3261/2019. (X. 30.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 12.Kpkf.670.369/2018/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó Magyar Földért Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: indítványozó) törvényes képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte a Fővárosi Törvényszék 12.Kpkf.670.369/2018/4. számú végzése és ezzel összefüggésben a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.008/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.

[2] 1.1. A bíróságok által megállapított tényállás szerint az indítványozó az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) 27 973 624 forint támogatást nyert, amelyet a turisztikai tevékenység ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 44/2011. (V. 26.) VM rendelet alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2012. február 15-én kelt 1427006613 számú határozatával elfogadott.

[3] A hatóság az előterjesztett kifizetési kérelmek alapján öt alkalommal folyósított kifizetést. Az indítványozó ötödik kifizetési kérelmének az elsőfokú hatóság a 1701526583 számú határozatával 3 917 908 forint támogatási összeg vonatkozásában 2015. január 29-én adott helyt. Ezt a döntését azonban saját hatáskörében módosította a 2015. december 8-án kelt 1750822023 számú határozatával. A módosítás értelmében az indítványozó kifizetési kérelmének csak 785 011 forint támogatási összeg tekintetében adott helyt, ugyanakkor kötelezte 3 068 262 forint jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeg kamattal növelt visszafizetésére.

[4] Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: másodfokú hatóság) a 2016. június 1-jén kelt JHÁT-JF/1755/4. (2016.) számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[5] A jogerős határozat ellen az indítványozó bírósági felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be. A keresetlevél és a bírósági iratok felterjesztése előtt a másodfokú hatóság a JHÁT-JF/1755/5. (2016.) számú határozatával a keresettel támadott jogerős határozatát saját hatáskörben visszavonta, és a 2016. szeptember 6-án kelt JHÁT-JF/1755/6. (2016.) számú végzésével az elsőfokú hatóság 1750822023. számú határozatát megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította.

[6] A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 2016. december 5-én kelt 3.K.27.285/2016/5. számú végzésével az indítványozó keresete folytán megindult pert a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 337. § (2) bekezdése alapján megszüntetette.

[7] Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a 2017. március 24-én kelt 1.Kpf.20.179/2017/3. számú végzésével az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a régi Pp. 337. §-a alkalmazásának csak tárgyalási szakban van helye. Mivel az adott esetben a perindítás hatályai nem álltak be, tárgyalás kitűzésére, illetve tárgyalás tartására nem került sor, ezért a per megszüntetésének a Pp. 337. § (2) bekezdése alapján nem volt helye. Utalt továbbá arra is, hogy az indítványozó a JHÁT-JF/1755/5. (2016.) számú határozatot is megtámadta, amely az adott ügy szempontjából lényeges előkérdés, így a régi Pp. 152. § (2) bekezdésének megfelelően a tárgyalás felfüggesztésének van helye.

[8] Az elsőfokú bíróság a 2017. június 7-én kelt 3.K.27.094/2017/5-II. számú végzésével a per tárgyalását a JHÁT-JF/1755/5. (2016.) számú határozattal szemben benyújtott kereset alapján megindult per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az elsőfokú bíróság felfüggesztő végzését a Zalaegerszegi Törvényszék 2017. október 10-én kelt 1.Kpf.20.902/2017/2. számú végzésével helybenhagyta.

[9] Az elsőfokú bíróság a JHÁT-JF/1755/5. (2016.) számú határozattal szemben benyújtott keresetet a 2018. január 10-én meghozott 3.K.27.169/2017/8. számú határozatával elutasította. Az elsőfokú bíróság a kereset elutasítására tekintettel az eljárás felfüggesztését megszüntette, és elrendelte annak folytatását, amely eljárásban a 2018. február 6-án meghozott 3.K.27.008/2018/2. számú végzésével a pert a régi Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel, a régi Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette.

[10] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: másodfokú bíróság) az elsőfokú bíróság végzését a 2018. szeptember 18-án kelt 12.Kpkf.670.369/2018/4. számú végzésével helybenhagyta. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Zalaegerszegi Törvényszék 1.Kpf.20.179/2017/3. számú végzésében foglalt iránymutatásra tekintettel helytálló döntést hozott, amikor a régi Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásával a 157. § a) pontja alapján a pert megszüntette. A döntés tartalmi helyessége a jelen eljárás keretei között nem volt vitássá tehető, mert érdemben felülvizsgálható hatósági határozat hiányában az eljárás eredménye csak a per megszüntetése lehet.

[11] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése több vonatkozásban is sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.

[12] 1.2.1. Az indítványozó kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság döntését - eredetileg - a régi Pp. 337. § (2) bekezdésére alapította. E rendelkezés szerint "[h]a [...] a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új államigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és az államigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi". Az indítványozó álláspontja szerint e rendelkezésből következően az ügy lényegi kérdése, hogy a másodfokú hatóság határozatának visszavonásával egyidejűleg eleget tett-e a kereseti kérelemben foglaltaknak. Ezzel szemben a másodfokú bíróság az alkotmányjogi panasszal támadott végzését nem a régi Pp. e rendelkezésére, hanem a 157. § a) pontjára alapította. A jogerős végzéséből ugyanakkor nem derül ki, hogy a per megszüntetésének a törvényi feltételeit a bíróság vizsgálta-e. A másodfokú bíróság végzése ezáltal megsértette a tisztességes bírósági eljárásból fakadó indokolt bírói döntéshez való jogot. Ezzel összefüggésben hivatkozott az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 6. cikk 1. bekezdése és az Alapjogi Charta 47. cikke sérelmére is.

[13] 1.2.2. Az indítványozó álláspontja szerint az ügyében sérül az észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jog. Az indítványozó e körben utalt arra, hogy az alapügy - a támogatás kifizetésének engedélyezésével -2014 decemberében indult. A másodfokú hatóság a visszavonó határozatát 2015 decemberében hozta meg. A megismételt bírósági eljárásban eljárt Fővárosi Törvényszék ugyanakkor három évvel később - 2018. szeptember 18-án - hozott jogerős határozatot a per megszüntetéséről.

[14] 1.2.3. Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokú bíróság végzése sérti a jogorvoslathoz való jogot is. Az indítványozó ezzel összefüggésben is utalt arra, hogy a másodfokú bíróságnak a per megszüntetésének törvényi feltételeit a régi Pp. 337. § (2) bekezdése alapján kellett volna vizsgálnia, és a régi Pp. 338. § (8) bekezdés a) pontja alapján tárgyalást kellett volna tartania.

[15] Az indítványozó a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az ügyében a per megszüntetésének nem volt helye, mert a másodfokú hatóság a határozatának visszavonásával egyidejűleg a kereseti kérelemnek megfelelő döntést nem hozta meg. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy ennek következtében nem volt biztosítva a hatékony jogorvoslathoz való jog, mert a bíróság tárgyalás tartása nélkül úgy hozott döntést a per megszüntetéséről, hogy nem vizsgálta: a másodfokú hatóság valóban teljesítette-e a kereseti kérelemben foglaltakat, vagyis a per lényegét adó érdemi kérelmeket.

[16] 2. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

[17] Az Alkotmánybíróság már elöljáróban hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata alapján a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére (3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]). Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza (3352/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [14]-[15]).[1]

[18] 2.1. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényi feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy a határidőben előterjesztett indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésén alapuló törvényi feltételeinek eleget tesz.

[19] 2.2. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság további feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 27. §-án alapuló törvényi feltételeinek csak részben tesz eleget.

[20] Az indítványozó hivatkozott az EJEE 6. cikk 1. bekezdésének és az Alapjogi Charta 47. cikkének a sérelmére. Az Alkotmánybíróság az e körben előadott hivatkozásokat nem tekintette önálló, érdemi elbírálásra alkalmas indítványi elemeknek. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján ugyanis kizárólag jogszabály (és nem bírói ítélet) nemzetközi szerződésbe ütközésének a vizsgálata kérhető, és az is csak az Abtv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott indítványozói kör által, nem alkotmányjogi panasz keretében (3327/2018. (X. 16.) AB végzés, Indokolás [22]). Nincs hatásköre az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban a bírói döntés nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára (3258/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [16]; 3203/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]).

[21] 2.3. Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasznak a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást - az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal - befejező döntések ellen van helye (például 3090/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [22]; 3131/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3279/2017. (XI. 2.) AB végzés, Indokolás [7]; 3168/2018. (V. 16.) AB végzés, Indokolás [38]-[41]). A bírósági eljárást - egyéb határozattal - befejező bírói döntések minősítése során az Alkotmánybíróság a panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást (vagy annak valamelyik szakaszát) szabályozó törvényi rendelkezéseket veszi alapul (így a régi Pp. vonatkozásában: 3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]).[2]

[22] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a pert megszüntető végzés a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, az e végzést támadó alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróság erre vonatkozó gyakorlata szerint hatáskörrel rendelkezik (pl. 6/2019. (III. 20.) AB határozat, Indokolás [16]; 3027/2017. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [9]; 3238/2015. (XII. 8.) AB határozat, Indokolás [9]).

[23] 3. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.

[24] Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság már elöljáróban kiemeli, hogy következetes gyakorlata szerint az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság tartózkodik attól, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon (3272/2018. (VII. 20.) AB végzés, Indokolás [38]).

[25] 3.1. Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] sérelmét az indokolt bírói döntéshez való joggal (az indokolás 3.1.1. pontja (Indokolás [28] és köv.)) és a per észszerű időn belüli befejezéséhez való joggal (az indokolás 3.1.2. pontja (Indokolás [33] és köv.)) összefüggésben is állította.

[26] 3.1.1. Az indokolt bírói döntéssel összefüggésben az Alkotmánybíróság következetes álláspontja, hogy "[a] tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon" (7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]). Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint: önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági határozat érvelését tévesnek, megalapozatlannak tartja, nem alapozhatja meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadási feltételeket (3272/2018. (VII. 20.) AB végzés, Indokolás [49]).

[27] Az indítványozó álláspontja szerint az eljárt bíróságok megsértették az indokolt bírói döntéshez való jogot azzal: nem indokolták meg, hogy miért a régi Pp. 157. § a) pontja alapján rendelkeztek a per megszüntetéséről, és egyáltalán nem vizsgálták a per megszüntetésének a törvényi feltételeit.

[28] Az indítványozó érvelésével szemben ugyanakkor az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy a másodfokú bíróság végzésének indokolásában hangsúlyozta: a Zalaegerszegi Törvényszék 1 .Kpf.20.179/2017/3. számú - hatályon kívül helyező - végzésében az elsőfokú bíróság számára előírta, hogy a peres eljárást a régi Pp. 157. § a) pontja alapján kell megszüntetnie. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék ezen végzésének a kötőereje miatt az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, az elsőfokú bíróság ugyanis a hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatástól nem térhetett el, ahhoz kötve volt.

[29] Az Alkotmánybíróság kiemeli továbbá, hogy az indítványozónak az az érvelése, hogy a per megszüntetésének nem a régi Pp. 157. § a) pontja, hanem a régi Pp. 337. § (2) bekezdése alapján volt helye, olyan törvényértelmezési, illetve a bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozó kérdéseket érintenek, amelyeknek érdemi alkotmányossági felülbírálatára még a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sem adhat alapot. Alkotmányossági szempontból a támadott bírói döntések indokolásában nem tárható fel olyan hiányosság, amely az indokolt bírói döntéshez való jog alkotmányos tartalmára tekintettel alapjogi relevanciával bírna.

[30] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó indokolt bírói döntéshez való jogra vonatkozó indítványi elem tekintetében ezért az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség, mert az indítványban állított jogsérelem nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és nem alapozza meg a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét sem.

[31] 3.1.2. Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét az észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jog sérelmével összefüggésben is állította. Az indítványozó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a megelőző peres eljárás alapjául szolgáló közigazgatási ügy 2014 decemberében indult.

[32] Az észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jog sérelme tekintetében az Alkotmánybíróság több polgári ügy vonatkozásában is úgy foglalt állást, hogy az eljárás elhúzódása miatt bekövetkezett esetleges jogsérelem az alkotmánybírósági eljárásban nem orvosolható (3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [8]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]). Az Alkotmánybíróság az ügy észszerű időn belül történő elbírálásának jogával összefüggésben külön is kiemelte, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy egy adott bírósági eljárás jelentős elhúzódásából eredő következményeket enyhítse vagy orvosolja. "A panaszos által sérelmezett pertartam, mint az adott pert jellemző körülmény olyan törvényességi szakkérdés, amelynek megítélése nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság vizsgálódási körébe" (3174/2013. (IX. 17.) AB végzés, Indokolás [20]; 3247/2018. (VII. 11.) AB végzés, Indokolás [17]).

[33] Erre tekintettel az észszerű határidőn belüli elbíráláshoz való jog vonatkozásában sem merül fel a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételye, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.

[34] 3.2. Az Alkotmánybíróság az alábbiak szerint a jogorvoslathoz való jog állított sérelme alapján is megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának a feltételeit.

[35] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni (3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]), melyhez a közigazgatási döntések vonatkozásában társult a bírói út rendelkezésre állásának követelménye is (14/2018. (IX. 27.) AB határozat, Indokolás [16]).

[36] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alanyi jogot keletkeztet a jogorvoslat igénybevételére mindenki számára, aki valamely döntés folytán jogát vagy jogos érdekét sértve érzi. Minden jogorvoslat lényegi, immanens eleme a jogorvoslás lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát (25/2018. (XII. 28.) AB határozat, Indokolás [17]). Ezzel összefüggésben feltétlen követelmény, hogy az eljáró fórum az eljárási szabályok által meghatározott keretek között a jogorvoslati eljárást lefolytassa és a jogorvoslati kérelemben írtakat a jogszabályban foglaltak szerint érdemben megvizsgálja (9/2017. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [21]; 12/2019. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [17]).

[37] Az indítványozónak a jogorvoslathoz való jog sérelmével kapcsolatban előadott érvelésének a lényege, hogy nem tekinthető hatékony jogorvoslatnak az a bírói felülvizsgálat, amelynek keretében az eljáró bíróságok nem vizsgálják meg: az alperes teljesítette-e a kereseti kérelemben foglaltakat akkor, amikor a keresettel támadott határozatának visszavonásáról és az elsőfokú hatóság határozatának megsemmisítéséről, illetve e hatóság új eljárásra utasításról rendelkezett.

[38] Az adott esetben az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy az indítványozó keresete folytán a bíróságok a közigazgatási pert lefolytatták, vagyis az indítványozó nem volt elzárva a jogorvoslati kérelem benyújtásától. Az indítványozó valójában a jogorvoslathoz való jog állított sérelmén keresztül is a számára kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adta, de az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéséhez nem kapcsolt relevánsnak tekinthető és érdemi vizsgálatra alkalmas alkotmányjogi érvelést. Az indítvány azt célozza, hogy az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság által eldöntött tény- és jogkérdéseket mintegy harmadfokú bíróságként vizsgálja felül, és azt a másodfokú bíróság álláspontjától eltérően értékelje. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint azonban erre nincs lehetősége (3172/2015. (VII. 24.) AB végzés, Indokolás [20]; 3063/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [28]).

[39] Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a jogorvoslathoz való jog állított sérelmével összefüggésben sem tartalmaz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést felvető indokolást.

[40] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az Abtv. 27. §-ában és 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak. Erre tekintettel az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és f) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2019. október 15.

Dr. Balsai István s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Czine Ágnes s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Horváth Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/143/2019.