55/1992. (XI. 4.) AB határozat

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által a kereskedelmi, vendéglátóipari üzletek és szolgáltató egységek nyitvatartásának szabályozásáról alkotott 26/1991. (VIII. 29.) Kr. sz. önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítása iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által a kereskedelmi, vendéglátóipari üzletek és szolgáltató egységek nyitvatartásának szabályozásáról alkotott 26/1991. (VIII. 29.) Kr. sz. önkormányzati rendelet törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. A rendelet a közzététel napján veszti hatályát.

INDOKOLÁS

I.

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. augusztus 26-i ülésén rendeletet alkotott a kereskedelmi, vendéglátóipari üzletek és szolgáltató egységek nyitvatartásáról. E rendeletében kimondja, hogy a város területén kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató tevékenységet folytató, szórakoztató, kulturális és egyéb rendezvényeket szervező, lebonyolító jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, magánszemélyek és a saját előállítású áruját értékesítő termelő tevékenysége során nem zavarhatja a lakosság nyugalmát. Egyúttal felhatalmazza a polgármestert arra, hogy az ilyen tevékenységet végző vállalkozó üzletének nyitvatartását, rendezvényeinek lebonyolítását 6-22 óra közötti időtartamra korlátozza.

A rendelet ellen a köztársasági megbízott törvényességi észrevételt tett. A közgyűlés az észrevétellel nem értett egyet, ezért a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve a rendelet megsemmisítését. Jogi álláspontja szerint az önkormányzati rendelet olyan társadalmi viszonyokat szabályoz, amelyek már törvény - az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. tv., a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. tv. - által szabályozottak. E törvények egyike sem ad felhatalmazást a helyi önkormányzatoknak arra, hogy végrehajtásukra rendeletet adjanak ki. Így Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése az indítvány által támadott 26/1991. (VIII. 29.) Kr. sz. önkormányzati rendelettel túllépte az Ötv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörét.

II.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány megalapozott.

A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.

Az Ötv. 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselőtestület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a vitatott önkormányzati rendelet által szabályozott társadalmi viszonyokra nézve van-e törvényi szabályozás, illetőleg kapott-e az önkormányzat törvényi felhatalmazást végrehajtási jogszabály alkotására.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a magyar jogban van olyan törvény, amely szabályozási körébe vonta azokat a társadalmi viszonyokat, amelyeket az önkormányzat rendelete érint. Ilyen a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény. E törvény 19. §-a szabályozza az üzletek nyitva tartásának kérdését és 40. §-ában felhatalmazást ad az ipari és kereskedelmi miniszternek arra, hogy egyes belkereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit meghatározza. E felhatalmazás alapján született a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet. A törvény az üzletek nyitva tartásának azokat az elveit rendezi, amelyeket a kereskedő a nyitvatartási idő meghatározása során köteles figyelembe venni. A nyitvatartási idő közigazgatási eszközökkel való korlátozásának lehetőségét a miniszteri rendelet szabályozza, amennyiben 90/A. §-ában előírja, hogy szexuális árut árusító, kimért szeszes italt forgalmazó, valamint olyan üzlet, amelyben szórakoztató játék folytatható, 22 óra után csak akkor tarthat nyitva, ha ez nem zavarja az üzlet környezetében lakók éjszakai nyugalmát. A rendelet 4. §-a alapján a jegyző e szabály megsértése esetén az üzletben gyakorolt tevékenységet megtilthatja. A belkereskedelem fogalmi körébe tartozó tevékenységet folytató üzletek esetében, tehát törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján alkotott miniszteri rendelet szabályozza az üzletek nyitvatartását és a nyitvatartási idő korlátozásának a lehetőségét. Ennek megfelelően az üzletek nyitvatartásának szabályozása a hatályos jogi szabályozás alapján nem tartozik a helyi közügyek körébe, amelyekben az önkormányzatot megilleti az autonóm szabályozás joga. A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény - bár az üzletek nyitvatartása olyan helyi érdekeket érint, amely indokolttá tenné az önkormányzati jogalkotást - nem tartalmaz felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok e körben rendeletet alkossanak, így az önkormányzat törvény végrehajtására sem alkothat rendeletet.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése a kereskedelmi, vendéglátóipari üzletek és szolgáltató egységek nyitvatartásának szabályozásáról szóló 26/1991. (VIII. 29.) Kr. sz. rendeletének megalkotásával túllépte az Ötv. 16. § (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási hatáskörét, mert törvény által szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, törvényi felhatalmazás nélkül alkotott rendeletet.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró