32012R1262[1]

A Tanács 1262/2012/EU rendelete ( 2012. december 20. ) az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2013. és 2014. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 1262/2012/EU RENDELETE

(2012. december 20.)

az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2013. és 2014. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

(1)

A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 1 ) előírja, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzájutást és a halászati tevékenységek fenntartható végzését szabályozó intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által összeállított jelentések figyelembevételével, valamint a regionális tanácsadó testületektől kapott javaslatok tükrében kell meghatározni.

(3)

A Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve - adott esetben - bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az valamennyi tagállamnak viszonylagos stabilitást biztosítson minden állomány halászata, illetve minden halászati tevékenység végzése tekintetében, továbbá kellően figyelembe vegye a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseit.

(4)

A teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben a halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot, továbbá figyelemmel az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre, különös tekintettel a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság és az érintett regionális tanácsadó testületek ülésein elhangzottakra.

(5)

A halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a nemzetközi megállapodásokkal és a nemzetközileg elfogadott elvekkel - ilyenek például a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó 1995. évi ENSZ-megállapodás ( 2 ) és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó 2008. évi nemzetközi ENSZ FAO-iránymutatásokban részletesen meghatározott gazdálkodási elvek -, amelyek szerint a szabályozó hatóságoknak különösen óvatosan kell eljárniuk olyan esetekben, amikor a rendelkezésre álló információ bizonytalan, nem megbízható vagy pontatlan. A megfelelő tudományos információk hiányára mindenestre nem lehet hivatkozni a védelmi és gazdálkodási intézkedések elhalasztásának vagy elmulasztásának okaként.

(6)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a HTMGB által kibocsátott legutóbbi szakvélemények kiemelik, hogy a mélytengeri állományok többségének halászata nem fenntartható, valamint hogy a szóban forgó állományok fenntarthatóságának biztosítása érdekében a rájuk vonatkozó halászati lehetőségeket mindaddig csökkenteni kell, amíg az állományok méretének alakulása nem mutat pozitív tendenciát. Az ICES ezenkívül azt is javasolta, hogy az atlanti tükörhal célzott halászatát valamennyi területen be kell tiltani, továbbá a kék menyhal és a nagyszemű vörösdurbincs bizonyos állományainak halászata sem engedélyezhető.

(7)

A mélytengeri cápák vonatkozásában a kereskedelmi szempontból legértékesebb fajok állományai kimerítettnek tekinthetők, ezért célzott halászatuk nem engedélyezhető.

(8)

A mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségekről kétévente döntenek, kivéve az aranylazac állományait és a kék menyhal fő halászatát, melyek esetében a halászati lehetőségek a Norvégiával folytatott éves tárgyalások eredményeitől függnek. Az utóbbiakra vonatkozó halászati lehetőségeket halászati lehetőségek meghatározásáról szóló, másik vonatkozó rendeletben kell meghatározni.

(9)

A kék menyhalra vonatkozóan az Unió által autonóm módon meghatározott teljes kifogható mennyiségeket az egyszerűsítés érdekében célszerű ugyanezen jogi eszközben szabályozni. Következésképpen a kék menyhalra a II, III és IV övezet nemzetközi vizein vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket az ugyanerre a fajra a XII övezet nemzetközi vizein vonatkozó teljes kifogható mennyiségekkel együtt fel kell venni a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá nem tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek meghatározásáról szóló rendeletbe.

(10)

A teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban az abban említett intézkedések alá tartozó halállományokat meg kell határozni. Elővigyázatossági teljes kifogható mennyiség vonatkozik azokra az állományokra, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a halászati lehetőségek tudományosan megalapozott értékelése arra az évre vonatkozóan, amelyre a teljes kifogható mennyiségeket meghatározzák; más esetekben az analitikai teljes kifogható mennyiséget kell alkalmazni. Figyelemmel az ICES és a HTMGB mélytengeri állományokra vonatkozó szakvéleményére, azon mélytengeri állományokat, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a vonatkozó halászati lehetőségek tudományosan megalapozott értékelése, e rendelet keretében elővigyázatossági TAC hatálya alá kell vonni.

(11)

A tudományos szakvélemények fényében a gránátoshal bizonyos állományainak biológiai eloszlása nem feltétlenül felel meg az e rendelet szerinti TAC-területeknek. A szóban forgó állományok fenntartható kiaknázását elősegítendő, helyénvaló fokozott rugalmasságot lehetővé tenni egyrészt az Vb, VI és VII TAC-terület, másrészt pedig a VIII, IX, X, XII és XIV TAC-terület között.

(12)

A halászati tevékenység megszakadásának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A sürgősségre tekintettel ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2013. és 2014. évre meghatározza az uniós vizeken, illetve egyes, fogási korlátozások hatálya alá tartozó nem uniós vizeken tartózkodó uniós hajókra bizonyos mélytengeri halfajok állományai tekintetében alkalmazandó éves halászati lehetőségeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)

"uniós hajó" : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

b)

"uniós vizek" : a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek, kivéve a Szerződés II. mellékletében említett területekkel szomszédos vizeket;

c)

"teljes kifogható mennyiség" (TAC) : az egyes halállományokból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

d)

"kvóta" : a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

e)

"nemzetközi vizek" : az egyes államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek.

(2) E rendelet alkalmazásában a következő övezetmeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

"ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) : a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) III. mellékletének meghatározása szerinti övezetek;

b)

"CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) : a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) II. mellékletének meghatározása szerinti övezetek.

3. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

Az uniós hajók által az uniós vizeken vagy egyes, Unión kívüli vizeken halászott mélytengeri fajokra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekkel funkcionálisan összefüggő feltételeket e rendelet melléklete állapítja meg.

4. cikk

A halászat lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 37. cikke, illetve az 1006/2008/EK tanácsi rendelet ( 8 ) 10. cikkének (4) bekezdése szerinti levonások és újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkének megfelelően visszatartott mennyiségek;

e) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2) Az e rendelet mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, a hivatkozott rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése és 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

5. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A megállapított teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halakat csak akkor lehet a fedélzeten tárolni, illetve kirakodni, ha a fogásokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajói ejtették, és az érintett kvóta még nincs kimerítve.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni.

1. RÉSZ

A fajok és fajcsoportok meghatározása

1. Az e melléklet 2. részében foglalt jegyzékben a halállományokra a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A mélytengeri cápák azonban a jegyzék elején szerepelnek. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin neve és közönséges neve közötti megfeleléseket tartalmazza:

2. E rendelet alkalmazásában a "mélytengeri cápák" az alábbi felsorolásban található fajokat jelölik:

2. RÉSZ

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó területeken az uniós hajókra alkalmazandó éves halászati lehetőségek fajok és területek szerinti bontásban (élőtömegtonnában kifejezve)

( 1 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 2 ) Megállapodás az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról (HL L 189., 1998.7.3., 16. o.).

( 3 ) HL L 351., 2002.12.28., 6. o.

( 4 ) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.)

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 216/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).

( 7 ) A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

( 8 ) A közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK tanácsi rendelet. (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).