32014R0795[1]

Az Európai Központi Bank 795/2014/EU rendelete ( 2014. július 3. ) a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről (EKB/2014/28)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 795/2014/EU RENDELETE

(2014. július 3.)

a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerekre vonatkozó felvigyázási követelményekről

(EKB/2014/28)

1. cikk

Tárgykör és hatály

(1) Ez a rendelet határozza meg a SIPS felvigyázására vonatkozó követelményeket.

(2) A kormányzótanács fogadja el az ezen rendelet hatálya alá tartozó fizetési rendszerek, azok üzemeltetői és a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonosítására vonatkozó határozatot. Ez a lista az EKB honlapján kerül fenntartásra, és az valamennyi változást követően aktualizálásra kerül.

(3) Egy fizetési rendszer SIPS-ként kerül azonosításra, amennyiben: a) az a 98/26/EK irányelv alapján megfelel valamely azon tagállam, amely pénzneme az euro által rendszerként, vagy annak az euroövezetben letelepedett üzemeltetőjeként történő kijelölésre, beleértve az olyan fióktelep formájában történő letelepedést, amelyen keresztül a rendszer működtetésre kerül; és b) az alábbiak közül legalább kettő naptári évenként bekövetkezik:

i. az euróban denominált, feldolgozott fizetések teljes napi átlagértéke meghaladja a 10 milliárd eurót;

ii. az összes euróban denominált feldolgozott fizetések legalább az alábbiak egyikét képviselik:

- az Unióban az euróban denominált fizetések teljes mennyiségének 15 %-a,

- az Unióban az euróban denominált, határon átnyúló fizetések teljes mennyiségének 5 %-a,

- az euróban denominált fizetések teljes mennyisége 75 %-át kitevő piaci részesedés azon tagállam szintjén, amelynek pénzneme az euro;

iii. annak határon átnyúló tevékenysége (azaz a SIPS üzemeltetőjének országától eltérő országban letelepedett résztvevők, és/vagy az egyéb fizetési rendszerekhez fűződő határon átnyúló kapcsolatok) öt vagy annál több országot érint, és a SIPS által feldolgozott, euróban denominált teljes fizetéseknek legalább a 33 %-át keletkezteti;

iv. az egyéb FMI-k kiegyenlítéséhez használják.

Az azonosítást évente el kell végezni.

(3a) A (2) bekezdés értelmében elfogadott határozat annak hatályon kívül helyezéséig hatályban marad. A SIPS-ként azonosított fizetési rendszerek ellenőrző felülvizsgálatát évente el kell végezni annak ellenőrzése céljából, hogy e rendszerek továbbra is megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján SIPS-ként azonosításra kerültek.

(4) A SIPS üzemeltetőknek folyamatosan együtt kell működniük a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és biztosítaniuk kell, hogy az általuk üzemeltetett SIPS megfeleljen a 3-21. cikkben foglalt követelményeknek, ideértve a szabályaik, eljárásaik, folyamataik és kereteik általános hatásossága tekintetében is. A SIPS üzemeltetőknek továbbá együtt kell működniük a hatáskörrel rendelkező hatósággal rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására irányuló tágabb célkitűzés támogatása érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "fizetési rendszer" három vagy több résztvevő fél - figyelmen kívül hagyva az esetleges kiegyenlítő bankot, központi szerződő felet, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt - között létrejött formális megállapodás, a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásainak végrehajtására vonatkozó közös szabályokkal és egységes eljárási renddel;

2. "átutalási megbízás" fogalommeghatározása megegyezik a 98/26/EK irányelv 2. cikke i. pontjának első francia bekezdésében meghatározottakkal;

3. "rendszerszintű kockázat" a résztvevő, illetve a SIPS üzemeltetőjének azon kockázata, hogy a SIPS-el kapcsolatos kötelezettségeiknek való meg nem felelés azzal fog járni, hogy a többi résztvevő és/vagy a SIPS üzemeltetője határidőben nem fog tudni eleget tenni a kötelezettségeinek, amely olyan tovagyűrűző hatásokkal járhat együtt, amely a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat vagy annak stabilitását veszélyeztetheti;

4. "SIPS üzemeltető" a SIPS üzemeltetéséért jogilag felelős jogi személy;

5. "hatáskörrel rendelkező hatóság" azon eurorendszerbeli központi bank, amely az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsődleges felvigyázási felelősséggel rendelkezik;

6. "eurorendszerbeli SIPS" olyan SIPS, amelyet egy eurorendszerbeli központi bank tulajdonol és működtet;

7. "jogi kockázat" valamely jogszabály vagy szabályzat alkalmazásából eredő, legtöbbször veszteséget eredményező kockázat;

8. "hitelkockázat" annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél - legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany - nem lesz képes határidőben, vagy a jövőben bármikor teljes egészében eleget tenni a pénzügyi kötelezettségeinek;

9. "likviditási kockázat" annak a kockázata, hogy valamely szerződő fél - legyen az akár a résztvevő vagy valamely egyéb jogalany - nem rendelkezik kellő fedezettel a pénzügyi kötelezettségeinek esedékességkor történő megfeleléshez, habár elégséges fedezettel rendelkezhet az azoknak a jövőben való megfeleléshez;

10. "működési kockázat" az a kockázat, amelyet a külső eseményekből vagy a kiszervezett szolgáltatásokból eredő, a számítástechnikai rendszerekben vagy belső folyamatokban való elégtelenségek, emberi tévedés, vezetői tévedések vagy hiányosságok a SIPS által nyújtott szolgáltatások csökkenését, színvonalának romlását vagy meghiúsulását eredményezik;

11. "letétkezelési kockázat" a letétkezelésben tartott eszközökben egy letétkezelő, illetve egy alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása miatt elszenvedett veszteség kockázata;

12. "befektetési kockázat" a SIPS üzemeltetője illetve annak résztvevője által elszenvedett veszteség kockázata abban az esetben, amikor a SIPS üzemeltetője a saját, vagy a résztvevői forrásait fekteti be, például fedezetként;

13. "piaci kockázat" azon veszteségek kockázata - akár a mérlegben szereplő, akár a mérlegen kívüli eszközök pozíciói esetén - amely a piaci árak változásaiból ered;

14. "nettó késleltetett kiegyenlítési rendszer" ("DNS-rendszer") olyan rendszer, amelynek vonatkozásában egy előre meghatározott kiegyenlítési ciklus végén nettó alapon központi banki pénzben történő elszámolásra kerül sor, például az üzleti nap végén vagy aközben;

15. "határon átnyúló fedezet" olyan fedezet, amely vonatkozásában - annak az országnak a szemszögéből, amelyben az eszközt fedezetként fogadják el - legalább az alábbiak egyike külföldinek számít: a) a devizanem; b) az az ország, amelyben az eszközök fellelhetők; vagy c) az ország, amelyben a kibocsátó letelepedett;

16. "határon átnyúló fizetés" a különönöző országokban letelepedett résztvevők közötti fizetések;

17. "pénzpiaci infrastruktúra" ("FMI") a résztvevő intézmények - ideértve a rendszerüzemeltetőt is - közti olyan többoldalú rendszer, amely a fizetések, értékpapírok, származtatott pénzügyi eszközök és egyéb pénzügyi tranzakciók kiegyenlítését, elszámolását vagy nyilvántartását végzi;

18. "közvetlen résztvevő" olyan jogi személy, amely valamely SIPS üzemeltetővel szerződéses viszonyban áll és amelyet kötnek az adott SIPS szabályai, továbbá amely számára megengedett fizetési megbízásoknak ebbe a rendszerbe történő küldése, és amely ettől a rendszertől fizetési megbízások fogadására képes;

18a. "közvetett résztvevő" olyan jogi személy, amely nem rendelkezik a SIPS szolgáltatásaihoz való közvetlen hozzáféréssel, és amelyet általában közvetlenül nem kötnek az adott SIPS szabályai, továbbá amelynek átutalási megbízásait a SIPS valamely közvetlen résztvevőn keresztül számolja el, egyenlíti ki és tartja nyilván. A közvetett résztvevő valamely közvetlen résztvevővel áll szerződéses viszonyban. A vonatkozó jogi személyek köre az alábbiakra korlátozódik:

i. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek;

ii. a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások;

iii. bármely olyan vállalkozás, amelynek vállalatközpontja az Unión kívül található, és amelynek funkciói megfelelnek az i. és a ii. alpontban meghatározott uniós hitelintézet vagy befektetési vállalkozás funkcióinak;

iv. a közjogi szervek és az állami garanciával rendelkező vállalkozások, valamint a 98/26/EK irányelv 2. cikkének c), d), e) és p) pontjában meghatározott központi partnerek, elszámoló ügynökök, elszámolóházak és rendszerüzemeltetők;

v. az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 4. cikkének 4. pontjában és a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények;

19. "a vezető testület" az SIPS üzemeltetőjének igazgatási vagy felügyeleti testülete, illetve mindkettő, a nemzeti joggal összhangban;

20. "a vezetőség" azok az ügyvezető igazgatók, azaz egy egyszintű vezetőség tagjai, akik a SIPS üzemeltetője napi vezetésében részt vesznek, továbbá kétszintű vezetőség esetén a SIPS üzemeltetője vezető testületének tagjai;

21. "érdekelt felek" résztvevők, olyan FMI-k, amelyek a SIPS kockázataira hatással vannak, és eseti alapon az egyéb érdekelt piaci szereplők;

22. "hitel kitettség" azon kockáztatott összeg vagy érték, amelyet egy résztvevő nem fog elszámolni annak tejes értékében, akár esedékességkor, akár pedig bármikor azt követően;

23. "fedezet" olyan eszköz vagy harmadik fél általi elköteleződés, amelyet a fedezetet nyújtója használ a fedezet kérővel szembeni kötelezettség biztosítására. A fedezet magában foglalja mind a honos, mind pedig a határon átnyúló fedezeteket is;

24. "likviditás-szolgáltató" az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (1), (9) és (11) bekezdéseiben foglalt készpénzszolgáltató, illetve a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt eszközszolgáltató, ideértve a SIPS résztvevőt vagy külső felet;

25. "rendkívüli, de valóságosnak tekinthető piaci feltételek" a valós és elméleti feltételek átfogó listája, beleértve a SIPS által ellátott piac által valaha tapasztalt legváltozékonyabb időszakokat;

26. "tervezett kiegyenlítési nap": az a nap, amelyet az átutalási megbízás feladója a SIPS-ben a kiegyenlítés napjaként megjelölt;

27. "általános üzleti kockázat" a SIPS, mint üzleti kockázat pénzügyi helyzetének bármely módon való lehetséges kedvezőtlen alakulása, amely a bevételei oly mértékű csökkenésének, illetve a kiadásai oly mértékű megnövekedésének a következménye, amely eredményeképp az kiadások meghaladják a bevételeket, és amely olyan veszteségekhez vezet, amelyet a tőkéből kell leírni;

28. "helyreállítási terv" a SIPS üzemeltetője által kifejlesztett olyan terv, amely a SIPS zavartalan működésének helyreállítására szolgál;

29. "rendezett felszámolási terv" olyan, a SIPS üzemeltetője által kialakított terv, amely lehetővé teszi a SIPS rendezett bezárását;

30. "anyagi" olyan kockázatot, függőséget és/vagy változást testesít meg, amely hatással lehet egy jogalany szolgáltatásainak az elvárt módon való ellátására vagy nyújtására;

31. "érintett hatóságok" olyan hatóságok, amelyeknek az alapfeladataik ellátása érdekében jogos érdeke fűződik a SIPS-től származó információkhoz való hozzáférésre, pl. a jelentősebb résztvevők szanálási hatóságai és felügyeletei;

32. "elsődleges kockázat" annak a kockázata, hogy a szerződő fél el fogja veszíteni a tranzakcióban foglalt teljes összeget, így például annak a kockázata, hogy egy pénzügyi eszköz eladója visszavonhatatlanul leszállítja az eszközt, de nem kapja meg annak ellenértékét, illetve annak a kockázata, hogy a pénzügyi eszköz vevője visszavonhatatlan fizetést teljesít, de nem kapja meg az eszközt;

33. "letétkezelő bank" a harmadik felek pénzügyi eszközeit kezelő vagy őrző bank;

34. "kiegyenlítő bank" a fizetésekhez kapcsolódó számlákat vezető bank, amelynél a fizetési rendszerből eredő kötelezettségek teljesítése megtörténik;

35. "nostro ügynök" az a bank, amelyet a SIPS résztvevői a kiegyenlítés érdekében használnak;

36. "egyoldalú fizetés" az egyetlen pénzátutalást egy pénznemben megtestesítő fizetés;

37. "kétoldalú fizetés" két, eltérő pénznemű pénzátutalás, fizetés ellenértékért cserébe (exchange-for-value) kiegyenlítési rendszerben;

38. "rosszirányú kockázat" (wrong-way risk) az a kockázat, amely a résztvevővel vagy a kibocsátóval szembeni azon kitettségből ered, amikor az adott résztvevő által rendelkezésre bocsátott, illetve a kibocsátó által kibocsátott fedezet annak hitelkockázatával nagy mértékben összefügg;

39. "üzleti nap" a 98/26/EK irányelv 2. cikkének n) pontjában meghatározott jelentéssel bír;

40. "független vezető testületi tag" a vezető testület nem ügyvezető tagja, aki nem áll a SIPS, a SIPS üzemeltető, ezek ellenőrző befolyást gyakorló részvényese, vezetése vagy résztvevője vonatkozásában összeférhetetlenséget felvető üzleti, családi vagy egyéb kapcsolatban, és ilyen kapcsolata a vezető testületi tagságot megelőző két évben sem állt fenn;

41. "kapcsolt vállalkozás" olyan vállalat, amelynek irányítása alatt a résztvevő áll, amely a résztvevő irányítása alatt áll, vagy amellyel a résztvevő közös irányítás alatt áll. A vállalat irányításának meghatározása: a) a vállalat szavazó részvényosztályai legalább 20 %-ának tulajdonjoga, ellenőrzése vagy birtoklása; vagy b) a vállalat pénzügyi beszámolási célokra történő konszolidálása;

42. "vészhelyzet" olyan esemény, történés vagy körülmény, amely veszteséghez vagy a SIPS működésének, szolgáltatásainak vagy funkcióinak megzavarásához vezethet, ideértve a végső kiegyenlítés zavarását vagy megakadályozását;

43. "pénzügyi kötelezettségek" a résztvevők között, vagy a résztvevők és a SIPS üzemeltető közötti olyan, a SIPS-en belüli jogi kötelmek, amelyek az adott SIPS-be bevitt átutalási megbízások következtében merülnek fel;

44. "korrekciós intézkedés" formájára, tartamára vagy súlyára tekintet nélkül minden olyan konkrét intézkedés vagy fellépés, amelyet a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára ír elő a 3-21. cikk követelményeinek való meg nem felelés orvoslására vagy megismétlődésének megelőzésére.

3. cikk

Jogi megalapozottság

(1) A SIPS üzemeltetőnek fel kell mérnie azt, hogy az érintett jogrendszerek alkalmazandó joga magas fokú biztonságot nyújt-e, valamint támogatja-e a SIPS-je tevékenységeinek valamennyi anyagi oldalát.

(2) A SIPS üzemeltetőjének meg kell meghatároznia a SIPS szabályait valamint eljárásait, és szerződéseket kell kötnie, amelyeknek egyértelműnek kell lennie, és valamennyi érintett jogrendszerben összhangban kell állniuk az alkalmazandó joggal.

(3) A SIPS üzemeletetőjének képesnek kell lennie a SIPS működésével kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező hatóság, a résztvevők, és ahol irányadó, a résztvevők ügyfelei számára az alkalmazandó jognak, szabályoknak, eljárásoknak és szerződéseknek az egyértelmű és érthető módon történő megállapítására.

(4) A SIPS üzemeltetőjének intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a szabályai, eljárásai és szerződései valamennyi érintett jogrendszerben érvényesíthetők, és hogy az általa az ilyen szabályok, eljárások és szerződések alapján tett intézkedések nem érvényteleníthetők, nem vonhatók vissza és nem függeszthetők fel.

(5) A több mint egy jogrendszerben üzleti tevékenységet végző SIPS üzemeltetőnek azonosítania és kezelnie kell a jogi kollízióból eredő lehetséges kockázatokat.

(6) A SIPS üzemeltetője minden tőle telhetőt megtesz a SIPS-nek a 98/26/EK rendelet alapján történő kijelölésének biztosítása érdekében.

4. cikk

Irányítás

(1) A SIPS üzemeltetőjének olyan dokumentált célkitűzésekkel kell rendelkeznie, amelyek a SIPS biztonságának és hatékonyságának kiemelt kenetőséget tulajdonítanak. A célkitűzéseknek kifejezetten támogatniuk kell a pénzügyi stabilitást és az egyéb fontos közérdekű megfontolásokat, különösképpen a nyitott és hatékony pénzpiacokat.

(2) A SIPS üzemeltetőjének olyan hathatós és dokumentált irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely egyértelmű és közvetlen felelősségi és elszámoltathatósági rendet tesz lehetővé. Az ilyen rendelkezéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság, a tulajdonosok és a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani. A SIPS üzemeltetőjének e rendelkezésekből a nyilvánosság számára egyszerűsített változatot kell hozzáférhetővé tennie.

(3) A vezető testület feladat- és felelősségi köreit egyértelműen meg kell határozni. A vezető testület feladat- és felelősségi köreinek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) egyértelmű stratégiai célkitűzések meghatározása a SIPS számára;

b) a SIPS működéséhez szükséges dokumentált eljárások kialakítása, ideértve a testület tagjai körében felmerült összeférhetetlenség azonosítására, orvoslására és kezelésére vonatkozó szabályokat is;

c) az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a vezetőség hatékony kiválasztásának, figyelemmel kísérésének, és amennyiben az alkalmazandó, eltávolításának biztosítása;

d) az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a megfelelő jóvátételi politikák kialakítása, összhangban a hosszú távú eredményeken alapuló bevett gyakorlattal.

(4) Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a vezető testület legalább évente felülvizsgálja mind a testületi tevékenységét, mind pedig az egyes tagjainak a teljesítményét.

(5) A vezető testület összetételének biztosítania kell az integritást, továbbá az eurorendszer-beli SIPS kivételével a technikai tudás, valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét annak érdekében, hogy a vezető testület eleget tudjon tenni a feladatainak és felelősségi köreinek. A testület összetételének figyelembe kell vennie a hatáskörök nemzeti jognak megfelelő felosztását is. Az eurorendszer-beli SIPS-ek kivételével, és ha azt a nemzeti jog megengedi, a vezető testület nem ügyvezető beosztású testületi tagokat is magában foglal, ideértve legalább egy független vezetőségi tagot.

(6) A vezetőség szerepét, felelősségét és beszámolási rendjét egyértelműen meg kell határozni. Az összetételnek biztosítania kell az egységességet, továbbá a technikai tudás valamint a SIPS-el és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét, lehetővé téve a vezetőség számára a SIPS üzemeltetőjének működtetésével és kockázatkezelésével kapcsolatos felelősségi körök ellátását. A vezetőség felelősségi körének a vezető testület irányítása alatt valamennyi alábbi körülményekre ki kell terjednie:

a) annak biztosítása, hogy a SIPS üzemeltetőjének tevékenysége összhangban áll a célkitűzéseivel, stratégiájával és kockázattűrő-képességével;

b) annak biztosítása, hogy a szervezeten belüli ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó eljárások megfelelően kialakításra, végrehajtásra és felvigyázásra kerülnek a SIPS üzemeltetője célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

c) annak biztosítása, hogy a szervezeten belüli ellenőrzés, és az ahhoz kapcsolódó eljárások rendszeresen felülvizsgálatra és tesztelésre kerülnek megfelelően képzett és elégséges létszámú kockázatkezelési és belső ellenőrzési részlegek által;

d) a kockázatellenőrzési folyamatokban való aktív részvétel biztosítása;

e) annak biztosítása, hogy a SIPS kockázatkezelési keretrendszere számára megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre.

(7) A vezető testület dokumentált kockázatkezelési keretrendszert hoz létre és felvigyázza azt, amely:

a) tartalmazza a SIPS üzemeltetőjének kockázattűrő-képességi politikáját;

b) a kockázati döntésekhez felelősséget és elszámoltathatóságot rendel;

c) rendelkezik a krízis- és vészhelyzetekben való döntéshozatalról;

d) rendelkezik a szervezeten belüli ellenőrzési feladatkörökről.

A vezető testületnek biztosítania kell, hogy három (működési, kockázatkezelési és belső ellenőrzési) egyértelmű és hathatós védelmi vonal létezzen, amelyek elkülönülnek egymástól, és megfelelő hatáskörrel, függetlenséggel, erőforrásokkal és a vezető testülethez megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek.

(7a) A vezető testület jóváhagyása szükséges azokhoz a határozatokhoz, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a SIPS kockázati profiljára és a SIPS műveleteire vonatkozó, legfontosabb kockázati dokumentumokra. A vezető testületnek legalább jóvá kell hagynia és évente felül kell vizsgálnia az 5. cikk (1) bekezdésében említett átfogó kockázatkezelési rendszert, a 15. cikk (1) bekezdésében említett működési kockázati keretrendszert, és a kapcsolódó, a 15. cikk (5) bekezdésében említett üzletmenet-folytonossági tervet, az 5. cikk (4) bekezdésében említett helyreállítási és rendezett felszámolási tervet és a 13. cikk (6) bekezdésében említett tőkeemelési tervet, a 6. cikk (1) bekezdésében említett, a hitelkockázatok kezelésére szolgáló, és a 8. cikk (1) bekezdésében említett, a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszert, a 7. cikkben említett, a kockázatkezelésre vonatkozó fedezeti keretrendszert, a SIPS 14. cikk (4) bekezdésében említett befektetési stratégiáját, és a 15. cikk (4a) bekezdésében említett kibervédelmi keretrendszert.

(8) A vezető testületnek biztosítania kell azt, hogy a SIPS technikai és funkcionális felépítését, szabályait és átfogó stratégiáját érintő főbb döntések, különösképpen az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekre, a működési struktúrára, az elszámolt illetve kiegyenlített termékek körére, valamint az egyes technikák és eljárások alkalmazására vonatkozó döntések megfelelően tükrözik a SIPS érdekelt feleinek jogos érdekeit. Az érdekelt felekkel, és amennyiben az alkalmazandó, a nyilvánossággal ésszerűen kellő időben konzultálni kell az ilyen döntésekről.

5. cikk

Átfogó kockázatkezelési rendszer

(1) A SIPS üzemeltetője a SIPS-ben keletkezett, illetve az általa viselt kockázatok körének átfogó azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében megalapozott kockázatkezelési rendszert hoz létre és tart fenn. A SIPS üzemeltetőjének legalább évente felül kell vizsgálnia a kockázatkezelési rendszert. A kockázatkezelési rendszernek:

a) tartalmaznia kell a SIPS üzemeltetőjének kockázattűrő-képességi politikáját, valamint a megfelelő kockázatkezelési eszközöket;

b) a kockázati döntésekhez felelősséget és elszámoltathatóságot kell rendelnie;

c) a SIPS-hez kapcsolódó vészhelyzetekben rendelkeznie kell a döntéshozatalról, ideértve a pénzügyi piacokon bekövetkezett azon fejleményeket, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a piac likviditására bármely tagállamban amelynek pénzneme az euro, amelyben a SIPS vagy annak egyik résztvevője letelepedett.

(2) A SIPS üzemeltetőjének ösztöntőket kell a résztvevők, és ahol alkalmazandó, az ügyfeleik rendelkezésére bocsátania azon kockázat kezelése és korlátozása érdekében, amelyet azok a SIPS számára jelentenek, illetve amelyet azok a SIPS-től elszenvednek. A résztvevők tekintetében az ilyen ösztönzőknek tartalmaznia kell egy hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankció-rendszert vagy veszteség-megosztási megállapodásokat, illetve mindkettőt.

(3) A SIPS üzemeltetőjének legalább évente át kell tekintenie azt az anyagi kockázatot, amelyet a kölcsönös függőségek eredményeképpen a SIPS más jogalanyoktól elszenved, illetve amelyet számukra jelent, ilyen jogalanyok többek között az FMI-k, a kiegyenlítő bankok és a likviditás-szolgáltatók. A SIPS üzemeltetőjének a kockázat azonosított szintjének megfelelő, erőteljes és arányos kockázatkezelési eszközöket kell ki fejlesztenie.

