EH 2018.08.B20 A megismételt perújítási eljárásból nem kizárt a perújítás megengedhetőségének a kérdésében döntő, hatályon kívül helyezett végzés meghozatalában részt vett bíró [Be. 351. § (2) bek., 376. § (1) bek., 413. § (2) bek.].

[1] A törvényszék a 2013. április 17. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki több emberen elkövetett emberölés bűntettében [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 166. § (1) bek., (2) bek. f) pont]. Ezért őt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla - dr. Z. Cs., dr. V. E. és dr. Cs. Cs. összetételű tanácsa - a 2013. október 24. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet járulékos kérdésékben megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta.

[3] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő perújítási indítványt.

[4] A perújítási indítványt az ítélőtábla - dr. Sz. L., dr. N. B. és dr. T.-né dr. H. K. összetételű tanácsa - a 2015. július 2. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével elutasította.

[5] A védő fellebbezése alapján másodfokon eljárt Kúria a 2015. október 22. napján tartott tanácsülésen meghozott végzésével az ítélőtábla perújítási indítványt elutasító végzését a Be. 376. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát a perújítás megengedhetősége kérdésében új eljárásra utasította.

[6] A Kúria több okból is alaposnak találta a védő fellebbezését.

[7] Nem értett egyet az ítélőtábla jogi álláspontjával abban, hogy a P. A. által szolgáltatott bizonyítási eszköz nem minősíthető sem új bizonyítéknak, sem perújítási oknak. Kifejtette: ezzel kapcsolatosan nem helytálló az ítélőtábla azon indokolása sem, hogy nevezett nyilatkozata azért nem tekinthető új bizonyítéknak, mert az alapügyben kihallgatott B. B. tanú részletesen nyilatkozott a sértettnek az elítélttel szembeni támadási és megtorlási szándékáról, illetőleg arról, hogy ennek érdekében lőfegyvert és elkövetőtársat is igénybe vesz, és ezzel kapcsolatos bizonyítékértékeléséről az eljárt bíróságok részletesen számot is adtak.

[8] Részletesen rámutatott végzésében, miért téves ez az okfejtés. Ezzel is indokolta, milyen különös jelentősége lehet P. A. közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának. Ezért a perújítási indítvány felőli döntést megelőzően pontosan fel kell tárni e nyilatkozat valós tartalmát, amely P. A. tanúkénti kihallgatásával ismerhető meg. Ennek megfelelően "a jelen helyzetben nem lehet megnyugtató módon állást foglalni a perújítás megengedhetősége kérdésében".

[9] "Megalapozott döntéshez a Kúria nélkülözhetetlennek tartja P. A. tanúkénti kihallgatását, amely viszont kizárólag perújítási nyomozás elrendelésével valósítható meg. Ehhez képest lehet megnyugtató módon állást foglalni abban a kérdésben, hogy a közjegyzői okiratban hivatkozott tények, valóságuk esetén alkalmasak lehetnek-e a perújítási indítvánnyal célzott joghatás kiváltására, a cselekmény előtti események és körülmények, vagyis a cselekmény elkövetéséhez vezető eseménysor eltérő értékelésének valószínűsítésére, azaz a perújítás elrendelésére, avagy az indítvány ismételt elutasítása indokolt."

[10] Az ítélőtábla - újfent ugyanazon összetételű tanácsa - a megismételt perújítási eljárásban elrendelt perújítási nyomozás lefolytatását követően a 2016. március 18. napján tartott tanácsülésen meghozott és 2016. április 15. napján jogerős végzésével a terhelt védőjének perújítási indítványát ismét elutasította.

[11] Az ítélőtábla jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében - a Be. 431. §-a alapján - arra hivatkozással, hogy a törvénysértő nem ügydöntő határozat más jogorvoslattal nem támadható.

[12] A jogorvoslati indítvány szerint a végzésnek a Be. 376. § (1) bekezdése alapján megállapított megalapozatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasított ítélőtábla megismételt eljárás során hozta meg a végzését. Mindkét végzés meghozatalában ugyanazon bírákból összeállított tanács járt el.

[13] A Be. 21. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt. A Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[14] Mivel a törvénysértő, jogerős nem ügydöntő határozat más jogorvoslattal nem támadható, ezért a legfőbb ügyész azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az ítélőtábla végzése törvénysértő; a megtámadott végzést helyezze hatályon kívül, és az ítélőtáblát utasítsa új eljárásra. Egyúttal utalt a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria jogorvoslati eljárásban korábban már meghozott három határozatára, amelyekben a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa alapján eljárva kizárt bírák perújítási eljárásban történő részvételére hivatkozással az alsóbb fokú bíróság új eljárásra utasításáról rendelkezett.

[15] A Kúria a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

[16] A legfőbb ügyész képviselője a jogorvoslati indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, s annak megfelelő indítványt tett a hozandó döntés tartalmára is.

[17] A kirendelt védő a legfőbb ügyész indítványával egyetértett, ahhoz egyetértőleg csatlakozott.

[18] A Kúria azt állapította meg, hogy a legfőbb ügyész által bejelentett jogorvoslati indítvány alapján a jogorvoslati eljárás lefolytatásának van helye.

[19] A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg (Be. 431. §).

[20] A Be. XIX. Fejezetében szabályozott jogorvoslati eljárás feltételei fennállnak, mert a legfőbb ügyész a jogorvoslatot előterjesztette, és az állított törvénysértés más rendkívüli jogorvoslattal, vagy különleges eljárással nem küszöbölhető ki. A perújítási indítványt elutasító végzés ugyanis nem ügydöntő határozat (BH 1994.475.I., BH 2002.429., BH 2006.352.).

[21] A Kúria a jogorvoslati indítványt nem találta ala­posnak.

[22] Helyesen hivatkozott a legfőbb ügyész arra, hogy a Be. 21. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt, és helyesen állapította meg azt is, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés valósul meg, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[23] A Kúria azzal nem értett egyet, hogy a perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a Kúria az ítélőtábla végzését annak olyan értelemben vett "megalapozatlansága" miatt helyezte hatályon kívül, amelynél fogva a megismételt eljárásban a megalapozatlan határozat hozatalában korábban részt vett bíró ismét már nem járhatott el.

[24] A Kúria végzésének indokolása értelmében - amint az fentebb részletesen rögzítésre került - a Kúria kétségtelenül azért helyezte hatályon kívül az ítélőtábla végzését, mert "a jelen helyzetben nem lehet megnyugtató módon állást foglalni a perújítás megengedhetősége kérdésében. Megalapozott döntéshez a Kúria nélkülözhetetlennek tartja P. A. tanúkénti kihallgatását, amely viszont kizárólag perújítási nyomozás elrendelésével valósítható meg."

[25] Az is kétségtelen, hogy a Kúria a hatályon kívül helyező döntésének jogalapját a Be. 376. §-ának (1) bekezdésében jelölte meg. A Be. 376. § (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 352. § alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta.

[26] A Kúria a legfőbb ügyész indítványának az elbírálása során abból indult ki, hogy perújítás kezdeményezése esetén először a perújítás megengedhetősége kérdésében dönt a bíróság. Ez a döntése nem magáról a perújításról, hanem még csupán a perújítási indítványról szól.

[27] A perújítás megengedhetősége tárgyában kétféle döntést hozhat a bíróság. Ha a perújítási indítványt alaposnak találja, akkor a perújítást elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak, illetőleg a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át [Be. 413. § (1) bek.]. Az alaptalan perújítási indítványt pedig a bíróság elutasítja [Be. 413. § (2) bek.].

[28] A perújítási indítvány tárgyában hozandó döntés elbírálására vonatkozó szabályokat a Be. 411-413. §-ai, illetve a 414. § (1) és (2) bekezdése határozza meg. Minden olyan kérdésben, amelyet a hivatkozott rendelkezések nem rendeznek - külön szabály hiányában - a büntető perrend általános szabályai érvényesülnek.

[29] A megalapozatlanság fogalmát meghatározza a Be. Erre tekintettel e megalapozatlanság fogalom a Be.-ben szabályozott jogintézmények alkalmazása során nem kerülhető meg. Eltérő rendelkezés hiányában a törvény valamennyi jogintézményének az alkalmazása során kötelezően alkalmazandó.

[30] A megalapozatlanság fogalma a másodfokú bírósági eljárás (Be. XIV. Fejezete) szabályrendszerében található meg.

[31] A Be. 351. § (1) bekezdés első fordulata szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan.

[32] A tényálláshoz kötöttség a másodfokú bírósági eljárás sarkalatos szabálya. Ezért mondja ki a Be. hivatkozott rendelkezése, hogy a bizonyítékok szabad értékelésével [78. § (3) bek.] megállapított tényállás a másodfokú bíróságot köti - feltéve, hogy az ítélet megalapozott. A megalapozatlanság eseteit a 351. § (2) bekezdése sorolja fel.

[33] A vizsgált rendelkezés alkalmazásában "tényálláson" az elsőfokú ítélet indokolásában (általánosítva: a felülbírált elsőfokú határozat indokolásában) összefoglalt tények összességét (a vádlott személyi körülményeit és a történeti tényállást) kell érteni [258. § (3) bek. b) és c) pont]. A tényállásban a bíróság a bizonyítás tárgyához (75. §) tartozó tényeket állapítja meg.

[34] Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, ha

a) a tényállás nincs felderítve,

b) az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, vagy a tényállást hiányosan állapította meg,

c) a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,

d) az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett [Be. 351. § (2) bek.].

[35] Megalapozatlanság [351. § (2) bek.] esetében a másodfokú bíróság

a) a tényállást kiegészíti, illetőleg helyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható;

b) az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének (részbeni felmentésének) vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni megszüntetésének) van helye [Be. 352. § (1) bek.].

[36] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve eltérő tényállás alapján bírálja felül [Be. 352. § (2) bek.].

[37] A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat az (1) bekezdés b) pontja alapján felmenti vagy az eljárást megszünteti [Be. 352. § (3) bek.].

[38] A Be. hivatkozott rendelkezései nem hagynak kétséget a tekintetben, hogy a megalapozatlanság a bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapított tényállás fogyatékossága. A megalapozatlanság elválaszthatatlanul kapcsolódik a bíróság által lefolytatott bizonyításhoz és az általa megállapított tényálláshoz.

[39] A perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a bíróság nem folytat bizonyítást és nem állapít meg tényállást.

[40] A perújítás megengedhetőségének elbírálása során a bíróság nem vizsgálhatja és nem mérlegelheti a felhozott bizonyítékok bizonyító erejét, hanem csupán azt, hogy valóságuk esetén a perújítást megalapozzák-e, vagyis alkalmasak-e az indítványozott cél elérésére. A perújítási eljárás e szakaszában tehát a bíróság az új bizonyítékként szolgáló tanúvallomásban előadottak hiteltérdemlőségének vagy az új szakvélemény meggyőző voltának - az egyéb bizonyítékokkal egybevetetten történő - értékelésébe nem bocsátkozhat. Csak azt vizsgálhatja, hogy azok elfogadásuk esetén alkalmasak lehetnek-e eltérő, a terhelt bűnösségére vagy büntetésének mértékére számottevően kiható tényállás megállapítására.

[41] Az ítélkezési gyakorlat szerint akkor alapos a perújítási indítvány, ha az előadott új tények, illetve új bizonyítékok valószínűvé teszik, hogy az elítéltet fel kell menteni az olyan bűncselekmény miatt emelt vád alól, amelyben a bűnösségét az alapeljárás során megállapították. Ugyancsak el kell rendelni a perújítást, ha a perújítási indítványban jelzett tények alapján - amennyiben azok bebizonyosodnak - arra lehet következtetni, hogy a terhelt a terhére rótt egyik bűncselekményt nem követte el, ennélfogva részbeni felmentésére, s ehhez igazodóan a terhére fennmaradó más bűncselekmény miatt vele szemben enyhébb büntetés kiszabására kerülhet sor.

[42] A perújítási indítványban előadott új tények és bizonyítékok tisztázása érdekében - ha szükséges - az ügyész nyomozást rendelhet el, és a megjelölt bizonyítási eszközök felkutatása érdekében ezt a bíróság is megteheti. A nyomozásra a IX. Fejezet rendelkezései irányadók. A perújítási nyomozásnak olyan módon történő lefolytatása, amely nem alkalmas a perújítás alapjaként hivatkozott új bizonyítékok tisztázására, a perújítási kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezésére szolgáltathat okot. Mindezt éppen az indokolja, hogy a bíróság a perújítás megengedhetőségének tisztázása érdekében bizonyítást nem vehet fel. A megengedhetőség feltételeinek a tisztázása nem azonosítható a bizonyítással.

[43] A perújítási cél valószínűsítése során semmilyen tényállás megállapítására nem kerül és nem is kerülhet sor.

[44] Ha pedig a perújítási indítvány tárgyában hozandó döntés keretében nincs bizonyítás és ennek eredményeként nem kerül sor tények (tényállás) megállapítása, akkor e döntés kapcsán fogalmilag kizárt a Be. fogalommeghatározása szerinti "megalapozatlanság" megállapítása.

[45] A Be. megalapozatlanság fogalmától meg kell különböztetni bármely bírói döntés megalapozottságát vagy nem megalapozottságát - másként megalapozatlanságát. A bírói döntés - első megközelítésben - akkor megalapozott, ha meghozatala során a bíróság a vizsgált kérdés megítélése szempontjából releváns valamennyi szempontot megvizsgált, és valódi szerepe, súlya szerint értékelt.

[46] Minden olyan döntés, amely nem bizonyítás eredményeként megállapított valamely tényálláshoz kapcsolódik, lehet tehát nem megalapozott - vagy másként megalapozatlan -, de a nem megalapozott bírói döntések kapcsán nem alkalmazhatóak a Be. szerinti "megalapozatlanság" jogkövetkezményei.

[47] Irányadó ez akkor is, amikor megalapozott döntés hozatala érdekében valamely nem megalapozott bírói döntés hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése indokolt. Erre az esetre a Be. perújítás szabályait meghatározó XVII. Fejezete külön eljárási szabályt nem határoz meg. Speciális Be.-szabály hiányában a perújítás megengedhetősége tárgyában másodfokon eljáró bíróság a másodfokú bírósági eljárás szabályait meghatározó XIV. Fejezet szabálykészletéből döntésének jogalapjaként a 376. § (1) bekezdésére hivatkozhat.

[48] A másodfokú bíróság bonyolult úton juthat el a Be. 376. §-ának alkalmazásához. A perújítás szabályait meghatározó XVII. Fejezetben ugyanis nem található olyan szabály, amely külön rendelkezés hiányában általános jelleggel alkalmazhatóvá tenné a másodfokú bírósági eljárás szabályait.

[49] A felülvizsgálati eljárásban a 419. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás (XV. Fejezet) szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú eljárásban található 385. § pedig akként rendelkezik, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásról szóló XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

[50] A perújítás megengedhetősége tárgyában másodfokon eljáró bíróság - a Be. külön rendelkezése hiányában is - alkalmazza a másodfokú bírósági eljárásnak a végzés elleni fellebbezésekre vonatkozó szabályait.

[51] A Be. 347. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha azt e törvény nem zárja ki. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai irányadók.

[52] A perújítás megengedhetősége tárgyában másodfokon döntést hozó bíróság ezen a jogszabályi alapon juthat el a Be. 376. § (1) bekezdésének az alkalmazásáig. Teszi ezt annak ellenére, hogy a 376. § (1) bekezdése félreérthetetlenül úgy fogalmaz, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 352. § alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta. A törvényhozó kétségtelenné teszi tehát, hogy e rendelkezésben a Be. fogalomrendszerében használatos megalapozatlanság kezelésére vonatkozó szabályt határoz meg.

[53] A fentebb kifejtettek tükrében nem lehet kétséges, hogy a Kúria nem azért helyezte hatályon kívül az ítélőtábla végzését és utasította új eljárásra, mert a Be. 352. §-a alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a döntéshozatalát lényegesen befolyásolta volna. A Kúria akkor és ott azt állapította meg, hogy a perújítás megengedhetőségének a feltételei tisztázatlanok.

[54] A Kúria végzése alapján az ítélőtáblán a lefolytatott megismételt eljárásban meghozott 6. sorszámú végzés kapcsán ezért nem alkalmazható a Be. 21. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulatában foglalt az a rendelkezés, amely szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt. Ennél­fogva pedig nem állapítható meg a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés (az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt), amelyre a legfőbb ügyész a jogorvoslati indítványát alapozta.

[55] A Kúria áttekintette azokat a korábbi döntéseket is, amelyekre álláspontjának megalapozásaként indítványában a legfőbb ügyész tételesen is hivatkozott.

[56] A Legfelsőbb Bíróság Jt.I.2588/2003/5. számú ítéletével elbírált ügyben a perújítási indítványt elutasító határozat felülbírálatában az a két bíró vett részt, akik perújítási indítvánnyal megtámadott (jogerős) ítélet másodfokú felülbírálatában (tehát az alapítélet meghozatalában) is részt vettek, s ekként kétségtelenül kizárt bírák voltak.

[57] A Legfelsőbb Bíróság a Bt.I.1202/2009/3. számú ítéletével elbírált ügyben az elrendelt perújítási eljárásban hozott perújítást elutasító végzés felülbírálatában vett részt egy bíró, aki részt vett a perújítást elrendelő határozat meghozatalában is, így ő is kizárt bíró volt.

[58] A Kúria Bt.I.816/2015/7. számú ítéletével elbírált ügyben ugyanez történt azzal, hogy a kizártság két bírót érintően is fennállt.

[59] A legfőbb ügyész indítványában hivatkozott döntések ennélfogva "mindössze" azt támasztják alá, hogy az ismertetett esetekben a jogorvoslat a törvényesség érdekében megnevezésű rendkívüli jogorvoslat vehető igénybe. Ezt a jelen ügyben a Kúria sem vitatta. Olyan döntést azonban a Kúria korábban nem hozott jogorvoslati eljárásban, amelyben a hatályon kívül helyezés a perújítás megengedhetősége feltételeinek a tisztázatlanságához kapcsolódott.

[60] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla jogorvoslati indítvánnyal megtámadott végzésének a meghozatalakor nem valósult meg a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontja szerinti ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést.

[61] Megjegyzi végül a Kúria, hogy az ún. történeti tényállás felülbírálat során ki nem küszöbölhető megalapozatlansága azért teszi kizárttá a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett bírákat, hogy a megismételt eljárásban ne csorbuljon a bírói meggyőződésen alapuló döntési szabadságuk. Ezzel szemben, ha a perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a feltételeinek tisztázatlansága miatt nem megalapozott a döntés, akkor a megismételt eljárásban lefolytatott perújítási nyomozás adatainak "első kézbe" került ismeretével nem csorbulhat a bírói meggyőződésen alapuló döntési szabadság.

[62] A perújítási indítványt elutasító végzés elleni fellebbezés kapcsán másodfokon eljáró bíróság pedig az elsőfokú bíróság értékelésétől függetlenül, szabadon mérlegelheti azt, hogy a perújítási indítványban megjelölt új bizonyíték alkalmas lehet-e a perújítás céljának a elérésére, és jogszabályi megkötöttség nélkül hozhat az elsőfokú bíróság döntésétől eltérő döntést.

[63] A kifejtettek értelmében a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata nem bizonyult alaposnak.

[64] A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 436. § 2. fordulatának megfelelően a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata nem alapos és ezért az végzésével elutasította.

(Kúria Bt. II. 1.838/2017.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bt.II.1838/2017/5.

A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Berthold György bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: nyilvános ülés

Az ülés napja: 2018. február 1.

Az ügy tárgya: perújítás

Terhelt(ek):

Elsőfok: Győri Ítélőtábla Bpi.407/2015/6. végzés, 2016. március 18. tanácsülés

Másodfok: -

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: legfőbb ügyész

Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés

Rendelkező rész

A Kúria a perújítás miatt folyamatban volt büntetőügyében a Győri Ítélőtábla Bpi.407/2015/6. számú perújítási indítványt elutasító végzése ellen a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elutasítja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] I. 1. A Győri Törvényszék a 2013. április 17. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett B.31/2013/7. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki több emberen elkövetett emberölés bűntettében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés f) pont]. Ezért őt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a terhelt legkorábban 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla - dr. Z. Cs., dr. V. E. és dr. Cs. Cs. összetételű tanácsa - a 2013. október 24. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.53/2013/14. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet járulékos kérdésékben megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta.

[3] 2. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő perújítási indítványt.

[4] A perújítási indítványt a Győri Ítélőtábla – dr. Sz. L., dr. N. B. és dr. T.-né dr. H. K. összetételű tanácsa – a 2015. július 2. napján tartott tanácsülésen meghozott Bpi.187/2015/3. számú végzésével elutasította.

[5] A védő fellebbezése alapján másodfokon eljárt Kúria a 2015. október 22. napján tartott tanácsülésen meghozott Bpkf.III.1640/2015/2. számú végzésével a Győri Ítélőtábla perújítási indítványt elutasító végzését a Be. 376. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Győri Ítélőtáblát a perújítás megengedhetősége kérdésében új eljárásra utasította.

[6] A Kúria több okból is alaposnak találta a védő fellebbezését.

[7] Nem értett egyet az ítélőtábla jogi álláspontjával abban, hogy a P. A. által szolgáltatott bizonyítási eszköz nem minősíthető sem új bizonyítéknak, sem perújítási oknak. Kifejtette: ezzel kapcsolatosan nem helytálló az ítélőtábla azon indokolása sem, hogy nevezett nyilatkozata azért nem tekinthető új bizonyítéknak, mert az alapügyben kihallgatott B. B. tanú részletesen nyilatkozott N. M. sértettnek az elítélttel szembeni támadási és megtorlási szándékáról, illetőleg arról, hogy ennek érdekében lőfegyvert és elkövetőtársat is igénybe vesz, és ezzel kapcsolatos bizonyíték értékeléséről az eljárt bíróságok részletesen számot is adtak.

[8] Részletesen rámutatott végzésében, miért téves ez az okfejtés. Ezzel is indokolta, milyen különös jelentősége lehet P. A. közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának. Ezért a perújítási indítvány felőli döntést megelőzően pontosan fel kell tárni e nyilatkozat valós tartalmát, amely P. A. tanúkénti kihallgatásával ismerhető meg. Ennek megfelelően „a jelen helyzetben nem lehet megnyugtató módon állást foglalni a perújítás megengedhetősége kérdésében.”

„Megalapozott döntéshez a Kúria nélkülözhetetlennek tartja P. A. tanúkénti kihallgatását, amely viszont kizárólag perújítási nyomozás elrendelésével valósítható meg. Ehhez képest lehet megnyugtató módon állást foglalni abban a kérdésben, hogy a közjegyzői okiratban hivatkozott tények, valóságuk esetén alkalmasak lehetnek-e a perújítási indítvánnyal célzott joghatás kiváltására, a cselekmény előtti események és körülmények, vagyis a cselekmény elkövetéséhez vezető eseménysor eltérő értékelésének valószínűsítésére, azaz a perújítás elrendelésére, avagy az indítvány ismételt elutasítása indokolt.”

[9] 3. A Győri Ítélőtábla – újfent dr. Sz. L., dr. N. B. és dr. T.-né dr. H. K. összetételű tanácsa – a megismételt perújítási eljárásban elrendelt perújítási nyomozás lefolytatását követően a 2016. március 18. napján tartott tanácsülésen meghozott és 2016. április 15. napján jogerős Bpi.407/2015/6. számú végzésével a terhelt védőjének perújítási indítványát ismét elutasította.

[10] II. A Győri Ítélőtábla Bpi.407/2015/6. számú jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész nyújtott be jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében BF.1346/2017/2-I. szám alatt – a Be. 431. §-a alapján – arra hivatkozással, hogy a törvénysértő nem ügydöntő határozat más jogorvoslattal nem támadható.

[11] A jogorvoslati indítvány szerint a Bpi.187/2015/3. számú végzésnek a Be. 376. § (1) bekezdése alapján megállapított megalapozatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasított Győri Ítélőtábla megismételt eljárás során hozta meg a Bpi.407/2015/6. számú végzését. Mindkét végzés meghozatalában ugyanazon bírákból összeállított tanács járt el.

[12] A Be. 21. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt. A Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[13] Mivel a törvénysértő, jogerős nem ügydöntő határozat más jogorvoslattal nem támadható, ezért a legfőbb ügyész azt indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a Győri Ítélőtábla végzése törvénysértő; a megtámadott végzést helyezze hatályon kívül, és a Győri Ítélőtáblát utasítsa új eljárásra. Egyúttal utalt a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria jogorvoslati eljárásban korábban már meghozott három határozatára, amelyekben a legfőbb ügyész jogorvoslati indítványa alapján eljárva kizárt bírák perújítási eljárásban történő részvételére hivatkozással az alsóbb fokú bíróság új eljárásra utasításáról rendelkezett.

[14] A Kúria a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

[15] A legfőbb ügyész képviselője a jogorvoslati indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, s annak megfelelő indítványt tett a hozandó döntés tartalmára is.

[16] A kirendelt védő a legfőbb ügyész indítványával egyetértett, ahhoz egyetértőleg csatlakozott.

[17] III. 1. A Kúria azt állapította meg, hogy a legfőbb ügyész által bejelentett jogorvoslati indítvány alapján a jogorvoslati eljárás lefolytatásának van helye.

[18] A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg (Be. 431. §).

[19] A Be. XIX. Fejezetében szabályozott jogorvoslati eljárás feltételei fennállnak, mert a legfőbb ügyész a jogorvoslatot előterjesztette, és az állított törvénysértés más rendkívüli jogorvoslattal, vagy különleges eljárással nem küszöbölhető ki. A perújítási indítványt elutasító végzés ugyanis nem ügydöntő határozat (BH 1994.475.I., BH 2002.429., BH 2006.352.).

[20] 2. A Kúria a jogorvoslati indítványt nem találta alaposnak.

[21] 2.1. Helyesen hivatkozott a legfőbb ügyész arra, hogy a Be. 21. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulata alapján a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt, és helyesen állapította meg azt is, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés valósul meg, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.

[22] A Kúria azzal nem értett egyet, hogy a perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a Kúria a Győri Ítélőtábla Bpi.187/2015/3. számú végzését annak olyan értelemben vett „megalapozatlansága” miatt helyezte hatályon kívül, amelynél fogva a megismételt eljárásban a megalapozatlan határozat hozatalában korábban részt vett bíró ismét már nem járhatott el.

[23] A Bpkf.III.1640/2015/2. számú végzésének indokolása értelmében – amint az fentebb részletesen rögzítésre került – a Kúria kétségtelenül azért helyezte hatályon kívül a Győri Ítélőtábla Bpi.187/2015/3. számú végzését mert, „a jelen helyzetben nem lehet megnyugtató módon állást foglalni a perújítás megengedhetősége kérdésében. Megalapozott döntéshez a Kúria nélkülözhetetlennek tartja P. A. tanúkénti kihallgatását, amely viszont kizárólag perújítási nyomozás elrendelésével valósítható meg”.

[24] Az is kétségtelen, hogy a Kúria a hatályon kívül helyező döntésének jogalapját a Be. 376. §-ának (1) bekezdésében jelölte meg. A Be. 376. § (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 352. § alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta.

[25] 2.2. A Kúria a legfőbb ügyész indítványának az elbírálása során abból indult ki, hogy perújítás kezdeményezése esetén először a perújítás megengedhetősége kérdésében dönt a bíróság. Ez a döntése nem magáról a perújításról, hanem még csupán a perújítási indítványról szól.

[26] A perújítás megengedhetősége tárgyában kétféle döntést hozhat a bíróság. Ha a perújítási indítványt alaposnak találja, akkor a perújítást elrendeli, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatása végett megküldi az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak, illetőleg a megismételt eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át [Be. 413. § (1) bekezdés]. Az alaptalan perújítási indítványt pedig a bíróság elutasítja [Be. 413. § (2) bekezdés].

[27] A perújítási indítvány tárgyában hozandó döntés elbírálására vonatkozó szabályokat a Be. 411-413. §-ai, illetve a 414. § (1) és (2) bekezdése határozza meg. Minden olyan kérdésben, amelyet a hivatkozott rendelkezések nem rendeznek – külön szabály hiányában – a büntető perrend általános szabályai érvényesülnek.

[28] 2.3. A megalapozatlanság fogalma

[29] A megalapozatlanság fogalmát meghatározza a Be. Erre tekintettel e megalapozatlanság fogalom a Be.-ben szabályozott jogintézmények alkalmazása során nem kerülhető meg. Eltérő rendelkezés hiányában a törvény valamennyi jogintézményének az alkalmazása során kötelezően alkalmazandó.

[30] A megalapozatlanság fogalma a másodfokú bírósági eljárás (Be. XIV. fejezete) szabályrendszerében található meg.

[31] A Be. 351. § (1) bekezdés első fordulata szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan.

[32] A tényálláshoz kötöttség a másodfokú bírósági eljárás sarkalatos szabálya. Ezért mondja ki a Be. hivatkozott rendelkezése, hogy a bizonyítékok szabad értékelésével [78. § (3) bekezdés] megállapított tényállás a másodfokú bíróságot köti - feltéve, hogy az ítélet megalapozott. A megalapozatlanság eseteit a 351. § (2) bekezdése sorolja fel.

[33] A vizsgált rendelkezés alkalmazásában "tényálláson" az elsőfokú ítélet indokolásában (általánosítva: a felülbírált elsőfokú határozat indokolásában) összefoglalt tények összességét (a vádlott személyi körülményeit és a történeti tényállást) kell érteni [258. § (3) bekezdés b) és c) pont]. A tényállásban a bíróság a bizonyítás tárgyához (75. §) tartozó tényeket állapítja meg.

[34] Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, ha

a) a tényállás nincs felderítve,

b) az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, vagy a tényállást hiányosan állapította meg,

c) a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,

d) az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett [Be. 351. § (2) bekezdés].

[35] Megalapozatlanság [351. § (2) bekezdés] esetében a másodfokú bíróság

a) a tényállást kiegészíti, illetőleg helyesbíti, ha a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható;

b) az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha a vádlott felmentésének (részbeni felmentésének) vagy az eljárás megszüntetésének (részbeni megszüntetésének) van helye [Be. 352. § (1) bekezdés].

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve eltérő tényállás alapján bírálja felül [Be. 352. § (2) bekezdés].

A másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékokat, amelyekre bizonyítást vett fel, kivéve, ha az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján a vádlottat az (1) bekezdés b) pontja alapján felmenti vagy az eljárást megszünteti [Be. 352. § (3) bekezdés].

[36] A Be. hivatkozott rendelkezései nem hagynak kétséget a tekintetben, hogy a megalapozatlanság a bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapított tényállás fogyatékossága. A megalapozatlanság elválaszthatatlanul kapcsolódik a bíróság által lefolytatott bizonyításhoz és az általa megállapított tényálláshoz.

[37] 2.4. A perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a bíróság nem folytat bizonyítást és nem állapít meg tényállást.

[38] A perújítás megengedhetőségének elbírálása során a bíróság nem vizsgálhatja és nem mérlegelheti a felhozott bizonyítékok bizonyító erejét, hanem csupán azt, hogy valóságuk esetén a perújítást megalapozzák-e, vagyis alkalmasak-e az indítványozott cél elérésére. A perújítási eljárás e szakaszában tehát a bíróság az új bizonyítékként szolgáló tanúvallomásban előadottak hitelt érdemlőségének vagy az új szakvélemény meggyőző voltának – az egyéb bizonyítékokkal egybevetetten történő – értékelésébe nem bocsátkozhat. Csak azt vizsgálhatja, hogy azok elfogadásuk esetén alkalmasak lehetnek-e eltérő, a terhelt bűnösségére vagy büntetésének mértékére számottevően kiható tényállás megállapítására.

[39] Az ítélkezési gyakorlat szerint akkor alapos a perújítási indítvány, ha az előadott új tények, illetve új bizonyítékok valószínűvé teszik, hogy az elítéltet fel kell menteni az olyan bűncselekmény miatt emelt vád alól, amelyben a bűnösségét az alapeljárás során megállapították. Ugyancsak el kell rendelni a perújítást, ha a perújítási indítványban jelzett tények alapján – amennyiben azok bebizonyosodnak – arra lehet következtetni, hogy a terhelt a terhére rótt egyik bűncselekményt nem követte el, ennélfogva részbeni felmentésére, s ehhez igazodóan a terhére fennmaradó más bűncselekmény miatt vele szemben enyhébb büntetés kiszabására kerülhet sor.

[40] A perújítási indítványban előadott új tények és bizonyítékok tisztázása érdekében - ha szükséges - az ügyész nyomozást rendelhet el, és a megjelölt bizonyítási eszközök felkutatása érdekében ezt a bíróság is megteheti. A nyomozásra a IX. Fejezet rendelkezései irányadók. A perújítási nyomozásnak olyan módon történő lefolytatása, amely nem alkalmas a perújítás alapjaként hivatkozott új bizonyítékok tisztázására, a perújítási kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezésére szolgáltathat okot. Mindezt éppen az indokolja, hogy a bíróság a perújítás megengedhetőségének tisztázása érdekében bizonyítást nem vehet fel. A megengedhetőség feltételeinek a tisztázása nem azonosítható a bizonyítással.

[41] A perújítási cél valószínűsítése során semmilyen tényállás megállapítására nem kerül és nem is kerülhet sor.

[42] Ha pedig a perújítási indítvány tárgyában hozandó döntés keretében nincs bizonyítás és ennek eredményeként nem kerül sor tények (tényállás) megállapítása, akkor e döntés kapcsán fogalmilag kizárt Be. fogalom-meghatározása szerinti „megalapozatlanság” megállapítása.

[43] 2.5. A Be. megalapozatlanság fogalmától meg kell különböztetni bármely bírói döntés megalapozottságát, vagy nem megalapozottságát – másként megalapozatlanságát. A bírói döntés – első megközelítésben – akkor megalapozott, ha meghozatala során a bíróság a vizsgált kérdés megítélése szempontjából releváns valamennyi szempontot megvizsgált, és valódi szerepe, súlya szerint értékelt.

[44] Minden olyan döntés, amely nem bizonyítás eredményeként megállapított valamely tényálláshoz kapcsolódik lehet tehát nem megalapozott – vagy másként megalapozatlan – , de a nem megalapozott bírói döntések kapcsán nem alkalmazhatóak a Be. szerinti „megalapozatlanság” jogkövetkezményei.

[45] Irányadó ez akkor is, amikor megalapozott döntés hozatala érdekében valamely nem megalapozott bírói döntés hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése indokolt. Erre az esetre a Be. perújítás szabályait meghatározó XVII. Fejezete külön eljárási szabályt nem határoz meg. Speciális Be. szabály hiányában a perújítás megengedhetősége tárgyában másodfokon eljáró bíróság a másodfokú bírósági eljárás szabályait meghatározó XIV. Fejezet szabálykészletéből döntésének jogalapjaként a 376. § (1) bekezdésére hivatkozhat.

[46] A másodfokú bíróság bonyolult úton juthat el a Be. 376. §-ának alkalmazásához. A perújítás szabályait meghatározó XVII. Fejezetben ugyanis nem található olyan szabály, amely külön rendelkezés hiányában általános jelleggel alkalmazhatóvá tenné a másodfokú bírósági eljárás szabályait.

[47] A felülvizsgálati eljárásban a 419. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás (XV. Fejezet) szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú eljárásban található 385. § pedig akként rendelkezik, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásról szóló XIV. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

[48] A perújítás megengedhetősége tárgyában másodfokon eljáró bíróság – a Be. külön rendelkezése hiányában is – alkalmazza a másodfokú bírósági eljárásnak a végzés elleni fellebbezésekre vonatkozó szabályait.

[49] A Be. 347. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye, ha azt e törvény nem zárja ki. A végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai irányadók.

[50] A perújítás megengedhetősége tárgyában másodfokon döntést hozó bíróság ezen a jogszabályi alapon juthat el a Be. 376. § (1) bekezdésének az alkalmazásáig. Teszi ezt annak ellenére, hogy a 376. § (1) bekezdése félreérthetetlenül úgy fogalmaz, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 352. § alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, illetőleg az intézkedés alkalmazását lényegesen befolyásolta. A törvényhozó kétségtelenné teszi tehát, hogy e rendelkezésben a Be. fogalom-rendszerében használatos megalapozatlanság kezelésére vonatkozó szabályt határoz meg.

[51] A fentebb kifejtettek tükrében nem lehet kétséges, hogy a Kúria a Bpkf.III.1640/2015/2. számú végzésével nem azért helyezte hatályon kívül a Győri Ítélőtábla Bpi.187/2015/3. számú végzését és utasította új eljárásra, mert a Be. 352. § alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság a döntéshozatalát lényegesen befolyásolta volna. A Kúria akkor és ott azt állapította meg, hogy a perújítás megengedhetőségének a feltételei tisztázatlanok.

[52] 2.6. A Kúria Bpkf.III.1640/2015/2. számú végzése alapján a Győri Ítélőtáblán Bpi.407/2015. szám alatt lefolytatott megismételt eljárásban meghozott 6. sorszámú végzés kapcsán ezért nem alkalmazható a Be. 21. § (3) bekezdés c) pontjának második fordulatában foglalt az a rendelkezés, amely szerint a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt. Ennél fogva pedig nem állapítható meg a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés (az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt), amelyre a legfőbb ügyész a jogorvoslati indítványát alapozta.

[53] 2.7. A Kúria áttekintette azokat a korábbi döntéseket is, amelyekre álláspontjának megalapozásaként indítványában a legfőbb ügyész tételesen is hivatkozott.

[54] A Legfelsőbb Bíróság Jt.I.2588/2003/5. számú ítéletével elbírált ügyben a perújítási indítványt elutasító határozat felülbírálatában az a két bíró vett részt, akik perújítási indítvánnyal megtámadott (jogerős) ítélet másodfokú felülbírálatában (tehát az alapítélet meghozatalában) is részt vettek, s ekként kétségtelenül kizárt bírák voltak.

[55] A Legfelsőbb Bíróság a Bt.I.1202/2009/3. számú ítéletével elbírált ügyben az elrendelt perújítási eljárásban hozott perújítást elutasító végzés felülbírálatában vett részt egy bíró, aki részt vett a perújítást elrendelő határozat meghozatalában is, így ő is kizárt bíró volt.

[56] A Kúria Bt.I.816/2015/7. számú ítéletével elbírált ügyben ugyanez történt azzal, hogy a kizártság két bírót érintően is fennállt.

[57] A legfőbb ügyész indítványában hivatkozott döntések ennél fogva „mindössze” azt támasztják alá, hogy az ismertetett esetekben a jogorvoslat a törvényesség érdekében megnevezésű rendkívüli jogorvoslat vehető igénybe. Ezt a jelen ügyben a Kúria sem vitatta. Olyan döntést azonban a Kúria korábban nem hozott jogorvoslati eljárásban, amelyben a hatályon kívül helyezés a perújítás megengedhetősége feltételeinek a tisztázatlanságához kapcsolódott.

[58] Mindezekre figyelemmel a Győri Ítélőtábla jogorvoslati indítvánnyal megtámadott Bpi.407/2015/6. számú végzésének a meghozatalakor nem valósult meg a Be. 373. § (1) bekezdés II.b) pontja szerinti ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértést.

[59] Megjegyzi végül a Kúria, hogy az ún. történeti tényállás felülbírálat során ki nem küszöbölhető megalapozatlansága azért teszi kizárttá a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett bírákat, hogy a megismételt eljárásban ne csorbuljon a bírói meggyőződésen alapuló döntési szabadságuk. Ezzel szemben, ha a perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a feltételeinek tisztázatlansága miatt nem megalapozott a döntés, akkor a megismételt eljárásban lefolytatott perújítási nyomozás adatainak „első kézbe” került ismeretével nem csorbulhat a bírói meggyőződésen alapuló döntési szabadság.

[60] A perújítási indítványt elutasító végzés elleni fellebbezés kapcsán másodfokon eljáró bíróság pedig az elsőfokú bíróság értékelésétől függetlenül, szabadon mérlegelheti azt, hogy a perújítási indítványban megjelölt új bizonyíték alkalmas lehet-e a perújítás céljának a elérésére, és jogszabályi megkötöttség nélkül hozhat az elsőfokú bíróság döntésétől eltérő döntést.

[61] A kifejtettek értelmében a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata nem bizonyult alaposnak.

Az indítvány elvi tartalma

[62] Ha a megalapozatlanság miatt történt hatályon kívül helyezést követő megismételt perújítási eljárásban a perújítási indítvány elbírálásában, a bíróság végzésének a meghozatalában ismételten ugyanazon bíró vett részt, aki részt vett a hatályon kívül helyezett végzés meghozatalában is, ő kizárt bíró, s ezáltal ún. feltétlen (abszolút) eljárási szabálysértés valósul meg.

A döntés elvi tartalma

[63] I. A jelen szabályozási környezetben – speciális perújítási szabály hiányában – a perújítási indítványt elutasító végzést felülbíráló bíróság a hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító döntését szükségszerűen alapítja a Be. 376. § (1) bekezdésére.

[64] II. A perújítási indítvány alapján a perújítás megengedhetősége tárgyában kell dönteni. E döntés a perújítási feltételek tisztázatlansága miatt lehet ugyan nem megalapozott, ám ez a megalapozatlanság nem azonos azzal a megalapozatlansággal, amely a Be. 376. § (1) bekezdésének a lényegi tartalma. A Be. fogalomrendszerében a „megalapozatlanság” a bizonyítás eredményeként megállapított tényállás fogyatékossága.

Ezzel szemben a perújítás megengedhetősége tárgyában folytatott eljárásban a bíróság nem folytat bizonyítást és nem állapít meg tényállást.

Ezért a megismételt perújítási eljárásban eljárhat a hatályon kívül helyezett végzés meghozatalában részt vett bíró.

Záró rész

[65] A kifejtettek alapján a Kúria a Be. 436. § 2. fordulatának megfelelően a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata nem alapos és ezért az végzésével elutasította.

[66] A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 430. §-a alapján alkalmazott Be. 416. § (4) bekezdés b) pont 3. fordulata zárja ki.

Budapest, 2018. február 1.

Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Berthold György s.k. bíró

(Kúria Bt. II. 1.838/2017.)