatot végeznek, és a pályahálózat-működtetővel megegyeznek a jármű üzemeltetésének megfelelő térközre, tűrésekre és pályastabilitási követelményekre vonatkozóan. A leírt profilon túlmenően további hely is biztosítható a kinematikus mozgások és az íven történő dőlések számára a Network Rail Ltd. vállalat által fenntartott útvonal-adatbázisban leírtak szerint.

C.8. A szélességcsökkentés kiszámítása

Ez a szakasz az űrszelvény csökkentésére szolgáló számítást írja le, amely a kanyarokban történő dőlés hatásainak kompenzálásához szükséges. A számítások megegyeznek a nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó 2006-os ÁME-ben megadott a kanyarokban történő kilengésre vonatkozó kiszámítási móddal, de azok kifejezése eltérő. Ugyanezek a számítások használhatók a függőleges csökkentések kiszámításához.

Amennyiben a járművet a járműszelvénynek megfelelően építik meg, a szelvény által meghatározott oldalsó méreteket csökkenteni kell, ha a teljes hosszúság vagy a forgóváz középpontjai meghaladják az űrszelvényhez előírt értékeket. Csökkentett járműhosszúság vagy forgóváz-középpontok alkalmazása esetén a jármű építési profilja nem növelhető.

Az alábbi számításokban a következő változók szerepelnek:

A

=

A tengelytáv/forgóváz középpontjai méterben.

Ni

=

A keresztszelvény távolsága, amely a forgócsap/forgóváz-tengely helyzetéből számítható ki (méterben), amikor az a tengelytávon/a forgóváz középpontjain belül található.

No

=

A keresztszelvény távolsága, amely a forgócsap/forgóváz-tengely helyzetéből számítható ki (méterben), amikor az a tengelytávon/a forgóváz középpontjain kívül található.

R

=

A kanyar sugara (méterben), amelyre a csökkentést ki kell számítani.

K

=

Az adott sugár által megengedett kilengés (méterben).

Ei

=

A tengelytáv/forgóváz középpontján belüli szélességcsökkentés (méterben)

Eo

=

A tengelytáv/forgóváz középpontján kívüli szélességcsökkentés (méterben)

Képletek:

Ei = ((ANi - Ni2) / 2R)-K

Eo = ((ANo + No2) / 2 R)-K

Megjegyzés: Az Ei és az Eo értéke nem lehet negatív.

D. MELLÉKLET

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek értékelése

D.1. Alkalmazási kör

Ez a melléklet a járművek alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemei megfelelőségének és alkalmazhatóságának értékelését írja le.

D.2. Jellemzők

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek a tervezés, fejlesztés és a gyártás különböző fázisaiban vizsgálandó jellemzőit a D.1. táblázatban "X"-szel jelölték.

D.1. táblázat

A járművek alrendszer kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeinek értékelése

E. MELLÉKLET

A járművek alrendszer értékelése

E.1. HATÁLY

Ez a melléklet a járművek alrendszer megfelelőségének értékelését írja le.

E.2. JELLEMZŐK ÉS MODULOK

Az alrendszereknek a tervezés, a fejlesztés és a gyártás különböző fázisaiban vizsgálandó jellemzői az E.1. táblázatban "X"-szel vannak jelölve. Az E1. táblázat 4. oszlopában szereplő "X" jelzés azt mutatja, hogy a vonatkozó jellemzőket az alrendszerek egyenkénti vizsgálatával kell hitelesíteni.

E.1. táblázat

A járművek alrendszer értékelése

F. MELLÉKLET

A megfelelőség és az alkalmazhatóság értékelésének eljárásai

F.1. A modulok jegyzéke

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai:

- A. modul: Belső gyártásellenőrzés

- A1. modul: Belső tervezésellenőrzés termékhitelesítéssel

- B. modul: Típusvizsgálat

- C. modul: Típusmegfelelőség

- D. modul: Gyártási minőségirányítási rendszer

- F. modul: Termékhitelesítés

- H1. modul: Teljes minőségirányítási rendszer

- H2. modul: Teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal

- V. modul: Típusérvényesítés üzemi tapasztalatok alapján (alkalmazhatóság)

Az alrendszerek moduljai

- SB. modul: Típusvizsgálat

- SD. modul: Termékminőség-irányítási rendszer

- SF. modul: Termékhitelesítés

- SH2. modul: Teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal

A karbantartási előírások modulja

- A megfelelőségértékelési eljárás modulja

F.2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek moduljai

F.2.1. A. modul: Belső gyártásellenőrzés

1.

Ez a modul leírja azt az eljárást, amelynek során a gyártó cég vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pontban előírt kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az ÁME rá vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártó elkészíti a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt.

3.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az ÁME követelményeinek. Tartalmaznia kell, amennyiben az értékeléshez szükséges, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat. A dokumentációnak, amennyiben az értékeléshez szükséges, tartalmaznia kell a következőket:

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem általános leírása,

- tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, részegységek, áramkörök stb.,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési és gyártási adatainak, karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,

- műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat ( 7 ) a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak,

- az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása, ha nem alkalmazták teljes mértékben az európai előírásokat,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

- vizsgálati jelentések.

4.

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártási folyamata megfeleljen a 3. pontban említett műszaki dokumentációnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

5.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadnia a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

6.

A gyártó cég, illetve meghatalmazott képviselője megőrzi az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció egy példányát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó cég, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

7.

Amennyiben az ÁME az EK-megfelelőségi nyilatkozat mellett EK-alkalmazhatósági nyilatkozat kiadását is előírja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan, ezt a nyilatkozatot a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell a V. modul feltételei szerint.

F.2.2. A1. modul: Belső tervezésellenőrzés gyártáshitelesítéssel

1.

Ez a modul leírja azt az eljárást, amelynek során a gyártó cég vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pontban előírt kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az ÁME rá vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártó elkészíti a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt.

3.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az ÁME követelményeinek.

A műszaki dokumentációnak továbbá igazolnia kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem még ezen ÁME végrehajtása előtt elfogadott terve megfelel az ÁME-nek, és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet már üzembe helyezték ugyanazon a felhasználási területen.

Tartalmaznia kell, amennyiben az értékeléshez szükséges, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat. A dokumentációnak, amennyiben az értékeléshez szükséges, tartalmaznia kell a következőket:

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem általános leírása és használati feltételei,

- tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, részegységek, áramkörök stb.,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési és gyártási adatainak, karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,

- műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat (7) a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak,

- az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírásai, ha nem alkalmazták teljes mértékben az európai előírásokat,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

- vizsgálati jelentések.

4.

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek gyártási folyamata megfeleljen a 3. pontban említett műszaki dokumentációnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

5. A gyártó cég által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak hitelesítésére, hogy a gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek a 3. pontban említett műszaki dokumentációban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A gyártó ( 8 ) a következő eljárások közül választhat:

5.1 Hitelesítés az összes termék vizsgálatával és tesztelésével

5.1.1

A termékeket egyenként kell megvizsgálni, és végre kell hajtani a megfelelő vizsgálatokat annak hitelesítésére, hogy a termék megfelel a műszaki dokumentációban leírt típusnak, valamint az ÁME rá vonatkozó követelményeinek. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik vizsgálatot, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű vizsgálatok alkalmazandók.

5.1.2

A bejelentett szervezet a jóváhagyott termékekhez írásos megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra vonatkozóan.

5.2 Statisztikai ellenőrzés

5.2.1

A gyártónak egységes tételek formájában kell bemutatnia a termékeit, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy gyártási eljárás biztosítsa az előállított tételek egységességét.

5.2.2

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő valamennyi rendszerelemet az ellenőrzés céljából egységes tételek formájában rendelkezésre kell bocsátani. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában szereplő valamennyi kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő vizsgálatokat annak biztosítására, hogy a termék megfelel a műszaki dokumentációban leírt típusnak és az ÁME rá vonatkozó követelményeinek, és hogy meghatározható legyen, hogy a tétel elfogadható-e, vagy el kell utasítani. Ha az ÁME (vagy az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik vizsgálatot, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű vizsgálatok alkalmazandók.

5.2.3

A statisztikai eljárás során az értékelendő jellemzőktől függő megfelelő elemeket kell használni (statisztikai módszer, mintavételi terv stb.), az ÁME-ben rögzítettek szerint.

5.2.4

Az elfogadott tételek esetében a bejelentett szervezetnek az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatban írásos megfelelőségi igazolást kell kiállítania. A tételben szereplő összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozható azon mintadarabok kivételével, amelyeket nem találtak megfelelőnek.

5.2.5

Ha a tételt elutasítják, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hoz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggeszti a statisztikai ellenőrzés alkalmazását.

6.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében előírt információkat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A említett tanúsítvány az 5. pontban említett megfelelőségi tanúsítvány. A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének biztosítania kell, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványait.

7.

A gyártó cég, illetve meghatalmazott képviselője megőrzi az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció egy példányát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó cég, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

8.

Amennyiben az ÁME az EK-megfelelőségi nyilatkozat mellett EK-alkalmazhatósági nyilatkozat kiadását is előírja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan, ezt a nyilatkozatot a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell a V. modul feltételei szerint.

F.2.3. B. modul: Típusvizsgálat

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során a bejelentett szervezet megállapítja és igazolja, hogy a tervezett gyártásra jellemző mintapéldány megfelel az ÁME rá vonatkozó rendelkezéseinek.

2.

Az EK-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet a gyártó cégnek vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a gyártó cég neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor az ő neve és címe,

- írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,

- a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentáció.

A kérelmező a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsát egy, a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintát (a továbbiakban: típus).

A típus lefedheti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem több változatát is, feltéve, ha a változatok közötti különbségek nem érintik az ÁME rendelkezéseit.

A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezt a vizsgálati program elvégzéséhez szükségesnek tartja.

Ha a típusvizsgálati eljárás során nem igénylik típustesztek végrehajtását, és a műszaki dokumentáció elégséges módon meghatározza a típust (a 3. pontban leírtak alapján), a bejelentett szervezet hozzájárul ahhoz, hogy nem bocsátanak rendelkezésére mintákat.

3.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az ÁME követelményeinek. Tartalmaznia kell, amennyiben az értékeléshez szükséges, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére, gyártására, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat.

A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- általános típusleírás,

- tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, részegységek, áramkörök stb.,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési és gyártási adatainak, karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendszerkörnyezetbe való integrációjának feltételei (részegység, szerkezeti egység, alrendszer) és a kapcsolódási pontokra vonatkozó szükséges feltételek,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),

- műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat (8) a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak,

- az ÁME követelményeinek teljesítése érdekében alkalmazott megoldások leírása, ha nem alkalmazták teljes mértékben az európai előírásokat,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

- vizsgálati jelentések.

4. A bejelentett szervezet:

4.1.

Megvizsgálja a műszaki dokumentációt.

4.2.

Ellenőrzi, hogy a vizsgálatokhoz igényelt mintá(ka)t a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, valamint típusvizsgálatokat végez vagy végeztet el az ÁME, illetve a vonatkozó európai előírások rendelkezéseivel összhangban.

4.3.

Amennyiben az ÁME a terv felülvizsgálatát írja elő, végrehajtja a tervezési módszerek, eszközök és eredmények vizsgálatát, és ez alapján értékeli, hogy a tervezési folyamat végén képesek-e eleget tenni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó megfelelőségi követelményeknek.

4.4.

Amennyiben az ÁME a gyártási folyamat felülvizsgálatát írja elő, elvégzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártásához tervezett gyártási folyamat vizsgálatát, és ez alapján értékeli, hogy az alkalmas-e a termék megfelelőségének biztosítására, illetve ellenőrzi a gyártó által a tervezési folyamat befejezésekor végzett felülvizsgálatot.

4.5.

Azonosítja az ÁME és az európai előírások vonatkozó rendelkezései szerint, illetve az európai előírások vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül tervezett elemeket.

4.6.

Elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket a 4.2., 4.3. és 4.4. pont szerint annak megállapítása érdekében, hogy amennyiben a gyártó a megfelelő európai előírások alkalmazását választotta, ezeket valóban alkalmazta-e.

4.7.

Elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket a 4.2., 4.3. és 4.4. pont szerint annak megállapítása érdekében, hogy ahol nem alkalmazták a vonatkozó európai előírásokat, a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az ÁME követelményeinek.

4.8.

Megállapodik a kérelmezővel arról, hogy hol végzik el a vizsgálatokat és a szükséges teszteket.

5.

Amennyiben a típus megfelel az ÁME-nek, a bejelentett szervezet típusvizsgálati tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat következtetéseit, az érvényességének feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

Az érvényességi idő nem lehet hosszabb 5 évnél.

A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek felsorolását mellékelni kell a tanúsítványhoz, és a bejelentett szervezetnek meg kell őriznie egy példányt.

Ha a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője által igényelt típusvizsgálati tanúsítvány kiadását elutasítják, a bejelentett szervezetnek részletesen közölnie kell az elutasítás okát.

Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.

6.

