14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás

a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról

[Az 5/2006. (ÜK. 2.) LÜ utasítással egységes szerkezetbe foglalt, 2006. február 1-jétől hatályos szöveg]

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

E szakfeladatokat ellátó ügyészek elősegítik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények üldözését, a speciális eljárási rendelkezések megtartását, és eljárnák a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében. A gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész büntetőjogi szakágat irányító helyettesének közvetlenül alárendelt Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, a fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken, a főügyészségek székhelye szerinti helyi ügyészségeken (a fővárosban a kijelölt kerületi ügyészségen), valamint a nyomozó ügyészségeken ilyen elnevezésű szervezeti egységek vagy e feladattal megbízott ügyészek látják el.

Ezen szervezeti egységek, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott ügyészek a főügyészségeken, az azok székhelye szerinti ügyészségeken, illetve a nyomozó ügyészségeken a büntetőjogi szakterületet irányító főügyész-helyettesnek, a városi vezető ügyésznek, illetve a nyomozó ügyészséget vezető ügyésznek közvetlenül alárendeltek. A főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, a kijelölt kerületi ügyészség (a továbbiakban: a főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség), valamint a nyomozó ügyészség illetékessége a megye, illetve a főváros területére terjed ki.[1]

1. §

(1) A gyermek- és ifjúsági szakfeladatokat ellátó ügyész (a továbbiakban: fiatalkorúak ügyésze) a szakfeladatok ellátása során elősegíti a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények üldözését, a speciális eljárási rendelkezések megtartását, és eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében. A hatáskörébe tartozó ügyekben:[2]

a) ellátja a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel, a vádemeléssel kapcsolatos feladatot;

b) közreműködik a büntetőbírósági eljárásban (a rendkívüli perorvoslati, valamint a különleges eljárásokban, illetve a külön eljárás törvényben meghatározott eseteiben);

c) ellát büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokat;

d) ellát ügyészi törvényességi felügyeleti feladatokat;

e) együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben (bűnmegelőzésben) érdekelt állami és társadalmi szervekkel.

(2) A fiatalkorúak ügyésze tevékenységét a hatályos legfőbb ügyészi szakági alaputasítások alapján - a jelen utasításban foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel - végzi.

(3)[3] A gyermek és ifjúságvédelmi szakfeladatokat a Legfőbb Ügyészségen a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettesnek közvetlenül alárendelt Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály, a fellebbviteli főügyészségeken, a főügyészségeken, a helyi ügyészségeken (a fővárosban a kijelölt kerületi ügyészségen), valamint a nyomozó ügyészségeken - az adott szervezeti egység vezetőjének közvetlenül alárendelten - az ilyen elnevezésű szervezeti egységek vagy e feladattal megbízott ügyészek látják el.

2. §

A megyei (fővárosi) főügyész a szükséghez képest gyermek- és ifjúságvédelmi operatív értekezletet hív össze a veszélyeztetettség és a bűnözés megelőzése érdekében. Erre meghívja a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt állami és társadalmi szervek képviselőit.

MÁSODIK RÉSZ

A VÁDELŐKÉSZÍTÉS, A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FEL ÜGYELET, A VÁDEMELÉS

3. §

Hatásköri és illetékességi szabályok

(1)[4] A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartoznak:

- a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények miatt indított büntetőügyek,

- a fiatalkorúak és a felnőtt korúak összefüggő büntetőügyei (vegyes büntetőügyek),

- a gyermekkorúak ügyei, kivéve, ha azok kizárólag felnőtt korú ügyével állnak összefüggésben.

(2) A jelen utasítás második részében meghatározott feladatok ellátása során

-[5] a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 30. §-ának (3) bekezdése alapján - jelen utasítással kijelölt ügyészségként a főügyészség székhelyén lévő helyi ügyészség, a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze;

- a fiatalkorúak megyei (fővárosi) bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fővárosi) főügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze;

- a főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, illetve a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészeként a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze;

- a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyészének felettes ügyészségeként a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya jár el.

(3)[6] A főügyészség székhelye szerinti helyi ügyészség, a kijelölt kerületi ügyészség valamint a nyomozó ügyészség illetékessége a megye, illetve a főváros területére terjed ki.

4. §

A külön eljárási szabályok megtartásának vizsgálata

(1) A fiatalkorúak ügyésze körültekintően vizsgálja meg, hogy a nyomozó hatóság beszerezte e

a) a környezettanulmányt;

b)[7] a nevelői (intézeti, bv. intézeti) jellemzést;

c) az erkölcsi bizonyítványt;

d) az esetleges korábbi gyámhatósági gyermekvédelmi intézkedésekre, illetőleg pártfogó felügyeletre vonatkozó információkat, továbbá az előző elítéléssel összefüggő iratokat, illetve bírósági határozatot;

e)[8] a szülői felügyeleti jog megszüntetésének indokoltsága esetén, a szülői felügyelet fennállására vonatkozó adatokat;

f) amennyiben a fiatalkorú

- személyi igazolvánnyal, illetve úti okmánnyal nem rendelkezik, vagy

- személyi igazolványába, illetve úti okmányába bejegyzett adatok helyessége iránt kétség merül fel, avagy

- előzetes fogva tartásban van, az életkort bizonyító közokiratot, vagy annak fotómásolatát.

(2)[9] A fiatalkorúak ügyésze az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság

a) a védőt a megalapozott gyanú közlésével egyidejűleg kirendelte-e, ha a fiatalkorú terheltnek nincs meghatalmazott védője;

b)[10]

c) a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a védőt értesítette-e azokról az eljárási cselekményekről, amelyeknél jelen lehetnek, valamint az eljárásban hozott határozatokat velük, illetve a törvényben előírt esetekben a gondozóval közölte-e;

d) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú gyámrendeléséről szóló határozatot, továbbá a szülő házasságának felbontása esetén a fiatalkorú elhelyezéséről rendelkező ítéletet beszerezte-e.

(3)[11] A fiatalkorúak ügyésze vizsgálja meg, hogy a környezettanulmány tartalmazza-e a fiatalkorúról a közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat vagy a munkahely által adott tájékoztatást.

5. §

Az ügyészi eljárás sajátos szabályai

(1)[12] A környezettanulmányt, a nevelői jellemzést és a szükséges esetekben a fiatalkorú személyiségének vizsgálatára vonatkozó szakértői véleményt 3 példányban kell elkészíteni, illetőleg beszerezni, és a harmadik példányt az eredeti nyomozási iratok mellékleteként kell kezelni.

(2) Az iratok külön kezelt harmadik példányát a vádirattal, illetőleg a bíróság elé állításról készített feljegyzéssel a bírósághoz, a kizárólag szabálysértési eljárásra tartozó cselekmény esetén az illetékes szabálysértési hatósághoz, más esetekben, amennyiben a fiatalkorú érdekében gyermekvédelmi intézkedés szükséges, az illetékes gyámhatóságnak kell megküldeni a nyomozást megszüntető határozattal együtt.

(3) A fiatalkorú gyanúsított ügyészi kihallgatásának időpontjáról a védőt, a törvényes képviselőt, illetve az eseti gondnokot megfelelő időben értesíteni kell. Ennek megtörténtét rövid úton történő értesítés esetén feljegyzésben, megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét pedig jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A fiatalkorúak ügyésze az általa foganatosított mindazon eljárási cselekményekről megfelelő időben értesíti a fiatalkorú védőjét, valamint a törvényes képviselőt (eseti gondnokot), amelyeknél jelen lehetnek. A felvett jegyzőkönyv megtekintésének lehetőségét biztosítani, továbbá megjelenésük vagy távolmaradásuk tényét, észrevételeiket vagy indítványaikat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Amennyiben a nyomozó hatóság a vádirat benyújtásáig az ügyésznél kezdeményezi a gyámhatóság megkeresését eseti gondnok kirendelése iránt, a fiatalkorúak ügyésze a szükséges intézkedést a Be. 452. §-ában foglaltak vizsgálatát követően teszi meg.

(6) Ha a szakértői vélemény szerint a fiatalkorú gyenge-elméjű - amennyiben személyiségállapotának felderítéséhez szükséges -, gyógypedagógus vagy pszichológus szakértői véleményt is be kell szerezni.

(7)[13]

6. §

Kényszerintézkedések

(1) Fiatalkorúnak az ügyész által elrendelt őrizetbe vételéről a védőt, a törvényes képviselőt (eseti gondnokot) és a gondozót is késedelem nélkül értesíteni kell.

(2) Fiatalkorú előzetes letartóztatásának indítványozása előtt az ügyész köteles minden esetben körültekintően megvizsgálni, hogy az általános törvényi okokon kívül a bűncselekmény különös tárgyi súlya, mint külön feltétel, megállapítható-e.

(3) Az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetve fenntartására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell, azt is, hogy:

a) a bűncselekmény különös tárgyi súlya milyen tények alapján állapítható meg;

b) a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben, vagy büntetés-végrehajtási intézetben indokolt-e végrehajtani.

(4) A fiatalkorú személyi szabadságát elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés indítványozásánál az ügyész a nyomozási bíró ülésére a meghatalmazott vagy kirendelt védőt - a nyomozó hatóság útján - az ülés helyének és időpontjának megjelölésével idézi, a törvényes képviselőt és a gondozót pedig ugyanerről értesíti.

(5) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtását indítványozza - ha ez indokolt -, a Be. 454. §-ának (5) bekezdése szerinti ideiglenes elhelyezésre is indítványt tesz.

(6) Az előzetes letartóztatás tartama alatt az ügyész a fiatalkorú körülményeinek, valamint a megalapozott gyanú tárgyának módosulására figyelemmel indítványozhatja az előzetes letartóztatás végrehajtása helyének megváltoztatását.

(7) Az előzetes letartóztatás javítóintézeti végrehajtása esetén a nyomozás során az ügyész akkor indítványozhatja a fiatalkorúnak kivételesen büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában legfeljebb öt napra történő ideiglenes elhelyezését, ha egymást szorosan követő rendőrségi vagy ügyészségi kihallgatások, szembesítések vagy más nyomozási cselekmények terjedelme ezt indokolja [Bv. tvr. 121/A. § (2) bekezdés].

(8) A fiatalkorúak ügyésze a viszonylag kisebb terjedelmű nyomozási cselekmények szükségessége esetén rendelkezhet saját hatáskörében a huszonnégy órát meg nem haladó ideiglenes elhelyezésről [Bv. tvr. 121/A. § (3) bekezdés].

(9) A büntetés-végrehajtási intézetben történő ideiglenes elhelyezés végrehajtására a tárgyalás előkészítése során hozott határozatig a fiatalkorúak ügyésze rendelvényt ad a befogadó intézetnek. A rendelvényben rendelkezni kell az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítésről, valamint indokolt esetben a levelezési és látogatási jog korlátozásáról, illetőleg szükség szerint a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló, többször módosított 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 237. §-ának (1) bekezdésében megjelölt egyéb kérdésekről.

(10) Az előzetes letartóztatás elrendeléséről a fiatalkorúak ügyésze haladéktalanul értesíti a javítóintézet igazgatóját, amennyiben a fiatalkorú javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.

(11) Az őrizet és az előzetes letartóztatás ügyészi megszüntetésekor a fiatalkorú a megfelelő időben értesített törvényes képviselőjének, illetve gondozójának adható át, de meg nem jelenésük a szabadításnak nem akadálya. Állami intézmény növendékét az illetékes intézmény megbízottjának, meg nem jelenése esetén az eljárás helye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak kell átadni.

(12) A fiatalkorú házi őrizetének indítványozása csak olyan korlátozásokkal indokolt, amelyek az iskolai tanulmányok folytatását, illetőleg a rendszeres munkavégzést nem akadályozzák.

(13)[14] A fiatalkorúak ügyésze a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedések tartamának meghosszabbítására irányuló indítványát a fiatalkorú gyanúsítottal, a védőjével és a törvényes képviselőjével is egyidejűleg közli.

A fokozott felügyelet

7. §[15]

A fiatalkorúak ügyésze a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett minden olyan esetben fokozott felügyeletet gyakorol, amikor a fiatalkorú gyanúsított előzetes letartóztatásának vagy ideiglenes kényszergyógykezelésének elrendelésére kerül sor.

8. §

Megrovás alkalmazása

(1)[16] A fiatalkorúak ügyésze által a Be. 190. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján hozott határozatban alkalmazott megrovást a fiatalkorúak ügyésze hirdeti ki.

(2) A fiatalkorúak ügyésze a határozat (1) bekezdése szerinti kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik vagy tartózkodik.

(3) A kihirdetés időpontjáról a fiatalkorú védőjét és törvényes képviselőjét (gondozóját) megfelelő időben értesíteni kell.

(4)[17] Amennyiben a fiatalkorú az idézés ellenére nem jelenik meg, a fiatalkorúak ügyésze a megrovást a határozat kézbesítésével foganatosítja, s erről a (3) bekezdésben foglaltakat értesíti.

9. §

A vádemelés elhalasztása

(1) A Be. 222. §-ának (1) bekezdése alapján a vádemelés elhalasztása - a törvényi feltételek fennállása esetén általában akkor alkalmazható, ha a fiatalkorú helyes irányú fejlődése a személyi körülményekre és a bűncselekmény jellegére figyelemmel bírósági eljárás mellőzésével is elérhető.

(2) A vádemelés elhalasztásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell különösen:

- a vádemelés elhalasztásának tényét a Be. 459. §-a (1) bekezdésének felhívásával;

- a vádemelés elhalasztásának időtartamát;

- annak megállapítását, hogy a fiatalkorú az elhalasztás tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll;

- az ügyész által a Be. 459. §-ának (2) bekezdése alapján előírt magatartási szabályt vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezést;

- a panaszjog felhívását;

- azoknak a cselekményeknek a rövid leírását és a Bün- tető Törvénykönyv szerinti minősítését, amelyek miatt a vádemelés elhalasztására sor került;

- a fiatalkorú felhívását, hogy panaszának bejelentése esetén - amennyiben a nyomozás megszüntetésének feltételei nincsenek meg - vádemelésnek van helye [Be. 227. § (1) bekezdés a) pont];

- a fiatalkorú figyelmeztetését, hogy a Be. 227. §-a (1) bekezdésének b), valamint c) pontjaiban, továbbá a 227. § (4) bekezdésének a) pontjában írtak bekövetkezése esetén vádemelésre kerül sor.

(3) A vádemelés elhalasztása előtt a fiatalkorúak ügyésze elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, ennek elkészülte után a fiatalkorú terheltet meghallgatja, a pártfogó felügyelőt meghallgathatja.

(4) A fiatalkorúak ügyésze a határozatot általában szóban - kihirdetéssel - közli a fiatalkorú gyanúsítottal, amelynek helyéről és időpontjáról a védőt és a törvényes képviselőt értesíti. Indokolt esetben (például a terhelt betegsége vagy más méltányolható körülmény fennállásakor) a határozat közlése kézbesítéssel is történhet.

(5) A fiatalkorúak ügyésze a terheltnek a (3) bekezdés szerinti meghallgatása, valamint a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat kihirdetése végett megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik, vagy tartózkodik.

(6)[18] A fiatalkorúak ügyésze a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatnak kézbesíti.

(7) A vádemelés elhalasztása tartamának leteltekor a pártfogó felügyelet egészére kiterjedő pártfogói tájékoztatás, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából beszerzett és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján kell dönteni az eljárás megszüntetéséről, illetőleg a vádemelésről. A fiatalkorúak ügyésze szükség esetén meghallgatja a fiatalkorú terheltet.

(8) A vádemelés elhalasztásának eredményes eltelte után meghozott eljárást megszüntető határozatot meg kell küldeni a feljelentő, a sértett és a magánindítványt előterjesztő részére, illetőleg a fiatalkorúnak, védőjének, törvényes képviselőjének és pártfogó felügyelőjének, valamint a gondozónak.

10. §

A vádemelés

(1) A fiatalkorúak ügyésze a nyomozás iratainak hozzá érkezését követően az ügy vádemelésre alkalmasságának ellenőrzése során a 5. §-ban foglaltakat körültekintően megvizsgálja.

(2)[19] A vádiratban a fiatalkorú törvényes képviselőjének (eseti gondnokának) és pártfogójának értesítését is indítványozni kell.

(3) A tárgyalás mellőzését (Be. 543. §) a fiatalkorúak ügyésze akkor indítványozza, ha a bűncselekmény jellegére és a fiatalkorú személyi körülményeire figyelemmel az eljárás nevelő hatása tárgyalás tartása nélkül is elérhető.

(4) A szülő által a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén, ha a szülői felügyeleti jog megszüntetésének a Csjt. 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltétele fennáll, a vádiratban indítványozni kell, hogy a bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát a Be. 336. §-ának (1) bekezdése alapján szüntesse meg.

(5) Ha a fiatalkorú gyanúsított bíróság elé állításának a feltételei fennállnak, a fiatalkorúak ügyésze a Be. 518. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak közlése érdekében megkeresheti azt az ügyészséget, amelynek az illetékességi területén a fiatalkorú gyanúsított lakik, vagy tartózkodik.

(6) A vádemelésről a fiatalkorú vádlottat fogva tartó intézetet értesíteni kell.

(7) Magánvádas ügyben - ha fiatalkorú és felnőtt korú ellen együttes bűnelkövetés miatt tesznek feljelentést - a fiatalkorúak ügyésze a felnőtt korú tekintetében a vád képviseletét csak közérdek és szoros összefüggés esetében vegye át.

(8)[20] A fiatalkorúak ügyésze - a 12. § (6) bekezdésében foglalt kivételes esettől eltekintve - a vádiratot és a nyomozati iratokat megküldi a vádképviseletet ellátó ügyészséghez, továbbá szükség szerint intézkedik a tárgyi bizonyítási eszközökről.

(9)[21] A bíróságot, amennyiben a vádirat kiadmányozója nem a vádképviseletet ellátó ügyészség ügyésze, a vádiratban tájékoztatni kell arról, hogy az első fokú bírósági eljárásban melyik ügyészség jár el.

11. §

Gyermekvédelmi intézkedések

(1) A kiskorú veszélyeztetettségére utaló körülmények esetében a fiatalkorúak ügyésze a vádelőkészítés során késedelem nélkül megteszi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. §-ának (2) bekezdésében előírt intézkedést.

(2) A fiatalkorúak ügyésze, ha a vádelőkészítő eljárás befejezése után tartja indokoltnak az (1) bekezdésben megjelölt intézkedést, ahhoz mellékeli a vádiratot, a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot és a gyermek veszélyeztetettségének alapjául szolgáló adatokat.

(3) A fiatalkorúak ügyésze a vádelőkészítés során ellenőrzi, hogy a nyomozó hatóság teljesíti-e a jogszabályban előírt gyermekvédelmi intézkedést kezdeményező jelzési, értesítési kötelezettségét, mulasztás esetén annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedést megteszi.

(4) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú ügyében a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozatot, illetőleg a vádiratot meg kell küldeni a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gondozó intézmény igazgatójának, javítóintézeti növendék esetében pedig a javítóintézetnek is.

(5) A gyermekkorú elkövető ügyében az (1)-(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

(6) A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító és a nyomozást megszüntető határozatának felügyelete során vizsgálni kell a gyermekkorú elkövetőkkel szemben alkalmazott rendőri intézkedések megalapozottságát és törvényességét.

HARMADIK RÉSZ

ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI SZAKÁBAN

12. §

Hatásköri és illetékességi szabályok

(1)[22] A fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében, ha a főügyész kivételesen másként nem rendelkezik, az első fokú bírósági eljárás során a helyi ügyészség fiatalkorúak ügyésze, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben - ha a főügyész esetenként kivételesen másként nem rendelkezik - a nyomozó ügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el.[23]

(3)[24] A Fővárosi Főügyészség illetékességi területén a Be. 30. §-ának (3) bekezdése alapján a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt képviseli a vádat.

(4)[25] A másodfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze, a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a fellebbviteli főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. A harmadfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a fellebbviteli főügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el.

(5)[26] A Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásokban az ügyészi feladatokat a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya látja el.

(6)[27] Az ügyész a legfőbb ügyész utasítása alapján az ország egész területén, a főügyész rendelkezése szerint pedig a főügyészség illetékességi területén működő bármely bíróság előtt eljárhat.

13. §

Az ügyészi tevékenység sajátos szabályai

(1) A fiatalkorúak ügyésze közreműködik abban, hogy a bíróság a tényállást a fiatalkorú egyéniségének, környezetének megismerése szempontjából lényeges körülmények tekintetében is felderítse.

(2) A tárgyalás adatai alapján mérlegelni kell, hogy a fiatalkorú jövőbeni helyes fejlődése érdekében milyen intézkedés vagy büntetés felel meg leginkább a törvény céljainak. A végindítványt ezeknek megfelelően kell megtenni.

(3)[28] A vádképviseletet ellátó helyi ügyészség kijelölt fiatalkorú ügyésze a vádiratban foglalt állásponttól akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel korábban nem ismert, a tényállást, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló körülmények. A vádtól való eltérésre a tárgyalás megkezdése előtt, valamint - amennyiben arra lehetőség van - a tárgyalás során egyaránt a vádiratot kiadmányozó ügyész engedélyével kerülhet sor. A vádképviseletet ellátó ügyész - előzetes engedély hiányában - a vádtól való eltérésről felettes vezető ügyészén kívül a vádiratot kiadmányozó ügyésznek tesz jelentést.

(4)[29] A tárgyalás időpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött - a nyomozás során a bíróság által tanúként ki nem hallgatott - személy tanúkénti kihallgatásának szükségessége esetén a fiatalkorúak ügyésze indítványozza az érintettnek kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján történő kihallgatását.

NEGYEDIK RÉSZ

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÉS JOGVÉDELMI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG

14. §

A javítóintézeti nevelés, az őrizet és előzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességi felügyelete

(1) A fiatalkorúak ügyésze az illetékességi területén működő javítóintézetben havonta legalább kétszer ellenőrzi a javítóintézeti nevelés, valamint az előzetes letartóztatás végrehajtásának törvényességét, különösen a befogadás alapjául szolgáló iratok szabályszerűségét, a fogva tartási határidő megtartását, a fogva tartás körülményeit, a bánásmódot, a fiatalkorú fogva tartottak jogainak biztosítását. Az ellenőrzésről készített feljegyzést - intézkedés indokoltsága esetén annak kezdeményezésével - meg kell küldeni a javítóintézet igazgatójának, illetőleg fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára.

(2) A fiatalkorúak ügyésze a rendőrségi fogdában és a büntetés-végrehajtási intézetben negyedévente (a fővárosban félévente) legalább egyszer megvizsgálja a fiatalkorú előzetesen letartóztatottakra vonatkozó speciális végrehajtási szabályok érvényesülését. A vizsgálatot és szükség esetén az intézkedés kezdeményezését egyeztetni kell a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi feladatokat ellátó ügyésszel.

(3)[30] A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Aszódi Javítóintézetében az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat közvetlenül a Legfőbb Ügyészség Gyermek és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya látja el.

15. §

Rendkívüli eseményekkel kapcsolatos feladatok

(1) A fiatalkorúak ügyésze a főügyészség illetékességi területén lévő javítóintézetben foganatosított javítóintézeti nevelés és előzetes letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről jelentést tesz a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályának.

(2) A fiatalkorúak ügyésze a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 9/A. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott rendkívüli eseményeket írásban, az a) és c) pontjaiban foglalt rendkívüli eseményeket távbeszélőn nyomban jelenti.

(3)[31] A rendkívüli eseményről szóló jelentés tartalmazza:

- a rendkívüli eseményben szereplő személy adatait és a büntetés-végrehajtási adatokat;

- az esemény bekövetkezésének pontos időpontját;

- a rendkívüli esemény rövid leírását.

(4) Amennyiben a fiatalkorú által okozott rendkívüli esemény egyben bűncselekmény is, illetve a bűncselekmény elkövetésének gyanúját keltette, fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályára a fiatalkorú ellen benyújtott vádirat másodpéldányát, a bíróság elé állításról készített feljegyzést, illetve a feljelentést elutasító vagy nyomozást megszüntető határozatot.

16. §

(1) Ha a fiatalkorúak ügyésze a javítóintézetben fogva tartott fiatalkorú súlyos balesetéről vagy haláláról értesül, köteles megvizsgálni a baleset, illetve a halál bekövetkezésének körülményeit, értékelni az intézet vizsgálatának megállapításait, a megelőzés érdekében tett intézkedéseket. Halál esetén amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, elrendeli az elhunyt személy igazságügyi boncolását.

(2) Ha a balesettel vagy a halálesettel kapcsolatban a javítóintézet dolgozójának felelőssége merül fel, az ügyész kezdeményezze a megfelelő (büntető, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési) felelősségre vonását.

17. §

Közreműködés a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban

(1) A Btk. 119. §-ában meghatározott pártfogó felügyelet szabályainak megszegése esetében, amennyiben a pártfogó felügyelő a fiatalkorúak ügyészének tesz jelentést, a szükséges intézkedést a fiatalkorúak ügyésze teszi meg.

(2) A feltételes szabadság megszüntetésére, valamint a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelésére a fiatalkorúak ügyésze tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak.

(3) Amennyiben az elítélt a hatóság elől elrejtőzött, vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, az ügyész - a Bv. tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján - elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.

ÖTÖDIK RÉSZ

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI, VALAMINT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FELADATAI

18. §

(1) A fiatalkorúak ügyésze a törvényességi felügyeleti tevékenységét a törvénysértések feltárása, orvoslása és megelőzése érdekében az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló szakági alaputasítás és az abban meghatározott módszerek alapján végzi.

(2) A lefolytatott ügyészi vizsgálatok általánosítható tapasztalatairól a magánjogi és közigazgatási jogi szakágat mindig tájékoztatni kell.

(3) A fiatalkorúak ügyészének vizsgálati jelentéseit minden esetben fel kell terjeszteni a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályához.

(4) Amennyiben a fiatalkorúak ügyésze büntetőeljárás kezdeményezése iránt intézkedett, annak eredményét figyelemmel kíséri.

19. §

(1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik - a munkajog és a munkavédelem kivételével - a főügyészség illetékességi területén működő állami és önkormányzati szervek, gyermek- és ifjúságvédelmet érintő általános érvényű rendelkezéseinek, egyedi döntéseinek, a jogszabályon alapuló egyéb tevékenységének, valamint a szabálysértési hatóságok kiskorúakkal szembeni eljárásainak törvényességi felügyelete.

(2)[32] A központi államigazgatási szervek által irányított intézményeknél a felügyeletet a Legfőbb Ügyészség Gyermek-és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya - a főügyészségek szükség szerinti bevonásával - látja el.

20. §

(1) A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében a fiatalkorúak ügyésze különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint, azt hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét, vagy annak érdekében szükséges egyéb intézkedést.

(2) A fiatalkorúak ügyésze felügyeli a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 146. §-ában meghatározott gyermekkel koldulás szabálysértése, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. §-a alapján, a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárások törvényességét, a szabálysértési felelősségre vonást követő büntetőeljárás kezdeményezését vagy a gyermekvédelmi intézkedés megtételét.

(3) A fiatalkorúak ellen indult szabálysértési eljárásban az Sztv. 78. §-ának (4) bekezdésében, 86. §-ának (1) bekezdésében, valamint 90. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatokat az illetékes helyi ügyészségek látják el.

(4) A fiatalkorú és a gyermekkorú ügyében a helyi ügyészség az Sztv. 84. §-ának (3) bekezdése alapján hozzá eljuttatott határozatot haladéktalanul megküldi a fiatalkorúak ügyészének.

21. §

(1) A fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik a jogszabálytervezetek észrevételezése, ha a tervezet kizárólag vagy döntő mértékben a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő kérdést szabályoz.

(2) Amennyiben a tervezet más szakághoz tartozó kérdést is érint, erre vonatkozóan a szakág véleményét is be kell szerezni.

22. §

A fiatalkorúak ügyésze törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja

a) a Magyar Köztársaság törvényeiben a gyermekek részére biztosított jogok érvényesülését;

b) a Gyvt-ben és annak végrehajtásáról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltak érvényesülését;

c) az egyes büntető jogszabályok büntetőeljáráson kívüli végrehajtásának törvényességét, különösen a pártfogó felügyelet és a védelembe vételi eljárások lefolytatását.

23. §

(1) A fiatalkorúak ügyésze az ügyészi törvényességi felügyeleti szakági alaputasítás alapján vizsgálat tartását is kezdeményezheti.

(2) A közvetlenül minisztériumi felügyelet alá tartozó intézmények esetén a vizsgálat kezdeményezésére is a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya jogosult.

(3) Az ügyészi óvás elutasítása esetén - ha ennek indoka fennáll - a fiatalkorúak ügyésze pert indít a bíróság előtt, és a perben képviseli az ügyészi álláspontot. A perindításról a keresetlevél felterjesztésével tájékoztatja a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályát.

24. §

(1) A kiskorúak érdekében a 19. §-ban meghatározott eljárásokkal kapcsolatban benyújtott törvényességi kérelmek, közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele a fiatalkorúak ügyészének hatáskörébe tartozik.

(2) A felügyeleti törvényességi kérelmet, amennyiben a főügyészség megalapozatlannak tartja, elbírálás végett az ügy irataival együtt felterjeszti a Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztályához.

(3) A fiatalkorúak ügyésze rendszeresen, de legalább évente megvizsgálja a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, megállapítja, hogy az ügyben felmerül-e gyermekvédelmi intézkedés szükségessége, továbbá, hogy az intézkedést a gyámhivatal kezdeményezte-e,

(4) A helyi ügyészségek a gyámhivatalok fenti határozatait abból a szempontból vizsgálják, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja; amennyiben igen, büntetőeljárás megindítása iránt intézkednek.

25. §

A fiatalkorúak ügyésze együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel. Az együttműködés keretében a bűnüldözési és vizsgálati tapasztalataival, sajátos ügyészi eszközeivel elősegíti a kiskorúak veszélyeztetettségének és bűnözésének megelőzését, valamint törvényes jogaik érvényesítését.

HATODIK RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1) Az utasítás negyedik és ötödik részében meghatározott feladatokat - az utasítás szerint közvetlenül a Legfőbb Ügyészség, valamint a helyi ügyészségek hatáskörébe tartozó feladatok kivételével - a megyei (fővárosi) főügyészség fiatalkorúak ügyésze látja el.

(2)[33] Ügyésznek a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi feladatokkal történő megbízása előtt a Legfőbb Ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztálya vezetőjének hozzájárulását be kell szerezni.

27. §

Ez az utasítás 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

28. §

Az utasítás hatálybalépésével hatályát veszti a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló, többször módosított 11/1987. Legf. Ü. utasítás.

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész