32012D0095[1]

2012/95/Euratom: A Tanács határozata ( 2011. december 19. ) az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. december 19.)

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról

(2012/95/Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a Tudományos és Műszaki Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1) Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012-2013) szóló, 2011. december 19-i 2012/93/Euratom tanácsi határozatnak (3) megfelelően a keretprogramot (a továbbiakban: a keretprogram) olyan egyedi programokon keresztül kell végrehajtani, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a végrehajtásra vonatkozóan, rögzítik időtartamukat és előírják a szükségesnek ítélt eszközöket.

(2) A keretprogram kétféle tevékenységet foglal magában: egyrészt a fúziósenergia-kutatás, valamint az atommaghasadás, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem kutatása területén végzett közvetett cselekvéseket, másrészt pedig a Közös Kutatóközpont (JRC) tevékenységeihez kapcsolódó közvetlen cselekvéseket a nukleáris hulladék kezelése, a környezeti hatások, valamint a biztonság és a védelem területén, különösen nukleáris eseményekkel összefüggésben, és figyelembe véve a korábbi tapasztalatokból levont tanulságokat. A közvetlen cselekvések végrehajtására ezen egyedi program révén kerül sor.

(3) Indokolt, hogy a JRC hajtsa végre az egyedi program alapján a közvetlen cselekvések útján megvalósítandó kutatási és képzési tevékenységeket.

(4) Helyénvaló, hogy feladatainak teljesítése során a JRC a felhasználó igényeire szabott tudományos és műszaki támogatással járuljon hozzá az Unió döntéshozatali folyamatához, ily módon támogatva a meglévő politikák végrehajtását és figyelemmel kísérését és reagálva a politikák támasztotta új igényekre. Feladatai teljesítése érdekében a JRC-nek a legmagasabb európai színvonalat képviselő kutatást kell végeznie, és ehhez saját tudományos kiválóságát is fenn kell tartania.

(5) Ezen egyedi program végrehajtása során az Unióban hangsúlyt kell helyezni a kutatók mobilitásának és képzésének előmozdítására, valamint az innováció ösztönzésére. Így a JRC-nek különösen megfelelő képzést kell biztosítania a nukleáris biztonság és védelem terén.

(6) Ezt az egyedi programot rugalmas, hatékony és átlátható módon kell végrehajtani, a JRC-t igénybe vevők és az uniós politikák kapcsolódó igényeinek figyelembevételével, ugyanakkor az Unió pénzügyi érdekeit is megvédve. Az egyedi program keretében végzett kutatási tevékenységeknek adott esetben az említett igényekhez, valamint a tudományos és technológiai fejleményekhez kell igazodniuk, és a tudományos kiválóságot kell szolgálniuk.

(7) Ezen egyedi program végrehajtása céljából az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás, illetőleg a valamely társulási megállapodás szerinti együttműködés kiegészíthető harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott - különösen a Szerződés 2. cikkének h) pontja, valamint 101. és 102. cikke szerinti - nemzetközi együttműködéssel.

(8) Az Unió bővítésével és az integrációval kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben a JRC arra törekszik, hogy tevékenységeiben szervesen részt vegyenek az új tagállamok szervezetei és kutatói, különösen az uniós vívmányok tudományos és műszaki vonatkozású részeinek alkalmazása céljából, valamint hogy a csatlakozásra váró és a tagjelölt országok szervezeteivel és kutatóival szorosabb legyen az együttműködés. Törekedni kell a szomszédos országok fokozatos bevonására is, különösen az európai szomszédságpolitika kiemelt fontosságú kérdéseit illetően.

(9) A JRC-nek továbbra is kiegészítő forrásokra kell szert tennie versenyorientált tevékenységei révén. Ennek érdekében többek között részt kell vennie a keretprogram közvetett cselekvéseiben, teljesítenie kell harmadik felek megrendeléseit, valamint - kisebb mértékben - hasznosítania kell a szellemi tulajdon területén meglévő jogait.

(10) Ezen egyedi program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a program végrehajtásáról hatékonyan és felhasználóbarát módon kell gondoskodni, egyúttal jogbiztonságot és a program eredményeihez valamennyi résztvevőnek hozzáférést nyújtva, összhangban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (4) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (5).

(11) A szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében megfelelő - az Unió pénzügyi érdekeivel arányos - intézkedéseket kell hozni mind az odaítélt pénzügyi támogatás, mind pedig annak felhasználása hatékonyságának nyomon követésére. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel, a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (6), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (7), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszaszerzésére.

(12) A Bizottságnak kellő időben gondoskodnia kell arról, hogy az ezen egyedi program tárgykörébe tartozó területeken végzett tevékenységekről független értékelés készüljön.

(13) Az ezen egyedi program keretében végzett kutatási tevékenységek során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplőket is,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont (JRC) által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi program (a továbbiakban: az egyedi program) elfogadásra kerül a 2012. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra.

2. cikk

Az egyedi program megállapítja az alábbi tárgyterületeken transznacionális együttműködésben végzett kutatások teljes körét támogató, a JRC által végrehajtandó nukleáris tevékenységeket:

a) a nukleáris hulladék kezelése, környezeti hatások és alapvető ismeretek;

b) az európai relevanciájú reaktorrendszerek nukleáris biztonsága;

c) nukleáris védelem (beleértve a nukleáris biztosítéki intézkedéseket, az atomsorompót, az illegális kereskedelem elleni küzdelmet és a nukleáris kriminalisztikát is).

Az első bekezdésben említett tevékenységek célkitűzéseit és irányvonalait a melléklet tartalmazza.

3. cikk

A 2012/93/Euratom határozat 3. cikkével összhangban az egyedi program végrehajtására fordítható maximális összeg 233 216 000 EUR.

4. cikk

Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani.

5. cikk

Az egyedi programot a 2012/93/Euratom határozat II. mellékletének megfelelően, közvetlen cselekvések útján kell végrehajtani.

6. cikk

(1) A Bizottság az egyedi program végrehajtására többéves munkaprogramot dolgoz ki, amelyben részletesebben meghatározza a mellékletben kitűzött célokat és tudományos és technológiai prioritásokat, valamint a végrehajtás ütemezését.

(2) A többéves munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

7. cikk

A Bizottság az egyedi program alá tartozó területeken végrehajtott tevékenységek tekintetében intézkedik a 2012/93/Euratom határozat 6. cikkében előírt független nyomon követés, értékelés és felülvizsgálat elvégzéséről.

8. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. KOROLEC

(1) 2011. november 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(2) HL C 318., 2011.10.29., 127. o. Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 25. oldalát.

(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(5) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(6) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(7) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(8) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

MELLÉKLET

A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONTRA VONATKOZÓ EGYEDI PROGRAM

1. Célkitűzés

Az egyedi program általános célkitűzése a nukleáris energiára vonatkozó uniós politikának a felhasználó igényeire szabott tudományos és műszaki támogatása, valamint a Szerződés szerinti kötelezettségek teljesítése. E cél eléréséhez folyamatosan naprakészen kell tartani az ismereteket, a készségeket és a kompetenciákat annak érdekében, hogy az atomreaktorok biztonsága, a nukleáris biztosítéki rendszer és a nukleáris védelem területén a megkívánt legkorszerűbb szakértelem álljon rendelkezésre.

2. Megközelítés

A JRC nukleáris tevékenységeinek célja a Szerződésből eredő kutatási és fejlesztési kötelezettségek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Bizottság és a tagállamok támogatást kapjanak a biztosítéki rendszer és a nonproliferáció, a hulladékkezelés, a nukleáris létesítmények és az üzemanyagciklus biztonsága, a környezeti radioaktivitás, valamint a sugárvédelem területén. Tekintve, hogy a nukleáris biztonságra helyezett fokozott hangsúly hozzájárul a nukleáris kutatás új irányának meghatározásához, a lehető legnagyobb figyelmet kapja majd a nonproliferáció területe.

A keretprogram esetében a kutatási és a támogatási tevékenység továbbra is az alábbiakra fog összpontosulni:

a) a nukleáris hulladék kezelése, környezeti hatások és alapvető ismeretek;

b) az európai relevanciájú reaktorrendszerek nukleáris biztonsága;

c) nukleáris védelem (beleértve a nukleáris biztosítéki rendszert, a nonproliferációt, az illegális kereskedelem elleni küzdelmet és a nukleáris kriminalisztikát is).

Emellett a JRC még jobban meg fogja erősíteni az információterjesztés, valamint a fiatal kutatók oktatása és képzése területén európai referenciaműhelyként betöltött szerepét.

3. Tevékenység

3.1. A nukleáris hulladék kezelése, környezeti hatások és alapvető ismeretek

3.1.1. A kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású hulladék jellemzőinek megállapítása, valamint e hulladék tárolása és elhelyezése

A kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású nukleáris hulladék kezelésének része a feldolgozás, a kondicionálás, a szállítás, az átmeneti tárolás és a geológiai elhelyezés. A végső cél az, hogy mindezen szakaszokban, a nagyon hosszú lebomlási idő egész tartama alatt ne kerülhessenek radionuklidok a bioszférába. E célkitűzések elérése szempontjából meghatározó a mesterséges és a természetes gátrendszerek tervezése, értékelése és működése ezen időtávlatokban, ez pedig többek között attól is függ, hogy a fűtőelemek, illetve a hulladék hogyan viselkedik az adott geológiai környezetben. Ennek tanulmányozása is része ezen egyedi programnak.

3.1.2. Particionálás és transzmutáció

A nukleáris energiarendszerek esetében a stratégia lényegéhez tartozik a nukleáris üzemanyagciklus lezárása, hogy ezáltal csökkenjen a nukleáris hulladék hosszú távú radiotoxicitása, és biztonságosabbá és hatékonyabbá váljék az erőforrás-felhasználás. Ebben továbbra is jelentős kihívás a meghatározott, hosszú felezési idejű radionuklidoknak a kiégett fűtőelemtől való különválasztására szolgáló particionálási eljárások optimalizálása és az aktinidák transzmutációja szempontjából biztonságos és megbízható üzemanyagok előállítása és bevizsgálása. A JRC keretében a particionálás kapcsán végzett kísérleti munka magában foglalja a vízben való oldódás és a (sós közeges) pirometallurgiai eljárások kutatását is.

3.1.3. Aktinidák alapkutatása

A polgári nukleáris technológiában szerzett szaktudás szinten tartásához és az e téren betöltött vezető szerep megőrzéséhez elengedhetetlen előmozdítani a nukleáris anyagokra vonatkozó interdiszciplináris alapkutatást mint a technológiai innováció lehetséges forrását. Ehhez pedig ismerni kell, hogy az úgynevezett "5f elemekre" (vagyis az aktinidákra) és vegyületeikre hogyan hatnak a (rendszerint szélsőséges) termodinamikai körülmények. A kísérleti adatok csekély mennyisége és a modellezés alapvető bonyolultsága miatt ezekről a mechanizmusokról jelenleg csak korlátozott ismereteink vannak. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó alapkutatás elengedhetetlen ezen elemek viselkedésének megértéséhez és ahhoz, hogy korunk kondenzáltanyag-fizikai élvonalában maradjunk. A fejlett modellezésben és szimulációban elért fejlődést is a kutatási programok eredményességének szolgálatába kell állítani.

A JRC-nek az aktinidákra vonatkozó kutatási programja az aktinidák fizikai és kémiai tanulmányozásának élvonalában marad; a fő cél az, hogy az egyetemek és a kutatóközpontok tudósait világszínvonalú kutatási létesítményekkel lássuk el. Ezáltal e kutatóknak lehetőségük nyílik az aktinidák jellemzőinek vizsgálatára, és ezáltal képesítésük kiegészítésére, valamint a nukleáris tudomány előrevitelére.

3.1.4. Nukleáris adatok

A másodlagos aktinidák égetésére szánt létesítmények kialakítására javasolt lehetőségek és a fejlett atomenergia-termelési elképzelések miatt új igény támadt az eddiginél jelentősen pontosabb nukleáris adatokra. A kísérleti adatok minősége alapvetően fontos a biztonsági előírások javítása és a hibahatárok csökkentése szempontjából, és következésképpen az új reaktorrendszerek tervezésének és megépítésének költséghatékonysága szempontjából is. Az iparban és a kutatólaboratóriumokban olyan, hiánytalan és pontos adatállományokat - az OECD Atomenergia-ügynökségének adatállományait is beleértve - kell felhasználni, amelyeket jól meghatározott minőségbiztosítási eljárásokkal hitelesítettek.

A JRC nemzetközi szinten szükséges adatokat fog előállítani, és ezután is gondoskodik a Van de Graaff és a GELINA lineáris részecskegyorsítók biztonságos üzemeltetéséről.

3.1.5. Az atomkutatás orvosi alkalmazásai

Újfajta rákkezelés jelent meg: a célzott alfa-kezelés (targeted alpha therapy - TAT), amely az alfa-részecskesugárzás egyedülálló fizikai tulajdonságain alapul (elsősorban azon, hogy energiája nagy, hatótávolsága pedig kicsi az emberi szövetben), és lehetővé teszi a kóros sejtek célzott megsemmisítését, a környező egészséges szövet megkímélésével. Ezek az eljárások felhasználhatók a rák és a fertőző betegségek kezelésében.

A JRC a nemzeti szervezetekkel szoros együttműködésben ezután is támogatni fogja a TAT fejlesztését, különös hangsúlyt fektetve az alfasugárzó izotópok előállítására és a radioizotóppal jelzett biomolekulák sugárbiológiai tesztelésére alkalmas alternatív eljárásokra, azok hatékonyságának és megvalósíthatóságának értékelésére, és ezen új alkalmazásoknak a kórházakban és a gyógyszeriparban való hozzáférhetővé tételére.

3.1.6. A környezeti radioaktivitás figyelemmel kísérése

A Szerződés II. címének 3. fejezete értelmében a Közösségen belül alapvető biztonsági előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő kockázatokkal szembeni védelmére vonatkozóan. A Szerződés 31-38. cikke rögzíti azokat a szabályokat, amelyek a tagállamok és a Bizottság feladataira vonatkoznak az emberi egészség védelmét, a környezeti radioaktivitás szintjének ellenőrzését, a környezeti kibocsátást és a nukleáris hulladék kezelését illetően. A szabályok között szerepelnek majd a balesetek kezelésével kapcsolatos legfontosabb szempontok is. A Szerződés 39. cikke értelmében a Bizottságot e feladatai ellátásában a JRC segíti.

Tekintetbe véve az ivóvízre és az élelmiszer-összetevőkre vonatkozó új radionuklid-határértékeket, a JRC továbbfejleszti az elemzési technikákat, és elkészíti a vonatkozó referenciaanyagokat. A monitoringrendszerben részt vevő tagállami laboratóriumok részvételével összehasonlító elemzésekre kerül sor a Szerződés 35. és 36. cikke alapján bejelentett ellenőrzési adatok összehasonlíthatóságának értékelése, valamint a radioaktivitás figyelemmel kísérésére szolgáló rendszerek és a vizsgálati referenciaanyagok összhangjának előmozdítása céljából.

3.1.7. Tudásmenedzsment, képzés és oktatás

Fontos, hogy az elméleti és alkalmazott kutatási programok során felhalmozott kísérletek, eredmények, magyarázatok és készségek terjesztése révén fenntartsuk és elmélyítsük a nukleáris területen dolgozó kutatók és mérnökök új nemzedékeinek nukleáris szaktudását.

A JRC közreműködik abban, hogy ez a tudás kellően rendszerezve és jól dokumentálva könnyen hozzáférhető legyen, és támogatja az európai felsőoktatás mindazon tevékenységeit, amelyek akár a már működő, akár az innovatív negyedik generációs reaktorokkal kapcsolatosak. Ezenkívül az európai trendek elemzése és az uniós politikai döntéshozatal tudományos megalapozása céljából a JRC létrehozza az Európai Nukleáris Humánerőforrás-figyelő Központot. A JRC továbbra is közreműködik abban, hogy javuljon a kommunikáció a nukleáris kérdésekben, különösen a lakossági elfogadottság, továbbá általánosabban az általános energiatudatosságra irányuló stratégiák terén. A nukleáris adatok mérésében hosszú idő óta szerzett tapasztalatok és az erre szolgáló egyedülálló létesítmények is kiváló lehetőséget adnak a nukleáris kutatók és mérnökök oktatására és képzésére, amelynek révén az egyetemi oktatás a nukleáris létesítményekben szerzett gyakorlati tapasztalattal egészíthető ki.

3.2. Nukleáris biztonság

3.2.1. Nukleáris reaktorok biztonsága

Az atomerőművek biztonsági színvonalának megőrzése és javítása érdekében korszerűbb és kifinomultabb biztonságértékelési módszereket és hozzájuk kapcsolódó elemzőeszközöket kell kifejleszteni és hitelesíteni. A JRC-ben olyan célzott kísérleti vizsgálatok folynak a háttérben álló fizikai jelenségek és folyamatok jobb megértése érdekében, amelyek - az erőműben zajló folyamatok (reaktivitás és hőtani-hidraulikus folyamatok), az üzemi terhelésnek/öregedésnek kitett alkotóelemek, valamint az emberi és a szervezési tényezők fejlett modellezése révén - lehetővé teszik determinisztikus és valószínűségi biztonságértékelési módszerek hitelesítését és ellenőrzését. Ezenkívül a JRC a továbbiakban is központi szerepet fog betölteni a valamennyi tagállam érdekét szolgáló Üzemi Tapasztalatok Európai Visszajelzési Rendszere (European Clearinghouse for Operational Experience Feedback) létrehozásában és működésében. Ez utóbbi célzott jelentéseket fog készíteni bizonyos, az erőműveket érintő konkrét kérdésekről, és elő fogja segíteni az üzemi tapasztalatokról szóló visszajelzések hatékony megosztását és felhasználását, aminek célja az atomerőművek biztonságosabbá tétele; ez egyrészt valamennyi európai szabályozó hatóságnak érdeke, másrészt pedig hozzájárul a nukleáris balesetek valószínűségének csökkentéséhez. A JRC a nukleáris biztonság szempontjából releváns reaktorrendszerekre vonatkozó biztonsági követelmények és korszerű értékelési módszerek fejlesztését támogató kutatási programokat is végre fog hajtani. E tevékenység kiterjed majd továbbá a reaktorok és infrastruktúráik leszerelésével kapcsolatos kutatás (módszerek, képzés, tudományos háttér) legfontosabb kérdéseire is.

3.2.2. Az Unió területén működő atomreaktorok nukleáris üzemanyagainak biztonsága

A második és harmadik generációs könnyűvizes reaktorok valószínűleg a XXI. század teljes egészében működni fognak. Ahhoz, hogy ezek működése a lehető legbiztonságosabb legyen - különösen az élettartam-meghosszabbítási programok kapcsán - jobban meg kell érteni, hogy az üzemanyagrudak (üzemanyag és burkolat) a reaktoron belül hogyan viselkednek rendes üzemi körülmények között, illetőleg váratlan esemény vagy baleset esetén. Ez a kutatás elsősorban két kérdésre terjed ki: az egyik az üzemanyagrudak sértetlensége a reaktor teljes élettartama alatt, a másik az üzemanyag viselkedése tranziens körülmények között (akár az aktív zóna megolvadásáig terjedő súlyos szerencsétlenség esetén is).

A jól meghatározott fizikai és kémiai mechanizmusokról nyert kísérleti és elméleti adatok végül többléptékű modellekben, majd pedig üzemanyag-minőségi előírásokban kerülnek felhasználásra.

A JRC továbbá az UO2 és a MOX üzemanyag viselkedésére magas kiégetési szint esetén alkalmazandó kísérleti referenciaértékek javítására irányuló kutatásokat is fog végezni.

3.2.3. Fejlett nukleáris energiarendszerek biztonságos üzemeltetése

A biztonság, a biztosítéki rendszer és a fenntarthatóság megerősítésére alkalmas új reaktorkialakítások kidolgozását világszerte új kutatási területként tartják számon, különösen a IV. Generációs Nemzetközi Fórum (GIF) keretében. A tagállamok megbízták a JRC-t azzal, hogy a Közösségnek a GIF-ben való részvétele céljából végrehajtó szervként járjon el. Ebben a szerepében továbbra is a JRC koordinálja a GIF különböző projektjeiben való (közvetlen vagy közvetett cselekvésekben megnyilvánuló vagy a tagállamok révén megvalósuló) európai részvételt.

A JRC laboratóriumaiban zajló kutatások elsősorban az új és innovatív tervezésű reaktortípusok és innovatív üzemanyagciklusok biztonsági vetületére terjednek ki, különös tekintettel az új üzemanyagtípusok jellemzőinek meghatározására, sugárzási vizsgálatára és besugárzás utáni vizsgálatára, valamint az innovatív szerkezeti anyagok és burkolóanyagok jellemzőinek meghatározására és minősítésére. Ezenkívül vizsgálatok folynak a reaktorok új generációjára vonatkozó biztonsági követelmények és az érintett nukleáris rendszerek korszerű értékelése tárgyában is. A cél az, hogy egységes európai megközelítést alakítsunk ki az új és innovatív tervezésű reaktortípusok biztonsági értékelésére. E tekintetben adott esetben keresni fogjuk a lehetőséget az SNETP-vel megvalósítandó szinergiákra.

3.3. Nukleáris védelem

3.3.1. Nukleáris biztosítékok

Mivel a nukleáris energia Európában és az egész világban kiemelt szerepet kap a villamosenergia-termelésben, az üzemanyagciklus folyamán egyre több nukleáris anyagot kell kezelni. Ahhoz, hogy megakadályozzuk ezen anyagoknak a szándékolt felhasználástól való eltérítését, mindenképpen erős és megbízható nukleáris biztosítéki és nonproliferációs rendszerre van szükség. A biztosítéki politika változásainak a gyakorlatba való átültetése továbbra is műszaki innovációkat és fejlesztéseket igényel. A kihívás most az, hogy az információelemzés automatizáltabbá váljék és jobb eszközökkel történjék, hogy ezáltal kevesebb feladat háruljon a felügyelőkre és a nukleáris iparra. A biztosítékok területén az európai relevanciájú reaktorrendszerek és a kapcsolódó üzemanyagciklusok tekintetében is új és innovatív megközelítések kerülnek majd alkalmazásra.

3.3.2. Kiegészítő jegyzőkönyv

A kiegészítő jegyzőkönyv célja, hogy elejét vegye a be nem jelentett nukleáris műveleteknek. Végrehajtása olyan módszereket is igényel, amelyek eltérnek a nukleáris anyagokkal való elszámolás ellenőrzésénél használtaktól (vagy azoknál fejlettebbek). Megnövekedett munkamennyiségre kell számítani a bejelentések teljességének ellenőrzése kapcsán, a titkos programok felderítésére szolgáló módszerek ugyanis további K+F-et igényelnek, esetenként a nukleáris kriminalisztika módszereinek felhasználásával. A bejelentett tevékenységek ellenőrzése és a be nem jelentettek felderítése érdekében jelentős erőfeszítést kell tenni a részecskenyom-elemzési módszerek fejlesztésére.

3.3.3. Az atomsorompóval összefüggő információk gyűjtése nyílt forrásokból

A Bizottság szolgálatainak támogatása, valamint az NAÜ-vel és a tagállamok hatóságaival való együttműködés érdekében a JRC ezentúl is következetesen gyűjti és elemzi a legkülönbözőbb forrásokból (az internetről, a szakirodalomból, adatbázisokból) származó, az atomsorompóval kapcsolatos információkat. Ezen információk felhasználásával meghatározott országokról országjelentések készülnek a nukleáris tevékenységeknek és a tisztán nukleáris és a kettős felhasználású nukleáris berendezések és technológiák kivitelének és/vagy behozatalának nyomon követésére. A JRC továbbá figyelemmel kíséri a kiviteli ellenőrzési rendszerek technikai változásait, és technikai segítséget nyújt a Bizottság érintett szolgálatainak.

3.3.4. Küzdelem a nukleáris anyagok illegális kereskedelme ellen, a nukleáris kriminalisztika eszközeivel is

A nukleáris és egyéb sugárzó anyagokkal folytatott illegális kereskedelem aggasztó jelensége, a vele járó proliferációs kockázat és a nukleáris terrorizmus veszélye megelőző, felderítő és válaszintézkedéseket tesz szükségessé. A nukleáris védelem egyre nagyobb figyelmet kap minden fórumon, a nemzetközi kezdeményezésektől (a nukleáris terrorizmus elleni globális kezdeményezés, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni védelmi kezdeményezés, 1540. sz. ENSZ BT-határozat, stb) a többoldalú együttműködésig és a műszaki fejlesztésekig. A munkaerőképzés kulcsfontosságú a nukleáris védelmi intézkedések végrehajtásában. A JRC általában megosztja a tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel a nukleáris kérdésekben és különösen a nukleáris védelmet illetően szerzett tapasztalatait és szaktudását.

Ennek érdekében különféle képzési programok kidolgozására, illetőleg a meglévők továbbfejlesztésére van szükség, és a kapcsolódó képzési modulokat el kell készíteni, illetve aktualizálni kell. A JRC létrehozza majd az Európai Védelmi Képzési Központot, amely kezdetben a nukleáris és a radiológiai védelemre fog összpontosítani.

4. Etikai szempontok

Ezen egyedi program és a belőle eredő kutatási tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket. Ide tartoznak többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvek.

A szubszidiaritás elvének megfelelően és a megközelítések Európában tapasztalható sokféleségére való figyelemmel a kutatási projektek résztvevői kötelesek betartani azon országok hatályos jogszabályait, előírásait és etikai szabályait, amelyekben a kutatást végzik. A nemzeti rendelkezéseket minden esetben alkalmazni kell, és Euratom-forrásból nem támogatható olyan kutatás, amely jogellenes abban a tagállamban vagy más országban, ahol azt végzik.

Ahol ez előírás, a kutatási projekteket megvalósító személyek a tevékenységek megkezdése előtt kötelesek megszerezni az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyását. A Bizottság következetesen etikai szempontú felülvizsgálatnak veti alá az etikailag érzékeny kérdésekre irányuló, illetőleg az etikai vonatkozásokkal nem kielégítő módon foglalkozó pályázatokat. Egyedi esetekben etikai felülvizsgálat a projekt végrehajtása idején is végezhető.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke előírja, hogy az Uniónak és a tagállamoknak az uniós politikák, és ezen belül a kutatáspolitika kialakítása és végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket.