32003R1785[1]

A Tanács 1785/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a rizs piacának közös szervezéséről

A TANÁCS 1785/2003/EK RENDELETE

(2003. szeptember 29.)

a rizs piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. cikkére és 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

(1)

A mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlődését közös agrárpolitika létrehozásának és különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezésének kell kísérnie, amely a szóban forgó terméktől függően különböző formában valósulhat meg.

(2)

A rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK tanácsi rendelet ( 4 ) számos alkalommal lényegesen módosult. Mivel további módosításokra van szükség, az érthetőség érdekében e rendelet helyébe újat kell léptetni. A 3072/95/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3)

Az európai rizspiacot komoly kiegyensúlyozatlanság jellemzi. Az állami intervenció keretei között tárolt rizs mennyisége igen nagy, a Közösség termelési eredményének körülbelül egynegyedével egyenlő, és hosszú távon valószínűleg növekedni fog. Az egyensúlyhiányt a legutóbbi gazdasági években stabilizálódott belföldi termelés növekedésének, a behozatal folyamatos növekedésének és a visszatérítésekkel támogatott kivitel mezőgazdasági megállapodás szerint történő korlátozásának együttes hatása idézte elő. A jelenlegi egyensúlyhiány a következő években még inkább fokozódni fog, és az EBA megállapodás végrehajtása következtében valószínűleg elér majd egy tarthatatlan szintet a harmadik országokból származó, növekvő behozatal eredményeként.

(4)

E problémát a rizspiac közös szervezésének felülvizsgálatával kell megoldani oly módon, hogy a termelést ellenőrzés alá kell vonni, javítani kell a piac egyensúlyt és gördülékenységet, valamint fokozni kell a Közösség mezőgazdaságának versenyképességét, a Szerződés 33. cikke egyéb céljainak egyidejű szem előtt tartásával, ideértve a termelők megfelelő jövedelemtámogatásának fenntartását is.

(5)

A legalkalmasabb megoldásnak az intervenciós ár erőteljes csökkentése és ennek kompenzációjaként a gazdaságonkénti jövedelem kifizetés és a termény-specifikus támogatás létrehozása tűnik, amely tükrözi a rizstermelés szerepét a hagyományos termesztési területeken. E két utóbbi eszközt belefoglalták a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletbe ( 5 ).

(6)

Annak megakadályozása érdekében, hogy az intervenciós rendszer önmagában önálló felvevőpiaccá váljon, az intervenciós hivatalok által felvásárolt mennyiségeket évi 75 000 tonnára, az intervenciós időszakot pedig négy hónapra kell korlátozni.

(7)

Az egységes közösségi rizspiac létrehozása magában foglalja a kereskedelmi rendszer bevezetését a Közösség külső határain. Ez az intervenciós rendszert kiegészítő, a közös vámtarifa szerinti vámtarifákat alkalmazó behozatali vámokat és export-visszatérítéseket tartalmazó kereskedelmi rendszer elvben stabilizálja a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során vállalt kötelezettségeken kell alapulnia.

(8)

A harmadik országokkal folytatott rizskereskedelem mennyiségének ellenőrzése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a behozatali és kiviteli engedélyek kiadásához olyan biztosítékot írjanak elő, amely biztosítja, hogy az ügyleteket, amelyekre engedélyt kérnek, valóban végre is hajtják.

(9)

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodások alá tartozó mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok a legtöbb esetben a közös vámtarifában vannak meghatározva. Egyes rizstermékek esetében azonban - a kiegészítő mechanizmusok bevezetéséhez - eltérések elfogadására van szükség.

(10)

Annak érdekében, hogy egyes mezőgazdasági termékek behozatalának a közösségi piacra gyakorolt kedvezőtlen hatása megelőzhető vagy korlátozható legyen, bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen termék vagy termékek behozatalára kiegészítő behozatali vám vethető ki.

(11)

Bizonyos feltételek mellett indokolt a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából fakadó vámkontingensek megnyitásának és igazgatásának feladatát a Bizottságra ruházni.

(12)

A harmadik országokba irányuló kivitel után a közösségi ár és a világpiaci ár közötti különbségen alapuló, valamint a WTO mezőgazdasági megállapodása ( 6 ) által megállapított korlátok közé eső visszatérítés nyújtására vonatkozó rendelkezéseknek a Közösség nemzetközi rizskereskedelemben betöltött szerepének megőrzését kell szolgálniuk. Az ilyen export-visszatérítéseknek mennyiségi és értékbeli korlátjai vannak.

(13)

Az értékhatárok betartását az export-visszatérítések megállapításakor az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra vonatkozó szabályok szerinti kifizetések ellenőrzése útján kell biztosítani. Az ellenőrzést elő lehet segíteni az export-visszatérítések kötelező jellegű előzetes rögzítésével, miközben differenciált export-visszatérítés esetén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy módosítsák a visszatérítés rendeltetési helyét azon a földrajzi területen belül, amelyen belül egységes export-visszatérítési rátát kell alkalmazni. A rendeltetési hely megváltoztatása esetén az adott rendeltetési helyre vonatkozó export-visszatérítést kell kifizetni, amely kifizetés felső határa az előzetesen rögzített rendeltetési helyre vonatkozó összeg.

(14)

A mennyiségi korlátozások betartásának biztosítása az ellenőrzés megbízható és hatékony rendszerének bevezetését teszi szükségessé. Ennek érdekében az export-visszatérítések nyújtását a kiviteli engedélytől kell függővé tenni. Export-visszatérítés az egyes érintett termékek sajátos helyzetétől függően, meghatározott felső határig nyújtható. A fenti szabály alól csak a Szerződés I. mellékletében fel nem sorolt, mennyiségi határral nem korlátozott feldolgozott termékek, valamint a korlátozásoktól mentes élelmiszersegély-műveletek esetén lehet felmentést adni. Lehetőséget kell biztosítani a szigorú igazgatási szabályoktól való eltérésre abban az esetben, amikor az export-visszatérítésben részesülő kivitel nagy valószínűséggel nem haladja meg a megállapított mennyiségi korlátokat.

(15)

A rendszer megfelelő működéséhez szükséges mértékben rendelkezni kell az aktív és passzív feldolgozási rendelkezések szabályozásáról vagy - amikor a piaci helyzet úgy kívánja - azok alkalmazásának megtiltásáról.

(16)

A vámrendszer lehetővé teszi az összes egyéb védőintézkedés felszámolását a Közösség külső határain. Azonban rendkívüli körülmények között a belső piaci és a vámmechanizmus hiányosnak bizonyulhat. Ilyen esetekben annak érdekében, hogy a Közösség piaca ne maradjon védtelen az esetleges zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést késedelem nélkül megtegyen. Minden ilyen jellegű intézkedésnek összhangban kell lennie a WTO megállapodásokból következő kötelezettségekkel.

(17)

Tekintetbe véve a világpiaci ár hatását a belső árra, rendelkezni kell a belső piac stabilizálása érdekében meghozandó megfelelő intézkedésekről.

(18)

A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné a nemzeti támogatások nyújtása. Ennélfogva a Szerződésnek az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e közös piacszervezés hatálya alá tartozó termékekre.

(19)

A Közösség legkülső régióinak ellátását érintő sajátos igények és a termékek áraiban e termékek szállítási és értékesítési költségeiből származó eltérések figyelembevétele érdekében ajánlatos lehetővé tenni a Közösség számára, hogy a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikébe került tagállamokból származó olyan szállítmányokra állapítson meg támogatást, amelyet e régiókban, különösen pedig Réunion, Franciaország tengerentúli megyéjében kell felhasználni.

(20)

A rizs közös piaca folyamatosan változik, ezért a tagállamoknak és a Bizottságnak tájékoztatniuk kell egymást az e fejleményekre vonatkozó információkról.

(21)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(22)

Tekintetbe véve a gyakorlati és egyedi problémák megoldásának szükségességét, a Bizottság számára engedélyezni kell, hogy szükséghelyzetben meghozza a szükséges intézkedéseket.

(23)

A tagállamoknak az e rendelet alkalmazásából fakadó kötelezettségek kapcsán felmerülő költségeit a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelettel ( 8 ) összhangban a Közösség viseli.

(24)

A rizságazat piaca közös szervezésének megfelelő mértékben és egyidejűleg figyelembe kell vennie a Szerződés 33. és 131. cikkében meghatározott célkitűzéseket.

(25)

A rizs szabványminőségének meghatározásáról szóló, 1995. december 22-i 3072/95/EK rendeletben és a 3073/95/EK tanácsi rendeletben ( 9 ) meghatározott szabályok e rendeletben foglalt szabályokra történő megváltoztatása nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Az ilyen jellegű nehézségek kezelése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni átmeneti intézkedések elfogadását.

(26)

Annak érdekében, hogy a 2003/2004-es gazdasági év utolsó hónapjaiban megelőzzék a hántolatlan rizs piacának súlyos zavarait, szükség van arra, hogy az intervenciós hivatalok általi felvásárlást egy előre rögzített bizonyos mennyiségre korlátozzák.

(27)

Rendelkezést kell hozni az új közös piacszervezés alkalmazásáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rizs piacának közös szervezése magában foglalja a belső piaci és a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi rendszert, és a következő termékekre terjed ki:

2. cikk

(1) E rendelet alkalmazásában a "hántolatlan rizs", "hántolt rizs", "félig hántolt rizs", "teljesen hántolt rizs", "kerekszemű rizs", "közepes szemű rizs", "hosszúszemű rizs" és "tört rizs" fogalmakat az A. melléklet határozza meg.

A II. mellékletben szerepelnek a nem sértetlen minőségű szemek és tört szemek meghatározásai.

(2) A Bizottság, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban eljárva:

a) rögzíti a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, a feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét;

b) megváltoztathatja az (1) bekezdésben említett meghatározásokat.

3. cikk

Az 1. cikkben felsorolt termékek tekintetében a gazdasági év szeptember 1-jén kezdődik és a következő év augusztus 31-én végződik.

4. cikk

Ezt a rendeletet a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és az egyes növényi kultúrák mezőgazdasági termelői részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletben ( 10 ) foglalt intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni.

II. FEJEZET

BELSŐ PIAC

6. cikk

(1) A hántolatlan rizs intervenciós ára 150 EUR/t. Az intervenciós árat a III. mellékletben meghatározottak szerinti szabványminőségre kell megállapítani.

(2) Az intervenciós ár a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik. Az intervenciós ár a Bizottság által kijelölt összes intervenciós központban alkalmazandó. Az intervenciós központok jegyzékét az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően fogadják el és az különösen magában foglalja a túltermelő területeken található azon intervenciós központokat, amelyek elegendő ingatlannal és műszaki felszereléssel rendelkeznek, valamint a szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzetben vannak.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

(1) Az április 1-jétől július 31-ig tartó időszak folyamán és az évi 75 000 tonna értékhatáron belül az intervenciós hivatalok felvásárolják a számukra felkínált hántolatlan rizs mennyiségeket, amennyiben a felkínált termékek megfelelnek különösen a mennyiség és minőség tekintetében a meghatározásra kerülő feltételeknek.

(2) Amennyiben a felkínált hántolatlan rizs minősége eltér attól a szabványminőségtől, amelyre vonatkozóan az intervenciós árat rögzítették, az intervenciós árat áremelések, illetve árcsökkentések alkalmazásával kell kiigazítani. Annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajtákra irányuljon, az intervenciós árra alkalmazandó áremeléseket és árcsökkentéseket lehet megállapítani.

(3) Bizonyos feltételek mellett az intervenciós hivatalok eladásra, harmadik országokba történő kivitelre, illetve a belső piac ellátására kínálhatják fel az (1) bekezdés szerint felvásárolt hántolatlan rizst.

(4) Az intervenciós hivatalok által történő átvétel és értékesítés eljárásait és feltételeit, valamint az intervencióval kapcsolatos egyéb szabályokat a Bizottság állapítja meg.

(5) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

(1) Különleges intézkedések hozhatók:

- a 7. cikknek a Közösség egyes régióiban történő nagyarányú alkalmazásának megakadályozására,

- a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében jelentkező hiányainak pótlására.

(2) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

A tagállamok fajta szerinti bontásban részletes tájékoztatást adnak a Bizottság részére a rizzsel bevetett területekről, a termelési eredményről, a hozamokról, valamint a termelők és feldolgozók által fenntartott készletekről. Ennek a tájékoztatásnak az alapját a termelők és feldolgozók általi kötelező bevallásokról rendelkező rendszer képezi, amelyet a tagállam hoz létre, igazgat és kísér figyelemmel.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a rizs fő termelési területeken érvényes árairól is.

E cikk alkalmazásának és különösen az ártájékoztatás rendszerének részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

III. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

10. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékek bármelyikének a Közösségbe történő behozatala vagy az onnan történő kivitele behozatali vagy kiviteli engedély benyújtásához kötött.

Az engedélyeket a tagállamok bármely kérelmezőnek kiadhatják annak Közösségen belüli székhelyétől függetlenül és a 13., 14. és 15. cikk alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

A behozatali és a kiviteli engedély a Közösség egész területén érvényes. Az engedélyek kiadása biztosíték nyújtásához kötött, amely garantálja, hogy a termékek az engedély érvényessége ideje alatt behozatalra vagy kivitelre kerülnek. A vis maior esetét kivéve a biztosíték részben vagy egészben elvész, amennyiben a behozatalra vagy a kivitelre nem, vagy csak részben kerül sor az említett időszakon belül.

(1a) Amennyiben az egyes rizsfajták behozatalához kapcsolódó vámeljáráshoz nincs szükség behozatali engedélyre, a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint eltérhet az e cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt kötelezettségtől.

(2) Az engedélyek érvényességét és az e cikk alkalmazására vonatkozó egyéb részletes szabályokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

I. szakasz

A behozatalra vonatkozó rendelkezések

11. cikk

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékekre a közös vámtarifában meghatározott behozatali vámtételeket kell alkalmazni.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

11a. cikk

(1) A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált rizs behozatali vámtételét a Bizottság határozza meg az érintett referencia-időszak leteltét követő tíz napon belül. A behozatali vámtétel:

a) tonnánként 30 EUR a következő esetekben:

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott előmunkált rizs mennyisége legalább 15 %-kal kevesebb a (3) bekezdés első albekezdésében megállapított éves referenciamennyiségnél,

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott előmunkált rizs mennyisége legalább 15 %-kal kevesebb a (3) bekezdés második albekezdésében említett részleges referenciamennyiségnél,

b) tonnánként 42,5 EUR a következő esetekben:

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott előmunkált rizs mennyisége nem marad el több, mint 15 %-kal a (3) bekezdés első albekezdésében megállapított éves referenciamennyiségtől, és azt legfeljebb 15 %-kal haladja meg,

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott előmunkált rizs mennyisége nem marad el több, mint 15 %-kal a (3) bekezdés második albekezdésében megállapított részleges referenciamennyiségtől, és azt legfeljebb 15 %-kal haladja meg,

c) tonnánként 65 EUR a következő esetekben:

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott előmunkált rizs mennyisége legalább 15 %-kal meghaladja a (3) bekezdés első albekezdésében megállapított éves referenciamennyiséget,

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott előmunkált rizs mennyisége legalább 15 %-kal meghaladja a (3) bekezdés második albekezdésében említett részleges referenciamennyiséget.

A Bizottság csak abban az esetben határoz meg új vámtételt, amennyiben az e bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott számítások eredménye szerint szükséges a hatályos vámtétel módosítása. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti behozott mennyiségek kiszámításánál azokat a mennyiségeket veszik figyelembe, amelyekre a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban, a megfelelő referenciaidőszak során bocsátottak ki az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált rizsre vonatkozó behozatali engedélyeket. Nem kell azonban figyelembe venni azokat a mennyiségeket, amelyekre a 11b. cikkben említett basmati rizsre kiadott behozatali engedélyek vonatkoznak.

(3) A 2005/2006-os gazdasági évre megállapított éves referenciamennyiség 437 678 tonna. A 2006-2007-es és a 2007-2008-as gazdasági évben ezt a mennyiséget évente 6 000 tonnával növelni kell.

A részleges referenciamennyiség minden egyes gazdasági év esetében az első albekezdésben meghatározott éves referenciamennyiség felének felel meg.

11b. cikk

A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a IIIa. mellékletben felsorolt, az 1006 20 17 és az 1006 20 98 KN-kód alá tartozó előmunkált basmati rizsfajták nulla vámtétel mellett importálhatók, a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban megállapított feltételek szerint.

11c. cikk

(1) A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az 1006 30 KN-kód alá tartozó félig vagy teljesen hántolt rizs behozatali vámtételét a Bizottság határozza meg az érintett referencia-időszak leteltét követő tíz napon belül. A behozatali vámtétel:

a) tonnánként 175 EUR a következő esetekben:

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége meghaladja a 387 743 tonnát,

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége meghaladja a 182 239 tonnát;

b) tonnánként 145 EUR a következő esetekben:

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a legutóbbi gazdasági év során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs mennyisége nem haladja meg a 387 743 tonnát,

- amennyiben megállapítást nyer, hogy a gazdasági év első hat hónapja során behozott félig hántolt vagy teljesen hántolt rizs behozatala nem haladja meg a 182 239 tonnát.

A Bizottság csak abban az esetben határoz meg új vámtételt, amennyiben az e bekezdésben foglaltak szerint végrehajtott számítások eredménye szerint szükséges a hatályos vámtétel módosítása. Az alkalmazandó új vámtétel meghatározásáig az előzőleg meghatározott vámtételt kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti behozott mennyiségek kiszámításánál azokat a mennyiségeket kell figyelembe venni, amelyekre a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban, a megfelelő referenciaidőszak során bocsátottak ki az 1006 30 KN-kód alá tartozó, félig hántolt vagy hántolt rizsre vonatkozó behozatali engedélyeket.

11d. cikk

A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs behozatali vámja tonnánként 65 EUR.

12. cikk

(1) A 11. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az 1. cikkben felsorolt termékek behozatalából fakadó, és a közösségi piacot érintő esetleges kedvezőtlen hatások megelőzése, illetve visszaszorítása érdekében az ilyen terméknek vagy termékeknek a 11. cikkben meghatározott mértékű vámtétellel terhelt behozatalát kiegészítő importvám megfizetésétől kell függővé tenni abban az esetben, ha teljesülnek a (3) bekezdés alapján a Bizottság által meghatározott feltételek, kivéve, ha a behozatal várhatóan nem fog zavart kelteni a közösségi piacon, vagy ha a hatások nem állnának arányban az elérni kívánt célkitűzéssel.

(2) A Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szint ("küszöbár") alatti áron történő behozatalra kiegészítő importvámot lehet kivetni.

Amennyiben a behozatal volumene bármely évben, amelyben az (1) bekezdésben említett kedvezőtlen hatások ténylegesen vagy várhatóan jelentkeznek, meghaladja az elmúlt három év során tapasztalt hazai fogyasztás százalékában meghatározott piacra jutási lehetőségek alapján megállapított szintet ("intervenciós küszöbmennyiség"), kiegészítő importvám vethető ki.

Az első albekezdés szerinti kiegészítő importvám kivetésénél figyelembe vett importárakat az adott szállítmány CIF-importárai alapján kell megállapítani.

Az e célból tekintetbe vett CIF-importárat az adott terméknek a világpiacon vagy a Közösség behozatali piacán érvényes reprezentatív ára alapján kell megállapítani.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. E részletes szabályok különösen azon termékekre vonatkoznak, amelyekre kiegészítő importvám vethető ki.

13. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt termékeknek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából származó behozatalára vonatkozó vámkontingenst a Bizottság nyitja meg és kezeli a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályok értelmében.

(2) A vámkontingensek kezelése a következő módszerek valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával történik:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer ("érkezési sorrendben történő kiszolgálás elve"),

b) a kérelmek benyújtása idején kérelmezett mennyiségek arányában történő elosztás módszere ("egyidejű vizsgálati módszer"),

c) a hagyományos kereskedelmi rend figyelembevételén alapuló módszer ("hagyományos/új beérkezés módszer").

Egyéb, megfelelő módszerek elfogadására is sor kerülhet. El kell kerülni minden, az érintett gazdasági szereplők közötti indokolatlan diszkriminációt.

(3) Az elfogadott kezelési módszernek - adott esetben - megfelelő súllyal kell érvényesítenie a közösségi piac ellátási követelményeit, valamint a közösségi piac egyensúlya megőrzésének szükségességét.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok meghatározzák az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, meghatározzák a vonatkozó kezelési módszert, és adott esetben tartalmazzák a következőket:

a) a termék jellegére, származására és eredetére vonatkozó garanciák,

b) az a) pontban említett garanciák ellenőrzéséhez használt dokumentumok elismerése,

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételei, valamint az engedélyek érvényességi ideje.

II. szakasz

A kivitelre vonatkozó rendelkezések

14. cikk

(1) Olyan mértékben, amennyire az a következő termékek kiviteléhez az e termékekre vonatkozó világpiaci árfolyamok vagy árak alapján és a Szerződés 300. cikkével összhangban megkötött megállapodásokból fakadó korlátozások betartásával szükséges, az említett árfolyamok vagy árak és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítés révén lehet kiegyenlíteni:

a) az 1. cikkben felsorolt termékek, további feldolgozás nélküli kivitel esetében;

b) az 1. cikkben felsorolt termékek a III. mellékletben felsorolt áruk formájában történő kivitel esetében.

A b) pontban említett termékek kivitelére vonatkozó export-visszatérítés nem lehet magasabb, mint az a visszatérítés, amely ugyanazon termékek további feldolgozás nélküli kivitele után jár.

(2) A visszatérítés mellett exportálható mennyiségek elosztására azt a módszert kell elfogadni, amely

a) a legjobban illeszkedik a termék jellegéhez és a szóban forgó piacon uralkodó helyzethez, lehetővé téve a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb kihasználását, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét a kis és nagy piaci szereplők megkülönböztetése nélkül;

b) a lehető legkevesebb adminisztratív terhet rója a piaci szereplőkre, figyelembe véve az adminisztrációs követelményeket;

c) kizárja az érintett piaci szereplők közötti megkülönböztetést.

(3) Az export-visszatérítés a Közösség egész területén azonos. A rendeltetési hely függvényében lehetnek eltérések, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges követelményei szükségessé teszik. A visszatérítéseket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell rögzíteni. A visszatérítések megállapíthatók:

a) szabályos időközönként;

b) pályázati felhívással olyan termékek esetében, amelyek számára az ilyen eljárást már korábban létrehozták.

A rendszeres időközönként rögzített export-visszatérítéseket a Bizottság szükség esetén valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére időközben módosíthatja.

(4) A visszatérítések rögzítésekor a következőket kell figyelembe venni:

a) a meglévő helyzet és a jövőbeni tendenciák a következők tekintetében:

i. a rizs és a tört rizs ára és elérhetősége a közösségi piacon,

ii. a rizs és a tört rizs ára a világpiacon;

b) a rizspiac közös szervezésének céljai, amelyeknek biztosítaniuk kell az egyensúlyi helyzetet, valamint az árak és kereskedelem természetes fejlődését ezen a piacon;

c) a Szerződés 300. cikkével összhangban megkötött megállapodásokból származó értékhatárok;

d) a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének fontossága;

e) a tervezett kivitelek gazdasági vonatkozásai;

f) a harmadik rendeltetési országokban harmadik országokból származó behozatallal kapcsolatos legkedvezőbb árai az 1. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt termékek vonatkozásában.

15. cikk

(1) Az 1. cikkben felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre vonatkozó export-visszatérítés csak kérelem alapján, valamint a kiviteli engedély bemutatása esetén nyújtható.

(2) Az 1. cikkben felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre vonatkozó visszatérítés az engedély iránti kérelem beadásának napján érvényes visszatérítés, valamint differenciált visszatérítés esetében ugyanazon a napon a következőkre érvényes visszatérítés:

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési hely,

illetve adott esetben

b) a tényleges rendeltetési hely, amennyiben az különbözik az engedélyen feltüntetett rendeletetési helytől. Ez esetben az alkalmazásra kerülő összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre vonatkozó összeget.

Megfelelő intézkedéseket kell tenni az e cikk nyújtotta rugalmassággal való visszaélések megakadályozása érdekében.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés hatálya kiterjeszthető az 1. cikkben felsorolt, a IV. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékekre is a 3448/93/EK rendelet ( 11 ) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban. A részletes végrehajtási szabályokat a szóban forgó eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) Azon termékekre, amelyekre élelmiszersegély-műveletek keretében kerül sor az export-visszatérítés kifizetésére, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban eltérés engedélyezhető az (1) és a (2) bekezdéstől.

16. cikk

(1) A 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az export-visszatérítésekre korrekciós összeg rögzíthető. A Bizottság azonban szükség esetén megváltoztathatja a korrekciós összegeket.

(2) Az első albekezdés alkalmazható az 1. cikkben felsorolt azon termékek esetében, amelyeket a IV. mellékletben felsorolt áruk formájában exportálnak.

17. cikk

(1) Az 1. cikk a) és b) pontjában említett termékek után járó visszatérítést akkor fizetik ki, ha igazolják, hogy:

a) a termék teljes egészében a Közösségben létrejöttnek vagy előállítottnak minősül a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23. cikkének értelmében, kivéve, ha az említett cikk (6) bekezdését kell alkalmazni;

b) a terméket a Közösségből exportálták;

c) differenciált visszatérítés esetében a termékek eljutottak az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre vagy valamely olyan másik rendeltetési helyre, amelyre visszatérítést rögzítettek, a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül. E szabály alól azonban kivétel tehető a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, amennyiben olyan feltételeket állapítanak meg, amelyek egyenértékű garanciákat kínálnak.

Kiegészítő intézkedések a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

(2) Nem jár export-visszatérítés a harmadik országokból behozott és harmadik országokba újra kivitt rizs után, kivéve, ha az exportőr igazolja, hogy:

a) az exportálandó termék és a korábban importált termék egy és ugyanaz; valamint

b) a vámot akkor szedték be, amikor az árukat szabad forgalomba bocsátották.

Ezen esetekben az egyes termékek utáni visszatérítés megegyezik a behozatalkor beszedett vámokkal, amennyiben e vámok alacsonyabbak az alkalmazandó visszatérítésnél. Amennyiben a behozatalkor beszedett vámok magasabbak az alkalmazandó visszatérítésnél, akkor e vámokat kell alkalmazni.

18. cikk

A Szereződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő mennyiségi korlátok betartásának biztosítása a szóban forgó termékekre vonatkozó bázisidőszakra meghatározott kiviteli engedélyek alapján történik. A WTO mezőgazdasági megállapodásból eredő kötelezettségeknek való megfelelés tekintetében a bázisidőszak lejárta nem érinti a kiviteli engedélyek érvényességét.

19. cikk

E cikk alkalmazásának részletes szabályait, beleértve a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újrafelosztására vonatkozó rendelkezéseket is, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. E részletes szabályok magukban foglalhatják az export-visszatérítésben részesíthető termékek minőségét szabályozó rendelkezéseket is.

A IV. melléklet a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosul.

III. szakasz

Közös rendelkezések

20. cikk

(1) Amilyen mértékben azt a rizs piaca közös szervezésének megfelelő működése megkívánja, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján, a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban - részben vagy egészben megtilthatja az aktív vagy passzív feldolgozási intézkedések alkalmazását az 1. cikkben felsorolt termékek tekintetében.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az (1) bekezdésben említett helyzet rendkívüli sürgősséggel alakul ki, és a Közösség piacát az aktív vagy passzív feldolgozási intézkedések zavarják, vagy ennek veszélye fennáll, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy a saját kezdeményezésére határoz a szükséges intézkedésekről a 26. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban. A Tanácsot és a tagállamokat értesíteni kell az ilyen intézkedésekről, amelyek legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben és azonnal hatályba lépnek. Ha a Bizottsághoz tagállamtól érkezik kérés, akkor ezzel kapcsolatban a kérés kézhezvételét követő egy héten belül hoz határozatot.

(3) A Bizottság határozatát bármely tagállam az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy héten belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács a Bizottság határozatát minősített többséggel eljárva jóváhagyhatja, módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti.

Amennyiben a Tanács az ügy elé terjesztésétől számított három hónapon belül nem hoz határozatot, a Bizottság határozatát hatályon kívül helyezettnek kell tekinteni.

21. cikk

(1) A Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait az e rendelet által szabályozott termékek tarifális besorolására is alkalmazni kell. Az e rendelet alkalmazásából adódó vámtarifa szerinti nómenklatúrát, ideértve az I. mellékletben felsorolt meghatározásokat is, bele kell foglalni a közös vámtarifába.

(2) Hacsak e rendelet vagy az ennek értelmében elfogadott előírások másként nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben tilos:

a) a vámmal azonos hatású díjak kivetése;

b) bármely mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

22. cikk

(1) Ha a világpiaci árfolyamok vagy árak az 1. cikkben felsorolt egy vagy több termékre vonatkozóan olyan szintet érnek el, amely a közösségi piacon a készletekben zavart okoz, vagy ilyen zavar veszélye fenyeget, és ha e helyzet valószínűsíthetően tartósan fennáll és rosszabbodik, megfelelő intézkedések hozhatók. Rendkívüli szükséghelyzetben lehetőség van védőintézkedések meghozatalára.

(2) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

23. cikk

(1) Ha behozatal vagy kivitel következtében egy vagy több, az 1. cikkben felsorolt termék közösségi piacán olyan komoly zavarok tapasztalhatók, vagy olyan komoly zavarok megjelenésének veszélye áll fenn, amelyek veszélyeztethetik a Szerződés 33. cikkében megállapított célkitűzések megvalósítását, a nem WTO-tagországokkal folytatott kereskedelemben megfelelő intézkedések alkalmazhatók mindaddig, amíg e zavar vagy ennek veszélye meg nem szűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzet előáll, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésre határoz a szükséges intézkedésekről. Az intézkedésekről - amelyeket azonnal alkalmazni kell - értesíti a tagállamokat. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól érkezik kérés, akkor ezzel kapcsolatban a kérés kézhezvételét követő három munkanapon belül hoz határozatot.

(3) A Bizottság határozatát bármely tagállam az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított három munkanapon belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács haladéktalanul összeül. A Tanács a szóban forgó intézkedést az ügynek a Tanács elé utalása napjától számított egy hónapon belül minősített többséggel eljárva módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezheti.

(4) Az e cikk értelmében elfogadott rendelkezéseket a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekre tekintettel kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Ha e rendelet másképpen nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékek előállítására és kereskedelmére a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

25. cikk

(1) A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet végrehajtásához és a rizsre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges információkat.

(2) A szükséges információk meghatározására vonatkozó részletes szabályokat, valamint ezen információk közlésének és terjesztésének részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

26. cikk

(1) A Bizottság munkáját a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet ( 12 ) 25. cikkével létrehozott Gabonapiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2) Amennyiben erre a bekezdésre utalás történik, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

27. cikk

A bizottság az elnöke által saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének kérésére elé terjesztett bármely kérdést megtárgyalhat.

28. cikk

A szükséghelyzetben szükséges és indokolt, a gyakorlati és egyedi problémák megoldására hozott intézkedéseket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések eltérhetnek e rendelkezés egyes részeitől, de csak olyan mértékben és olyan időtartamra, amennyire ez elengedhetetlenül szükséges.

29. cikk

Az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során a tagállamoknál felmerülő költségek tekintetében az 1258/1999/EK rendeletet és az annak végrehajtása során elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

30. cikk

E rendeletet úgy kell alkalmazni, hogy közben kellő tekintettel kell lenni a Szerződés 33. és 131. cikkében meghatározott célkitűzésekre is.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

(1) A 3072/95/EK és a 3073/95/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell olvasni.

(2) Átmeneti intézkedések a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

32. cikk

(1) A 2004. április 1-jétől 2004. július 31-ig tartó időszak során az intervenciós hivatalok által a 3072/95/EK rendelet 4. cikke szerint felvásárolt mennyiségeket 100 000 tonnára korlátozódnak.

(2) A Bizottság a piac helyzetét tükröző mérleg alapján módosíthatja az (1) bekezdésben említett mennyiséget. A 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni.

(3) E cikk végrehajtásának részletes szabályait a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a 2004/2005-ös gazdasági évtől kell alkalmazni.

A 9. és a 32. cikket azonban 2004. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Fogalom meghatározások

a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említettek szerint

a) Hántolatlan rizs: olyan rizs, amelyen a cséplés után is rajta maradt a pelyvás héj.

b) Hántolt rizs: olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a pelyvás héjat távolították el. Az e meghatározás alá tartozó rizsféleségeket a kereskedelemben általában a következő nevekkel kerülnek forgalomba: "barna rizs", "cargo rizs", "loonzain" és "riso sbramato".

c) Félig hántolt rizs: olyan hántolatlan rizs, amelyről eltávolították a pelyvás héjat, a csíra egy részét és a terméshéj külső rétegeinek egy részét vagy egészét, de a belső rétegeket nem.

d) Teljesen hántolt rizs: olyan rizs, amelyről eltávolították a pelyvás héjat, a terméshéj külső és belső rétegeinek egészét, valamint hosszúszemű és közepes szemű rizs esetén a teljes csírát, kerekszemű rizs esetén pedig a csírának legalább egy részét, de amelyen a szem felületének több mint 10 %-át nem fedő hosszirányú fehér barázdák maradhatnak.

a) Kerekszemű rizs: olyan rizs, amelynek szemhossza nem haladja meg az 5,2 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya kisebb mint 2.

b) Közepes szemű rizs: olyan rizs, amelynek szemhossza meghaladja az 5,2 mm-t, de nem haladja meg a 6,0 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya nem nagyobb mint 3.

c) Hosszúszemű rizs:

i. hosszúszemű A rizs, amelynek szemhossza meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya nagyobb mint 2, de kisebb mint 3;

ii. hosszú szemű B rizs, amelynek szemhossza meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/vastagság aránya egyenlő vagy nagyobb mint 3.

d) A rizsszemek mérése: a szemek mérését teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i. a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni;

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, köztük az éretlen szemek maradjanak fönn;

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd átlagolni kell;

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedes jegyre kerekítve kell megadni.

3. Tört rizs: olyan szemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a teljes szemek átlagos hosszának háromnegyedét.

II. MELLÉKLET

A nem sértetlen minőségű szemek és tört szemek meghatározásai

a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint

A. Egész szemek

Olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

B. Nyesett szemek

Olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

C. Tört szemek, illetve szemdarabok

Olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb tömegű részt távolítottak el; a tört szemek közé tartoznak a következők:

- nagy tört szemek (egy szem hosszának legalább a felét kitevő hosszúságú szem darabjai, amelyek azonban nem képeznek teljes szemet),

- közepes tört szemek (egy szem hosszának legalább egy negyedével egyenlő hosszúságú szemdarabok, amelyek azonban nem érik el a "nagy tört szemek" minimális méretét),

- finom tört szemek (egy szem nagyságának negyedénél kisebb szemdarabok, amelyek azonban túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű rostán),

- törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

D. Zöld szemek

Nem teljesen érett szemek.

E. Természetes torzulást jelző szemek

A természetes torzulás akár örökletes, akár nem örökletes eredetű torzulást jelent a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

F. Fakó szemek

Olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

G. Pirosbarázdás szemek

Különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

H. Pettyes szemek

Többé-kevésbé szabályos formájú, sötét színű, jól meghatározható kis kört jelző szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeken csak felül találhatók enyhén fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

I. Foltos szemek

Olyan szemek, amelyek felületük egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekinthetők a mélyfekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen jelzett ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

J. Sárga szemek

Olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

K. Borostyánszínű szemek

Olyan szemek, amelyek a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson mentek keresztül teljes felületükön; e változás világos borostyánsárgára változtatja a szemek színét.

III. MELLÉKLET

A hántolatlan rizs szabványminőségének meghatározása

A szabványminőségű hántolatlan rizs:

a) megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű, szagtalan;

b) legfeljebb 13 % nedvességtartalmú;

IIIa. MELLÉKLET

A 11b. cikkben említett basmati rizsfajták

Basmati 217

Basmati 370

Basmati 386

Kernel (Basmati)

Pusa Basmati

Ranbir Basmati

Super Basmati

Taraori Basmati (HBC-19)

Type-3 (Dehradun)

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) 2003. június 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL C 208., 2003.9.3., 72. o.

( 3 ) 2003. július 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 329., 1995.12.30., 18. o. A legutóbb a 411/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 27. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

( 6 ) HL L 336., 1994.12.23., 22. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

( 9 ) HL L 329., 1995.12.30., 33. o.

( 10 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

( 11 ) HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 15. o.) módosított rendelet.

( 12 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.