EH 2013.05.K19 Egy repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érintő minden munkálatot a repülőtéren végzett munkának kell tekinteni [314/2005. (XII. 25.) Korm. r. 1-3. §, 1. sz. mell. 43. pontja, 85/337/EGK tanácsi irányelv 4. cikk].
V. Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője mint elsőfokú építésügyi hatóság 2009. szeptember 24. napján kelt határozatával építési engedélyt adott a B. A. Zrt. építtető részére a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építési munkáira, a v.-i ingatlanon. Az ingatlan a magyar állam tulajdona, vagyonkezelője a B. A. Zrt., az ingatlan repülőtér 348 ha alapterülettel.
Az elsőfokú határozatot felperesek megfellebbezték, a fellebbezést az alperes határozatával elutasította. A határozat figyelembe vette az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint perbeli beavatkozó szakhatósági állásfoglalását. E szerint az építtető kérelme nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezi eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: R.) hatálya alá, mert egyrészt a tervdokumentáció szerint nem létesült 2100 métert meghaladó futópálya, másrészt az engedélyezett létesítmény területfoglalása nem haladja meg a 3 ha területet, a tervezett tevékenység nem szerepel az R. mellékleteiben.
A felperesek keresetet terjesztettek elő a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt.
A megyei bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította.
A megyei bíróság döntése szerint a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építése méreteinél fogva nem tartozik az R. 1. számú mellékletének 43. pontja és 3. mellékletének 103. pontja alapján a hatásvizsgálatra köteles tevékenységek körébe arra tekintettel sem, hogy a beruházás a repülőtér területén valósul meg.
A megyei bíróság ítélete ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem szerint az elsőfokú bíróság nem arról döntött, ami a fellebbezés tárgya. Arról kellett volna dönteni, hogy a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építési engedélyének feltétele-e az egységes környezethasználati engedély. Az elsőfokú bíróság e helyett felülmérlegelte a hatósági döntést és tényállást állapított meg.
A Kúria ezzel kapcsolatban a következőket hangsúlyozza: A felperesek keresetükben azt is sérelmezték, hogy az egységes környezethasználati engedély szempontjából a repülőtér teljes területét kell figyelembe venni, illetve a mellett érveltek, hogy a 3 ha számításkor nemcsak az építési engedély tárgyát képező beruházás az irányadó, hanem a már megvalósult illetve a tervezett beruházások is. Mindezek következtében az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmekről való döntés során a repülőtér tevékenységében végbenő változásoktól nem tudott eltekinteni, azokat szükségképpen értékelnie kellett. Az elsőfokú bíróság ezáltal tért ki valamennyi, a felperesek által felvetett jogszerűségi problémára, a megyei bíróság ítélete a kereseti kérelem kereteit nem lépte túl.
A Kúria megítélése szerint az elsőfokú ítélet nem ellentétes az R. 1. számú melléklet 43. pontjával, illetve ezekből következően az R. 1-3. §-aival.
Az R. 1. számú melléklete a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét határozza meg, a 43. pont szerinti kategória: "Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától".
Az ügy irataiból megállapítható, hogy az alperes határozata meghozatala során figyelembe vette az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, amely szerint az építtető kérelme nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezi eljárásról szól R. hatálya alá.
A felperes szerint az R. 1. sz. melléklet 43. pontja alapján nemcsak a 2100 méter hosszú vagy hosszabb futópályával rendelkező repülőtér építéséhez szükséges környezetvédelmi hatásvizsgálat és engedély, hanem bármilyen repülőtéri építkezéshez ahol 2100 méter hosszú vagy hosszabb futópálya található. Az R. 30. § a) pontja szerint a jogszabály - többek között - az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló a 85/337/EGK Tanácsi Irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseinek felel meg. Az Irányelv 4. cikk (1) bekezdése alapján az I. mellékletben felsorolt projektek környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek. Az I. melléklet 7. a) pontja szerint a 4. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozik: "Távolsági vasútvonalak és 2100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek építése;" Az Irányelv e rendelkezését értelmező Európai Unió Bíróságának a Cour de cassation (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján hozott C-2/07. sz határozata szerint egy repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érintő minden munkálatot a repülőtéren, mint olyanon végzett munkának kell tekinteni. A 85/337 irányelv I. mellékletének 7. pontjával összefüggésben a II. melléklet 12. pontjának alkalmazásában ez azt jelenti, hogy a legalább 2100 méter hosszú kifutópályával rendelkező repülőtér módosításához kapcsolódó munkálatok így nem csak azok a munkálatok, amelyeknek a kifutópálya meghosszabbítása a céljuk, hanem minden olyan munkálat is, amely e repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érinti, amennyiben azok - különösen jellegükből, jelentőségükből és jellegzetességeikből adódóan - maga a repülőtérnek a módosítását érintik (lásd 36. pont). Az Európai Unió Bíróságának C-2/07. számú döntése arra is rámutatott, hogy a tagállamoknak mérlegelési mozgástere van, hogy meghatározzák a projektek egyes típusait, s a bíróságok feladata, hogy meggyőződjenek arról, hogy a hatóságok helyesen értékelték-e azt (lásd 42. pont). Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy önmagában a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építése nem tartozik az R. alapján a hatásvizsgálatra köteles tevékenységek körébe. A közigazgatási eljárásban ilyen tartalmú - a közigazgatási szerveket kötő - szakhatósági állásfoglalás is rendelkezésre állt. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú ítéletnek az R. 1. számú melléklet 43. pontjába ütközése nem állapítható meg a felülvizsgálati eljárásban azon az alapon, hogy e szabály fogalmilag nemcsak a repülőtér építésére, hanem a meglévő repülőtéren végzendő munkálatokra is vonatkozik. Az elsőfokú bíróság sem vitatta a az R. 1. számú melléklet 43. pontjának ezt az értelmezését, pusztán arra világított rá, hogy az általa felülvizsgált közigazgatási határozat alapján ez a kérdés nem dönthető el. Az R. 1. számú melléklet 43. pontja és a vonatkozó európai uniós jog szerint "Nem minden repülőtéren történő építés környezeti hatásvizsgálatra köteles." csak azok, amelyek a repülőtér módosításával járnak. Jogszabálysértés a tekintetben nem állapítható meg, hogy önmagában a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építése miatt a repülőtér módosítása ebben az eljárásban nem került megállapításra.
Az R. 3. számú melléklete 103. pontja értelmében a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység "az önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 3 ha területfoglalástól." Ez a feltétel nem tételesen, hanem a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség döntésétől függően teszi kötelezővé a környezeti hatásvizsgálatot. Az ügy irataiból megállapíthatóan ilyen döntést a felügyelőség nem hozott. A fentebb jelzett szakhatósági állásfoglalás azt állapította meg, hogy a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem területfoglalása nem haladja meg a három hektárt. A perben a szakhatóság is részt vett, nem megengedő szakhatósági nyilatkozat az ügyben nem merült fel. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntésének jogellenessége az R. 3. számú melléklet 103. pontja sérelme okán sem állapítható meg.
A felülvizsgálati kérelem az R. 11. § (4) bekezdésének a sérelmét is felvetette. Az R. e szabálya szerint "ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el." Az R. 2. § (2) bekezdése szerint "a környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából
a) jelentős módosítás:
(...)
abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,
abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;
ac) a 3. számú melléklet 143. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:
aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,"
A Kúria ezzel összefüggésben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az R. 11. § (4) bekezdése nem érvényesülhetett jelen ügy hatósági eljárásában. Az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség korábbi határozatának - amely az ingatlanokon is megvalósuló 2-es számú terminál fejlesztésének hatásait megvizsgálva kimondta, hogy jelentős környezeti hatás nincs - a felülvizsgálatát a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építési engedélyéről szóló határozat felülvizsgálata során a felperesek nem kérhetik.
A jelen ügyben releváns szakhatósági állásfoglalással szemben pedig a felperesek nem bizonyították az R. 11. § (4) bekezdésében foglaltak fennállását.
A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a felperes által hivatkozott jogszabályokat az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette meg, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával azt, az indokolás módosításával hatályában fenntartotta.
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Pest Megyei Bíróság 2011. november 22. napján kelt 8.K.26.206/2010/23. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 24. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A Kúria a Pest Megyei Bíróság által hozott 8.K.26.206/2010/23. számú ítéletét az indokolás módosításával hatályában fenntartja.
Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 20 000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak egyetemlegesen - külön felhívásra - további 20 000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
Vecsés Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője mint elsőfokú építésügyi hatóság 2009. szeptember 24. napján kelt határozatával építési engedélyt adott a B. A. Zrt. építtető részére a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építési munkáira, a vecsési ... hrsz. alatti ingatlanon. Az ingatlan a magyar állam tulajdona, vagyonkezelője a B.A. Zrt., az ingatlan repülőtér 348 ha alapterülettel.