(4) A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell azokat az eseteket, amelyek működő vállalkozásként megakadályozhatják a SIPS-et ezen kritikus műveletek és szolgáltatások nyújtásában, valamint értékelnie kell valamennyi lehetséges helyreállítási opció hatékonyságát és - az eurorendszer-beli SIPS kivételével - a rendezett felszámolást. A SIPS üzemeltetőjének legalábbévente felül kell vizsgálnia a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltetőjének megvalósítható tervet kell készítenie a SIPS helyreállítására és - az eurorendszer-beli SIPS kivételével - a rendezett felszámolásra. A helyreállítási és a rendezett felszámolási tervnek tartalmaznia kell többek között a főbb helyreállítási és rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalását, a SIPS kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítását, valamint a főbb stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírását. A SIPS üzemeltetője adott esetben a helyreállítási tervezéshez szükséges információkkal látja el az érdekelt hatóságokat.

6. cikk

Hitelkockázat

(1) A SIPS üzemeltetőnek a résztvevőivel szembeni, továbbá a SIPS fizetésekből, elszámolásból és kiegyenlítésből eredően a résztvevői közötti hitelkitettségek mérésére, figyelemmel kísérésére és kezelésére szolgáló szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(2) A SIPS üzemeltetőnek a hitelkockázat valamennyi forrását azonosítania kell. A hitelkockázatok mérése és figyelemmel kísérése napközben, időszerű információk és megfelelő kockázatkezelési eszközök használatával történik.

(2a) A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy

a) a pénzügyi kötelezettségek legkésőbb akkor létrejöjjenek, amikor az átutalási megbízás bekerül a minden egyes résztvevő számára elérhető nettó kiegyenlítési pozíciók számításába; és

b) a (3) és (4) bekezdéssel összhangban elegendő forrást tartson a létrejövő hitelezési kitettségek fedezésére legkésőbb az a) pontban említett pillanatban.

(3) Azon SIPS üzemeltetőnek, beleértve azt is, amely DNS-rendszert kiegyenlítési garanciával működtet, amely a SISP műveletek során a résztvevőivel szemben hitelkitettséggel szembesül, a valamennyi résztvevővel szembeni hitelkitettségét fedezettel, garanciaalapokkal, tőkeeszközökkel (az általános üzleti kockázat céljára szolgáló összeg levonását követően) vagy egyéb, ezekkel egyenértékű pénzügyi forrásokkal kell fedeznie.

(4) A SIPS üzemeltetőnek, beleértve azt is, amely DNS-rendszert kiegyenlítési garancia nélkül működtet, de amelyben a résztvevők a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredően hitelkitettségekkel szembesülnek, ezen résztvevőkre vonatkozóan szabályokkal vagy szerződéses megállapodásokkal kell rendelkeznie. A szabályoknak vagy szerződéses megállapodásoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben említettek szerint elégséges forrásokat bocsássanak rendelkezésre a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredő hitelkitettségek fedezésére azon két résztvevő vonatkozásában, amelyek kapcsolt vállalkozásaikkal együttesen a legnagyobb összesített hitelkitettséggel rendelkeznek.

(5) A SIPS üzemeltetőnek az egy vagy több résztvevőnek a SIPS-szel szembeni fizetési kötelezettsége nemteljesítéséből közvetlenül eredő veszteségek kezelésére szolgáló szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak rendelkezniük kell a fedezésre vélhetően nem kerülő veszteségek elosztásáról, ideértve annak a tőkének a visszafizetését is, amelyet egy SIPS üzemeltető esetlegesen likviditás-szolgáltatóktól kölcsönöz. Ezen szabályoknak és eljárásoknak magukban kell foglalniuk a SIPS üzemeltetőnek a SIPS által stresszhelyzetben felhasznált pénzügyi források (3) és (4) bekezdésben foglalt szintig történő feltöltésére vonatkozó szabályait és eljárásait.

7. cikk

Fedezet

(1) A SIPS üzemeltetője kizárólag az alábbi eszközöket fogadhatja el fedezetként: a) készpénz; és b) alacsony hitel-, likviditási- és piaci kockázatú eszközök, azaz az olyan eszközök, amelyek vonatkozásában a SIPS üzemeltetője megfelelő belső elemzés alapján be tudja mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy azok valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

i. alacsony hitelkockázatú kibocsátó által kerültek kibocsátásra;

ii. minden jogi korlátozás, illetve harmadik fél általi igényérvényesítés nélkül szabadon átruházhatók;

iii. azok olyan pénznemben denomináltak, amellyel kapcsolatos kockázatot a SIPS üzemeltetője kezel;

iv. azokra vonatkozóan rendszeresen megbízható áradatokat tesznek közzé;

v. azok más módon sincsenek kitéve jelentős rossz irányú kockázatnak;

vi. azokat nem a fedezetet biztosító jogalany, illetve a résztvevővel azonos csoportba tartozó jogalany bocsátotta ki, kivéve a fedezett kötvényeket kizárólag abban az esetben, ha a fedezeti alapba tartozó eszközök egy szilárd jogi keretrendszeren belül megfelelően elkülönítésre kerültek, és kielégítik az i-v. pontokban foglalt követelményeket.

Az i-vi. pontokban foglaltak belső elemzése során a SIPS üzemeltetőjének egy objektív módszert kell meghatároznia, dokumentálnia és alkalmaznia.

(2) A SIPS üzemeltetőjének minden, fedezetként elfogadott eszköz hitelminősége, piaci likviditása és árfolyam-ingadozása figyelemmel kísérése érdekében politikákat és eljárásokat kell meghatároznia és alkalmaznia. A SIPS üzemeltetőjének rendszeresen, de legalább évente figyelemmel kell kísérnie az értékelési politikái és eljárásai megfelelőségét. Az ilyen felülvizsgálatot abban az esetben is el kell végezni, amikor olyan anyagi változás következik be, amely hatást gyakorol a SIPS kockázati kitettségére. A SIPS üzemeltetőjének legalább naponta meg kell határoznia a fedezetének piaci értékét.

(3) A SIPS üzemeltetőjének stabil és konzervatív haircutokat kell meghatároznia, valamint azokat legalább évente tesztelnie kell, továbbá figyelembe kell vennie a stresszhelyzeti piaci körülményeket. A haircut eljárásokat az azokat megalkotó és alkalmazó alkalmazottól eltérő alkalmazottnak kell validálnia, legalább évente.

(4) A SIPS üzemeltetőjének intézkedéseket kell tennie az egyes eszközök koncentrált tulajdonlásának elkerülése érdekében, abban az esetben, ha ez rontaná az ilyen eszközök gyors és az árra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás nélkül történő értékesítését.

(5) Az olyan SIPS üzemeltetőnek, amely határon átnyúló fedezetet fogad el, az annak használatából eredő kockázatot azonosítania és kezelnie kell, továbbá biztosítania kell a határon átnyúló fedezet kellő időben történő felhasználásának lehetőségét.

(6) A SIPS üzemeltetőjének hatékony és rugalmas működést lehetővé tévő fedezetkezelési rendszert kell használnia.

(7) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

8. cikk

Likviditási kockázat

(1) A SIPS üzemeltetőnek átfogó keretrendszert kell létrehoznia a SIPS résztvevői, a kiegyenlítő bankok, a nostro ügynökök, a letétkezelő bankok, a likviditás-szolgáltatók és az egyéb érintett jogalanyok által keletkeztetett likviditási kockázatok kezelésére. A SIPS üzemeltetőnek megfelelő eszközöket kell a résztvevők rendelkezésére bocsátania likviditásuk hatékony kezeléséhez, valamint figyelemmel kell kísérnie és elő kell segítenie a likviditás rendszeren belüli zavartalan áramlását.

(2) A SIPS üzemeltetőnek olyan működtetési és elemzési eszközöket kell kialakítania, amelyek alkalmassá teszik a kiegyenlítési és fedezeti folyamatok - ideértve a napközbeni likviditás felhasználását - folyamatos és kellő időben történő azonosítására, mérésére és figyelemmel kísérésére.

(2a) A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy

a) a pénzügyi kötelezettségek legkésőbb akkor létrejöjjenek, amikor az átutalási megbízás bekerül a minden egyes résztvevő számára elérhető nettó kiegyenlítési pozíciók számításába; és

b) a (3)-(6) bekezdéssel összhangban elegendő likvid forrást tartson legkésőbb az a) pontban említett pillanatban.

