A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37261/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 59. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.34491/2008/10., Fővárosi Törvényszék K.33155/2008/9., Fővárosi Törvényszék K.34132/2008/20., *Kúria Kfv.37261/2010/3.*, Kúria Kfv.37260/2010/4., Kúria Kfv.37258/2010/4.

***********

Kfv.IV.37.261/2010/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd /1095 Budapest, Gabona u. 10./ által képviselt felperesnek a Vértesyné dr. Bokor Katalin jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság /1139 Budapest, Teve u. 4-6./

alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 20.K.34.132/2008/20. számon, 2009. november 24-én meghozott jogerős ítéletével szemben az alperes által 21. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása során, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 20.K.34.132/2008/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Magánszemélyek 2008. április 11. napjára a főváros több különböző helyszínére jelentettek be rendezvényeket. Ezek egy részét - annak ellenére, hogy a bejelentés nem felelt meg a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény /a továbbiakban: Gytv./ azon előírásának, hogy 3 nappal előzze meg a rendezvény kezdetét - a rendőrség tudomásul vette, és nem tiltotta meg azok megtartását.

2008. április 11. napjára a P. T. magánszemély által bejelentett - az I. kerület, Clark Ádám térre, 21 órára tervezett - rendezvény bejelentését a rendőrség nem vette tudomásul. A bejelentő képviseletében eljáró futárral már a bejelentéskor közölték, hogy azt érdemi vizsgálat nélkül el fogják utasítani, hiszen a bejelentéskor kevesebb, mint egy óra volt hátra a tervezett rendezvény kezdetéig.

A részben bejelentés alapján tartott rendezvényről a résztvevő tömeg a Budapest, V. kerület, Roosevelt térről - az Akadémia elől - 17 óra 57 perckor indult el a Clark Ádám tér felé, a Lánchídon át.

Amikor a Roosevelt téren volt a tömeg, a műveleti parancsnok már felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy be nem jelentett rendezvényen tartózkodnak. A felhívás ellenére a tömeg a járdán haladva indult át a Duna másik oldalára, majd az úttestet is igénybe vették; az úttesten haladók a járműforgalmat akadályozták.

A rendezvény résztvevői még a híd közepén voltak, amikor az első - feloszlatásra vonatkozó - felhívás, 20 óra 12 perctől 20 óra 14 percig elhangzott.

A második felhívás 20 óra 14 perctől 20 óra 15 percig, míg a harmadik 20 óra 15 perctől 20 óra 17 percig hangzott el.

A felhívások felszólították a tömeget, hogy a területet hagyja el, a távozás irányaként a Szentendrei utat jelölték meg, miközben az ezzel ellentétes irányokat - a felszólításokkal egyidejűleg - a rendőrség lezárta 20 óra 24 perckor, így az ott maradtakat bekerítette.

A demonstráción jelenlévő felperest a perbeli napon 20 óra 21 perckor a tömegből kiemelték, 20 óra 23 perctől 21 óra 25 percig vele szemben bilincset alkalmaztak, majd a XIII. kerületi Rendőrkapitányságra állították elő, melyet követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Főosztály Fogdaszolgálati Osztály Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdájába szállították, ahol másnap 02 óra 40 percig fogva tartották. A fogva tartás alatt 0 óra 05 perckor szabálysértési ügyben hallgatták meg.

A felperes más a fogva tartása során panaszt terjesztett elő az intézkedéssel szemben, melyet 2008. május 5. napján írásban is megerősített, és a Független Rendészeti Panasztestülethez /a továbbiakban: Panasztestület/ benyújtott.

Beadványában rámutatott, hogy előállítása tényét sérelmezi, továbbá annak indokoltságát is vitatja. Panaszt kívánt tenni az előállítás foganatosításának módja miatt is, mert szerinte az nem volt összeegyeztethető a rendőrségről szóló 1994., évi XXXIV. törvény /a továbbiakban: Rtv./ 15. §-ában írt arányosság követelményével.

A Panasztestület 2008. július 9-én kelt 32/2008. /VII. 9./ számú állásfoglalásában megállapította, hogy a felperessel szemben alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor.

A gyülekezés körülményeit vizsgálva a határozat rögzítette, hogy a rendőrség által tudomásul nem vett, bejelentés alapján megtartott rendezvény feloszlatása során a rendőrség annak ellenére jogszerűen járt el, hogy aznap több olyan rendezvény is megtartásra került, melyeket a rendőrség nem vett tudomásul - tehát szabályszerűen bejelentve nem voltak -, és azokat a rendőrség nem oszlatta fel.

A Panasztestület figyelemmel volt arra, hogy adott esetben a rendőrségi feloszlatást indokolta, hogy a be nem jelentett rendezvényen részt vevő, oda igyekvő emberek a közlekedést akadályozták.

A Panasztestület megállapította, hogy a feloszlatásnak kizárólag a bejelentés hiányára való hivatkozás képezhette volna alapját, a rendezvény a békés jellegét nem vesztette el, a közlekedés akadályozását nem a tömeg, hanem a közbeavatkozó, és az autókat megállító rendőrség okozta.

A Panasztestület szerint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 62/2007. /XII. 23./ IRM rendelet 74. § /4/ bekezdését sértette az, hogy a helyszínről való távozáshoz a rendőrség a szükséges időt nem biztosította.

A rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 15/1990. /V. 14./ BM rendelet 15. § /3/ bekezdését sértette az, hogy a rendőrség úgy szólította fel a tömeget a terület elhagyására, hogy a felszólítás egy része a tér egyes részein nem volt érthető, nem volt jól hallható.

Az állásfoglalás szerint a demonstráción részt vevők jelentős része a rendőrség fellépése folytán nem tudta elhagyni a területet.

A panaszossal szembeni előállítás időtartama alatt a befogadó rendőrkapitányságon érdemi cselekményt a panaszossal szemben nem foganatosítottak; a Panasztestület megállapította, hogy a felperes személyes szabadsághoz való jogát a rendőrség az előállítás, a bilincselés során megfelelő jogalap nélkül korlátozta, ezzel az alapvető jog jelentős mértékű csorbítása törtét meg.

Az állásfoglalásra figyelemmel eljárt és határozatot hozó Országos Rendőr-főkapitány 17.624/2/2008.RP. számon 2008. augusztus 8-án kelt határozatában a felperes intézkedéssel szemben előterjesztett panaszát elutasította.

Az Országos Rendőr-főkapitány határozata rámutatott, hogy a perbeli rendőri feloszlatás tárgyát képező gyűlés nem volt spontán tüntetés, hanem bejelentés alá tartozó, szabályszerűen be nem jelentett rendezvényről volt szó.