BH 2022.8.208 I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az, ha a szerződés megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelynek lényege, hogy a kötelezett a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi, így a kötelezett már a szerződés megkötésekor tisztában van azzal, hogy a vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni. A jogosult célja pedig egy olyan befektetés, amelynek során a szerződés megkötésének időpontjában legális befektetéssel köztudottan el nem érhető, irreálisan magas hozamot érjen el.

II. Az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére, így, ha a biztosított szerződés érvénytelen, az azt biztosító jelzálogjogot alapító szerződés is érvénytelen [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 207. § (6) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2011. évben 2-4 hónapra 1 000 000-2 000 000 forint összegeket fektetett be a II. rendű alperesnél - S. A. közvetítésével - havi 5% hozam megfizetése ellenében. 2011. őszén S. A. egy újabb befektetési lehetőséggel kereste meg a felperest: havi 5%-os hozamban részesül, amennyiben a tulajdonában álló valamely ingatlanon más által a II. rendű alperesnél befektetett pénzösszeget biztosító jelzálogot alapít.

[2] A felperes 2012 januárjában hozzájárult a K. belterület (…) helyrajzi számú ingatlanán az I. rendű alperes 50 000 000 forint összegű, a II. rendű alperesnek átadott befektetését biztosító jelzálogjog alapításához. A felperes a követelést biztosító zálogjog alapítása érdekében az ingatlant a S. A.-tól kapott pénzből tehermentesítette, majd 2012. január 27-én ügyvédi okiratba foglalt szerződést írt alá az I. rendű alperessel, amely szerint az I. rendű alperestől - 2012. július 27-i visszafizetési határidővel - 50 000 000 forintot kapott kölcsönt. A kölcsön visszafizetésének biztosítására kötött jelzálogszerződésben a felperes jelzálogul kötötte le az ingatlanát, amelyből az I. rendű alperes a visszafizetési határidő eredménytelen eltelte esetén jogosult a követelését kielégíteni. A felperes 2012. február 9-én közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot is tett a kölcsön- és jelzálogszerződés tartalma szerint.

[3] A II. rendű alperes 2-3 alkalommal fizetett - S. A.-n keresztül - a felperesnek 2 500 000 forint összegű hozamot, aki azt egy alkalommal vette át, a többi alkalommal pedig újra befektette. Ezt követően azonban a II. rendű alperes nem teljesített, mivel előzetes letartóztatásba került.

[4] Az I. rendű alperes 2012. augusztus 8-án levélben szólította fel a felperest a kölcsön összegének 3 napon belüli visszafizetésére azzal, hogy nemfizetés esetén a tartozáselismerő nyilatkozat záradékolása útján a követelése ingatlanból való kielégítésére végrehajtási eljárást indít.

[5] A felperes 2014. február 17-én feljelentést tett a II. rendű alperes ellen, a büntetőeljárásban polgári jogi igényt is előterjesztett. A büntető bíróság jogerős ítéletével a felperes polgári jogi igényét elbírálva egyetemlegesen kötelezte a II. rendű alperest és S. A.-t a felperes javára, 15 napon belül, 46 300 000 forint megfizetésére a felperes által S. A.-tól hozamként átvett összegek elszámolásával.

[6] Az I. rendű alperes a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján végrehajtási eljárást kezdeményezett a jelzálogból való kielégítés érdekében, a végrehajtás S. L. önálló bírósági végrehajtó előtt van folyamatban.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[7] A felperes többször módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a 2012. január 27-én kelt kölcsönszerződés nem a felperes és az I. rendű alperes, hanem az I. és II. rendű alperesek között jött létre. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, mert színlelt, jogszabályba - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 318. § (1) bekezdésébe, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Befekt.tv.) 7. § (1) bekezdésébe és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásoktól szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) 3. § (1) bekezdésébe - vagy jóerkölcsbe ütközik, illetve lehetetlen szolgáltatásra irányul. Kérte továbbá a kölcsönszerződés semmissége folytán az annak biztosítására kötött jelzálogszerződés és a 2012. február 9-én kelt tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségének a megállapítását is. Harmadlagos keresetében a kölcsönszerződés, a jelzálogszerződés és a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségét tévedés, megtévesztés, illetve feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással kérte.

[8] Valamennyi megállapítási keresetéhez kapcsolódóan kérte az eredeti állapot helyreállítását és ebben a körben a jelzálogjog, a végrehajtási jog és az árverés kitűzésének ingatlan-nyilvántartásból való törlését, továbbá az I. rendű alperes ezek tűrésére való kötelezését.

[9] Negyedleges kérelmében arra az esetre, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, az érvénytelenség megállapítását kérte.

[10] Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az első- és a másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[12] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 207. § (1) és (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a kölcsönszerződés színlelt, a szerződő felek akarata ténylegesen befektetési célú szerződés létrehozására irányult, amely szerződésben a II. rendű alperes is részt vett, így háromoldalú megállapodás jött létre. Erre tekintettel alaptalannak ítélte a felperes azon hivatkozását, hogy a kölcsönszerződés az I. és a II. rendű alperesek kötött jött volna létre.

[13] Alaptalannak találta a régi Ptk. 200. § (2) bekezdésével kapcsolatban a szerződés jogszabályba ütközése miatti semmisségi hivatkozást is. Kifejtette, hogy sem a Befekt.tv. 7. § (1) bekezdése, sem a régi Hpt. 3. § (1) bekezdése megsértéséhez nem fűzik a hivatkozott jogszabályok a semmisség vagy érvénytelenség jogkövetkezményét. A Btk. 318. § (1) bekezdése alapján a büntető bíróság azt vizsgálta, hogy a II. rendű alperes magatartása kimerítette-e a törvényi tényállási elemet, a jogszabály megsértéséhez azonban a Btk. sem fűzi az érintett szerződés érvénytelenségét. Amennyiben a bűncselekmény elkövetési magatartása egyben a polgári jog szabályai szerint szerződésszegést valósít meg, úgy ennek jogkövetkezményét polgári jogi igény előterjesztése útján lehet érvényesíteni, ami a jelen esetben elbírálásra is került.

[14] A szerződés jóerkölcsbe ütközésével kapcsolatban a jogügylet egészét és valamennyi fél szempontjából a szubjektív elem fennállását vizsgálva az elsőfokú bíróság megállapította, hogy önmagában a befektetési célú szerződés megkötése nem jóerkölcsbe ütköző. A felperes maga sem minősítette elítélendőnek az adott szerződéses konstrukcióban a szerződéses célt, arról, hogy a II. rendű alperes engedély nélkül végzi a befektetési tevékenységet sem a felperes, sem az I. rendű alperes nem tudott. A felek együttes magatartásának általános társadalmi értékítélete nem minősül jóerkölcsbe ütközőnek.