(3) A SIPS üzemeltetőnek a pénzügyi kötelezettségek létrejöttének pillanatától kezdődően mindenkor elegendő likvid forrásokkal kell rendelkeznie, illetve biztosítania kell, hogy a résztvevői rendelkeznek azokkal, minden olyan pénznemben, amelyben működik, a pénzügyi kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének a lehetséges stresszforgatókönyvek széles körének keretében történő teljesítése érdekében. Adott esetben ez a napközbeni, illetve a többnapos kiegyenlítésre is vonatkozik. A stresszforgatókönyveknek a következőket kell tartalmazniuk: a) az olyan résztvevő rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között történő nemteljesítése, amely kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont pénzügyi kötelezettséggel rendelkezik; és b) a (11) bekezdésben foglaltaknak megfelelő egyéb forgatókönyvek.

(4) Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők rendelkeznek a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban olyan elegendő likvid forrásokkal, amelyek a pénzügyi kötelezettségek időszerű elszámolásához szükségesek egy olyan résztvevő nemteljesítése esetén, amely annak kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik az alábbiak bármelyike szerint a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak alapján:

a) készpénzben az eurorendszerrel; vagy

b) az eurorendszer (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2014/60) ( 5 ) és az EKB/2014/31 európai központi bank iránymutatásban ( 6 ) rögzített fedezeti keretszabályozásában meghatározott elfogadható fedezetben, feltéve, hogy a SIPS üzemeltető igazolni tudja, hogy az említett fedezet közvetlenül hozzáférhető, és aznap készpénzre váltható előre meghatározott és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodás használatával, stresszhelyzeti piaci körülmények esetében is.

(5) Az egyoldalú fizetéseket euróban elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakkal összhangban további likvid forrásokkal rendelkezzenek a (4) bekezdésben említettek szerint, illetve egy hitelképes kereskedelmi bankkal az alábbi eszközök egyikében vagy azok közül többen is:

a) lekötött hitelkeretek;

b) lekötött devizaswapügyletek;

c) lekötött repók;

d) a 7. cikk (1) bekezdése követelményeinek megfelelő olyan eszközök, amelyeket egy letétkezelő tart;

e) befektetések.

Mindezen eszközöknek lehetővé kell tenniük a készpénz olyan időben történő rendelkezésre állását, hogy az aznapi kiegyenlítés befejezhető legyen. A SIPS üzemeltetőnek különösen képesnek kell lennie annak igazolására, hogy a nem készpénz alapú eszközök közvetlenül hozzáférhetőek és aznap készpénzre válthatóak előre meghatározott és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodás használatával, stresszhelyzeti piaci körülmények esetében is.

A SIPS üzemeltetőnek készen kell állnia arra, hogy megfelelő belső elemzés alapján bemutassa a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a kereskedelmi bank hitelképes.

(6) A kétoldalú fizetéseket, illetve egyoldalú fizetéseket az eurótól eltérő pénznemben elszámoló SIPS üzemeltetőnek rendelkeznie kell, illetve biztosítania kell azt, hogy a résztvevők a (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban elegendő likvid forrásokkal rendelkezzenek az (5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7) Amennyiben a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat a SIPS üzemeltető egyéb eszközökkel egészíti ki, ezen eszközöknek vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell lenniük (például hitelkeretek, swapok illetve repók) eseti alapon nemteljesítés bekövetkeztét követően, még akkor is, ha ezt nem lehet megbízhatóan előre elrendezni, illetve garantálni a rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között. Amennyiben a résztvevők a (3) bekezdésben hivatkozott forrásokat egyéb eszközökkel egészítik ki, a SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy ezen egyéb eszközök az e bekezdés első mondatában foglalt követelményeknek megfelelnek. Az eszközöket vélhetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell tekinteni, amennyiben a SIPS üzemeltető figyelembe vette az érintett központi banknak a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályait és gyakorlatát.

(8) A SIPS üzemeltető nem feltételezheti azt, hogy rendkívüli központi banki hitel rendelkezésre fog állni.

(9) A SIPS üzemeltetőnek átvilágítást kell elvégeznie annak igazolása érdekében, hogy a SIPS (3) bekezdésben említett likvid forrásait rendelkezésre bocsátó valamennyi jogalanynak: a) elegendő és naprakész információ áll rendelkezésére a készpénz, illetve eszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos likviditási kockázatok megértése és kezelése tekintetében; és b) az előírtaknak megfelelően képes készpénzt, illetve eszközöket rendelkezésre bocsátani. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja az átvilágításra vonatkozó kötelezettsége betartását. Csak a kibocsátó központi banktól származó hitelhez hozzáféréssel rendelkező jogalanyok fogadhatók el likviditás-szolgáltatóként. A SIPS üzemeltetőnek rendszeresen tesztelnie kell a SIPS likvid forrásaihoz történő hozzáférésre vonatkozó eljárásait.

(10) A központi banki számlákhoz, pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, illetve az értékpapír-szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező SIPS üzemeltetőnek használnia kell ezeket a szolgáltatásokat, ha az a gyakorlatban megvalósítható.

(11) A SIPS üzemeltetőnek szigorú stressztesztek révén meg kell határoznia likvid forrásainak a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges összegét és rendszeresen vizsgálnia kell az arra való elégségességét. A stresszteszt elvégzésekor a SIPS üzemeltetőnek a releváns forgatókönyvek széles körét vizsgálnia kell, ideértve egy vagy több résztvevő ugyanazon a napon és két vagy több egymást követő napon történő nemteljesítését is.

Az ilyen forgatókönyvek vizsgálatakor figyelembe kell venni a SIPS felépítését és működését, és meg kell vizsgálni minden olyan jogalanyt, amely esetlegesen érdemi likviditási kockázatot jelenthet a SIPS számára, beleértve a kiegyenlítő bankokat, a nostro ügynököket, a letétkezelő bankokat, a likviditás-szolgáltatókat és a kapcsolt FMI-ket. Adott esetben a forgatókönyveknek többnapos időszakra kell vonatkozniuk.

(12) A SIPS üzemeltető dokumentálja a SIPS üzemeltető vagy a résztvevők által fenntartott készpénzállomány és egyéb eszközök tartásának okát, valamint megfelelő irányítási rendszert léptet életbe azokkal kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőnek egyértelmű eljárásokat kell meghatároznia a stresszteszt eredményéről szóló, a vezető testület számára történő beszámolásról, és ezeket az eredményeket a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszere megfelelőségének értékelésére, illetve módosítására kell felhasználnia.

(13) A SIPS üzemeltetőnek olyan egyértelmű szabályokat és eljárásokat kell bevezetnie, amelyek lehetővé teszik a SIPS számára a pénzügyi kötelezettségek aznapi, illetve adott esetben az időszerű napközbeni, illetve többnapos kiegyenlítését egy vagy több résztvevőjének nemteljesítését követően. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak:

a) kezelniük az előre nem látott és vélhetően fedezetlen likviditási hiányosságokat;

b) a pénzügyi kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének visszafordítása, visszavonása vagy késedelme elkerülésére kell irányulniuk;

c) rendelkezniük kell arról, hogy stresszhelyzetben miként kell a SIPS által használt készpénzt és egyéb eszközöket feltölteni a (3)-(5) bekezdésben meghatározott szintig.

9. cikk

Végső kiegyenlítés

A SIPS üzemeltetőjének olyan szabályokat és eljárásokat kell életbe léptetnie, amelyek lehetővé teszik a végső kiegyenlítést legkésőbb a kiegyenlítés tervezett napja végéig.

10. cikk

Pénzben történő kiegyenlítés

(1) Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történjen meg. A más SIPS számára fizetéseket kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek törekednie kell arra, hogy e más SIPS még vészhelyzetekben is képes legyen a kiegyenlítésre.

(2) A kétoldalú, illetve egyoldalú műveleteket az eurótól eltérő pénznemben kiegyenlítő SIPS üzemeltetőnek biztosítania kell azt, hogy - amennyiben ez alkalmazandó és lehetséges - a végső kiegyenlítés központi banki pénzben történik meg.

(3) Amennyiben központi banki pénz használatára nem kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a pénzben történő kiegyenlítésre olyan kiegyenlítési eszköz használatával kerül sor, amelynek nincs hitel- és likviditási kockázata, illetve az csak elenyésző mértékű.

(4) Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének figyelemmel kell kísérnie, kezelnie és korlátoznia kell a kiegyenlítő kereskedelmi bankoktól származó hitel- és likviditási kockázatokat. Különösképpen, a SIPS üzemeltetőjének létre kell hoznia és figyelemmel kell kísérnie a kiegyenlítő bankjaira vonatkozó olyan szigorú követelményeknek való megfelelést, amelyek többek között figyelembe veszik azok szabályozásait, felügyeletét, hitelképességét, tőkésítettségét, likviditáshoz való hozzáférését és működési megbízhatóságát. A SIPS üzemeltetőjének ezen felül figyelemmel kell kísérnie és kezelnie kell a SIPS kiegyenlítő kereskedelmi bankjaival szembeni hitel- és likviditási kitettségének koncentrációját.

(5) Amennyiben egy SIPS üzemeltető a saját könyveiben végez pénzben történő kiegyenlítéseket, minimalizálnia és szigorúan kontrollálnia kell a hitel- és likviditási kockázatait.

(6) Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőjének a kiegyenlítő kereskedelmi bankokkal fennálló jogi megállapodásainak egyértelműen rendelkeznie kell arról, hogy:

a) az egyes kiegyenlítő bankok könyveiben végzett átutalások megtörténte mikorra várható;

b) az átutalások a végrehajtáskor tekintendők véglegesnek;

c) a kapott összegeket a lehető leghamarabb át kell utalni, legalább a nap végéig.

11. cikk

Fizetés fizetés ellenében

A fizetés fizetés ellenében módszert alkalmazó SIPS-nek annak biztosításával kell elhárítania az elsődleges kockázatot, hogy egy kötelezettség végső kiegyenlítésére kizárólag abban az esetben történik meg, amennyiben a kapcsolt kötelezettség végső elszámolása szintén megtörténik. Ezt a szabályt arra való tekintet nélkül kell követni, hogy a kiegyenlítés bruttó vagy nettó alapú-e, és hogy a véglegesség mikor következik be.

12. cikk

A résztvevők nemteljesítésére vonatkozó szabályok és eljárások

(1) A SIPS üzemeltetőjének a SIPS szabályzataiban és eljárásaiban meg kell határoznia a résztvevők nemteljesítésének fogalommeghatározását, amelynek legalább tartalmaznia kell azt, hogy a résztvevő esedékességkor nem tud megfelelni a pénzügyi kötelezettségeinek, többek között működési okoknál fogva, szerződésszegés miatt, vagy az ilyen résztvevő ellen indított fizetésképtelenségi eljárás miatt. A SIPS üzemeltetetőjének különbséget kell tennie az automatikus, illetve a mérlegelésen alapuló nemteljesítés között. A mérlegelésen alapuló nemteljesítés esetén a SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia, mely jogalany gyakorolja a mérlegelési jogot. A SIPS üzemeltetőjének ezt a fogalmat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2) A SIPS üzemeltetőjének a nemteljesítés esetére vonatkozó olyan szabályokat és eljárásokat kell életbe léptetnie, amelyek lehetővé teszi számára a kötelezettségeinek történő megfelelést a résztvevő nemteljesítése esetén, amelyek rendelkeznek a források visszapótlásáról a nemteljesítést követően. Ezeknek a szabályoknak legalább az alábbiakban felsoroltakat meg kell határozniuk:

a) azokat a lépéseket, amelyeket egy SIPS üzemeltető nemteljesítés esetén megtehet;

b) azt, hogy ezen lépések megtétele automatikus vagy mérlegelésen alapul-e, valamint azon módokat, amelyek által az ilyen mérlegelést gyakorolják;

c) a SIPS üzemeltető általános kiegyenlítési gyakorlatában az időszerű kiegyenlítés biztosítása érdekében bekövetkező lehetséges változások;

d) a fizetések kezelése a feldolgozás különböző fázisaiban;

e) a várhatóan egymást követő lépések;

f) az érintett felek szerepei, kötelezettségei és felelősségei, ideértve a nemteljesítéssel nem érintett résztvevőket is;

g) az egyéb, működésbe léptetendő mechanizmusok a nemteljesítés hatásának lehető legkisebbre történő szorítása érdekében.

(3) A SIPS üzemeltetőjének fel kell készülnie a nemteljesítési szabályai és eljárásai alkalmazására, ideértve a szabályokban foglalt minden megfelelő mérlegelési eljárást is. A SIPS üzemeltetőjének többek között biztosítania kell azt, hogy: a) működési kapacitással rendelkezik - ideértve az elegendő számú megfelelően képzett személyzetet is - a (2) bekezdésben körülírt eljárások időben történő elvégzésére; és b) a SIPS szabályzatai és eljárásai rendelkeznek a dokumentációs, információs és kommunikációs szükségletekről, és, amennyiben egynél több FMI vagy hatóság is érintett, a koordinációról.

(4) A SIPS üzemeltetője nyilvánosságra hozza a (2) bekezdésben foglalt szabályok és eljárások főbb elemeit, és legalább az alábbiakat:

a) azokat a körülményeket, amelyek esetén intézkedés megtételére kerül sor;

b) azt, hogy ezen intézkedéseket ki fogja megtenni;

c) azon intézkedések körét, amelyek megtételére sor kerül;

d) a SIPS üzemeltetőjének a nemteljesítéssel nem érintett résztvevők felé fennálló kötelezettségeinek kezelésére szolgáló mechanizmusokat.

(5) A SIPS üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt szabályokat és eljárásokat legalább évente - illetve az ezeket a szabályokat és eljárásokat érintő anyagi változásokat követően - tesztelés és felülvizsgálat alá veszi. A SIPS üzemeltetőjének az ilyen tesztelésekbe és felülvizsgálatokba be kell vonnia a SIPS résztvevőit és az érdekelt feleket.

13. cikk

Általános üzleti kockázat

(1) A SIPS üzemeltetőnek megbízható irányítási és ellenőrzési rendszereket kell kialakítania az általános üzleti kockázatok, köztük az üzleti stratégia rossz kivitelezéséből eredő veszteségek, a negatív pénzáramlások, vagy az előre nem látható, illetve kirívóan magas működési költségek azonosítására, figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(2) A SIPS üzemeltetőnek megvalósítható tervet kell fenntartania a SIPS helyreállítására és - az eurorendszer-beli SIPS kivételével - a rendezett felszámolásra az 5. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint.

(3) A SIPS üzemeltető általános üzleti kockázati profilja, valamint a kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállításához és/vagy rendezett felszámolásához szükséges időtartam alapján határozza meg a (2) bekezdésben említett terv végrehajtásához szükséges eszközök összegét. Ez az összeg nem lehet kevesebb hat havi folyó működési költségnek megfelelő összegnél.

(4) A (3) bekezdésben említett összeg fedezésére a SIPS üzemeltetőnek tőkeeszközökkel - például közönséges részvényekkel, nyilvánosságra hozott tartalékokkal vagy egyéb eredménytartalékkal - fedezett likvid nettó eszközöket kell tartania, annak érdekében, hogy működő vállalkozásként folytatni tudja a műveleteit és szolgáltatásait. Ezen eszközöknek ki kell egészíteniük a résztvevők nemteljesítésének, illetve a 6. és 8. cikkekben foglalt kockázatok fedezésére tartott forrásokat. A tőkekövetelmények megkettőzésének megelőzése érdekében ide sorolhatók a nemzetközi kockázatalapú tőkekövetelmények alapján tartott tőkeeszközök.

(5) A (4) bekezdésben említett, az általános üzleti kockázatok fedezése érdekében tartott eszközöknek megfelelően likvidnek és megfelelő minőségűnek kell lenniük ahhoz, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak, és azokat el kell különíteni a SIPS üzemeltetőnek napi működéshez használt eszközöktől. A SIPS üzemeltetőnek képesnek kell lennie az általános üzleti kockázatok fedezésére tartott eszközöket az árat érintő kedvezőtlen hatás nélkül, vagy minimális ilyen hatás mellett értékesítenie, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működést, ha általános üzleti veszteségeket szenved el.

(6) A SIPS üzemeltetőnek olyan, a kiegészítő tőkeemelésre vonatkozó, megvalósítható tervet kell elfogadnia, amely arra az esetre szolgál, ha a tőkéje a (3) bekezdésben említett összeg közelébe vagy az alá esik.

(7) A (3)-(6) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszer-beli SIPS-ekre.

14. cikk

Letétkezelői és befektetési kockázatok

(1) A SIPS üzemeltetője a saját, valamint a résztvevői eszközeit olyan felügyelet és szabályzás alatt álló jogalanyoknál (a továbbiakban: letétkezelők) tartja, amelyek olyan számviteli gyakorlattal, őrzési eljárásokkal és belső ellenőrzéssel rendelkeznek, amelyek ezeket ez eszközöket teljes egészében megvédik a veszteség kockázatától a letétkezelő, illetve az alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyagsága, csalása, elégtelen adminisztrációja illetve nem megfelelő nyilvántartása esetén.

(2) A SIPS üzemeltetőjének gyors hozzáféréssel kell rendelkeznie a saját, illetve a résztvevői által rendelkezésre bocsátott eszközökhöz.

(3) A SIPS üzemeltetőjének értékelnie kell és meg kell értenie a letéteit kezelő bankok felé fennálló kitettségét, figyelembe véve az azokkal fennálló jogviszonya teljes terjedelmét.

(4) A SIPS üzemeltetőjének olyan befektetési stratégiát kell létrehoznia, amely összhangban áll az átfogó kockázatkezelési stratégiájával, és amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoznak a résztvevők számára. A SIPS üzemeltetőjének a befektetési stratégiát legalább évente felül kell vizsgálnia.

(5) A SIPS üzemeltetőjének befektetési stratégiája körébe tartozó befektetéseket magas minőségű kötelezetteknek, illetve a velük szemben fennálló követeléseknek kell biztosítania. A SIPS üzemeltetőjének meg kell határoznia a magas minőségű kötelezettekre vonatkozó követelményeket. A befektetéseknek minimális hitel-, piaci- és likviditási kockázattal rendelkező eszközökben kell lenniük.

(6) A (3)-(5) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazandók az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

15. cikk

Működési kockázat

(1) A SIPS üzemeltetőjének a működési kockázat beazonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében megfelelő rendszerekkel, politikákkal, eljárásokkal és ellenőrzéssel rendelkező szilárd keretrendszert kell létrehoznia.

(1a) A SIPS üzemeltetőjének a rendszereket, működési politikákat, eljárásokat és ellenőrzéseket időszakonként és jelentős változások után felülvizsgálnia, ellenőriznie és tesztelnie kell.

(2) A SIPS üzemeltetőjének olyan, a szolgáltatás szintjére és a működés megbízhatóságra vonatkozó célkitűzéseket és politikákat kell létrehoznia, amelyek ezen célkitűzések elérést szolgálják. A SIPS üzemeltetőjének a célkitűzéseket és politikákat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(3) A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell azt, hogy a SIPS mindenkor mérhető kapacitással rendelkezik a fizetési forgalomban a stresszhelyzetekben bekövetkezett emelkedés kezelésére, és hogy az el tudja érni a szolgáltatás szintjére vonatkozó célkitűzéseit.

(4) ASIPS üzemeltetőjének olyan átfogó fizikai és információtechnológiai biztonsági politikákat kell létrehoznia, amelyek valamennyi lehetséges gyenge pontot és fenyegetettséget megfelelően azonosítják, értékelik és kezelik. A SIPS üzemeltetőjének ezeket a politikákat legalább évente felül kell vizsgálnia.

(4a) A SIPS üzemeltetőjének hathatós kibervédelmi keretrendszert kell kialakítania, a kiberkockázat kezelésére rendszeresített, megfelelő irányítási intézkedésekkel együtt. A SIPS üzemeltetőjének azonosítania kell kritikus műveleteit és az azokat támogató eszközöket, valamint megfelelő intézkedéseket kell rendszeresítenie azok kibertámadásoktól való védelmére, az ilyen támadások azonosítására, az azokra való reagálás és azokat követő helyreállítás érdekében. Ezeket az intézkedéseket rendszeresen tesztelni kell. A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a kiberfenyegetések tekintetében megfelelő helyzetismerettel rendelkezzen. A SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy folytonos tanulási és fejlesztési folyamat tegye lehetővé a kibervédelmi keretrendszernek a kiberkockázatok dinamikus jellegéhez időben és szükség szerint történő hozzáigazítását.

(5) A SIPS üzemeltetőjének olyan üzletmenet-folytonossági tervet kell elfogadnia, amely orvosolja mindazon eseteket, amelyek a SIPS műveletei megzavarására alkalmas jelentős kockázatot jelentenek. Ennek a tervnek tartalmaznia kell egy másodlagos helyszín használatát, és biztosítania kell, hogy a kritikus információtechnológiai rendszerek az ilyen esetek bekövetkezését követő két órán belül ismételten megkezdjék a működést. A tervet olyan módon kell kialakítani, hogy a SIPS mindig képes legyen valamennyi, a zavaró esemény bekövetkezésével érintett üzleti nap végéig esedékes fizetés kiegyenlítésére. A SIPS üzemeltetőjének a tervet legalább évente tesztelnie kell és felül kell vizsgálnia.

(6) A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania a kritikus résztvevőket, különösen a fizetési forgalom és értékek, valamint azoknak az egyéb résztvevőkre és a SIPS egészére gyakorolt lehetséges hatásai vonatkozásában, amennyiben az ilyen résztvevők jelentős működési problémával szembesülnek.

(7) A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania, figyelemmel kell kísérnie és kezelnie kell mindazon kockázatokat, amelyeket a kritikus résztvevők, az egyéb FMI-k, valamint a szolgáltatók és közműszolgáltatók a SIPS működéseire nézve gyakorolhatnak.

16. cikk

A hozzáférésre és a részvételre vonatkozó feltételek

(1) A SIPS üzemeltetőnek el kell fogadnia és nyilvánosságra kell hoznia a SIPS szolgáltatásaihoz történő hozzáférésre és az azokban történő részvételre vonatkozó megkülönböztetésmentes követelményeit a közvetlen, és - amennyiben vannak ilyenek - a közvetett résztvevők és az egyéb FMI-k számára. A SIPS üzemeltetőnek a követelményeket legalább évente felül kell vizsgálnia.

(2) Az (1) bekezdésben említett hozzáférési és részvételi követelményeket a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságával és hatékonyságával kell alátámasztani, valamint azokat a SIPS egyes kockázataira tekintettel és a kockázatokkal arányos módon kell kialakítani. Az arányosság elvének megfelelően a SIPS üzemeltetőnek olyan követelményeket kell kialakítania, amelyek a hozzáférést a lehető legszűkebb mértékben korlátozzák. Amennyiben a SIPS üzemeltető egy jelentkező jogalanytól megtagadja a hozzáférést, azt összehasonlító kockázatelemzés alapján írásban kell megindokolnia.

(3) A SIPS üzemeltetőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a résztvevők SIPS-hez történő hozzáférés és az abban történő részvétel követelményeinek való megfelelését. A SIPS üzemeltetőnek olyan megkülönböztetésmentes eljárásokat kell elfogadnia, amelyek rendelkeznek egy résztvevő részvételi jogainak felfüggesztéséről vagy rendezett megszüntetéséről, amennyiben a résztvevő nem felel meg a követelményeknek, és nyilvánosságra kell hoznia az ilyen eljárások lényeges főbb vonatkozásait. A SIPS üzemeltetőnek az eljárásokat legalább évente felül kell vizsgálnia.

17. cikk

Többszintű részvételi megállapodások

(1) A kockázatkezelés érdekében a SIPS üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a SIPS szabályai, eljárásai és szerződési viszonyai lehetővé tegyék számára azt, hogy a közvetett részvételről információkat gyűjtsön a SIPS-nek a részvételből eredő anyagi kockázatai azonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében. Ezeknek az információknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) a rendszerszintű tevékenységhez képest azon tevékenység aránya, amelyet a közvetlen résztvevők saját nevükben és a közvetett résztvevők nevében végeznek;

b) azon közvetett résztvevők száma, amelyek egyedi közvetlen résztvevőn keresztül számolnak el;

c) az egyes közvetett résztvevőktől eredő fizetési forgalom és érték a SIPS-ben;

d) a c) pontban említett fizetések mennyisége és értéke az azon közvetlen résztvevők fizetéseinek mennyiségének, illetve értékének arányában, amelyeken keresztül a közvetett résztvevő hozzáfér a SIPS-hez.

(2) A SIPS üzemeltetőjének az (1) bekezdésben említett információk figyelembevételével azonosítania kell azokat a közvetlen és közvetett résztvevők közötti anyagi függőségeket, amelyek hatással lehetnek a SIPS-re.

(3) A SIPS üzemeltetőjének be kell azonosítania azokat a közvetett résztvevőket, amelyek anyagi kockázatot jelentenek a SIPS számára, valamint azokat a közvetlen résztvevőket, amelyeken keresztül azok a SIPS-hez hozzáférnek, tekintettel ezen kockázatok kezelésére.

(4) A SIPS üzemeltetője legalább évente felülvizsgálja a többszintű részvételből eredő kockázatokat. Amennyiben szükséges, a SIPS közvetítő lépéseket tesz a kockázatok megfelelő módon történő kezelése érdekében.

18. cikk

Hatékonyság és hatásosság

(1) A SIPS üzemeltetőjének rendelkeznie kell a SIPS által kiszolgált piac igényeinek beazonosítására és az azoknak történő megfelelésre vonatkozó eljárással, különösképpen tekintettel:

a) a választott elszámolási és kiegyenlítési megállapodás;

b) a belső szervezeti felépítés;

c) az elszámolt és kiegyenlített termékek köre;

d) az alkalmazott technológiák és eljárások.

(2) A SIPS üzemeltetőjének világosan meghatározott, mérhető és megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel kell rendelkeznie többek között a szolgáltatások minimális szintje, a kockázatkezelési elvárások és az üzleti prioritások terén.

(3) A SIPS üzemeltetőjének bevett mechanizmusokkal kell rendelkeznie az (1) és a (2) bekezdésekben meghatározott követelmények rendes, legalább éves felülvizsgálatára.

19. cikk

Kommunikációs eljárások és standardok

A SIPS üzemeltetőjének jelentős és nemzetközileg elfogadott kommunikációs eljárásokat és standardokat kell használnia vagy alkalmaznia a hatékony fizetés, elszámolás és kiegyenlítés valamint a nyilvántartás megteremtése érdekében.

20. cikk

A szabályok, főbb eljárások és a piaci adatok nyilvánosságra hozatala

(1) A SIPS üzemeltetőjének egyértelmű valamint átfogó szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia, amelyeket teljes egészében nyilvánosságra kell hoznia a résztvevők számára. A főbb szabályokat és eljárásokat szintén nyilvánosságra kell hozni.

(2) A SIPS üzemeltetőjének a rendszer felépítéséről és műveleteiről, továbbá a SIPS üzemeltetőjének és a résztvevőknek a jogairól és kötelezettségeiről egyértelmű leírást kell közzé tennie annak érdekében, hogy a résztvevők felmérhessék azt a kockázatot, amelynek ki lennének téve a SIPS-ben történő részvétel esetén.

(3) A SIPS üzemeltetőjének rendelkezésre kell bocsátania valamennyi szükséges és megfelelő dokumentumot valamint képzést annak érdekében, hogy segítse a résztvevőket a SIPS szabályainak és eljárásainak, valamint annak a kockázatnak a megértésében, amely a SIPS-hez való csatlakozásukból ered.

(4) A SIPS üzemeltetőjének nyilvánosságra kell hoznia a SIPS díjait az általa felkínált egyedi szolgáltatások szintjén, valamint a diszkontálási politikáit. Az összehasonlíthatóság érdekében a SIPS üzemeltetőjének egyértelmű leírást kell adnia a díjköteles szolgáltatásokról.

(5) A SIPS üzemeltetőjének meg kell küldenie és nyilvánosságra kell hoznia a CPSS-IOSCO pénzpiaci infrastruktúrák nyilvánossági keretrendszerébe küldött válaszokat. A SIPS üzemeltetőjének a rendszerben, vagy annak környezetében bekövetkezett anyagi változások bekövetkezését követően, de legalább kétévente naprakésszé kell tennie a válaszait. A SIPS üzemeltetőjének ezen felül szintén nyilvánosságra kell hoznia legalább a tranzakciók nagyságrendjére és értékére vonatkozó adatokat.

21. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogkörei

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak az alábbiakra:

a) a SIPS üzemeltetőtől - bármely időpontban - valamennyi olyan információ és dokumentum beszerzése, amely az ezen rendeletben foglalt követelményeknek történő megfelelés értékeléséhez, vagy rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdításához szükséges. A SIPS üzemeltetőnek a vonatkozó információkat indokolatlan késedelem nélkül jelentenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóság számára;

b) a SIPS üzemeltető számára annak előírása, hogy független szakértőt jelöljön ki a SIPS működése vizsgálatának vagy független felülvizsgálatának elvégzésére. A hatáskörrel rendelkező hatóság követelményeket írhat elő a kijelölendő szakértő típusával, az elkészítendő jelentés tartalmával és hatókörével, a jelentés kezelésével, beleértve bizonyos elemei közlését és közzétételét, valamint a jelentés elkészítésének időzítésével kapcsolatban. A SIPS üzemeltetőjének tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot arról, hogy az előírt követelményeket miként teljesítette;

c) helyszíni ellenőrzés elvégzése vagy a helyszíni ellenőrzés elvégzésére megbízás adása. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, a hatáskörrel rendelkező hatóság a helyszíni ellenőrzést előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogkörök gyakorlásának eljárásrendjéről és feltételeiről az EKB határozatot fogad el.

21a. cikk

A felvigyázási tevékenységek megszervezése

A hatáskörrel rendelkező hatóság folyamatos és/vagy eseti felvigyázási tevékenységet folytathat annak értékelése érdekében, hogy a SIPS üzemeltető megfelel-e a 3-21. cikkben rögzített követelményeknek vagy a rendszerszinten a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására vonatkozó követelménynek.

21b. cikk

Bizalmas kezelés

A hatáskörrel rendelkező hatóság által a SIPS üzemeltetővel bizalmas alapon megosztott információk a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belül megoszthatók. Az ilyen információkat a KBER tagjainak bizalmasként kell kezelniük, a KBER Alapokmánya 37.1. cikkében rögzített szolgálati titoktartási kötelezettségnek megfelelően.

22. cikk

Korrekciós intézkedések

(1) Amennyiben a SIPS üzemeltető nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy ez észszerűen gyanítható, a hatáskörrel rendelkező hatóság:

a) írásban értesíti a SIPS üzemeltetőt a meg nem felelés vagy a gyanított meg nem felelés jellegéről; továbbá

b) lehetőséget biztosít a SIPS üzemeltető számára arra, hogy meghallgatást nyerjen és magyarázatokat nyújtson.

(2) A SIPS üzemeltető által adott információk figyelembevételével a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket írhat elő a meg nem felelés orvoslása, illetve megismétlésének megelőzése érdekében.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul korrekciós intézkedéseket szabhat ki, amennyiben azt állapítja meg, hogy a meg nem felelés elég súlyos ahhoz, hogy az azonnali intézkedést igényeljen. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak határozatát indokolnia kell.

(4) Az EKB-tól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az EKB-t azon szándékukról, hogy valamely SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket kívánnak előírni.

(5) A korrekciós intézkedések kiszabhatóak önállóan vagy a 2532/98/EK tanácsi rendelet ( 7 ) alapján kiszabott szankciókkal párhuzamosan.

(6) Az EKB a korrekciós intézkedések kiszabásának eljárásrendjét és feltételeit határozatban fogadja el.

23. cikk

Szankciók

Az ezen rendeletben foglaltak megszegése esetén az EKB szankciókat szabhat ki. A szankcióknak meg kell felelniük a 2532/98/EK rendeletnek és a 2157/1999/EK európai központi banki rendeletnek (EKB/1999/4) ( 8 ). Az EKB a szankciók összegének kiszámítására vonatkozó módszertanról szóló határozatot fogad el.

24. cikk

Felülvizsgálat

A Kormányzótanács ezen rendelet általános alkalmazását legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő két éven belül, majd azt követően háromévente felülvizsgálja, és értékeli, hogy annak módosítása szükséges-e.

25. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napját követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A SIPS üzemeltetőknek egy év áll rendelkezésükre az ezen rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelésre azt követően, hogy a Kormányzótanács döntését az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban közölték velük.

(3) Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

( 5 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

( 6 ) Az Európai Központi Bank EKB/2014/31 iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).

( 7 ) A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).

( 8 ) Az Európai Központi Bank 2157/1999/EK rendelete (1999. szeptember 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (EKB/1999/4) (HL L 264., 1999.10.12., 21. o.).