Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

BH 2022.8.208 I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az, ha a szerződés megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelynek lényege, hogy a kötelezett a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi, így a kötelezett már a szerződés megkötésekor tisztában van azzal, hogy a vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni. A jogosult célja pedig egy olyan befektetés, amelynek során a szerződés megkötésének időpontjában legális befektetéssel köztudottan el nem érhető, irreálisan magas hozamot érjen el.

II. Az érvénytelen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére, így, ha a biztosított szerződés érvénytelen, az azt biztosító jelzálogjogot alapító szerződés is érvénytelen [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 207. § (6) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2011. évben 2-4 hónapra 1 000 000-2 000 000 forint összegeket fektetett be a II. rendű alperesnél - S. A. közvetítésével - havi 5% hozam megfizetése ellenében. 2011. őszén S. A. egy újabb befektetési lehetőséggel kereste meg a felperest: havi 5%-os hozamban részesül, amennyiben a tulajdonában álló valamely ingatlanon más által a II. rendű alperesnél befektetett pénzösszeget biztosító jelzálogot alapít.

[2] A felperes 2012 januárjában hozzájárult a K. belterület (…) helyrajzi számú ingatlanán az I. rendű alperes 50 000 000 forint összegű, a II. rendű alperesnek átadott befektetését biztosító jelzálogjog alapításához. A felperes a követelést biztosító zálogjog alapítása érdekében az ingatlant a S. A.-tól kapott pénzből tehermentesítette, majd 2012. január 27-én ügyvédi okiratba foglalt szerződést írt alá az I. rendű alperessel, amely szerint az I. rendű alperestől - 2012. július 27-i visszafizetési határidővel - 50 000 000 forintot kapott kölcsönt. A kölcsön visszafizetésének biztosítására kötött jelzálogszerződésben a felperes jelzálogul kötötte le az ingatlanát, amelyből az I. rendű alperes a visszafizetési határidő eredménytelen eltelte esetén jogosult a követelését kielégíteni. A felperes 2012. február 9-én közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot is tett a kölcsön- és jelzálogszerződés tartalma szerint.

[3] A II. rendű alperes 2-3 alkalommal fizetett - S. A.-n keresztül - a felperesnek 2 500 000 forint összegű hozamot, aki azt egy alkalommal vette át, a többi alkalommal pedig újra befektette. Ezt követően azonban a II. rendű alperes nem teljesített, mivel előzetes letartóztatásba került.

[4] Az I. rendű alperes 2012. augusztus 8-án levélben szólította fel a felperest a kölcsön összegének 3 napon belüli visszafizetésére azzal, hogy nemfizetés esetén a tartozáselismerő nyilatkozat záradékolása útján a követelése ingatlanból való kielégítésére végrehajtási eljárást indít.

[5] A felperes 2014. február 17-én feljelentést tett a II. rendű alperes ellen, a büntetőeljárásban polgári jogi igényt is előterjesztett. A büntető bíróság jogerős ítéletével a felperes polgári jogi igényét elbírálva egyetemlegesen kötelezte a II. rendű alperest és S. A.-t a felperes javára, 15 napon belül, 46 300 000 forint megfizetésére a felperes által S. A.-tól hozamként átvett összegek elszámolásával.

[6] Az I. rendű alperes a közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat alapján végrehajtási eljárást kezdeményezett a jelzálogból való kielégítés érdekében, a végrehajtás S. L. önálló bírósági végrehajtó előtt van folyamatban.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[7] A felperes többször módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a 2012. január 27-én kelt kölcsönszerződés nem a felperes és az I. rendű alperes, hanem az I. és II. rendű alperesek között jött létre. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, mert színlelt, jogszabályba - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 318. § (1) bekezdésébe, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Befekt.tv.) 7. § (1) bekezdésébe és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásoktól szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) 3. § (1) bekezdésébe - vagy jóerkölcsbe ütközik, illetve lehetetlen szolgáltatásra irányul. Kérte továbbá a kölcsönszerződés semmissége folytán az annak biztosítására kötött jelzálogszerződés és a 2012. február 9-én kelt tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségének a megállapítását is. Harmadlagos keresetében a kölcsönszerződés, a jelzálogszerződés és a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségét tévedés, megtévesztés, illetve feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással kérte.

[8] Valamennyi megállapítási keresetéhez kapcsolódóan kérte az eredeti állapot helyreállítását és ebben a körben a jelzálogjog, a végrehajtási jog és az árverés kitűzésének ingatlan-nyilvántartásból való törlését, továbbá az I. rendű alperes ezek tűrésére való kötelezését.

[9] Negyedleges kérelmében arra az esetre, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, az érvénytelenség megállapítását kérte.

[10] Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az első- és a másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[12] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 207. § (1) és (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a kölcsönszerződés színlelt, a szerződő felek akarata ténylegesen befektetési célú szerződés létrehozására irányult, amely szerződésben a II. rendű alperes is részt vett, így háromoldalú megállapodás jött létre. Erre tekintettel alaptalannak ítélte a felperes azon hivatkozását, hogy a kölcsönszerződés az I. és a II. rendű alperesek kötött jött volna létre.

[13] Alaptalannak találta a régi Ptk. 200. § (2) bekezdésével kapcsolatban a szerződés jogszabályba ütközése miatti semmisségi hivatkozást is. Kifejtette, hogy sem a Befekt.tv. 7. § (1) bekezdése, sem a régi Hpt. 3. § (1) bekezdése megsértéséhez nem fűzik a hivatkozott jogszabályok a semmisség vagy érvénytelenség jogkövetkezményét. A Btk. 318. § (1) bekezdése alapján a büntető bíróság azt vizsgálta, hogy a II. rendű alperes magatartása kimerítette-e a törvényi tényállási elemet, a jogszabály megsértéséhez azonban a Btk. sem fűzi az érintett szerződés érvénytelenségét. Amennyiben a bűncselekmény elkövetési magatartása egyben a polgári jog szabályai szerint szerződésszegést valósít meg, úgy ennek jogkövetkezményét polgári jogi igény előterjesztése útján lehet érvényesíteni, ami a jelen esetben elbírálásra is került.

[14] A szerződés jóerkölcsbe ütközésével kapcsolatban a jogügylet egészét és valamennyi fél szempontjából a szubjektív elem fennállását vizsgálva az elsőfokú bíróság megállapította, hogy önmagában a befektetési célú szerződés megkötése nem jóerkölcsbe ütköző. A felperes maga sem minősítette elítélendőnek az adott szerződéses konstrukcióban a szerződéses célt, arról, hogy a II. rendű alperes engedély nélkül végzi a befektetési tevékenységet sem a felperes, sem az I. rendű alperes nem tudott. A felek együttes magatartásának általános társadalmi értékítélete nem minősül jóerkölcsbe ütközőnek.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!