Az elsőfokú határozatot felperesek megfellebbezték, a fellebbezést az alperes határozatával elutasította. A határozat figyelembe vette az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint perbeli beavatkozó szakhatósági állásfoglalását. E szerint az építtető kérelme nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezi eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet, (a továbbiakban: R.) hatálya alá, mert egyrészt a tervdokumentáció szerint nem létesült 2100 métert meghaladó futópálya, másrészt az engedélyezett létesítmény területfoglalása nem haladja meg a 3 ha területet, a tervezett tevékenység nem szerepel az R. mellékleteiben.
A felperesek keresetet terjesztettek elő a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt. A felperesek szerint az R. 1. §-a, 2. §-a, 3. §-a, valamint a rendelet 1-es számú mellékletének 43. pontja alapján megállapítható, hogy környezetvédelmi hatásvizsgálatot nemcsak a 2100 méteres alaphosszúságú futópályát elérő, vagy meghaladó repülőtér létesítéséhez kell kérni, hanem bármilyen az R. hivatkozott mellékletében felsorolt építmény esetén abban az esetben, ha a repülőtér maga rendelkezik olyan futópályával, amely 2100 méternél hosszabb. Kifejtették továbbá, hogy az építtető nemcsak jelen épületet, hanem egyéb, a későbbi periratokban is felsorolt épületeket létesített, és szándékozik létesíteni a repülőtér területén 3 éven belül, ezért elengedhetetlen az R. 11. § (4) bekezdésének alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy együttesen kell figyelembe venni az összes épület környezetvédelmi hatásait.
A keresetben előadták továbbá, hogy négy önkormányzat: Ecser, Vecsés, Budapest XVII. kerület Önkormányzata, Budapest, XVIII. kerület Önkormányzata által jóváhagyott Budapest Nemzetközi Repülőtér Szabályozási Terve szerint a Posta Kicserélő Üzemet ott ahol építeni kívánják, nem lehetne felépíteni. A Szabályozási Terv a vecsési ... hrsz. alatti ingatlanra a KL-RE/m, és KL-RE/ké építési övezeteket jelöli. Miután a két építési övezet között az a különbség, hogy a KL-RE/m övezetben nem lehet a tervezett építményt megépíteni, míg a másik övezetre a KL-RE/ké. igen, úgy minimális követelmény az egységes, egy hrsz.-on lévő ingatlanra benyújtott építési engedéllyel szemben, hogy egyértelműsítse: az építmény abba az övezetbe tartozik, ahol lehetséges az építkezés. Ezt a felperesek szerint csak telekalakítással lehet megoldani, telekalakítást az építtető azonban elmulasztotta.
A Pest Megyei Bíróság a 8.K.26.206/2010/23. számú ítéletében a felperesek keresetét elutasította.
Az ítélet elsőként megállapította, hogy I.r. felperes Ecser Község Önkormányzata kereshetőségi joggal nem rendelkezik. Az I.r. felperes jogszabályalkotói tevékenysége nem alapoz meg kereshetőségi jogot, a jogszabályok betartatása nem tartozik az építésügyi hatósági eljárásban az I.r. felperes feladatkörét közvetlenül érintő tevékenysége közé.
A megyei bíróság megállapításai szerint a Szabályozási Terv alapján a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem a KL-RE/ké. építési övezetbe tartozik. Az építési övezetre vonatkozó előírások nem írják elő telekalakítási eljárás lefolytatását, ezért az építésügyi hatóságok a Magyar Államot, mint tulajdonost telekalakítási eljárás lefolytatására nem kötelezhetik.
Megállapította továbbá, hogy a tervezett építmény területi mértéke a 80%-os mértékű maximális beépítettséget nem haladja meg, és az R. 3. melléklet 103. pontjában meghatározott 3 ha területet sem éri el. Az R. 3. számú mellékletének 103. pontja a felügyelőség döntésétől függően a környezeti hatásvizsgálatot a tervezett építmény által elfoglalt területhez és nem az építési telek területéhez köti. A felperesek sem vitatták, hogy maga a tervezett építmény területe a 3 hektárt nem haladja meg.
