32009R0874[1]

A Bizottság 874/2009/EK rendelete ( 2009. szeptember 17. ) a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 874/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 17.)

a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

(átdolgozás)

I. CÍM

AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ FELEK, A HIVATAL ÉS A VIZSGÁLÓHIVATALOK

I. FEJEZET

Az eljárásban részt vevő felek

1. cikk

Az eljárásban részt vevő felek

(1) A Közösségi Növényfajta-hivatal (a továbbiakban: Hivatal) előtti eljárásokban a következő személyek vehetnek részt félként:

a) a közösségi növényfajta-oltalom bejelentője;

b) a 2100/94/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 59. cikkének (2) bekezdésében említett tiltakozást előterjesztő személy;

c) a közösségi növényfajta-oltalom jogosultja vagy jogosultjai (a továbbiakban: jogosult);

d) bármely olyan személy, akinek vagy amelynek a kérelme vagy a kérése a Hivatal határozathozatalának előfeltétele.

(2) A Hivatal - írásbeli kérelemre - engedélyezheti az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más, közvetlenül és személyesen érintett személy részvételét az eljárásban.

(3) Az (1) és (2) bekezdés értelmében személynek kell tekinteni minden természetes és jogi személyt, valamint az olyan testületet, amely a rá vonatkozó jog értelmében jogi személynek minősül.

2. cikk

Az eljárásban részt vevő felek feltüntetése

(1) Az eljárásban részt vevő feleket a nevükön és a címükön kívül az e-mail címükkel kell feltüntetni, amennyiben az érintett felek használnak e-mail címet.

(2) A természetes személyek nevét a személy családi és utóneveivel kell feltüntetni. A jogi személyeket, valamint a gazdasági társaságokat és a cégeket az adott tagállamban vagy harmadik országban nyilvántartásba vett hivatalos elnevezésükkel kell feltüntetni.

(3) A cím tartalmazza az összes idevágó adminisztratív adatot, beleértve annak az államnak a nevét, amelyben az eljárásban részt vevő fél állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. Lehetőség szerint minden eljárásban részt vevő fél mellett egy címet kell feltüntetni; több cím feltüntetése esetén csak az elsőként említett címet lehet figyelembe venni, kivéve, ha az eljárásban részt vevő fél valamely másik címét jelöli meg kézbesítési címként.

A címre vonatkozó részletes előírásokat, beleértve az egyéb adatközlési lehetőségekre vonatkozó releváns részletes előírásokat is, a Hivatal elnöke határozza meg.

(4) Ha az eljárásban részt vevő fél jogi személy, akkor mellette annak a természetes személynek a nevét és címét kell feltüntetni, aki a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint az eljárásban részt vevő fél jogi képviseletét ellátja. A (2) bekezdés rendelkezései erre a természetes személyre megfelelően alkalmazandók.

A Hivatal eltérést engedélyezhet az első albekezdés első mondatában foglalt rendelkezésektől.

(5) Ha az eljárásban részt vevő fél maga a Bizottság vagy valamely tagállam, akkor minden olyan eljárás esetén, amelyben részt vesz, meg kell jelölnie képviselőjét.

3. cikk

Az eljárásban részt vevő felek által használt nyelvek

(1) Az eljárásban részt vevő fél a Hivatal végső határozatának meghozataláig azt a nyelvet használhatja, amelyet a Hivatalhoz intézett, első aláírt beadványában az Európai Unió hivatalos nyelvei közül választott.

Az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett jogutód azonban kérheti, hogy a további eljárás során az Európai Unió másik hivatalos nyelvét használják, amennyiben az erre irányuló kérelmét a közösségi növényfajta-oltalom átruházásának a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába történő bejegyzésekor benyújtja.

(2) Ha az eljárásban részt vevő fél az aláírt beadványt az Európai Unió valamely másik, az (1) bekezdésben említett nyelvtől eltérő hivatalos nyelvén nyújtja be, az okiratot attól az időponttól kell átvettnek tekinteni, a mikortól a Hivatal rendelkezik annak valamely másik szolgálat által rendelkezésre bocsátott fordításával. A Hivatal eltérést engedélyezhet ettől a követelménytől.

(3) Ha valamelyik fél a szóbeli eljárás során az Európai Uniónak a Hivatal illetékes alkalmazottai, a többi eljárásban részt vevő fél vagy mindkettő által használt hivatalos nyelvétől eltérő nyelvet használ, köteles gondoskodni az említett hivatalos nyelvre történő szinkrontolmácsolásról. Ha erről nem gondoskodik, a szóbeli eljárás a Hivatal illetékes alkalmazottai és a többi eljárásban részt vevő fél által használt nyelveken folytatható.

4. cikk

A szóbeli eljárásban és a bizonyítás során használt nyelvek

(1) A szóbeli eljárásban a bizonyítás érdekében meghallgatott eljárásban részt vevő felek az Unió bármelyik hivatalos nyelvét használhatják.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett bizonyítás valamelyik eljárásban részt vevő fél kérelmére történik, és valamelyik eljárásban részt vevő fél, tanú vagy szakértő az Európai Unió egyetlen hivatalos nyelvén sem tudja megfelelően kifejezni magát, az csak abban az esetben hallgatható meg, ha a kérelmet előterjesztő fél gondoskodik az eljárásban részt vevő felek által együttesen használt európai uniós hivatalos nyelvre vagy a Hivatal alkalmazottai által használt nyelvre történő tolmácsolásról.

Az eljárásban részt vevő felek, tanú vagy szakértő, valamint a Hivatal alkalmazottai vagy a fellebbezési tanács tagjai megállapodhatnak arról, hogy a szóbeli eljárás során az Európai Unió egyetlen hivatalos nyelvét használják.

A Hivatal az első bekezdésben foglaltaktól eltérést engedélyezhet.

(3) A Hivatal alkalmazottai, az eljárásban részt vevő felek, a tanúk és a szakértők által a szóbeli eljárás vagy bizonyítás során az Európai Unió hivatalos nyelvén tett kijelentéseket a használt nyelven kell jegyzőkönyvezni. A bármely egyéb nyelven elhangzott kijelentéseket a Hivatal alkalmazottai által használt nyelven kell jegyzőkönyvezni.

5. cikk

Az eljárásban részt vevő felek okiratainak fordítása

(1) Amennyiben az eljárásban részt vevő fél az Európai Unió bármely hivatalos nyelvétől eltérő nyelven nyújt be okiratot, a Hivatal kérheti az érintett féltől, hogy a benyújtott okiratot fordíttassa le az érintett fél, illetve a Hivatal eljáró alkalmazottai vagy a fellebbezési tanács tagjai által használt európai uniós hivatalos nyelvek egyikére.

(2) Amennyiben az eljárásban részt vevő fél valamely okiratról fordítást nyújt be, a Hivatal előírhatja, hogy az általa megállapított határidőn belül igazolást nyújtsanak be annak igazolása érdekében, hogy a fordítás megfelel az eredeti szövegnek. A nagy terjedelmű okiratok fordítása kivonatokra vagy összefoglalókra korlátozható. A Hivatal vagy a fellebbezési tanács azonban - a saját kezdeményezésére vagy az eljárásban részt vevő felek valamelyikének kérésére - bármikor megkövetelheti ezen okiratok részletesebb vagy teljes fordítását.

Az eljárásban részt vevő felek, illetve a Hivatal alkalmazottai vagy a fellebbezési tanács tagjai megállapodhatnak arról, hogy az okiratokról az Európai Unió egyetlen hivatalos nyelvén készüljön fordítás.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett fordítás, illetőleg a (2) bekezdésben említett hitelesítés benyújtására nem kerül sor, az okiratot át nem vettnek kell tekinteni.

II. FEJEZET

A Hivatal

1. szakasz

A Hivatal bizottságai

6. cikk

A bizottságok tagjainak képesítése

(1) Az alaprendelet 35. cikkének (2) bekezdésében említett bizottságok - a Hivatal elnökének mérlegelése szerint - szakmai vagy jogi képesítéssel, vagy mindkettővel rendelkező tagokból állnak.

(2) A szakmai képesítéssel rendelkező tagnak a növénytan területén egyetemi oklevéllel, illetve az e területen elfogadott szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.

(3) A jogi képesítéssel rendelkező tagnak jogi diplomával, valamint a szellemi tulajdonjog, a növényfajta-oltalom vagy a növényfajta-bejegyzési eljárás területén elismert tapasztalattal kell rendelkeznie.

7. cikk

A bizottság határozatai

(1) A bizottságok az alaprendelet 35. cikkének (2) bekezdésében említett határozatok elfogadásán túl a következőkkel foglalkoznak:

- határozat felfüggesztő hatályának megszüntetése az alaprendelet 67. cikkének (2) bekezdése szerint,

- az alaprendelet 70. cikke szerinti előzetes felülvizsgálat,

- az alaprendelet 80. cikke szerinti restitutio in integrum tárgyában történő határozathozatal, és

- az alaprendelet 85. cikkének (2) bekezdése, valamint e rendelet 75. cikke szerinti, a költségek megítélése tárgyában történő határozathozatal.

(2) A bizottságok határozataikat tagjaik egyszerű többségével hozzák.

8. cikk

A bizottságok egyes tagjainak jogköre

(1) A bizottság saját tagjai közül kijelöli az ügy előadóját.

(2) Az előadó különösen:

a) ellátja a 25. cikkben foglalt feladatokat, és figyelemmel kíséri a 13. és 14. cikkben említett vizsgálóhivatalok jelentéseinek benyújtását;

b) lefolytatja a Hivatalon belüli eljárást, ideértve az eljárásban részt vevő fél felszólítását az esetleges hiánypótlásokra és a határidők kitűzésére; valamint

c) közvetlen egyeztetéseket folytat, és biztosítja az információcserét az eljárásban részt vevő felek között.

9. cikk

Az elnök szerepe

A Hivatal elnöke biztosítja a saját jogkörében meghozott határozatok következetességét. Megállapítja különösen az alaprendelet 59. cikke alapján emelt kifogások, valamint az alaprendelet 61., 62., 63. és 66. cikke szerinti határozatok tárgyában történő határozathozatal feltételeit.

10. cikk

Tanácsadás

A Hivatal alkalmazottai az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett nemzeti kirendeltségek, valamint az e rendelet 13. cikkében említett vizsgálóhivatalok, illetve az e rendelet 14. cikkében említett kirendeltségek helyiségeit az eljárásban részt vevő felek vagy harmadik személyek számára rendszeresített ügyfélfogadási napok tartása céljából térítésmentesen használhatják.

2. szakasz

A fellebbezési tanácsok

11. cikk

A fellebbezési tanácsok

(1) Az alaprendelet 67. cikke szerinti határozatok elleni fellebbezések elbírálására fellebbezési tanács jön létre. Az igazgatási tanács a Hivatal javaslatára szükség esetén több fellebbezési tanácsot is létrehozhat. Ebben az esetben a létrehozott fellebbezési tanácsok közötti munkamegosztást az igazgatási tanács határozza meg.

(2) Minden fellebbezési tanács szakmai és jogi képesítéssel rendelkező tagokból áll. A 6. cikk (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó. Az elnök jogi képesítéssel kell, hogy rendelkezzen.

(3) A fellebbezés vizsgálata a fellebbezési tanács tagjai közül a fellebbezési tanács elnöke által az ügy előadójaként kijelölt valamelyik hatáskörébe tartozik. Adott esetben a bizonyításfelvétel is a hatáskörébe tartozik.

(4) A fellebbezési tanács határozatait tagjainak szavazattöbbségével hozza.

(5) A fellebbezési tanács elnöke és tagjai a feladataik ellátásáért díjazásban részesülnek. A díjazást a Hivatal igazgatási tanácsa határozza meg a Hivatal elnökének javaslata alapján.

12. cikk

A fellebbezési tanács mellett működő titkárság

(1) A Hivatal elnöke a fellebbezési tanács mellett működő titkárságot hoz létre; a Hivatal alkalmazottai, amennyiben a fellebbezés tárgyát képező határozat meghozatalában részt vettek, nem vehetnek részt a titkárság munkájában.

(2) A titkárság alkalmazottai különösen a következőkért felelősek:

- a szóbeli eljárás és bizonyítás jegyzőkönyveinek elkészítése az e rendelet 63. cikke szerint,

- a költségek megosztása az alaprendelet 85. cikkének (5) bekezdése és e rendelet 76. cikke szerint, és

- a költségek megosztásának megerősítése e rendelet 77. cikke szerint.

III. FEJEZET

A vizsgálóhivatalok

13. cikk

Az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdésében említett vizsgálóhivatal kijelölése

(1) Ha az igazgatási tanács bizonyos nemzetségekre vagy fajokra irányuló szakmai vizsgálat lefolytatását valamely tagállam illetékes hivatalára bízza, a Hivatal elnöke értesíti az említett hivatalt (a továbbiakban: vizsgálóhivatal) erről (a továbbiakban: vizsgálóhivatal kijelölése). A kijelölés az értesítés napján lép hatályba. Ez a rendelkezés a vizsgálóhivatal kijelölésének módosítására vagy visszavonására - e rendelet 15. cikkének (6) bekezdésére is figyelemmel - értelemszerűen alkalmazandó.

(1a) Az igazgatási tanács - a Hivatal vonatkozó követelményeinek, iránymutatásainak és eljárásainak betartására is figyelemmel - jelöl ki vizsgálóhivatalt vagy terjeszti ki valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölésének hatályát.

Amennyiben valamely vizsgálóhivatal az alaprendelet 56. cikkének (3) bekezdésében említett, szakmailag alkalmas testületet vesz igénybe, a vizsgálóhivatal gondoskodik a Hivatal vonatkozó követelményeinek, iránymutatásainak és eljárásainak betartásáról.

A Hivatal ellenőrzést folytat annak felmérése érdekében, hogy a vizsgálóhivatal betartja-e a Hivatal vonatkozó követelményeit, iránymutatásait és eljárásait. Ellenőrzést követően a Hivatal ellenőrzési jelentést dolgoz ki.

Az igazgatási tanács a vizsgálóhivatal kijelöléséről szóló határozatát a Hivatal által kidolgozott ellenőrzési jelentésre alapozza.

(1b) Az igazgatási tanács valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölése hatályának a Hivatal által kezdeményezett kiterjesztése érdekében - ellenőrzési jelentés hiányában - határozatát a Hivatal által kidolgozott, a Hivatal vonatkozó követelményeinek, iránymutatásainak és eljárásainak betartását értékelő jelentésre alapozhatja.

Az igazgatási tanács valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölése hatályának a vizsgálóhivatal által kezdeményezett kiterjesztése érdekében határozatát a Hivatal által kidolgozott ellenőrzési jelentésre alapozza.

(1c) Az igazgatási tanács az ellenőrzési jelentés alapján határozhat arról, hogy valamely vizsgálóhivatal meglévő kijelölését visszavonja, illetve hatályát szűkíti.

A vizsgálóhivatalnak a Hivatal által elfogadott kérelme alapján egy adott vizsgálóhivatal meglévő kijelölésének hatálya szűkíthető. A Hivatal a hatályszűkítést a 15. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásban hajtja végre.

(2) A vizsgálóhivatal szakmai vizsgálatban részt vevő tagja semmiféle, a szakmai vizsgálat során vagy azzal összefüggésben tudomására jutott tényt, okiratot és adatot nem használhat fel jogosulatlanul és nem közölhet jogosulatlan személlyel. Az említett személyek ezen kötelezettsége a szakmai vizsgálat lezárását, a hivatalból való kilépésüket, valamint az adott vizsgálóhivatal kijelölésének visszavonását követően is érvényben marad.

(3) A (2) bekezdés a bejelentő által a vizsgálóhivatal rendelkezésére bocsátott növényfajta anyagára megfelelően alkalmazandó.

A Hivatal kidolgozhat a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések keretében a különbözőség, az azonosság és az állandóság vizsgálata céljából benyújtott növényanyagok vizsgálóhivatalok általi felhasználására vonatkozó vezérelveket. E vezérelvek kiterjedhetnek az említett növényanyagok vizsgálóhivatalok közötti továbbításának feltételeire.

(4) A Hivatal a (2) és (3) bekezdésben foglaltak betartását figyelemmel kíséri, és az alaprendelet 81. cikkének (2) bekezdése szerint határoz a vizsgálóhivatalok alkalmazottainak kizárása, valamint a velük szemben emelt kifogás tárgyában.

14. cikk

Kirendeltség kijelölése vagy az alaprendelet 55. cikkének (2) bekezdésében említett fiókhivatal létrehozása

(1) Ha a Hivatal az alaprendelet 55. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a fajták szakmai vizsgálatának elvégzését valamely kirendeltségre kívánja bízni (a továbbiakban: kirendeltség kijelölése), e kirendeltségeknek a vizsgálóhivatalként történő működésre való szakmai alkalmasságát indokoló nyilatkozatot nyújt be az igazgatási tanácshoz a hozzájárulása megszerzésének céljából. A 13. cikk (1a), (1b) és (1c) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2) Ha a Hivatal az alaprendelet 55. cikke (2) bekezdésének megfelelően a fajták szakmai vizsgálatára saját fiókhivatalt kíván létrehozni, akkor annak létrehozásakor annak szakmai és gazdasági szempontoknak való megfelelőségét, valamint a fiókhivatal székhelyének megállapítását indokoló nyilatkozatot kell benyújtania az igazgatási tanácshoz annak hozzájárulása megszerzésének céljából.

(3) Ha az igazgatási tanács az (1) és a (2) bekezdésben említett indokoló nyilatkozatokat elfogadja, a Hivatal elnöke a kirendeltség kijelöléséről értesíti az érintett kirendeltséget, vagy a fiókhivatal létrehozását közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az említett kijelölés vagy létrehozás kizárólag az igazgatási tanács hozzájárulásával vonható vissza. A 13. cikk (2) és (3) bekezdése az e cikk (1) bekezdésében említett kirendeltség alkalmazottaira értelemszerűen alkalmazandó.

15. cikk

Kijelölési eljárás

(1) A vizsgálóhivatal vagy kirendeltség kijelölése a Hivatal és a vizsgálóhivatal vagy a kirendeltség írásbeli megállapodásával lép hatályba, amely rendelkezik a növényfajták bizonyos nemzetségekre és fajokra irányuló, a vizsgálóhivatal vagy a kirendeltség általi szakmai vizsgálatának lefolytatásáról, valamint az alaprendelet 58. cikkében említett díj Hivatal általi megfizetéséről. Az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett fiókhivatalt a Hivatal által kiadott, a munkamódszereket meghatározó belső szabályzat hozza létre.

(2) Az (1) bekezdésben említett írásbeli megállapodás joghatása az, hogy a megállapodás aláírását követően végrehajtott cselekmények vagy a vizsgálóhivatal alkalmazottainak a megállapodásban foglaltak szerint végrehajtandó cselekményei harmadik felek irányában a Hivatal jogcselekményeinek minősülnek.

(3) Ha a vizsgálóhivatal az alaprendelet 56. cikkének (3) bekezdése szerint szakmailag alkalmas más testületek szolgáltatásait kívánja igénybe venni, e testületeket a Hivatallal kötött írásbeli megállapodásban kell megjelölni. Az alaprendelet 81. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 13. cikkének (2) és (3) bekezdése azokra az érintett alkalmazottakra, akik írásbeli kötelezettséget vállalnak a titoktartásra, megfelelően alkalmazandó.

(4) A Hivatal a szakmai vizsgálat elvégzéséért a felmerült költségek teljes megtérítésének elve alapján díjat fizet a vizsgálóhivatalnak. Az igazgatási tanács meghatározza a költségek és az egységes költségelemek számításának egységes módszereit, amelyek az összes kijelölt vizsgálóhivatalra érvényesek.

(5) A vizsgálóhivatal az elvégzett szakmai vizsgálatok és a szükséges referenciagyűjtemények fenntartási költségeinek bontását - kérésre - időszakonként benyújtja a Hivatalnak. A (3) bekezdésben foglalt körülmények esetén a vizsgálóhivatal a testületekről külön könyvvizsgálói jelentést nyújt be a Hivatalnak.

A (3) bekezdésben foglalt körülmények esetén a vizsgálóhivatal figyelembe veszi az e testületek felmerült költségeit. A Hivatal megállapítja a költségek bontásának formátumát. Ha a Hivatal két kérését követően a vizsgálóhivatal nem közli a Hivatallal a költségek bontását a Hivatal által meghatározott határidőn belül, a (4) bekezdésben említett díj 20 %-kal csökkenthető.

(6) A vizsgálóhivatal vagy kirendeltség kijelölésének visszavonása vagy módosítása az (1) bekezdésben említett írásbeli megállapodás hatályon kívül helyezésének napja előtt nem léphet hatályba.

II. CÍM

A HIVATAL ELŐTTI EGYES ELJÁRÁSOK

I. FEJEZET

A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés

1. szakasz

A bejelentő jogcselekményei

16. cikk

A bejelentés benyújtása

(1) A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a Hivatalhoz vagy az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt nemzeti kirendeltséghez vagy létrehozott fiókhivatalhoz kell benyújtani.

Ha a Hivatalhoz nyújtják be a bejelentést, ez történhet papírformában vagy elektronikus eszközök útján. Amennyiben a nemzeti kirendeltségekhez vagy fiókhivatalokhoz nyújtják be, két példányban, papírformában kell a bejelentést beadni.

(2) Az alaprendelet 49. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a Hivatal részére megküldött "adatoknak" a következőket kell tartalmazniuk:

- a bejelentő és (adott esetben) eljárásbeli képviselőjének azonosító adatait,

- annak a nemzeti kirendeltségnek vagy fiókhivatalnak a nevét, amelynél a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést benyújtották, és

- az adott fajta ideiglenes megnevezését.

(3) A Hivatal az alábbi formanyomtatványokat térítésmentesen rendelkezésre bocsájtja:

a) a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtására rendszeresített bejelentőlapot és szakmai kérdőívet;

b) a (2) bekezdésben említett adatok továbbítására szolgáló formanyomtatványt, amelyen fel kell tüntetni a továbbítás elmulasztásának következményeit.

(4) A bejelentő kitölti és aláírja a (3) bekezdésben meghatározott formanyomtatványokat. Ha a bejelentést elektronikus úton nyújtják be, meg kell felelnie az aláírás tekintetében az 57. cikk (3) bekezdése második albekezdésének.

17. cikk

A bejelentés átvétele

(1) Amikor az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdésében említett egyes igazgatási feladatokat ellátó nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal bejelentést vesz át, elektronikus úton megküldi az átvételi elismervényt és az alaprendelet 49. cikke (2) bekezdésének megfelelően továbbítja a bejelentést a Hivatalnak. Az átvételi elismervény tartalmazza a nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal által adott ügyiratszámot, a továbbított okiratok jellegét és számát és a nemzeti kirendeltségnél vagy fiókhivatalnál történő átvétel napját. A nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal a Hivatalnak megküldött átvételi elismervény egy példányát elektronikus vagy más úton továbbítja a bejelentőnek.

(2) Ha a Hivatal a bejelentőtől közvetlenül vagy valamelyik nemzeti kirendeltségen vagy fiókhivatalon keresztül bejelentést vesz át, akkor - az egyéb rendelkezések sérelme nélkül - ügyiratszámmal látja el a bejelentést tartalmazó okiratokat, megjelöli a Hivatal általi átvétel napját, és átvételi elismervényt ad ki a bejelentőnek. Az elismervény tartalmazza a Hivatal által adott ügyiratszámot, az átvett okiratok jellegét és számát, a Hivatal általi átvétel napját, valamint az alaprendelet 51. cikke értelmében vett bejelentés napját. Az átvételi elismervény egy példányát továbbítani kell ahhoz a nemzeti kirendeltséghez vagy fiókhivatalhoz, amelynek közvetítésével a Hivatal a bejelentést megkapta.

(3) Ha a Hivatal valamely fiókhivatal vagy nemzeti kirendeltség útján több mint egy hónappal a kérelmező által történt benyújtást követően veszi kézhez a kérelmet, az alaprendelet 51. cikke szerinti "kérelem kelte" nem lehet a kérelem - Hivatal részéről történt - kézhezvételének napjánál korábbi időpont, kivéve, ha a Hivatal kellő okirati bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kérelmező az alaprendelet 49. cikke (1) bekezdésének b) pontja és az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint értesítést küldött részére.

18. cikk

Az alaprendelet 50. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg az alaprendelet 50. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, értesíti a kérelmezőt az általa észlelt hiányosságokról azzal, hogy kizárólag az a nap minősülhet az említett rendelet 51. cikke szerinti kérelem keltének, amikor a megfelelő hiánypótló adatokat a Hivatal kézhez veszi.

(2) A kérelem kizárólag akkor felel meg az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott feltételnek, ha az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerinti első rendelkezés napját és országát feltüntetik, illetőleg - ilyen rendelkezés hiányában - nyilatkozatot tesznek arról, hogy ilyen rendelkezés nem történt.

(3) A kérelem kizárólag akkor felel meg az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének j) pontjában megállapított feltételnek, ha a fajtára vonatkozóan beadott bármely korábbi kérelemben megjelölt napot és országot - a kérelmező legjobb tudomása szerint - a következők tekintetében feltüntették:

a) valamelyik tagállamban vagy az Új Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójában (UPOV) tagsággal rendelkező országban a fajtára vonatkozóan benyújtott tulajdonjog iránti kérelem; valamint

b) a fajta hitelesítésre és forgalmazásra történő hivatalos elfogadása iránti kérelem, amennyiben a fajta hivatalos leírása a hivatalos elfogadás részét képezi.

19. cikk

Az alaprendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett feltételek

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg az e cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek vagy az e rendelet 16. cikkének, akkor a rendelet 17. cikkének (2) bekezdését alkalmazza, de hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, megjelölve annak határidejét. Ha a hiánypótlást a megjelölt határidőn belül nem teljesítik, a Hivatal az alaprendelet 61. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint haladéktalanul elutasítja a kérelmet.

(2) A kérelmező a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett bejelentőlapon vagy szakmai kérdőíven - adott esetben - a következő információkat tünteti fel:

a) a kérelmező személyazonossága és kapcsolattartási adatai, eljárásban részt vevő félként a 2. cikkben említettek szerinti megnevezése, valamint - adott esetben - az eljárási képviselő neve és címe;

b) amennyiben a kérelmező nem a nemesítő, a nemesítő neve és címe, valamint a közösségi növényfajta-oltalom kérelmezésére való jogosultsága;

c) azon nem, faj vagy alfaj tudományos neve, amelyhez a fajta tartozik, valamint annak közönséges neve;

d) a fajtanév, vagy ennek hiányában az ideiglenes megnevezés;

e) a fajta nemesítésének, illetve felfedezésének és kifejlesztésének helye, valamint a fajta fenntartása és szaporítása, többek között bármely olyan fajta vagy fajták jellemzőire, termesztésére vonatkozó információk, amelyek anyagát a fajta előállításához ismételten fel kell használni. A fajta előállításához ismételten felhasználandó anyag esetén a kérelmező, ha úgy kívánja, az anyagra vonatkozó információkat a Hivatal által a 86. cikk értelmében biztosított formanyomtatványon közölheti;

f) a fajta jellemzői, beleértve a 16. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett szakmai kérdőív alapján bizonyos jellemzők kifejeződési formáját is;

g) adott esetben a hasonló fajták és az azoktól való eltérések, amelyek a kérelmező véleménye szerint relevánsak a szakmai vizsgálat szempontjából;

h) a fajta megkülönböztetésében esetlegesen segítő további információk, beleértve a fajtát ábrázoló színes fényképeket és a szakmai vizsgálat során vizsgálandó növényanyagra vonatkozó egyéb információkat is;

i) adott esetben a géntechnológiával módosított jellemzők, amennyiben az érintett fajta a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének (2) bekezdése értelmében géntechnológiával módosított szervezet;

j) az a nap, amelyen a fajtaösszetevőknek vagy a fajta betakarított anyagának mások számára történő bármely értékesítése vagy első elidegenítése történt, a fajtának az Európai Unió területén, illetve egy vagy több harmadik országban történő hasznosítása céljából, vagy az alaprendelet 10. cikke szerinti újdonság értékelése céljából, illetőleg nyilatkozat arról, hogy erre az értékesítésre vagy első elidegenítésre még nem került sor;

k) a megkeresett hatóság megnevezése és az e rendelet 18. cikke (3) bekezdésében említett kérelmek ügyiratszáma;

l) a fajta számára megadott, hatályos nemzeti vagy regionális növényfajta-oltalom;

m) az érintett fajtára vonatkozóan fajtajegyzékbe történő felvétel vagy nyilvántartásba vétel céljából benyújtottak-e kérelmet, illetve hoztak-e határozatot a 68/193/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) 5. cikke, a 2002/53/EK tanácsi irányelv ( 3 ) 10. cikke, a 2002/55/EK tanácsi irányelv ( 4 ) 10. cikke és a 2014/97/EU bizottsági végrehajtási irányelv ( 5 ) 5. cikke alapján.

(3) A Hivatal az általa megjelölt határidőn belül bekérhet minden szükséges adatot és okiratot, valamint - szükség esetén - megfelelő rajzokat és fényképeket is a szakmai vizsgálat elvégzéséhez.

(4) Ha az érintett fajta a 2001/18/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint genetikailag módosított organizmus, a Hivatal felszólíthatja a kérelmezőt, hogy mutassa be a felhatalmazott hatóságok írásbeli tanúsítványának másolatát arról, hogy a fajtának az alaprendelet 55. és 56. cikkében foglaltak szerint történő szakmai vizsgálata az említett irányelv előírásai szerint nem jelent kockázatot a környezetre.

20. cikk

Az elsőbbség igénylése

Ha a kérelmező valamely kérelem vonatkozásában az alaprendelet 52. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint elsőbbségi jogot követel, és az e rendelet 18. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése szerint nem ez a kérelem a legkorábbi, a Hivatal kijelenti, hogy elsőbbség kizárólag a korábbi kérelemnek adható. Ha a Hivatal a kérelem benyújtásának időpontjára is kiterjedő elismervényt adott ki, s az nem a legkorábbi feltüntetett kérelem, az elsőbbség közölt időpontja semmisnek tekintendő.

21. cikk

Közösségi növényfajta-oltalomra való jogosultság az eljárások alatt

(1) Amikor az alaprendelet 98. cikkének (4) bekezdésében említett követelés iránt keresetet nyújtanak be a kérelmező ellen, és azt a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartásába bejegyzik, a Hivatal felfüggesztheti a kérelmezési eljárást. A Hivatal megjelölheti a napot, amelyen folytatni kívánja a függőben maradt eljárást.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett perben jogerős ítélet születik, vagy a per egyéb módon lezárul, és azt a közösségi növényfajta oltalmi jog iránti kérelmek nyilvántartásába bejegyzik, a Hivatal folytatja az eljárást. A Hivatal az eljárás folytatását korábbi időpontban is megkezdheti, de semmiképpen sem előbb, mint az (1) bekezdésben megjelölt nap.

(3) Ha a közösségi növényfajta-oltalomra való jogosultságot a Hivatal eljárása során más személyre érvényesen átruházzák, ez utóbbi sajátjaként folytathatja az első kérelmező kérelmének intézését, feltéve, hogy erről a Hivatalt a jogerős ítéletnek a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartásába történő bejegyzésétől számított egy hónapon belül értesíti. Az alaprendelet 83. cikkében előírt és az első kérelmező által már befizetett díjak a későbbi kérelmező által befizetettnek tekintendők.

2. szakasz

A szakmai vizsgálat lefolytatása

22. cikk

Határozat a vizsgálati iránymutatásokról

(1) Az igazgatási tanács a Hivatal elnökének javaslata alapján határozatot hoz a vizsgálati iránymutatásokról. A határozatban szereplő határidőket és növényfajtákat a 87. cikkben említett Hivatalos Közlönyben teszik közzé.

(2) Az igazgatási tanácsnak a vizsgálati iránymutatásokra vonatkozó határozata hiányában a Hivatal elnöke hozhat ideiglenes határozatot a tárgyban. Az ideiglenes határozat az igazgatási tanács határozata hatálybalépésének napján hatályát veszti. Ha a Hivatal elnökének ideiglenes határozata az igazgatási tanács határozatától eltér, az igazgatási tanács határozatát megelőzően megkezdett szakmai vizsgálatot nem érinti. Ha a körülmények úgy kívánják, az igazgatási tanács eltérően is rendelkezhet.

(3) A Hivatal által létrehozott vizsgálati iránymutatásokra vonatkozóan az igazgatási tanács által hozott határozat vagy a Hivatal elnöke által hozott, a (2) bekezdésben említett ideiglenes határozat hiányában a nemzetségek és fajok szerinti UPOV-iránymutatások alkalmazandóak. Ezen iránymutatások hiányában a növényfajta szakmai vizsgálatáért felelős illetékes hatóság által kidolgozott nemzeti iránymutatások alkalmazhatók, amennyiben a Hivatal elnöke egyetért azok alkalmazásával. Az illetékes hatóság megküldi ezen iránymutatásokat a Hivatalnak, amely azt közzéteszi a honlapján.

23. cikk

A Hivatal elnökére ruházott jogkör

(1) Ha az igazgatási tanács határozatot hoz a vizsgálati iránymutatásokról, a határozat részét képezi a Hivatal elnökének az a jogköre is, hogy egy fajtára vonatkozóan további jellemzőket és azok megjelölését is kérheti.

24. cikk

A vizsgálóhivatal értesítése a Hivatal által

Az alaprendelet 55. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Hivatal a fajtára vonatkozó alábbi okiratokat elektronikus formában küldi meg a vizsgálóhivatalnak:

a) a kérelemhez szükséges formanyomtatvány, a szakmai kérdőív és a kérelmező által benyújtott minden további olyan okirat, amely a szakmai vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat tartalmaz;

b) a kérelmező által e rendelet 86. cikkének megfelelően kitöltött formanyomtatványok;

c) azon az állításon alapuló kifogással kapcsolatos okiratok, hogy az alaprendelet 7, 8. és 9. cikkében megállapított feltételek nem állnak fenn.

25. cikk

A Hivatal és a vizsgálóhivatal közötti együttműködés

A vizsgálóhivatal szakmai vizsgálatért felelős alkalmazottai és a 8. cikk (1) bekezdése szerint kinevezett előadó a szakmai vizsgálat minden szakaszában együttműködnek egymással. Az együttműködésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a) a szakmai vizsgálat folyamatának figyelemmel kísérése, ideértve a vizsgálati parcellák és az előadó által a vizsgálatok során alkalmazott módszerek felügyeletét;

b) a Hivatal által végzett egyéb vizsgálatok sérelme nélkül adatszolgáltatás a vizsgálóhivatal részéről a fajtával történő minden korábbi rendelkezés részleteiről; valamint

c) a vizsgálóhivatal időszakos jelentése a Hivatalnak minden egyes termesztési időszakról.

26. cikk

A vizsgálati jelentések alakja

(1) Az alaprendelet 57. cikkében említett vizsgálati jelentést a vizsgálóhivatal felelős alkalmazottja írja alá, és a jelentés kifejezetten tudomásul veszi a Hivatalnak az említett rendelet 57. cikkének (4) bekezdése értelmében fennálló kizárólagos rendelkezési jogát.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a Hivatalhoz benyújtandó időszakos jelentésekre is megfelelően alkalmazandók. A vizsgálóhivatal közvetlenül a kérelmezőnek is kiadja minden egyes időszakos jelentés egy példányát.

27. cikk

Egyéb vizsgálati jelentések

(1) A Hivatal a valamelyik tagállamban az érintett növényfajtákkal kapcsolatban felelős hivatal által hivatalból, az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdése alapján elvégzett vagy még a még le nem zárt szakmai vizsgálat eredményein alapuló vizsgálati jelentést határozatának elfogadásánál kellő alapul veheti, feltéve, hogy:

a) a szakmai vizsgálatra benyújtott anyag mennyisége és minősége egyaránt megfelel az alaprendelet 55. cikkének (4) bekezdése szerint megállapított előírásoknak;

b) a szakmai vizsgálatot az igazgatási tanács által az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdése szerint végzett kijelöléssel, valamint az e rendelet 13. cikkének (1a) bekezdésében említett követelményekkel összhangban végezték, és azt az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. és 23. cikke értelmében kiadott vizsgálati iránymutatásoknak és a megadott általános utasításoknak megfelelően folytatták le;

c) a Hivatalnak alkalma volt az érintett szakmai vizsgálat lefolytatásának figyelemmel kísérésére; és

d) - amennyiben a zárójelentés nem azonnal hozzáférhető - az egyes termesztési időszakokra vonatkozó időszaki jelentéseket a vizsgálati jelentést megelőzően benyújtották a Hivatalhoz.

(2) Ha a Hivatal véleménye szerint az (1) bekezdésben említett vizsgálati jelentés a döntéshozatalhoz nem szolgál kellő alapul, a Hivatal - a kérelmezővel és az érintett vizsgálóhivatallal történő egyeztetést követően - az alaprendelet 55. cikkében megállapított eljárást követheti.

(3) A Hivatal és a tagállamok minden illetékes nemzeti növényfajta-hivatala kérésre adminisztratív segítséget nyújt a másiknak azzal, hogy a fajta különbözőségének, azonosságának és állandóságának vizsgálata céljából a fajtáról szóló összes vizsgálati jelentést rendelkezésére bocsátja. A fenti jelentés megküldéséért a Hivatal vagy az illetékes nemzeti növényfajta-hivatal meghatározott díjat számít fel, amelynek összegéről az érintett hivatalok állapodnak meg.

(4) Az UPOV-ban tagsággal rendelkező vagy a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS-megállapodás) részes harmadik országban vagy regionális szervezet területén elvégzett vagy még le nem zárt, hivatalos célból végzett szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentést a Hivatal határozathozatalhoz kellő alapnak tekintheti, amennyiben a szakmai vizsgálat megfelel a Hivatal és az említett harmadik ország vagy regionális szervezet illetékes hatósága közötti írásbeli megállapodásban megállapított feltételeknek. E feltételek között legalább a következők szerepelnek:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett, az anyagra vonatkozó feltételek;

b) az a feltétel, hogy a szakmai vizsgálatot az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. cikke alapján kiadott vizsgálati iránymutatásoknak vagy általános utasításoknak megfelelően folytatták le;

c) az a feltétel, hogy a Hivatalnak alkalma volt felmérni az adott harmadik országban vagy az adott regionális szervezet területén található létesítményeknek az érintett fajra irányuló szakmai vizsgálat elvégzésére való alkalmasságát;

d) az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti, a jelentések rendelkezésre állására vonatkozó feltételek;

e) az a feltétel, hogy a harmadik ország megfelelő tapasztalattal rendelkezik az érintett nemzetség vagy faj vizsgálatában; és

f) az a feltétel, hogy az írásbeli megállapodás az igazgatási tanács hozzájárulásával jöjjön létre.

(5) A Hivatal felkérheti az UPOV-ban tagsággal rendelkező vagy a TRIPS-megállapodásban részes harmadik ország vagy regionális szervezet illetékes hatóságát a szakmai vizsgálat lefolytatására, amennyiben a Hivatal és az adott illetékes hatóság között írásbeli megállapodás aláírására került sor, és amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) nincs lehetőség arra, hogy az adott fajra irányuló szakmai vizsgálatra az Európai Unión belüli vizsgálóhivatalban kerüljön sor, és a (4) bekezdésben említett szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentés nem áll rendelkezésre, illetve várhatóan nem fog rendelkezésre állni;

b) a (4) bekezdésben említett szakmai vizsgálat eredményeiről szóló vizsgálati jelentés várhatóan rendelkezésre fog állni, de a (4) bekezdésben a szakmai vizsgálat lefolytatására vonatkozóan megállapított feltételek nem teljesülnek.

(6) Az (5) bekezdésben említett írásbeli megállapodás az igazgatási tanács hozzájárulásával jön létre, az alábbi feltételek alapján:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett, az anyagra vonatkozó feltételek;

b) az a feltétel, hogy a szakmai vizsgálatot az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. cikke alapján kiadott vizsgálati iránymutatásoknak, illetve általános utasításoknak megfelelően folytatják le;

c) az a feltétel, hogy a Hivatalnak alkalma volt felmérni az adott harmadik országban vagy az adott regionális szervezet területén található létesítmények alkalmasságát az érintett fajjal kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére, valamint figyelemmel kísérni az érintett szakmai vizsgálatot;

d) az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti, a jelentések rendelkezésre állására vonatkozó feltételek;

e) az a feltétel, hogy a harmadik ország megfelelő tapasztalattal rendelkezik az érintett nemzetség vagy faj vizsgálatában.

3. szakasz

Fajtanév

28. cikk

A fajtanévre vonatkozó javaslat

A fajtanévre tett aláírt javaslatot a Hivatalhoz kell benyújtani egy példányban; -----.

A Hivatal a fajtanévre vonatkozó javaslat benyújtására szolgáló formanyomtatványt térítésmentesen bocsátja rendelkezésre.

Ha a fajtanévre vonatkozó javaslatot elektronikus úton nyújtják be, meg kell felelnie az aláírás tekintetében az e rendelet 57. cikke (3) bekezdése második albekezdésének.

29. cikk

A javaslat vizsgálata

(1) Ha nem csatolnak javaslatot a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéshez, vagy a javasolt fajtanevet a Hivatal nem hagyja jóvá, a Hivatal haladéktalanul közli ezt a kérelmezővel, és felszólítja őt javaslat vagy újabb javaslat benyújtására, továbbá jelzi a mulasztás jogkövetkezményeit.

(2) Ha a Hivatal az alaprendelet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti szakmai vizsgálat eredményének kézhezvételekor megállapítja, hogy a kérelmező a fajtanévre nem tett javaslatot, az említett rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében azonnal elutasítja a közösségi növényfajta-oltalom iránti kérelmet.

30. cikk

A fajtanévre vonatkozó iránymutatás

Az igazgatási tanács egységes és pontos kritériumokat megállapító iránymutatást fogad el az alaprendelet 63. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett fajtanév fajtamegjelölését gátló akadályok meghatározására.

II. FEJEZET

Kifogás

31. cikk

Kifogások benyújtása

(1) Az alaprendelet 59. cikke alapján emelt kifogás a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező neve és a kifogás tárgyát képező kérelem nyilvántartási száma;

b) a kifogást emelő személy, mint eljárásban részt vevő fél megnevezése az e rendelet 2. cikkében foglaltak szerint;

c) ha a kifogást emelő személy eljárási képviselőt bízott meg, az eljárási képviselő neve és címe;

d) az alaprendelet 59. cikkének (3) bekezdésében szereplő állítás, amelyen a kifogás alapul, valamint a kifogást alátámasztó körülmények, bizonyítékok és érvek felsorolása.

(2) Ha több kifogást is emeltek ugyanarra a közösségi növényfajta-oltalomra irányuló kérelemmel szemben, a Hivatal egyesített eljárásban is tárgyalhatja azokat.

32. cikk

Kifogások elutasítása

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a kifogás az alaprendelet 59. cikkének (1) és (3) bekezdésében vagy e rendelet 31. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak nem felel meg, illetőleg a kifogás alapján a kifogás tárgyát képező kérelem kielégítő módon nem azonosítható, a kérelmet mint elfogadhatatlant elutasítja, kivéve, ha a fenti hiányokat az általa megjelölt határidőn belül pótolják.

(2) Ha a Hivatal úgy találja, hogy a kifogás az alaprendelet vagy e rendelet egyéb rendelkezéseinek nem felel meg, a kérelmet mint elfogadhatatlant elutasítja, kivéve, ha e hiányokat a kifogás emelésére nyitva álló időszak lejárta előtt pótolják.

III. FEJEZET

A közösségi növényfajta-oltalom fenntartása

33. cikk

A jogosultnak az alaprendelet 64. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségei

(1) Annak érdekében, hogy a fajta változatlan állapotú folyamatos fennmaradásának értékeléséhez szükséges adatokat szolgáltathassák, a jogosult az alaprendelet 64. cikkének (3) bekezdése szerint lehetővé teszi az érintett fajta anyagának és a fajtaazonosságot őrző helynek vizsgálatát.

(2) A jogosult - annak érdekében, hogy az alaprendelet 64. cikkének (3) bekezdésében említett megfelelő intézkedések ellenőrzését lehetővé tegye - köteles írásbeli nyilvántartást vezetni.

34. cikk

Az oltalomban részesített fajta szakmai felülvizsgálata

Az alaprendelet 87. cikkének (4) bekezdése sérelme nélkül az oltalomban részesített fajta szakmai felülvizsgálatát az akkor érvényben levő vizsgálati irány mutatások alapján folytatják le, amikor a közösségi növényfajta-oltalmat az adott fajtára megadták. E rendelet 22. és 24-27. cikke a Hivatalra, a vizsgálóhivatalra és a jogosultra is megfelelően alkalmazandó.

35. cikk

A szakmai felülvizsgálat során felhasznált egyéb anyagok

Ha a jogosult az alaprendelet 64. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint nyújtotta be a fajta anyagát, a vizsgálóhivatal - a Hivatal egyetértésével - arról a parcelláról beszerzett egyéb anyagok elemzésével is felülvizsgálhatja a benyújtott anyagot, ahol a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más az anyagot előállítja, illetőleg amelyet az általa vagy hozzájárulásával más által forgalmazott anyagból nyertek, továbbá amelyet valamely tagállam hivatalos szervei jogkörüknél fogva szereztek be.

36. cikk

A fajtanevek módosításai

(1) Ha a fajtanevet az alaprendelet 66. cikke szerint módosítani kell, a Hivatal tájékoztatja a jogosultat annak jogalapjáról, határidőt tűz ki arra, hogy a jogosult a módosított fajtanévre megfelelő javaslatot nyújtson be, és közli, hogy amennyiben a jogosult ezt elmulasztja, a közösségi növényfajta-oltalom az említett rendelet 21. cikke alapján törölhető.

(2) Ha a módosított fajtanévre tett javaslatot a Hivatal nem hagyja jóvá, erről a jogosultat haladéktalanul tájékoztatja, határidőt tűz ki arra, hogy a jogosult megfelelő javaslatot nyújtson be, és közli, hogy amennyiben a jogosult ezt elmulasztja, a közösségi növényfajta-oltalom az alaprendelet 21. cikke alapján törölhető.

(3) E rendelet 31. és 32. cikke az alaprendelet 66. cikkének (3) bekezdése szerint emelt kifogásra is megfelelően alkalmazandó.

(4) Ha a fajtanév módosítására vonatkozó javaslatot elektronikus úton nyújtják be, meg kell felelnie az aláírás tekintetében az 57. cikk (3) bekezdése második albekezdésének.

IV. FEJEZET

A Hivatal által biztosítandó közösségi engedélyek

1. szakasz

Az alaprendelet 29. cikkének megfelelő kényszerengedélyek

37. cikk

Kényszerengedélyre vonatkozó kérelmek

(1) Az alaprendelet 29. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének értelmében a kényszerengedélyre vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a) a kérelmezőnek és az érintett fajta tárgyában kifogást emelő személynek, mint eljárásban részt vevő feleknek a megnevezése;

b) az érintett fajta vagy fajták fajtaneve és növényfaja;

c) javaslat arra, hogy a kényszerengedély milyen cselekménytípusokra terjedjen ki;

d) az érintett közérdeket megjelölő nyilatkozat, ideértve a részletes tényállást, a bizonyítékok tételeit, valamint az érintett közérdek alátámasztására szolgáló érveket;

e) az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett kérelem esetén azoknak a személyeknek a csoportjára tett javaslat, akikre a kényszerengedély kiterjedne, beleértve - az esettől függően - az adott személycsoportra vonatkozó sajátos követelményeket is;

f) a méltányos díjazásra és a díjazás kiszámításának alapjára vonatkozó javaslat.

(2) Az alaprendelet 29. cikke (5a) bekezdésében említett kényszerengedélyre vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező szabadalmijog-birtokosnak és az érintett fajta tárgyában kifogást emelő személynek mint eljárásban részt vevő feleknek a megnevezése;

b) az érintett fajta vagy fajták fajtaneve és növényfaja;

c) a szabadalom számát feltüntető szabadalmi tanúsítvány(ok) elektronikus példánya és a biotechnológiai találmány szabadalmaztatására vonatkozó kérelem, valamint a szabadalmat engedélyező hatóság vagy hatóságok;

d) javaslat arra, hogy a kényszerengedély milyen cselekménytípusokra terjedjen ki;

e) a méltányos díjazásra és a díjazás kiszámításának alapjára vonatkozó javaslat;

f) arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a biotechnológiai találmány miért jelent számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést az oltalomban részesített fajtához képest, ideértve a részletes tényállást, a bizonyítékok tételeit, valamint a kérelem alátámasztására szolgáló érveket;

g) az engedély területi hatályára vonatkozó javaslatot, amely nem haladhatja meg a c) pontban említett szabadalom területi hatályát.

(3) Az alaprendelet 29. cikke (5a) bekezdésének második albekezdésében említett keresztengedélyre vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező szabadalmi jog birtokosnak és az érintett fajta tárgyában kifogást emelő személynek, mint eljárásban részt vevő feleknek a megnevezése;

b) az érintett fajta vagy fajták fajtaneve és növényfaja;

c) a szabadalom számát feltüntető szabadalmi tanúsítvány(ok) elektronikus példánya és a biotechnológiai találmány szabadalmaztatására vonatkozó kérelem, valamint a szabadalmat engedélyező hatóság vagy hatóságok;

d) az azt feltüntető hivatalos dokumentum, hogy a növényfajta-oltalom jogosultja kényszerengedélyt kapott egy szabadalmaztatott biotechnológiai találmányra;

e) javaslat arra, hogy a keresztengedély milyen cselekménytípusokra terjedjen ki;

f) a méltányos díjazásra és a díjazás kiszámításának alapjára vonatkozó javaslat;

g) a keresztengedély területi hatályára vonatkozó javaslat, amely nem haladhatja meg a c) pontban említett szabadalom területi hatályát.

(4) A kényszerengedélyre vonatkozó kérelemhez csatolni kell az azt tanúsító dokumentumokat, hogy a kérelmező sikertelenül próbált szerződéses engedélyt beszerezni a növényfajta-oltalom jogosultjától. Ha az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti kényszerengedély kérelmezője a Bizottság vagy valamelyik tagállam, a Hivatal vis maior esetén eltekinthet ennek a feltételnek a teljesítésétől.

(5) A (4) bekezdés értelmében a szerződéses engedély iránti kérelem sikertelen, ha:

a) a szemben álló jogosult ésszerű időn belül nem adott végleges választ a fenti jogot kérelmező személynek; vagy

b) a szemben álló jogosult visszautasította a szerződéses engedélyt kérelmező személy kérelmét; vagy

c) a szemben álló jogosult nyilvánvalóan ésszerűtlen alapfeltételek mellett ajánlott engedélyt az ezt kérő személynek, ideértve a fizetendő jogdíj feltételeit is, vagy olyan feltételek mellett, amelyek összességüket tekintve nyilvánvalóan ésszerűtlenek.

38. cikk

A kényszerengedély iránti kérelem vizsgálata

(1) A szóbeli eljárás és a bizonyítékok felvétele elvben együtt, egy meghallgatás keretében történik.

(2) További meghallgatások kérése nem elfogadható, kivéve, ha a kérés olyan körülményen alapul, amely a meghallgatás során vagy azt követően módosult.

(3) Határozathozatal előtt a Hivatal a szerződéses engedélyre vonatkozóan peren kívüli egyezségre hívja fel az érintett feleket. A Hivatal szükség esetén javaslatot is tesz a peren kívüli egyezségre.

39. cikk

A közösségi növényfajta-oltalom birtoklása az eljárás tartama alatt

(1) Ha az alaprendelet 98. cikkének (1) bekezdésében említett követelés tárgyában a jogosult ellen benyújtott keresetet jegyeznek be a közösségi növényfajta-oltalom nyilvántartásába, a Hivatal a kényszerengedély megadása tárgyában folytatott eljárást felfüggesztheti. A Hivatal a fenti kereset tárgyában hozott jogerős ítéletnek vagy a per egyéb lezárásának a jelzett nyilvántartásba történő bejegyzéséig az eljárást nem folytatja.

(2) Ha a Hivatal köteles a közösségi növényfajta-oltalmat átruházni, az új jogosult a kérelmező kérelmére félként csatlakozik az eljáráshoz, ha a kérelmező - attól számított két hónapon belül, hogy a Hivatal értesítését az új jogosult nevének a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába történő bejegyzéséről kézhez vette - az új jogosulttól az engedélyt sikertelenül kérte. A kérelmező beadványához csatolni kell a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékot a kérelmező eredménytelen kísérletéről, valamint szükség esetén az új jogosult magatartásáról.

(3) Az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett kérelem esetében az új jogosult félként csatlakozik az eljáráshoz. E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

40. cikk

A kérelem tárgyában hozott határozat tartalma

Az írásbeli határozatot a Hivatal elnöke írja alá. A határozat a következőket tartalmazza:

a) nyilatkozat arról, hogy a határozatot a Hivatal hozta;

b) a határozathozatal napja;

c) az eljárásban részt vevő bizottsági tagok neve;

d) az eljárásban részt vevő felek és eljárási képviselőik neve;

e) utalás az igazgatási tanács szakvéleményére;

f) a határozat tárgyát képező kérdésekről szóló nyilatkozat;

g) a tényállás összefoglalása;

h) a határozat indokolása;

i) a Hivatal rendelkezése; a rendelkezés szükség esetén tartalmazza a kényszerengedélyre vonatkozóan kikötött cselekményeket, azok sajátos feltételeit és a személyek kategóriáját, beleértve - adott esetben - a kategóriára vonatkozó különleges követelményeket is.

41. cikk

Kényszerengedély megadása

(1) Az alaprendelet 29. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése értelmében a kényszerengedély megadására vonatkozó határozat tartalmaz egy nyilatkozatot az érintett közérdekről.

(2) A közérdek fennállását különösen a következők támaszthatják alá:

a) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme;

b) a piac különleges jellemzőkkel rendelkező anyaggal való ellátásának szükségessége;

c) a tökéletesített fajták további nemesítésére irányuló ösztönzés fenntartásának szükségessége.

(3) Az alaprendelet 29. cikkének (5a) bekezdése értelmében vett kényszerengedély megadására vonatkozó határozat tartalmaz egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a találmány miért jelent számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést. A következők különösen alátámaszthatják azt, hogy a találmány miért jelent számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést az oltalomban részesített fajtához képest:

a) a termesztési technikák javítása;

b) a környezet javítása;

c) a genetikai szempontú biológiai sokféleség használatának megkönnyítésére szolgáló technikák javítása;

d) a minőség javítása;

e) a terméshozam javítása;

f) az ellenálló képesség javítása;

g) a különleges klimatikus és/vagy környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás javítása.

(4) A kényszerengedély nem kizárólagos engedély.

(5) A kényszerengedély kizárólag a vállalkozásnak azzal a részével együtt engedményezhető, amely azt hasznosítja, illetve - az alaprendelet 29. cikkének (5) bekezdésében megállapított körülmények esetén - az alapvető származtatott fajtára vonatkozó jogok engedményezésével együtt.

42. cikk

A kényszerengedélyben részesült személyre vonatkozó feltételek

(1) Az alaprendelet 29. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb feltételek sérelme nélkül a kényszerengedélyben részesült személynek a kényszerengedély felhasználásához megfelelő pénzügyi és műszaki kapacitással kell rendelkeznie.

(2) A határozatban a kényszerengedélyre vonatkozóan megállapított feltételeknek való megfelelés az alaprendelet 29. cikkének (4) bekezdése értelmében vett "körülménynek" minősül.

(3) A Hivatal gondoskodik arról, hogy a kényszerengedélyben részesült személy közösségi növényfajta-oltalom megsértése címén ne indíthasson keresetet, kivéve, ha a jogosult az erre irányuló kérelmet követő két hónapon belül megtagadta vagy elmulasztotta a keresetindítást.

43. cikk

Az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti különleges követelményeknek megfelelő személyek kategóriája

(1) Az a kényszerengedélyt felhasználni szándékozó személy, aki az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében foglalt különleges követelményeknek megfelelő személyek kategóriájába tartozik, e szándékát köteles ajánlott, tértivevényes levélben küldött nyilatkozatban a Hivatal és a jogosult tudomására hozni. A nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) az e rendelet 2. cikke alapján eljárásban részt vevő félként meghatározott személyek neve és címe;

b) a különleges követelményeknek megfelelő tények megállapítása;

c) az elvégzendő cselekményeket előíró nyilatkozat; és

d) annak szavatolása, hogy a szóban forgó személy a kényszerengedély érvényesítéséhez rendelkezik megfelelő pénzügyi forrásokkal, valamint információkkal a műszaki kapacitásáról.

(2) Kérésre a Hivatal bejegyez egy személyt a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába, ha az adott személy az (1) bekezdésben említett nyilatkozat feltételeit teljesítette. Azt megelőzően nem jogosult a kényszerengedély felhasználására. A bejegyzést az említett személlyel és a jogosulttal közölni kell.

(3) A 42. cikk (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó az e cikk (2) bekezdése alapján a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába bejegyzett személyre. A jogsértés tárgyában lefolytatott törvényes eljárás ítélettel vagy egyéb módon történő befejezése a bejegyzett vagy bejegyzendő többi személyre nézve is irányadó.

(4) A (2) bekezdésben említett bejegyzés kizárólag azon az alapon törölhető, ha a kényszerengedély megadásáról szóló határozatban megjelölt különleges feltételek vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott pénzügyi vagy műszaki kapacitás több mint egy évvel a kényszerengedély megadását követően, és az erről szóló határozatban megjelölt határidőn belül megváltozott. A bejegyzés törlését a bejegyzett személlyel és a jogosulttal közölni kell.

2. szakasz

Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hasznosítási jogok

44. cikk

Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hasznosítási jogok

(1) Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdésében említett, az új jogosulttól nem kizárólagos szerződéses hasznosítási jogot igénylő kérelmet a régi jogosultnak két hónapon belül, a hasznosítási jog címzettjének pedig négy hónapon belül kell benyújtania attól számítva, hogy a Hivatalnak az új jogosult nevének a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába történt bejegyzéséről szóló értesítését kézhez vették.

(2) Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerint adandó hasznosítási jog iránti kérelemhez csatolni kell az e cikk (1) bekezdésben említett sikertelen kérés megtörténtét tanúsító dokumentumokat. Az e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint (5) bekezdése, továbbá a 38. cikke, a 39. cikk (3) bekezdése, a 40. cikke az f) pont kivételével, a 41. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint 42. cikke megfelelően alkalmazandó.

III. CÍM

ELJÁRÁS A FELLEBBEZÉSI TANÁCS ELŐTT

45. cikk

A fellebbezés tartalma

A fellebbezésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a fellebbező fél mint a fellebbezési eljárásban részt vevő fél megnevezése a 2. cikknek megfelelően, valamint - amennyiben a fellebbező fél megbízott eljárási képviselőt - az eljárási képviselő neve és címe;

b) a fellebbezéssel megtámadott határozat ügyiratszáma és az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a fellebbező fél mennyiben kívánja a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését.

46. cikk

A fellebbezés átvétele

Amikor a Hivatal a fellebbezést átveszi, azt a fellebbezési eljárásra vonatkozó ügyiratszámmal látja el, rögzíti a Hivatal által történő átvétel időpontját, és értesíti a fellebbező felet a fellebbezés indokainak előterjesztésére megállapított határidőről; ennek az értesítésnek az elmaradására kifogásként nem lehet hivatkozni.

47. cikk

Félként való részvétel a fellebbezési eljárásban

(1) A Hivatal a fellebbezés nyilvántartási számmal, valamint a kézhezvétel napjának feltüntetésével ellátott példányát azonnal továbbítja a Hivatal előtti eljárásban részt vett felek részére.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárásban részt vett felek a fellebbezési beadvány továbbításától számított két hónapon belül a fellebbezési eljáráshoz félként csatlakozhatnak.

48. cikk

A Hivatal szerepe

(1) A Hivatalnak az alaprendelet 70. cikke (1) bekezdésében említett testülete és a fellebbezési tanács elnöke belső előkészítő intézkedések útján biztosítja, hogy a fellebbezési tanács az áttételt követően azonnal megvizsgálhassa az ügyet; az elnök az ügy áttételét megelőzően a fenti rendelet 46. cikkének (2) bekezdése szerint kijelöli a két másik tagot és kinevezi az előadót.

(2) A Hivatalnak az alaprendelet 70. cikke (1) bekezdésében említett testülete az ügy áttételét megelőzően a fellebbezési eljárásban részt vevő egyik fél által kézhez vett okmányokat a másik fél részére is haladéktalanul továbbítja.

(3) A Hivatal elnöke az ügy áttételét megelőzően intézkedik a 89. cikkben említett adatok közzétételéről.

49. cikk

A fellebbezés elutasítása elfogadhatatlanság miatt

(1) Ha a fellebbezés nem felel meg az alaprendelet rendelkezéseinek, különösen annak 67., 68. és 69. cikkének vagy e rendelet rendelkezéseinek, különösen 45. cikkének, a fellebbezési tanács értesíti erről a fellebbezőt és - amennyiben lehetséges - felszólítja, hogy a hiányosságokat az általa megjelölt határidőn belül pótolja. Ha a fellebbezést a határidőn belül nem egészítik ki, a fellebbezési tanács azt, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

(2) Ha a Hivatal olyan határozata ellen nyújtanak be fellebbezést, amellyel szemben az alaprendelet 74. cikke szerint ugyancsak fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezési tanács a fellebbezést a fellebbező hozzájárulásával keresetként haladéktalanul felterjeszti az Európai Közösségek Bíróságához; ha a fellebbező ehhez nem járul hozzá, a fellebbezési tanács, mint elfogadhatatlant, elutasítja a fellebbezést. Ha a fellebbezést felterjesztik a Bírósághoz, a fellebbezést úgy kell tekinteni, mintha azt a Hivatal által történt átvétel - e rendelet 46. cikke szerint meghatározott - napján nyújtották volna be a Bírósághoz.

50. cikk

Szóbeli eljárás

(1) Az ügy áttételét követően a fellebbezési tanács elnöke a fellebbezési eljárásban részt vevő feleket az alaprendelet 77. cikkének rendelkezései szerint haladéktalanul beidézi a szóbeli eljárásra, és felhívja figyelmüket az e rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra.

(2) A szóbeli eljárást és a bizonyítást lehetőleg egy tárgyalás keretében kell lefolytatni.

(3) A további tárgyalások iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha az azt alátámasztó körülmények a tárgyalás folyamán vagy azt követően merülnek fel.

51. cikk

A fellebbezések vizsgálata

Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a Hivatal előtt folyó eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a fellebbezési eljárásra is; e tekintetben az eljárásban részt vevő feleket úgy kell tekinteni, mintha a fellebbezési eljárásban részt vevő felek lennének.

51a. cikk

Több fellebbezés

(1) Ha egy határozat ellen több fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezések vizsgálhatók ugyanazon eljárás keretében.

(2) Ha a határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket azonos összetételű tanácsnak kell vizsgálnia, a tanács egyesített eljárás keretében tárgyalhatja a fellebbezéseket.

52. cikk

A fellebbezés tárgyában hozott határozat

(1) A fellebbezés tárgyában hozott határozatot a szóbeli eljárás lezárását követő három hónapon belül írásban, a 64. cikk (3) bekezdésében meghatározott bármilyen úton megküldik a fellebbezési eljárásban részt vevő feleknek.

(2) A határozatot a fellebbezési tanács elnöke és a 48. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt előadó írja alá. A határozat a következőket tartalmazza:

a) az arra vonatkozó kijelentés, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;

b) a határozathozatal napja;

c) a fellebbezési tanácsak fellebbezési eljárásban részt vett elnökének és többi tagjának neve;

d) a fellebbezési eljárásban részt vett felek és eljárási képviselőik neve;

e) a határozat tárgyát képező kérdésekről szóló nyilatkozat;

f) a tényállás összefoglalása;

g) a határozat indokolása;

h) a fellebbezési tanács rendelkezése, ideértve - szükség esetén - a költségek megítélését, illetve a díjak visszatérítését.

(3) A fellebbezési tanács írásbeli határozata mellett fel kell tüntetni a további fellebbezés lehetőségére utaló tájékoztatást az annak benyújtására rendelkezésre álló határidővel együtt. A fellebbezési eljárásban részt vevő felek nem hivatkozhatnak e tájékoztatás elmaradására.

IV. CÍM

AZ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Határozatok, értesítések és okiratok

53. cikk

Határozatok

(1) A Hivatal határozatain fel kell tüntetni a Hivatal elnöke által az alaprendelet 35. cikkének megfelelően szabályszerűen felhatalmazott alkalmazott nevét és aláírását.

(2) Ha a Hivatal szóbeli eljárást tart, a határozat szóban is meghozható. Ezt követően az írásos határozatot a 64. cikk szerint kézbesíteni kell az eljárásban részt vevő feleknek.

(3) A Hivatal azon határozataiban, amelyek az alaprendelet 67. cikke értelmében fellebbezéssel megtámadhatók, illetőleg az alaprendelet 74. cikke értelmében közvetlen keresettel megtámadhatóak, fel kell hívni a figyelmet e lehetőségre, és közölni kell a fellebbezés vagy közvetlen kereset benyújtására rendelkezésre álló határidőrt. Az eljárásban részt vevő felek e tájékoztatás elmaradására kifogásként nem hivatkozhatnak.

(4) A Hivatal határozataiban előforduló nyelvi, elírási és más nyilvánvaló hibákat ki kell javítani.

(5) A Hivatal a mulasztásnak betudható, nyilvánvaló eljárási hibát tartalmazó bejegyzést törli a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásából, illetve az ilyen hibát tartalmazó határozatot visszavonja.

53a. cikk

Semmissé nyilvánítási és törlési eljárás

(1) A Hivatal az alaprendelet 20. cikkében említett semmissé nyilvánítási, illetve a 21. cikkében említett törlési eljárást indíthat, ha komoly kétségek merülnek fel az okirat érvényességét illetően. Ilyen eljárást a Hivatal a saját kezdeményezésére vagy kérelem alapján kezdeményezhet.

(2) Az alaprendelet 20. cikkében említett semmissé nyilvánítási, vagy a 21. cikkében említett törlési eljárásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a jogcím érvényességét illetően komoly kétségeket felvető bizonyítékokat és tényeket, és a kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a semmissé nyilvánítani vagy törölni kért bejegyzés tekintetében:

i. a közösségi növényfajta-oltalom nyilvántartási száma;

ii. a közösségi növényfajta-oltalom jogosultjának neve és címe;

b) a kérelem alapját képező indokok tekintetében:

i. a semmissé nyilvánítási vagy törlési eljárás megindítása iránti kérelem alapját képező indokok közlése;

ii. a fenti indokok alátámasztására előterjesztett tények, bizonyítékok és érvek feltüntetése;

c) a kérelmet előterjesztő személy neve és címe, valamint - amennyiben megbízott eljárási képviselőt - e képviselő neve és címe.

(3) A Hivatal által a (2) bekezdésben említett kérelem elutasítása tárgyában hozott bármely határozatot továbbítani kell a kérelmet előterjesztő személynek és a közösségi növényfajta-oltalom jogosultjának.

(4) A Hivatal nem veszi figyelembe az általa kitűzött határidőn kívül benyújtott írásbeli beadványokat, okiratokat, illetve azok részeit.

(5) A Hivatal által közösségi növényfajta-oltalom semmissé nyilvánítása vagy törlése tárgyában hozott bármely határozatot közzé kell tenni a 87. cikkben említett Hivatalos Közlönyben.

54. cikk

Közösségi növényfajta-oltalmi okirat

(1) Ha a Hivatal megadja a közösségi növényfajta-oltalmat, akkor az erről szóló határozattal együtt közösségi növényfajta-oltalmi okiratot ad ki bizonyítékként.

Ezt az okiratot a Hivatal állítja ki digitális dokumentum formájában az oltalom jogosultja vagy eljárási képviselője részére.

(2) A Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi okiratot az Európai Uniónak a jogosult által megjelölt hivatalos nyelvén vagy nyelvein adja ki.

(3) A Hivatal az okiratról kérelemre másolatot ad ki a jogosult részére, ha megállapítja, hogy az eredeti okirat elveszett vagy megsemmisült.

55. cikk

Értesítések

Eltérő rendelkezés hiányában a Hivatal, illetve a vizsgálóhivatal értesítésein mindig fel kell tüntetni az eljáró alkalmazott nevét.

56. cikk

Meghallgatási jog

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a határozat a kért feltételek szerint nem hozható meg, az észlelt hiányosságokat közli az eljárásban részt vevő féllel, és a felet a hiányosságok pótlására hívja fel az általa szabott határidőn belül. Ha az észlelt és közölt hiányosságokat kellő időben nem orvosolják, a Hivatal folytatja a határozathozatali eljárást.

(2) Ha a Hivatal valamelyik eljárásban részt vevő féltől észrevételeket kap, azokat a többi eljárásban részt vevő féllel is közli, és ha szükségesnek ítéli, felhívja a többi felet, hogy az általa szabott időn belül válaszoljanak azokra. Ha a választ kellő időben nem kapja meg, a Hivatal a később kézhez vett okiratokat figyelmen kívül hagyja.

57. cikk

Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott dokumentumok

(1) Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott dokumentumokat postai úton, személyesen vagy elektronikus úton adják be.

Az elektronikus úton történő benyújtással kapcsolatos részletes előírásokat a Hivatal elnöke határozza meg.

(2) Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott dokumentum kézhezvétele napjának az a nap minősül, amikor az megérkezik a Hivatal helyiségeibe, illetve az elektronikus úton benyújtott dokumentumok esetében, amikor a Hivatal elektronikus úton megkapja a dokumentumot.

(3) Az eljárásban részt vevő feleknek vagy eljárási képviselőiknek az általuk benyújtott összes dokumentumot - a mellékletben csatolt dokumentumok kivételével - alá kell írniuk.

Ha egy dokumentumot elektronikus úton nyújtanak be a Hivatalhoz, a feladó nevének feltüntetése, valamint a felhasználónév és a jelszó sikeres megadásából álló elektronikus hitelesítés az aláírással egyenértékűnek minősül.

(4) Ha a dokumentumot nem szabályszerűen írták alá, vagy ha a kézhez vett dokumentum nem teljes vagy olvashatatlan, illetve ha a Hivatalnak kétségei támadnak a dokumentum hitelességével kapcsolatban, a Hivatal ennek megfelelően értesíti, valamint felszólítja a feladót a (3) bekezdés szerint aláírt eredeti dokumentum vagy az eredeti dokumentum másolatának egy hónapon belüli benyújtására.

Amennyiben a felszólításnak a megjelölt határidőn belül eleget tesznek, az aláírt dokumentum vagy az eredeti dokumentum újra benyújtott másolata kézhezvételének időpontja számít az első dokumentum kézhezvétele időpontjának. Ha a felszólításnak a megjelölt határidőn belül nem tesznek eleget, a dokumentum nem tekinthető beérkezettnek.

(5) Az eljárásban részt vevő fél által benyújtott dokumentumot elektronikus úton vagy papíralapon továbbítani kell a többi félnek és az érintett vizsgálóhivatalnak.

Papíralapú beadványok esetén az eljárással, két vagy több közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéssel, illetve hasznosítási joggal kapcsolatos dokumentumokat megfelelő számú példányban kell benyújtani. A hiányzó példányokat az érintett fél költségére kell benyújtani.

58. cikk

Okirati bizonyíték

(1) A nem a Hivatal által hozott jogerős ítéletek és határozatok okirati bizonyítékait vagy az eljárásban érintett fél által benyújtandó egyéb okirati bizonyítékokat elegendő digitális dokumentum vagy nem hitelesített másolat formájában beadni.

(2) Ha a Hivatalnak kétségei támadnak az (1) bekezdésben említett bizonyíték hitelességét illetően, az eredeti dokumentum vagy hitelesített másolatának benyújtását kérheti.

II. FEJEZET

Szóbeli eljárás és bizonyítás

59. cikk

Beidézés szóbeli eljárásra

(1) A peres feleket az alaprendelet 77. cikkében foglaltak szerint idézik be a szóbeli eljárásra, és felhívják figyelmüket e cikk (2) bekezdésére. Az idézést legalább egy hónappal a szóbeli eljárás kitűzött időpontja előtt küldik meg a peres feleknek, kivéve, ha a felek és a Hivatal rövidebb határidőben állapodnak meg.

(2) Ha a Hivatal előtt tartandó szóbeli eljárásra szabályosan beidézett peres fél nem tesz eleget az idézésnek, az eljárás nélküle is lefolytatható.

60. cikk

A Hivatal által végzett bizonyítás

(1) Ha a Hivatal szükségesnek tartja a peres felek, tanúk vagy szakértők szóbeli meghallgatását, illetőleg szemle tartását, erről határozatot hoz, megjelölve a bizonyítás tervezett eszközeit, a bizonyítandó lényeges tényeket, valamint a meghallgatás vagy a szemle napját, időpontját és helyét. Ha egy peres fél tanúk vagy szakértők meghallgatását igényli, a Hivatal határozatában meg kell jelölni azt a határidőt, amíg a kérelmet előterjesztő peres félnek a Hivatal tudomására kell hoznia a részéről meghallgatni kívánt tanúk és szakértők nevét és címét.

(2) A peres fél, a tanúk vagy a szakértők vallomástételre szóló idézését legalább egy hónappal előre megküldik a peres felek, a tanúk és a szakértők részére, kivéve, ha a Hivatal és az említettek rövidebb határidőben állapodnak meg. Az idézés a következőket tartalmazza:

a) az (1) bekezdésben említett határozat kivonata, benne különösen az elrendelt vizsgálat napja, időpontja és hely, valamint azoknak a tényeknek a megjelölése, amelyekre vonatkozóan az eljárásban részt vevő feleket, a tanúkat és a szakértőket meghallgatják;

b) a peres felek neve és azoknak a jogoknak a jellemzői, amelyekre a tanúk és szakértők a 62. cikk (2), (3) és (4) bekezdése értelmében hivatkozhatnak;

c) figyelemfelhívás arra, hogy a peres fél, a tanú vagy a szakértő kérheti, hogy meghallgatását az állandó lakóhelye szerinti ország illetékes bírói vagy egyéb hatósága folytassa le, és azt a kérelmet, hogy nevezett tájékoztassa a Hivatalt megjelenési készségéről a Hivatal által megállapított határidőn belül.

(3) A peres felet, a tanút és a szakértőt meghallgatása előtt tájékoztatják, hogy a Hivatal felkérheti az említettek állandó lakóhelye szerinti ország illetékes bírói vagy egyéb hatóságát, hogy eskü alatt vagy más kötelező erejű formában ismételjen vizsgálja meg azok tanúvallomását.

(4) A tanú vagy szakértő illetékes bírói vagy egyéb hatóság előtt történő meghallgatásáról a peres feleket tájékoztatni kell. A peres felek jogosultak jelen lenni és - közvetlenül vagy a hatóság közvetítésével - a vallomást tevő peres felekhez, tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézni.

61. cikk

Szakértők megbízása

(1) A Hivatal határoz arról, hogy az általa megbízott szakértő milyen formában nyújtsa be jelentését.

(2) A szakértői megbízás a következőket tartalmazza:

a) a szakértő feladatának pontos leírása;

b) a jelentés benyújtására megállapított határidő;

c) a peres felek neve;

d) azoknak a jogoknak az ismertetése, amelyekre a 62. cikk (2), (3) és (4) bekezdése értelmében hivatkozhat.

(3) A Hivatal attól a vizsgálóhivataltól, amely az érintett fajta szakmai vizsgálatát végezte, kérheti, hogy a szakértői jelentéshez bocsássa rendelkezésre a megjelölt anyagokat. A Hivatal szükség esetén az eljárásban részt vevő felektől vagy harmadik személyektől is kérhet anyagokat.

(4) Minden írásbeli jelentés másolatát, illetőleg ha szükséges, fordítását az eljárásban részt vevő felek rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az eljárásban részt vevő felek a szakértővel szemben kifogást emelhetnek. Az alaprendelet 48. cikkének (3) bekezdése és 81. cikkének (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(6) A Hivatal által megbízott szakértőre a 13. cikk (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó. A Hivatal, amikor megbízza a szakértőt, tájékoztatja az adatok bizalmas kezelésének követelményéről.

62. cikk

A bizonyítás költségei

(1) A bizonyítás feltételéül szabható, hogy az annak foganatosítását kérő fél a Hivatalnál helyezzen letétbe a Hivatal által az előzetes költségbecslés alapján meghatározott bizonyos összeget.

(2) A Hivatal által beidézett és a Hivatal előtt megjelenő tanúk és szakértők utazási és tartózkodási költségeik megtérítésére jogosultak. A Hivatal biztosíthat számukra előleget.

(3) A (2) bekezdés alapján költségtérítésre jogosult tanúk fizetéskiesés címén megfelelő kártalanításra is jogosultak, továbbá a szakértők - a vizsgálóhivatalok alkalmazottain kívül - munkájukért díjazásra tarthatnak igényt. Ezek kifizetését a tanúknak a tanúmeghallgatás után, a szakértőknek pedig feladatuk teljesítését követően kell elvégezni.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján esedékes, az I. mellékletben megállapított részletes szabályok és fokozatok szerinti összegek kifizetését a Hivatal végzi.

A tanúk vagy szakértők szóbeli meghallgatását kérő fél - a költségek megosztása és meghatározása tárgyában az 52. cikk alapján hozott határozatra is figyelemmel - megtéríti a bizonyítás költségeit a Hivatal részére.

63. cikk

A szóbeli eljárás és a bizonyítás jegyzőkönyve

(1) A szóbeli eljárás és a tanúmeghallgatás jegyzőkönyvében rögzíteni kell a szóbeli eljárás és a bizonyítás leglényegesebb tényeit, az eljárásban részt vevő felek lényegi megállapításait, az eljárásban részt vevő felek, a tanúk és a szakértők vallomását, valamint a szemle eredményét. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Hivatal megjelent tisztviselőinek, a megjelent feleknek, eljárási képviselőiknek, valamint tanúknak és szakértőknek a nevét is.

(2) A tanú, a szakértő vagy az eljárásban részt vevő fél vallomásáról készült jegyzőkönyvet felolvassák, vagy az említetteknek ellenőrzésre átadják. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy ez az előírás teljesült, valamint azt, hogy a vallomást tevő személy jóváhagyta a jegyzőkönyvet. Ha jóváhagyását nem adta meg, kifogásait írásban kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, valamint a szóbeli eljárást vagy tanúmeghallgatást vezető személy írja alá.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát, valamint - szükség esetén - fordítását az eljárásban részt vevő feleknek át kell adni.

III. FEJEZET

Iratkézbesítés

64. cikk

A kézbesítésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A Hivatal előtt folyó eljárás során a Hivatal által az eljárásban részt vevő valamelyik fél részére történő iratkézbesítés digitális dokumentum formájában, nem hitelesített másolat formájában, kinyomatott formában vagy az eredeti dokumentum formájában történik. Az eljárásban részt vevő egyéb felektől származó dokumentumok kézbesíthetők nem hitelesített másolat formájában.

(2) Ha egy vagy több eljárásban részt vevő fél eljárási képviselőt bízott meg, a kézbesítés a képviselő részére az (1) bekezdés rendelkezései szerint történik.

(3) A kézbesítésre az alábbiak valamelyike útján kerül sor:

a) elektronikus úton vagy bármely más műszaki eszközzel a 64a. cikknek megfelelően;

b) postai úton a 65. cikknek megfelelően;

c) személyes kézbesítés útján a 66. cikknek megfelelően;

d) közzététel útján a 67. cikknek megfelelően.

(4) Az alaprendelet 79. cikke szerint kézbesítendő intézkedéseket tartalmazó dokumentumok vagy másolataik kézbesítése a Hivatal elnöke által meghatározandó elektronikus úton vagy postai úton, tértivevényes ajánlott levélben történik.

64a. cikk

Elektronikus úton vagy bármely más műszaki eszközzel történő kézbesítés

(1) Az elektronikus úton történő kézbesítés esetén a kézbesítendő dokumentum digitális másolatának továbbításával történik. A kézbesítés azon a napon tekintendő megtörténtnek, amikor a címzett megkapta a tájékoztatást. A Hivatal elnöke meghatározza az elektronikus úton történő kézbesítés részleteit.

(2) Amennyiben a kézbesítés elektronikus úton történik, az eljárásban részt vevő fél, ideértve az eljárási képviselőjét is, elektronikus címet ad meg a Hivatalnak valamennyi hivatalos kommunikáció céljára.

(3) A Hivatal elnöke meghatározza az egyéb műszaki kommunikációs eszközzel történő kézbesítés részleteit.

65. cikk

Postai kézbesítés

(1) A Közösség területén állandó lakhellyel vagy székhellyel nem rendelkező olyan címzettek részére, akik az alaprendelet 82. cikke szerint eljárási képviselőt nem bíztak meg, a kézbesítés postai úton, az okiratok közönséges levélküldeményként továbbításával történik, a címzettnek a Hivatal előtt ismert utolsó címére. A kézbesítés postai úton akkor is megtörténtnek minősül, ha a levél kézbesíthetetlen megjelöléssel érkezik vissza.

(2) Ha a kézbesítés ajánlott levélben, akár tértivevénnyel akár anélkül történik, a levél a postázást követő tizedik napon minősül a címzett részére kézbesítettnek, kivéve, ha a levél nem, vagy később ért el a címzetthez; vita esetén a Hivatal az esettől függően megállapítja, hogy a levél célba ért-e, illetőleg meghatározza azt a napot, amikor a levelet a címzett részére kézbesítették.

(3) Az ajánlott levélben, akár tértivevénnyel akár anélkül történő kézbesítés akkor is teljesítettnek minősül, ha a címzett a levél átvételét vagy az átvételi elismervény nyugtázását megtagadja.

(4) Ha a postai kézbesítés az (1), (2) és (3) bekezdés körén kívül esik, a kézbesítés helye szerinti állam joga az irányadó.

66. cikk

Személyes kézbesítés

Az okirat kézbesítése a Hivatal helyiségeiben személyesen is történhet a címzett részére, aki a kézbesítéskor az okirat kézhezvételét nyugtázza. A kézbesítés akkor is teljesítettnek minősül, ha a címzett az okirat átvételét vagy a kézhezvétel igazolását megtagadja.

66a. cikk

Eljárási képviselők részére történő kézbesítés

(1) Amennyiben eljárási képviselőt bíznak meg, vagy amennyiben a 73. cikk (5) bekezdése szerinti együttes bejelentésben elsőként megnevezett bejelentő minősül az eljárási képviselőnek, az értesítéseket az eljárási képviselőnek kell címezni.

(2) Amennyiben egyetlen fél számára több eljárási képviselőt bíznak meg, az eljárási képviselők egyikének értesítése elegendő, kivéve, ha külön kézbesítési címet jelöltek meg.

(3) Amennyiben több fél egy közös eljárási képviselőt bíz meg, a releváns dokumentumok e képviselő részére kézbesítése elegendő.

67. cikk

Közzététel

Ha a címzett címe nem állapítható meg, vagy a 64. cikk (4)bekezdése szerinti kézbesítés a Hivatal második kísérletére is lehetetlennek bizonyult, a kézbesítést az alaprendelet 89. cikkében említett időszaki kiadványban eszközölt közzététel útján kell teljesíteni. A közzététel részleteit a Hivatal elnöke határozza meg, továbbá meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a releváns dokumentum kézbesítettnek minősül.

68. cikk

Kézbesítési szabálytalanságok

Ha a Hivatal nem tudja bizonyítani, hogy a címzetthez megérkezett okiratot megfelelően kézbesítették, vagy ha az okirat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be, az okirat a Hivatal által a kézhezvétel napjaként megállapított napon minősül kézbesítettnek.

IV. FEJEZET

Határidők és az eljárás megszakítása

69. cikk

Határidők számítása

(1) A határidőt teljes év, hónap, hét vagy nap időtartamra kell megállapítani.

(2) A határidő kezdőnapja az adott esemény bekövetkezésének napját követő nap, ahol az esemény valamely jogcselekmény vagy másik határidő letelte is lehet. Ha a jogcselekmény kézbesítés, eltérő rendelkezés hiányában az adott eseménynek a kézbesített okirat kézhezvétele tekintendő.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseinek ellenére a határidő kezdőnapja a vonatkozó jogcselekmény közzétételének napját követő tizenötödik nap, ha a jogcselekmény a 67. cikkben foglalt közzététel, a Hivatal olyan határozata, amelyet nem kézbesítettek az érdekelt személy részére, vagy az eljárásban részt vevő fél közzétételt kívánó jogcselekménye.

(4) Ha a határidőt egy vagy több év időtartamban fejezik ki, az a megfelelő év azonos nevű hónapjában és a hónap azonos számú napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének hónapja és napja; ha a következő évi azonos hónapban nincs az előző évivel azonos számú nap, a határidő a tárgyhónap utolsó napján jár le.

(5) Ha a határidőt egy vagy több hónap időtartamban fejezik ki, az a megfelelő hónapban, a hónap azonos számú napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének napja; ha az említett következő hónapban nincs az előző havival azonos számú nap, a határidő a tárgyhónap utolsó napján jár le.

(6) Ha a határidőt egy vagy több hét időtartamban fejezik ki, az a megfelelő héten, a hét azonos napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének napja.

70. cikk

Határidők tartama

Ha az alaprendelet vagy e rendelet a Hivatal által megállapítandó határidőt ír elő, a határidő egy hónapnál rövidebb és három hónapnál hosszabb nem lehet. Egyes különleges esetekben a határidő - a lejártát megelőzően előterjesztett kérésre - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

71. cikk

Határidők meghosszabbítása

(1) Ha a határidő olyan napon jár le, amelyen a Hivatal iratokat nem vesz át, vagy amikor - a (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő okból - a Hivatal helye szerinti térségben a közönséges levélpostai küldeményeket nem kézbesítik, a határidő az ezt követő első olyan napig meghosszabbodik, amikor a Hivatal okiratok átvételére nyitva áll, illetőleg amikor a közönséges levélpostai küldeményeket már kézbesítik. Az első mondatban említett napok a Hivatal elnöke által minden naptári év kezdete előtt meghatározott napok, és azokat közzé kell tenni a 87. cikkben említett Hivatalos Közlönyben.

(2) Ha a határidő olyan napon jár le, amikor valamely tagállamban vagy valamely tagállam és a Hivatal között a postai küldemények kézbesítése általában szünetel, vagy a szünetelést követően nem működik, a határidő a postai küldemények kézbesítésének szünetelése, illetve működésképtelensége időszakát követő első napig meghosszabbodik azoknak az eljárásban részt vevő feleknek a számára, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye, valamint megbízott eljárási képviselőik székhelye az érintett állam területén található. Ha az érintett tagállam az az állam, ahol a Hivatal található, e rendelkezés az összes eljárásban részt vevő félre alkalmazandó. A szünetelés, illetve működésképtelenség időtartama a Hivatal elnöke által megállapított és közölt időszak.

Az elektronikus úton benyújtott dokumentumok tekintetében az első albekezdés megfelelően alkalmazandó, amennyiben a Hivatal vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének elektronikus kommunikációs eszközökkel való összeköttetése szünetel. Az eljárásban részt vevő feleknek bizonyítaniuk kell az elektronikus szolgáltatón keresztül az összeköttetés szünetelését.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a nemzeti kirendeltségekre és az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt fiókhivatalokra, valamint a vizsgálóhivatalokra is megfelelően alkalmazandó.

72. cikk

Az eljárás félbeszakadása

(1) A Hivatal előtt folytatott eljárást a következő esetekben félbeszakad:

a) a közösségi növényfajta-oltalom kérelmezőjének vagy jogosultjának, a Hivatal által biztosítandó hasznosítási jog kérelmezőjének, a hasznosítási jog gyakorlására jogosult személynek, illetőleg a fentiek eljárási képviselőjének halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén; vagy

b) ha fenti személynek a Hivatal előtt folyó eljárásban való további részvételét befolyásoló jogi akadály merül fel, mivel tulajdonát érintő keresetet nyújtottak be.

(2) Ha az eljárást félként vagy eljárási képviselőként folytatni jogosult személy azonosságára vonatkozó adatokat a megfelelő nyilvántartásba felvették, a Hivatal értesíti az említett személyt és az eljárásban részt vevő többi felet, hogy az eljárást a Hivatal által meghatározott időponttól folytatják.

(3) Az érvényes határidők az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek.

(4) Az eljárás félbeszakadása az adott fajta - vizsgálóhivatal által végzett - szakmai vizsgálatának vagy felülvizsgálatának folytatását nem érinti, ha annak díját a Hivatal részére már befizették.

V. FEJEZET

Eljárási képviselők

73. cikk

Eljárási képviselő kijelölése

(1) Az eljárási képviselő kijelölését a Hivatalnál be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eljárási képviselő nevét és címét; a 2. cikk (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentésben, a 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a peres fél alkalmazottját is megnevezik. Az alkalmazott nem jelölhető ki eljárási képviselőnek az alaprendelet 82. cikkének értelmében.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek nem tesznek eleget, a bejelentés nem tekintendő kézhez vettnek.

(4) Az az eljárási képviselő, akinek megbízatása lejárt, mindaddig eljárási képviselőnek tekintendő, amíg megbízatásának lejártát a Hivatalnál be nem jelentik. A megbízás ellenkező rendelkezésének hiányában azonban a megbízatás a megbízó halálával a Hivatallal szemben megszűnik.

(5) Az együttesen eljáró egy vagy több fél egy eljárási képviselőt bíz meg, és erről értesíti a Hivatalt. Amennyiben nem értesítik a Hivatalt az eljárási képviselőről, a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésben vagy a Hivatal által biztosítandó hasznosítási jog iránti kérelemben, vagy valamely kifogásban elsőként megnevezett eljárásban részt vevő fél minősül az eljárásban részt vevő másik fél vagy felek megbízott eljárási képviselőjének.

(6) Az (5) bekezdés akkor alkalmazandó, ha az eljárás során növényfajta-oltalom egy vagy több személyre kerül átruházásra, és ha ezek a személyek egy vagy több eljárási képviselőt bíztak meg.

74. cikk

Eljárási képviselők megbízólevele

(1) Eltérő rendelkezés hiányában, ha eljárási képviselő kijelölését bejelentik a Hivatalnál, a szükségszerűen aláírt megbízólevelet a Hivatal által meghatározott időn belül be kell mutatni az iratokhoz csatolás céljából. Ha a megbízólevelet az előírt időben nem nyújtják be, akkor az eljárási képviselő által tett minden eljárási lépés meg nem történtnek minősül.

(2) A megbízólevél egy vagy több eljárásra vonatkozhat. Az eljárásban részt vevő fél olyan általános megbízólevelet is kiadhat, amely a képviselőt a fél összes eljárásában eljárási képviselőként történő fellépésre jogosítja fel. Az általános megbízólevelet tartalmazó egyetlen okirat is elegendő.

(3) A Hivatal elnöke meghatározhatja a megbízólevél tartalmát, és díjmentesen rendelkezésre bocsáthatja a megbízólevél formanyomtatványát, ideértve a (2) bekezdésben említett általános megbízólevelet is.

(4) A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartásából törölni kell az eljárási képviselőre vonatkozó bejegyzést:

a) az eljárási képviselő halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén;

b) ha az eljárási képviselő állandó lakóhelye, illetve székhelye vagy telephelye már nem az Európai Unió területén található;

c) ha az eljárási képviselőt már nem bízza meg az eljárásban részt vevő fél, és az adott fél megfelelően tájékoztatta a Hivatalt.

VI. FEJEZET

Költségek megosztása és meghatározása

75. cikk

Költségek elbírálása

(1) A költségekről a közösségi növényfajta-oltalom visszavonásáról vagy törléséről, illetve a fellebbezésről hozott határozatban kell dönteni.

(2) Az alaprendelet 85. cikkének (1) bekezdése szerinti költség megosztás esetén a döntést a Hivatal a közösségi növényfajta-oltalom visszavonásáról vagy törléséről szóló határozat tényállási részében, illetőleg a fellebbezés tárgyában hozott határozatban közli. Az eljárásban részt vevő felek az ez irányú döntés elmulasztására kifogásként nem hivatkozhatnak.

76. cikk

Költségek megállapítása

(1) A költségek megállapítása iránti kérelem kizárólag akkor elfogadható, ha a határozatot, amelynek vonatkozásában a költségek megállapítását kérik, már meghozták, illetőleg az ilyen határozat elleni fellebbezés esetén a fellebbezési tanács már döntött a fellebbezés tárgyában. A költségszámlát az azt alátámasztó okiratokkal együtt a kérelemhez kell csatolni.

(2) A költségek megállapítása elfogadhatóságuk megállapítását követően történhet.

(3) Ha az egyik fél viseli a másik fél költségeit, az kizárólag a (4) bekezdésben megjelölt költségek megtérítésére köteles. Ha az eljárásban nyertes felet egynél több megbízott, tanácsadó vagy ügyvéd képviseli, a vesztes fél csak egyetlen ilyen személy - (4) bekezdésben megjelölt - költségeit viseli.

(4) Az eljárás szempontjából alapvető költségek közé a következők tartoznak:

a) a Hivatal részéről a tanúknak és a szakértőknek kifizetett tanú- és szakértői díjak;

b) az eljárásban részt vevő fél, valamint a Hivatal előtti eljárásban jogszerűen eljárásbeli képviselőként kijelölt megbízottja, tanácsadója és ügyvédje utazási és tartózkodási költségei - a szakértőkre és a tanúkra vonatkozóan az I. mellékletben megállapított kereteken belül;

c) a Hivatal előtt jogszerűen valamelyik fél eljárási képviselőjévé kinevezett megbízott, tanácsadó és ügyvéd díjazása - az I. mellékletben megállapított kereteken belül.

77. cikk

Megállapodás a költségek megosztásáról

Az alaprendelet 85. cikkének (4) bekezdésében említett költségmegosztásról szóló megállapodás esetén a Hivatal a megállapodást az eljárásban részt vevő felek részére küldött értesítésben erősíti meg. Ha az értesítés a fizetendő költségek összegéről szóló megállapodást is megerősíti, a költségek megállapítására irányuló kérelem nem fogadható el.

V. CÍM

NYILVÁNOS ADATOK

I. FEJEZET

Nyilvántartások, iratbetekintés és közlemények

1. szakasz

A nyilvántartások

78. cikk

Az eljárással és a közösségi növényfajta-oltalommal kapcsolatosan a nyilvántartásban rögzítendő bejegyzések

(1) Az alaprendelet 87. cikkének (3) bekezdésében említett, alábbiakban felsorolt "további jellemzőket" be kell vezetni a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartásába:

a) a közzététel napját, ha a közzététel a határidő-számítás szempontjából lényeges esemény;

b) a kifogásokat, megjelölve a kifogás benyújtásának napját, a kifogást emelő személy, valamint eljárási képviselője nevét és címét;

c) e rendelet 20. cikke szerinti elsőbbség igénylése (a korábbi kérelem kelte és helye);

d) az alaprendelet 98. cikkének (4) bekezdésében, valamint 99. cikkében említett követelésekkel kapcsolatban közösségi növényfajta-oltalomra való jogosultság tárgyában indított keresetet és a perben hozott jogerős ítéletet vagy az eljárást egyéb módon megszüntető határozatot;

e) a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésből fakadó jog biztosítékként vagy egyéb dologi jogok (ius in rem) tárgyaként történő felajánlása.

(2) Az alaprendelet 87. cikkének (3) bekezdésében említett, alábbiakban felsorolt "további jellemzőket" kérésre be kell vezetni a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába:

a) azt, ha a közösségi növényfajta-oltalmat biztosítékként felajánlják, vagy az egyéb dologi jogok (ius in rem) tárgyává válik; vagy

b) a rendelet 98. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 99. cikkében említett követelésekkel kapcsolatban közösségi növényfajta-oltalom tárgyában indított minden keresetet és a perben hozott jogerős ítéletet vagy az eljárást egyéb módon megszüntető határozatot.

(3) A Hivatal elnöke dönt a bejegyzések részleteiről, és a nyilvántartásokba a hivatalvezetés céljaira bevezetendő újabb jellemzőkről is határozhat.

A nyilvántartások formáját a Hivatal elnöke határozza meg. A nyilvántartásokat elektronikus adatbázisok formájában is lehet vezetni.

79. cikk

Növényfajta-oltalom átruházásának bejegyzése

(1) A közösségi növényfajta-oltalom átruházását az átruházást tanúsító dokumentumi bizonyíték, az átruházást igazoló hivatalos dokumentum vagy ezeknek a dokumentumoknak az átruházás megállapítására alkalmas kivonata bemutatásának alapján a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába be kell jegyezni. A Hivatal a fenti okirati bizonyítékok egy másolatát saját irattárában tárolja.

A Hivatal elnöke határozza meg, hogy az okirati bizonyítékokat milyen formában és feltételek mellett tárolják a Hivatal irattárában.

(2) Az átruházás bejegyzése kizárólag az (1) bekezdésben, valamint az alaprendelet 23. cikkében megállapított feltételek be nem tartása esetén utasítható el.

(3) Az (1) és (2) bekezdést olyan közösségi növényfajta-oltalomra való jogosultság átruházására is alkalmazni kell, amelynek esetében a kérelmet a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartásába bevezették. A közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartására való hivatkozás a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentések nyilvántartására való hivatkozásnak tekintendő.

80. cikk

A nyilvántartásba vétel feltételei

Az alaprendelet vagy e rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a nyilvántartásba vételt vagy az abból való törlést bármelyik érdekelt fél kérheti. A kérelmet írásban, az azt alátámasztó okiratok kíséretében kell benyújtani.

81. cikk

Különleges nyilvántartási bejegyzések feltételei

(1) Ha a kérelmezett vagy elnyert közösségi növényfajta-oltalom csőd- vagy más hasonló eljárás tárgya lesz, ezt az illetékes nemzeti hatóság kérelmére díjmentesen jegyzik be a közösségi növényfajta-oltalmak nyilvántartásába. A bejegyzést az illetékes nemzeti hatóság kérelmére ugyancsak díjmentesen törlik.

(2) Az (1) bekezdés az alaprendelet 98. és 99. cikkében említett követelések tárgyában indított keresetekre és a fellebbezés tárgyát nem képező jogerős ítéletre, valamint az eljárás egyéb módon történő megszüntetésére megfelelően alkalmazandó.

(3) Ha a fajtákat eredeti, illetőleg alapvetően származtatott fajtaként azonosítják, a bejegyzés iránti kérelmet az eljárásban részt vevő felek együttesen vagy egyénileg is előterjeszthetik. Az eljárásban részt vevő felek egyike által benyújtott kérelemhez az alaprendelet 87. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett információk megfelelő okirati bizonyítékát kell csatolni, hogy a kérelem a másik fél kérelmének helyébe léphessen. Ezen okirati bizonyítéknak tartalmaznia kell az érintett fajták eredeti, illetőleg alapvetően származtatott fajtaként történő azonosítását, valamint a másik fél általi, peren kívüli elismerést, vagy a jogerős ítéletet.

(4) Ha olyan kizárólagos szerződéses hasznosítási jog vagy közösségi növényfajta-oltalom bejegyzését kérik, amelyet biztosítékként lekötöttek vagy dologi jogok (ius in rem) tárgya, a kérelemhez megfelelő okirati bizonyítékokat kell csatolni.

82. cikk

Nyilvános betekintési jog a nyilvántartásokba

(1) A nyilvántartások a Hivatal helyiségeiben nyilvános betekintésre rendelkezésre állnak.

A nyilvántartáshoz és az abban található dokumentumokhoz való hozzáférés ugyanazon feltételek mellett engedhető meg, mint a Hivatal birtokában lévő egyéb, a 84. cikk értelmében vett dokumentumokhoz való hozzáférés.

(2) A nyilvántartásba való helyszíni betekintés térítésmentes.

A nyilvántartásból történő bármilyen formátumú olyan kivonat elkészítése és elküldése térítésköteles, amelyhez a dokumentum vagy a dokumentum részeinek egyszerű reprodukálásán kívüli adatfeldolgozás vagy adatkezelés szükséges.

(3) A Hivatal elnöke az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése alapján egyes igazgatási feladatok ellátásában érintett nemzeti kirendeltségek vagy fiókhivatalok helyiségeiben nyilvános betekintést engedélyezhet a nyilvántartásba.

2. szakasz

Irattárolás, okiratok és termesztett fajták nyilvános megtekintése

83. cikk

Irattárolás

(1) Az eljárással kapcsolatos dokumentumokat elektronikus formában, az eljáráshoz rendelt ügyiratszámmal ellátott elektronikus aktákban tárolják, kivéve a fellebbezési tanács tagjainak, illetve a Hivatal vagy az érintett vizsgálóhivatal alkalmazottainak kizárására vagy kifogásolására vonatkozó dokumentumokat, amelyek tárolása elkülönítve történik.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben említett aktából elektronikus példányt (irattári példányt) tárol, amely az akta valódi és teljes példányának tekintendő. A vizsgálóhivatal tárolja az adott eljárással kapcsolatos további dokumentumok másolatát (vizsgálati példányt).

(3) Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott, az elektronikus adatbázis alapját képező eredeti dokumentumokat a Hivatal a kézhezvételüket követő bizonyos határidő lejártával megsemmisítheti.

(4) A Hivatal elnöke határozza meg az arra vonatkozó részletes előírásokat, hogy az aktákat milyen formában és meddig tárolják, valamint a (3) bekezdésben említett határidőt is ő állapítja meg.

84. cikk

A Hivatal birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az igazgatási tanács elfogadja a Hivatal birtokában lévő dokumentumokhoz - beleértve a nyilvántartásokat - való hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(2) Az igazgatási tanács meghatározza a Hivatal dokumentumai közül azokat a kategóriákat, amelyeket a nyilvánosság számára közzététel útján - beleértve az elektronikus közzétételt is - közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.

85. cikk

A fajták termesztésének megtekintése

(1) A fajták termesztésének megtekintésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A tesztparcellákba való belépést - a Hivatal hozzájárulásával - a vizsgálóhivatal intézi.

(2) Az alaprendelet 88. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a látogatók belépését a tesztparcellákba e rendelet rendelkezései általánosságban nem érintik, feltéve, hogy minden termesztett fajta kódszámmal van ellátva, a Hivatal által megbízott vizsgálóhivatal az anyag eltávolításának megakadályozására a Hivatal jóváhagyásával megteszi a megfelelő intézkedéseket, és minden szükséges lépést megtesznek a közösségi növényfajta-oltalom kérelmezője és jogosultja jogainak védelme érdekében.

(3) A Hivatal elnöke megállapíthatja a fajták termesztésének megtekintésére irányuló eljárás részletes szabályait, és felülvizsgálhatja a (2) bekezdés alapján foganatosítandó óvintézkedéseket.

86. cikk

Bizalmas információk

A Hivatal az információk bizalmas kezelése érdekében díjmentesen bocsátja rendelkezésre azokat a formanyomtatványokat, amelyeken a közösségi növényfajta-oltalom kérelmezője kérheti az alaprendelet 88. cikkének (3) bekezdésében említett összetevőkre vonatkozó adatok kiszolgáltatásának letiltását.

3. szakasz

Kiadványok

87. cikk

Hivatalos Közlöny

(1) Az alaprendelet 89. cikke értelmében legalább kéthavonta kiadásra kerülő kiadvány neve a Közösségi Növényfajták Hivatalának Hivatalos Közlönye (a továbbiakban: Hivatalos Közlöny).

(2) A Hivatalos Közlöny a 78. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja, a 78. cikk (2) bekezdése, valamint a 79. cikk (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokban szereplő adatokat is tartalmazza.

(3) A Hivatalos Közlöny közzétételének módját a Hivatal elnöke határozza meg.

88. cikk

A Hivatal által odaítélendő hasznosítási jog iránti kérelmek és az azok tárgyában hozott határozatok közzététele

A Hivatal által megadandó hasznosítási jog iránti kérelem kézhezvételének és a kérelem tárgyában hozott határozat kézbesítésének napját, az eljárásban részt vevő felek nevét és címét, valamint az igényelt rendelkezést vagy annak tárgyában hozott döntést a Hivatalos Közlönyben teszik közzé. A kötelező engedély megadásáról szóló határozat esetében a határozat tartalmát is hasonlóképpen közzéteszik.

89. cikk

A fellebbezések és az azok tárgyában hozott határozatok közzététele

A fellebbezési beadvány kézhezvételének napját, a fellebbezés tárgyában hozott határozat kézbesítésének napját, a fellebbezési eljárásban részt vevő felek nevét és címét, valamint az igényelt rendelkezést vagy annak tárgyában hozott döntést a Hivatalos Közlönyben teszik közzé.

II. FEJEZET

Adminisztratív és jogi együttműködés

90. cikk

Információk közlése

(1) Az alaprendelet 90. cikkének megfelelő információcsere tárgyát képező információkat az említett rendelkezésben szereplő hatóságok közvetlenül adják át egymásnak.

(2) Az alaprendelet 91. cikkének (1) bekezdésében említett információk átadása a Hivataltól vagy a Hivatalnak a tagállamok illetékes növényfajta-oltalmi hivatalain keresztül díjmentesen történik.

(3) Az alaprendelet 91. cikkének (1) bekezdése szerinti információk átadására a vizsgálóhivataltól vagy a vizsgálóhivatalnak, a (2) bekezdés megfelelően alkalmazandó. Az átadott információk egy példányát a Hivatal részére is meg kell küldeni.

91. cikk

Iratbetekintés a tagállamok bíróságai vagy ügyészi hivatalai útján

(1) Az iratokba való betekintés az alaprendelet 91. cikkének (1) bekezdése szerint a Hivatal által kizárólag e célra kiadott másolatok útján történik.

(2) A tagállamok bíróságai és ügyészi hivatalai az előttük folyó eljárás során a Hivatal részéről nekik átadott okiratokba harmadik felek számára is engedélyezhetik a betekintést. Az iratbetekintésre az alaprendelet 88. cikke alkalmazandó; a Hivatal ezért díjat nem számít fel.

(3) Az akták tagállami bíróságoknak vagy ügyészségeknek történő továbbításakor a Hivatal megjelöli a közösségi növényfajta-oltalom bejelentésével vagy megadásával kapcsolatos iratokba való betekintést az alaprendelet 33a. és 88. cikke értelmében érintő korlátozásokat.

92. cikk

Megkeresésekkel kapcsolatos eljárás

(1) Minden tagállam kijelöli egyik központi hatóságát, amelynek feladata a Hivatal által kiadott megkeresések átvétele és azok továbbítása a kérés teljesítésére illetékes bírósághoz vagy hatósághoz.

(2) A Hivatal a megkeresést az illetékes bíróság vagy hatóság nyelvén írja, vagy csatolja ahhoz az adott nyelvű fordítást.

(3) Az illetékes bíróság vagy hatóság - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak fenntartása mellett - a megkeresések teljesítése során követett eljárásra saját jogát alkalmazza. Különösen a megfelelő kényszer ítő eszközöket alkalmazza saját joga szerint.

(4) A Hivatalt tájékoztatják a vizsgálat és egyéb jogi lépések idejéről és helyéről, az pedig tájékoztatja az eljárásban részt vevő feleket, az érintett tanúkat és szakértőket.

(5) Ha a Hivatal kéri, az illetékes bíróság vagy hatóság engedélyezi, hogy a Hivatal érintett alkalmazottai jelen lehessenek, és a tanúvallomást tevő bármely személyhez - akár közvetlenül, akár az illetékes bíróság vagy hatóság útján - kérdéseket intézhessenek.

(6) A megkeresések teljesítése címén semmiféle díj vagy költség nem szabható ki. Az a tagállam azonban, ahol a megkeresést teljesítik, kérheti a Hivataltól az általa szakértők vagy tolmácsok részére fizetett díjak, valamint az (5) bekezdésben megjelölt eljárásból fakadó költségek megtérítését.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

93. cikk

Az 1239/95/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

94. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

1. A tanúk és szakértők utazási és tartózkodási költségeinek térítését, amelyről a 62. cikk (2) bekezdése rendelkezik, a következők szerint kell kiszámítani:

1.1. Utazási költségek:

A lakóhely vagy székhely és a szóbeli eljárás vagy meghallgatás helye közti oda-visszautazás esetében:

a) az első osztályú vasúti jegy ára fizetendő a szokásos utazási pótdíjakkal együtt, ha a legrövidebb vasúti útvonal teljes hossza nem haladja meg a 800 km-t;

b) a turistaosztályú repülőjegy ára fizetendő, ha a legrövidebb vasúti útvonal teljes hossza meghaladja a 800 km-t, vagy a legrövidebb útvonal esetében tengeren való átkelés szükséges.

1.2. A tartózkodási költségek összege az Európai Közösségek tisztségviselőnek személyzeti szabályzata VII. mellékletének 13. cikkében megállapított tisztségviselői napidíjjal egyezik meg.

1.3. Ha a Hivatal előtt folytatott eljárásban tanút vagy szakértőt idéznek be, az idézéssel együtt a tanú vagy szakértő az 1.1. és 1.2. pont alapján fizetendő összegek részletezését is tartalmazó utazási rendelvényt kap, amelyhez a költségelőlegre vonatkozó kérelmező lapot csatolnak. Mielőtt a tanú vagy szakértő részére előleget fizetnek ki, arra való jogosultságát a Hivatalnak a meghallgatást elrendelő alkalmazottja vagy, fellebbezési eljárás esetén, az illetékes fellebbezési tanács elnöke igazolja. A kérelmező lapot ezért igazolás céljából vissza kell küldeni a Hivatalhoz.

2. A 62. cikk (3) bekezdésében szabályozott keresetkiesés címén a tanú részére fizetendő kártalanítás összegét a következők szerint kell kiszámítani:

2.1. Ha a tanú összesen legfeljebb 12 órát van távol, a keresetkiesés címén fizetendő kártalanítás a Hivatalban az AD 12-es besorolási fokozat első fizetési fokozatába sorolt alkalmazott havi alapbérének hatvanadrészével megegyező összeg.

2.2. Ha a tanú összesen 12 órát meghaladó időtartamot van távol, további kártalanításra jogosult, amelynek összege minden további megkezdett 12 óránként a 2.1. pontban említett alapfizetés hatvanadrésze.

3. A 62. cikk (3) bekezdése értelmében a szakértők részére fizetendő díj összegét esetenként, az érintett szakértő javaslatának figyelembevételével állapítják meg. A Hivatal felhívhatja az eljárásban részt vevő feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a tervezett összeggel kapcsolatban. Szakértő részére díj kizárólag akkor fizethető, ha a szakértő alátámasztó okirattal igazolja, hogy nem vizsgálóhivatal vagy szakmailag alkalmas testület alkalmazottja.

4. A tanú vagy szakértő részére keresetkiesés vagy a 2. és 3. pontban szabályozott díj címén kifizetés kizárólag akkor teljesíthető, ha a tanú vagy szakértő ez irányú jogosultságát a Hivatalnak a tanúmeghallgatást elrendelő alkalmazottja vagy fellebbezési eljárás esetén az illetékes fellebbezési tanács elnöke igazolja.

5. A 76. cikk (3) bekezdése, valamint a 76. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján az eljárásban részt vevő felek eljárási képviselőjeként szereplő megbízott, tanácsadó vagy ügyvéd díjazását a másik eljárásban részt vevő fél fizeti - a következő maximális díjtételek alapulvételével:

a) fellebbezési eljárás esetén, kivéve az olyan bizonyítást, amely tanúvallomást, szakértői véleményt vagy szemlét foglal magában: 550 EUR;

b) a fellebbezési eljárásban olyan bizonyítás esetén, amely tanúvallomást, szakértői véleményt és szemlét foglal magában: 400 EUR;

c) közösségi növényfajta-oltalom semmissé nyilvánítási vagy törlési eljárása esetében: 450 EUR.

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 1968. április 9-i 68/193/EGK irányelve a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 93., 1968.4.17., 15. o.).

( 3 ) A Tanács 2002. június 13-i 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).

( 4 ) A Tanács 2002. június 13-i 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

( 5 ) A Bizottság 2014. október 15-i 2014/97/EU végrehajtási irányelve a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2014.10.16., 16. o.).