A kérelmező köteles tájékoztatni a típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott termék minden olyan módosításáról, amely érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy a termék előírt használati körülményeit. Ilyen esetekben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre további jóváhagyás szükséges attól a bejelentett szervezettől, amely az EK-típusvizsgálati tanúsítványt kibocsátotta. Ilyen esetben a bejelentett szervezet csak a módosításokra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket végzi el. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti típusvizsgálati tanúsítványhoz mellékelt kiegészítés formájában kell kiadni, illetve a régi tanúsítvány visszavonása után egy új tanúsítványt adnak ki.

7.

Ha nem történt a 6. pont szerinti módosítás, a lejáró tanúsítvány érvényességét egy újabb érvényességi időtartamra meg lehet hosszabbítani. A kérelmező ezt a meghosszabbítást egy írásos megerősítéssel kérelmezi, amelyben igazolja, hogy nem hajtottak végre ilyen módosításokat, a bejelentett szervezet pedig a 5. pont szerint egy további érvényességi időtartamra vonatkozó meghosszabbítást állít ki, amennyiben annak nincs akadálya. Ez az eljárás megismételhető.

8.

Valamennyi bejelentett szervezet közli a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított típusvizsgálati tanúsítványokkal és kiegészítésekkel kapcsolatos információkat.

9.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kap a kiadott típusvizsgálati tanúsítványokról, illetve azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit (lásd az 5. pontot) a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

10.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének a műszaki dokumentációval együtt meg kell őriznie a típusvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítéseinek másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig. Amennyiben sem a gyártó, sem pedig a meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

F.2.4. C. modul: Típusmegfelelőség

1.

E modul az eljárás azon részét írja le, amelynek során a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kijelenti, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa valamennyi gyártott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét.

3.

A gyártó cég, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozóan.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és kísérő dokumentumait dátummal és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- a típusvizsgálati megfelelőségre vonatkozó eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint az EK-típusvizsgálati tanúsítvány (és annak kiegészítéseinek) dátuma a tanúsítvány érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás az ÁME-re és bármely más vonatkozó ÁME-re, illetve adott esetben hivatkozás az európai előírásokra (8) ,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

- A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

- Amennyiben sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

- Ha az EK-megfelelőségi nyilatkozat mellett a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemhez az ÁME előírja EK-alkalmazhatósági nyilatkozat megszerzését is, e nyilatkozatot a V. modul feltételei alapján a gyártó általi kibocsátást követően csatolni kell.

F.2.5. D. modul: Gyártási minőségirányítási rendszer

1.

E modul az eljárás azon részét írja le, amelynek során a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pontban leírt kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártó cég jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtet a gyártásra, a végső termékellenőrzésre és a vizsgálatra vonatkozóan a 3. pont előírásai alapján, és ugyanezen pont rendelkezései értelmében ellenőrzés alá veti magát. 4.

3. Minőségirányítási rendszer

3.1.

A gyártó kérelmezi az általa választott bejelentett szervezetnél minőségirányítási rendszere vizsgálatát az érintett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a tervezett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző termékkategória lényeges adatai,

- a minőségirányítási rendszerre vonatkozó dokumentáció,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációjának és a B. modul típusvizsgálati eljárásának befejezése után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítvány másolata,

- írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,

3.2.

A minőségirányítási rendszernek biztosítania kell, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelnek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME rájuk vonatkozó követelményeinek. A gyártó által elfogadott elemeket, követelményeket és rendelkezéseket módszeresen és rendszerezetten, írásos szabályok, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és jegyzőkönyvek következetes értelmezését.

Megfelelő leírást kell tartalmaznia különösen a következőkre vonatkozóan:

- minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,

- a vezetőség felelősségi körei és hatáskörei a termékminőséggel kapcsolatban,

- az alkalmazandó gyártási, minőségellenőrzési és minőségirányítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések,

- a gyártás közben és azt követően elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

- az előírt termékminőség és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működése elérésének ellenőrzésére szolgáló eszközök.

3.3.

A bejelentett szervezet a minőségirányítási rendszer vizsgálata alapján megállapítja, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban rögzített követelményeknek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a gyártás, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.

Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az értékelés során.

Az ellenőrzésnek kifejezetten arra a termékkategóriára kell vonatkoznia, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett termék technológiai vizsgálatában. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó üzemeiben végzett helyszíni vizsgálatot.

A határozatról értesíteni kell a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési határozatot.

3.4.

A gyártó vállalja a jóváhagyás szerinti minőségirányítási rendszer üzemeltetéséből eredő kötelezettségek teljesítését, és azt, hogy a rendszert oly módon tartja fenn, hogy az továbbra is megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségirányítási rendszert érintő korszerűsítési szándékáról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is eleget tesz-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A döntéséről értesíti a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési határozatot.

4. A minőségirányítási rendszer felügyelete a bejelentett szervezet felelőssége alatt

4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon teljesítse a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből adódó kötelezettségeit.

4.2.

A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a gyártási, ellenőrzési, tesztelési és tárolási helyekre, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különös tekintettel a következőkre:

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket hajt végre annak igazolása érdekében, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségirányítási rendszert, és ellenőrzési jelentést készít a gyártó cég részére.

Az ellenőrzéseket legalább évente egyszer elvégzik.

Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az ellenőrzés során.

4.4.

Továbbá a bejelentett szervezet szúrópróbaszerű bejárásokat is tehet a gyártó cégnél. A bejárások alkalmával a bejelentett szervezet, ha szükséges, teszteket végezhet, illetve végeztethet el annak ellenőrzésére, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően működik. A bejelentett szervezet bejárási jelentést, illetve teszt végrehajtása esetén vizsgálati jelentést készít a gyártó cég részére.

5.

Valamennyi bejelentett szervezet közli a többi bejelentett szervezettel a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan kiadott, visszavont vagy elutasított jóváhagyásokkal kapcsolatos adatokat.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a minőségirányítási rendszerhez kiadott jóváhagyásokról.

6.

A gyártónak az utolsó termék gyártásától számított 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie az alábbiakat:

- a 3.1. pont második bekezdésében említett dokumentáció,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett korszerűsítés,

a bejelentett szervezetnek a 3.4., 4.3. és 4.4. pont utolsó bekezdésében említett határozatai és jelentései.

7.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített információkat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás az ÁME-re és bármely más vonatkozó ÁME-re, illetve adott esetben hivatkozás az európai előírásokra (8) ,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A említett tanúsítványok a következők:

- a minőségirányítási rendszer jóváhagyása a 3. pont rendelkezései szerint,

- a típusvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései,

8.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig a meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

9.

Amennyiben az ÁME a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmel kapcsolatban az EK-megfelelőségi nyilatkozaton kívül EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot is előír, akkor ezt a nyilatkozatot csatolni kell, miután a gyártó a V. modul feltételei alapján kiállította azt.

F.2.6. F. modul: Termékhitelesítés

1.

E modul azt az eljárást írja le, amelynek során a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője ellenőrzi és tanúsítja, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem, amelyre a 3. pontban leírt rendelkezések érvényesek, megfelel az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusmegfelelőségét, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek teljesítését.

3.

A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel-e az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A gyártó ( 9 ) eldöntheti, hogy a 4. pont rendelkezései értelmében megvizsgálja és teszteli az összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet, vagy statisztikai alapon végzi el a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vizsgálatát és tesztelését az 5. pontban leírtak szerint.

4. Hitelesítés az összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem vizsgálata és tesztelése alapján

4.1.

Minden egyes terméket önállóan meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az ÁME vonatkozó követelményeinek. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik vizsgálatot, a vonatkozó európai előírások (9) vagy egyenértékű vizsgálatok alkalmazandók.

4.2.

A bejelentett szervezet a jóváhagyott termékekhez írásos megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra vonatkozóan.

4.3.

A gyártó vagy meghatalmazott képviselője biztosítja, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványait.

5. Statisztikai hitelesítés

5.1.

A gyártónak egységes tételek formájában kell bemutatnia a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeit, és meg kell hoznia minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott tételek egységességét.

5.2.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő valamennyi rendszerelemet az ellenőrzés céljából egységes tételek formájában rendelkezésre kell bocsátania. Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában szereplő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a megfelelő teszteket annak biztosítása érdekében, hogy a termék megfelel a típusvizsgálatban leírt típusnak és az ÁME vonatkozó követelményeinek, és hogy meghatározható legyen, hogy a tétel elfogadható-e, vagy el kell utasítani. Ha az ÁME (vagy egy, az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem írja elő valamelyik vizsgálatot, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű vizsgálatok alkalmazandók.

5.3.

A statisztikai eljárás során az értékelendő jellemzőktől függő megfelelő elemeket kell használni (statisztikai módszer, mintavételi terv stb.), az ÁME-ben rögzítettek szerint.

5.4.

Elfogadott tételek esetén a bejelentett szervezet kiállítja az írásos megfelelőségi tanúsítványt az elvégzett tesztekre vonatkozóan. A tételben szereplő összes kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem forgalomba hozható azon mintadarabok kivételével, amelyeket nem találtak megfelelőnek.

Ha a tételt elutasítják, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. A tételek gyakori elutasítása esetén a bejelentett szervezet felfüggeszti a statisztikai hitelesítés alkalmazását.

5.5.

A gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja, hogy kérésre rendelkezésre tudja bocsátani a bejelentett szervezet által kiállított megfelelőségi tanúsítványokat.

6.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített információkat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A említett tanúsítványok a következők:

- a típusvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései,

- megfelelőségi tanúsítvány a 4. vagy 5. pontban leírtak szerint.

7.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

8.

Amennyiben az ÁME a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmel kapcsolatban az EK-megfelelőségi nyilatkozaton kívül EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot is előír, akkor ezt a nyilatkozatot csatolni kell, miután a gyártó a V. modul feltételei alapján kiállította azt.

F.2.7. H1. modul: Teljes minőségirányítási rendszer

1.

E modul leírja azt az eljárást, amelynek során a gyártó cég vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pont szerinti kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az ÁME rá vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártó cég jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtet a tervezésre, a gyártásra, a végső termékellenőrzésre és a vizsgálatra vonatkozóan a 3. pont előírásai alapján, és ugyanezen pont rendelkezései értelmében ellenőrzés alá veti magát. 4.

3. Minőségirányítási rendszer

3.1.

A gyártónak kérelmeznie kell az általa választott bejelentett szervezetnél minőségirányítási rendszere vizsgálatát az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a tervezett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző termékkategória adatai,

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja,

- írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,

3.2.

A minőségirányítási rendszernek biztosítania kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségét az ÁME vonatkozó követelményeinek. A gyártó által elfogadott elemeket, követelményeket és rendelkezéseket módszeresen és rendszerezetten, írásos szabályok, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások - így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések - általános megértését.

Megfelelő leírást kell tartalmaznia különösen a következőkre vonatkozóan:

- minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,

- a vezetőség felelősségi körei és hatáskörei a tervezéssel és a termékminőséggel kapcsolatban,

- az alkalmazandó műszaki tervezési előírások, ideértve az európai előírásokat (9) , és amennyiben az európai előírásokat nem alkalmazzák teljes egészében, azok az eszközök, amelyek biztosítják, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfeleljen az ÁME rá vonatkozó követelményeinek,

- a tervezés azon ellenőrzési és hitelesítési technikái, folyamatai és módszeres intézkedései, amelyeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tervezésénél használnak, a megfelelő termékkategóriára vonatkozóan,

- az alkalmazandó gyártási, minőségellenőrzési és minőségirányítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések,

- a gyártás közben és azt követően elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

- az előírt tervezési és termékminőség elérését, valamint a minőségirányítási rendszer hatékony üzemeltetését célzó ellenőrzés eszközei.

A minőségügyi alapelveknek és eljárásoknak különösen tartalmazniuk kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek különböző jellemzőire és teljesítményére vonatkozó értékelési fázisokat, például a tervezés és a gyártási folyamat felülvizsgálatát, valamint a típusvizsgálatokat, az ÁME rendelkezései értelmében.

3.3.

A bejelentett szervezet a minőségirányítási rendszer értékelése alapján megállapítja, hogy az megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a tervezés, a gyártás, a végtermék-ellenőrzés és a tesztelés területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.

Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az értékelés során.

Az ellenőrzésnek kifejezetten arra a termékkategóriára kell vonatkoznia, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett termék technológiai vizsgálatában. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó üzemeiben végzett helyszíni ellenőrzést.

A határozatról értesíteni kell a gyártó céget. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési határozatot.

3.4.

A gyártó vállalja a jóváhagyás szerinti minőségirányítási rendszer üzemeltetéséből eredő kötelezettségek teljesítését, és azt, hogy a rendszert oly módon tartja fenn, hogy az továbbra is megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségirányítási rendszert érintő korszerűsítési szándékáról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is eleget tesz-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A döntéséről értesíti a gyártó céget. Az értesítés tartalmazza az értékelés végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

4. A minőségirányítási rendszer felügyelete a bejelentett szervezet felelőssége alatt

4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon teljesítse a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből adódó kötelezettségeit.

4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából bejusson a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés, a próbák és a raktározás helyszíneire, és a rendelkezésére kell bocsátania a szükséges információkat, különösen a következőket:

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja,

- a minőségirányítási rendszer tervezési részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, például elemzések, számítások, tesztek stb. eredményei,

- a minőségirányítási rendszer gyártásra vonatkozó részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítésére vonatkozó jelentések stb.

4.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket hajt végre annak igazolására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségirányítási rendszert, és ellenőrzési jelentést készít a gyártó cég részére. Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az ellenőrzés során.

Az ellenőrzéseket legalább évente egyszer elvégzik.

4.4.

Továbbá a bejelentett szervezet előre be nem jelentett ellenőrzéseket végezhet a gyártónál. A bejárások alkalmával a bejelentett szervezet, ha szükséges, vizsgálatokat végezhet, illetve végeztethet el annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően működik-e. A bejelentett szervezet ellenőrzési jelentést, illetve vizsgálat végrehajtása esetén vizsgálati jelentést készít a gyártó cég részére.

5.

A gyártónak az utolsó termék gyártásától számított 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie az alábbiakat:

- a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,

- a 3.4. pont második albekezdésében említett korszerűsítés,

- a bejelentett szervezetnek a 3.4., 4.3. és 4.4. pont utolsó albekezdésében említett határozatai és jelentései.

6.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásával kapcsolatos adatokról.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a minőségirányítási rendszerhez kiadott jóváhagyásokról és kiegészítő jóváhagyásokról.

7.

A gyártó cég, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített információkat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és más, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A említett tanúsítvány a következő:

- a minőségirányítási rendszer jóváhagyásai a 3. pont rendelkezései szerint.

8.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

9.

Amennyiben az ÁME a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmel kapcsolatban az EK-megfelelőségi nyilatkozaton kívül EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot is előír, akkor ezt a nyilatkozatot csatolni kell, miután a gyártó a V. modul feltételei alapján kiállította azt.

F.2.8. H2. modul: Teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal

1.

E modul leírja azt az eljárást, amelynek során a bejelentett szervezet végrehajtja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervének vizsgálatát, és a gyártó vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője, aki teljesíti a 2. pont szerinti kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelel az ÁME rá vonatkozó követelményeinek.

2.

A gyártó cég jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtet a tervezésre, a gyártásra, a végső termékellenőrzésre és a vizsgálatra vonatkozóan a 3. pont előírásai alapján, és ugyanezen pont rendelkezései értelmében ellenőrzés alá veti magát. 4.

3. Minőségirányítási rendszer

3.1.

A gyártónak kérelmeznie kell az általa választott bejelentett szervezetnél minőségirányítási rendszere vizsgálatát az adott kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozóan.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a tervezett kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző termékkategória adatai,

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja,

- írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,

3.2.

A minőségirányítási rendszernek biztosítania kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségét az ÁME vonatkozó követelményeinek. A gyártó által elfogadott elemeket, követelményeket és rendelkezéseket módszeresen és rendszerezetten, írásos szabályok, eljárások és utasítások formájában dokumentálni kell. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások - így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések - általános megértését.

Megfelelő leírást kell tartalmaznia különösen a következőkre vonatkozóan:

- minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,

- a vezetőség felelősségi körei és hatáskörei a tervezéssel és a termékminőséggel kapcsolatban,

- az alkalmazandó műszaki tervezési előírások, ideértve az európai előírásokat (9) , és amennyiben az európai előírásokat nem alkalmazzák teljes egészében, azok az eszközök, amelyek biztosítják, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfeleljen az ÁME rá vonatkozó követelményeinek,

- a tervezés azon ellenőrzési és hitelesítési technikái, folyamatai és módszeres intézkedései, amelyeket a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tervezésénél használnak, a megfelelő termékkategóriára vonatkozóan,

- az alkalmazandó gyártási, minőségellenőrzési és minőségirányítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések,

- a gyártás közben és azt követően elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

- az előírt tervezési és termékminőség elérését, valamint a minőségirányítási rendszer hatékony üzemeltetését célzó ellenőrzés eszközei.

A minőségügyi alapelveknek és eljárásoknak különösen tartalmazniuk kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem különböző jellemzőire és teljesítményére vonatkozó értékelési fázisokat, például a tervezés és a gyártási folyamatok felülvizsgálatát, valamint a típusvizsgálatokat, az ÁME-ben meghatározottak szerint.

3.3.

A bejelentett szervezet a minőségirányítási rendszer értékelése alapján megállapítja, hogy az megfelel-e a 3.2. pont szerinti követelményeknek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a gyártó olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a tervezés, a gyártás, a végtermék-ellenőrzés és a vizsgálat területén, amely figyelembe veszi annak a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemnek a konkrét jellemzőit, amelyre vonatkozóan a minőségbiztosítási rendszert megvalósították.

Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az értékelés során.

Az ellenőrzésnek kifejezetten arra a termékkategóriára kell vonatkoznia, amely a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre jellemző. Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának tapasztalattal kell rendelkeznie az érintett termék technológiai vizsgálatában. Az értékelési eljárásnak tartalmaznia kell a gyártó üzemeiben végzett helyszíni ellenőrzést.

A határozatról értesíteni kell a gyártó céget. Az értesítés tartalmazza az ellenőrzés végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

3.4.

A gyártó vállalja a jóváhagyás szerinti minőségirányítási rendszer üzemeltetéséből eredő kötelezettségek teljesítését, és azt, hogy a rendszert oly módon tartja fenn, hogy az továbbra is megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségirányítási rendszert érintő korszerűsítési szándékáról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is eleget tesz-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A döntéséről értesíti a gyártó céget. Az értesítés tartalmazza az értékelés végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott értékelési határozatot.

4. A minőségirányítási rendszer felügyelete a bejelentett szervezet felelőssége alatt

4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon teljesítse a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből adódó kötelezettségeit.

4.2.

A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzés céljából beléphessen a tervezési, gyártási, ellenőrzési, tesztelési és tárolási helyekre, és rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges információt, ideértve az alábbiakat:

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja,

- a minőségirányítási rendszer tervezési részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, például elemzések, számítások, tesztek stb. eredményei,

- a minőségirányítási rendszer gyártásra vonatkozó részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési adatok, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítésére vonatkozó jelentések stb.

4.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket hajt végre annak igazolására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségirányítási rendszert, és ellenőrzési jelentést készít a gyártó cég részére. Ha a gyártó tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az ellenőrzés során.

Az ellenőrzéseket legalább évente egyszer elvégzik.

4.4.

Továbbá a bejelentett szervezet előre be nem jelentett ellenőrzéseket végezhet a gyártónál. A bejárások alkalmával a bejelentett szervezet, ha szükséges, vizsgálatokat végezhet, illetve végeztethet el annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően működik-e. A bejelentett szervezet ellenőrzési jelentést, illetve vizsgálat végrehajtása esetén vizsgálati jelentést készít a gyártó cég részére.

5.

A gyártónak az utolsó termék gyártásától számított 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tennie az alábbiakat:

- a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,

- a 3.4. pont második albekezdésében említett korszerűsítés,

- a bejelentett szervezetnek a 3.4., 4.3. és 4.4. pont utolsó albekezdésében említett határozatai és jelentései.

6. Tervvizsgálat

6.1.

A gyártó kérelmezi az általa választott bejelentett szervezetnél a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésére vonatkozó vizsgálatot.

6.2.

A kérelemnek lehetővé kell tennie a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezésének, gyártásának, karbantartásának és üzemeltetésének megértését, és az ÁME követelményeinek való megfelelés értékelését.

A következőket tartalmazza:

- általános típusleírás,

- a műszaki tervezési előírások, ideértve az európai előírásokat a vonatkozó rendelkezésekkel együtt, amelyeket teljes mértékben vagy részben alkalmaztak,

- az ezek megfelelőségét igazoló bizonyítékok, különösen akkor, ha nem alkalmazzák az európai előírásokat és a vonatkozó rendelkezéseket,

- a vizsgálati program,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendszerkörnyezetbe való integrációjának feltételei (részegység, szerkezeti egység, alrendszer) és a kapcsolódási pontra vonatkozó szükséges feltételek,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),

- írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,

6.3

A kérelmezőnek be kell mutatnia a megfelelő laboratóriuma által, vagy megbízásából, elvégzett vizsgálatok eredményeit ( 10 ), adott esetben beleértve a típusvizsgálatokat is.

6.4.

A bejelentett szervezet megvizsgálja a kérelmet, és értékeli a tesztek eredményeit. Amennyiben a terv megfelel az ÁME vonatkozó rendelkezéseinek, a bejelentett szervezet EK-tervvizsgálati tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a vizsgálat eredményeit, az érvényességének feltételeit, a jóváhagyott tervezet azonosításához szükséges adatokat, szükség esetén pedig a termék működésének leírását.

Az érvényességi idő nem lehet hosszabb 5 évnél.

6.5.

A kérelmező köteles folyamatosan tájékoztatni az EK-tervvizsgálati tanúsítványt kiadó bejelentett szervezetet a jóváhagyott tervezet minden olyan módosításáról, amely érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírt használati körülményeit. Ilyen esetekben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre további jóváhagyás szükséges attól a bejelentett szervezettől, amely az EK-tervvizsgálati tanúsítványt kibocsátotta. Ilyen esetben a bejelentett szervezet csak a módosításokra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket végzi el. A további jóváhagyást az eredeti EK-tervvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként kell kiadni.

6.6.

Ha nem történt a 6.4. pont szerinti módosítás, a lejáró tanúsítvány érvényességét egy újabb érvényességi időtartamra meg lehet hosszabbítani. A kérelmező írásos igazolással kérelmezheti a meghosszabbítást, amelyben nyilatkozik arról, hogy nem történt ilyen jellegű módosítás, és a bejelentett szervezet a 6.3. pontban leírtak szerint meghosszabbítja a tanúsítványt egy újabb érvényességi időtartamra, ha nincsenek a birtokában az igazolással ellentétes információk. Ez az eljárás megismételhető.

7.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásával és a EK-tervvizsgálati tanúsítványokkal kapcsolatos adatokról.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatot kaphat az alábbiakról:

- a minőségirányítási rendszer jóváhagyásai és a kiadott további jóváhagyások, valamint

- a kiadott EK-tervvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései.

8.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített információkat. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- az irányelvre történő hivatkozások (2001/16/EK irányelv és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó egyéb irányelvek),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárás (modul) leírása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- a megfelelőség igazolására végrehajtott eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint a tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

A említett tanúsítványok a következők:

- a minőségirányítási rendszer jóváhagyása és a felügyeleti jelentések a 3. és 4. pont rendelkezései szerint,

- az EK-tervvizsgálati tanúsítvány és annak kiegészítései.

9.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK-megfelelőségi nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

10.

Amennyiben az ÁME a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemmel kapcsolatban az EK-megfelelőségi nyilatkozaton kívül EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot is előír, akkor ezt a nyilatkozatot csatolni kell, miután a gyártó a V. modul feltételei alapján kiállította azt.

F.2.9. V. modul: Típusérvényesítés üzemi tapasztalatok alapján (alkalmazhatóság)

1.

Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amelynek során a bejelentett szervezet - az üzemi tapasztalatokkal alátámasztott típusérvényesítés alapján ( 11 ) - megállapítja és igazolja, hogy a tervezett gyártásra jellemző mintapéldány megfelel az ÁME alkalmazhatósággal kapcsolatos, rá vonatkozó rendelkezéseinek..

2.

A gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kérelmezi az általa választott bejelentett szervezetnél az üzemi tapasztalatok alapján végrehajtott típusérvényesítést.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a gyártó cég neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor az ő neve és címe,

- írásos nyilatkozat arról, hogy más bejelentett szervezethez nem nyújtotta be ugyanezt a kérelmet,

- a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentáció,

- az üzemi tapasztalatok alapján végrehajtandó érvényesítési program a 4. pont rendelkezései szerint,

- azon társaság(ok)nak (pályahálózat-működtetők, illetve vasúti társaságok) a neve és címe, amelyekkel a kérelmező megállapodást kötött az üzemi tapasztalatok alapján elvégzendő alkalmazhatósági értékelés elősegítésére,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem üzemeltetésével,

- az üzemeltetés közbeni viselkedés megfigyelésével, valamint

- az üzemi tapasztalatokkal kapcsolatos jelentés készítésével,

- az üzemi tapasztalatok megszerzéséhez szükséges időtartam, illetve futásteljesítmény alatt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem karbantartását vállaló cég neve és címe,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem EK-megfelelőségi nyilatkozata, valamint

- EK-típusvizsgálati tanúsítvány, ha az ÁME előírja a B. modul alkalmazását,

- EK-tervvizsgálati tanúsítvány, ha az ÁME előírja a H2. modul alkalmazását.

A kérelmező a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem üzemeltetését ellátó társaság(ok) rendelkezésére bocsát egy, a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintát vagy elegendő számú mintát (a továbbiakban: típus). A típus a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem különböző változataira vonatkozhat, amennyiben a változatok eltéréseit a fent említett EK-megfelelőségi nyilatkozatok és tanúsítványok szabályozzák.

A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezeket az üzemi tapasztalat alapján történő érvényesítés végrehajtásához szükségesnek tartja.

3.

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie a termék ÁME követelményei szerinti értékelését. A dokumentációnak tartalmaznia kell a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem üzemeltetésével, valamint - amennyiben az értékeléshez szükséges - a tervezéssel, gyártással és karbantartással kapcsolatos adatokat.

A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- általános típusleírás,

- az a műszaki előírás, amely alapján a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem teljesítményét és üzem közbeni viselkedését értékelik (a vonatkozó ÁME, illetve európai előírások a megfelelő rendelkezésekkel együtt),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem rendszerkörnyezetbe való integrációjának feltételei (részegység, szerkezeti egység, alrendszer) és a kapcsolódási pontokra vonatkozó szükséges feltételek,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem használati és karbantartási feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tervezési, gyártási és üzemeltetési folyamatának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,

és, amennyiben az értékelés szempontjából lényeges,

- tervrajz és gyártási rajzok,

- az elvégzett tervezési számítások és vizsgálatok eredményei,

- vizsgálati jelentések.

Ha az ÁME további információkat ír elő a műszaki dokumentáció számára, azokat be kell illeszteni.

A műszaki dokumentációban említett, teljes egészében vagy részben alkalmazott európai előírások jegyzékét mellékelni kell.

4.

Az üzemi tapasztalat alapján történő érvényesítési programnak tartalmaznia kell a következőket:

- a vizsgálat alatt álló, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírt üzem közbeni teljesítménye vagy viselkedése,

- a telepítéssel kapcsolatos intézkedések,

- a program tartama, időben vagy távolságban megadva,

- az elvárt üzemeltetési feltételek és üzemi program,

- a karbantartási program,

- végrehajtandó különleges üzem közbeni tesztek (ha vannak ilyenek),

- a minták tételszáma (ha egynél több van),

- az ellenőrzési program (az ellenőrzések jellege, száma és gyakorisága, dokumentáció),

- a megengedhető hibák feltételei és a programra kifejtett hatásuk,

- azok az információk, amelyeket az üzemben lévő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet működtető társaság jelentésében kell szerepeltetni (lásd a 2. pontot).

5. A bejelentett szervezet:

5.1.

megvizsgálja a műszaki dokumentációt és az üzemi tapasztalat alapján történő érvényesítési programot;

5.2.

ellenőrzi, hogy a minta reprezentatív-e, és hogy a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e;

5.3.

ellenőrzi, hogy az üzemi tapasztalat alapján történő érvényesítési program alkalmas-e a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem előírt teljesítményének és üzemi viselkedésének értékelésére;

5.4.

megállapodik a kérelmezővel a programról, az ellenőrzések és a szükséges vizsgálatok végrehajtási helyéről, valamint a vizsgálatokat végrehajtó szervezetről (bejelentett szervezet vagy más illetékes laboratórium),

5.5.

felügyeli és ellenőrzi a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem üzemi működésének, üzemeltetésének és karbantartásának folyamatát,

5.6.

értékeli a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet üzemeltető társaság(ok) (pályahálózat-működtetők, illetve vasúti társaságok) által kiadott jelentést, illetve az eljárás során összegyűlt egyéb dokumentációt és adatokat (vizsgálati jelentések, karbantartási tapasztalatok stb.),

5.7.

értékeli, hogy az üzemi viselkedés megfelel-e az ÁME követelményeinek.

6.

Amennyiben a típus megfelel az ÁME rendelkezéseinek, a bejelentett szervezet alkalmazhatósági tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, az érvényesítés végkövetkeztetéseit, az érvényesség feltételeit, valamint a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

Az érvényességi idő nem lehet hosszabb 5 évnél.

A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek felsorolását mellékelni kell a tanúsítványhoz, és a bejelentett szervezetnek meg kell őriznie egy példányt.

Ha a kérelmező alkalmazhatósági tanúsítványra vonatkozó kérelmét elutasítják, a bejelentett szervezetnek részletesen meg kell indokolnia az elutasítást.

Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.

7.

A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az alkalmazhatósági tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott termékre vonatkozó minden olyan módosításról, amelyhez további jóváhagyás szükséges, mivel az érintheti az alkalmazhatóságot vagy a termékhez előírt használati feltételeket. Ilyen esetben a bejelentett szervezet csak a módosításokra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket köteles elvégezni. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti alkamazhatósági bizonyítványhoz mellékelt kiegészítés formájában kell kiadni, illetve a régi bizonyítvány visszavonása után egy új bizonyítványt adnak ki.

8.

Ha nem történt a 7. pont szerinti módosítás, a lejáró tanúsítvány érvényességét egy újabb érvényességi időtartamra meg lehet hosszabbítani. A kérelmező ezt a meghosszabbítást egy írásos megerősítéssel kérelmezi, amelyben igazolja, hogy nem hajtottak végre ilyen módosításokat, a bejelentett szervezet pedig a 6.3. pont szerint egy további érvényességi időtartamra vonatkozó meghosszabbítást állít ki, amennyiben annak nincs akadálya. Ez az eljárás megismételhető.

9.

Valamennyi bejelentett szervezetnek közölnie kell a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított alkalmazhatósági tanúsítványokkal kapcsolatos adatokat.

10.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a kiadott alkalmazhatósági tanúsítványokról, illetve azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

11.

A gyártó cég, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot a kölcsönös átjárhatóságot biztosító rendszerelemre vonatkozóan.

E nyilatkozatnak tartalmaznia kell legalább a 2001/16/EK irányelv IV. mellékletének (3) bekezdésében és 13. cikkének (3) bekezdésében rögzített információkat. Az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot és az azt kísérő dokumentumokat dátummal és aláírással kell ellátni.

A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell írni, mint a műszaki dokumentációt, és a következőket kell tartalmaznia:

- a említett irányelvek (2001/16/EK irányelv),

- a gyártó cég vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe (meg kell adni a kereskedelmi nevet és a teljes címet, meghatalmazott képviselő esetében pedig a gyártó vagy a kivitelező kereskedelmi nevét is),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem leírása (márka, típus stb.),

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemre vonatkozó valamennyi leírás, különösen a használati feltételek,

- az alkalmazhatóság igazolására végrehajtott eljárásban érintett bejelentett szervezet(ek) neve és címe, valamint az alkalmazhatósági tanúsítványok dátuma azok érvényességi idejével és feltételeivel együtt,

- hivatkozás ezen és minden egyéb vonatkozó ÁME-re és adott esetben az európai előírásokra,

- a gyártó vagy a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője nevében kötelezettségvállalásra felhatalmazott aláíró azonosító adatai.

12.

A gyártó cégnek, illetve a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselőjének meg kell őriznie az EK-alkalmazhatósági nyilatkozat másolatát az utolsó kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem gyártását követő 10 évig.

Amennyiben sem a gyártó, sem pedig meghatalmazott képviselője nem rendelkezik Közösségen belüli székhellyel, a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége annak a személynek a felelőssége, aki a közösségi piacon forgalomba hozza a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet.

F.3. Az alrendszerek EK-hitelesítésére szolgáló modulok

Megjegyzés: az F.3. szakaszban az alrendszer a járművek alrendszert, vagy adott esetben az energia alrendszert jelenti.

F.3.1. SB. modul: Típusvizsgálat

1.

Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy egy alrendszer egy, a tervezett gyártásra jellemző típusa

- megfelel ennek az ÁME-nek és bármely más, olyan alkalmazandó ÁME-nek, amely azt bizonyítja, hogy a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményei ( 12 ) teljesültek,

- megfelel a Szerződésből eredő egyéb rendeleteknek.

Az e modulban definiált típusvizsgálat tartalmazhat bizonyos értékelési fázisokat: a vonatkozó ÁME-ben meghatározott tervezési felülvizsgálatot, típusvizsgálatot vagy a gyártási folyamat felülvizsgálatát.

2.

Az ajánlatkérő ( 13 ) kérelmezi az alrendszer (típusvizsgálaton keresztüli) EK-hitelesítését a választása szerinti bejelentett szervezettől.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének neve és címe,

- a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentáció.

3.

A kérelmező a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja az alrendszernek a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintáját ( 14 ) (a továbbiakban: típus).

A típus az alrendszer különböző változataira vonatkozhat, amennyiben a változatok közötti eltérések nem befolyásolják az ÁME rendelkezéseit.

A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezt a vizsgálati program elvégzéséhez szükségesnek tartja.

Amennyiben a különleges tesztelésse vagy vizsgálati módszerekkel kapcsolatban előírták, és az ÁME-ben vagy az ÁME-ben említett európai előírásokban (14) meghatározzák, a részegység vagy egység mintáját vagy mintáit, illetve az alrendszer előre összeállított mintáját is be kell nyújtani.

A műszaki dokumentációnak és a mintá(k)nak lehetővé kell tenniük az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének és karbantartásának megértését, valamint az ÁME rendelkezéseinek való megfelelés értékelését.

A műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- az alrendszer általános leírása, átfogó terve és felépítése,

- az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása, mely az ÁME-ben meghatározott valamennyi információt tartalmazza,

- tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, részegységek, szerkezeti egységek, áramkörök stb.,

- az alrendszer tervezésével és gyártásával kapcsolatos információk, valamint a karbantartásának és működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,

- műszaki előírások, ideértve az alkalmazott európai előírásokat,

- a fenti előírások használatát igazoló minden szükséges bizonyíték, különösen ha nem alkalmazzák teljes mértékben az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,

- az alrendszerbe beépítendő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása,

- a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségéről vagy alkalmazhatóságáról szóló EK-nyilatkozatok másolatai és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,

- a Szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),

- az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,

- az alrendszer tervezésében, gyártásában, összeszerelésében és telepítésében érintett gyártók felsorolása,

- az alrendszer használati feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),

- az alrendszer karbantartásával kapcsolatos karbantartási feltételek és műszaki dokumentáció,

- az alrendszer gyártásánál, karbantartásánál és üzemeltetésénél figyelembe veendő összes műszaki követelmény,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

- vizsgálati jelentések.

Ha az ÁME további információkat ír elő a műszaki dokumentáció számára, azokat be kell illeszteni.

4. A bejelentett szervezet:

4.1.

megvizsgálja a műszaki dokumentációt,

4.2.

ellenőrzi, hogy az alrendszernek, illetve az alrendszer egységeinek vagy részegységeinek (egy vagy több) mintáját a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és típusvizsgálatokat végez vagy végeztet el az ÁME és a megfelelő európai előírások rendelkezéseivel összhangban. Az ilyen gyártás hitelesítése megfelelő értékelési modulok révén történik;

4.3.

amennyiben az ÁME a terv felülvizsgálatát írja elő, végrehajtja a tervezési módszerek, eszközök és eredmények vizsgálatát annak értékelése érdekében, hogy a tervezési folyamat végén azok képesek-e eleget tenni az alrendszerre vonatkozó megfelelőségi követelményeknek;

4.4.

azonosítja az ÁME és az európai előírások vonatkozó rendelkezései szerint, illetve az európai előírások vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül tervezett elemeket;

4.5.

elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és szükséges teszteket a 4.2. és 4.3. ponttal összhangban annak megállapítása érdekében, hogy - amennyiben a vonatkozó európai előírásokat választották - ezeket ténylegesen alkalmazták-e;

4.6.

elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és szükséges teszteket a 4.2. és 4.3. ponttal összhangban annak megállapítása érdekében, hogy az alkalmazott megoldások megfelelnek-e az ÁME követelményeinek, ha nem alkalmazták a megfelelő európai előírásokat;

4.7.

megállapodik a kérelmezővel arról, hogy hol végzik el a vizsgálatokat és a szükséges teszteket.

5.

Amennyiben a típus megfelel az ÁME-nek, a bejelentett szervezet típusvizsgálati tanúsítványt ad ki a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza az ajánlatkérő, illetve a műszaki dokumentációban feltüntetett gyártó(k) nevét és címét, a vizsgálat végkövetkeztetéseit, az érvényességének feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

A műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek felsorolását mellékelni kell a tanúsítványhoz, és a bejelentett szervezetnek meg kell őriznie egy példányt.

Ha az ajánlatkérő elutasít egy típusvizsgálati tanúsítványt, a bejelentett szervezetnek részletesen meg kell indokolnia az ilyen elutasítást.

Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.

6.

Valamennyi bejelentett szervezetnek közölni kell a többi bejelentett szervezettel a kiadott, visszavont vagy elutasított típusvizsgálati tanúsítványokkal kapcsolatos vonatkozó információkat.

7.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a kiadott típusvizsgálati tanúsítványokról, illetve azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit a többi bejelentett szervezet rendelkezésére kell bocsátani.

8.

Az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes élettartama alatt meg kell őriznie a műszaki dokumentációval együtt a típusvizsgálati tanúsítványok és minden kiegészítés példányait. Ezt minden olyan tagállamnak el kell küldenie, amelyik ezt kéri.

9.

A gyártási fázis során a kérelmező köteles tájékoztatni a típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet minden olyan módosításról, amely érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy az alrendszer előírt használati körülményeit. Ilyen esetekben az alrendszerhez további jóváhagyás szükséges. Ilyen esetben a bejelentett szervezetnek csak a módosításokra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket kell elvégeznie. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti típusvizsgálati tanúsítványhoz mellékelt kiegészítés formájában kell kiadni, illetve a régi tanúsítvány visszavonása után egy új tanúsítványt adnak ki.

F.3.2. SD. modul: Gyártási minőségirányítási rendszer

1.

Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezetek valamely ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője kérésére ellenőrzik és tanúsítják, hogy egy alrendszer, amelyről egy bejelentett szervezet már kiadott típusvizsgálati tanúsítványt,

- megfelel ezen ÁME-nek és bármely más, olyan alkalmazandó ÁME-nek, amely azt bizonyítja, hogy a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményeinek (14) eleget tettek,

- megfelel a Szerződésből eredő egyéb rendeleteknek,

és üzembe helyezhető.

