Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

31985L0611[1]

A Tanács irányelve (1985. december 20.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1985. december 20.)

az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról

(85/611/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel az egyes tagállamok kollektív befektetési vállalkozásaira vonatkozó jogszabályai számottevő eltérést mutatnak, különös tekintettel a fenti társaságok kötelezettségeire és ellenőrzésére; figyelemmel továbbá arra, hogy ezek a különbségek az ilyen társaságok közötti verseny feltételeinek torzulását eredményezik, és nem biztosítanak azonos védelmet a befektetők számára;

mivel a kollektív befektetési vállalkozásokat szabályozó nemzeti jogszabályokat az ilyen társaságok közösségi szintű versenyfeltételeinek közelítése céljából oly módon kell összehangolni, hogy egyúttal biztosítható legyen a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme; figyelemmel továbbá arra, hogy a koordináció megkönnyíti majd az egyes tagállamok kollektív befektetési vállalkozásainak, hogy befektetési jegyeiket a többi tagállamban forgalomba hozzák;

mivel ezeknek a céloknak az elérése lehetővé teszi a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek a Közösség területén történő szabad forgalmazására vonatkozó korlátozások megszüntetését, továbbá a koordináció elősegíti egy európai tőkepiac létrehozását;

mivel ezekre a célokra tekintettel kívánatos közös alapvető szabályok kialakítása a tagállamokban működő kollektív befektetési vállalkozások engedélyezése, felügyelete, szervezeti felépítése, tevékenysége, valamint az általuk kötelezően nyilvánosságra hozandó információk tekintetében;

mivel ezeknek a közös szabályoknak az alkalmazása elégséges biztosítékot nyújt a tagállamokban honos kollektív befektetési vállalkozásoknak ahhoz, hogy engedélyhez jussanak a tőkemozgásokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével befektetési jegyeik más tagállamokban történő forgalmazására, és hogy se a társaságokat, se ezek befektetési jegyeit az adott tagállamok ne vonhassák semmilyen egyéb rendelkezés hatálya alá, kivéve azokat, amelyek az adott országban az irányelv által szabályozott területen kívül esnek; figyelemmel azonban arra is, hogy amennyiben egy adott tagállamban lévő kollektív befektetési vállalkozás egy másik tagállam piacain forgalmazza befektetési jegyeit, minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó tagállamban a befektetési jegyek tulajdonosai minden nehézség nélkül gyakorolhassák pénzügyi jogaikat és biztosítsák számukra a szükséges tájékoztatást;

mivel a tagállamok jogszabályainak összehangolása során kezdetben arra kell törekedni, hogy az - a zártvégű kollektív befektetési vállalkozások kivételével - terjedjen ki a kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek befektetési jegyeik nyilvános értékesítését végzik a Közösségen belül, és kizárólag az átruházható (és elsősorban a tőzsdéken vagy hasonló szabályozott piacokon hivatalosan jegyzett) értékpapírokba történő befektetéssel foglalkoznak; mivel azonban az irányelv által nem érintett kollektív befektetési vállalkozások szabályozása számos olyan gondot vet fel, amelyeket más rendelkezések útján kell szabályozni, az ilyen társaságok a későbbiekben egyéb koordinációs szabályozás tárgyát képezhetik majd; mivel a fenti koordináció bekövetkeztéig bármely tagállam jogosult előírni többek között az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) azon körét, amelyekre a társaságok befektetési és hitelfelvételi politikája következtében az irányelv hatálya nem terjed ki, és meghatározni azokat a különleges szabályokat, amelyek alapján ezek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások az adott állam területén kifejthetik üzleti tevékenységüket;

mivel az olyan ÁÉKBV által kibocsátott befektetési jegyek szabad forgalmazása, amely engedély alapján akár eszközeinek 100 %-át is ugyanannak a testületnek (állam, önkormányzat stb.) az átruházható értékpapírjaiba fektetheti be, sem közvetve, sem közvetlenül nem zavarhatja meg a tagállamok tőkepiacának működését, illetve a tagállamok pénzügyeit, és nem teremthet olyan gazdasági körülményeket, amelyek elkerülésére a Szerződés 68. cikkének (3) bekezdése törekszik;

mivel tekintetbe kell venni a Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság pénzügyi piacainak sajátosságait, haladékot adva ezeknek az országoknak ezen irányelv végrehajtására,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

Általános rendelkezések és hatály

1. cikk

(1) A tagállamok ezen irányelvet a területükön levő átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: ÁÉKBV) kötelesek alkalmazni.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában és figyelemmel a 2. cikkre, az alábbiak minősülnek ÁÉKBV-nek:

- amelyek kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke átruházható értékpapírokba és/vagy a 19. cikk (1) bekezdésében említett egyéb likvid pénzügyi eszközökbe történő befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás elvén működnek,

- és

- amelyek befektetési jegyeiket a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve eszközeik terhére vásárolják vagy váltják vissza. Amennyiben az ÁÉKBV intézkedést tesz annak biztosítása érdekében, hogy befektetési jegyeinek tőzsdei értéke és nettó eszközértéke ne térjen el jelentősen, ezt a fent említett visszavásárlással vagy visszaváltással egyenértékűnek kell tekinteni.

(3) A fenti társaságok működhetnek mind a kötelmi jog alapján (vagyonkezelő társaság által kezelt közös alapokként), mind a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok alapján (befektetési alapként), mind pedig a társasági jog alapján (befektetési társaságokként).

Az irányelv alkalmazásában a "közös alapok" kifejezés a befektetési alapokat is magában foglalja.

(4) Azok a befektetési vállalkozások, amelyek eszközeiket leányvállalataik közvetítésével fektetik be, és befektetéseik nagy részét nem átruházható értékpapírok képezik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(5) A tagállamok megtiltják, hogy bármely, ezen irányelv hatálya alá tartozó ÁÉKBV olyan kollektív befektetési társasággá alakuljon át, amelyre ez az irányelv nem vonatkozik.

(6) Figyelemmel a tőkemozgásokat szabályozó rendelkezésekre, valamint a 44. és 45. cikkre és az 52. cikk (2) bekezdésére, ezen irányelvben szabályozott területeken egyetlen tagállam sem alkalmazhat a más tagállamban honos, de az adott tagállamban befektetési jegyeit forgalmazó ÁÉKBV vagy az ilyen ÁÉKBV által kibocsátott befektetési jegyek vonatkozásában semmilyen más rendelkezést.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok a területükön működő ÁÉKBV tekintetében alkalmazhatnak ezen irányelv alábbi 4. cikkében meghatározottaknál szigorúbb, illetve kiegészítő előírásokat, feltéve, hogy ezek általános érvényűek, és nem ütköznek ezen irányelv rendelkezéseibe.

(8) Ezen irányelv alkalmazásában "átruházható értékpapírok":

- részvények és a részvényekkel egyenértékű egyéb értékpapírok ("részvények"),

- kötvények és egyéb értékpapírrá alakított követelések ("hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok"),

- bármely más átruházható értékpapír, amely jegyzés vagy csere útján ezen átruházható értékpapírok megszerzésére jogosít,

kivéve a 21. cikkben említett technikákat és eszközöket.

(9) Ezen irányelvnek az alkalmazásában "pénzpiaci eszközök" a pénzpiacon általában forgalmazott olyan eszközök, amelyek likvidek, és bármikor pontosan meghatározható értékkel bírnak.

1a. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "letétkezelő" a 7. és 14. cikkben említett kötelezettségek ellátásával megbízott és a IIIa. és IVa. szakaszban megállapított egyéb rendelkezések hatálya alá tartozó intézmény;

2. "alapkezelő társaság" olyan társaság, amelynek alaptevékenysége a befektetési alap/közös alap és/vagy befektetési társaság formájában tevékenykedő ÁÉKBV kezelése (az ÁÉKBV kollektív portfóliókezelése); ebbe beletartozik a II. mellékletben említett összes tevékenység;

3. "alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállam" az a tagállam, ahol az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található;

4. "alapkezelő társaság fogadó tagállama" a székhely szerinti tagállammal nem azonos tagállam, ahol az alapkezelő kezelő társaság fiókteleppel rendelkezik vagy szolgáltatást nyújt;

5. "ÁÉKBV székhelye szerinti tagállama":

a) a befektetési alapként/közös alapként létrehozott ÁÉKBV esetében az a tagállam, ahol az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található;

b) egy befektetési társaságként létrehozott ÁÉKBV esetében az a tagállam, ahol a befektetési társaság létesítő okirat szerinti székhelye található;

6. "ÁÉKBV fogadó tagállama" a székhely szerinti tagállammal nem azonos tagállam, ahol a közös alap/befektetési alap vagy a befektetési társaság befektetési jegyeit forgalmazzák;

7. "fióktelep" az alapkezelő társaság része, amely nem önálló jogi személy, és amely a alapkezelő társaság engedélyében felsorolt szolgáltatásokat nyújtja; egy másik tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel és központi irodával rendelkező alapkezelő társaság által egyazon tagállamban létesített összes tevékenységi hely egy fióktelepnek minősül;

8. "hatáskörrel rendelkező hatóságok" az egyes tagállamok által az irányelv 49. cikkével összhangban kijelölt hatóságok;

9. "szoros kapcsolatok" a 95/26/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott helyzet ( 4 );

10. "befolyásoló részesedés" olyan közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányad egy alapkezelő társaságban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-ának felel meg, illetve lehetővé teszi jelentős befolyás gyakorlását az alapkezelő társaság ügyvezetésére.

Ennek a meghatározásnak az alkalmazásában a szavazati jogoknak a 88/627/EGK irányelv ( 5 ) 7. cikkében említett meghatározását kell figyelembe venni;

11. "ISD" az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelv ( 6 );

12. "anyavállalat" a 83/349/EGK irányelv ( 7 ) 1. és 2. cikkében meghatározott anyavállalat;

13. "leányvállalat" a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikkében meghatározott leányvállalat; minden leányvállalat leányvállalata azon anyavállalat leányvállalatának minősül, amely e vállalkozások végső anyavállalata;

14. "indulótőke" a 2000/12/EK irányelv ( 8 ) 34. cikke (2) bekezdésének 1. és 2. tételében meghatározott tőke;

15. "szavatoló tőke" a 2000/12/EK irányelv V. címe 2. fejezetének 1. szakaszában meghatározott szavatoló tőke; ez a meghatározás azonban a 93/6/EGK irányelv ( 9 ) V. mellékletében meghatározott körülmények között módosítható.

2. cikk

(1) Az alábbiak nem minősülnek az irányelv hatálya alá tartozó ÁÉKBV-nek:

- a zártvégű ÁÉKBV,

- az ÁÉKBV, amely anélkül szerez tőkét, hogy befektetési jegyeit a Közösség területének egészén vagy ennek egy részén nyilvánosan forgalmazná,

- az ÁÉKBV, amelynek befektetési jegyei az alap szabályzatával vagy a befektetési vállalkozás létesítő okirataival összhangban kizárólag a Közösségen kívüli országokban értékesíthetők nyilvánosan,

- az ÁÉKBV-k azon köre, amelyeket azok a tagállamok állapítanak meg, ahol az adott ÁÉKBV található, és amelyek az V. szakaszban, valamint a 36. cikkben meghatározott rendelkezéseknek a befektetési és hitelfelvételi politikájuk következtében nem felelnek meg.

(2) Az irányelv végrehajtása után öt évvel a Bizottság jelentést nyújt be a Tanács részére az (1) bekezdés, és különösképpen annak negyedik francia bekezdése végrehajtásáról. Szükség esetén a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol ezen irányelv hatályának a kiterjesztésére.

3. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az ÁÉKBV abban a tagállamban honos, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési alapot kezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található; a tagállamok kötelesek megkövetelni, hogy a központi iroda és a létesítő okirat szerinti székhely ugyanabban a tagállamban legyen.

II. SZAKASZ

Az ÁÉKBV engedélyezése

4. cikk

(1) Bármely ÁÉKBV kizárólag akkor folytathatja tevékenységét ilyen minőségben, ha erre annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, amelyben található (a továbbiakban: "a hatáskörrel rendelkező hatóságok"), engedélyt kapott.

Az ilyen engedély valamennyi tagállam területére érvényes.

(2) A befektetési alap kizárólag akkor szerezhet engedélyt, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták az alapkezelő társaságot, az alap szabályzatát és a kiválasztott letétkezelőt. Befektetési társaságnak kizárólag akkor adható ki engedély, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták mind a létesítő okiratokat, mind pedig a kiválasztott letétkezelőt.

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok elutasíthatják egy ÁÉKBV engedélykérelmét, amennyiben az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság nem felel meg az ezen irányelv III., illetve IV. szakaszában megállapított előfeltételeknek.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok továbbá megtagadhatják az ÁÉKBV engedélyezését, ha a letétkezelő igazgatóinak jó hírneve nem elfogadható, vagy nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal a kezelendő ÁÉKBV típusok terén. Ebből a célból a letétkezelő igazgatóinak nevét, illetve az igazgatók tisztségére kerülő személyek nevét haladéktalanul közölni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.

Az igazgatók azok a személyek, akik a törvény vagy létesítő okiratok alapján a letétkezelőt képviselik, vagy a gyakorlatban meghatározzák a letétkezelő üzletpolitikáját.

(3a) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nem adják meg az engedélyt, ha az ÁÉKBV (pl. a belső szabályok vagy létesítő okiratok értelmében) saját tagállamában nem jogosult befektetési jegyeinek vagy részvényeinek forgalmazására.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyása nélkül sem az alapkezelő társaság, sem a letétkezelő nem váltható fel másikkal, továbbá az alap szabályzata, valamint a befektetési társaság létesítő okirata sem módosítható.

III. SZAKASZ

Alapkezelő társaságokra vonatkozó kötelezettségek

A. cím

A tevékenység megkezdésének feltételei

5. cikk

(1) A alapkezelő társaságok tevékenysége előzetes hatósági engedélyhez kötött; ezt a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai állítják ki. Az ezen irányelv alapján egy alapkezelő társaságnak kiállított engedély minden tagállamban érvényes.

(2) Egy alapkezelő társaság csak az ezen irányelv alapján engedélyezett ÁÉKBV kezelésével foglalkozhat, kivéve az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó olyan egyéb kollektív befektetési vállalkozások külön kezelését, amelyek vonatkozásában az alapkezelő társaság prudenciális felügyelet hatálya alá tartozik, de amelyeknek a termékei az irányelv értelmében más tagállamokban nem forgalmazhatók.

A befektetési alapok/közös alapok és a befektetési vállalkozások tevékenységének irányítása ezen irányelv alkalmazásában tartalmazza a II. mellékletben említett tevékenységeket, ez a jegyzék nem teljes.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az alapkezelő társaságoknak, hogy a befektetési alapok/közös alapok és befektetési vállalkozások kezelése mellett még a következő szolgáltatásokat nyújtsák:

a) a befektetők diszkrecionális, ügyfelenkénti megbízásaival összhangban befektetések, többek között nyugdíjpénztárak tulajdonában levő befektetések portfólióinak kezelése, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak az ISD mellékletének B. szakaszában felsorolt egy vagy több eszközt;

b) nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatásokként:

- az ISD mellékletének B. szakaszában felsorolt egy vagy több eszközre vonatkozó befektetési tanácsadói szolgáltatás,

- a kollektív befektetési vállalkozások jegyeire vonatkozó értéktári és ügyviteli szolgáltatások.

Az alapkezelő társaságok ezen irányelv alapján semmilyen körülmények között sem kaphatnak engedélyt arra, hogy csak az e bekezdésben említett szolgáltatásokat értékesítsék vagy az a) pontban említett szolgáltatásra vonatkozó engedély hiányában értékesítsenek nem alaptevékenységhez tartozó szolgáltatásokat.

(4) A pénzügyi eszközök piacairól szóló, ....-i 2004//EK ( 10 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 2. cikkének (2) bekezdését, 12., 13. és 19. cikkét kell alkalmazni az e cikk (3) bekezdésében említett, alapkezelő társaságok által nyújtott szolgáltatásokra.

5a. cikk

(1) A nemzeti jogban megállapított egyéb általános feltételek sérelme nélkül a hatáskörrel rendelkező hatóságok csak abban az esetben adnak engedélyt egy alapkezelő társaságnak, ha:

a) Az alapkezelő társaság rendelkezik legalább 125 000 euró indulótőkével:

- Amennyiben az alapkezelő társaság kezelésében levő portfóliók értéke magasabb, mint 250 000 000 euró, az alapkezelő társaságnak szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A saját tőke pótlólagos összege annak az összegnek a 0,02 %-a, amellyel az alapkezelő társaság portfólióinak értéke meghaladja a 250 000 000 eurós értékhatárt. Az indulótőke és a kiegészítő összeg együttes összege azonban nem lehet magasabb, mint 10 000 000 EUR.

- Ezen bekezdés alkalmazásában a következő portfóliók tekinthetők az alapkezelő társaság portfólióinak:

i. befektetési alapokok/közös alapok az alapkezelő társaság kezelésében, beleértve azokat a portfóliókat, ahol a kezelési funkciókat átruházták, de kivéve azokat a portfóliókat, amelyeket az alapkezelő társaság átruházás alapján kezel;

ii. befektetési vállalkozások, ahol az alapkezelő társaság a kijelölt alapkezelő társaság;

iii. egyéb kollektív befektetési vállalkozások az alapkezelő társaság kezelésében, beleértve azokat a portfóliókat, ahol a kezelési funkciókat átruházták, de kivéve azokat a portfóliókat, amelyeket a alapkezelő társaság átruházás alapján kezel.

- Ezeknek a követelményeknek az összegétől függetlenül az alapkezelő társaság szavatoló tőkéjének összege sohasem lehet alacsonyabb a 93/6/EGK irányelv IV. mellékletében előírt összegnél.

- A tagállamok engedélyezhetik az alapkezelő társaságoknak, hogy azok ne rendelkezzenek a szavatoló tőke első francia bekezdésben említett kiegészítő összegének legfeljebb 50 %-ával, amennyiben rendelkeznek egy azonos összegre vonatkozó, hitelintézet vagy biztosítótársaság által kiállított garanciával. A hitelintézet vagy biztosítótársaság létesítő okirat szerinti székhelye legyen egy tagállamban, vagy egy nem tagállamban, utóbbi esetben azonban a hitelintézetnek vagy biztosítótársaságnak a hatáskörrel rendelkező hatóságok által a Közösség jogszabályaiban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alá kell tartoznia.

- A Bizottság legkésőbb 2005. február 13-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e tőkekövetelmény alkalmazásáról és az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokról.

b) Egy alapkezelő társaság üzleti tevékenységét végző személyek üzleti jó hírneve elfogadható, és ezek a személyek az alapkezelő társaság kezelésében levő ÁÉKBV-re vonatkozóan elégséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Minden ilyen személy nevét, illetve az ezeket a személyeket felváltó személyek nevét haladéktalanul jelenteni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak. Egy alapkezelő társaság üzleti ügyeinek vitelére vonatkozóan legalább két, a fenti feltételeknek megfelelő személynek kell határoznia.

c) Az engedélykérelemhez mellékelni kell egy üzleti tervet, amely többek között meghatározza a alapkezelő társaság szervezeti felépítését.

d) Az alapkezelő társaság központi irodájának és létesítő okirat szerinti székhelyének ugyanabban a tagállamban kell lennie.

(2) Továbbá amennyiben szoros kapcsolatok állnak fenn az alapkezelő társaság és más természetes vagy jogi személyek között, a hatáskörrel rendelkező hatóságok csak abban az esetben állítják ki az engedélyt, ha ezek a kapcsolatok nem akadályozzák a hatóságok felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok akkor is elutasítják az engedélykérelmet, ha az alapkezelő társasággal szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó, egy nem tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, vagy ezek érvényesítésének nehézségei akadályozzák a felügyeleti funkciók hatékony ellátását.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok megkövetelik, hogy az alapkezelő társaságok bocsássák rendelkezésükre az e bekezdésben említett feltételek érvényesítésének folyamatos ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(3) A kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtását követően hat hónapon belül tájékoztatják az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Minden engedély elutasítását indokolni kell.

(4) Az alapkezelő társaság az engedély átvételét követően azonnal megkezdheti tevékenységét.

(5) A hatáskörrel rendelkező hatóságok csak abban az esetben vonhatják vissza az alapkezelő társaságnak az irányelv alapján kiállított engedélyt, ha a társaság:

a) 12 hónap időtartam alatt nem használja fel az engedélyt, kifejezetten eltekint az engedély felhasználásától vagy több mint hat hónappal korábban megszüntette az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységét, kivéve ha az érintett tagállam az ilyen esetekre úgy rendelkezett, hogy az engedély érvénytelenné válik;

b) hamis állításokkal vagy más jogellenes eszközökkel szerezte meg az engedélyt;

c) többé nem felel meg az engedély kiállításának alapját képező feltételeknek;

d) többé nem felel meg a 93/6/EGK irányelv rendelkezéseinek, amennyiben az engedély az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatásokra is vonatkozik;

e) súlyosan és/vagy rendszeresen megsértette az ezen irányelv értelmében elfogadott rendelkezéseket; vagy

f) olyan esetekben, amelyekre a nemzeti jogszabályok az engedély visszavonásáról rendelkeznek.

5b. cikk

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nem állítanak ki engedélyt alapkezelő társaságok üzleti tevékenységének megkezdésére, amíg nem kapják meg a szükséges információkat az olyan közvetlen vagy közvetett részvényesek vagy tagok, természetes vagy jogi személyek kilétéről, akik vagy amelyek befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve e részesedések összegéről.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok elutasítják az engedélykérelmeket, amennyiben egy alapkezelő társaság körültekintő és prudens irányításának követelményét figyelembe véve nincsenek meggyőződve a fent említett részvényesek vagy tagok alkalmasságáról.

(2) Az Európai Unió területén kívül létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező alapkezelő társaságok üzleti tevékenységüket megkezdő vagy folytató fióktelepjeinek esetében a tagállamok nem alkalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a tagállamokban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező alapkezelő társaságok fióktelepjei számára biztosítottnál kedvezőbb bánásmódot eredményeznének.

(3) Más érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival is konzultálnak, mielőtt kiállítják az engedélyt egy olyan alapkezelő társaságnak, amely:

a) egy másik alapkezelő társaság leányvállalata, egy másik tagállamban engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosítótársaság;

b) egy másik alapkezelő társaság, egy befektetési vállalkozás, egy hitelintézet vagy egy biztosítótársaság másik tagállamban engedéllyel rendelkező anyavállalatának leányvállalata; vagy

c) egy másik alapkezelő társaságot, egy befektetési vállalkozást, egy hitelintézetet, egy biztosítótársaságot ellenőrző természetes vagy jogi személyek ellenőrzése alatt áll.

B. cím

Kapcsolatok harmadik országokkal

5c. cikk

(1) A harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokat az ISD 7. cikkében megállapított szabályokkal összhangban szabályozzák.

Ezen irányelv alkalmazásában az ISD 7. cikkében alkalmazott "vállalkozás/befektetési vállalkozás" és "befektetési vállalkozások" kifejezést "alapkezelő társaság" és "alapkezelő társaságok" kifejezésként kell érteni; az ISD 7. cikkének (2) bekezdésében a "befektetési szolgáltatásokat nyújtó" szavak "szolgáltatásokat nyújtó"-ként értelmezendők.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a harmadik országokban az ÁÉKBV által a befektetési jegyeik forgalmazása során tapasztalt nehézségekről.

C. cím

Működési feltételek

5d. cikk

(1) A alapkezelő társaság székhelye szerinti tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai megkövetelik, hogy az általuk kiállított engedély alapján tevékenykedő alapkezelő társaság mindenkor feleljen meg az ezen irányelv 5. cikkében és az 5a. cikkének (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek. Egy alapkezelő társaság saját tőkéjének összege sohasem lehet kevesebb az 5a. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértéknél. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, a hatáskörrel rendelkező hatóságok - azokban az esetekben, ahol a körülmények ezt indokolttá teszik - kitűzhetnek egy határidőt, ameddig az érintett társaság köteles orvosolni a kialakult helyzetet vagy megszüntetni tevékenységét.

(2) Egy alapkezelő társaság prudenciális felügyelete a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak feladata, függetlenül attól, rendelkezik-e az alapkezelő társaság fiókteleppel, illetve nyújt-e szolgáltatásokat egy másik tagállamban vagy sem, ezen irányelvnek a fogadó ország hatóságainak felelősségét megállapító rendelkezéseinek sérelme nélkül.

5e. cikk

(1) Az alapkezelő társaságokban szerzett minősített tulajdoni hányadokra az ISD 9. cikkében megállapítottakkal azonos szabályok vonatkoznak.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában az ISD 9. cikkében alkalmazott "vállalkozás/befektetési vállalkozás" és "befektetési vállalkozások" kifejezést "alapkezelő társaság" és "alapkezelő társaságok" kifejezésként kell értelmezni.

5f. cikk

(1) Valamennyi székhely szerinti tagállam megállapítja azokat a prudenciális szabályokat, amelyeknek az alapkezelő társaságok az ÁÉKBV kezelésére vonatkozó, ezen irányelvvel összhangban engedélyezett tevékenységek vonatkozásában mindenkor kötelesek eleget tenni.

A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai egy alapkezelő társaság kezelésében levő ÁÉKBV jellegére tekintettel különösen megkövetelik, hogy minden ilyen társaság:

a) rendelkezzen szilárd és megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal és megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, többek között az alkalmazottaik által lebonyolított egyéni tranzakciókra és a saját tőkéjének befektetése céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe eszközölt befektetések birtokban tartására és kezelésére vonatkozó szabályokkal, amelyek többek között biztosítják az alap részvételével vagy közreműködésével lebonyolított tranzakciók eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakeresését és ellenőrzését, valamint azt, hogy az alapkezelő társaságok kezelésében levő befektetési alapok/közös alapok vagy befektetési vállalkozások eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;

b) oly módon szerveződjön, hogy a minimumra mérsékeljék a társaság és ügyfelei, a társaság két ügyfele, a társaság egyik ügyfele és egy ÁÉKBV vagy két ÁÉKBV között létrejött érdekellentét nyomán az ÁÉKBV vagy az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát. Ennek ellenére egy fióktelep létrehozása esetében a szervezeti megoldások nem sérthetik a fogadó tagállam által meghatározott, az érdekellentétek kezelésére vonatkozó szabályokat.

(2) Bármely olyan alapkezelő társaság, amelynek az engedélye kiterjed az 5. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatásra:

- nem kaphat engedélyt arra, hogy a befektető portfólióját vagy annak egy részét a kezelésében levő befektetési alapok/közös alapok vagy befektetési társaságok befektetési jegyeibe fektesse be, hacsak nem kapja meg ehhez az ügyfél előzetes beleegyezését,

- az 5. cikk (3) bekezdésében említett szolgáltatások tekintetében a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított rendelkezések hatálya alá tartozik ( 12 ).

5g. cikk

(1) Amennyiben a tagállamok engedélyezik az alapkezelő társaságoknak, hogy utóbbiak tevékenységük hatékonyabb ellátása érdekében harmadik személyekre ruházzák egy vagy több funkciójuk ellátását, a következő előfeltételeknek kell teljesülniük:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóságot megfelelő módon tájékoztatni kell;

b) a megbízás nem akadályozhatja az alapkezelő társaság felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát, és különösen nem akadályozhatja az alapkezelő társaságot abban, hogy a befektetők érdekeiben járjon el és a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el az ÁÉKBV kezelését;

c) amennyiben az átruházás a befektetési alapok kezelését érinti, megbízás csak olyan vállalkozásoknak adható, amelyek rendelkeznek vagyonkezelői engedéllyel, vagy erre a célra jegyezték be őket, és prudenciális felügyelet hatálya alá tartoznak; az átruházásnak meg kell felelnie az alapkezelő társaságok által időszakonként megállapított befektetés-allokációs feltételeknek;

d) amennyiben a megbízás befektetési alapok kezelését érinti, és egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásnak szól, gondoskodni kell az érintett felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről;

e) befektetési alapok kezelésére, mint alapfunkcióra vonatkozó megbízás nem adható letétkezelőnek vagy más olyan vállalkozásnak, amelynek érdekei ütközhetnek az alapkezelő társaság vagy a befektetésijegy-tulajdonosok érdekeivel;

f) szükség van olyan intézkedésekre, amelyek lehetővé teszik az alapkezelő társaság üzleti tevékenységét irányító személyek számára a megbízás alapján tevékenykedő vállalkozás tevékenységének mindenkori hatékony ellenőrzését;

g) a megbízás nem akadályozhatja az alapkezelő társaság üzleti tevékenységét irányító személyeket abban, hogy a befektetők érdekében bármikor további, azonnali hatállyal teljesítendő utasításokat adjon a tevékenységeket átruházás alapján ellátó vállalkozásoknak;

h) tekintettel az átruházandó tevékenységek jellegére, a tevékenységeket átruházás alapján ellátó vállalkozásnak rendelkeznie kell az ehhez szükséges ismeretekkel és képességekkel; valamint

i) az ÁÉKBV tájékoztatóinak fel kell sorolniuk az alapkezelő társaság által átruházható tevékenységeket.

(2) Az a tény, hogy az alapkezelő társaság harmadik személyekre ruházza át saját tevékenységeinek bármelyikét, semmiképpen sem befolyásolja az alapkezelő társaság és a letétkezelő felelősségét; az alapkezelő társaság nem ruházhatja át tevékenységeit olyan mértékben, hogy postafiókcéggé váljon.

5h. cikk

Mindegyik tagállam működési szabályokat határoz meg, amelyeknek az adott tagállamban engedélyezett alapkezelő társaság mindenkor köteles eleget tenni. Ezekben a szabályokban legalább a következőkben megállapított elveket meg kell valósítani. Ezek az elvek biztosítják, hogy egy alapkezelő társaság:

a) tisztességesen, a kezelésében levő ÁÉKBV és a piac integritása érdekében eljárva végezze üzleti tevékenységét;

b) a kellő képességek, körültekintés és gondosság jegyében, a kezelésében levő ÁÉKBV és a piac integritása érdekében járjon el;

c) rendelkezzen az üzleti tevékenységek megfelelő végzéséhez szükséges erőforrásokkal és eljárásokkal, és képes legyen azok hatékony felhasználására;

d) igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amenynyiben ez nem lehetséges, gondoskodni az ÁÉKBV szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról; valamint

e) megfeleljen az üzleti tevékenységének irányítására vonatkozó összes hatósági követelménynek, amelyek elősegítik, hogy a befektetők és a piac integritásának érdekében járjon el.

D. cím

A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

6. cikk

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv alapján egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által engedélyezett alapkezelő társaság egy fióktelep alapításával vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján valóban végezhesse területükön azt a tevékenységet, amelyre engedélye szól.

(2) A tagállamok nem köthetik egy fióktelep alapítását vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesítését semmilyen engedélyezési követelményhez, dotációs tőke biztosításának követelményéhez vagy más, hasonló hatással bíró intézkedéshez.

6a. cikk

(1) Az 5. és 5a. cikkben megállapított feltételek teljesítésén túl, egy másik tagállam területén egy fióktelep létrehozását elhatározó alapkezelő társaság értesíti ezen elhatározásáról saját tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy egy másik tagállam területén fióktelepet létesíteni szándékozó alapkezelő társaság az (1) bekezdésben előírt bejelentés során az alábbi adatokat és okiratokat szolgáltassa:

a) a tagállam, amelynek területén az alapkezelő társaság fióktelep létesítését tervezi;

b) az 5. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében tervezett tevékenységeket és szolgáltatásokat meghatározó üzleti terv és a fióktelep szervezeti felépítése;

c) az a cím a fogadó államban, ahonnan be lehet szerezni az okiratokat;

d) a fióktelep vezetéséért felelős személyek neve.

(3) Hacsak a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak nincs alapja - a tervezett tevékenységek figyelembevételével - kétségbe vonni egy alapkezelő társaság igazgatási struktúrájának vagy pénzügyi helyzetének megfelelő voltát, ezek a hatóságok a (2) bekezdésben említett összes információ átvételét követő három hónapon belül megküldik ezt a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, és erről tájékoztatják az alapkezelő társaságot. Ugyancsak meg kell küldeniük a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai megtagadják a (2) bekezdésben említett információk továbbítását a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak, ezek a hatóságok a (2) bekezdésben említett összes információ átvételét követő két hónapon belül tájékoztatják az érintett alapkezelő társaságot az elutasítás okairól. Az elutasítás vagy a válasz elmulasztása esetén a társaság a székhely szerinti tagállam bíróságaihoz fordulhat.

(4) Mielőtt egy alapkezelő társaság fióktelepje megkezdené működését, a fogadó állam hatáskörrel rendelkező hatóságai a (2) bekezdésben említett információk átvételét követő két hónapon belül felkészülnek az alapkezelő társaság felügyeletére, és szükség esetén jelzik azokat a feltételeket, beleértve a fogadó államban hatályos, a 44. és 45. cikkben említett szabályokat és az 5. cikk (3) bekezdésében említett portfóliókezelési szolgáltatás, befektetési tanácsadói szolgáltatások és letéti szolgáltatások ellátása esetén érvényesítendő szabályokat, amelyekkel a szóban forgó üzleti tevékenységet a közjó érdekében a fogadó tagállam területén végezni kell.

(5) A fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által megküldött értesítés átvételekor, vagy a hatóságoktól származó bármilyen értesítés hiányában a (4) bekezdésben előírt időszak lejártával a fióktelepet létre lehet hozni, és megkezdheti tevékenységét. Ettől az időponttól az alapkezelő társaság ugyancsak megkezdheti az irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó és a társaság kezelésében levő befektetési alapok/közös alapok és befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek forgalmazását, hacsak a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a fent említett két hónapos időszak lejárta előtt nem hoznak olyan indokolt határozatot - amelyet meg kell küldeni a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak -, miszerint a befektetési jegyek forgalmazása céljából hozott intézkedések nem felelnek meg a 44. cikk (1) bekezdésében és a 45. cikkben említett rendelkezéseknek.

(6) A (2) bekezdés b), c) vagy d) pontjával összhangban megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén egy alapkezelő társaság írásban tájékoztatja a székhely szerinti és a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait. A tájékoztatást a változások bevezetése előtt legalább egy hónappal kell megtenni annak érdekében, hogy a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai dönthessenek a változásról a (3) bekezdés keretében, illetve a fogadó állam hatáskörrel rendelkező hatóságai a (4) bekezdés keretében.

(7) A (3) bekezdés első albekezdésének megfelelően megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a székhely szerinti tagállam hatóságai megfelelő módon tájékoztatják erről a fogadó tagállam hatóságait.

6b. cikk

(1) Bármely alapkezelő társaság, amely a szolgáltatásnyújtás szabadságának elve alapján első alkalommal szeretne üzleti tevékenységet végezni egy másik tagállam területén, megküldi székhelye szerinti tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságainak a következő adatokat:

a) a tagállam, melynek területén az alapkezelő társaság működni kíván;

b) az 5. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében tervezett tevékenységeket és szolgáltatásokat meghatározó üzleti terv.

(2) A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai az (1) bekezdésben említett információk átvételét követő egy hónapon belül továbbítják azokat a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

Ugyancsak meg kell küldeni a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit.

(3) Az alapkezelő társaság a 46. cikk rendelkezéseitől függetlenül megkezdheti működését a fogadó tagállamban.

Adott esetben a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai az (1) bekezdésben említett információk átvételét követően jelzik az alapkezelő társaságnak azokat a feltételeket - a működési szabályokat is beleértve -, amelyeket az 5. cikk (3) bekezdésében említett portfóliókezelési szolgáltatások, valamint a befektetési tanácsadó és letéti szolgáltatások ellátása esetén tiszteletben kell tartani, és amelyeknek az alapkezelő társaságnak a fogadó tagállamban a közjó érdekében eleget kell tennie.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjával összhangban megküldött információ tartalma módosulna, az alapkezelő társaság legalább egy hónappal a változtatások végrehajtása előtt írásban tájékoztatja a változtatásokról a székhely szerinti és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai szükség esetén tájékoztathassák a társaságot a (3) bekezdés alapján megküldött információk szükséges módosításáról vagy kiegészítéséről.

(5) Abban az esetben, ha egy alapkezelő társaság egy harmadik személyt bíz meg a befektetési jegyek értékesítésével egy fogadó tagállamban, az alapkezelő társaságra is alkalmazni kell az e cikkben meghatározott tájékoztatási eljárást.

6c. cikk

(1) A fogadó tagállamok statisztikai célokból megkövetelhetik, hogy a területükön fióktelepeket működtető valamenynyi alapkezelő társaság bizonyos időszakonként jelentésben számoljon be a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak az illető fogadó tagállamokban végzett tevékenységeiről.

(2) A fogadó tagállamok az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeik ellátása során az alapkezelő társaságok fióktelepjeitől ugyanazokat az adatokat követelhetik meg, mint a nemzeti alapkezelő társaságoktól.

A fogadó tagállamok megkövetelhetik, hogy a területükön a szolgáltatásnyújtás szabadságának elve alapján tevékenykedő alapkezelő társaságok olyan adatokat szolgáltassanak, amelyek szükségesek a fogadó tagállam által előírt, rájuk vonatkozó előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséhez, de ezek a követelmények nem lehetnek szigorúbbak a hasonló előírások tiszteletben tartásának ellenőrzéséhez szükséges, a letelepedett alapkezelő társaságokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeknél.

(3) Amennyiben egy fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai megbizonyosodnak arról, hogy egy, a területén fióktelepet működtető vagy szolgáltatást nyújtó alapkezelő társaság megsérti az ezen irányelvben a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak hatásköreit meghatározó rendelkezések értelmében az illető államban elfogadott törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, az említett hatáskörrel rendelkező hatóságok felszólítják az érintett alapkezelő társaságot a jogellenes helyzet megszüntetésére.

(4) Amennyiben az érintett alapkezelő társaság elmulasztja a szükséges intézkedések megtételét, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai ennek megfelelően tájékoztatják a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait. Utóbbi a lehető leghamarabb megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érintett alapkezelő társaság megszüntesse a jogellenes helyzetet. Az intézkedések jellegéről tájékoztatják a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(5) Amennyiben a székhely szerinti tagállam által hozott intézkedések ellenére, vagy a szóban forgó tagállamban az ilyen intézkedések nem megfelelő volta vagy hiánya miatt a alapkezelő társaság továbbra is megsérti a (2) bekezdésben említett, a fogadó országban hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, utóbbi a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tájékoztatását követően megteszi a megfelelő intézkedéseket a további jogellenes cselekmények megelőzésére vagy szankcionálására, illetve szükség esetén annak megakadályozására, hogy az alapkezelő társaság további ügyletet kezdeményezzen az illető tagállam területén. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy területükön hozzáférhetőek legyenek az alapkezelő társaságokkal szembeni intézkedésekhez szükséges jogi okmányok.

(6) A fenti rendelkezések nem érintik a fogadó tagállamok hatásköreit a területükön előforduló olyan jogellenes cselekmények megelőzésére és szankcionálására, amelyek ellentétesek a közérdek védelmében bevezetett törvényi és rendeleti rendelkezésekkel. Ebbe beletartozik annak lehetősége, hogy a törvénysértő alapkezelő társaságokat megakadályozzák az említett tagállamok területén további ügyletek kezdeményezésében.

(7) A (4), (5) és (6) bekezdés szerint hozott, egy alapkezelő társaság tevékenységeire vonatkozó szankciókat vagy korlátozásokat minden esetben indokolni kell, és ezekről tájékoztatni kell az érintett alapkezelő társaságokat. Minden ilyen intézkedést meg lehet támadni az azokat elfogadó tagállam bírósága előtt.

(8) A (3), (4) vagy (5) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai szükséghelyzetben kezdeményezhetik a befektetők és mások érdekeinek védelmében szükséges óvintézkedéseket. Az ilyen intézkedésekről az első adandó alkalommal tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

A Bizottság az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival folytatott konzultációt követően hozhat olyan határozatot, amely szerint a szóban forgó tagállam köteles eltörölni vagy módosítani ezeket az intézkedéseket.

(9) Az engedély visszavonásának esetében a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tájékoztatást kell kapniuk és meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az alapkezelő társaságot további ügyletek kezdeményezésében az illető tagállam területén és megvédjék a befektetők érdekeit. A Bizottság kétévente jelentést készít az ilyen esetekről.

(10) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 6a. cikk értelmében hozott elutasító határozatok eseteinek számáról és jellegéről, valamint az (5) bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekről. A Bizottság kétévente jelentést készít az ilyen esetekről.

IIIa. SZAKASZ

A letétkezelőre vonatkozó kötelezettségek

7. cikk

(1) A befektetési alapok kötelesek eszközeiket egy letétkezelőnek letéti őrzésre átadni.

(2) A letétkezelő 9. cikkben említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy a letéti őrzés céljából kapott eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik fél kezelésébe adta.

(3) Ezen túlmenően a letétkezelő köteles:

a) meggyőződni arról, hogy a befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében vagy az alapkezelő társaság által végrehajtott értékesítése, visszavásárlása, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és az alap szabályzatával összhangban történik;

b) meggyőződni arról, hogy a befektetési jegyek értékének kiszámítása a jogszabályokkal és az alap szabályzatával összhangban történik;

c) végrehajtani az alapkezelő társaság utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabállyal vagy az alap szabályzatával;

d) gondoskodni arról, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

e) meggyőződni arról, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és az alap szabályzatával összhangban használja fel.

8. cikk

(1) A letétkezelő létesítő okirat szerinti székhelyének ugyanabban a tagállamban kell lennie, mint az alapkezelő társaságénak, illetve, ha létesítő okirat szerinti székhelye egy másik tagállamban található, akkor a letétkezelő megalakulásának az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban kell megtörténnie.

(2) Letétkezelő kizárólag olyan intézmény lehet, amely nyilvános ellenőrzés alatt áll. Emellett a letétkezelőnek megfelelő pénzügyi és szakmai garanciát kell nyújtania arra nézve, hogy letétkezelőként eljárva képes hatékony üzleti tevékenységet kifejteni, és teljesíteni az ezzel a feladattal járó kötelezettségvállalásait.

(3) A tagállamok határozzák meg azoknak a (2) bekezdésben említett intézményeknek a körét, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenységet folytatni.

9. cikk

A letétkezelő azon állam nemzeti jogának megfelelően, ahol az alapkezelő társaság létesítő okirat szerinti székhelye található, felelős az alapkezelő társasággal és a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amelyet azok a letétkezelő indokolatlan kötelezettségszegése vagy kötelezettségei nem megfelelő teljesítése következtében szenvedtek el. A befektetőkkel szembeni felelősség közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon keresztül is érvényesíthető, a letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetők között fennálló jogviszony természetétől függően.

10. cikk

(1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre alapkezelő társaságként és letétkezelőként.

(2) Saját feladataiknak megfelelően mind az alapkezelő társaság, mind pedig a letétkezelő köteles önállóan, és kizárólag a befektetők érdekében eljárni.

11. cikk

Az alapkezelő és a letétkezelő felváltásának feltételeit jogszabályban vagy az alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek biztosítják a befektetők védelmét ilyen esetben.

IV. SZAKASZ

Befektetési társaságra vonatkozó kötelezettségek

A. cím

A tevékenység megkezdésének feltételei

12. cikk

A befektetési társaságok tevékenységének végzéséhez a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által megadott előzetes hivatalos engedélyre van szükség.

A tagállamok határozzák meg azt a jogi formát, melyet a befektetési társaságnak fel kell vennie.

13. cikk

A befektetési társaságok az 1. cikk (2) bekezdésében említetteken túlmenően más tevékenységet nem végezhetnek.

13a. cikk

(1) A nemzeti jogban megállapított egyéb általános érvényű feltételek sérelme nélkül a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem adnak engedélyt olyan befektetési társaságnak, amely nem jelölt ki alapkezelő társaságot, hacsak a befektetési társaság nem rendelkezik legalább 300 000 euró indulótőkével.

Ezenkívül amennyiben egy befektetési társaság nem bízott meg egy, az irányelv alapján engedélyezett alapkezelő társaságot:

- az engedélyt nem állítják ki, hacsak az engedélykérelmekhez nem mellékelnek egy működési tervet, amely tartalmazza többek között a befektetési társaság szervezeti felépítését,

- a befektetési társaság igazgatóinak jó hírnévvel rendelkező személyeknek kell lenniük, és megfelelő szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a befektetési társaság által végzett üzleti tevékenység területén. Ennek érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak haladéktalanul meg kell küldeni az igazgatók és az ő tisztségeikre kerülő személyek nevét. Egy befektetési társaság üzleti ügyeiben legalább két, a fenti követelményeknek megfelelő személynek kell dönteni. Az igazgató olyan személyt jelent, aki a törvény vagy a létesítő okiratok értelmében jogosult a befektetési társaság képviseletére, illetve aki ténylegesen meghatározza a társaság üzletpolitikáját,

- továbbá ahol szoros kapcsolatok léteznek a befektetési társaság és más természetes vagy jogi személyek között, a hatáskörrel rendelkező hatóságok csak abban az esetben állítják ki az engedélyt, ha ez a felügyeleti funkcióik hatékony ellátását nem akadályozza.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok abban az esetben is elutasítják az engedélykérelmet, ha egy nem tagállamban a befektetési társasággal szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, illetve ezek végrehajtásának nehézségei akadályozzák a felügyeleti funkciók hatékony érvényesítését.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások megküldjék az általuk igényelt információkat.

(2) A kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtását követően hat hónapon belül tájékoztatják az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az engedélykérelem elutasítását indokolni kell.

(3) A befektetési társaság az engedély átvételét követően azonnal megkezdheti tevékenységét.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok csak abban az esetben vonhatják vissza a befektetési társaságnak az ezen irányelv alapján kiállított engedélyt, ha a társaság:

a) 12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten eltekint az engedély felhasználásától, vagy több mint hat hónappal korábban megszüntette az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységét, kivéve ha az érintett tagállam az ilyen esetekre úgy rendelkezett, hogy az engedély érvénytelenné válik;

b) hamis állításokkal vagy más jogellenes eszközökkel szerezte meg az engedélyt;

c) többé nem felel meg az engedély kiállításának alapját képező feltételeknek;

d) súlyosan és/vagy rendszeresen megsértette az ezen irányelv értelmében elfogadott és bevezetett rendelkezéseket; vagy

e) olyan esetekben, amelyekre a nemzeti jogszabályok az engedély visszavonásáról rendelkeznek.

B. cím

Működési feltételek

13b. cikk

Az 5g. és 5h. cikk azokra a befektetési társaságokra vonatkozik, amelyek nem jelöltek ki az irányelv alapján engedéllyel rendelkező alapkezelő társaságot. E cikk alkalmazásában az "alapkezelő társaság""befektetési társaságként"értelmezendő.

A befektetési társaságok csak saját befektetési portfóliójuk eszközeit kezelhetik, és semmilyen körülmények között sem vállalhatnak megbízást egy harmadik személy eszközeinek kezelésére.

13c. cikk

Minden tagállam prudenciális szabályokat állapít meg, amelyeknek az ezen irányelv alapján engedélyezett alapkezelő társaság kijelölését és megbízását elmulasztó befektetési társaságok mindenkor kötelesek eleget tenni.

A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai - a befektetési társaság jellegére is tekintettel - különösen azt követelik meg, hogy a társaság hatékony és eredményes adminisztratív és számviteli eljárásokkal, az elektronikus feldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal és megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, többek között az alkalmazottaik által lebonyolított egyéni tranzakciókra és a tőkéjének befektetése céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe eszközölt befektetések birtokban tartására és kezelésére vonatkozó szabályokkal rendelkezzen, amelyek többek között biztosítják az alap részvételével vagy közreműködésével lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakeresését és ellenőrzését, valamint azt, hogy az alapkezelő társaságok kezelésében levő befektetési alapok/közös alapok vagy befektetési társaságok eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be.

IVa. SZAKASZ

A letétkezelőre vonatkozó kötelezettségek

14. cikk

(1) A befektetési társaságok kötelesek eszközeiket egy letétkezelőnek letéti őrzésre átadni.

(2) A letétkezelő 16. cikkben említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy a letéti őrzés céljából kapott eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik fél kezelésébe adta.

(3) Ezen túlmenően a letétkezelő köteles:

a) meggyőződni arról, hogy a befektetési jegyeknek a társaság által vagy nevében végrehajtott értékesítése, visszavásárlása, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a társaság létesítő okirataival összhangban történik;

b) gondoskodni arról, hogy a társaság az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

c) meggyőződni arról, hogy a társaság bevételét a jogszabályokkal és létesítő okiratával összhangban használják fel.

(4) A tagállam jogosult úgy dönteni, hogy azok a területén található befektetési társaságok, amelyek befektetési jegyeiket egy vagy több tőzsdére hivatalosan bejegyezték, és azokat kizárólag ezen, illetve ezeken a tőzsdéken keresztül forgalmazzák, nem kötelesek igénybe venni az ezen irányelv szerinti letétkezelők szolgáltatásait.

Az ilyen társaságokra nem vonatkoznak a 34., 37. és 38. cikk rendelkezései. Ugyanakkor az ilyen társaságok eszközeinek értékelésére vonatkozó szabályokat jogszabályban vagy a társaságok létesítő okiratában rögzíteni kell.

(5) A tagállamok jogosultak úgy dönteni, hogy azok a területükön honos befektetési társaságok, amelyek befektetési jegyeik legalább 80 %-át a létesítő okirataikban megnevezett egy vagy több tőzsdén forgalmazzák, nem kötelesek igénybe venni az ezen irányelv szerinti letétkezelők szolgáltatásait, feltéve azonban, hogy befektetési jegyeiket a forgalmazás szerinti tagállamok területén a tőzsdéken hivatalosan bejegyezték, továbbá az ilyen társasággal esetlegesen a tőzsdéken kívül lebonyolított bármely ügylet kizárólag tőzsdei árfolyamokon köthető. A társaság a létesítő okiratában köteles megjelölni azt a forgalmazás helye szerinti országban levő tőzsdét, amelynek árfolyamait alapul veszi az adott országban a tőzsdén kívül kötött ügyletek ellenértékének meghatározásához.

A tagállamok kizárólag akkor élhetnek a fenti pontban meghatározott lehetőséggel, ha megítélésük szerint a befektetők azonos védelemben részesülnek azoknak az ÁÉKBV-knek a befektetőivel, amelyek ezen irányelv értelmében letétkezelőt vesznek igénybe.

Az ilyen és a (4) bekezdésben említett társaságok kötelesek különösen:

a) jogszabályi rendelkezés hiányában létesítő okiratukban rögzíteni befektetési jegyeik nettó eszközérték-számítási módjait;

b) piaci beavatkozással megakadályozni, hogy befektetési jegyeik tőzsdei értéke a nettó eszközértéktől 5 %-ot meghaladó mértékben eltérjen;

c) legalább hetente kétszer meghatározni befektetési jegyeik nettó eszközértékét, és tájékoztatni erről a hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve legalább havonta kétszer közzétenni azt.

Havonta legalább két alkalommal egy független könyvvizsgálónak meg kell győződnie arról, hogy a befektetési jegyek értéke a jogszabályokkal és a társaság létesítő okiratával összhangban kerül kiszámításra. Ilyen alkalmakkor a könyvvizsgáló köteles meggyőződni arról, hogy a társaság eszközeinek befektetése a jogszabályban és a társaság létesítő okiratában foglalt szabályok szerint történik.

(6) A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot arról, hogy melyek azok a társaságok, amelyek előnyt élveznek a (4) és (5) bekezdés rendelkezéseitől való eltérés tekintetében.

15. cikk

(1) A letétkezelő létesítő okirat szerinti székhelyének ugyanabban a tagállamban kell lennie, mint a befektetési társaságénak, illetve, ha a létesítő okirat szerinti székhelye egy másik tagállamban található, akkor a letétkezelő megalakulásának a befektetési társaság létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban kell megtörténnie.

(2) Letétkezelő kizárólag olyan intézmény lehet, amely nyilvános ellenőrzés alatt áll. Emellett a letétkezelőnek megfelelő pénzügyi és szakmai garanciát kell nyújtania arra nézve, hogyletétkezelőként eljárva képes hatékony üzleti tevékenységet kifejteni, és teljesíteni az ezzel a feladattal járó kötelezettségvállalásait.

(3) A tagállamok határozzák meg azoknak a (2) bekezdésben említett intézményeknek a körét, amelyek jogosultak letétkezelési tevékenységet folytatni.

16. cikk

A letétkezelő annak az államnak a nemzeti jogával összhangban, ahol a befektetési társaság létesítő okirat szerinti székhelye található, felelős a befektetési társasággal és a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amelyet azok a letétkezelő indokolatlan kötelezettségszegése vagy kötelezettségei nem megfelelő teljesítése következtében szenvedtek el.

17. cikk

(1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre befektetési társaságként és letétkezelőként.

(2) Letétkezelési tevékenysége során a letétkezelő kizárólag a befektetők érdekében köteles eljárni.

18. cikk

A letétkezelő felváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek biztosítják a befektetők védelmét ilyen esetben.

V. SZAKASZ

Az ÁÉKBV befektetési politikájára vonatkozó kötelezettségek

19. cikk

(1) A befektetési alapok vagy befektetési társaságok befektetései kizárólag az alábbiakból tevődhetnek össze:

a) az ISD 1. cikkének (13) bekezdése értelmében szabályozott piacon elfogadott vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök; és/vagy

b) valamely tagállam más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök; és/vagy

c) valamely harmadik állam tőzsdéjén hivatalosan jegyzett vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, feltéve azonban, hogy a tőzsde vagy piac kiválasztását a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták, vagy jogszabályban, az alap szabályzatában illetve a befektetési társaság létesítő okiratában rögzítették; és/vagy

d) a közelmúltban kibocsátott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy:

- a kibocsátási feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok hivatalos tőzsdei vagy más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacra történő bevezetését, feltéve azonban, hogy a tőzsde vagy piac kiválasztását a hatáskörrel rendelkező hatóságok jóváhagyták, vagy jogszabályban, az alap szabályzatában, illetve a befektetési társaság létesítő okiratában rögzítették,

- a bevezetés a kibocsátástól számított egy éven belül megtörténik; és/vagy

e) az ÁÉKBV ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési jegyei és/vagy az 1. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdése értelmében engedélyezett egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei, függetlenül attól, hogy egy tagállamban működnek-e vagy sem, feltéve hogy:

- az ilyen egyéb kollektív befektetési vállalkozások engedélyezésének alapjául szolgáló jogszabályok előírják, hogy ezeknek a vállalkozásoknak olyan felügyelet hatálya alatt kell állniuk, amely az ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező hatóságainak megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított,

- az egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei tulajdonosainak védelme egyenértékű egy ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, és az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályok megegyeznek ezen irányelv követelményeivel,

- az egyéb kollektív befektetési vállalkozások tevékenységéről félévenként és évenként olyan beszámolók készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevétel és az elszámolási időszakban végzett tevékenységek értékelését,

- az ÁÉKBV vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozások eszközeinek, amelyeknek megszerzését tervezik, az ilyen vállalkozások alapszabálya vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 %-át lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe; és/vagy

f) a hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható, legfeljebb 12 hónapos lejáratú betétek, feltéve hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye egy tagállam területén található, vagy - amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található -, feltéve hogy olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartoznak, amelyek az ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező hatóságainak megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal; és/vagy

g) az a), b) és c) pontban említett szabályozott piacon forgalmazott származékos pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket; és/vagy tőzsdén kívüli származékos pénzügyi eszközök ("OTC származékok"), feltéve hogy:

- az ezen bekezdés hatálya alá tartozó, az ügyletek alapjául szolgáló eszközök olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az ÁÉKBV az alapszabály vagy a létesítő okirat befektetési célkitűzései értelmében befektethet,

- az OTC származékos ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya álló és az ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező hatóságai által engedélyezett kategóriák közé tartozó intézmények, valamint

- az OTC származékok megbízható és ellenőrizhető napi értékelés hatálya alatt állnak és az ÁÉKBV kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók; és/vagy

h) az 1. cikk (9) bekezdésének hatálya alá tartozó, nem egy szabályozott piacon forgalmazott pénzpiaci eszközök, amennyiben az ilyen eszközök kibocsátása és kibocsátója önmagában szabályozott a befektetők és megtakarítások védelme érdekében, és feltéve hogy:

- ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garansa egy központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy egy tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy nem tagállam, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, vagy

- ezeket a pénzpiaci eszközöket egy olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) albekezdésben említett szabályozott piacokon forgalmazzák, vagy

- ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garansa egy olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, vagy egy olyan személy, amely a hatáskörrel rendelkező hatóságok megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy

- ezeket a pénzpiaci eszközöket az ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező hatóságai által engedélyezett kategóriákhoz tartozó egyéb testületek bocsátották ki, feltéve hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű az első, második vagy harmadik francia bekezdésben meghatározott védelemmel, és feltéve hogy a kibocsátó egy olyan társaság, amelynek a tőkéje és tartaléka legalább 10 millió EUR, és amely a 78/660/EGK irányelvvel ( 13 ) összhangban bemutatja és közzéteszi éves pénzügyi beszámolóit, egy olyan jogi személy, amely egy olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik, vagy egy olyan jogi személy, amely egy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi.

(2) Ugyanakkor:

a) az ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 10 %-át befektetheti az (1) bekezdésben nem említett átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe;

c) a befektetési társaságok jogosultak olyan ingó és ingatlan vagyontárgyakat megvásárolni, amelyek közvetlenül szükségesek üzleti tevékenységük folytatásához;

d) az ÁÉKBV nem vásárolhat sem nemesfémeket, sem nemesfémeket megtestesítő okiratokat.

(4) A befektetési alapok és befektetési társaságok rendelkezhetnek járulékos likvid eszközökkel.

21. cikk

(1) Egy befektetésialap-kezelő vagy befektetési társaságnak olyan kockázatkezelő eljárást kell alkalmaznia, amely bármikor lehetővé teszi a pozíciók kockázatának és a portfólió teljes kockázatához való hozzájárulásának nyomon követését és mérését; az említett társaságnak alkalmaznia kell egy eljárást az OTC származékos eszközök értékének pontos és független méréséhez. A társaságnak rendszeresen, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által meghatározott részletes szabályokkal összhangban közölnie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal a származékos eszközök típusait, a kockázatokat, a mennyiségi korlátokat és a kezelésében lévő minden egyes ÁÉKBV vonatkozásában a származékos eszközökkel lebonyolított ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszereket.

(2) A tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára, hogy a tagállamok által megállapított feltételekkel és korlátok között alkalmazza az átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre vonatkozó technikákat és eszközöket, feltéve hogy az ilyen technikák és eszközök a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálják. Amennyiben ezek a tevékenységek származékos eszközök felhasználását érintik, ezeknek a feltételeknek és korlátoknak meg kell felelniük az irányelvben megállapított rendelkezéseknek.

Az ilyen tevékenységeknek semmilyen körülmények között sem lehet olyan következménye, hogy az ÁÉKBV eltér az alapszabályban, létesítő okiratban vagy tájékoztatóban megfogalmazott befektetési célkitűzéseitől.

(3) Egy ÁÉKBV köteles biztosítani, hogy a származékos eszközökre vonatkozó átfogó kockázata nem haladja meg portfóliójának teljes nettó értékét.

A kockázat számítása során figyelembe kell venni a tevékenységek alapjául szolgáló eszközök piaci értékét, az ügyletben részt vevő másik fél kockázatát, a jövőben esedékes piaci mozgásokat és a pozíciók felszámolására rendelkezésre álló időt. Ezt az alábbi albekezdésekre is alkalmazni kell.

Egy ÁÉKBV befektetési politikájának részeként és a 22. cikk (5) bekezdésében megállapított korlátokon belül befektethet pénzügyi származékos eszközökbe, feltéve hogy az ügyletek alapjául szolgáló eszközök kockázata összességében nem haladja meg a 22. cikkben megállapított befektetési korlátokat. A tagállamok engedélyezhetik, hogy amennyiben egy ÁÉKBV indexhez kötött pénzügyi származékos eszközökbe fektet, ezeket a befektetéseket a 22. cikkben megállapított korlátok érvényesítése során ne vegyék figyelembe.

Amennyiben egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz tartalmaz egy származékos eszközt, utóbbit figyelembe kell venni e cikk követelményeinek érvényesítésénél.

(4) A tagállamok legkésőbb 2004. február 13-án megküldik a Bizottságnak a (3) bekezdésben említett kockázatok, beleértve az OTC származékos ügyletekből eredő másik féllel szembeni kockázatok kiszámítására alkalmazott módszerekre vonatkozó összes információt és a szabályozásukban bekövetkezett minden változást. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat a többi tagállamnak. Az ilyen információk az európai értékpapír-bizottság keretén belüli véleménycsere tárgyát képezik.

22. cikk

(1) Egy ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 5 %-át fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. Egy ÁÉKBV eszközeinek legfeljebb 20 %-át fektetheti egyazon intézmény betéteibe.

Az ÁÉKBV-nak egy OTC származékos ügyletben a részt vevő másik féllel szembeni kockázata nem lehet nagyobb:

- az eszközök 10 %-ánál, amennyiben az ügyletben részt vevő másik fél egy, a 19. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett hitelintézet, vagy

- az eszközök 5 %-ánál minden más esetben.

(2) A tagállamok legfeljebb 10 %-ra növelhetik az (1) bekezdés első mondatában megállapított 5 %-os korlátot. Ugyanakkor az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök összértéke azoknál a kibocsátóknál, amelyeknél az ÁÉKBV által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az ÁÉKBV eszközeinek 5 %-át, nem haladja meg az ÁÉKBV eszközök értékének 40 %-át. A korlátozás nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló pénzintézetekben elhelyezett betétekre, illetve az ezekkel az intézetekkel lebonyolított OTC származékos ügyletekre.

Az (1) bekezdésben meghatározott egyéni korlátoktól függetlenül egy ÁÉKBV esetében nem megengedett, hogy egyetlen intézményben

- az átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetések,

- a betétek, és/vagy

- az OTC származékos ügyletekből eredő kockázatok

összevont együttes értéke meghaladja az ÁÉKBV eszközei értékének 20 %-át.

(3) A tagállamok legfeljebb 35 %-ra növelhetik az (1) bekezdés első mondatában megállapított 5 %-os korlátot abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garansa egy tagállam, annak helyi hatóságai, egy nem tagállam vagy olyan nemzetközi közjogi szervek, amelyeknek egy vagy több tagállam is tagja.

(4) A tagállamok legfeljebb 25 %-ra növelhetik az (1) bekezdés első mondatában megállapított 5 %-os korlátot bizonyos kötvények esetében, amennyiben ezeknek a kötvényeknek a kibocsátója egy tagállamban létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet. Az ilyen kötvények kibocsátásából befolyt összegeket a jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó csődje esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni.

Amennyiben egy ÁÉKBV eszközeinek több mint 5 %-át az első albekezdésben említett és egy kibocsátó által kibocsátott kötvényekbe fekteti, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az ÁÉKBV eszközök értékének 80 %-át.

A tagállamok megküldik a Bizottságnak a kötvények fent említett kategóriáinak jegyzékét, valamint azon engedélyezett kibocsátók kategóriáinak jegyzékét, amelyek az első albekezdésben említett jogszabályok és felügyeleti megállapodások értelmében jogosultak a fent említett feltételeknek megfelelő kötvények kibocsátására. Ezekhez a jegyzékekhez mellékelni kell egy feljegyzést, amely meghatározza a felkínált biztosítékok jellegét. A Bizottság haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat és az általa szükségesnek vélt észrevételeket a többi tagállamnak, valamint nyilvánosságra hozza ezeket az információkat. Az ilyen tájékoztatás az európai értékpapír-bizottság keretein belüli véleménycsere tárgyát képezheti.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a (2) bekezdésben említett 40 %-os korlát alkalmazása céljából nem kell figyelembe venni.

Az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben előírt korlátokat nem lehet összevonni, így az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, illetve az ilyen vállalkozásnál elhelyezhető betétekbe és származékos eszközökbe az (1), (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban történő befektetések semmilyen körülmények között nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 35 %-át.

Az olyan társaságok, amelyek a 83/349/EGK irányelvben ( 14 ) meghatározott összevont (konszolidált) éves beszámolók elkészítése szempontjából vagy az elfogadott nemzetközi számviteli szabályokkal összhangban egy vállalkozáscsoporthoz tartoznak, az e cikkben említett korlátok számítása céljából egy személynek minősülnek.

A tagállamok egy 20 %-os korlát erejéig engedélyezhetnek halmozott befektetést ugyanazon vállalkozáscsoport átruházható értékpapírjaiba és pénzpiaci eszközeibe.

22a. cikk

(1) A 25. cikkben megállapított korlátok sérelme nélkül a tagállamok legfeljebb 20 %-ra megemelhetik a 22. cikkben megállapított korlátokat az egyazon kibocsátó által kibocsátott részvényekbe és/vagy kötvényekbe történő befektetések esetében, amennyiben az alapszabály vagy a létesítő okirat értelmében az ÁÉKBV befektetési politikájának célja bizonyos, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által elfogadott részvény- vagy kötvényindex összetételének leképezése, az alábbi elvek alapján:

- az index összetétele kellő mértékben diverzifikált,

- az index megfelelő viszonyítási eszközt jelent azon a piacon, amelyre vonatkozik, és

- azt megfelelő módon közzéteszik.

(2) A tagállamok legfeljebb 35 %-ra növelhetik az (1) bekezdésben megállapított korlátot, amennyiben ezt rendkívüli piaci viszonyok indokolják, különösen olyan szabályozott piacokon, ahol egyes átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök szerepe erőteljesen meghatározó. Ennek a megemelt korlátnak a kihasználása csak egy kibocsátó tekintetében engedélyezett.

23. cikk

(1) A 22. cikktől eltérve, a Szerződés 68. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV-nek, hogy a kockázatmegosztás elvével összhangban eszközei 100 %-át olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe fektesse, amelyeket valamely tagállam, annak önkormányzata, egy harmadik állam, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki vagy garantál, amelynek egy vagy több tagállam a tagja.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok kizárólag akkor engedélyezhetik a fenti eltérést, ha megítélésük szerint az ÁÉKBV befektetői azon ÁÉKBV-k befektetőivel azonos védelemben részesülnek, amelyek a betartják a 22. cikkben foglalt mértéket.

Az ilyen ÁÉKBV-nek legalább hat különböző kibocsátásból származó értékpapírral kell rendelkeznie úgy, hogy összes eszköze legfeljebb 30 %-át fektetheti azonos kibocsátású értékpapírba.

(2) Az (1) bekezdésben említett ÁÉKBV-nek az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kifejezetten meg kell neveznie azokat az értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államokat, önkormányzatokat vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba az eszközei több mint 35 %-át kívánja befektetni; az alap erre vonatkozó szabályzatát vagy a létesítő okiratokat a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak jóvá kell hagyniuk.

(3) A fentieken túlmenően az (1) bekezdésben említett minden egyes ÁÉKBV tájékoztatójának és bármely egyéb reklámanyagának szembetűnő módon olyan nyilatkozatot kell tartalmaznia, amelyben felhívja a figyelmet a fenti engedélyre és feltünteti az államokat, önkormányzatokat és/vagy nemzetközi szervezeteket, amelyeknek az értékpapírjaiba eszközei több mint 35 %-át fektette be vagy kívánja befektetni.

24. cikk

(1) Egy ÁÉKBV részesedést szerezhet az ÁÉKBV és/vagy a 19. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeiben, feltéve hogy eszközeinek legfeljebb 10 %-át fekteti egy bizonyos ÁÉKBV vagy más kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe. A tagállamok legfeljebb 20 %-ra növelhetik ezt a korlátot.

(2) Az egyéb kollektív befektetési vállalkozások (nem ÁÉKBV) befektetési jegyeibe történő befektetések összességében nem haladhatják meg az ÁÉKBV eszközeinek 30 %-át.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy az ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek megszerzése során az ÁÉKBV a 22. cikkben megállapított korlátok érvényesítéséhez ne vonja össze az ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit.

(3) Amennyiben egy ÁÉKBV egy másik ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe fektet be, és ezeket közvetlenül vagy meghatalmazás alapján ugyanaz a befektetésialap-kezelő társaság, vagy hozzá közös irányításon vagy ellenőrzésen, illetve jelentős közvetlen vagy közvetett részesedésen keresztül kapcsolódó másik társaság kezeli, ez a befektetésialap-kezelő társaság vagy másik társaság nem számíthat fel semmilyen jegyzési vagy visszavásárlási díjat azokért a befektetésekért, amelyeket az ÁÉKBV egy másik ÁÉKBV és/vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyeibe eszközöl.

Egy ÁÉKBV, amely eszközeinek jelentős hányadát más ÁÉKBV és/vagy kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeibe fekteti, tájékoztatóban köteles közölni azoknak a kezelési díjaknak a legmagasabb összegét, amelyet felszámíthat magának az ÁÉKBV-nek, illetve annak a másik ÁÉKBV-nek és/vagy kollektív befektetési vállalkozásnak, ahová befektetni kíván. Éves beszámolóban köteles jelezni magának az ÁÉKBV-nek, illetve annak a másik ÁÉKBV-nek és/vagy kollektív befektetési vállalkozásnak felszámított kezelési díjak arányának legnagyobb mértékét, amelybe befektet.

24a. cikk

(1) A tájékoztatónak meg kell jelölnie, hogy a befektetési eszközök mely kategóriáiba fektethet be egy adott ÁÉKBV. Külön említést kell tenni arról, engedélyezett-e a származékos pénzügyi eszközök alkalmazása; ez esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely jelzi, hogy az ilyen ügyletek lebonyolítására fedezeti célból vagy a befektetési célkitűzések megvalósítása céljából van lehetőség; ugyancsak jelezni kell a származékos pénzügyi eszközök alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati profil alakulására.

(2) Amennyiben egy ÁÉKBV alapvetően egy, a 19. cikkben említett, nem az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök közé tartozó eszköz-kategóriába fektet be, vagy az ÁÉKBV a 22a. cikkel összhangban leképez egy bizonyos részvény- vagy kötvényindexet, tájékoztatójának és szükség esetén egyéb reklámkiadványainak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV befektetési politikájára.

(3) Amennyiben egy ÁÉKBV nettó eszközértéke a portfólió összetételénél vagy a portfólió alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozik, tájékoztatójának és szükség esetén egyéb reklámkiadványainak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely kifejezetten felhívja a figyelmet az ÁÉKBV-nek erre a sajátosságára.

(4) A befektetésialap-kezelő társaság egy befektető kérésére köteles átadni az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokkal, a kiválasztott módszerekkel és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak legutóbbi alakulásával kapcsolatos információkat.

25. cikk

(1) Az a befektetési társaság vagy alapkezelő társaság, amely az általa kezelt és az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi befektetési alappal kapcsolatban eljár, nem szerezhet olyan szavazásra jogosító részvényt, amely feljogosíthatná arra, hogy jelentős befolyást gyakoroljon egy kibocsátó ügyvezetésére.

A további koordináció megtörténtéig a tagállamok kötelesek tekintetbe venni a többi tagállam jogszabályaiban az első alpontban leírt alapelv meghatározására vonatkozó szabályokat.

(2) A fentieken túlmenően a befektetési társaság vagy befektetési alap:

- azonos kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 %-át,

- azonos kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 10 %-át,

- egy ÁÉKBV és/vagy egyéb kollektív befektetési vállalkozás jegyeinek 25 %-át, lásd az 1. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdését,

- egy kibocsátó intézmény pénzpiaci eszközeinek 10 %-át.

A második, harmadik és negyedik francia bekezdésben meghatározott mértékek figyelmen kívül hagyhatók a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök bruttó összegét vagy a kibocsátandó értékpapírok nettó összegét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

(3) A tagállamok eltekinthetnek az (1) és (2) bekezdés alkalmazásától:

a) a tagállam vagy annak önkormányzata által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vonatkozásában;

b) a harmadik állam által kibocsátott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vonatkozásában;

c) olyan nyilvános nemzetközi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök vonatkozásában, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja;

d) valamely ÁÉKBV-nek egy harmadik államban bejegyzett olyan társaságban szerzett részvényeinek vonatkozásában, amely az eszközeit elsősorban az adott államban alapító okirat szerinti székhellyel rendelkező kibocsátó testületek értékpapírjaiba fekteti be, amennyiben az adott állam törvényei értelmében az ilyen tulajdon az egyetlen lehetséges módja, az ÁÉKBV-nek az adott állam területén lévő kibocsátóinak értékpapírjaiba való befektetéseinek. Ez az eltérés azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha a harmadik állam területén lévő társaság a befektetési politikája megfelel a 22., 24. cikkben, valamint 25. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott korlátoknak. A 22. és 24. cikkben meghatározott mértékek túllépése esetén a 26. cikk rendelkezéseit kell értelemszerű eltérésekkel alkalmazni;

e) egy befektetési társaság vagy befektetési társaságok részvényei olyan leányvállalatok tőkéjében, amelyek a leányvállalatok letelepedése szerinti országban csak és kizárólag a befektetési társaság vagy társaságok számára, a befektetési jegy jogosultjai megbízása alapján, ezek nevében végzendő befektetési jegy visszavásárlásokkal kapcsolatban folytatnak befektetésialap-kezelői, tanácsadói vagy marketing tevékenységet.

26. cikk

(1) Az ÁÉKBV az eszközeinek részét képező átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz rendelt jegyzési jogok gyakorlása során nem köteles eleget tenni az e szakaszban megállapított korlátoknak.

A kockázatmegosztás elvének érvényesítése mellett a tagállamok engedélyezhetik a közelmúltban engedélyezett ÁÉKBV számára az engedély kiállítását követő hat hónapig a 22., 22a., 23. és 24. cikk rendelkezéseitől való eltérést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek az ÁÉKBV ellenőrzési körén kívül eső okból vagy a jegyzési jogok gyakorlása miatti túllépése esetén az adott ÁÉKBV, a befektetői érdekeik megfelelő figyelembevételével köteles eladási ügyletei tekintetében kiemelt célként kezelni a helyzet orvoslását.

VI. SZAKASZ

A befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek

A.

A tájékoztató és az időszaki jelentések közzététele

27. cikk

(1) Egy befektetési társaság, valamint a kezelésében lévő minden egyes befektetési alap és közös alap vonatkozásában az alapkezelő társaság köteles közzétenni:

- egy egyszerűsített tájékoztatót,

- egy teljes tájékoztatót,

- egy éves jelentést minden egyes pénzügyi évre, valamint

- egy féléves jelentést a pénzügyi év első hat hónapjára.

(2) Az éves és féléves jelentéseket a tárgyidőszaktól számított alábbi időpontokig kell közzétenni:

- az éves jelentést négy hónapon belül,

- a féléves jelentést két hónapon belül.

28. cikk

(1) Az egyszerűsített és a teljes tájékoztatónak is tartalmaznia kell minden olyan információt, amelynek alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségekről és a befektetések kockázatairól. Utóbbinak a befektetett eszközöktől függetlenül tartalmaznia kell egy világos és közérthető magyarázatot az alap kockázati profiljáról.

(2) A teljes tájékoztatónak tartalmaznia kell legalább az irányelv I. mellékletének A. listájában található információkat, amennyiben ez az információ nem szerepel a 29. cikk (1) bekezdése értelmében a teljes tájékoztatóhoz mellékelt belső szabályokban vagy létesítő okiratokban.

(3) Az egyszerűsített tájékoztató összefoglaló formában tartalmazza az irányelv I. mellékletének C. listájában közölt információkat. A tájékoztatót oly módon kell megszerkeszteni és összeállítani, hogy könnyen érthető legyen egy átlagos befektető számára. A tagállamok engedélyezhetik, hogy a teljes tájékoztatóhoz - annak különválasztható részeként - mellékeljenek egy egyszerűsített tájékoztatót. Az egyszerűsített tájékoztató módosítások nélkül - a fordítástól eltekintve - marketingeszközként felhasználható az összes tagállamban. Ezért a tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem igényelnek további dokumentumokat vagy pótlólagos információkat.

(4) Az egyszerűsített és a teljes tájékoztató összevonható egyetlen dokumentumba vagy megőrizhető egy, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által jóváhagyott, jogi szempontból egyenértékű tartós adathordozón.

(5) Az éves jelentésnek tartalmaznia kell egy zárómérleget vagy vagyonmérleget, egy részletes eredménykimutatást, egy jelentést a tárgyévben végzett tevékenységekről és az irányelv I. mellékletének B. listájában közölt egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni az ÁÉKBV tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.

(6) A féléves jelentésnek legalább az irányelv I. melléklete B. listájának I-IV. fejezetében meghatározott adatokat kell tartalmaznia; amennyiben egy ÁÉKBV közbenső osztalékot fizet, vagy erre tesz ajánlatot, a számoknak jelezniük kell az adózott féléves számokat és a kifizetett vagy felkínált közbenső osztalékot.

29. cikk

(1) Az alap szabályai vagy egy befektetési társaság létesítő okirata a teljes tájékoztató elválaszthatatlan részét képezik, ezért ezeket csatolni kell a tájékoztatóhoz.

(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat azonban nem kell mellékelni a teljes tájékoztatóhoz, feltéve hogy a befektetési jegy tulajdonosát tájékoztatják arról, hogy kérésre megküldik számára ezeket az okiratokat, illetve a befektetési jegyek forgalmazásának egyes tagállamaiban azokról a helyekről, ahol megismerheti ezen okiratok tartalmát.

30. cikk

Az egyszerűsített és a teljes tájékoztatókat naprakészen kell tartani.

31. cikk

Az éves jelentésben közölt számviteli információkat egy vagy több olyan személynek kell auditálnia, aki, illetve akik a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján, a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személyek működésének engedélyezéséről szóló, 1984. április 10-i 84/253/EGK tanácsi irányelvvel ( 15 ) összhangban fel vannak hatalmazva a könyvvizsgálatra. A könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges fenntartást, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.

32. cikk

Az ÁÉKBV köteles megküldeni a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak az egyszerűsített és teljes tájékoztatókat és azok minden módosítását, valamint az éves és féléves jelentéseket.

33. cikk

(1) Az egyszerűsített tájékoztatót szerződéskötés előtt térítésmentesen fel kell kínálni a jegyzőknek.

A jegyzőkhöz kérésre ugyancsak térítésmentesen el kell juttatni a teljes tájékoztatót és a legutóbb közzétett éves és féléves jelentést.

(2) Az éves és féléves jelentéseket kérésre térítésmentesen megküldik a befektetési jegyek tulajdonosainak.

(3) Az érdeklődők számára az éves és féléves jelentéseket a hatáskörrel rendelkező hatóságok által jóváhagyott, a teljes és egyszerűsített tájékoztatóban közölt helyeken vagy egyéb eszközökön keresztül hozzáférhetővé kell tenni.

B.

Egyéb információk közzététele

34. cikk

Az ÁÉKBV köteles a befektetési jegyei kibocsátási, értékesítési, visszavásárlási vagy visszaváltási árát minden olyan alkalommal, amikor azokat kibocsátja, eladja, visszavásárolja vagy visszaváltja, de legalább havonta kétszer megfelelő módon nyilvánosságra hozni. Ugyanakkor a hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára, hogy a közlés gyakoriságát havi egy alkalomra csökkentsék, feltéve, hogy ez nem sérti a befektetők érdekeit.

35. cikk

Minden nyilvános közleményben, amely az ÁÉKBV befektetési jegyeinek megvásárlására szólít fel, jelezni kell, hogy a tájékoztatók rendelkezésre állnak, illetve fel kell tüntetni azokat a helyeket, ahol a nagyközönség hozzáférhet a tájékoztatókhoz, valamint tájékoztatni kell azok beszerzésének módjáról.

VII. SZAKASZ

Az ÁÉKBV általános kötelezettségei

36. cikk

(1) Sem:

- a befektetési társaság, sem

- a befektetési alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő

nem vehet fel hitelt.

Ugyanakkor az ÁÉKBV "viszonossági hitel" útján hozzájuthat külföldi valutához.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az ÁÉKBV számára hitel felvételét:

a) ennek mértéke

- befektetési társaság esetében az eszközök maximum 10 %-a, illetve

- befektetési alap esetén az alap értékének 10 %-a,

feltéve, hogy a hitelfelvételre ideiglenes jelleggel kerül sor;

b) befektetési társaság esetében az eszközök maximum 10 %-a, feltéve, hogy a hitelfelvétel célja olyan ingatlanvagyon megszerzése, amely alapvetően és közvetlenül szükséges az üzletvitelhez; ilyen esetben ennek és az a) pontban leírt hitelnek az összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a hitelfelvevő eszközeinek 15 %-át.

37. cikk

(1) Az ÁÉKBV a befektetők kérésére köteles visszavásárolni vagy visszaváltani saját befektetési jegyeit.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) az ÁÉKBV a jogszabályban, az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában szabályozott esetekben és eljárásokkal összhangban jogosult ideiglenesen felfüggeszteni a befektetési jegyei visszavásárlását, illetve visszaváltását. Az ilyen felfüggesztésre kizárólag rendkívüli esetben kerülhet sor, ha ezt a körülmények megkövetelik, és a felfüggesztés a befektetők érdekei alapján indokolt;

b) a tagállamok engedélyezhetik a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére, hogy azok a befektetők vagy a nyilvánosság érdekében elrendeljék a befektetési jegyek visszavásárlásának vagy visszaváltásának felfüggesztését.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt esetekben az ÁÉKBV köteles haladéktalanul értesíteni döntéséről a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, továbbá minden olyan tagállam hatóságát, ahol a befektetési jegyeit forgalmazza.

38. cikk

Az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére vonatkozó szabályokat, továbbá az ÁÉKBV befektetési jegyeinek eladási vagy kibocsátási árának, valamint viszszavásárlási vagy viszszaváltási árának kiszámítására vonatkozó szabályokat jogszabályban, az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában rögzíteni kell.

39. cikk

A befektetési alap vagy befektetési társaság bevételének felosztását vagy újbóli befektetését a jogszabályokkal, az alap szabályzatával vagy a befektetési társaság létesítő okiratával összhangban kell végezni.

40. cikk

Az ÁÉKBV kizárólag akkor bocsáthat ki befektetési jegyet, ha a nettó kibocsátási árral azonos összeget az ÁÉKBV eszközeibe a szokásos határidőn belül befizették. Ez a rendelkezés nem zárja ki a jutalom befektetési jegyek szétosztását.

41. cikk

(1) A 19 és 21. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, sem:

- a befektetési társaság, sem

- a befektetési alap képviseletében eljáró alapkezelő társaság vagy letétkezelő nem nyújthat kölcsönöket vagy járhat el kezesként harmadik fél képviseletében.

(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza ezeket a vállalkozásokat a 19. cikk (1) bekezdésének e), g) és h) pontjában említett és maradéktalanul ki nem fizetett átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök és egyéb pénzügyi eszközök vásárlásában.;

42. cikk

Sem:

- egy befektetési társaság, sem

- egy befektetésialap-kezelő társaság vagy egy befektetési alap nevében eljáró letétkezelő

nem végezhet fedezetlen vásárlásokat a 19. cikk (1) bekezdése e), g) és h) pontjában említett átruházható értékpapírokból, pénzpiaci eszközökből és egyéb pénzügyi eszközökből.

43. cikk

Jogszabályban vagy az alap szabályzatában kell meghatározni azt az összeget, amelyet az alapkezelő társaság díjazásként és költségként a befektetési alapnak felszámíthat, valamint a fenti díjazás kiszámításának a módját.

Jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában meg kell határozni azokat a költségeket, amelyeket a társaság köteles viselni.

VIII. SZAKASZ

A befektetési jegyeiket a székhelyükön kívüli tagállamokban forgalmazó ÁÉKBV-kre vonatkozó különös szabályok

44. cikk

(1) Amennyiben valamely ÁÉKBV egy másik tagállamban forgalmazza a befektetési jegyeit, köteles betartani az adott tagállam mindazon hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek nem az ezen irányelvben szabályozott területekre vonatkoznak.

(2) Bármely ÁÉKBV jogosult a befektetési jegyeit hirdetni abban a tagállamban, amelyben forgalmazza azokat. Ilyen esetben az ÁÉKBV köteles betartani az adott állam hirdetésre vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezéseket megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

45. cikk

A 44. cikkben említett esetben az ÁÉKBV köteles, többek között, a forgalmazás helyszínéül szolgáló tagállam hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az adott államban rendelkezésre álljanak a befektetők részére történő kifizetésekhez, a befektetési jegyek visszavásárlásához vagy visszaváltásához, illetve az ÁÉKBV által kötelezően nyújtandó tájékoztatás elérhetőségéhez szükséges eszközök.

46. cikk

Amennyiben egy ÁÉKBV javaslatot tesz befektetési jegyeinek forgalmazására egy olyan tagállamban, amely nem azonos az ÁÉKBV saját tagállamával, előbb tájékoztatnia kell erről az említett másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait. Ezzel egyidejűleg meg kell küldenie ez utóbbi hatóságoknak a következőket:

- a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kiállított igazolást, miszerint megfelel az ezen irányelvben megfogalmazott feltételeknek,

- az alap szabályait vagy létesítő okiratait,

- teljes és egyszerűsített tájékoztatóit,

- adott esetben a legutóbbi éves jelentést és a további féléves jelentéseket, valamint

- a befektetési jegyek másik tagállamokban történő forgalmazására alkalmazott megoldások részleteit.

Egy alapkezelő társaság vagy egy befektetési társaság két hónappal az ilyen közlemény megküldését követően megkezdheti a befektetési jegyek forgalmazását, kivéve ha az érintett tagállamok hatóságai a kéthónapos időszak lejárta előtt egy kellően megindokolt határozatban megállapítják, hogy a befektetési jegyek forgalmazására tett előkészületek nem felelnek meg a 44. cikk (1) bekezdésében és a 45. cikkben említett rendelkezéseknek.

47. cikk

Amennyiben egy ÁÉKBV egy másik tagállamban forgalmazza befektetési jegyeit, mint ahol található, köteles a székhely szerinti tagállamban előírt eljárásokkal megegyező eljárásoknak megfelelően gondoskodni a teljes és egyszerűsített tájékoztatók, az éves és féléves jelentések és a 29. és 30. cikkben említett egyéb adatok terjesztéséről.

Ezeket az okiratokat a fogadó tagállam egyik hivatalos nyelvén vagy a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által engedélyezett nyelven kell biztosítani.

48. cikk

Tevékenysége végzésének céljára az ÁÉKBV jogosult ugyanazt az általános nevet (például befektetési társaság vagy befektetési alap) használni a Közösségben, mint amelyet a székhelye szerinti tagállamban használ. Abban az esetben, ha fennáll az összetévesztés legkisebb veszélye is, a befogadó tagállam a kérdés tisztázása érdekében jogosult felkérni a társaságot, hogy nevét magyarázó jellegű adatokkal egészítse ki.

IX. SZAKASZ

Az engedélyezésért és felügyeletért felelős hatóságokra vonatkozó rendelkezések

49. cikk

(1) A tagállamok kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek felelősek az ezen irányelvben megállapított feladatok elvégzéséért. Erről értesítik a Bizottságot, feltüntetve a feladatok esetleges megosztását is.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok csak állami hatóságok vagy állami hatóságok által kinevezett testületek lehetnek.

(3) Az ÁÉKBV felett annak a tagállamnak a hatóságai jogosultak felügyeletet gyakorolni, amelyben az adott ÁÉKBV található. Ugyanakkor annak a tagállamnak a hatóságai, ahol az ÁÉKBV a 44. cikkben foglaltakkal összhangban a befektetési jegyeit forgalmazza, felelősek a VIII. szakasz rendelkezéseinek a betartatásáért.

(4) Az érintett hatóságokat fel kell ruházni mindazokkal a jogkörökkel, amelyek szükségesek a feladataik ellátásához.

50. cikk

(1) A tagállamok a 49. cikkben említett hatósági feladataik elvégzése érdekében kötelesek szorosan együttműködni, és egymásnak kizárólag a fenti célra minden szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy minden olyan személyre, aki az illetékes hatóságoknál munkavállaló vagy munkavállaló volt, valamint az illetékes hatóságok által megbízott könyvvizsgálókra és szakértőkre az üzleti titoktartás kötelezettsége vonatkozzon. Ez a titoktartási kötelezettség magában foglalja, hogy semmilyen, a feladataik során szerzett bizalmas információt nem tárnak fel semmilyen személy vagy hatóság számára, kivéve ha az összefoglaló vagy összesítő formában történik úgy, hogy az ÁÉKBV-ket, valamint a kezelő vállalkozásokat és letétkezelőket (a továbbiakban "az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozásokat") ne lehessen egyenként azonosítani, kivéve ha ez a büntetőjog alá tartozó esetekre vonatkozik.

Ugyanakkor amennyiben egy ÁÉKBV-t vagy egy, az ÁÉKBV-k üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozást fizetésképtelennek nyilvánítottak vagy kényszerfelszámolás alatt áll, polgári és kereskedelmi eljárások során közzé lehet tenni az olyan bizalmas információkat, amelyek nem érintenek vagyonkimentési próbálkozásokban érintett harmadik feleket.

(3) A (2) bekezdés nem akadályozza a különböző tagállamok illetékes hatóságait ez irányelv vagy egyéb, az ÁÉKBV-re vagy az ÁÉKBV-k üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozásokra alkalmazandó irányelvek szerinti információcserében. Erre az információra a (2) bekezdésben előírt üzleti titoktartás feltételei vonatkoznak.

(4) A tagállamok csak abban az esetben köthetnek harmadik országok illetékes hatóságaival, vagy harmadik országoknak a (6) és (7) bekezdésben meghatározott hatóságaival vagy testületeivel történő információcserére vonatkozó együttműködési megállapodásokat, ha az átadott információra a szakmai titoktartás legalább az e cikkben említettekkel egyenértékű garanciái vonatkoznak. Az így megvalósuló információcsere célja kizárólag az említett hatóságok vagy testületek felügyeleti feladatainak ellátása lehet.

Amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett egyetértése nélkül nem lehet közzétenni, és - amennyiben szükséges - kizárólag azokra a célokra, amelyekhez az érintett hatóságok jóváhagyásukat adták.

(5) A (2) és (3) bekezdés alapján bizalmas információhoz jutó illetékes hatóságok azt csak a következő feladataik teljesítése során használhatják fel:

- annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését,

- szankciók alkalmazása érdekében,

- államigazgatási jogorvoslatok során az illetékes hatóságok határozatai ellen, vagy

- az 51. cikk (2) bekezdése szerint indított peres eljárásokban.

(6) A (2) és (5) bekezdés nem zárja ki az információcserét:

a) egy tagállamon belül, ha két vagy több illetékes hatóság létezik; vagy

b) egy tagállamon belül vagy a tagállamok között, az illetékes hatóságok között; és

- hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős hatóságok és a pénzügyi piacok felügyeletéért felelős hatóságok között,

- az ÁÉKBV-k és az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások felszámolásában vagy csődeljárásában és egyéb hasonló eljárásban résztvevő testületek között,

- a biztosítóintézetek, hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb pénzügyi intézmények üzleti könyvei törvényesen előírt vizsgálatának lefolytatásáért felelős személyek között felügyeleti feladataik teljesítése során,

vagy a kártalanítási rendszereket igazgató testületek számára a feladataik ellátásához szükséges információ közlése során. Erre az információra a (2) bekezdésben előírt üzleti titoktartás feltételei vonatkoznak.

(7) A (2)-(5) bekezdésekben foglaltak ellenére a tagállamok engedélyezhetik az információcserét az illetékes hatóságok és:

- a pénzügyi vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában és egyéb hasonló eljárásokban résztvevő testületek ellenőrzéséért felelős hatóságok között, vagy

- a biztosítóintézetek, hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb pénzügyi intézmények üzleti könyveinek törvényesen előírt vizsgálatával megbízott személyek ellenőrzéséért felelős hatóságok között.

Az első albekezdésben említett lehetőséget választó tagállamok megkövetelik, hogy legalább a következő feltételek teljesüljenek:

- ez az információ az első albekezdésben említett ellenőrzés teljesítését szolgálja,

- az ezzel kapcsolatban kapott információra a (2) bekezdésben előírt üzleti titoktartás feltételei vonatkoznak,

- ha az információ egy másik tagállamból származik, nem lehet nyilvánosságra hozni azt az azt közzétevő illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és amennyiben helyénvaló, kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyhez ezek a hatóságok hozzájárultak.

A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal azoknak a hatóságoknak a nevét, amelyek e bekezdés alapján megkaphatják az információkat.

(8) A (2)-(5) bekezdésekben foglaltak ellenére a tagállamok - a pénzügyi rendszer stabilitása, beleértve az integritást is, erősítésének érdekében - engedélyezhetik az információcserét az illetékes hatóságok és a jogszabályok szerint a társasági jog megsértésével kapcsolatban nyomozást és vizsgálatot folytató hatóságok vagy testületek között.

Az első albekezdésben említett lehetőséget választó tagállamok megkövetelik, hogy legalább a következő feltételek teljesüljenek:

- ez az információ az első albekezdésben említett feladat teljesítését szolgálja,

- az ezzel kapcsolatban kapott információra a (2) bekezdésben előírt üzleti titoktartás feltételei vonatkoznak,

- ha az információ egy másik tagállamból származik, nem lehet nyilvánosságra hozni azt az azt közzétevő, hatáskörrel bíró hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és amennyiben szükséges, kizárólag arra a célra lehet felhasználni azt, amelyhez ezek a hatóságok hozzájárultak.

Ha valamely tagállamban az első albekezdésben említett hatóságok vagy testületek nyomozati vagy vizsgálati feladatukat - meghatározott hatáskörük figyelembevételével - az e célból meghatalmazott és nem az állami szektorban alkalmazott személyek segítségével végzik, az első albekezdésben foglalt információcsere lehetősége a második albekezdésben kikötött feltételeknek megfelelően kiterjeszthető ezekre a személyekre.

A második albekezdés utolsó francia bekezdésének alkalmazása érdekében az előbb említett hatóságok vagy testületek közlik az információt közzétevő illetékes hatóságokkal azoknak a személyeknek a nevét és pontos feladatkörét, akiknek ezt meg kell küldeni.

A tagállamok közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal azoknak a hatóságoknak vagy testületeknek a nevét, amelyek e bekezdés alapján megkaphatják az információt.

2000. december 31-e előtt a Bizottság jelentést készít e bekezdés előírásainak alkalmazásáról.

(9) Ez a cikk nem akadályozza az illetékes hatóságot abban, hogy a központi bankok és egyéb, hasonló funkcióval rendelkező testületek mint pénzügyi hatóságok számára a feladatuk ellátása céljából információt továbbítson, sem pedig abban nem gátolja ezeket a hatóságokat vagy testületeket, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássanak olyan információt, amelyre ezeknek az (5) bekezdés céljából szükségük lehet. Az ezzel kapcsolatban kapott információra az e cikkben előírt üzleti titoktartás feltételei vonatkoznak.

(10) Ez a cikk nem akadályozza az illetékes hatóságokat abban, hogy a (2)-(5) bekezdésekben említett információt közöljék egy elszámolóházzal vagy egyéb hasonló, a nemzeti jogszabályok által a tagállamaik piacainak egyike számára történő klíring- vagy elszámolási szolgáltatások nyújtására elfogadott testülettel, ha úgy vélik, hogy szükséges ezt az információt közölni e testületek megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében a piaci résztvevők mulasztásaival vagy potenciális mulasztásaival kapcsolatban. Az ezzel kapcsolatban kapott információra a (2) bekezdésben foglalt üzleti titoktartás feltételei vonatkoznak. A tagállamok ugyanakkor biztosítják, hogy a (3) bekezdés szerint kapott információt e bekezdésben említett körülmények között az azt közlő illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül nem tárják fel.

(11) Ezenfelül, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezések ellenére, a tagállamok - a jogszabályok által megállapított rendelkezéseknél fogva - engedélyezhetik bizonyos információk közlését központi államigazgatásainak egyéb, az ÁÉKBV-k és az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások, hitelintézetek, pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és biztosítóintézetek felügyeletére vonatkozó jogalkotásért felelős részlegei számára, valamint az e részlegek által megbízott felügyelők számára.

Ezek a közzétételek ugyanakkor csak a prudenciális felügyelet céljából szükséges mértékben történhetnek.

A tagállamok ugyanakkor biztosítják, hogy a (3) és (6) bekezdés szerint kapott információt az e bekezdésben említett körülmények között az azt közlő illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül nem tárják fel.

50a. cikk

(1) A tagállamok legalább azt biztosítják, hogy:

- alapvetően megsértik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az engedélyezést szabályozó feltételeket tartalmazzák, vagy amelyek sajátosan a pénzügyi vállalkozások tevékenységének folytatását szabályozzák, vagy

- a pénzügyi vállalkozás folyamatos működését befolyásolják, vagy

- a beszámolók hitelesítésének megtagadásához vagy fenntartások kinyilvánításához vezetnek;

b) e személynek hasonlóképpen kötelessége jelenteni minden olyan tényt és döntést, amely akkor jutott tudomására, amikor az a) pontban leírt feladatot végezte egy olyan vállalkozásban, amely azzal a pénzügyi vállalkozással áll ellenőrző kapcsolatból eredő szoros kapcsolatban, amelyben a fent említett feladatot végzi.

(2) A 84/253/EGK irányelv értelmében felhatalmazott személyek által az illetékes hatóságokkal jóhiszeműen közölt bármilyen, az (1) bekezdésben említett tény vagy döntés nem jelenti a szerződésben vagy bármilyen jogalkotói, szabályozó vagy eljárási rendelkezés által meghatározott információközlési korlátozás megsértését és nem keletkeztet semmiféle felelősséget e személyekre vonatkozóan.

51. cikk

(1) A 49. cikkben említett hatóságoknak meg kell indokolniuk bármely, az engedélyt elutasító döntésüket, továbbá az ezen irányelv alkalmazása során foganatosított általános intézkedések végrehajtása során hozott bármely kedvezőtlen döntésüket, és erről tájékoztatniuk kell a kérelmezőket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvvel összhangban elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján valamely ÁÉKBV vonatkozásában hozott döntés bírósági úton felülvizsgálható legyen; ugyanez vonatkozik arra is, ha a hatályban levő rendelkezések által megkövetelt valamennyi információt feltüntető ÁÉKBV kérelme tárgyában az annak benyújtásától számított hat hónapon belül nem születik döntés.

52. cikk

(1) Kizárólag az ÁÉKBV székhelyéül szolgáló tagállam hatóságai rendelkezhetnek olyan jogkörrel, hogy lépéseket tegyenek az ÁÉKBV ellen, amennyiben az megsért valamely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezést, illetve az alap szabályzatában vagy a befektetési társaság létesítő okiratában foglalt rendelkezést.

(2) Mindazonáltal annak a tagállamnak a hatóságai, amelyben az ÁÉKBV a befektetési jegyeit forgalmazza, jogosultak törvényes lépéseket tenni, amennyiben az ÁÉKBV megszegi a VIII. szakaszban említett rendelkezéseket.

(3) Annak a tagállamnak a hatósága, amelyben az ÁÉKBV székhelye található, az engedély visszavonására irányuló döntésről, az ÁÉKBV ellen hozott bármely jelentős intézkedésről, továbbá a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggesztésének előírásáról köteles haladéktalanul tájékoztatni a többi olyan tagállam hatóságait, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák.

52a. cikk

(1) Abban az esetben, ha egy alapkezelő társaság szolgáltatásnyújtás alapján vagy fióktelepek alapításán keresztül egy vagy több fogadó tagállamban is működik, az összes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak szoros együttműködésére van szükség.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok kérelmére kölcsönösen megküldik egymásnak az ilyen alapkezelő társaságok vezetésére és tulajdonosaira vonatkozó összes olyan adatot, amely megítélésük szerint megkönnyítheti az ilyen cégek folyamatos ellenőrzését. A székhely szerinti tagállamok hatóságai együttműködnek annak érdekében, hogy a fogadó tagállamok hatóságai összegyűjthessék a 6c. cikk (2) bekezdésében említett információkat.

(2) Amennyiben ez a felügyeleti hatáskörök gyakorlásához szükséges, a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztatást kapnak a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaitól a fogadó tagállamok által a 6c. cikk (6) bekezdése értelmében hozott intézkedésekről, amelyek között lehetnek egy alapkezelő társaságokkal szembeni szankciók vagy egy alapkezelő társaság tevékenységeire vonatkozó korlátozások.

52b. cikk

(1) Valamennyi fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy amennyiben egy másik tagállamban engedéllyel rendelkező alapkezelő társaság egy fióktelepen keresztül folytat üzleti tevékenységet az adott tagállam területén, az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tájékoztatását követően önállóan vagy az erre felkészített személyek közvetítésével helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhessék az 52a. cikkben említett adatokat.

(2) Az alapkezelő társaság székhely szerinti tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai felkérhetik a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait ezen ellenőrzés lefolytatására. Az ilyen felkérést kapott hatóságok a hatáskörük szabta kereteken belül önállóan elvégezhetik az ellenőrzést, engedélyezhetik az azt igénylő hatóságoknak az ellenőrzések elvégzését vagy lehetővé tehetik a könyvvizsgálóknak vagy szakértőknek a feladat elvégzését.

(3) Ez a cikk nem érinti a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak azon jogát, hogy az ezen irányelvben meghatározott feladatok ellátása során helyszíni ellenőrzéseket végezzenek a területükön létesített fióktelepekkel kapcsolatban.

X. SZAKASZ

Európai értékpapír-bizottság

53a. cikk

A Bizottság ehhez az irányelvhez technikai módosításokat fogad el a következő területeken:

a) a fogalommeghatározások pontosítása ezen irányelvnek a Közösség egész területén történő egységes alkalmazása érdekében;

b) a terminológia egységesítése és a fogalommeghatározások kialakítása az ÁÉKBV és az ezekhez kapcsolódó kérdések vonatkozásában megalkotott további jogszabályokkal összhangban.

Mivel a fenti intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 53b. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

53b. cikk

(1) A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal ( 18 ) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését, valamint a 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

XI. SZAKASZ

Átmeneti rendelkezések, eltérések és záró rendelkezések

54. cikk

Kizárólag a dán ÁÉKBV-k tekintetében, a Dániában kibocsátott pantebreve-t a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett átruházható értékpapírokkal egyenértékűnek kell tekinteni.

55. cikk

A 7. cikk (1) bekezdésétől és a 14. cikk (1) bekezdésétől eltérve a hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak engedélyt adni olyan ÁÉKBV-nek, amely az ezen irányelv elfogadásának a napján saját nemzeti jogszabályaival összhangban két vagy több letétkezelővel rendelkezett, azzal, hogy továbbra is ugyanennyi letétkezelővel rendelkezzen, amennyiben az adott hatóságok garanciát kapnak arra, hogy a 7. cikk (3) bekezdése és a 14. cikk (3) bekezdése értelmében teljesítendő feladatok a gyakorlatban teljesülnek.

56. cikk

(1) A 6. cikktől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy alapkezelő társaságok más társaságok névre szóló értékpapírjait megtestesítő, bemutatóra szóló értékpapírokat bocsássanak ki.

(2) A tagállamok jogosultak engedélyezni, hogy azok az alapkezelő társaságok, amelyek az ezen irányelv elfogadásának a napján a 6. cikkben szabályozott tevékenységeken kívül más tevékenységekkel is foglalkoznak, attól a naptól kezdve még öt éven keresztül folytassák ezeket a tevékenységeket.

57. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1989. október 1-jéig hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok jogosultak legfeljebb 12 hónapos haladékot adni az ezen irányelv végrehajtásakor már fennálló ÁÉKBV-k számára az új nemzeti jogszabályoknak való megfeleléshez.

(3) A Görög Köztársaság és a Portugál Köztársaság felhatalmazást kap arra, hogy az ezen irányelv végrehajtását legkésőbb 1992. április 1-jéig elhalassza.

A fenti dátum előtt egy évvel a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásának az előrehaladtáról, valamint mindazon nehézségekről, amelyek a Görög Köztársaságban és a Portugál Köztársaságban az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatban az első albekezdésben meghatározott napig felmerülhetnek.

Szükség esetén a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak a haladék legfeljebb négy évvel történő meghosszabbítására.

58. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztatva legyen azokról a fontosabb törvényekről, rendeletekről és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

59. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I.MELLÉKLET

A. LISTA

1. A befektetési alapra vonatkozó információk1. Az alapkezelő társaságra vonatkozó információk1. A befektetési társaságra vonatkozó információk
1.1. Név1.1. Cégjegyzés, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér.1.1. Cégjegyzék, jogi forma, alapító okirat szerinti iroda és székhely, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér.
1.2. A befektetési alap megalapításának dátuma. Határozott időtartam esetén az időtartam feltüntetése.1.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.1.2. A társaság alapításának dátuma. Határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése.
1.3. Ha a társaság más befektetési alapokat is kezel, ezek feltüntetése.1.3. A különböző befektetési kategóriákkal rendelkező befektetési vállalkozások esetében a kategóriák megnevezése.
1.4. Annak a helynek a megnevezése, ahol az alap szabályzata (ha ezt nem mellékelték), valamint az időszaki jelentések beszerezhetők.1.4. Annak a helynek a megnevezése, ahol a társaság létesítő okiratai (ha ezeket nem mellékelték), valamint az időszaki jelentések beszerezhetők.
1.5. A befektetési alapra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.1.5. A társaságra vonatkozó, befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.
1.6. Elszámolási és hozamfizetési napok.1.6. Elszámolási és hozamfizetési napok.
1.7. A 31. cikkben említett számviteli információk ellenőrzéséért felelős személyek neve.1.7. A 31. cikkben említett számviteli információk ellenőrzéséért felelős személyek neve.
1.8. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.1.8. A társaság ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveinek tagjai és beosztásuk. Részletezni kell a társaságon kívüli főbb tevékenységeiket, ahol ezek a társaságra nézve jelentőséggel bírnak.
1.9. A jegyzett tőke összege, jelezve a már befizetett részt.1.9. Tőke
1.10. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:
— a befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog,
— a tulajdonjogot bizonyító eredeti értékpapírok vagy tanúsítványok; részvénykönyvbe vagy számlára történő bejegyzés,
— a befektetési jegyek jellemzői: névre vagy bemutatóra szóló. Az esetlegesen biztosítható címletek megjelölése,
— a befektető szavazati jogának (ha van ilyen) feltüntetése,
— az alap felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.
1.10. A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése, különös tekintettel az alábbiakra:
— a tulajdonjogot bizonyító eredeti értékpapírok vagy tanúsítványok; részvénykönyvbe vagy számlára történő bejegyzés,
— a befektetési jegyek jellemzői: névre vagy bemutatóra szóló. Az esetlegesen biztosítható címletek megjelölése,
— a befektető szavazati jogának (ha van ilyen) feltüntetése,
— a befektetési vállalkozás felszámolására vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a felszámolási eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a befektetők jogaira gyakorolt hatására.
1.11. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.1.11. Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák.
1.12. A befektetési jegyek kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek.1.12. A befektetési jegyek kibocsátására és értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek.
1.13. A befektetési jegyek visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggeszthető.1.13. A befektetési jegyek visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó eljárások és feltételek, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszavásárlás vagy visszaváltás felfüggeszthető. A különböző befektetési kategóriákkal rendelkező befektetési vállalkozások esetében a megfelelő információk arról, hogyan léphet egy befektetésijegy-tulajdonos az egyik kategóriából a másikba, és az ilyen esetekre alkalmazható költségekről.
1.14. A bevétel megállapításának és felhasználásának szabályai.1.14. A bevétel megállapításának és felhasználásának szabályai.
1.15. A befektetési alap befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap irányításához felhasználható.1.15. A társaság befektetési céljainak leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem), befektetési politikáját (pl.: földrajzi vagy iparági specializáció), a befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a társaság irányításához felhasználható.
1.16. Az eszközök értékelésének szabályai.1.16. Az eszközök értékelésének szabályai.
1.17. A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, illetve visszavásárlási vagy visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
— a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
— a befektetési jegyek eladásával vagy kibocsátásával, illetve visszavásárlásával vagy visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
— a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága.
1.17. A befektetési jegyek eladási vagy kibocsátási, illetve visszavásárlási vagy visszaváltási árának meghatározása, különös tekintettel az alábbiakra:
— a fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága,
— a befektetési jegyek eladásával vagy kibocsátásával, illetve visszavásárlásával vagy visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek,
— a fenti árak közzétételének módja, helye és gyakorisága (1).
1.18. A befektetési alap által az alapkezelő társaság, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjazás, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása.1.18. A társaság által saját igazgatói, továbbá ügyviteli, ügyvezető és felügyeleti testületei tagjai, valamint a letétkezelő és harmadik felek részére fizetendő díjazás módjának, összegének és kiszámításának leírása, az igazgatók, a letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő költségtérítés feltüntetésével.
(1) Az irányelv 14. cikkének (5) bekezdése értelmében a befektetési társaságnak minősülő társaságok a fentieken túl kötelesek feltüntetni az alábbiakat:
— a befektetési jegyek nettó eszközértéke kiszámításának módja és gyakorisága,
— a fenti érték közzétételének módja, helye és gyakorisága,
— a forgalmazás országában levő tőzsde, amelynek árfolyama alapján az adott országban a tőzsdén kívül végrehajtott ügyletek ára megállapításra kerül.

2. A letétkezelőre vonatkozó információk:

2.1. A letétkezelő neve vagy cégneve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye, ha az utóbbi az alapító okirat szerinti irodától eltér;

2.2. Fő tevékenysége.

3. Olyan szerződéses tanácsadó cégekkel vagy külső befektetési tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása az ÁÉKBV eszközeiből történik:

3.1. A cég neve vagy cégjegyzése, vagy a tanácsadó neve;

3.2. Az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal kötött szerződés lényeges rendelkezései, a díjazásukra vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve;

3.3. Egyéb fontosabb tevékenységek.

4. A befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszavásárlásával vagy visszaváltásával és az ÁÉKBV-re vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban hozott intézkedések leírása. Ezt az információt minden esetben meg kell adni abban a tagállamban, ahol az ÁÉKBV székhelye található. Ezen túlmenően, amennyiben a befektetési jegyeket más tagállamokban is forgalmazzák, a fenti információkat az ott kiadott tájékoztatóban az érintett tagállam vonatkozásában is meg kell adni.

5. Egyéb befektetési információk

5.1. Befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság (az esetnek megfelelően) múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a tájékoztatóban vagy ahhoz csatolható;

5.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság befektetési jegyeit szánják.

6. Gazdasági információk

6.1. Lehetséges kiadások vagy díjak, kivéve az 1.17. pontban említett költségeket, különbséget téve a befektetési jegy tulajdonosa által fizetett költségek és a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság eszközeiből fizetendő költségek között.

B. LISTA

Az időszaki jelentések kötelező tartalmi elemei

I. Vagyonmérleg

- átruházható értékpapírok,

- a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontjában leírt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-fajták,

- banki egyenlegek,

- egyéb eszközök,

- összes eszköz,

- passzívák,

- nettó eszközérték.

II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV. A portfolió összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:

a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;

b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;

c) a 19. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett típusú, a közelmúltban kibocsátott átruházható értékpapírok;

d) a 19. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett típusú, egyéb átruházható értékpapírok;

e) a 19. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a fentiekkel azonos módon kezelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

továbbá a fentiek elemzése az ÁÉKBV befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján (pl. a gazdasági, földrajzi vagy deviza-szempontok alapján) a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel az ÁÉKBV összes eszközei viszonylatában.

A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

V. Az áékbv eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

- befektetésekből származó jövedelem,

- egyéb bevétel,

- kezelési költségek,

- a letétkezelő díjai,

- egyéb díjak és adók,

- nettó jövedelem,

- felosztott és újra befektetett jövedelem,

- a tőkeszámla változásai,

- a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,

- minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol az ÁÉKBV eszközeire és forrásaira.

VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált:

- összes nettó eszközértéket,

- egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII. Azoknak az ügyleteknek a részletes leírása, amelyeket az ÁÉKBV a 21. cikk értelmében kötött a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

C. LISTA

Az egyszerűsített tájékoztató tartalma

Az ÁÉKBV rövid bemutatása

- a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság alapításának ideje és a tagállam megjelölése, ahol a befektetési alapot/közös alapot vagy a befektetési társaságot bejegyezték/alapították,

- amennyiben az ÁÉKBV különböző befektetési kategóriákkal rendelkezik, erre való utalás,

- alapkezelő társaság (ha alkalmazható),

- a működés várható időtartama (ha alkalmazható),

- letétkezelő,

- könyvvizsgálók,

- az ÁÉKBV-t támogató pénzügyi csoport (pl. egy bank).

Befektetési információk

- az ÁÉKBV céljainak rövid meghatározása,

- a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság befektetési politikája és az alap kockázati profiljának rövid értékelése (beleértve, ha alkalmazható, a 24a. cikknek megfelelő és a befektetési kategóriánkénti információkat),

- a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság múltbeli teljesítménye (ahol alkalmazható), továbbá egy figyelmeztetés arról, hogy ez nem a jövőben várható teljesítményre utaló mutató - az ilyen adatokat lehet szerepeltetni a tájékoztatóban, vagy csatolni ahhoz,

- annak a befektetőnek a jellemzői, akinek a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság befektetési jegyeit szánják.

Gazdasági információk

- adórendszer,

- vásárlási és eladási jutalékok,

- egyéb lehetséges kiadások vagy díjak, különbséget téve a befektetési jegy tulajdonosa által fizetett költségek és a befektetési alap/közös alap vagy a befektetési társaság eszközeiből fizetendő költségek között.

Kereskedelmi információk

- a befektetési jegyek megvásárlásának módja,

- a befektetési jegyek eladásának módja,

- a különböző befektetési kategóriákkal rendelkező befektetési vállalkozások esetében a megfelelő információk arról, hogyan léphet egy befektetési jegy tulajdonosa az egyik kategóriából a másikba, és az ilyen esetekre alkalmazható költségekről,

- az ÁÉKBV befektetési jegyek vagy részvények után fizetett osztalék (ahol alkalmazható) kifizetésének ideje és módja,

- árfolyamok közzétételének vagy megküldésének gyakorisága és helye/módja.

Pótlólagos információk

- egy nyilatkozat, miszerint kérésre a szerződéskötés előtt vagy után térítésmentesen megküldik a teljes tájékoztatót, az éves és féléves jelentéseket,

- hatáskörrel rendelkező hatóság,

- kapcsolattartó megjelölése (személy/osztály, időbeosztás stb.), aki szükség esetén további magyarázatokkal szolgál,

- a tájékoztató megjelenésének dátuma.

II. MELLÉKLET

A kollektív portfóliókezelési tevékenységhez tartozó funkciók:

- befektetés-kezelés,

- igazgatás:

a) jogi- és a pénzeszközök kezelésével kapcsolatos számviteli szolgáltatások;

b) ügyfélszolgálat;

c) értékelés és árképzés (beleértve az adóbevallásokat);

d) jogszerű magatartás ellenőrzése;

e) befektetésijegy-tulajdonosok nyilvántartásának vezetése;

f) bevétel felosztása;

g) befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása;

h) szerződések elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését);

i) nyilvántartás;

- marketing.

( 1 ) HL C 171., 1976.7.26., 1. o.

( 2 ) HL C 57., 1977.3.7., 31. o.

( 3 ) HL C 75., 1977.3.26., 10. o.

( 4 ) HL L 168., 1995.7.18., 7. o.

( 5 ) HL L 348., 1988.12.17., 62. o.

( 6 ) HL L 141., 1993.6.11., 27. o. A legutóbb a 2000/64/EK irányelvvel (HL L 290., 2000.11.17., 27. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 8 ) HL L 126., 2000.5.26., 1. o. A legutóbb a 2000/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 275., 2000.10.27., 37. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 141., 1993.6.11., 1. o. A legutóbb a 98/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 204., 1998.7.21., 29. o.) módosított irányelv.

( 10 ) Az OPOCE-nak kell az ezen irányelvre történő hivatkozást beillesztenie.

( 11 ) HL L

( 12 ) HL L 84., 1997.3.26., 22. o.

( 13 ) A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.). A legutóbb az 1999/60/EK irányelvvel (HL L 162., 1999.6.26., 65. o.) módosított irányelv.

( 14 ) A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv (HL L 193., 1983.7.18., 1. o.). A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 15 ) HL L 126., 1984.5.12., 20. o.

( 16 ) HL L 126., 1984.5.12., 20. o.

( 17 ) HL L 122., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 90/605/EGK irányelvvel (HL L 317., 1990.11.16., 60. o.) módosított irányelv.

( 18 ) HL L 191., 2001.7.13., 45. o. A 2004/8/EK határozattal (HL L 3., 2004.1.7., 33. o.) módosított határozat.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31985L0611 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31985L0611&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01985L0611-20080320 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01985L0611-20080320&locale=hu

Tartalomjegyzék