BH 1992.4.258 I. Az értéktelen - amortizálódott - vagyontárgy nem apportálható, ha azonban a vagyontárgynak van forintban kifejezhető értéke, de az apportlistán "0" Ft értékkel szerepel, ez az állami vagyon ingyenes átengedésének minősül, ezért az ügylet érvénytelen [1979. évi II. tv. 51. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 22. § (2) bek., 23/1979. (VI. 28.) MT r. 68-69. §-ai].

II. Lízingbe vett vagyontárgy használati joga - a tulajdonos kifejezett hozzájárulásával - apportálható, a vagyontárgy tulajdonjoga azonban nem [Ptk. 117. §, 426. § (1) bek., GT 22. § (2) bek.].

A K. T. Művek (a továbbiakban: Művek) budapesti és a C. C. I. T. C. Spa milánói cég 1990. február 25-én korlátolt felelősségű társaság alapítására irányuló szerződést írtak alá. A szerződés értelmében a társaság törzstőkéje 857 millió forint volt, mely a tagok között egyenlő arányban oszlott meg.

A magyar tag 428 500 000 Ft-os törzsbetétje kizárólag apportból állt, míg az olasz partner 171 400 000 Ft értékben szellemi apportot és 257 000 000 Ft értékben készpénzt bocsátott a társaság rendelkezésére.

A Művek a társaság tulajdonába adta a Budapest Gy. út 90-93. szám alatti ingatlant és a rajta levő építményeket, mely a budapesti 3037. számú tulajdoni lapon, 42 274/2. hrsz. alatt volt nyilvántartva. Az ingatlan a Művek szövőkikészítő gyára volt, mely az ingatlannyilvántartás szerint a magyar állam tulajdonában állt. Az összesen 81 337 m2 nagyságú ingatlannak az alábbiak szerint két kezelője volt. A Bp., Gy. út 86. szám alatti, összesen 20 493 m2 területű ingatlan kezelője az I. T. Kutató és Fejlesztő Vállalt, míg a Bp., Gy. út 84-89. szám alatti 59 518 m2 területű ingatlannak és a Bp., Gy. út 90-94. szám alatti 1326 m2 területű ingatlannak a kezelője a K. Textil Művek volt. Az összesített apportlistán apportként (I. Épületállomány-lista) 59 518 m2 telekterület szerepelt, feltüntetve a beépített terület nagyságát is. Az ingatlan ezen értékét a könyvvizsgáló 218 472 000 Ft-ban találta elfogadhatónak. Az apportlistán címként a Bp. Gy. út 90-93. szám lett megjelölve.

A Művek apportjának másik részét képezte az a z.-i 3611. számú tulajdoni lapon, 3651 hrsz. alatt felvett 17 529 m2 területű, az állam tulajdonában, de a Művek kezelésében levő ingatlan. Az apportlista ezt az ingatlant fonó-szövő gyárként jelölte, és megjelölte a beépítettségi fokot is. A könyvszakértő 76 324 000 Ft-ra értékelte ezt az ingatlant. A becsatolt tulajdoni lapok alapján csak a z.-i ingatlan tehermentessége lett igazolva. Az apportlista szerint a társaság tulajdonába került nemcsak az ingatlan, a rajta levő építményekkel, hanem az ezen a területen használatos gépek és berendezések is. Ezeket a könyvszakértő 133 704 000 Ft-ra értékelte. A berendezések között 5 000 000 Ft összegben lízingelt gépek is feltüntetésre kerültek.

Az iratokhoz készült egy részletes apportlista is, mely tételesen tartalmazza a társaság tulajdonába átkerült épületeket, építményrészeket, azok értékével együttesen. Ezen lista 78. pontja alatt szerepel egy, az Elektromos Művek tulajdonában álló kapcsolóház, ezen vagyontárgy mellett érték feltüntetve nincs. Az apportlista III. része sorolja fel a berendezéseket, ezek egy része "0" értékben szerepel az apportlistán.

Az apportlista VII. része "Leasinglista" címmel 87 gépet sorol fel, ezek lejárati ideje a szerződés aláírásakor még nem következett be, jelenleg 9 gép tekintetében a futamidő még nem telt le.

Az olasz fél szellemi apportját az alábbiak képezték: az Inghirami Textile Company csoport ismertetése, fejlődésének összefoglalása, a textilkikészítés munkafolyamata, a minőség-ellenőrzés folyamata kézikönyv formájában, normaidők meghatározása.

A társaság cégbejegyzési kérelmét 1990. február 27-én nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság rövid hiánypótlás után a cég bejegyzését 1990. május 10-én elrendelte. A bejegyző végzést a társaság 1990. június 7-én vette át.

A jogerős cégbejegyző végzéssel szemben a legfőbb ügyész 1991. június hó 6. napján törvényességi óvást emelt a cégbejegyző végzés törvénysértő voltának megállapítását és hatályon kívül helyezését indítványozta. Az óvás szerint a becsatolt tulajdoni lapok alapján nem lehet megállapítani, hogy a Műveket az ingatlan kezelőjének lehet-e tekinteni. Az apportlista alapján arra lehet következtetni, hogy a Művek a javára bejegyzett kezelői jog hányadát vitte apportként. Az ügylet - figyelemmel a Ptk. 97. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a Ptk. 117. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályra - érvénytelen. Az apportlista alapján nem lehet megállapítani, hogy a föld is értékelve lett-e, vagy csak a felépítmény. Ha ugyanis a telek nulla értéken került a társaság tulajdonába, akkor az ügylet az 1979. évi II. tv. (Ápt.) 51. §-át és a 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 68-69. §-ait sérti. Állami vagyon térítésmentes átengedésére nincs lehetőség. Ez a megállapítás vonatkozik mind a budapesti, mind a z.-i ingatlanokra.

E semmisségi okokat az elsőfokú bíróságnak hivatalból kellett volna észlelnie, és a céget érvényes okirat benyújtására kellett volna felszólítani. Ennek hiányában a bejegyzés törvénysértő.

Az apportlistán szerepelnek olyan vagyontárgyak, amelyeknek értékét "nullában" jelölték meg. A "nulla" érték a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. (Gt.) 22. §-ának (2) bekezdésében levő, értékkel való rendelkezés követelményét sérti. Ha pedig az apport tárgyak értékkel rendelkeznek, az ügylet az Ápt. már idézett, állami vagyontárgyak ingyenes átengedésének tilalma miatt - érvénytelen.

A semmiséget ez esetben sem észlelte az elsőfokú bíróság, és nem gondoskodott az érvénytelenségi okok kiküszöböléséről.

Az apportlistán 87 lízingelt gép szerepel. A társasági szerződés aláírásának időpontjában egyik gép vonatkozásában sem telt le a szerződések futamideje, így a Textilművek a vagyontárgyak tulajdonjogát sem szerezhette meg. Tulajdonjogot a Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése szerint csak tulajdonostól lehet szerezni.

Nem felel meg az apporttal szemben támasztott követelményeknek az olasz fél apportja sem. Szellemi apportként az ITC-textilcsoport ismertetését, textilgyártási munkaköri leírást, textilkikészítési minőség-ellenőrzési kézikönyvet és normaidők meghatározásához szükséges tanulmányt bocsátott a külföldi tag a társaság rendelkezésére. Ez sem vagyoni értékkel nem rendelkezik, sem forgalomképessége nincs. Nem felel meg know-how fogalmának, nem alkalmas a hitelezők kielégítésére. A társaság törzstőkéje az alapításkor valójában nem állt a társaság rendelkezésére, ezért a bejegyzett tőke jogszabálysértéssel került cégjegyzékbe.

A Gt. 157. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében kötelező rendelkezni a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásról. A társasági szerződés 9. pontja ezt úgy határozta meg, hogy szavazategyenlőség esetén, amennyiben pozitív döntést igénylő kérdésekről van szó, a felügyelőbizottság álláspontját kell kérni, egyébként a kérdés elvetettnek tekintendő. Ez a megoldás nem alkalmas arra, hogy a taggyűlésen érdemi döntés szülessen, a szabályozás helytelen volta következtében a szerződés a Gt. 21. § (2) bekezdés alapján semmis.