A megyei bíróság ítélete szerint a 072/50 hrsz-ú ingatlanon több építmény elhelyezésére, illetve a már ott található építmények bővítésére került sor. Így a N. Posta K. Ü. építési engedélyéről szóló határozat vizsgálatával nem dönthető el, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat szempontjából jelentős módosítás történt-e. Az egyes építési munkákkal és az építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM. rendelet nem zárja ki, hogy az építtető egy ingatlanra eltérő időpontban különböző építmények építése iránt nyújtson be építési engedély iránti kérelmet.
A megyei bíróság a felperesek keresete alapján arra a következtetésre jutott, hogy az R. 1. számú mellékletének 43. pontja szerint a tervezett építmény azért sem hatásvizsgálat-köteles, mert nem 2100 alaphosszúságú kifutópálya építése képezi az eljárás tárgyát. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálni kért határozatok nem ellentétesek a felperesek által csatolt Európai Bíróság C-2/07. számú ítéletének indokolásával, illetve megfelelnek a 85/337. számú EGK Irányelv vonatkozó rendelkezései Európai Unió Bírósága által történő értelmezésének.
A megyei bíróság utalt arra, hogy a csatolt építési engedélyről szóló határozatok tartalma alapján feltételezhető, hogy a repülőtér tevékenységében jelentős mértékű változás következik be, de annak mértéke jelen per tárgyát képező határozat felülvizsgálata során nem állapítható meg, hanem csak az R. 2. §-ának (2) bekezdés alkalmazásával a beavatkozó, illetve az elsőfokú hatóság előtt indult külön eljárásban vizsgálható a környezetvédelmi hatások szempontjából.
A megyei bíróság döntése szerint tehát a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építése méreteinél fogva nem tartozik az R. 1. számú mellékletének 43. pontja és 3. mellékletének 103. pontja alapján a hatásvizsgálatra köteles tevékenységek körébe arra tekintettel sem, hogy a beruházás a repülőtér területén valósul meg.
A megyei bíróság ítélete ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. Előadták, hogy az eljáró bíróság nem a közigazgatási határozat törvényességéből indult ki a kereset elutasításának indokolása szerint, hanem további szempontok alapján az alperesek által becsatolt közokirati bizonyítékok figyelembe vételével mintegy kiegészítette az alperes indokolását, és ehhez képest a bizonyítékok mérlegelésével utasította el a keresetet. A felülvizsgálati kérelem szerint helyes eljárás során az építési engedély benyújtásakor az ügy eldöntése előtt a kérelmező építtetőt fel kellett volna hívni arra, hogy rendelje meg és szerezze be a szükséges környezeti hatásvizsgálatot és a dokumentumokkal együtt nyújtsa be építési engedély iránti kérelmét. A bíróságnak erről a kérdésről kellett volna döntenie. E helyett indokolásában mérlegelés tárgyává tette, hogy a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem létesítése lényegesen befolyásolja-e a repülőtér működését, és ezzel van-e valamilyen környezeti hatása az építkezésnek. Ezt a bíróság szakhatóság helyett nem végezheti el, vélik a felperesek.
A felülvizsgálati kérelem szerint az R. rendelkezéseit akképpen kell értelmezni, hogy minden olyan repülőtér esetén ahol 2100 méter hosszú, vagy annál hosszabb futópálya található, bármilyen építési tevékenység környezetvédelmi hatásvizsgálat-köteles, és a környezetvédelmi engedély ennek alapján beszerzendő. Így az alperesnek fel kellett volna hívni az építtetőt, hogy folytassa le a hatásvizsgálatot, ehelyett az alperes megkereste a szakhatóságot állásfoglalásra. Az alperes ezért jogszabályt sértett és az alperessel együttműködő szakhatóság is, a megsértett jogszabályi rendelkezések: az R. 1., 2., és 3. §-a 1-es számú mellékletének 37-43. számú rovata, ezen belül a 43. pontja.
A felperesek előadták, hogy az elsőfokú bíróság részére becsatolták érvelésük alátámasztására az Európai Unió vonatkozó Irányelvét, és az Európai Bíróság ezen Irányelvet értelmező határozatát, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy az európai uniós joggyakorlat azonos a felperesek álláspontjával a 2100 méter hosszúságú futópálya illetve a környezeti hatásvizsgálat kérdésében.
A felülvizsgálati kérelem szerint az alperes a határozatának a meghozatalakor nem volt tekintettel az R. 11. § (4) bekezdéseire sem, valamint 2. § (2) bekezdés abf., abg., aca. pontjaira. Jelen esetben három éven belül az adott területen jelentős beruházások kerültek megvalósításra, ezek az A2 és B2 terminálok építése és bővítése, valamint a Budapest Cargo City épületeinek a megvalósítása, valamint egy Radar Controll állomás megvalósítása. Téves ezért a megyei bíróság azon álláspontja, hogy nem a jelen ügy tárgyát képező építési engedélyezési eljárásban, hanem később egy másik eljárásban deríthető ki, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat szempontjából alkalmazhatók-e az R. rendelkezései. Jogszabálysértő az az indokolás, amely engedi feldarabolni az egyes építési engedélyezési eljárásokat és eltekint a tételes jogszabályban előírt kötelezettségek betartásától.
A telekalakítás kérdésében a felülvizsgálati kérelem lényegében a korábban már a fellebbezésben előadottakat ismétli meg.
A felperes felülvizsgálati kérelemében végül kifejtette, hogy Ecser Önkormányzatának mint I.r. felperesnek van kereshetőségi joga, hiszen Ecser Önkormányzata a település lakosságát képviseli. Jogszabálysértő az az álláspont, mely szerint, mivel az önkormányzat jogalkotói hatalommal rendelkezik, ezért kereshetőségi joga nincs. Ecser Önkormányzat számos ingatlan tulajdonosa, kezelője, sőt a repülőtéren lévő ingatlanok egy része is a közigazgatási területéhez tartozik.
Mindezek alapján a felperesek kérték a Kúriát, hogy a megyei bíróság ítéletét egészében helyezze hatályon kívül, és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az első fokú bíróság ítélete szerint az I.r. felperes - Ecser Község Önkormányzatának - jogalkotói tevékenysége nem alapoz meg kereshetőségi jogot, a jogszabályok betartatása pedig nem tartozik az építési hatósági eljárásban a feladatkörét közvetlenül érintő tevékenységek közé, ezért Ecser Község Önkormányzatának nincs kereshetőségi joga.
A kereshetőségi jog igényérvényesítési jogosultság, amely azt határozza meg, hogy a perbeli alanyi jog a konkrét felperest az adott tényállás alapján konkrét alperessel szemben megilleti-e avagy sem. A kereshetőségi jog, csakúgy, mint a perbeli legitimáció anyagi jogszabályon alapul. A perbeli legitimáció esetében részint a Pp. különleges eljárásaiban, esetenként külön is nevesített, részben anyagi jogszabályokban szabályozott perindítási jogot jelent, köztük (a perbeli legitimáció és a kereshetőségi jog közötti) különbség a perjogi következményekben van. Perbeli legitimáció hiányában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani, míg kereshetőségi jog hiányában a keresetet érdemben kell elutasítani. (BDT 2003. 758.) A Pp. 3. § (1) bekezdése értelmében a jogvitát elbíráló kérelmet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A közigazgatási perekre vonatkozó 327. § (1) bekezdése szerint "[a] közigazgatási per indítására jogosult:
a) az ügyfél,
b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője."
A bírói gyakorlat szerint a felperes Pp. 327. § (1) bekezdés b) pontjára alapított kereshetőségi jogának körében a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy van-e a közvetlen érdekeltségi kapcsolat a felperes és az alperesi határozat között. A közigazgatási perben szükséges érdekeltségi kapcsolat a Pp. 327.§ (1) bekezdés b) pontjának megfelelően akkor közvetlen, ha az adott közigazgatási jogviszony direkt módon, további jogviszonyok közbeiktatása nélkül megváltoztatja a felperes jogainak, kötelezettségeinek körét.
Ecser Község Önkormányzata az ügyben kereshetőségi joggal rendelkezik, az építési engedéllyel kapcsolatos jogvitában több tekintetben is érdekelt. A tekintetben a Kúria az első fokú bíróság ítéletének indokolását módosítja. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. § (2) bekezdése és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa ügyfélnek minősül. Az önkormányzatot a megszerzett tulajdon tekintetében ugyan olyan tulajdonos (és ugyan olyan tulajdonvédelem illeti meg), mint bárki mást. Kereshetőségi joga van az önkormányzatnak azért is, mert az adott építésügyi hatósági ügyben közvetlen érdekeltségi kapcsolat áll fenn a felperes önkormányzat és az alperes határozata között, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (1) és (2) bekezdése alapján. Ezek szerint az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyben önállóan jár el, a helyi közügyek vitele körében pedig az önkormányzat a helyi közhatalmat a lakosság érdekében gyakorolja.
A kereshetőségi joggal jelen ügyben nem hozható összefüggésbe az, hogy az önkormányzat egyben jogalkotó is.
Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását akként módosítja, hogy az ügyben az I. r. felperes kereshetőségi joggal rendelkezik. Mivel a Kúria a valamennyi felperes keresetét elutasította, az I.r. felperes kereshetőségi jogának megállapítása az ügy érdemére nem hatott ki.
A felülvizsgálati kérelem szerint az első fokú bíróság nem arról döntött, ami a fellebbezés tárgya. Arról kellett volna dönteni, hogy a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építési engedélyének feltétele-e az egységes környezethasználati engedély. Az első fokú bíróság e helyett felülmérlegelte a hatósági döntést és tényállást állapított meg.
A Kúria ezzel kapcsolatban a következőket hangsúlyozza: A felperesek keresetükben azt is sérelmezték, hogy az egységes környezethasználati engedély szempontjából a repülőtér teljes területét kell figyelembe venni, illetve a mellett érveltek, hogy a 3 ha számításkor nemcsak az építési engedély tárgyát képező beruházás az irányadó, hanem a már megvalósult illetve a tervezett beruházások is. Mindezek következtében az első fokú bíróság a kereseti kérelmekről való döntés során a repülőtér tevékenységében végbenő változásoktól nem tudott eltekinteni, azokat szükségképpen értékelnie kellett. Az első fokú bíróság ezáltal tért ki valamennyi, a felperesek által felvetett jogszerűségi problémára, a megyei bíróság ítélete a kereseti kérelem kereteit nem lépte túl.
A telekalakítás szükségességét illetően az első fokú bíróság ítélete nem jogszabálysértő. Budapest Nemzetközi Repülőtér Szabályozási Tervét (a továbbiakban: Szabályozási Terv) a vecsési, az ecseri, a Budapest XVII. és XVIII. kerületi önkormányzat hagyta jóvá. A Szabályozási Terv 11. fejezete a repülőtér mozgási, biztonsági és védő területe övezetbe tartozó telkek egyedi előírásait (KL-PE/m), míg a 12. fejezet a légiközlekedéssel közvetlenül kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló terület övezetbe tartozó telkek egyedi előírásait (KL-PE/ké) tartalmazza. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az építési engedéllyel kapcsolatos határozatok meghozatalakor az építésügyi hatóság az építtető által benyújtott tervdokumentáció alapján dönt arról, hogy az építési munka a helyi építési szabályzat előírásainak megfelel-e. A Szabályozási Terv szerint a Nemzetközi Posta Kicserélő üzem a KL-PE/ké építési övevetbe tartozik, az építési övezetre vonatkozó eljárások nem írják elő az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanokkal szemben a telekalakítási eljárás lefolytatását.
A Kúria megítélése szerint az elsőfokú ítélet nem ellentétes az R. 1. számú melléklet 43. pontjával, illetve ezekből következően az R. 1-3. §-aival.
Az R. 1. számú melléklete a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét határozza meg, a 43. pont szerinti kategória: "Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától".
Az ügy irataiból megállapítható, hogy az alperes határozata meghozatala során figyelembe vette az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14/5005/9/2009. számú szakhatósági állásfoglalással jóváhagyott 14/5005/7/2009. számú szakhatósági állásfoglalást, amely szerint az építtető kérelme nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezi eljárásról szól R. hatálya alá.
A felperes szerint az R. 1. sz. melléklet 43. pontja alapján nemcsak a 2100 méter hosszú vagy hosszabb futópályával rendelkező repülőtér építéséhez szükséges környezetvédelmi hatásvizsgálat és engedély, hanem bármilyen repülőtéri építkezéshez ahol 2100 méter hosszú vagy hosszabb futópálya található. Az R. 30. § a) pontja szerint a jogszabály - többek között - az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló a 85/337/EGK Tanácsi Irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) rendelkezéseinek felel meg. Az Irányelv 4. cikk (1) bekezdése alapján az I. mellékletben felsorolt projektek környezeti hatásvizsgálatra kötelezettek. Az I. melléklet 7. a) pontja szerint a 4.cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozik: "Távolsági vasútvonalak és 2100 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek építése;" Az Irányelv e rendelkezését értelmező Európai Unió Bíróságának a Cour de cassation (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján hozott C-2/07. sz határozata szerint egy repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érintő minden munkálatokat a repülőtéren, mint olyanon végzett munkának kell tekinteni. A 85/337 irányelv I. mellékletének 7. pontjával összefüggésben a II. melléklet 12. pontjának alkalmazásában ez azt jelenti, hogy a legalább 2100 méter hosszú kifutópályával rendelkező repülőtér módosításához kapcsolódó munkálatok így nem csak azok a munkálatok, amelyeknek a kifutópálya meghosszabbítása a céljuk, hanem minden olyan munkálat is, amely e repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érinti, amennyiben azok - különösen jellegükből, jelentőségükből és jellegzetességeikből adódóan - maga a repülőtérnek a módosítását érintik (lásd 36. pont). Az Európai Unió Bíróságának C-2/07. számú döntése arra is rámutatott, hogy a tagállamoknak mérlegelési mozgástere van, hogy meghatározzák a projektek egyes típusait, s a bíróságok feladata, hogy meggyőződjenek arról, hogy a hatóságok helyesen értékelték-e azt (lásd 42. pont). Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy önmagában a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építése nem tartozik az R. alapján a hatásvizsgálatra köteles tevékenységek körébe. A közigazgatási eljárásban ilyen tartalmú - a közigazgatási szerveket kötő - szakhatósági állásfoglalás is rendelkezésre állt. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú ítéletnek az R. 1. számú melléklet 43. pontjába ütközése nem állapítható meg a felülvizsgálati eljárásban azon az alapon, hogy e szabály fogalmilag nemcsak a repülőtér építésére, hanem a meglévő repülőtéren végzendő munkálatokra is vonatkozik. Az elsőfokú bíróság sem vitatta a az R. 1. számú melléklet 43. pontjának ezt az értelmezését, pusztán arra világított rá, hogy az általa felülvizsgált közigazgatási határozat alapján ez a kérdés nem dönthető el. Az R. 1. számú melléklet 43. pontja és a vonatkozó európai uniós jog szerint nem minden repülőtéren történő építés környezeti hatásvizsgálatra köteles, csak azok, amelyek a repülőtér módosításával járnak. Jogszabálysértés a tekintetben nem állapítható meg, hogy önmagában a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építése miatt a repülőtér módosítása ebben az eljárásban nem került megállapításra.
Az R. 3. számú melléklete 103. pontja értelmében a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység "az önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény 3 ha területfoglalástól." Ez a feltétel nem tételesen, hanem a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség döntésétől függően teszi kötelezővé a környezeti hatásvizsgálatot. Az ügy irataiból megállapíthatóan ilyen döntést a felügyelőség nem hozott. A fentebb jelzett szakhatósági állásfoglalás azt állapította meg, hogy a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem területfoglalása nem haladja meg a három hektárt. A perben a szakhatóság is részt vett, nem megengedő szakhatósági nyilatkozat az ügyben nem merült fel. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság döntésének jogellenessége az R. 3. számú melléklet 103. pontja sérelme okán sem állapítható meg.
A felülvizsgálati kérelem az R. 11. § (4) bekezdésének a sérelmét is felvetette. Az R. e szabálya szerint "ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el." Az R. 2. § (2) bekezdése szerint "a környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából
a) jelentős módosítás:
(...)
abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,
abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;
ac) a 3. számú melléklet 143. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:
aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,"
A Kúria ezzel összefüggésben megállapította, hogy az első fokú bíróság helyesen utalt arra, hogy az R. 11. § (4) bekezdése nem érvényesülhetett jelen ügy hatósági eljárásában. Az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség korábbi KTVF. 1405-5/2008. számú határozatának - amely szerint a 072/50 hrsz-ú ingatlanokon is megvalósuló 2-es számú terminál fejlesztésének hatásait megvizsgálva kimondta, hogy jelentős környezeti hatás nincs - a felülvizsgálatát a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem építési engedélyéről szóló határozat felülvizsgálata során a felperesek nem kérhetik.
A jelen ügyben releváns szakhatósági állásfoglalással szemben pedig a felperesek nem bizonyították az R. 11. § (4) bekezdésében foglaltak fennállását.
A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a felperes által hivatkozott jogszabályokat az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette meg, ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával azt, az indokolás módosításával hatályában fenntartotta.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének nem adott helyt, ezért a Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján, mint pervesztest kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére.
A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 16/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében köteles.
Budapest, 2012. december 3.
Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró