32006D0781[1]

2006/781/EK: A Bizottság határozata ( 2006. november 15. ) a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Malajziából és Thaiföldről származó katódsugaras színestelevízió-képcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. november 15.)

a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Malajziából és Thaiföldről származó katódsugaras színestelevízió-képcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2006/781/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Eljárás kezdeményezése

(1) Az alaprendelet 5. cikke alapján 2006. január 11-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésében (2) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Malajziából és Thaiföldről (a továbbiakban: az érintett országok) származó katódsugaras színestelevízió-képcsövek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2) Az eljárást a "Taskforce against unfair business in Europe" (TUBE; a továbbiakban: a panaszos) által 2005. november 29-én benyújtott panasz nyomán indították meg; a panaszt azon két gyártó nevében nyújtották be, amelyek a Közösségben a katódsugaras színestelevízió-képcsövek jelentős hányadának gyártását végzik, név szerint az AB Ekranas (a továbbiakban: Ekranas) és az Ecimex Group A.S. (a továbbiakban: Ecimex) nevében. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott az érintett országokból származó katódsugaras színestelevízió-képcsövek dömpingelt behozatalára és az ebből eredő jelentős kárra, amit elégséges bizonyítéknak tekintettek ahhoz, hogy megalapozottan eljárást indítsanak.

2. Az eljárásban érintett felek

(3) A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan tájékoztatta a panaszost, a panaszban említett közösségi gyártókat, az egyéb ismert közösségi gyártókat, az érintett exportáló országok hatóságait, az exportáló gyártókat, az importőröket, valamint az ismert érintett szervezeteket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(4) A panaszos gyártók, más közösségi gyártók, exportáló gyártók, importőrök és felhasználók közölték véleményüket. Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve ismertette azokat a különleges okokat, amelyek alapján meghallgatását szükségesnek tekintette.

(5) Figyelembe véve a Kínai Népköztársaságban az exportáló gyártók várhatóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a dömping megállapítására a Bizottság mintavételt helyezett kilátásba.

(6) Annak érdekében, hogy a Bizottság dönteni tudjon arról, vajon a Kínai Népköztársaság exportáló gyártói tekintetében történő mintavétel szükséges-e, és amennyiben igen, kiválaszthasson egy mintát, a Kínai Népköztársaság valamennyi exportáló gyártóját megkérték, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírtaknak megfelelően nyújtsa be a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységéről szóló alapvető információkat.

(7) A Kínai Népköztársaságban az e célra meghatározott határidőn belül csak két exportáló gyártó jelentkezett és bocsátotta rendelkezésre a kért információkat. Ilyen körülmények között a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavétel nem szükséges a kínai exportáló gyártók tekintetében.

(8) Ezenfelül annak érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók kérelmet nyújthassanak be piacgazdasági elbírálás, illetve - ha úgy kívánják - egyéni elbírálás iránt, a Bizottság formanyomtatványokat küldött a számára ismert érintett kínai vállalatoknak, illetve a kínai hatóságoknak a piacgazdasági elbírálás és az egyéni elbírálás iránti kérelemhez. Két kínai exportáló gyártó kérelmezte az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti piacgazdasági elbírálást.

(9) A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek és minden más olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkezett. Válasz érkezett két kínai, egy koreai, egy malajziai és egy thaiföldi exportáló gyártótól, egy, a kínai exportőrökhöz és a koreai exportőrhöz kapcsolt közösségi importőrtől, egy, az érintett országon, illetve a Közösségen kívüli országbeli kereskedőtől, három közösségi gyártótól és egy nem kapcsolt közösségi felhasználótól.

(10) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek előzetes meghatározásához szükségesnek ítélt. Az alábbi vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

a) Közösségi gyártók

- AB Ekranas, Panėvežys, Litvánia és kapcsolt vállalata: Farimex S.A., Genf, Svájc,

- Thomson Displays Polska Sp. Zo.o, Piaseczno, Lengyelország (a továbbiakban: Thomson);

b) Kínai exportáló gyártók

- Beijing Matsushita Color CRT Co., Ltd., Peking,

- Hua Fei Colour Display Systems Co., Ltd., Nancsing, és kapcsolt gyártója: LG. Philips Shuguang Electronic Co., Ltd., Csangsa;

c) Koreai exportáló gyártó

- LG. Philips Displays Korea Co., Ltd., Szöul;

d) Malajziai exportáló gyártó

- Chunghwa Picture Tubes (Malajzia) Sdn. Bhd., Shah Alam;

e) Thaiföldi exportáló gyártó

- CRT Display Technology Co., Ltd., Rayong és kapcsolt gyártója: Thai CRT Co., Ltd., Chon Buri;

f) Kapcsolt közösségi importőr

- LG. Philips Displays Netherlands B.V. (Hollandia).

3. A vizsgálati időszak

(11) A dömping és a károkozás vizsgálata a 2005. január 1. és 2005. december 31. közötti időszakra vonatkozott (a továbbiakban: vizsgálati időszak, VI). Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: érintett időszak).

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(12) Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Malajziából és Thaiföldről származó katódsugaras színestelevízió-képcső, (a továbbiakban: az érintett termék), amelyet rendszerint a következő KN-kódok alá sorolnak be: 8540 11 11, 8540 11 13, 8540 11 15, 8540 11 19, 8540 11 91 és 8540 11 99.

(13) Az érintett termék képernyőjének képátlója (azaz a képcső egyenes vonalban mért aktív része) és szélesség/magasság aránya lehet bármekkora, sorköze (vagyis a képernyő közepén lévő, azonos színű két sor közötti távolság) pedig legalább 0,4 mm. A termék meghatározható továbbá a képcsövek síkfekvése alapján: lehet gömb alakú (beleértve a félig sík/"full square"-képcsövet), sík, teljesen sík felületű ("real flat") és extrasík ("flat-slim") képcső. Végül a képcsövek működési frekvenciája 50, 60 vagy 100 Hz. E termékeket elsősorban, de nem kizárólag színes televíziókészülékeknél alkalmazzák.

(14) Az érintett terméket rendszerint a 14, 15, 20 stb. hüvelykes képcső jelöléssel látják el, a képernyő képátlójának méretétől függően, és hüvelykben mért méretekkel forgalmazzák. Általában - és a panaszos közösségi gyártók esetében is - kész csőként kerül forgalomba. Azonban néhány exportáló gyártó a katódsugaras színestelevízió-képcsöveket nem teljesen kész állapotban hozta forgalomba úgy, hogy egy vagy több összetevő - többnyire az eltérítőtekercs - hiányzott. Ezekben az esetekben a katódsugaras színestelevízió-képcsöveket "sima csőként" ("bare tubes") határozzák meg. A vizsgálat kimutatta, hogy e csövek már rendelkeznek a kész színestelevízió-képcsövek alapvető fizikai és műszaki jellemzőivel. Ennélfogva ezek a kész katódsugaras színestelevízió-képcsövekkel együtt egyazon terméknek tekintendők.

2. Hasonló termék

(15) Nem állapítottak meg különbséget az érintett termék, a Kínai Népköztársaságban, a Koreai Köztársaságban, Thaiföldön és Malajziában - mely utóbbi analóg országként is szolgált - gyártott és azok hazai piacán értékesített, továbbá a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és értékesített katódsugaras színestelevízió-képcsövek alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználása között.

(16) Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

C. DÖMPING

1. Piacgazdasági elbírálás

(17) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek. Az egyszerűbb hivatkozás céljából e kritériumok röviden, összefoglalt formában a következők:

- az üzleti döntések a piac jelzéseihez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül, a költségek pedig a piaci értékeket tükrözik,

- a vállalat egyetlen átlátható számviteli nyilvántartást vezet, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független pénzügyi ellenőrzés alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak,

- a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős zavarok nem jelennek meg,

- a csődjogi és a tulajdonjogi szabályok stabilitást és jogbiztonságot biztosítanak,

- a valutaátváltás piaci árfolyamon történik.

(18) Két kínai exportáló gyártó kért piacgazdasági elbírálást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és a megadott határidőn belül válaszolt az exportáló gyártók piacgazdasági elbírálás iránti kérelmét tartalmazó formanyomtatványra. Ugyancsak piacgazdasági elbírálás iránti kérelmet nyújtott be egy, az egyik exportáló gyártóval kapcsolatban álló, és az érintett termék gyártásával foglalkozó kínai vállalat. A Bizottság következetes gyakorlata szerint megvizsgálja, vajon a kapcsolt vállalatok egy csoportja egészként teljesíti-e a piacgazdasági elbírálás feltételeit. E három vállalat esetében a Bizottság felkutatta és megvizsgálta azok telephelyein mindazokat a szükségesnek ítélt információkat, amelyeket piacgazdasági elbírálás iránti kérelmükben benyújtottak.

(19) A vizsgálat kimutatta, hogy valamennyi, piacgazdasági elbírálást kérelmező vállalat teljesítette az annak megadásához szükséges feltételeket.

(20) Az alábbi két, kínai exportáló gyártó részesült piacgazdasági elbírálásban:

- Beijing Matsushita Color CRT Co., Ltd., Peking,

- Hua Fei Colour Display Systems Co., Ltd., Nancsing, és kapcsolt gyártója: LG. Philips Shuguang Electronic Co., Ltd., Csangsa.

2. Rendes érték

2.1. Általános módszerek

(21) Az alábbiakban ismertetett általános módszert alkalmazták valamennyi koreai, thaiföldi és malajziai exportáló gyártóra, illetve a piacgazdasági elbírálásban részesülő kínai exportáló gyártókra. Az érintett országok esetében a dömping tekintetében tett, itt következő megállapítások tehát csak minden egyes exportáló ország sajátos jellemzőit mutatják be.

2.1.1. Globális reprezentativitás

(22) Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először minden egyes érintett exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy az érintett termék független fogyasztók számára történő belföldi értékesítései reprezentatívak-e, azaz az ilyen értékesítések teljes mennyisége eléri vagy meghaladja-e az érintett termék Közösségbe irányuló hasonló exportértékesítései teljes mennyiségének 5 %-át.

2.1.2. A terméktípusok összehasonlítása

(23) Ezt követően a Bizottság meghatározta az érintett terméknek az általános reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező exportáló gyártók által a belföldi piacon eladott azon típusait, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatóak voltak a Közösségbe történő kivitelre eladott típusokkal. A szempontok a következők voltak: a látható képernyő hüvelykben kifejezett képátlója, a szélesség/magasság aránya, a képcső típusa (gömb, sík, vagy extrasík), a milliméterben kifejezett sorköz és a frekvencia.

2.1.3. Terméktípus-specifikus reprezentativitás

(24) Minden egyes, az exportáló gyártók által a hazai piacon eladott és a Közösségbe szánt exportra eladott terméktípussal közvetlenül összevethető terméktípus esetében megvizsgálták, hogy a hazai eladások megfelelően reprezentatívak voltak-e az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Az adott terméktípus belföldi értékesítését megfelelően reprezentatívnak tekintették, ha az említett terméktípus vizsgálati időszak alatti, független fogyasztóknak történő teljes belföldi értékesítési volumene a Közösségbe exportált hasonló terméktípus teljes értékesítési volumenének legalább 5 %-át tette ki.

2.1.4. A rendes kereskedelmi forgalomra vonatkozó vizsgálat

(25) A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az egyes exportáló országok minden egyes exportáló gyártójának a minden egyes terméktípusra vonatkozó, reprezentatív mennyiségekben történt belföldi értékesítései a rendes kereskedelmi forgalom keretén belülinek tekinthetők-e az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

(26) Ez oly módon történt, hogy megállapították az egyes exportált terméktípusokra a független fogyasztóknak történő nyereséges belföldi értékesítés a vizsgálati időszak alatti részarányát.

(27) Olyan esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése akkora vagy kevesebb volt, mint a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-a, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az előállítási költséget, a rendes értéket a tényleges hazai árra alapozták, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amelyet kizárólag e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként számítottak ki, feltéve, hogy ezen értékesítések elérték, vagy meghaladták e típus teljes értékesítési mennyiségének a 10 %-át.

(28) Amennyiben bármelyik terméktípus nyereséges eladásainak volumene a típus teljes értékesítési volumenének kevesebb, mint 10 %-át tette ki, úgy ítélték meg, hogy a szóban forgó típus értékesített mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a belföldi ár megfelelő alapként szolgáljon a rendes érték meghatározásához.

(29) Amennyiben az exportáló gyártó által értékesített egy bizonyos termék belföldi árát nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapításához, egy másik módszert kellett alkalmazni. E tekintetben a Bizottság számtanilag képzett rendes értéket alkalmazott, az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(30) Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően megállapítsák a rendes értéket, a vizsgálati időszak folyamán a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék hazai eladásai során az együttműködő érintett exportáló gyártóknál felmerült értékesítési, általános és igazgatási (SGA-)költségeket és a súlyozott átlaggal kiszámított hasznot hozzáadták a vizsgálati időszak alatt keletkező, saját általános gyártási költségeikhez. Szükség esetén a bejelentett gyártási költségeket és SGA-költségeket a rendes kereskedelmi forgalom vizsgálatánál és a rendes értékek képzésénél való felhasználásuk előtt kiigazították.

2.2. Kínai Népköztársaság

2.2.1. Piacgazdasági elbírálásban részesülő vállalatok

(31) Mivel mindkét kínai együttműködő exportáló gyártó piacgazdasági elbírálásban részesült, esetükben a rendes értéket a (21)-(30) preambulumbekezdésben leírt módszerrel összhangban, az e gyártók belföldi áraikról és az érintett termék gyártási költségeiről szolgáltatott információi alapján állapították meg. A rendes értéket lehetett volna a tényleges belföldi árakra alapozni, mivel a vállalatok valamennyi terméktípus esetében elegendő belföldi értékesítést bonyolítottak a rendes kereskedelmi forgalomban. Az egyik, kapcsolt gyártóval rendelkező exportáló gyártó esetében a belföldi árakra és a mindkét vállalat gyártási költségeire vonatkozó konszolidált adatokat használták fel a rendes érték megállapításához.

2.2.2. Analóg ország

(32) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően az átalakulóban lévő gazdaságokban az olyan vállalatok számára, amelyeknek nem adták meg a piacgazdasági elbírálást, a rendes értéket egy analóg országban tapasztalható ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(33) A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy Malajziát kívánja kijelölni megfelelő analóg országként a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték meghatározásához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(34) Az érdekelt felek egyike sem tett ellenvetést Malajzia analóg országnak történő kiválasztásával szemben.

(35) A fentiekre tekintettel és annak figyelembe vételével, hogy Malajzia versenyző piac, mérete pedig reprezentatív, arra a következtetésre jutottak, hogy Malajzia az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő analóg ország.

2.3. Korea, Malajzia, Thaiföld

(36) A fenti országok mindegyikénél az egyedüli együttműködő exportáló gyártó esetében a rendes értéket a (21)-(30) preambulumbekezdésben leírt módszerrel összhangban állapították meg. A malajziai gyártó esetében a rendes értéket lehetett volna a tényleges belföldi árakra alapozni, mivel a vállalat valamennyi terméktípus esetében elegendő belföldi értékesítést bonyolított a rendes kereskedelmi forgalomban. A koreai gyártónál a Közösségbe exportált összesen két terméktípus egyikének esetében, a thaiföldi gyártónál pedig az egyetlen terméktípus esetében állapítottak meg számtanilag képzett rendes értéket. A thaiföldi együttműködő exportáló gyártó esetében a belföldi árakra és e vállalat, illetve kapcsolt gyártója gyártási költségeire vonatkozó konszolidált adatokat használták fel a rendes érték megállapításához, mivel e két vállalat az érintett terméket illetően egyetlen teljes körűen integrált üzleti tevékenységet folytat. Az egyik, kapcsolt gyártóval rendelkező exportáló gyártó esetében a belföldi árakra és a mindkét vállalat gyártási költségeire vonatkozó konszolidált adatokat használták fel a rendes érték megállapításához.

3. Az exportár

(37) A kapcsolt közösségi végfelhasználók (színes televíziókészülékek gyártói) számára történt exporteladásokat nem vették tekintetbe a dömpingkülönbözet kiszámításánál, mivel a végfelhasználók által gyártott termékre nem terjedt ki a vizsgálat. Ezen eladások volumene viszonylag alacsony (alig több mint az érintett vállalatok közösségi összexportjának 10 %-a) volt, a nem kapcsolt fogyasztók számára történt eladások pedig reprezentatív képet adtak a helyzetről.

(38) Amennyiben az érintett terméket független fogyasztóknak exportálták a Közösségben, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban állapították meg, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján.

(39) A kapcsolt importőrön keresztül történt eladások tekintetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban azon árak alapján állapították meg, amelyeken az importált termékek első viszonteladása történt egy független vevőnek. Ezekben az esetekben minden, a behozatal és viszonteladás között felmerülő költség - beleértve az SGA-költségeket -, valamint nyereségnövekedés tekintetében kiigazításokat tettek.

(40) Amennyiben az értékesítéseket egy Közösségen kívüli kapcsolt kereskedőn keresztül végezték, az exportárat az első független közösségi fogyasztó által fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg.

3.1. Kínai Népköztársaság

(41) Az egyik kínai exportáló gyártó Közösségbe irányuló exportját közvetlenül független fogyasztók számára, illetve két kapcsolt közösségi vállalatnak értékesítette. A másik exportáló gyártó valamennyi exportját Közösségen kívüli kapcsolt vállalatán keresztül független közösségi fogyasztóknak értékesítette.

(42) Az első exportáló gyártó egyik kapcsolt vállalata nem működött együtt a vizsgálat során, és nem adott választ az érintett termék Európai Közösségbe szánt értékesítésében vagy forgalomba hozatalában érintett kapcsolt vállalatoknak küldött kérdőívre. Az exportáló gyártó azt kérte, hogy a szóban forgó vállalaton keresztül történt értékesítéseket ne tekintsék kapcsolt értékesítésnek, mivel az érintett vállalatok között állítólag megszűnt a de facto társulás. Azonban - legalábbis a vizsgálati időszakban - e vállalatok egymással a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 143. cikkében meghatározott jogi kapcsolatban álltak, végső soron egy közös anyavállalatnak köszönhetően. Ennélfogva a Bizottság - a nyilvánvaló részleges együttműködésre tekintettel - miután felhívta az érintett exportáló gyártó figyelmét az együttműködés hiányának következményeire, az alaprendelet 18. cikke rendelkezéseinek megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel a szóban forgó, nem együttműködő kapcsolt vállalaton keresztül végzett eladások exportárának meghatározásához.

(43) Az exportáló gyártó azt is kérelmezte, hogy amennyiben az érintett vállalatokat kapcsoltnak tekintik, a nem együttműködő kapcsolt vállalaton keresztül a végfelhasználónak történt eladásokat szintén tekintsék kapcsolt eladásnak, mivel a végfelhasználó és az exportáló gyártó anyavállalata között exkluzív szerződéses megállapodás van érvényben, ennélfogva a dömpingkülönbözet kiszámításakor ezen eladásokat nem kellene figyelembe venni. Azonban, mivel a 2454/93/EGK rendelet 143. cikke (2) bekezdésében szereplő feltételek nem teljesültek, az érintett végfelhasználónak történt eladásokat nem kapcsolt eladásoknak tekintették. E tekintetben az első független fogyasztó által fizetett viszonteladási árat úgy határozták meg, hogy a transzferárhoz hozzáadták az együttműködő kapcsolt importőr esetében megállapított árrést. Ezután a közösségi határparitáson számított exportár megállapítása érdekében az együttműködő importőr esetében tett kiigazításokat (a behozatal és eladás között felmerülő költségek, az SGA-költségek, valamint a méltányos haszonkulcs) alkalmazták a fentiek szerint kiszámított viszonteladási árra.

(44) Mivel független importőrök nem működtek együtt, és tekintettel arra, hogy a katódsugaras színestelevízió-képcsövek ugyanahhoz a szórakoztatóelektronikai ("brown goods") ágazathoz tartoznak, mint a színes televíziókészülékek, helyénvalónak tekintették, hogy ebben az esetben is a színes televíziókészülékek esetében folytatott dömpingellenes eljárás 5 %-os haszonkulcsát alkalmazzák (4).

3.2. Korea

(45) Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó kapcsolt importőrön keresztül exportálta az érintett terméket a Közösségbe. Az exportárat tehát a független fogyasztók által fizetett viszonteladási ár alapján állapították meg.

(46) A kiigazításhoz a (44) preambulumbekezdésben szereplő haszonkulcsot használták fel.

3.3. Malajzia, Thaiföld

(47) Az érintett terméket mindkét együttműködő exportáló gyártó független fogyasztóknak exportálta a Közösségbe. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

4. Összehasonlítás

(48) A rendes érték és az exportárak közötti összehasonlítást gyártelepi alapon és ugyanazon a kereskedelmi szinten végezték el. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlításának biztosítása céljából az árat és az árak összehasonlítását befolyásoló eltéréseket megfelelő kiigazítások formájában az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették.

(49) Ennek alapján valamennyi vizsgált exportáló gyártó számára megítélték az alkalmazható és indokolható engedményeket a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a csomagolási és hitelköltségek, a jutalékok, az értékesítés utáni költségek (biztosíték/garancia) különbségeire.

(50) Az egyik kínai exportáló gyártó és az egyetlen koreai együttműködő exportáló gyártó az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontja alapján kiigazítást kért a valutaátváltás tekintetében. Azzal érveltek, hogy mivel a helyi pénznemek (CNY, illetve KRW) árfolyama a vizsgálati időszak alatt esett az euróéhoz képest, ennek megfelelő kiigazítást kell tenni a Közösségbe történt exporteladások euróban megadott, számlázott összege tekintetében. Ebben a vonatkozásban - a kérések tartalmával szemben - azt állapították meg, hogy a vizsgálati időszak alatt mindkét valutanem árfolyama emelkedett az euróéhoz képest. Így a kéréseket indokolatlannak találták és elutasították.

(51) Ugyanezen exportáló gyártók a kereskedelmi szint kiigazítását is kérelmezték az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontjának ii. alpontja alapján, azt állítva, hogy a Közösségbe irányuló exporteladásaik forgalmazóknak, míg belföldi értékesítéseik végfelhasználóknak történtek. E tekintetben megállapították, hogy az első független fogyasztók mindkét piacon végfelhasználók voltak. Következésképpen a kérelmet megalapozatlannak találták, tehát elutasították.

(52) Ugyanezen exportáló gyártók más tényezők kiigazítását is kérelmezték az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése k) pontjának alapján. A vállalatok azzal érveltek, hogy a színes televíziókészülékek árának a vizsgálati időszak alatt a síkképernyőkkel való verseny miatt bekövetkező jelentős zuhanása belföldi, illetve exportáraikat különbözőképpen érintette. Ennek okaként azt jelölték meg, hogy míg a belföldi piacon történő értékesítés a vizsgálati időszak alatt egyenletesen oszlott el, a kivitelek a vizsgálati időszaknak csak egy részére koncentrálódtak. E kérést azonban nem fogadták el, mivel nem bizonyosodott be, hogy ez a tény hatással volt az árak összehasonlíthatóságára, sem az, hogy a fogyasztók a belföldi piacon e tényező miatt fizettek volna következetesen különböző árakat.

(53) Kiigazításokat tettek az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja alapján is a kínai HÉA-visszatérítés különbségei tekintetében, mivel megállapították, hogy az exporteladások esetében alacsonyabb a HÉA-visszatérítés szintje, mint a belföldi értékesítéseknél.

(54) Az egyik, Közösségen kívüli kapcsolt kereskedőjén keresztül exportáló kínai gyártó esetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése i) pontja alapján szintén kiigazítást tettek az exportár tekintetében, mivel a kereskedő tevékenysége hasonló volt egy jutalékalapon dolgozó ügynökéhez. E cikknek megfelelően a kiigazítást 2 %-os szinten állapították meg, mivel ezt találták ésszerű mértéknek az érintett termék kereskedelmében részt vevő független ügynököknek kifizetett jutalék megjelenítésére.

5. Dömpingkülönbözet

5.1. Egyéni dömpingkülönbözetek

(55) Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet megállapítására valamennyi vizsgált exportáló gyártó esetében a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor.

(56) A Bizottság következetes gyakorlatává vált, hogy a kapcsolt exportáló gyártók vagy az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó gyártók tekintetében egyetlen, az egyéni dömpingkülönbözeteken alapuló, súlyozott átlaggal számított dömpingkülönbözetet állapítson meg. Ez különösen azért alakult így, mert az egyéni vámtételek kiszámítása a dömpingellenes intézkedések kijátszását ösztönözhetné, s így hatástalanná tenné azokat azáltal, hogy lehetővé tenné a kapcsolt exportáló gyártók számára Közösségbe irányuló exportjuknak a legalacsonyabb egyéni dömpingkülönbözettel rendelkező vállalaton keresztül történő bonyolítását.

(57) E gyakorlattal összhangban egyetlen dömpingkülönbözetet határoztak meg az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kínai együttműködő exportáló gyártók - azaz a Hua Fei Colour Display Systems Co., Ltd. és kapcsolt gyártója, az LG. Philips Shuguang Electronic Co., Ltd. - számára. Hasonlóképpen egyetlen dömpingkülönbözetet határoztak meg az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó thaiföldi együttműködő exportáló gyártók - azaz a CRT Display Technology Co., Ltd. és kapcsolt gyártója, a Thai CRT Co., Ltd. számára.

5.2. Országos dömpingkülönbözetek

(58) A Bizottság kérdőívére nem válaszoló, és egyéb módon sem jelentkező exportáló gyártók tekintetében a dömpingkülönbözet megállapítására a rendelkezésre álló tények alapján került sor, az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(59) A valamennyi nem együttműködő exportáló gyártó országos dömpingkülönbözetének megállapítása érdekében először az együttműködés hiányának szintjét állapították meg. E célból az együttműködő exportáló gyártók által jelentett, a Közösségbe irányuló exportmennyiséget az Eurostat megfelelő behozatali statisztikáival hasonlították össze.

(60) Malajzia és Thaiföld esetében, ahol az együttműködés szintje alacsony volt, azaz nem érte el a 80 %-ot, célszerűnek tartották, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók számára a dömpingkülönbözetet az együttműködő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított legmagasabb dömpingkülönbözetnél magasabb szinten állapítsák meg. Okkal hihető ugyanis, hogy az együttműködés alacsony szintje a vizsgált ország azon nem együttműködő exportáló gyártóitól ered, amelyek többnyire nagyobb mértékben éltek dömpinggel, mint bármely együttműködő exportáló gyártó. Ezenfelül semmi jel nem mutatott arra, hogy bármely nem együttműködő vállalat alacsonyabb szinten dömpingelt volna, az együttműködés hiányáért pedig nem jár díjazás. A dömpingkülönbözetet tehát az érintett országok egyik együttműködő gyártójának reprezentatív típusaira, vagy ügyleteire megállapított legmagasabb különbözet szintjén állapították meg.

(61) A Koreai Köztársaság esetében az együttműködés szintje rendkívül alacsony - az Eurostat statisztikáin alapuló összexport mennyiségének csak 2 %-át teszi ki -, ami egyértelműen elárulja, hogy a főbb exportáló gyártók szándékosan nem működtek együtt. E sajátos helyzetre tekintettel, és mivel más megfelelőbb információ nem áll rendelkezésre, úgy ítélték helyénvalónak, ha a nem együttműködő vállalatok számára a dömpingkülönbözetet a panaszban megnevezett egyik reprezentatív terméktípus dömpingkülönbözetének szintjén - azaz 15%-os szinten - állapítják meg. A panaszban említett dömpingkülönbözet szintjét nyilvános árlisták és az Eurostat statisztikái segítségével ellenőrizték.

(62) A Kínai Népköztársaság esetében az együttműködés szintje igen magas volt, mivel az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett, a vizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló export volumene meghaladta az Eurostat adatai szerinti importmennyiségeket, és mivel nem lehetett azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan mulasztotta el az együttműködést. Annak érdekében, hogy különbséget tegyenek a piacgazdasági elbírálásban részesített valamennyi kínai együttműködő exportáló gyártók, és a vizsgálatban nem együttműködő, más potenciális kínai exportáló gyártók között, célszerűnek ítélték, hogy a Kínai Népköztársaság vonatkozásában olyan országos dömpingkülönbözetet állapítsanak meg, amely az Eurostat adatai alapján a legnagyobb mennyiségben eladott reprezentatív terméktípusok exportárai, illetve ugyanezen terméktípusok analóg országbeli rendes értéke közötti összehasonlításon alapuljon.

(63) A vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözetek a következők:

a) Kínai Népköztársaság

b) Koreai Köztársaság

c) Malajzia

d) Thaiföld

D. KÁR

1. A közösségi termelés és a közösségi gazdasági ágazat

(64) A vizsgálati időszak alatt hét közösségi gyártó állította elő a hasonló terméket. E gyártók közül négy azonban az érintett országok exportőreinek kapcsolt gyártója volt. E négy vállalatot tehát - az exportőrrel fennálló kapcsolatuk miatt - nem érintik a káros dömping negatív következményei. Ezt az is alátámasztja, hogy e gyártók nem működtek együtt az eljárás során. Helyénvalónak találták e vállalatok termelését kizárni a közösségi termelésből, illetve kizárni azokat a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából is. E négy gyártó közül kettő továbbá a vizsgálati időszak lejártával véglegesen felhagyott a termeléssel.

(65) Ennélfogva az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett teljes közösségi termelést három gyártó, az Ekranas, az Ecimex és a Thomson végzi.

(66) Mint a fenti, (2) preambulumbekezdésben szerepel, a panaszt két közösségi gyártó, az Ekranas és az Ecimex nevében nyújtották be. A panaszosok az érintett termék teljes közösségi termelésének jelentős hányadát, jelen esetben több, mint 40 %-át képviselik.

(67) Meg kell jegyezni, hogy mindkét panaszos, amely a vizsgálati időszak alatt a hasonló terméket előállította, 2006 első felében leállította a gyártást és csődöt jelentett. Mivel a csődeljárás jelenleg folyamatban van, továbbra sem egyértelmű, hogy az Ekranas és az Ecimex a jövőben folytatja-e a katódsugaras színestelevízió-képcsövek gyártását. Az eljárás megindítása után a Thomson arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy támogatja a TUBE által benyújtott panaszt, és a vizsgálat során megfelelő módon együttműködött. Ennélfogva, mivel nincs információ arról, hogy a szóban forgó két gyártó végleg leállította-e gyártását, az Ekranast és az Ecimexet továbbra is a közösségi gazdasági ágazat részének tekintik. Tehát az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és 5. cikke (4) bekezdése értelmében az Ekranas, az Ecimex és a Thomson (a továbbiakban: közösségi gazdasági ágazat) alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

2. A közösségi fogyasztás

(68) A közösségi fogyasztást a közösségi gazdasági ágazat saját termelésének a közösségi piacon értékesített mennyisége, a más gyártók által értékesített mennyiségek és az Eurostat importmennyiségekre vonatkozó adatai alapján állapították meg.

(69) 2002 és a vizsgálati időszak között az érintett termék közösségi piaca mintegy 14 %-kal esett vissza. 2002-ben a közösségi fogyasztás mintegy 9,5 millió darabot tett ki, a vizsgálati időszak alatt pedig mintegy 8,2 millió darabot. Pontosabban 2003-ban 2 %-kal esett vissza, 2004-ben 7 százalékponttal emelkedett, majd a vizsgálati időszakban hirtelen majdnem 20 százalékponttal esett.

(70) Az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően a panaszos vitatta a Bizottság által a fogyasztás megállapítására alkalmazott módszereket. Pontosabban a panaszos azt állította, hogy i. a fenti, (64) preambulumbekezdésben szereplő információk alapján úgy tűnhet, hogy az érintett országok exportőreihez kapcsolódó, szóban forgó közösségi gyártók valamennyi értékesítését kizárták a fogyasztás kiszámításából és a kárelemzésből, és ii. a fenti, (67) preambulumbekezdésben említett három közösségi gyártó egyikének kapcsolt eladásai bizonyos mennyiségét helytelenül zárták ki a fogyasztás kiszámításából, mivel azt bele kellett volna számítani a fogyasztásba.

(71) Az i. állítással kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a fenti, (64) preambulumbekezdés csak a közösségi gazdasági ágazat meghatározására és a teljes közösségi termelésnek az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében vett megállapítására vonatkozik, nem pedig a teljes közösségi fogyasztás kiszámítására. A közösségi fogyasztás megállapítása során a közösségi gazdasági ágazat fogalmának meghatározásából és a közösségi termelésből kizárt gyártók eladásait beszámították. Ez ugyancsak egyértelmű a fenti, (68) preambulumbekezdésből és a panaszos rendelkezésére bocsátott, meghatározott információkból, amelyek azt mutatják, hogy a szóban forgó eladási mennyiség a vizsgálati időszak alatt mintegy 3 millió darabot tett ki. Ennélfogva a panaszos és a Bizottság ismeretei szerint a 2002 és a vizsgálati időszak közötti időszakban működő valamennyi gyártó Közösségen belüli értékesítését beszámították a fogyasztás megállapítása során. A közösségi gazdasági ágazat meghatározásából kizárt gyártókat azonban ki kellett zárni a közösségi gazdasági ágazat helyzetének elemzéséből, mivel azokat nem tekintették a közösségi gazdasági ágazat részének az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésével összhangban. Az i. állítást ezért elutasítják.

(72) A ii. állítással kapcsolatban valóban helytálló, hogy a Bizottság a fogyasztás kiszámításából és néhány kulcsfontosságú kármutató - például értékesítési mennyiség és ár, piaci részesedés és nyereségesség - elemzéséből kizárt bizonyos mennyiségeket, mivel ezen eladásokat kapcsoltnak tekintették. A Bizottság régóta bevett gyakorlata, hogy elkülöníti a kapcsolt eladásokat a szabadpiaci eladásoktól, mivel csak ez utóbbiak versenyeznek egymással (5). Ezzel szemben a kapcsolt eladások nem versenyeznek a szabadpiacon értékesített termékekkel, ennélfogva azokat nem érinti a dömpingelt behozatal. E konkrét iparágban a hasonló termék nagy gyártóinak többsége (ellentétben a két panaszossal) a kapcsolódó ágazatokban szintén tevékenykedik, nevezetesen a televízió-képcső televíziókészülékbe történő beépítésében. Például a Bizottság kizárta az elemzésből a Sony kapcsolt eladásait, és ezt a megközelítést a panaszos támogatta. Következetesen ugyanezt a módszert alkalmazták valamennyi közösségi gyártóra, akár a közösségi gazdasági ágazat részeinek, akár "egyéb közösségi gyártóknak" tekintették és a (64) preambulumbekezdésben említették őket.

(73) A kapcsolt eladásoknak az ii. állításban említett adott mennyiségei tekintetében a Bizottság megállapította, hogy 2004 júliusáig a ma a "Thomson Displays Polska Sp. Zo.o", Piaseczno, Lengyelország néven bejegyzett képcsőüzem a lengyelországi Zyrardowban található televíziókészülék-gyárral együtt egyetlen jogalanyként volt bejegyezve "TMM Polska" néven, amely teljes egészében az anyavállalat Thomson SA. tulajdonában volt. A megszokott gyakorlattal összhangban a Bizottság úgy tekintette, hogy integrált gyártóról van szó, és hogy a hasonló termék készleteinek a piasecznói képcsőüzemből a zyrardowi televíziókészülék-gyárnak történő eladása belső transzfer volt, tehát kapcsolt eladás valósult meg transzferárakon. A panaszos de facto elismerte a transzferár meglétét, mivel kijelentette: "a Thomson Display és a Thomson's CTV display közötti kapcsolat befolyásolhatta az árakat, azonban a mennyiségeket biztosan nem befolyásolja". A Bizottság ennélfogva megerősíti, hogy e transzferek nem tekinthetők hasonló szabadpiaci értékesítéseknek.

(74) Végül, kizárólag az egyértelműség érdekében meg kell jegyezni, hogy még ha e kapcsolt eladásokat be is kellene számítani a fogyasztásba (lásd az alábbi táblázatot), akkor is csak az összmennyiség változna, ám a tendencia - vagyis a kereslet lényeges visszaesése a vizsgálati időszak alatt - igen hasonló maradna a fenti, (69) preambulumbekezdésben leírt tendenciához. Az ii. állítást ezért elutasítják.

3. Behozatal az érintett országokból

a) Az érintett behozatal hatásainak összesített értékelése

(75) A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó behozatalt összesítve kell-e vizsgálni, az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében említett kritériumok alapján. A Bizottság ellenőrizte, hogy i. az egyes érintett országok vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet magasabb, mint az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöb; és ii. az importált termékek és a közösségi hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak.

(76) Először is meg kell jegyezni, hogy a Beijing Matsushita Color CRT Co., Ltd.-re és az LG Philips Display Korea Co., Ltd.-re - vagyis az érintett országok azon két exportáló gyártójára, amelyek a megállapítások szerint nem dömpingelték az érintett terméket - vonatkozó adatokat, kizárták a következő, kizárólag a dömpingelt behozatalra irányuló elemzésből. Tájékoztatásul közölni kell, hogy a két fent említett gyártó behozatali mennyisége a vizsgálati időszak alatt elenyésző volt, mivel jóval a közösségi fogyasztás 1 %-a alatt maradt.

(77) Ennek alapján az egyes érintett országok dömpingkülönbözetéről megállapították, hogy az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöb fölött van, és az ezen országokból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 5. cikke (7) bekezdése értelmében nem elhanyagolható, mivel piaci részesedésük a vizsgálati időszak alatt - az érintett ország függvényében - 3,6 % és 6,5 % között volt. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal és a hasonló közösségi termék közötti verseny feltételeivel kapcsolatban megállapították, hogy azok hasonlóak. Ezt alátámasztotta az a tény, hogy az érintett országokból importált érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és a közösségi piacon értékesített hasonló termék hasonló volt, versenyben állt egymással, és forgalmazásuk ugyanazon kereskedelmi csatornákon keresztül történt. Ezenfelül valamennyi importmennyiség nagy volt, és jelentős piaci részesedésnek felelt meg.

(78) A fentiek fényében úgy ítélték meg, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott valamennyi kritérium teljesült. A négy érintett országból származó dömpingelt behozatalt tehát összesítve vizsgálták.

b) Mennyiség

(79) Az érintett országokból származó érintett termék Közösségbe irányuló dömpingelt importjának mennyisége a vizsgálati időszak alatt 1,6 millió darab alatt volt, amely a 2002-ben megfigyelthez hasonló szint. E látszólagos stabilitás a 2003-as, 2004-es évben és a vizsgálati időszakban jelentős ingadozásokat takar. Az import 2003-ban 44 %-kal nőtt, 2004-ben 3 százalékponttal csökkent, a vizsgálati időszak alatt pedig további 44 %-kal zuhant.

c) Piaci részesedés

(80) Az érintett országok exportőreinek piaci részesedése a 2002-es 17 %-ról a vizsgálati időszakban 19,4 %-ra nőtt. Részletezve a piaci részesedés 2003-ban ugrásszerűen, majdnem 8 százalékponttal emelkedett, 2004-ben 2 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszak alatt további 3,5 százalékponttal esett. Az, hogy az érintett országokból származó behozatal piaci részesedése magasabb volt a vizsgálati időszak alatt, mint 2002-ben, noha a behozatal mennyisége alacsonyabb volt a vizsgálati időszak alatt a 2002-es szintnél, a fogyasztás a fenti, (69) preambulumbekezdésben leírt hirtelen esésének tudható be.

d) Árak

i. Az árak alakulása

(81) 2002 és a vizsgálati időszak között az érintett országokból származó érintett termék behozatalának átlagos ára 24 %-kal esett. Pontosabban az ár 2003-ban 15 %-kal, 2004-ben további 21 százalékponttal esett, majd a vizsgálati időszakban ismét 12 százalékponttal emelkedett.

ii. Alákínálás

(82) Modellek közötti összehasonlítást végeztek az exportáló gyártók és a közösségi gazdasági ágazat súlyozott átlagos közösségi eladási ára között. E célból a közösségi gazdasági ágazat nem kapcsolt fogyasztóinak a gyártelepi árait hasonlították össze az érintett országok együttműködő exportáló gyártóinak CIF közösségi határparitáson számított - megfelelően kiigazított - importárával a kirakodási ár megjelenítése érdekében. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt a Közösségben értékesített, az érintett országokból származó érintett terméket az érintett exportőrtől függően -37 % (nem alákínálás) és legfeljebb 13 % közötti mértékben kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál. Összességében az alákínálás igen korlátozott volt. Az Eurostat adatai azonban azt mutatják, hogy a vizsgálati időszakot megelőző években az érintett országokból származó dömpingelt behozatal árai lényegesen alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árainál.

4. A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(83) Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata tartalmazta minden, az érintett időszakban a közösségi gazdasági ágazat állapotára hatást gyakorló releváns gazdasági tényező és mutató értékelését.

a) Termelés

(84) 2002 és a vizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazat termelése 5 %-kal csökkent. Részletesebben, 2003-ban 8 %-kal, 2004-ben további 12 százalékponttal növekedett, majd a vizsgálati időszakban 25 százalékponttal zuhant.

b) Kapacitás és kapacitáskihasználási arányok

(85) A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt. 2003-ban 4 %-kal, 2004-ben további 19 százalékponttal, végül a vizsgálati időszakban 5 százalékponttal nőtt. Ezzel párhuzamosan nőtt a gépi felszereltség.

(86) A kapacitáskihasználás 2002-2003-ban 80-85 %-os szinten volt, majd a vizsgálati időszak alatt hirtelen 61 %-ra esett.

c) Készletek

(87) 2002 és a vizsgálati időszak között jelentős ingadozás volt tapasztalható a késztermékek raktárkészletének szintjében. 2003-ban először hirtelen esett a szint, tükrözve e konkrét termék - 2002-ben és 2003-ban még kedvező - gazdasági környezetét, majd 2004 végén - a kereslet hirtelen csökkenését tükrözve - ugrásszerűen emelkedett. A vizsgálati időszak alatt a tényleges termelés, mint a fentiekből látható, csökkent, és a zárókészlet szintje ismét fenntarthatóbb szintre csökkent.

d) Értékesítési mennyiség

(88) A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon független fogyasztók részére értékesített saját gyártású termékek száma 2003-ban először 6 %-kal nőtt, majd 2004-ben további 16 százalékponttal emelkedett, a vizsgálati időszak alatt azonban 6 százalékponttal visszaesett. Összességében a figyelembe vett időszakban az eladási mennyiség 16 %-kal nőtt. A termelés és a belföldi értékesítés mennyisége közötti lényeges különbség azzal magyarázható, hogy a közösségi gazdasági ágazat termelése mintegy kétharmadát a Közösségen kívülre exportálja.

e) Piaci részesedés

(89) A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése egyenletesen, 10 százalékponttal nőtt 2002 és a vizsgálati időszak között. Részletesebben 2002-ben közel 28 % volt, 2003-ban 30 %-ra, majd 2004-ben 32 %-ra emelkedett, míg végül a vizsgálati időszak alatt közel 38 %-ra nőtt. A piaci részesedés e növekedésével kapcsolatban szem előtt kell tartani, hogy eközben az EK fogyasztása a fenti (69) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően csökkent.

f) Növekedés

(90) 2002 és a vizsgálati időszak között, amikor a közösségi fogyasztás 14 %-kal visszaesett, a közösségi gazdasági ágazat értékesített mennyisége a közösségi piacon 16 %-kal növekedett. 2002 és a vizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése mintegy 10 százalékponttal nőtt, ezzel szemben a dömpingelt behozatal piaci részesedése körülbelül 2,4 százalékpontos növekedést ért el.

g) Foglalkoztatás

(91) A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2002 és a vizsgálati időszak között mintegy 10 %-kal csökkent. 2002 és 2003 között 4 %-kal csökkent, 2004-ben 6 százalékponttal emelkedett, a vizsgálati időszakban azonban 12 százalékponttal csökkent, részben a termelés csökkenését tükrözve.

h) Termelékenység

(92) A közösségi gazdasági ágazat az egy foglalkoztatottra jutó éves termelésben (darabszám) mért termelékenysége 2003-ban 12 %-kal nőtt, majd 2004-ben további 6 százalékponttal emelkedett, végül a vizsgálati időszakban 12 százalékponttal visszaesett. A vizsgálati időszakban tapasztalt hirtelen piaccsökkenéssel szembesülve a termelés mennyiségét haladéktalanul kiigazították, ám mint általában, a munkaerő kiigazítása kevésbé gyorsan ment végbe, így kiváltva a termelékenység megfigyelt csökkenését.

i) Bérek

(93) Az alkalmazottankénti átlagbér a vizsgálati időszakban a 2002-eshez közel azonos szinten maradt. Részletesebben, 2003-ban 11 %-kal, 2004-ben további 2 százalékponttal csökkent, végül a vizsgálati időszakban 14 százalékponttal növekedett.

j) Értékesítési árak és a közösségi árakra ható tényezők

(94) 2002 és a vizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazat saját termelésének a független fogyasztók felé történő közösségi értékesítés során érvényesített egységárai folyamatosan, összesen 42 %-kal csökkentek. Részletesebben 2003-ban 25 %-kal, 2004-ben további 9 százalékponttal, végül a vizsgálati időszak alatt további 8 százalékponttal csökkentek. A vizsgálat alapján a dömpingelt behozatal a közösségi gazdasági ágazat értékesítési árának csak alig, vagy egyáltalán nem kínált alá. Néhány modell esetében az alákínálás jelentősebb volt a fenti, (82) preambulumbekezdésben említett alákínálási különbözetnél.

k) Nyereségesség és a befektetések megtérülése

(95) A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat saját gyártású, Közösségen belüli értékesítéseinek a nettó értékesítési árbevétel százalékában kifejezett nyereségessége folyamatosan csökkent. A nyereségesség a 2002-es 24 %-ról 2003-ban 18 %-ra, majd 2004-ben körülbelül 10 %-ra csökkent. A vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat vesztesége - 3,6 %-os volt.

(96) A befektetések nettó könyv szerinti értékének százalékában meghatározott nyereségként kifejezett megtérülése nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte. A vizsgálati időszakban a 2002-es 17 %-ról - 2,1 %-ra csökkent.

l) Pénzforgalom (cash-flow) és tőkebevonási képesség

(97) A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszakban szintén csökkent. A pénzforgalom a 2002-es mintegy 175 millió eurós szintről 2003-ban 125 millió euróra csökkent, 2004-ben ismét 141 millió euróra emelkedett, majd a vizsgálati időszakban erőteljesen, - 25 millió euróra csökkent. A helyzet olyannyira megromlott, hogy a közösségi gazdasági ágazatot alkotó két vállalat 2006 első felében csődöt jelentett, amint az a fenti, (67) preambulumbekezdésben szerepel. Egyedül a Thomson kapott pénzügyi támogatást anyavállalatától, és kerülte el ezáltal a súlyosabb pénzügyi helyzetet. Az Ekranas és az Ecimex nem tudott tőkét bevonni. A jövőben a közösségi gazdasági ágazat további tőkebevonási képességét nyilvánvalóan erőteljesen akadályozni fogják a rossz keresleti kilátások.

m) Befektetések

(98) A közösségi gazdasági ágazat az érintett termék gyártásába történő éves befektetése 2002 és a vizsgálati időszak között folyamatosan csökkent. 2003-ban 14 %-kal, 2004-ben további 25 százalékponttal, majd a vizsgálati időszakban további 40 százalékponttal esett vissza.

n) A dömpingkülönbözet nagysága

(99) A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, figyelembe véve az érintett országokból származó behozatal volumenét és árait, nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

o) A korábbi dömpingből való felépülés

(100) A 2313/2000/EK tanácsi rendelettel (6) intézkedéseket vezettek be az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó egyes katódsugaras színes televíziós képcsövek behozatala tekintetében. E rendelkezések hatálya 2005. október 21-én járt le. A fenti intézkedések azonban a jelen eljárás által érintett négy ország közül csak egyre, és a fenti (12) preambulumbekezdésben említett öt KN-kód közül csak a 8540 11 11 KN-kód egy részére vonatkoznak. Tájékoztatásul közölni kell, hogy a 8540 11 11 KN-kód a jelen eljárás által érintett terméknek mintegy 20 %-át fedi le. A helyzetek különböző jellege miatt tehát a korábbi dömpingből való felépülés során szerzett tapasztalatokból nehéz bármilyen következtetést levonni az adott ügyre vonatkozóan.

5. A kárra vonatkozó következtetés

(101) 2002 és a vizsgálati időszak között az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatalának mennyisége 3 %-kal csökkent, ám közösségi piaci részesedése 2,4 százalékponttal növekedett. Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal átlagárai az Eurostat adatai alapján a figyelembe vett időszakban általában alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árainál. Azonban az érintett országokból származó behozatal árai a vizsgálati időszakban nem kínáltak jelentősen alá a közösségi gazdasági ágazat árainak. Valójában, mint a fenti, (82) preambulumbekezdésben szerepel, a súlyozott átlag alapján az alákínálás a vizsgálati időszakban az érintett országtól és exportőrtől függően - 37 % és 13 % között volt. Az Eurostat adatai azonban azt mutatják, hogy a vizsgálati időszakot megelőző években az érintett országokból származó dömpingelt behozatal árai lényegesen alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árainál.

(102) Az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat helyzetében egyértelműen romlást tapasztaltak. Először is a közösségi gazdasági ágazatot alkotó három vállalat közül kettő 2006 első felében csődöt jelentett. Másodszor a legtöbb károkozási mutató 2002 és a vizsgálati időszak között negatív irányba fejlődött: a termelés mennyisége 5 %-kal, a kapacitáskihasználás 25 %-kal, a foglalkoztatás 10 %-kal, az értékesítési egységárak 42 %-kal csökkentek, a nyereségesség, a befektetések megtérülése és a pénzforgalom kifejezetten romlott, és a befektetés 79 %-kal esett vissza. A közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása rendkívül hirtelen, főleg a vizsgálati időszak alatt következett be. A vizsgálati időszak előtt a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége még jóval 10 % fölött volt.

(103) Néhány mutató láthatóan pozitív irányban alakult 2002 és a vizsgálati időszak között. A termelési kapacitás 28 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacra történő értékesítéseinek mennyisége 16 %-kal emelkedett, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 10 százalékponttal nőtt. E fejlemények azonban nem tudták megakadályozni a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének erőteljes romlását, amely végül két közösségi gyártó csődjéhez vezetett.

(104) Az előzőekben ismertetettekre tekintettel tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat lényeges kárt szenvedett az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

E. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Bevezetés

(105) A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy a dömpingelt behozatal jelentős mértékű kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, a közösségi gazdasági ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kár ne lehessen a dömpingelt behozatalnak tulajdonítható.

2. A dömpingelt import hatásai

(106) A vizsgálati időszak alatt a négy érintett országból származó dömpingelt behozatalnak jelentős, 19,4 %-os piaci részesedése volt. 2002 és a vizsgálati időszak között az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatalának mennyisége mintegy 3 %-kal csökkent, ám közösségi piaci részesedése közel 2,3 százalékponttal növekedett, mivel a fogyasztás a fenti importmennyiségnél is gyorsabban esett vissza. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a dömpingelt behozatalnak mind a mennyisége, mind a piaci részesedése 2003-ban tetőzött, majd a vizsgálati időszakig lényegesen csökkent. A vizsgálati időszak alatt a dömpingelt behozatal piaci részesedése 5,5 százalékponttal volt alacsonyabb a 2003-as szintnél.

(107) Az érintett országokból származó dömpingelt behozatal átlagárai az Eurostat adatai alapján a figyelembe vett időszakban általában alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árainál és valószínűleg leszorították az árakat. Az importárak a 2002 és 2004 közötti időszakban ugyancsak jelentős mértékben csökkentek, de amint a fenti, (81) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálati időszak alatt ismét 12 százalékponttal emelkedtek. Mivel a közösségi gazdasági ágazat is fokozatosan csökkentette eladási árait a figyelembe vett időszak alatt, az érintett országok importárai nem kínáltak alá lényegesen a közösségi gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszak alatt a modellek összehasonlítása alapján. Valójában a súlyozott átlag alapján az alákínálás a vizsgálati időszakban az érintett országtól és exportőrtől függően - 37 % és 13 % között volt. Azonban, bár alákínálás alig történt, mindenesetre a dömpingelt behozatalt ár alatt adták el.

(108) Mint a fenti, (102) preambulumbekezdésben szerepelt, éles ellentét figyelhető meg a közösségi gazdasági ágazat 2002/2003-as, illetve a vizsgálati időszak alatti helyzete között. Fontos megjegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása rendkívül hirtelen, főleg a vizsgálati időszak alatt következett be. A vizsgálati időszak előtt a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége még jóval 10 % fölött volt, és a legtöbb károkozási mutató pozitív irányba fejlődött. 2002 és 2004 között a termelési kapacitás 23 %-kal, a termelés mennyisége 20 %-kal, a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacra történő értékesítéseinek mennyisége 22 %-kal, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 28 %-ról 32 %-ra emelkedett, amikor a piac még növekedőben volt. A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése még a vizsgálati időszakban, a piac hirtelen, egy év alatt 20 %-kal való zsugorodásakor is 38 %-ra emelkedett.

(109) Meg kell jegyezni továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége csúcsát 2002-ben és 2003-ban érte el, amikor eladási árai már lényegesen lecsökkentek és piaci részesedése a legkisebb, a dömpingelt behozatal mennyisége pedig a legmagasabb szinten volt. A nyereségesség a vizsgálati időszakban csak akkor kezdett csökkenni, amikor a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése elérte csúcsát, és amikor a dömpingelt behozatal mennyisége csökkent, ára pedig nőtt.

(110) Végeredményben a dömpingelt behozatal a 2002 és a vizsgálati időszak közötti időszakban a közösségi gazdasági ágazat árainak leszorításához vezethetett, és negatív hatást gyakorolhatott a közösségi gazdasági ágazat általános helyzetére. Azonban, mint a fenti, (108) és (109) preambulumbekezdésben szerepel, a közösségi gazdasági ágazat helyzete, amely a vizsgálati időszakot megelőző években továbbra is vegyes jeleket mutatott, a vizsgálati időszak alatt hirtelen és drasztikusan romlott. A vizsgálati időszak előtt a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége még 10 % fölött volt. Hasonlóképpen a legtöbb károkozási mutató a vizsgálati időszakig pozitív irányba fejlődött. 2002 és 2004 között a termelési kapacitás 23 %-kal, a termelés mennyisége 20 %-kal, a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacra történő értékesítéseinek mennyisége 22 %-kal, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 28 %-ról 32 %-ra emelkedett, amikor a piac még növekedőben volt. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége csúcsát 2002-ben és 2003-ban érte el, amikor piaci részesedése a legkisebb, a dömpingelt behozatal mennyisége pedig a legmagasabb szinten volt. A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége a vizsgálati időszakban akkor kezdett csökkenni, amikor piaci részesedése elérte csúcsát, és amikor a dömpingelt behozatalnak mind a mennyisége, mind a piaci részesedése ténylegesen csökkent (ld. a fenti, (106) preambulumbekezdést), ára pedig nőtt. Másrészt a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat környezetében az egyetlen új tényező a kereslet drasztikus, 20 %-os csökkenése volt. Ennélfogva a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása és a dömpingelt behozatal hatásai közötti egyértelmű időbeli egybeesés hiányában komoly kétségek merülnek fel a behozatal alakulása és a közösségi gazdasági ágazat helyzete közötti ok-okozati összefüggés tekintetében. Így nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzetének kialakulásában.

3. Egyéb tényezők hatása - A fogyasztás alakulása

(111) Számos érdekelt fél jelezte, hogy a katódsugaras színestelevízió-képcsövek iránti kereslet visszaesése volt a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett hirtelen kár fő oka.

(112) Valóban, mint a fenti (69) preambulumbekezdésben is szerepel, a katódsugaras színestelevízió-képcsövek fogyasztása a vizsgálati időszak alatt hirtelen 20 %-kal esett vissza. A fogyasztás e visszaesése volt az egyetlen olyan tényező, amely a közösségi gazdasági ágazat környezetében drasztikus változást jelentett. És ez egybe is esik a közösségi gazdasági ágazat helyzetének drámai romlásával. A vizsgálat kimutatta, hogy a kereslet hirtelen visszaesése valóban negatív hatást gyakorolt a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, mivel a közösségi gazdasági ágazat nyereségességének és pénzforgalmának hirtelen visszaesése közvetlenül a fent említett piaccsökkenésből következett költségekre (a (92) preambulumbekezdésben bemutatott, vizsgálati időszak alatti termelékenységcsökkenés és az egységnyi előállítási költség növekedése), illetve árakra (hirtelen túlkínálat) vezethető vissza. A vizsgálati időszakban a katódsugaras színestelevízió-képcsövek iránti kereslet egyáltalán nem követte az áralakulást, amit az is jelez, hogy a 2004 és a vizsgálati időszak között megfigyelt jelentős árvisszaesés a legkevésbé sem vezetett az eladási mennyiség növekedéséhez. Épp ellenkezőleg, a kereslet valójában mintegy 20 %-kal esett vissza.

(113) A vizsgálat megmutatta, hogy a katódsugaras színestelevízió-képcsövek iránti kereslet visszaesése időben egybeesett a síkképernyős televíziókészülékek (folyadékkristályos vagy LCD, illetve plazmaképernyők) egyre növekvő térhódításával, amely a 2002-es kevesebb, mint 1 %-ról a vizsgálati időszakban ugrásszerűen, 28 %-ra emelkedett. E síkképernyős televíziókészülékek közvetlenül versenyeznek a katódsugaras színestelevízió-képcsövekkel, és a két termék egymással teljes mértékben felcserélhető. Noha az LCD- és a plazmatechnológiák nem teljesen újak, mégis csak a vizsgálati időszak során csökkent jelentősen a síkképernyős televíziókészülékek ára, mivel az árak 2001 és a vizsgálati időszak között 44 %-kal csökkentek. A síkképernyős televíziókészülékek árcsökkenése egyfelől vonzóbbá tette e modelleket a fogyasztók szemében, csökkentve ezáltal a katódsugaras képcsővel ellátott színestelevízió-készülékek iránti keresletet, másfelől közvetlen nyomást gyakorolt a katódsugaras képcsővel ellátott színestelevízió-készülékek eladási árára, amelyet csökkenteni kellett annak érdekében, hogy a termék versenyképes maradjon az új, vonzó síkképernyős modellekkel. Például az Egyesült Királyságban a kiskereskedelmi forgalomban eladott összes televíziókészülék között a síkképernyős televíziókészülékek aránya a 2004-es 37 %-ról 2005-ben 63 %-ra emelkedett. A vizsgálat eredménye és a piaci információk egyaránt azt mutatták, hogy a katódsugaras képcsővel ellátott színestelevízió-készülékek eladási mennyisége 2004-ben tetőzött az EU-ban, és a kereslet visszaesése azóta állandósult.

4. Következtetés az okozati összefüggésről

(114) Az adatok arra engednek következtetni, hogy a dömpingelt behozatal árleszorító hatást gyakorolt a Közösség gazdasági ágazatának áraira, és vélhetően hozzájárult a Közösség gazdasági ágazat kárhelyzetének kialakulásához. Egy, különösen a figyelembe vett időszak tendenciáinak alakulásán alapuló részletesebb elemzés azonban azt mutatta, hogy nem lehet ok-okozati összefüggést felállítani, mivel nem volt egyértelmű időbeli egybeesés a Közösség gazdasági ágazata helyzetének romlása és a dömpingelt behozatal alakulása között.

(115) Másrészt a vizsgálat rámutatott arra a nem kevésbé fontos tényre, hogy a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzete és a katódsugaras képcsővel ellátott színestelevízió-készülékek iránti kereslet erőteljes és hirtelen visszaesése között egyértelmű időbeli egybeesés volt. Ez az egységnyi előállítási költség növekedéséhez és további árcsökkenéshez vezetett. Ez az erőteljes visszaesés tökéletesen egybeesett a síkképernyős technológia növekvő térhódításával.

(116) Végeredményben nem állapítható meg, hogy a dömpingelt behozatal önmagában jelentős kárt okozott volna. Valójában az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése alapján más tényezőket is megvizsgáltak, és a kár jelentős mértékben a kereslet hirtelen és erőteljes visszaesése által gyakorolt hatásoknak és a síkképernyős technológia versenyképes árakon való megnövekedett kínálatának tulajdonítható.

F. JAVASLAT AZ ELJÁRÁS INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALA NÉLKÜLI MEGSZÜNTETÉSÉRE

(117) A (105)-(114) preambulumbekezdésben levont következtetésekre és arra a tényre tekintettel, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár és a dömpingelt behozatalt közötti ok-okozati összefüggést nem lehetett kielégítő módon megállapítani, a Bizottság véleménye szerint a folyamatban lévő dömpingellenes eljárást az alaprendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban meg kell szüntetni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Malajziából és Thaiföldről származó, a 8540 11 11, 8540 11 13, 8540 11 15, 8540 11 19, 8540 11 91 és 8540 11 99 KN-kódok alá besorolt katódsugaras színestelevízió-képcső, mérettől függetlenül, beleértve a katódsugaras videomonitor-csövet is, behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. november 15-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 6., 2006.1.11., 2. o.

(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 883/2005/EK rendelettel (HL L 148., 2005.6.11., 5. o.) módosított rendelet.

(4) Lásd az 1531/2002/EK tanácsi rendelet (HL L 231., 2002.8.29., 1. o.) (59) preambulumbekezdését.

(5) Lásd például a melegen hengerelt tekercsek ügyét, 283/2000/ESZAK bizottsági rendelet (HL L 31., 2000.2.5., 15. o.) (37)-(49) preambulumbekezdés.

(6) HL L 267., 2000.10.20., 1. o.