2.

A bejelentett szervezet elvégzi az eljárást a következő feltételekkel:

- az értékelés előtt kiadott típusvizsgálati tanúsítvány érvényben marad a kérelem tárgyát képező alrendszer esetében,

- az ajánlatkérő (14) és az érintett fővállalkozó eleget tesznek a 3. pont szerinti kötelezettségeiknek.

A "fővállalkozó" kifejezés olyan társaságokra utal, amelyek tevékenysége hozzájárul az ÁME alapvető követelményeinek teljesüléséhez. Ez az alábbiakat érinti:

- az alrendszerre irányuló projekt egészéért (különösen az alrendszer integrációért) felelős társaság,

- az alrendszerre irányuló projektben csak részlegesen érintett (például az alrendszer összeállítását vagy telepítését végző) más társaságok.

Nem vonatkozik a részegységeket és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket szállító gyártói alvállalkozókra.

3.

Az EK-hitelesítési eljárás alá vont alrendszer esetében az ajánlatkérő, vagy megbízása esetén a fővállalkozó, jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtet az 5. pontban meghatározott gyártás, illetve végtermék-ellenőrzés és -vizsgálat esetében, és ez a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.

Ha az ajánlatkérő önállóan felelős az alrendszerre irányuló projekt egészéért (különös tekintettel az alrendszer integrációjával kapcsolatos felelősségre), vagy az ajánlatkérőt közvetlenül bevonják a gyártásba (az összeszerelést és telepítést is ideértve), jóváhagyott minőségirányítási rendszert kell működtetnie e tevékenységekkel kapcsolatban, ami a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.

Ha valamely fővállalkozó felelős az alrendszerre irányuló projekt egészéért (különös tekintettel az alrendszer integrációjával kapcsolatos felelősségre), minden esetben jóváhagyott minőségirányítási rendszert kell működtetnie a gyártással, illetve végtermék-ellenőrzéssel és -vizsgálattal kapcsolatban, ami a 6. pontban meghatározott felügyelet alatt áll.

4. EK-hitelesítési eljárás

4.1

Az ajánlatkérőnek a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania az alrendszer (gyártási minőségirányítási rendszeren keresztül történő) EK-hitelesítésére vonatkozóan, ideértve a minőségirányítási rendszerek felügyeletének 5.3. és 6.5. pont szerinti összehangolását. Az ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell az érintett gyártókat erről a választásáról és a kérelemről.

4.2

A kérelemben ismertetni kell az alrendszer tervezésének, gyártásának, összeszerelésének, telepítésének, karbantartásának és üzemeltetésének folyamatát, és lehetővé kell tennie a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek való megfelelés értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- az ajánlatkérő vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe,

- a jóváhagyott típussal kapcsolatos műszaki dokumentáció, ideértve az SB. modulban meghatározott eljárás végrehajtása után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványt,

továbbá - amennyiben e dokumentáció nem tartalmazza - a következőket:

- az alrendszer általános leírása, annak átfogó terve és felépítése,

- az alkalmazott műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat (14) ,

- a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ott, ahol nem alkalmazzák teljes mértékben az említett európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket. Ennek a bizonyítéknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy részéről elvégzett próbák eredményeit,

- az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,

- bizonyíték arra, hogy a gyártási fázis megfelel a Szerződésből eredő más rendeleteknek (a tanúsítványokkal együtt),

- az alrendszerbe beépítendő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása,

- a rendszerelemekhez biztosítandó, megfelelőségről vagy alkalmazhatóságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,

- az alrendszer tervezésében, gyártásában, összeszerelésében és telepítésében érintett gyártók felsorolása,

- annak igazolása, hogy amennyiben érintett az ajánlatkérő, illetve a fővállalkozó az 5.2. pontban említett összes fázisra vonatkozóan rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, és bizonyítani kell annak hatékonyságát,

- e minőségirányítási rendszerek jóváhagyásáért és felügyeletéért felelős bejelentett szervezet megjelölése.

4.3

A bejelentett szervezet először megvizsgálja a kérelmet a típusvizsgálat érvényessége és a típusvizsgálati tanúsítvány szempontjából.

Ha a bejelentett szervezet úgy véli, hogy a típusvizsgálati tanúsítvány már nem érvényes vagy nem megfelelő, és új típusvizsgálati tanúsítványt kell kibocsátani, megindokolja a határozatát.

5. Minőségirányítási rendszer

5.1.

Amennyiben érintett az ajánlatkérőnek és megbízása esetén a fővállalkozónak az általuk kiválasztott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtaniuk minőségbiztosítási rendszereik értékelésére vonatkozóan.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a tervezett alrendszerrel kapcsolatos minden vonatkozó információ,

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az SB. modul típusvizsgálati eljárásának befejezése után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítvány másolata.

Az alrendszerre irányuló projektnek csak egy részében érintett személyeknek csak a vonatkozó résszel kapcsolatban kell információt benyújtaniuk.

5.2.

Az ajánlatkérő vagy az alrendszerre irányuló projekt egészéért felelős fővállalkozó esetében a minőségirányítási rendszer biztosítja, hogy az alrendszer teljesen megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. Más vállalkozók esetében azok minőségirányítási rendszereinek biztosítaniuk kell, hogy az alrendszerhez való megfelelő hozzájárulásuk megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek.

A kérelmező(k) által elfogadott összes elemet, követelményt és rendelkezést módszeres és rendezett módon dokumentálni kell írásos alapelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások - így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések - általános megértését.

Különösen tartalmaznia kell az alábbi tételek megfelelő leírását az összes kérelmező esetében:

- minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,

- az alkalmazandó megfelelő gyártási, minőségellenőrzési és minőségirányítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések,

- a gyártás, összeszerelés és telepítés előtt, közben és után elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

- továbbá az ajánlatkérő vagy az alrendszerre irányuló projekt egészéért felelős fővállalkozó esetében:

- a vezetőség felelősségei és hatáskörei az alrendszer általános minőségével, és különösen az alrendszer integrációjának irányításával kapcsolatban.

A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések a következő fázisok mindegyikére vonatkoznak:

- az alrendszer szerkezete, beleértve különösen az építési tevékenységeket, az összetevők összeszerelését, a végleges beállítást,

- az alrendszer átvételi próbája,

- és amennyiben az ÁME meghatározza, a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítés.

5.3.

Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezetnek meg kell vizsgálnia, hogy az alrendszer összes, az 5.2. pontban említett fázisát kellő mértékben és megfelelően lefedi-e a kérelmezők minőségirányítási rendszereinek jóváhagyása és felügyelete ( 15 ).

Amennyiben az alrendszernek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak való megfelelősége és az ÁME követelményeinek való megfelelése több minőségirányítási rendszeren alapul, akkor a bejelentett szervezetnek különösen azt kell vizsgálnia, hogy

- egyértelműen dokumentálják-e a minőségirányítási rendszerek közötti kapcsolatokat és kapcsolódási pontokat,

- és hogy a fővállalkozó esetében kellően és megfelelően meghatározták-e a teljes alrendszer megfelelőségének irányításával kapcsolatos átfogó felelősségeket és hatásköröket.

5.4.

Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségirányítási rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az eleget tesz-e az 5.2. pontban említett követelményeknek. Feltételezi e követelményeknek való megfelelést, ha a kérelmező olyan EN/ISO 9001-2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszert valósít meg a gyártás, végtermék-ellenőrzés és tesztelés esetében, amely figyelembe veszi annak az alrendszernek a különös jellemzőit, amely esetében megvalósítják.

Ha valamely kérelmező tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az értékelés során.

Az ellenőrzésnek - a kérelmezőnek az alrendszerben való konkrét közreműködését figyelembe véve - az érintett alrendszerre nézve specifikusnak kell lennie. Az ellenőrző csoportnak legyen legalább egy, az érintett alrendszer-technológiában tapasztalt értékelője. Az értékelési eljárás kiterjed a kérelmező telephelyein tett értékelő szemlére is.

A határozatról értesíteni kell a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési határozatot.

5.5.

Amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozók vállalják, hogy teljesítik a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből fakadó kötelezettségeiket, és fenntartják azt oly módon, hogy megőrizzék megfelelő és hatékony voltát.

Folyamatosan tájékoztatniuk kell a minőségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet minden olyan jelentős változásról, amely érinti az ÁME követelményeinek az alrendszer általi teljesítését.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is eleget tesz-e az 5.2. pontban említett követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A határozatáról értesíti a kérelmezőt. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat végkövetkeztetéseit és az indoklással ellátott vizsgálati határozatot.

6. A bejelentett szervezet felelősségi körébe tartozó minőségirányítási rendszer(ek) felügyelete

6.1.

A felügyelet célja annak ellenőrzése, hogy amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségirányítási rendszer(ek)ből eredő kötelezettségeinek.

6.2.

Amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozó köteles megküldeni (vagy megküldetni) az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek az ehhez szükséges összes dokumentumot, ideértve az alrendszerrel kapcsolatos megvalósítási terveket és műszaki feljegyzéseket (amennyiben azok a kérelmezőknek az alrendszerben való közreműködésére vonatkoznak), különösen az alábbiakat:

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja, ideértve az alábbiak biztosítása érdekében végrehajtott konkrét intézkedéseket:

- az ajánlatkérő vagy az alrendszerre irányuló projekt egészéért felelős fővállalkozó esetében:

- megfelelően és pontosan meghatározták-e az egész alrendszer megfelelőségére vonatkozó irányítás átfogó felelősségeit és hatásköreit,

- minden kérelmező esetében:

- a minőségirányítási rendszer megfelelő kezelése az alrendszeri szintű integráció elérése érdekében,

- a minőségirányítási rendszer (összeszerelésre és telepítésre is kiterjedő) gyártási részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéseiről szóló jelentések stb.

6.3.

A bejelentett szervezet rendszeres időközönként felülvizsgálja, hogy amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozó fenntartja és alkalmazza-e a minőségirányítási rendszert, és ellenőrzési jelentést nyújt be számukra. Ha azok tanúsított minőségirányítási rendszert működtetnek, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a felülvizsgálat során.

Az ellenőrzéseket évente legalább egyszer kell elvégezni, legalább egy ellenőrzésnek pedig a 8. pontban említett EK-hitelesítési eljárás tárgyát képező alrendszerrel kapcsolatos tevékenységek (gyártás, összeszerelés és telepítés) elvégzésekor kell megtörténnie.

6.4.

Továbbá a bejelentett szervezet előre be nem jelentett ellenőrzéseket végezhet a kérelmező(k) vonatkozó telephelyein. E bejárások alkalmával a bejelentett szervezet teljes vagy részleges ellenőrzést végezhet, továbbá vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet el annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően működik-e a szükséges helyeken. Ellenőrzési és - adott esetben - vizsgálati, illetve tesztjelentést készít a kérelmező(k) számára.

6.5.

Ha az ajánlatkérő által kiválasztott és az EK-hitelesítésért felelős bejelentett szervezet nem végzi el az érintett minőségirányítási rendszer(ek) egészének felülvizsgálatát, koordinálnia kell az azon feladat elvégzéséért felelős bármely más bejelentett szervezet felügyeleti tevékenységét az alábbiak érdekében:

- biztosítania kell, hogy megfelelően végrehajtják az alrendszerek integrációjával kapcsolatos különböző minőségirányítási rendszerek közötti kapcsolódási pontok kezelését,

- az ajánlatkérővel közösen össze kell gyűjtenie az értékelés azon elemeit, amelyek a különböző minőségirányítási rendszerek következetességének és átfogó felülvizsgálatának szavatolásához szükségesek.

Ez az összehangolás kiterjed a bejelentett szervezet alábbiakkal kapcsolatos jogaira:

- a más bejelentett szervezetek által kibocsátott összes (jóváhagyási és felügyeleti) dokumentáció kézhezvétele,

- jelenlét a 6.3. pontban említett felügyeleti ellenőrzéseknél,

- a 6.4. pontban említett további ellenőrzések kezdeményezése a saját felelősségi körében és a többi bejelentett szervezettel együtt.

7.

Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek vizsgálati, ellenőrzési és felügyeleti célokból bejárási jogot kell biztosítani az építési területek helyszíneire, a gyártási üzemrészekbe, az összeszerelés és üzembe helyezés helyszíneire, a raktárakba és szükség esetén az előregyártási vagy vizsgálati létesítményekbe, általánosabban pedig az összes olyan helyiségbe, amelyről a kérelmezőnek az alrendszerprojekthez való különleges hozzájárulásának megfelelően úgy ítéli meg, hogy az a feladatához szükséges.

8.

Adott esetben az ajánlatkérőnek és a fővállalkozónak az utolsó alrendszer gyártásától számított 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tenniük az alábbiakat:

- az 5.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,

- az 5.5. pont második albekezdésében említett korszerűsítés,

- a bejelentett szervezet 5.4., 5.5. és 6.4. pontban említett határozatai és jelentései.

9.

Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet a típusvizsgálat, valamint a minőségirányítási rendszer(ek) jóváhagyása és felülvizsgálata alapján kiállítja a megfelelőségi tanúsítványt az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállambeli felügyeleti hatóság számára, amelyben az alrendszer található, illetve üzemel.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információkat kell tartalmaznia.

10.

Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kötelezően kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében található információkat, -----

- az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,

- az alrendszerbe beépített, átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jegyzéke,

- az EK-megfelelőségi nyilatkozatok, és, megfelelő esetben, az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatok másolata, amelyeket az irányelv 13. cikkével összhangban kell biztosítani; mindezt pedig megfelelő esetben a bejelentett szervezetek által kiállított megfelelő dokumentumok (tanúsítványok, a minőségügyi rendszert jóváhagyásának és felügyeletének okmányai) kísérik,

- az alrendszer karbantartásával, annak használati feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,

- a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű megfigyeléssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos minden elem,

- az alrendszer típusvizsgálati tanúsítványa és az SB. modulban meghatározott kísérő műszaki dokumentáció,

- a Szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),

- a bejelentett szervezetnek a 9. pontban említett, megfelelő hitelesítési és/vagy számítási megjegyzésekkel ellátott, saját maga által ellenjegyzett megfelelőségi tanúsítványát, amely kijelenti, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és adott esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során feljegyzett és vissza nem vont fenntartásokat. A tanúsítványhoz mellékelni kell a hitelesítéssel kapcsolatban kiállított, a 6.3. és 6.4. pontokban említett vizsgálati és ellenőrzési jelentéseket, különösen a következőket:

11.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásával kapcsolatos adatokról.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatokat kaphat a minőségirányítási rendszerhez kiadott jóváhagyásokról.

12.

A megfelelőségi tanúsítványt kísérő feljegyzéseket az ajánlatkérőnél kell elhelyezni.

A közösségbeli ajánlatkérőnek az alrendszer teljes élettartama alatt meg kell őriznie a műszaki dokumentációt, és további három évig azt kérésre meg kell küldenie bármely más tagállamnak.

Az irányelv VI. mellékletében rögzített követelménnyel egyeztetendő (a javaslat módosítja az irányelvet).

F.3.3. SF. modul: Termékhitelesítés

1.

Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezet valamely ajánlatkérő vagy a Közösség területén letelepedett meghatalmazott képviselője kérésére ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer, amelyről egy bejelentett szervezet már kiadott típusvizsgálati tanúsítványt,

- megfelel ezen ÁME-nek és bármely más, olyan alkalmazandó ÁME-nek, amely azt bizonyítja, hogy a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményeinek (15) eleget tettek,

- megfelel a Szerződésből eredő egyéb rendeleteknek,

és üzembe helyezhető.

2.

Az ajánlatkérő (15) kérelmezi az alrendszer (termékhitelesítés útján történő) EK-hitelesítését a választása szerinti bejelentett szervezettől.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének neve és címe,

- a műszaki dokumentáció.

3.

Az eljárás említett részén belül az ajánlatkérő ellenőrzi és tanúsítja, hogy az érintett alrendszer összhangban van a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típussal, és eleget tesz a rá vonatkozó ÁME-nek.

A bejelentett szervezet elvégzi az eljárást azzal a feltétellel, hogy az értékelés előtt kibocsátott típusvizsgálati tanúsítvány érvényben marad a kérelem tárgyát képező alrendszer esetében.

4.

Az ajánlatkérőnek meg kell tennie minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a gyártási folyamat (ideértve az átjárhatóságot biztosító rendszerelemek fővállalkozók ( 16 ) általi összeszerelését és integrálását azok megbízása esetén) biztosítsa, hogy az alrendszer megfelel a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME rá vonatkozó követelményeinek.

5.

A kérelem lehetővé teszi az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének és működésének megértését, a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak való megfelelés, valamint az alkalmazandó ÁME követelményeinek való megfelelés vizsgálatatát.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a jóváhagyott típussal kapcsolatos műszaki dokumentáció, ideértve az SB. modulban meghatározott eljárás végrehajtása után kibocsátott típusvizsgálati tanúsítványt,

továbbá - amennyiben e dokumentáció nem tartalmazza - a következőket:

- az alrendszer általános leírása, átfogó terve és felépítése,

- tervrajz és gyártási információk, például rajzok, a részegységek vázlatai, részegységek, szerkezeti egységek, áramkörök stb.,

- az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció,

- az alkalmazott műszaki előírások, ideértve az európai előírásokat (16) ,

- a fenti előírások használatát igazoló minden bizonyíték, különösen ahol nem alkalmazzák teljes mértékben ezeket az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,

- bizonyíték arra, hogy a gyártási fázis megfelel a Szerződésből eredő más rendeleteknek (a tanúsítványokkal együtt),

- az alrendszerbe beépítendő, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása,

- a megfelelőségről vagy alkalmazhatóságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket biztosítani kell az említett rendszerelemekhez, és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,

- az alrendszer tervezésében, gyártásában, összeszerelésében és telepítésében érintett gyártók felsorolása.

Ha az ÁME további információkat ír elő a műszaki dokumentáció számára, azokat be kell illeszteni.

6.

A bejelentett szervezet először megvizsgálja a kérelmet a típusvizsgálat érvényessége és a típusvizsgálati tanúsítvány szempontjából.

Ha a bejelentett szervezet úgy ítéli meg, hogy a típusvizsgálati tanúsítvány már nem érvényes vagy nem megfelelő, és új típusvizsgálati tanúsítványt kell kibocsátani, megindokolja a határozatát.

A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy az alrendszer megfelel-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME követelményeinek. A bejelentett szervezet megvizsgálja és teszteli a 4. pont szerint sorozattermékként gyártott alrendszereket.

7. Hitelesítés az összes (sorozattermékként gyártott) alrendszer vizsgálatával és tesztelésével

7.1.

A bejelentett szervezet elvégzi a teszteket, ellenőrzéseket és hitelesítési vizsgálatokat az ÁME előírásai szerint sorozatban gyártott alrendszerek megfelelőségének biztosítása érdekében. A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések kiterjednek az ÁME által előírt fázisokra is.

7.2

Minden egyes alrendszert (mint sorozatterméket) egyedileg meg kell vizsgálni, tesztelni és hitelesíteni ( 17 ) kell a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az ÁME rá vonatkozó követelményeinek való megfelelés igazolása érdekében. Amikor az ÁME (vagy az ÁME-ben idézett európai szabvány) nem ír elő vizsgálatot, a vonatkozó európai előírások vagy egyenértékű vizsgálatok alkalmazandók.

8.

A bejelentett szervezet megállapodik az ajánlatkérővel (és a fővállalkozóval), hogy mely helyeken végzik el a vizsgálatokat, és arról, hogy az alrendszer átvételi próbáját és - ha azt az ÁME előírja - a teljes üzemi körülmények melletti vizsgálatokat és érvényesítéseket az ajánlatkérő végzi el a bejelentett szervezet közvetlen felügyelete és jelenléte mellett.

A bejelentett szervezet a vizsgálat és az ellenőrzés céljából bármikor bejuthat a gyártási üzemrészekbe, az összeszerelés és üzembe helyezés helyszíneire, és szükség esetén az előregyártási vagy vizsgálati létesítményekbe annak érdekében, hogy elvégezze az ÁME-ben előírt feladatait.

9.

Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet kiállítja a megfelelőségi nyilatkozatot az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot az alrendszer helye vagy működése szerinti tagállam felügyeleti hatósága számára.

A bejelentett szervezet e tevékenységeinek alapja a típusvizsgálat és az összes sorozatban gyártott terméken elvégzett, a 7. pontban jelzett és az ÁME-ben, és/vagy a vonatkozó európai előírásokban előírt vizsgálatok, hitelesítések és ellenőrzések.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információkat kell tartalmaznia.

10.

A bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelvek 18. cikkének (3) bekezdésében található információkat, és különösen az alábbiakat:

- az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,

- az alrendszerbe beépített, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása,

- a megfelelőségi és - adott esetben - az alkalmazhatósági EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket az említett rendszerelemekhez biztosítani kell az irányelv 13. cikkével összhangban, adott esetben a bejelentett szervezet által kiadott megfelelő dokumentumokkal (tanúsítványokkal, minőségirányítási rendszerek jóváhagyásaival és felügyeleti okmányokkal) kísérve,

- az alrendszer karbantartásával, annak használati feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,

- a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű megfigyeléssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos minden elem,

- az alrendszer típusvizsgálati tanúsítványa és az SB. modulban meghatározott kísérő műszaki dokumentáció,

- a bejelentett szervezetnek a 9. pontban említett, megfelelő számítási megjegyzésekkel ellátott és saját maga által ellenjegyzett megfelelőségi tanúsítványát, amely kijelenti, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és adott esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során feljegyzett és vissza nem vont fenntartásokat. Amennyiben indokolt, a tanúsítványt a hitelesítéssel kapcsolatban kiállított vizsgálati és ellenőrzési jelentéseknek kell kísérniük.

11.

A megfelelőségi tanúsítványt kísérő feljegyzéseket az ajánlatkérőnél kell elhelyezni.

A műszaki dokumentáció másolatát az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes üzemi élettartama alatt meg kell őriznie, de köteles azt kérésre bármelyik tagállam részére elküldeni

F.3.4. SH2 modul: Teljes minőségirányítási rendszer tervvizsgálattal

1.

Ez a modul azt az EK-hitelesítési eljárást írja le, amely által a bejelentett szervezet valamely ajánlatkérő vagy annak a Közösségen belül letelepedett meghatalmazott képviselője kérésére ellenőrzi és tanúsítja, hogy egy alrendszer:

- megfelel ezen ÁME-nek és bármely más, olyan alkalmazandó ÁME-nek, amely azt igazolja, hogy a 2001/16/EK irányelv alapvető követelményeinek (17) eleget tettek,

- megfelel a Szerződésből eredő egyéb rendeleteknek,

és üzembe helyezhető.

2.

A bejelentett szervezet elvégzi az eljárást, ideértve az alrendszer tervvizsgálatát, azzal a feltétellel, hogy az ajánlatkérő (17) és az érintett fővállalkozó eleget tesz a 3. pont által előírt kötelezettségeknek.

A "fővállalkozó" kifejezés olyan társaságokra utal, amelyek tevékenysége hozzájárul az ÁME alapvető követelményeinek teljesüléséhez. Ez az alábbi társaságokat érinti:

- az alrendszerre irányuló projekt egészéért (különösen az alrendszer integrációjáért) felelős társaság,

- az alrendszerre irányuló projektben csak részlegesen érintett (például az alrendszer tervezését, összeállítását vagy telepítését végző) más társaságok.

Nem vonatkozik a részegységeket és az átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket szállító gyártói alvállalkozókra.

3.

Az EK-hitelesítési eljárás alá vont alrendszer esetében az ajánlatkérő, vagy megbízása esetén a fővállalkozó, jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtet az 5. pontban meghatározott tervezésre, gyártásra és a végtermék-ellenőrzésre, valamint vizsgálatra, amelyekre a 6. pontban meghatározott felügyelet vonatkozik.

Az alrendszerre irányuló projekt egészéért (különösen az alrendszer integrációjáért) felelős fővállalkozónak minden esetben jóváhagyott minőségirányítási rendszert kell működtetnie a tervezésre, gyártásra és a végtermék-ellenőrzésre, valamint vizsgálatra, amelyekre a 6. pontban meghatározott felügyelet vonatkozik.

Amennyiben maga az ajánlatkérő felelős az alrendszerre irányuló projekt egészéért (különösen az alrendszer integrációjáért), vagy az ajánlatkérőt közvetlenül érintett a tervezésben, és/vagy a gyártásban (az összeszerelést és telepítést is ideértve), jóváhagyott minőségirányítási rendszert kell működtetnie e tevékenységekkel kapcsolatban, amelyre a 6. pontban meghatározott felügyelet vonatkozik.

A csak az összeszerelésben és telepítésben érintett kérelmezők csak jóváhagyott minőségirányítási rendszert működtethetnek a gyártás, valamint a termék végső ellenőrzése és vizsgálata esetében.

4. EK-hitelesítési eljárás

4.1

Az ajánlatkérőnek a választása szerinti bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania az alrendszer (a tervvizsgálatot tartalmazó teljes minőségirányítási rendszeren keresztül történő) EK-hitelesítésére vonatkozóan, ideértve a minőségirányítási rendszerek felügyeletének 5.4. és 6.6. pont szerinti összehangolását. Az ajánlatkérőnek az érintett gyártókat választásáról és a kérelemről tájékoztatnia kell.

4.2.

A kérelem lehetővé teszi az alrendszer tervezésének, gyártásának, telepítésének és működésének megértését, valamint az ÁME követelményeinek való megfelelés vizsgálatát.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- az ajánlatkérő vagy hivatalos képviselőjének neve és címe,

- a műszaki dokumentáció, ideértve a következőket: -

- az alrendszer általános leírása, átfogó terve és felépítése,

- az alkalmazott műszaki tervezési előírások, ideértve az európai előírásokat (17) ,

- a fenti előírások használatát igazoló minden szükséges bizonyíték, különösen ha nem alkalmazzák teljes mértékben az európai előírásokat és a megfelelő rendelkezéseket,

- a vizsgálati program,

- az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása, amely az ÁME-ben meghatározott valamennyi információt tartalmazza,

- az alrendszer gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos műszaki dokumentáció, -

- az alrendszerbe beépítendő kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek felsorolása,

- a megfelelőségről vagy alkalmazhatóságról szóló EK-nyilatkozatok másolatai, amelyeket biztosítani kell a rendszerelemekhez, és az irányelvek VI. mellékletében meghatározott minden szükséges elem,

- a Szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),

- az alrendszer tervezésében, gyártásában, összeszerelésében és telepítésében érintett összes gyártó felsorolása,

- az alrendszer használati feltételei (a futási idő vagy távolság korlátozásai, kopási határértékek stb.),

- az alrendszer karbantartásával kapcsolatos karbantartási feltételek és műszaki dokumentáció,

- az alrendszer gyártásánál, karbantartásánál és üzemeltetésénél figyelembe veendő összes műszaki követelmény,

- annak ismertetése, hogy amennyiben érintett az ajánlatkérő, illetve a fővállalkozó milyen minőségirányítási rendszerrel rendelkezik az 5.2. pontban említett összes fázisra vonatkozóan, és bizonyítani kell annak hatékonyságát,

- a minőségirányítási rendszerek jóváhagyásáért és felügyeletéért felelős bejelentett szervezet(ek) megjelölése.

4.3

Az ajánlatkérő bemutatja a megfelelő laboratóriuma által, vagy megbízásából elvégzett vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek (17) , köztük a kötelező típusvizsgálatok eredményeit.

4.4.

A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervvizsgálattal kapcsolatos kérelmet, és értékeli a vizsgálatok eredményeit. Amennyiben a terv megfelel az irányelv és a rá vonatkozó ÁME előírásainak, tervvizsgálati tanúsítványt bocsát ki a kérelmező részére. A tanúsítvány tartalmazza a tervvizsgálat végkövetkeztetéseit, érvényességének feltételeit, a vizsgált terv azonosításához szükséges adatokat és - adott esetben - az alrendszer működésének ismertetését.

Ha az ajánlatkérő tervvizsgálati tanúsítvány iránti kérelmét elutasítják, a bejelentett szervezet részletesen megindokolja az ilyen visszautasítást.

Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról.

4.5.

A gyártási fázis során a kérelmező köteles tájékoztatni a tervvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt megőrző bejelentett szervezetet minden olyan módosításról, amely érintheti az ÁME követelményeinek való megfelelést vagy az alrendszer előírt használati körülményeit. Ilyen esetekben az alrendszerhez további jóváhagyás szükséges. Ilyen esetben a bejelentett szervezetnek csak a módosításokra vonatkozó és azokhoz szükséges vizsgálatokat és teszteket kell elvégeznie. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti tervvizsgálati tanúsítványhoz mellékelt kiegészítés formájában kell kiadni, illetve a régi tanúsítvány visszavonása után egy új tanúsítványt adnak ki.

5. Minőségirányítási rendszer

5.1.

Amennyiben érintett az ajánlatkérőnek és megbízása esetén a fővállalkozónak az általa kiválasztott bejelentett szervezethez kérelmet kell benyújtania minőségirányítási rendszereinek értékelésére vonatkozóan.

A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

- a tervezett alrendszerrel kapcsolatos minden vonatkozó információ,

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja.

Az alrendszerre irányuló projektnek csak egy részében érintett személyeknek csak a vonatkozó résszel kapcsolatban kell információt benyújtaniuk.

5.2.

Az ajánlatkérő vagy az alrendszerre irányuló projekt egészéért felelős fővállalkozó minőségirányítási rendszerének biztosítania kell, hogy az alrendszer teljességében megfeleljen az ÁME előírásainak.

Az egyéb vállalkozók minőségirányítási rendszereinek biztosítaniuk kell, hogy az alrendszerhez való hozzájárulásuk megfeleljen az ÁME követelményeinek.

Minden, a kérelmezők által elfogadott elemet, követelményt és rendelkezést módszeresen és rendszerezetten dokumentálni kell írásos alapelvek, eljárások, valamint utasítások formájában. A minőségirányítási rendszer dokumentációjának biztosítania kell a minőségügyi alapelvek és eljárások - így például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések - általános megértését.

A rendszernek különösen az alábbi tételek megfelelő leírását kell tartalmaznia:

- az összes kérelmező esetében: -

- minőségügyi célkitűzések és szervezeti felépítés,

- az alkalmazandó megfelelő gyártási, minőségellenőrzési és minőségirányítási technikák, folyamatok és módszeres intézkedések,

- a tervezés, gyártás, összeszerelés és telepítés előtt, közben és után elvégzendő vizsgálatok, ellenőrzések és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,

- minőségbiztosítási nyilvántartások, például vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.,

- a fővállalkozó esetében, amennyiben az vonatkozik az alrendszer tervezéséhez való hozzájárulására: -

- az alkalmazásra kerülő műszaki tervezési előírások, beleértve az európai előírásokat, és - abban az esetben, ha az európai előírásokat teljes körűen nem alkalmazzák - azok az eszközök, amelyeket annak biztosítására használnak, hogy az alrendszerre alkalmazandó ÁME követelményeinek megfeleljenek,

- a tervezésre vonatkozó ellenőrzési és hitelesítési technikák, folyamatok és módszeres intézkedések, amelyeket az alrendszer tervezésénél használnak fel,

- a terv és az alrendszer előírt minőségének elérését és a minőségirányítási rendszernek az összes fázisban (a gyártást is ideértve) való hatékony működését figyelemmel kísérő eszközök;

- továbbá az ajánlatkérő vagy az alrendszerre irányuló projekt egészéért felelős fővállalkozó esetében: -

- a vezetőség felelősségei és hatáskörei az alrendszer általános minőségével, és különösen az alrendszer integrációjának irányításával kapcsolatban.

A vizsgálatok, tesztek és ellenőrzések a következő fázisok mindegyikére vonatkoznak:

- átfogó terv,

- az alrendszer szerkezete, beleértve különösen az építési tevékenységeket, az összetevők összeszerelését, a végleges beállítást,

- az alrendszer átvételi próbája,

- és amennyiben az ÁME meghatározza, a teljes üzemi körülmények közötti érvényesítés.

5.3.

Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezet megvizsgálja, hogy az alrendszer összes, az 5.2. pontban említett fázisát kellő mértékben és megfelelően lefedi-e a kérelmezők minőségirányítási rendszereinek jóváhagyása és felügyelete (17) .

Ha egynél több minőségirányítási rendszerre alapozzák, hogy az alrendszer megfelel-e az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezetnek különösen meg kell vizsgálnia, hogy:

- egyértelműen dokumentálják-e a minőségirányítási rendszerek közötti kapcsolatokat és kapcsolódási pontokat,

- és hogy a fővállalkozó esetében kellően és megfelelően meghatározták-e a teljes alrendszer megfelelőségének irányításával kapcsolatos átfogó felelősségeket és hatásköröket.

5.4.

Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezet értékeli a minőségirányítási rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az eleget tesz-e az 5.2. pont követelményeinek. Feltételezi a követelményeknek való megfelelést, ha a kérelmező olyan EN/ISO 9001-2000 minőségbiztosítási rendszert valósít meg a tervezésre, gyártásra, a végtermék ellenőrzésére és vizsgálatára, amely figyelembe veszi annak az alrendszernek a különös jellemzőit, amely esetében megvalósítják.

Ha valamely kérelmező tanúsított minőségirányítási rendszert működtet, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi az értékelés során.

Az ellenőrzésnek - a kérelmezőnek az alrendszerben való konkrét közreműködését figyelembe véve - az érintett alrendszerre nézve specifikusnak kell lennie. Az ellenőrző csoportnak legyen legalább egy, az érintett alrendszer-technológiában tapasztalt értékelője. Az értékelési eljárás kiterjed a kérelmező telephelyein tett értékelő szemlére is.

A határozatról értesíteni kell a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési határozatot.

5.5.

Amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozók vállalják, hogy teljesítik a jóváhagyott minőségirányítási rendszerből fakadó kötelezettségeiket, és fenntartják azt oly módon, hogy megőrizzék megfelelő és hatékony voltát.

Folyamatosan tájékoztatják a minőségirányítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet minden olyan jelentős változásról, amely érinti a követelmények alrendszer általi teljesítését.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségirányítási rendszer továbbra is eleget tesz-e az 5.2. pont követelményeinek, vagy újbóli értékelés szükséges.

A határozatáról értesíti a kérelmezőt. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési határozatot.

6. A bejelentett szervezet felelősségi körébe tartozó minőségirányítási rendszer(ek) felügyelete

6.1

A felügyelet célja annak ellenőrzése, hogy amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozó kellően eleget tesz-e a jóváhagyott minőségirányítási rendszer(ek)ből eredő kötelezettségeinek.

6.2

Amennyiben érintett az ajánlatkérő és a fővállalkozó elküldi (vagy küldeti) az 5.1 pontban említett bejelentett szervezet részére az e célból szükséges összes dokumentumot, különösen az alrendszerrel kapcsolatos megvalósítási terveket és műszaki feljegyzéseket (amennyiben azok a kérelmező alrendszerben való közreműködésére vonatkoznak), ideértve az alábbiakat:

- a minőségirányítási rendszer dokumentációja, ideértve az alábbiak biztosítása érdekében végrehajtott konkrét intézkedéseket:

- az ajánlatkérő vagy az alrendszerre irányuló projekt egészéért felelős fővállalkozó esetében:

- az irányításnak a teljes alrendszer egészének megfelelőségével kapcsolatos általános felelősségeit és hatásköreit megfelelően és elegendő mértékben meghatározták-e,

- minden kérelmező esetében:

- a minőségirányítási rendszer megfelelő kezelése az alrendszeri szintű integráció elérése érdekében,

- a minőségirányítási rendszer tervezési részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, például elemzések, számítások, vizsgálatok stb. eredményei,

- a minőségirányítási rendszer (összeszerelésre és telepítésre is kiterjedő) gyártási részében előírt minőségbiztosítási nyilvántartások, köztük vizsgálati jelentések és tesztelési, kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéseiről szóló jelentések stb.

6.3

A bejelentett szervezet rendszeres időközönként felülvizsgálja, hogy - amennyiben érintett - az ajánlatkérő és a fővállalkozó fenntartja és alkalmazza-e a minőségirányítási rendszert, és ellenőrzési jelentést nyújt be számukra. Ha azok tanúsított minőségirányítási rendszert működtetnek, a bejelentett szervezet ezt figyelembe veszi a felülvizsgálat során.

Az ellenőrzések gyakorisága legalább évi egyszeri, és legalább egy ellenőrzésre kell sort keríteni a vonatkozó tevékenységek (gyártás, összeszerelés vagy telepítés) annak az alrendszernek a tekintetében történő végrehajtása során, amelyre a 4. pontban említett EK-hitelesítési eljárás vonatkozik.

6.4.

Továbbá a bejelentett szervezet előre be nem jelentett ellenőrzéseket végezhet a kérelmező(k) 5.2. pontban említett telephelyein. E bejárások alkalmával a bejelentett szervezet teljes vagy részleges ellenőrzéseket, illetve szükség esetén vizsgálatokat végezhet, vagy végeztethet el, annak ellenőrzése érdekében, hogy a minőségirányítási rendszer megfelelően működik-e. Vizsgálati és - adott esetben - ellenőrzési, illetve tesztjelentést kell készítenie a kérelmező(k) számára.

6.5.

Ha az ajánlatkérő által kiválasztott és az EK-tanúsításért felelős bejelentett szervezet nem végzi el az érintett minőségirányítási rendszer(ek) egészének 5. pont szerinti felügyeletét, akkor össze kell egyeztetnie az ezeknek a feladatoknak az elvégzéséért felelős egyéb bejelentett szervezetek felügyeleti tevékenységét az alábbiak biztosítása érdekében:

- biztosítania kell, hogy megfelelően végrehajtsák az alrendszerek integrációjával kapcsolatos különböző minőségirányítási rendszerek közötti kapcsolódási pontok irányítását,

- az ajánlatkérővel közösen össze kell gyűjtenie az értékelés azon elemeit, amelyek a különböző minőségirányítási rendszerek következetességének és átfogó felügyeletének szavatolásához szükségesek.

Ez a koordináció kiterjed a bejelentett szervezet alábbiakkal kapcsolatos jogaira:

- a más bejelentett szervezet(ek) által kibocsátott összes (jóváhagyási és felügyeleti) dokumentáció kézhezvétele,

- jelenlét az 5.4. pontban említett felügyeleti ellenőrzéseknél,

- az 5.5. pontban említett további ellenőrzések kezdeményezése a saját felelősségi körében és a többi bejelentett szervezettel együtt.

7.

Az 5.1. pontban említett bejelentett szervezetnek vizsgálat, ellenőrzés és felügyelet céljából állandó bejutást kell biztosítani az építkezések helyszínére, a gyártóüzemekbe, a raktárterületekre és, ha indokolt, akkor az előregyártás és az ellenőrzés területeire, továbbá általában véve minden olyan helyre, amelyet a testület munkája végzéséhez szükségesnek tart megtekinteni, a kérelmezőnek az alrendszerre irányuló projekthez való konkrét hozzájárulásával összhangban.

8.

Amennyiben érintett az ajánlatkérőnek és a fővállalkozónak az utolsó alrendszer gyártásától számított 10 évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé kell tenniük az alábbiakat:

- az 5.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentáció,

- az 5.5. pont második albekezdésében említett korszerűsítés,

- a bejelentett szervezet 5.4., 5.5. és 6.4. pontban említett határozatai és jelentései.

9.

Amennyiben az alrendszer megfelel az ÁME követelményeinek, a bejelentett szervezet a tervvizsgálat, valamint a minőségirányítási rendszer(ek) jóváhagyása és felügyelete alapján kiállítja a megfelelőségi tanúsítványt az ajánlatkérő számára, aki ezt követően kiállítja az EK-hitelesítési nyilatkozatot azon tagállambeli felügyeleti hatóság számára, amelyben az alrendszer található, illetve üzemel.

Az EK-hitelesítési nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat dátummal kell ellátni, és alá kell írni. A nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell megírni, mint a műszaki dokumentációt, és legalább az irányelv V. mellékletében szereplő információkat kell tartalmaznia.

10.

Az ajánlatkérő által választott bejelentett szervezet felelős az EK-hitelesítési nyilatkozatot kötelezően kísérő műszaki dokumentáció összeállításáért. A műszaki dokumentáció tartalmazza legalább az irányelv 18. cikkének (3) bekezdésében található információkat, és különösen az alábbiakat:

- az alrendszer jellemzőivel kapcsolatos minden szükséges dokumentum,

- az alrendszerbe beépített, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek jegyzéke,

- az EK-megfelelőségi nyilatkozatok, és, megfelelő esetben, az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatok másolata, amely említett összetevőket az irányelv 13. cikkével összhangban kell biztosítani; mindezt pedig adott esetben a bejelentett szervezetek által kiállított megfelelő dokumentumok (tanúsítványok, a minőségügyi rendszert jóváhagyásának és felügyeletének okmányai) kísérik, -

- a Szerződésből eredő más rendeleteknek való megfelelés bizonyítéka (a tanúsítványokkal együtt),

- az alrendszer karbantartásával, annak használati feltételeivel és határértékeivel kapcsolatos minden elem,

- a szervizeléssel, állandó vagy rutinjellegű megfigyeléssel, beállítással és karbantartással kapcsolatos utasításokra vonatkozó minden elem,

- a bejelentett szervezetnek a 9. pontban említett, megfelelő hitelsítési és/vagy számítási megjegyzésekkel ellátott és saját maga által ellenjegyzett megfelelőségi tanúsítványát, amely kijelenti, hogy a projekt megfelel az irányelvnek és az ÁME-nek, és adott esetben megemlíti a tevékenységek végrehajtása során feljegyzett és vissza nem vont fenntartásokat.

- Indokolt esetben a tanúsítványt a hitelesítéssel kapcsolatban kiállított és a 6.4. és 6.5. pontokban említett vizsgálati és ellenőrzési jelentéseknek kell kísérniük.

11.

Minden bejelentett szervezetnek tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet az általa visszavont vagy elutasított minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásával és az EK-tervvizsgálati tanúsítványokkal kapcsolatos adatokról.

A többi bejelentett szervezet kérésre másolatot kaphat az alábbiakról:

- a minőségirányítási rendszer jóváhagyásai és a kiadott további jóváhagyások, valamint

- a kiadott EK-tervvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítései.

12.

A megfelelőségi tanúsítványt kísérő feljegyzéseket az ajánlatkérőnél kell elhelyezni.

A műszaki dokumentáció másolatát az ajánlatkérőnek az alrendszer teljes üzemi élettartama alatt meg kell őriznie, de köteles azt kérésre bármelyik tagállam részére elküldeni.

F.4. A karbantartási előírások vizsgálata: megfelelőségértékelési eljárás

Az eljárás még nyitott kérdés.

G. MELLÉKLET

Az oldalszél hatásai

G.1. Általános megjegyzések

Ez a melléklet az ÁME meghatározása szerinti 1. osztályú vonatok oldalszéllel szembeni stabilitásának értékelésére vonatkozó megközelítést írja le.

A billenőkocsis vonatokkal e dokumentum nem foglalkozik részletesen. Azonban a hagyományos túlemelési hiba feltételei között nem billenő módban üzemeltetett szerelvényeket nem billenőkocsis vonatokként lehet kezelni. A hagyományos túlemelési hiba feltételei között bekapcsolt billentési mechanizmussal üzemeltetett billenőkocsis vonatokat a kocsiszekrény billentett helyzetében jellemzik.

G.2. Bevezetés

A módszertan alapelgondolása a következő:

- a vonat oldalszéllel szembeni stabilitása karakterisztikus szélgörbe alapján értékelhető,

- egy adott pálya oldalszéljellemzőit és üzemeltetését egy pontosan meghatározott referenciavonat esetében egy adott pályán történő közlekedése során fennálló oldalszél kockázat figyelembevételével lehet értékelni.

Amennyiben egy vonat nem teljesíti ezeket az általános követelményeket, egy adott pályán még megengedett az oldalszél-biztonságának bizonyítása.

G.3. Általános alapelvek

A szóban forgó kritikus esemény a vonat felborulása. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő vonatok alapvető biztonsági szinttel rendelkeznek ezzel a kritikus eseménnyel szemben. Az, hogy a vonat milyen mértékben járul hozzá a biztonsági szinthez, karakterisztikus referencia-szélgörbék (CRWC) készletének segítségével határozható meg. A vonat az oldalszél szempontjából akkor tekinthető kölcsönösen átjárhatónak, ha a karakterisztikus szélgörbéi (CWC) legalább annyira megfelelőek, mint a CRWC adatai.

Egy adott vonat jellemzői a legkritikusabb járműve alapján határozhatók meg. Ez a jármű általában a két első vagy a két hátsó kocsi egyike. Amennyiben a vonat egy másik járművét tartják szélérzékenyebbnek (pl. egy nagyon magas vagy könnyű jármű), akkor azt kell figyelembe venni. A legérzékenyebb jármű kiválasztását alaposan meg kell indokolni.

Egy adott sebességtartományban közlekedtetett vonat esetén a CWC azt a maximális természetes szélsebességet határozza meg, amelynek a vonat ellen tud állni, mielőtt túllépi a kerék-tehermentesítés jellemző határértékét. A CWC-t meghatározó feltétel a legkritikusabb futómű kerék-tehermentesítésének átlagértéke, vagyis ΔQ. Forgóvázak esetében az "átlagérték" kifejezés a forgóváz két kerékpárjára vonatkozó kerék-tehermentesítési értékek átlagát jelenti.

G.4. Alkalmazási tartomány

A nagysebességű vonatok üzemmódját nem billenőkocsis vonatok és nem billenő módban levő billenőkocsis vonatok tekintetében kell vizsgálni, a nagysebességű vasúti infrastruktúrára vonatkozó 2006-os ÁME-ben rögzített túlemelési hiba mellett.

A vonat feltételezhetően európai üzemeltetési és széljárási körülmények között üzemel.

G.5. A karakterisztikus szélgörbék értékelése

G.5.1. Aerodinamikai tulajdonságok meghatározása

G.5.1.1. Általános megjegyzések

Jelenleg kizárólag a szélcsatorna-vizsgálatok tekinthetők alkalmasnak arra, hogy a vonat aerodinamikai tulajdonságaira vonatkozóan kellően megbízható eredményeket nyújtsanak.

Az aerodinamikai tulajdonságokat sík talajon és egy 6 m-es referenciatöltést magában foglaló pályán is meg kell határozni.

Amikor egy új járművet vizsgálnak, egy referenciajárműre, nevezetesen az ICE3, a TGV Duplex vagy az ETR 500 első járműveire, és az utánuk következő második járműre vonatkozóan szintén vizsgálatokat és méréseket kell végezni, mégpedig ugyanolyan módon és ugyanabban a szélcsatornában.

Az aerodinamikai koordinátarendszert és az aerodinamikai együtthatókat az EN 14067-1:2003 szabványnak megfelelően kell meghatározni.

G.5.1.2. A szélcsatorna-vizsgálatra vonatkozó követelmények

A vizsgálatot a lehető legnagyobb szélcsatornában kell elvégezni a határfelületek (pl. falak, a tető és a talaj határrétege) interferenciájának és a szélcsatorna blokkolóhatásainak elkerülése érdekében. A blokkolóhatásokra különösen az aerodinamikai erők és nyomatékok töltésen való vizsgálatakor kell ügyelni.

G.5.1.2.1. A próbaszakasz méretei

Legfeljebb 30°-os szélszög esetén a blokkolás nem haladhatja meg a 10 %-ot akkor sem, ha a vonat töltésen halad keresztül.

Zárt próbaszakaszt tartalmazó szélcsatornákban 5 %-ot meghaladó blokkolási arányok esetén célszerű korrigálni a blokkolási tényezőt.

Nyitott vagy részben nyitott próbaszakaszt tartalmazó szélcsatornák esetén a blokkolási aránynak 5 %-nál kisebbnek kell lennie 30°-os szélszög mellett, és nem alkalmazandó korrekció.

G.5.1.2.2. Turbulenciaszint

A légköri turbulens réteget nem jelenítik meg a szélcsatorna-vizsgálatok során. Biztosítani kell a Tux≤ 2,5 % turbulenciaszintet, ahol

G.5.1.2.3. Határréteg

A szélcsatorna sebességprofiljának egyenletes, vagyis blokk profilúnak kell lennie. Az áramlási sebesség független a talaj feletti magasságtól, a szélcsatorna alján lévő vékony határrétegtől eltekintve. A határréteg vastagságának, vagyis a δ95% értéknek a jármű magasságához képest kicsinek kell lennie.

G.5.1.2.4. Reynolds-szám

A szélcsatorna sebességétől és a 3 m jellemző hosszúságtól függő Reynolds-számnak (amelyet elosztanak a modell méretével) nagyobbnak kell lennie annál a kritikus értéknél, amely felett az erők és a nyomatékok a Reynolds-szám növekedése esetén már nem változnak jelentős mértékben. Ezt vizsgálati eredményekkel kell igazolni.

A Mach-szám nem lehet 0,3-nél nagyobb. Amennyiben a valóságos vonatot 0,3-nél nagyobb Mach-számokkal üzemeltetik, a Mach-szám nem lehet nagyobb, mint a valóságos vonat Mach-száma.

G.5.1.2.5. Műszerek

Meg kell határozni a szélcsatornában lévő levegő sűrűségét, hőmérsékletét, nyomását és páratartalmát.

Az aerodinamikai erőket és nyomatékokat egy öt komponensű dinamométerrel kell meghatározni (a CFx érték nem szükséges). A mérleg érzékenységének beállítását és a mérleg felszerelését a mérendő terhelési tartománynak megfelelően kell elvégezni.

G.5.1.3. A modellre vonatkozó követelmények

A modell méretpontosságának 10 mm-nél jobbank kell lennie a teljes léptékű méretek tekintetében. Valamennyi, az aerodinamika szempontjából lényeges részletet, így az első szélvédőt és az áramszedőt befogadó mélyedést, mérethűen kell másolni.

Az áramszedőt nem kell modellezni.

A forgóvázak egyszerűsítése megengedett; csak a forgóvázak alapvető geometriai tulajdonságait kell reprezentálni a kocsiszekrény alatti áramlási rendszerben a megfelelő tömegáramlás és a nyomásesés biztosítása érdekében.

A modellnek szimmetrikusnak kell lennie akkor is, ha az eredeti vonatot nem tökéletesen szimmetrikusra építik (pl. a padló alatti rendszer alkatrészei miatt). Ez lehetővé teszi a szimmetria vizsgálatát a szélcsatornában annak megállapítása céljából, hogy milyen hibaforrások alakulhatnak ki a mérés során az áramlás aszimmetriájának következtében.

G.5.1.4. A vizsgálati programra vonatkozó követelmények

Szimmetria- és ismételhetőségi ellenőrzéseket kell végezni az eredmények érvényességének biztosítása érdekében.

Szélszögek

0° és 70° közötti szélszögeket kell vizsgálni, 5°-onként növelve.

A közbenső szélszögekre lineáris vagy magasabb rendű interpolációt kell alkalmazni.

Áramlás irányával szembeni és áramlás irányába néző testek

Minden vizsgálandó jármű esetében legalább a járműhossz felén egy áramlás irányába néző testet kell a modell mellett elhelyezni. A valódi keresztmetszetet legalább a járműhosszúság egyharmadában reprezentálni kell; a test hátsó élét áramvonalasítani kell.

Amennyiben a vizsgálandó jármű nem első kocsi, legalább egy teljes előtte lévő járműnek szerepelnie kell a vizsgálatban a valódi ellentétes irányú áramlási feltételek biztosítása érdekében. Ki kell alakítani a járművek közötti valóságnak megfelelő térközt. Kerülni kell a vizsgált modell és a passzív testek mechanikai érintkezését. Meg kell akadályozni a modell és a mellette lévő passzív testek rezgését.

A talaj elrendezése

Amíg nincs a talaj elrendezését pontosan meghatározó európai szabvány, a következő előírásokat kell alkalmazni.

Méréseket kell végezni a következő két forgatókönyvre vonatkozóan:

- sík talajra vonatkozó forgatókönyv

- A sík talajra vonatkozó elrendezés nem foglalja magában a zúzottkő ágyazat és a sínek bemutatását. A talajszint és a kerekek alja közötti eredeti méreten alapuló térköz 235 mm.

- szabványos töltésre vonatkozó forgatókönyv: