BH 2020.5.134 A különösen nagy kárt okozó csalás és vesztegetés bűntettét egyaránt elköveti az a hitelezési tanácsadó banki alkalmazott, aki a pénzintézettel szemben fennálló törvényi kötelezettségét megszegve anyagi ellenszolgáltatásért (esetenként 300 000-500 000 forint vesztegetési pénzért) közreműködik abban, hogy Széchenyi Kártya-hitelekhez jussanak olyan gazdasági társaságok, amelyek nem hitelképesek, s már a hitel felvételének időpontjában sem áll szándékukban, de módjukban sem az igényelt hitelek visszafizetése, s ezáltal az általa előterjesztett hiteligények folytán az érintett két banknak 343 millió forint kárt okoz [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. ba) és bc) alpont, (6) bek. b) pont, 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.320/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.1757/2005/2., Budai Központi Kerületi Bíróság Bny.223/2006/2., Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság B.261/2007/71., Fővárosi Törvényszék B.1801/2014/275., Debreceni Törvényszék Kb.14/2016/4., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/4., Fővárosi Ítélőtábla Kbf.54/2017/73., Fővárosi Ítélőtábla Bf.156/2018/30., Kúria Bfv.560/2019/15. (*BH 2020.5.134*), 3076/2021. (III. 4.) AB végzés

***********

[1] A törvényszék a 2016. március 31. napján meghozott ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. ba) és bc) alpont, (6) bek. b) pont], felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. b) pont], felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §) és 63 rendbeli vesztegetés bűntettében [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért a II. r. terheltet halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, melyből a II. r. terhelt annak kétharmad része kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A II. r. terhelttel szemben 21 600 000 forint vagyonelkobzást is elrendelt, a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, rendelkezett az eljárás során lefoglalt tárgyakról és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a 2017. október 24. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta annyiban, hogy a II. r. terhelt terhére rótt korrupciós bűncselekmény megnevezését vesztegetés elfogadása bűntettére [Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont I. és II. ford.] pontosította, helyesbítette a feltételes szabadsággal kapcsolatos rendelkezést, és a II. r. terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 21 900 000 forintra felemelte.

[3] Az eljárt bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. A Széchenyi Kártya-programban 2003. évtől a P.bank, a T. Rt. és az E. Bank H. Zrt. (mely 2004. szeptember 1. napjától előbbi jogutódja) is részt vett, amelynek keretén belül gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók 5 000 000 forint erejéig kedvezményes kamatozás mellett vehettek igénybe folyószámlahitelt. A bankok számára a hitel biztosítéka a H. Rt. készfizető kezességvállalása volt, amely alapján az rt. a tartozások 73%-áért állami kezességet vállalhatott. Az igénylés folyamata a K. Pénzügyi és Szolgáltatásközvetítő Rt.-n keresztül történt; a K. Rt.-nél elkészült egy előminősítés. A bank hitelbírálata a K.-nál szigorúbb feltételeket is tartalmazott, illetve a bank akkor is elutasíthatta a hitelkérelmet, amennyiben az a K. feltételeinek megfelelt.

[4] A banki hitelbírálat gyorsított eljárásban, a fiók szintjén történt meg, a hiteligénylés előterjesztője a bankfiók valamely ügyintézője - a P.bank Rt. (E. Bank H. Zrt.) esetén, a tényállásban szereplő cégek vonatkozásában a II. r. terhelt - a döntéshozó pedig a bankfiók vezetője volt. A minősítés alapjául szolgáló elektronikus adatok és a K. Rt. által a bankfiók részére eljuttatott hitelkérelemben feltüntetett adatok egyezőségét a bank kijelölt fiókjai ellenőrizték. A hitelképesség szempontjai között szerepelt, hogy a vállalkozás ne szerepeljen a bank tiltólistáján, az előző évi gazdálkodás ne legyen veszteséges, ne legyen lejárt kötelezettsége, az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás operatív irányítását végző vezető, tisztviselő minimum kétéves munkaviszonnyal, egyéni vállalkozóként végzett tevékenységi idővel rendelkezzen. Feltétel volt az is, hogy az ügyfél a bankot valótlan tény közlésével, lényeges tények elhallgatásával a valóságnak nem megfelelő adatok szolgáltatásával ne tévessze meg, és a feltételeknek való megfelelés mellett az ügyfelet az illetékes döntéshozó is hitelképesnek ítélje meg. A kisvállalkozói kapcsolattartó, illetve az ügyfélkapcsolati menedzser teendői a papíralapú dokumentáció kézhezvételét követően, illetve az elektronikus kérelem adatainak beérkezését követően az alábbiak voltak: ellenőrizni volt köteles, hogy a hitelkérelem hiánytalanul kitöltésre került-e, valamennyi mellékletet csatoltak-e, össze kellett vetnie, hogy a hitelkérelemben szereplő adatok megegyeznek-e az elektronikusan a bankba érkezett, az ügyfélminősítés alapjául szolgáló adatokkal, ellenőriznie vagy ellenőriztetnie kellett, hogy a vállalkozás, annak tulajdonosai, a magánszemély kezes, illetve a kapcsolt vállalkozásnak minősülő cégek szerepelnek-e a bank tiltólistáján, illetve az előírt esetekben be kellett szereznie a BAR lekérdezés eredményét. Javaslatot kellett tennie a program által generált ügyfélminősítési kategória jóváhagyására és gondoskodni az ügyfélminősítési kategória jóváhagyásának dokumentálásáról. Ki kellett töltenie az eljárási rend mellékletét képező egyszerűsített előterjesztés nyomtatványt és benyújtani az illetékes döntéshozó részére. A pénzügyi adatok formai helyességének ellenőrzése is a kapcsolattartó feladata volt, mert a program a mérlegeredmény-kimutatás tekintetében nem végzett ellenőrzést.

[5] Az I. r. terhelt 2004. év során segítői, köztük terhelt-társai segítségével, esetenként személyesen, különböző, nehéz anyagi helyzetben lévő, sokszor hajléktalan személyeket ("strómanokat") kutatott fel, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében különböző gazdasági társaságokba léptek be, illetőleg fiktív gazdasági társaságokat alapítottak. Az elkövetők által felkutatott "strómanok" a gazdasági társaságokba való belépésüket, vagy a társaságok megalapítását - az esetek nagy részében csupán - néhány hónappal követően személyesen, vagy meghatalmazottaik révén Széchényi Kártya Igénylési Lapot nyújtottak be - főszabály szerint - a K. Rt. irodájában azzal, hogy - az I. r. terhelt és szervezőtársai iránymutatása alapján - hitelügyintéző bankfiókként az E. Bank Rt. b.-i fiókját jelölték meg. A hitelkérelmeket a II. r. terhelt által előkészített hitelbírálat alapján az E. Bank H. Zrt. (P.bank Rt.) kedvezően bírálta el, és a gazdasági társaságok részére 5 000 000 forint (egy esetben 3 000 000 forint) hitelt nyújtott. Az erről szóló értesítést követően vagy az I. r. terhelt, vagy valamelyik másik szervező, tipikusan a III. r., a IV. r. és az V. r. terhelt, illetve az általuk beszervezett további szervezők értesítették a "strómanokat", akik az E. Bank H. Zrt.-nél a hitelösszeget átvették, majd azt a korábbi megállapodásnak megfelelően - a saját "fizetségükkel" csökkentett összegben - az I. r. terheltnek, vagy valamely másik szervezőnek adták át. A felvett hitelösszegek így elsődlegesen a cégek átvételét és a hitelfelvételeket kitaláló és intéző az I. r., III. r., IV. r. és V. r. terhelthez, valamint rajtuk keresztül közvetve a II. r. terhelthez kerültek. A felvett hitelek visszafizetésére sem a "strómanoknak", sem a szervezőknek, sem a II. r. terheltnek nem volt lehetősége, az a szándékukban sem állt.