Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

1992. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel - az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja:

I.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI

Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és

b) az Egészségbiztosítási Alapon

(a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le.

(2)[2] Az Alapok az államháztartás központi alrendszerének részei.

(3)[3]

2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során

a) a 4-5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;

b)[4]

c)[5] a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.

(2)[6]

(3)[7] Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

(4)[8]

3. § (1)[9]

(2)[10]

(3)[11]

(4)[12]

(5)[13]

(6)[14] Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése. Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását.

(7)[15]

A Nyugdíjbiztosítási Alap

4. § (1)[16] A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj - ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is -, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.

(2)[17] A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre - ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is - az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek - ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat - fenntartási költségére, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét.

(3)[18] A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a)[19] a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;

b)[20] a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék;

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1.[21] az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része,

2.[22] az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

3.[23]

4.[24]

5.[25]

6.[26]

7.[27] a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget;

d)[28] a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;

f)[29] a központi támogatások;

g)[30] a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg,

h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i)[31] a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j)[32]

k)[33]

l)[34] törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.

(4)[35]

(5)[36] A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak.

Az Egészségbiztosítási Alap

5. §[37] (1) Az Egészségbiztosítási Alap

a)[38]

b)[39] az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást és tizenharmadik havi ellátást,

c)[40] a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,

kiadásainak fedezetére szolgál.

(2)[41] Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál.

(3)[42] A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a)[43] a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része;

b)[44] a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része;

c)[45] egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1.[46] az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

2.[47] az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot,

3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,

4.[48] az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

5.[49] az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része;

6.[50]

d) az egészségügyi hozzájárulás;

e)[51] az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

f)[52] a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét;

g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve

1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,

2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,

3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett - jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt - visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,

4.[53] a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét,

5.[54] egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;

h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

i)[55] az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;

j)[56] a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;

k)[57]

(4)

5/A. §[58]

5/B-5/C. §[59]

Az Alapok tartalékai

6. § (1)[60]

(2)[61]

(3)[62] Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.

(4)[63]

7. § (1)[64]

(2)[65]

(3)[66]

(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.

8. §[67]

9. §[68]

Működési költségvetés

10. §[69] (1)[70] A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb - az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó - bevételei.

(3)[71] A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik.

Egyéb rendelkezések

11. § (1)[72]

(2)[73] Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter,

mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.

(3)[74] A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az Alapok kezelőinek jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg:[75]

a)[76]

b)[77]

c)[78]

d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.

Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.

(3a)[79] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3b)[80] E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni.

(4)[81] Az Alapok és kezelőik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet.

(5)[82]

(6)[83]

(7)[84]

(8)[85]

(9)[86] A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során.

(10)[87]

(11)[88]

(12)[89]

(13)[90]

11/A. § (1)[91] A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Alapok kezelőinek számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra.

(2)[92] Az állami adóhatóság a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(3)[93] A szociális hozzájárulási adó és járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az állami adóhatóság az éves bevallást követően a tárgyévet követő év május 5-éig küldi meg az Alapok kezelői részére.

II.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

12. §[94]

13. §[95]

14. §[96]

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

15. §[97]

16. §[98]

17. §[99]

18. §[100]

19. §[101]

20. §[102]

Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok

Háziorvosi szolgálat

21. § (1)[103]

(2)[104]

(3)[105]

(4)[106]

(5)[107]

(6)[108]

22. § (1)[109]

(2)[110]

(3)[111]

(4)[112]

(5)[113]

Egészségügyi szakellátás

23. §[114]

24. § (1)[115]

(2)[116]

(3)[117]

(4)[118]

(5)[119]

(6)[120]

25. § (1)[121]

(2)[122]

(3)[123]

(4)[124]

(5)[125]

(6)[126]

26. §[127]

27. § (1)[128]

(2)[129]

(3)[130]

(4)[131]

28. § (1)[132]

(2)[133]

(3)[134]

(4)[135]

29. § (1)[136]

(2)[137]

(3)[138]

(4)[139]

30. §[140]

A teljesítményfinanszírozásba be nem vont feladatok

31. §[141]

A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása[142]

31/A. §[143]

A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása[144]

32. §[145]

A finanszírozás szabályai[146]

33. §[147]

Működési költségvetés

34. §[148]

A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege

35. §[149]

Vegyes rendelkezések

36. §[150]

37. §[151]

38. §[152]

39. §[153]

Záró rendelkezések

40. §[154]

41. §[155]

1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[156]

2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[157]

3. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[158]

4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[159]

5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[160]

6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[161]

7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[162]

8. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[163]

9. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[164]

10. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[165]

11. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[166]

12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[167]

13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez[168]

1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

ahol

1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti - bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő.

1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.

1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.

1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1992. december 22-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2009. évi CIX. törvény 52. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[5] Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[7] Módosította az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatályos 1999.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 16. §-a. Hatálytalan 1994.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[14] Módosította a 2011. évi CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLIII. törvény 101. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[16] Módosította a 2020. évi LXXVIII. törvény 1. § a) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[17] Módosította a 2018. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.07.26.

[18] Megállapította a 1999. évi CIX. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[19] Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 25. § (2) bekezdése 1. pontja. Hatályos 2020.07.15.

[20] Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 22. §-a. Hatályos 2020.07.15.

[21] Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.07.15.

[22] Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte a 2015. évi LXXII. törvény 40. § a) pontja. Hatálytalan 2016.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte a 2013. évi CCIII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2014.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte a 2010. évi CLIII. törvény 12. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[27] Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.07.15.

[28] Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (4) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[29] Megállapította a 2014. évi XCIX. törvény 191. §-a. Hatályos 2015.01.01.

[30] Módosította a 2012. évi CXII. törvény 15. § b) pontja. Hatályos 2012.09.01.

[31] Módosította a 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) bekezdése k) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[32] Hatályon kívül helyezte a 2017. évi CXXI. törvény 5. §-a. Hatálytalan 2017.11.01.

[33] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXLVI. törvény 28. § d) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[34] Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[35] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[36] Beiktatta a 2012. évi CXL. törvény 3. §-a. Hatályos 2012.10.01.

[37] Módosította az 1998. évi XCI. törvény 27. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[38] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.01.01.

[39] Módosította a 2020. évi LXXVIII. törvény 1. § b) pontja. Hatályos 2021.01.01.

[40] Módosította a 2009. évi CIX. törvény 52. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.

[41] Módosította a 2013. évi CCIII. törvény 11. § (2) bekezdése b) pontja. Hatályos 2014.01.01.

[42] Módosította az 1999. évi CIX. törvény 17. § (6) bekezdése. Hatályos 2000.01.01.

[43] Módosította a 2020. évi LXXVI. törvény 25. § (2) bekezdése 2. pontja. Hatályos 2020.07.15.

[44] Módosította a 2019. évi CXXII. törvény 111. § 2. pontja. Hatályos 2020.07.01.

[45] Megállapította a 2006. évi LXI. törvény 207. § - a. Hatályos 2006.09.01.

[46] Megállapította a 2007. évi CXLVI. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[47] Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (10) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[48] Megállapította a 2010. évi CLIII. törvény 12. § (4) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[49] Beiktatta a 2020. évi LXXVI. törvény 24. §-a. Hatályos 2020.07.15.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi CXLVI. törvény 28. § d) pontja. Hatálytalan 2008.01.01.

[51] Megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 33. § (11) bekezdése. Hatályos 2012.01.01.

[52] Megállapította a 2015. évi LXXII. törvény 38. §-a. Hatályos 2016.01.01.

[53] Beiktatta a 2000. évi CXXXIII. törvény 84. § (4) bekezdése. Hatályos 2001.01.01.

[54] Hatályon kívül helyezte a 2003. évi CXVI. törvény 107. § (1) bekezdése i) pontja. Hatálytalan 2004.01.01.

[55] Módosította a 2009. évi CIX. törvény 51. § (1) bekezdése k) pontja. Hatályos 2010.01.01.

[56] Megállapította a 2013. évi CCIII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.01.01.

[57] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi CXCVI. törvény 2. § (2) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.

[58] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[59] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[60] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[61] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[62] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[63] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdés o) pontja. Hatálytalan 1999.01.01.

[64] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[65] Hatályon kívül helyezte z 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[66] Hatályon kívül helyezte z 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[67] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.01.01.

[68] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[69] Megállapította a 2017. évi CXXI. törvény 3. §-a. Hatályos 2017.11.01.

[70] Megállapította a 2018. évi XL. törvény 8. §-a. Hatályos 2018.07.26.

[71] Módosította a 2022. évi XXII. törvény 38. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[72] Hatályon kívül helyezte a 2011. évi CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2012.01.01.

[73] Megállapította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[74] Megállapította az 1998. évi XXXIX. törvény 16.§ (5) bekezdése. Hatályos 1998.07.23.

[75] A nyitó szövegrészt módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[76] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[77] Hatályon kívül helyezte a 2000. évi CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2001.01.01.

[78] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi LVIII. törvény 49. § (4) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2003.01.01.

[79] Beiktatta a 2016. évi CIV. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[80] Beiktatta a 2016. évi CIV. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[81] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[82] Hatályon kívül helyezte a 2018. évi XL. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2018.07.26.

[83] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 1. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[84] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XLVIII. törvény 18. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.08.18.

[85] Hatályon kívül helyezte az 1998. évi LXX. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1998.12.24.

[86] Beiktatta az 1996. évi XIV. törvény 14. § (6) bekezdése. Hatályos 1996.04.06.

[87] Hatályon kívül helyzte az 1998. évi XXXIX. törvény 12. § f) pontja. Hatálytalan 1998. 07. 23.

[88] Hatályon kívül helyzte az 1998. évi XXXIX. törvény 12. § f) pontja. Hatálytalan 1998. 07. 23.

[89] Hatályon kívül helyezte a 2016. évi CIV. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatálytalan 2017.01.01.

[90] Hatályon kívül helyezte az 1997. évi XLVIII. törvény 18. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1997.08.18.

[91] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés c) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[92] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés d) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[93] Módosította a 2016. évi CIV. törvény 15. § (4) bekezdés e) pontja. Hatályos 2017.01.01.

[94] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[95] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[96] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[97] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[98] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[99] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 2. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[100] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[101] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[102] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[103] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[104] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[105] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[106] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[107] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[108] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[109] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[110] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[111] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[112] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[113] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[114] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[115] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[116] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[117] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[118] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[119] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[120] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[121] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[122] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[123] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[124] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[125] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[126] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[127] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[128] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[129] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[130] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[131] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[132] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[133] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[134] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[135] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[136] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[137] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[138] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[139] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[140] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi L. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1994.05.15.

[141] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[142] Beiktatta az 1993. évi CXV. törvény 22. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[143] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[144] Beiktatta az 1993. évi CXV. törvény 23. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[145] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése. Hatálytalan 1995.10.01.

[146] Megállapította az 1993. évi CXV. törvény 24. §-a. Hatályos 1994.01.01.

[147] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXXIII. törvény 29. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1995.07.22.

[148] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 3. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[149] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 4. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[150] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[151] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[152] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[153] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[154] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXV. törvény 30. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1994.01.01.

[155] Hatályon kívül helyezte a 2020. évi LXXVI. törvény 25. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2020.07.15.

[156] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[157] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[158] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[159] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[160] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[161] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[162] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[163] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[164] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[165] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[166] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[167] Hatályon kívül helyezte a 2014. évi XCIX. törvény 194. § 5. pontja. Hatálytalan 2015.01.01.

[168] Megállapította a 2020. évi LXXVI. törvény 26. §-a (ld. 1. melléklet). Hatályos 2020.07.15.

Tartalomjegyzék