31997L0027[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelve (1997. július 22.) a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak tömegéről és méreteiről, valamint a 70/156/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 97/27/EK IRÁNYELVE

(1997. július 22.)

a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak tömegéről és méreteiről, valamint a 70/156/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 100a cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 189b. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

mivel a belső piac működése szempontjából szükséges a gépjárművekkel szemben támasztott műszaki követelmények teljes körű összehangolása, miközben biztosítani kell a társadalom biztonságának magas szintjét;

(2)

mivel a műszaki követelmények, amelyeknek a meghatározott gépjármű-kategóriáknak a nemzeti jogszabályok alapján meg kell felelniük, többek között azok tömegeit és méreteit érintik;

(3)

mivel e követelmények az egyes tagállamokban különbözők; mivel szükséges, hogy minden tagállam ugyanazokat a követelményeket vezesse be, vagy a már meglévő előírások kiegészítéseként vagy azok helyett, hogy különösen a gépjárművek és pótkocsijaik ( 4 ) típusjóváhagyásáról szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás minden járműtípusra alkalmazható legyen;

(4)

mivel ajánlatos azon gépjárművek és pótkocsijaik megengedett legnagyobb tömegeinek és méreteinek egységesítése, amelyeket a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi fogalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról ( 5 ) szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK tanácsi irányelv alapján a tagállamokban nyilvántartásba vesznek; mivel a megnevezett irányelv mindazonáltal csak a tagállamok területén zajló közúti forgalmat érinti, nem pedig a 70/156/EGK irányelvnek megfelelő műszaki követelményeket;

(5)

mivel a 96/53/EK irányelv a tagállamok nemzeti és nemzetközi forgalmára vonatkozó, megengedett legnagyobb méreteket rögzíti úgy, hogy azok alkalmazását bizonyos átmeneti idő figyelembevételével írja elő; mivel egyes egyéb megengedett legnagyobb méretek, valamint megengedett legnagyobb tömegek továbbra is csak a nemzetközi forgalomra érvényesek;

(6)

mivel ebből kifolyólag a gépjárművek és pótkocsijaik, amelyeket a tagállamokban nyilvántartásba vesznek, megengedett legnagyobb tömegeinek egységesítése rövid időn belül nyilvánvalóan nem teljesíthető; mivel azonban már most is lehetővé kell tenni a járművek legnagyobb méreteinek a lehető legszélesebb körű egységesítését, és a tömeg kérdésének olyan szabályozását, hogy a járművek megengedett legnagyobb, nyilvántartásba vételére/forgalomba helyezésére vonatkozó tömegeit minden tagállamban előirányozzák; továbbá folyamatosan növelni kell a biztonságot, különös tekintettel az egyes pótkocsi-kategóriákra;

(7)

mivel a 96/53/EK irányelv 4. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján a tagállamok saját területükön engedélyezhetik olyan N kategóriájú járművek forgalmát, amelyek méretei túllépik az ugyanezen irányelvben megállapított legmagasabb értékeket, ha azok oszthatatlan rakományt fuvaroznak, vagy olyan nemzeti szállítási műveletekben vesznek részt, amelyek nem befolyásolják jelentősen a nemzetközi fuvarozási ágazaton belüli versenyt; mivel az M2 és M3 kategóriába tartozó járművekre a 96/53/EK irányelv vonatkozik, de csak a nemzetközi forgalom tekintetében; mivel ezért szükséges olyan járművek számára, amelyek az ezen irányelv által engedélyezett legnagyobb méreteket túllépik, valamint bizonyos egyéb jellemzők tekintetében, kivételes jóváhagyások megadása; ugyanakkor a tagállamok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az ilyen kivételes rendelkezések alapján jóváhagyott járműveket visszautasítsák;

(8)

mivel ezen irányelv egyike azon külön irányelveknek, amelyek előírásait a járműveknek a 70/156/EGK irányelv által bevezetett EK-típusjóváhagyási eljárás követelményeinek való megfelelésének biztosítása érdekében teljesíteni kell; mivel a 70/156/EGK irányelvben meghatározott, járműrendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó előírások ezért ezen irányelvre is vonatkoznak;

(9)

mivel a 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében minden egyes külön irányelv mellékletéhez egy olyan adatközlő lapot kell csatolni, amely a nevezett irányelv I. mellékletének vonatkozó pontjait tartalmazza, továbbá hogy a nevezett irányelv IV. mellékletének mintája alapján típusbizonyítvány álljon rendelkezésre, lehetővé téve a típusjóváhagyás számítógépes feldolgozását;

(10)

mivel a nem teljes járművekre külön rendelkezéseket fogadtak el, hogy a befejezett járművek második jóváhagyási lépcsőben történő jóváhagyását megkönnyítsék;

(11)

mivel ezen irányelv külön rendelkezéseket tartalmaz a felemelhető, illetve a terhelésátcsoportosító tengelyekre vonatkozóan. E tengelyeket figyelembe veszi a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1971. július 26-i 71/320/EGK tanácsi irányelv ( 6 ), és a gépjárművek és pótkocsijuk kormányberendezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. június 8-I 70/311/EGK tanácsi irányelv ( 7 ),

(12)

mivel külön rendelkezések beépítése szükséges a 71/320/EGK irányelvbe is, annak érdekében, hogy azon műszaki feltételeket, amelyek szerint az M2, M3 és az N kategóriába tartozó járművek pótkocsit vontathatnak, jobban figyelembe lehessen venni;

(13)

mivel a tagállamokban eltérő tömegű járművek vehetők nyilvántartásba, külön rendelkezések beépítése szükséges a gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt tábláira és felirataira, valamint elhelyezésükre és rögzítési módjukra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/114/EGK tanácsi irányelvbe ( 8 ) is,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ennek az irányelvnek alkalmazásában "jármű": minden gépjármű és pótkocsi a 70/156/EGK irányelv 2. cikkének és II. mellékletének meghatározása alapján, kivéve az M1 kategóriába tartozó járműveket.

2. cikk

A tagállamok nem tagadhatják meg egy adott járműtípus EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve nem tagadhatják vagy tilthatják meg egy adott járműtípus értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát a jármű tömegével vagy méreteivel kapcsolatos okokból, ha ez megfelel az I. melléklet követelményeinek.

3. cikk

Egy tagállam mindazonáltal megtagadhatja egy adott járműtípus nemzeti típusjóváhagyásának megadását, vagy megtagadhatja és megtilthatja egy adott jármű értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát, illetve megfelelőségi igazolását érvénytelennek minősítheti a 70/156/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének értelmében, vagy azt korlátozhatja a oszthatatlan rakománnyal történő fuvarozásra, ha az ezen irányelv szerint jóváhagyott járművön alkalmazták a 7. cikk kivételes rendelkezését, és ha a kivétel ellentétben áll az adott tagállamban érvényes nemzeti követelményekkel.

4. cikk

Ha az ezen irányelv szerint jóváhagyott járművekre a tagállamok nemzeti típusjóváhagyást adnak, illetve engedélyezik ezen járművek nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát, akkor e járművek számára az adott országban érvényes megengedett legnagyobb nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeget a vonatkozó nemzeti tömeghatároknak megfelelően adják meg. E megengedett legnagyobb nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeg megadásakor a tagállamok nem utasíthatják vissza a gyártók kérelmét a IV. mellékletben meghatározott eljárás alkalmazására.

5. cikk

A 2. cikktől eltérően a tagállamok előírhatnak az egyes országokra érvényes műszaki követelményeket a terhelésátcsoportosító és felemelhető tengelyekre vonatkozóan. Mindazonáltal a tagállamok nem utasíthatják vissza a gyártók kérelmét, amely a IV. melléklet 3. pontjában meghatározott műszaki követelmények alkalmazására vonatkozik.

6. cikk

A 2. cikktől és az I. melléklet 7.3.2.1. pontjától eltérően a tagállamok a 2,50 méternél szélesebb autóbuszok esetében, a 96/53/EK irányelvnek megfelelően 1999. december 31-ig megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását, vagy megtagadhatják, illetve megtilthatják e járművek értékesítését, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy használatát.

7. cikk

A 2. cikktől és az I. melléklet 7.3. pontjától eltérően, és anélkül, hogy az I. melléklet 7.6 pontjának követelményeit be kellene tartaniuk, a tagállamok olyan járművek esetében, amelyek méretei túllépik az ezen előírásokban meghatározott értékeket, jóváhagyást adhatnak. Az eltérés részleteit feljegyzik a III. melléklet típusbizonyítványába; a 3. cikk rendelkezései alkalmazandóak.

8. cikk

A 70/156/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a) Az I. melléklet a következőképpen egészül ki:

1. A j) lábjegyzet kiegészül a következőkkel: "Az M1 kategóriába nem tartozó járművekre a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.4.1. pontja";

2. A k) lábjegyzet kiegészül a következőkkel: "Az M1 kategóriába nem tartozó járművekre a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.4.2. pontja";

3. Az l) lábjegyzet kiegészül a következőkkel: "Az M1 kategóriába nem tartozó járművekre a 97/27/EK irányelv I. mellékletének 2.4.3. pontja".

b) A IV. melléklet 48. pontja helyébe a következő lép:

9. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1999. július 22-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

1.

Ezen irányelv a 70/156/EGK irányelv II. melléklete A. bekezdésének meghatározása értelmében az M2, M3 és N kategóriába tartozó gépjárművek, valamint az O kategóriába tartozó pótkocsik tömegére és méreteire vonatkozik.

2. Ezen irányelvre a 70/156/EGK irányelv I. és II. mellékletében megállapított fogalommeghatározásokat (beleértve a lábjegyzeteket is) alkalmazzák. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő meghatározások érvényesek:

2.1. "Gépjármű": a 70/156/EGK irányelv II. mellékletének A bekezdésében meghatározott, motorral hajtott jármű.

2.1.1. Az N kategóriába tartozó járművek:

2.1.1.1.

"Tehergépjármű": az a N1, N2 vagy N3 kategóriába tartozó olyan gépjármű, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt teherszállítás céljából terveztek és gyártottak. Tehergépjármű pótkocsit is vontathat.

2.1.1.2. "Vontató": az N1, N2 vagy N3 kategóriába tartozó olyan gépjármű, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt pótkocsik vontatása céljából terveztek és gyártottak.

2.1.1.2.1.

"Közúti vontató": olyan vontató, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt pótkocsik, de nem félpótkocsik vontatása céljából terveztek és gyártottak. A közúti vontatóknak saját rakfelületük lehet.

2.1.1.2.2.

"Nyerges vontató": olyan vontató, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt félpótkocsik vontatása céljából terveztek és gyártottak.

2.1.1.3.

Az N kategóriába tartozó egyéb, a tehergépjárművektől és vontatóktól eltérő, egyéb teljes és befejezett járművek különleges rendeltetésű járműveknek minősülnek.

2.1.2. Az M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművek:

2.1.2.1.

»Busz vagy távolsági busz«: a 2001/85/EK irányelv I. mellékletének 2. pontjában meghatározott jármű.

2.1.2.2.

Busz vagy távolsági busz »osztálya«: a 2001/85/EK I. mellékletének 2.1.1. és 2.1.2. pontjában meghatározott osztályba tartozó jármű.

2.1.2.3.

»Csuklós busz« a 2001/85/EK irányelv I. mellékletének 2.1.3. pontjában meghatározott jármű.

2.1.2.4.

»Emeletes busz« a 2001/85/EK irányelv I. mellékletének 2.1.6. pontjában meghatározott jármű.

2.1.2.5.

Az M2 vagy M3 kategóriába tartozó, az autóbuszoktól eltérő járművek (pl. mentőautók) különleges rendeltetésű járműveknek számítanak.

2.2.

2.2.1.

"Vontatott jármű" ("pótkocsi"): olyan önálló hajtással nem rendelkező jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy más gépjármű vontassa.

2.2.2.

"Félpótkocsi": olyan vontatott jármű, amely nyerges vontatóhoz vagy futótengelyhez oly módon kapcsolódik, hogy súlyának jelentős hányadát a vontató jármű vagy a futótengely viseli.

2.2.3.

"Vonórudas pótkocsi (pótkocsi csuklós vonórúddal)": az a vontatott jármű, amelynek legalább két tengelye van, és azok közül legalább egy kormányozható, és

- fel van szerelve egy (a pótkocsihoz képest) függőlegesen elmozduló vontatószerkezettel,

- amely nem visz át jelentős függőleges terhet a vontató járműre (kevesebbet, mint 100 daN).

A futótengelyre kapcsolt félpótkocsi vonórudas pótkocsinak minősül.

2.2.4.

"Középtengelyes pótkocsi": olyan merev vonóberendezésű pótkocsi, amelynek tengelye(i) az (egyenletesen megterhelt) jármű súlypontjának közelében úgy helyezkedik/nek el, hogy a vontatót csak kis statikus függőleges támasztóerővel terhelje, amely nem lépi túl a pótkocsi legnagyobb súlyának 10 %-át, illetve kisebb, mint 1000 daN (mindig a kisebb érték mértékadó).

2.3.

"Tengelycsoport": a futómű részét képező tengelyek. Két tengely esetében a csoportot kettőstengelyű, három tengely esetében hármastengelyű futóműnek nevezzük. Az egyedüli tengely egy tengelyből álló tengelycsoportnak tekintendő.

2.4. "Járműméretek": a jármű gyártója által megadott, a járműre vonatkozó méretek, amelyek a jármű szerkezetén alapulnak.

2.4.1.

"Járműhossz": az ISO 612-1978 szabvány 6.1. meghatározása alapján mért érték.

Az e szabványból következő meghatározások értelmében a jármű hosszának mérésekor a következő berendezéseket nem kell figyelembe venni:

- törlő- és mosóberendezések,

- első és hátsó rendszámtáblák,

- vámzárak rögzítő- és védőberendezési,

- a kocsiponyva felerősítésére és védelmére szolgáló berendezések,

- világító berendezések,

- az indirekt látásra szolgáló tükrök és egyéb berendezések,

- látást segítő eszközök,

- légbeszívó berendezések,

- hosszirányú ütközők cserélhető felépítmények számára,

- fellépő lépcsők és kapaszkodó korlátok,

- gumik és hasonló készülékek,

- emelő lapok, felhajtó rámpák és hasonló készülékek menetkész állapotban, nem túllépve a 300 mm-t, ha a jármű terhelhetősége nem növekszik,

- gépjárművek összekapcsolására szolgáló berendezések,

- elektromos meghajtású járművek áramszedői,

- külső napellenzők.

2.4.2.

A "jármű szélessége": az ISO 612-1978 szabvány 6.2. meghatározása alapján mért érték.

Az e szabványból következő meghatározások értelmében a jármű szélességének mérésekor a következő berendezéseket nem kell figyelembe venni:

- vámzárak rögzítő- és védőberendezései,

- a kocsiponyva felerősítésére és védelmére szolgáló berendezések,

- a gumiabroncs sérülését jelző berendezések,

- a felcsapódó víz elleni védelem rugalmas részei (rugalmas sárvédők) (lásd a 91/226/EGK tanácsi irányelvet) ( 9 ),

- világítóberendezések,

- az M2 és M3 kategóriába tartozó járműveknél rakodásra szolgáló rámpák menetkész állapotban, emelőlapok és hasonló berendezések menetkész állapotban, amennyiben méretük a jármű oldalától számítva nem haladja meg a 10 mm-t, és a rámpák előre vagy hátra nyúló sarkai legalább 5 mm-es sugárral le vannak kerekítve; és az élei legalább 2,5 mm-es sugárral le vannak kerekítve,

- indirekt látásra szolgáló tükrök és egyéb berendezések,

- gumiabroncslégnyomás-jelzők,

- behúzható lépcsők,

- a gumiabroncs deformációja közvetlenül a talaj felett,

- látást segítő rendszerek,

- behúzható oldalvezető berendezések irányított buszrendszerek városi és távolsági autóbuszain, ha nincsenek behúzva.

2.4.3.

A "jármű magassága": az ISO 612-1978 szabvány 6.3. meghatározása alapján mért érték.

Az e szabványból következő meghatározások értelmében a jármű magasságának mérésekor a következő berendezéseket nem kell figyelembe venni:

- antennák,

- ollós áramszedők és áramszedők megemelt helyzetben.

Tengelyemelő berendezéssel felszerelt járművek esetében figyelembe kell venni e berendezés hatását.

2.4.4.

A nyerges vontatóktól vagy félpótkocsiktól eltérő járművek "rakfelületének hossza": a jármű hosszában vízszintesen mért, a rakfelület legelső pontja és a jármű leghátsó pontja közti távolság.

E távolság mérésekor a következő berendezéseket nem kell figyelembe venni:

- a vezetőfülke hátsó fala előtti rakterület,

- a 2.4.1. pontban említett eszközök,

- rakfelület előtt elhelyezett hűtőberendezések és egyéb segédeszközök.

2.5.

"A jármű tömege menetkész állapotban": a 70/156/EGK irányelv I. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott tömeg.

2.6.

"Műszakilag megengedett össztömeg": (M) a terhelt jármű legnagyobb tömege, amit a gyártó a jármű konstrukciója és teljesítménye alapján ad meg.

A járműkategóriát a 70/156/EGK irányelv II. mellékletével összhangban határozzák meg.

A fogalommeghatározásnak megfelelően a járműtípus adott műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapján lévő adatok lehetséges értékeinek egy csoportja határoz meg, csupán egyetlen, a műszakilag megengedett össztömegre vonatkozó értéket lehet hozzárendelni. Ezen egyetlen értéknek a fogalommeghatározásnak megfelelő hozzárendelése értelemszerűen vonatkozik a 2.7., 2.8., 2.10., 2.11. és 2.12. pontban foglalt műszaki követelményekre is.

2.7.

"Műszakilag megengedett tengelyterhelés (m)": a tengely által az út felületére kifejtett legnagyobb megengedett statikus függőleges terhelés a jármű és a tengely kialakítása alapján, amit a jármű gyártója határoz meg.

Az N1 kategóriába járművek esetében a hátsó tengelyre/tengelyekre eső műszakilag megengedett legnagyobb tömeget legfeljebb 15 %-kal lehet túllépni, és a jármű műszakilag megengedett legnagyobb össztömegét legfeljebb 10 %-kal, vagy 100 kg-mal (amelyik a kisebb) lehet túllépni, csak pótkocsi vontatására szolgáló járműnél abban az esetben, ha a menetsebessége 80 km/h-ra, vagy ennél kevesebbre van korlátozva.

A járműgyártó a használati utasításban meghatározza a sebességkorlátozásokat vagy az egyéb működési feltételeket.

2.8.

"Tengelycsoport műszakilag megengedett terhelése (μ)": a tengelycsoport által az útfelületre kifejtett legnagyobb megengedett statikus függőleges terhelés a jármű és a tengelycsoport kialakítás alapján, amit a jármű gyártója határoz meg.

2.9.

"Vontatható tömeg": a vontatott járművek tengelye/tengelyei által az útfelületre kifejtett teljes terhelés.

2.10.

"Műszakilag megengedett legnagyobb vontatmánytömeg (TM)": a gyártó által megadott legnagyobb vontatható tömeg.

2.11.

"Műszakilag megengedett legnagyobb terhelés a gépjármű kapcsolási pontján": a kapcsolási ponton jelentkező legnagyobb megengedett statikus függőleges terhelés a jármű és/vagy a kapcsolószerkezet kialakítása alapján, amelyet a járműgyártó határoz meg A fogalommeghatározás szerint ez a tömeg nem tartalmazza a gépjármű kapcsolószerkezetének a tömegét.

2.12.

"Műszakilag megengedett függőleges terhelés a félpótkocsi vagy középtengelyes pótkocsi összekapcsolási pontján": a pótkocsi gyártója által megadott tömeg, amely a megengedett legnagyobb statikus és függőleges terhelésnek felel meg, amellyel az összekapcsolási ponton a pótkocsit vontató járművet terheli.

2.13.

"Járműszerelvény (MC) műszakilag megengedett legnagyobb tömege": a járműgyártó által megadott, gépjármű és pótkocsi/pótkocsik alkotta szerelvény teljes tömege. A legnagyobb műszakilag megengedett tömegre a pótkocsi tengelyén mért adatot kell alkalmazni az M. műszakilag megengedett legnagyobb tömeg helyett a félpótkocsis vagy középtengelyes pótkocsi-szerelvények esetén.

2.14.

"Tengelyemelő berendezés": a járművön állandóan megtalálható, a jármű terhelésétől függően alkalmazott, a tengelyterhelés csökkentésére, illetve növelésére szolgáló berendezés; amely ennek érdekében a kerekeket

- vagy felemeli az úttestről, illetve lesüllyeszti az úttestre,

- vagy nem emeli fel az úttestről (pl. légrugós vagy egyéb rendszereknél),

hogy csökkenjen a gumiabroncsok kopása, ha a jármű nincs teljesen megterhelve, és/vagy hogy a gépjárművek vagy gépjárműszerelvények síkos úttesten történő elindulását a hajtott tengely terhelésének növelésével megkönnyítse.

2.15.

"Felemelhető tengely": olyan tengely, amely a 2.14. pont első francia bekezdésének megfelelően tengelyemelő berendezés segítségével felemelhető és lesüllyeszthető.

2.16.

"Terhelésátcsoportosító tengely": olyan tengely, amelynek terhelése a 2.14. pont második francia bekezdésének megfelelően tengelyemelő berendezés segítségével, a tengely megemelése nélkül változtatható.

2.17.

"Légrugózás": olyan rugózási rendszer, amelynél a rugózási hatást legalább 75 %-ban pneumatikus szerkezetekkel valósítják meg.

2.18.

"Légrugózással egyenértékű rugózás": a járműtengelyek vagy tengelycsoportok olyan rugózási rendszere, amely megfelel a 7.11. pont követelményeinek.

2.19.

"Járműtípus": olyan járművek, amelyek következő jelentős jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

- a gyártó,

- lényeges szerkezeti és kialakítási vonatkozásban, mint: -

- az M2 és M3 kategóriájú járműveknél: -

- az alváz/önhordó felépítmény, egy vagy több szint, merev/csuklós (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

- tengelyek száma;

- az N kategóriájú járműveknél: -

- az alváz/padlólemez (nyilvánvaló és alapvető különbségek),

- tengelyek száma;

- az O kategóriájú járműveknél: -

- alváz/önhordó felépítmény, (nyilvánvaló és alapvető különbségek), pótkocsi/félpótkocsi/középtengelyes pótkocsi vonórúd,

- fékrendszer: fékezetlen/ráfutófékes/folyamatos,

- tengelyek száma.

E pont alkalmazásában, szerkezeti és kialakítási szempontból az olyanok, mint tengelytáv, tengelykialakítás, felfüggesztés, kormányzás, gumiabroncsok és a fék módosítása, a fojtószelepek rásegítése vagy lefojtása a félpótkocsis vontatók és a tehergépjármű-konfigurációk esetében, és az alvázzal kapcsolatos berendezések (például a motort, tüzelőanyag tartályok, erőátvitel, stb.) nem tekintendők lényegesnek.

3.

3.1.

A járműtípus tömegére és méreteire vonatkozó, a 70/156/EGK irányelv 3. cikke szerinti EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet a jármű gyártójának kell benyújtania.

3.2.

A kérelemhez a II. mellékletben meghatározott minta szerinti adatközlő lapot kell csatolni.

3.3.

A vizsgálatot végző műszaki szolgálatnak be kell mutatni egy vagy több, a II. melléklet adatainak megfelelő járművet, amely(ek) segítségével a műszaki szolgálat megfelelően meggyőződhet arról, hogy az(ok) a jóváhagyandó típus szempontjából reprezentatív(ak).

4.

4.1.

Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, az EK-típusjóváhagyás a 70/156/EGK irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján kiadásra kerül.

4.2.

A III. melléklet tartalmazza az EK-típusbizonyítvány mintáját.

4.3.

Egy járműtípus jóváhagyásának ezen irányelv alapján történő megadását, kiterjesztését vagy elutasítását a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított eljárás alapján kell közölni a tagállamokkal.

4.4.

Valamennyi jóváhagyott járműtípus a 70/156/EGK irányelv 7. mellékletének megfelelően jóváhagyási számot kap. Egyazon tagállam nem adhatja ki ugyanazt a számot egy másik járműtípusnak.

5.

5.1.

Az ezen irányelv alapján kiadott jóváhagyások módosítása esetén a 70/156/EGK irányelv 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

6.

6.1.

A gyártásmegfelelőséget biztosító intézkedéseket a 70/156/EGK irányelv 10. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtenni.

7. 7.1. A menetkész állapotban lévő jármű tömegének és tengelyterhelés-elosztásának mérése A menetkész állapotban lévő jármű tömegének és tengelyterhelés-elosztásának mérése a 3.3 pontban leírtak alapján, álló járművön történik, amelynek kerekeit egyenes állásba kell kormányozni. Ha a mért tömegértékek nem térnek el 3 %-nál nagyobb mértékben a gyártó által a típuson belüli műszaki konfigurációkra megadott tömegektől, vagy ha az N1, O1, O2 vagy M2 kategóriába tartozó, legfeljebb 3,5 tonnás járműveknél az eltérések nem nagyobbak 5 %-nál, akkor a menetkész állapotban lévő jármű tömegét és tengelyterhelés-elosztását a gyártó adatainak megfelelően kell alapul venni az alábbi követelmények betartásának ellenőrzésekor. Egyéb esetben a mért tömegértékek alkalmazandóak, és a műszaki szolgálat a továbbiakban szükség esetén a 3.3. pontban leírtaktól eltérő járműveken is végezhet pótlólagos méréseket. 7.2. Méretek meghatározása A teljes hossz, szélesség és magasság meghatározását a 2.4. pont rendelkezései szerint a 3.3. pont szerint menetkész állapotban bemutatott járművön kell elvégezni. Amennyiben a mért értékek több mint 1 %-kal eltérnek a gyártó által a típuson belül az adott műszaki kialakításra megadott értékektől, a mért értékek az alábbi követelmények céljára alkalmazandók és a vizsgáló intézmény, amennyiben szükséges a 3.3. pont szerint bemutatandótól eltérő járműveken. A 96/53/EK irányelv I. mellékletében megadott határértékeket nem szabad túllépni. 7.3. Járművek megengedett méretei 7.3.1. Legnagyobb hosszúság 7.3.2. Legnagyobb szélesség 7.3.3. Legnagyobb magasság 7.4. A tengelyterhelés-elosztás kiszámítása 7.4.1. Számítás 7.4.2. Az N és az O kategóriába tartozó járművekkel szemben támasztott követelmények, a lakópótkocsi kivételével 7.4.3. Autóbuszokkal szemben támasztott követelmények 7.4.4. Lakópótkocsi követelményei A 7.4.2.1-7.4.2.4. pontban és a 7.4.2.7 pontban meghatározott követelmények érvényesek. Ha a nem teljes jármű a 7.4.2.5.1.2. pont feltételei szerint M tömeggel van terhelve, vagy ha a teljes vagy befejezett jármű menetkész állapotban a 92/21/EGK irányelv ( 10 ) II. mellékletének függelékében foglaltak szerint van terhelve, akkor az egyes tengelyekre nehezedő terhelésnek megfelelő tömeg nem lehet nagyobb, mint e tengelyek mi tengelyterhelése, és az egyes tengelyre vagy tengelycsoportra nehezedő terhelésnek megfelelő tömegek nem lehetnek nagyobbak, mint e tengelycsoport μj tengelyterhelése. Továbbá a hajtott tengelyre nehezedő terhelésnek megfelelő tömegnek vagy a hajtott tengelyekre nehezedő terheknek megfelelő tömegek összegének az M tömeg legalább 25 %-át ki kell tenniük. 7.5. Jármű terepjáróként történő besorolásakor vizsgálandó pontok (70/156/EGK irányelv II. mellékletének 4. pontja) 7.6. Fordulékonyság 7.7. Az M2 és M3 kategóriába tartozó járművekkel szemben támasztott kiegészítő követelmények A műszakilag megengedett vontatmánytömeg nem lépheti túl a 3500 kg-ot. 7.8. A járművek összekapcsolási pontján a műszakilag megengedett terhelés és a vontatószerkezetek beépítési útmutatásai 7.9. Hegymeneti elindulási képesség Pótkocsit húzó járműnek a járműszerelvény megengedett legnagyobb terhelésével terhelve képesnek kell lennie öt perc leforgása alatt 12 %-os emelkedőn legalább ötször elindulni. 7.10. Motorteljesítmény/legnagyobb tömeg arány A gépjármű motorjának teljesítménye legyen legalább 5 kW/t,a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb tömegére számítva. Közúti vontató esetében a motorteljesítménye legyen legalább 2,2 kW/t. A motorteljesítményt a 80/1269/EGK tanácsi irányelv rendelkezései szerint kell mérni ( 11 ). 7.11. A nem légrugós hajtott tengelyű jármű légrugós rendszerrel való egyenértékűségének feltételei

7.3.1.1.

Gépjármű: a 96/53/EK irányelv I. melléklet 1.1. pontja szerint.

7.3.1.2.

Pótkocsi (a félpótkocsi kivételével): a 96/53/EK irányelv I. melléklet 1.1. pontja szerint.

7.3.1.3.

Csuklós autóbusz: a 96/53/EK irányelv I. melléklet 1.1. pontja szerint.

7.3.1.4. Félpótkocsik A 7.3.1.4.1. pontban említett méretet a 2.4.1. pontban megnevezett berendezések figyelmen kívül hagyásával határozzák meg; a 7.3.1.4.2. pontban említett méret mindenféle kivétel nélkül kerül meghatározásra.

7.3.1.4.1.

A királycsap tengelye és a félpótkocsi leghátsó pontja közti vízszintes, a jármű hossztengelyével párhuzamosan mért távolság nem lépheti túl a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 1.6. pontjában megadott értéket.

7.3.1.4.2.

A királycsap tengelye és a félpótkocsi eleje közti, vízszintesen mért távolság a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 4.4. pontja alapján nem lépheti túl a 2,04 métert.

7.3.2.1.

Minden jármű: a 96/53/EK irányelv I. melléklet 1.2. pontja szerint.

7.3.2.2.

Az N és az O kategóriába tartozó járművek állandó vagy levehető felépítményei, amelyek állandó hőmérsékleten történő szállítást tesznek lehetővé, és amelyek oldalfala hőszigeteléssel együtt 45 mm-nél vastagabb: a 96/53/EK irányelv I. melléklet 1.2. pontja szerint.

7.3.3.1.

Minden jármű: a 96/53/EK irányelv I. melléklet 1.3. pontja szerint.

7.4.1.1.

A tengelyterhelés-elosztás alább leírt számítása érdekében a gyártó az illetékes műszaki szolgálat rendelkezésére bocsátja (táblázatosan vagy egyéb alkalmas formában) a járműtípuson belül található minden, a lehetséges értékek valamennyi csoportja által a II. mellékletben meghatározott műszaki konfiguráció szükséges adatait, amelyek a jármű műszakilag megengedett össztömegének megfelelő értékeit, a tengelyek és tengelycsoportok műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterhelését, a műszakilag megengedett legnagyobb vontatmánytömeget és a járműszerelvény műszakilag megengedett össztömegét tartalmazzák.

7.4.1.2.

Megfelelő számítások segítségével meg kell határozni, hogy a típuson belül minden műszaki konfiguráció teljesíti-e az alábbi követelményeket. Ennek érdekében a számításokat a legkedvezőtlenebb esetekre lehet korlátozni.

7.4.1.3. A következőkben M, mi, μj, TM és MC a következő paramétereket jelölik, amelyeknek teljesíteniük kell a 7.4. pont követelményeit:

M

=

a jármű műszakilag megengedett össztömege,

mi

=

a műszakilag megengedett tengelyterhelés "i" indexszel, amelyben "i" 1 és a jármű tengelyszámának összessége között változhat,

μj

=

az egyes tengely vagy a tengelycsoport műszakilag megengedett terhelése "j" indexszel, amelyben "j" 1 és az egyes tengelyek és tengelycsoportok számának összessége között változhat,

TM

=

a műszakilag megengedett vontatmánytömeg, és

MC

=

a járműszerelvény műszakilag megengedett össztömege.

7.4.1.4.

Egyes tengely esetében, amely tengelyként az "i" indexet, tengelycsoportként a "j" indexet kapja meg, a meghatározás szerint mi = μj.

7.4.1.5.

Terhelésátcsoportosító tengelyekkel szerelt járművek számításakor a tengelyrugózást rendes meneti állásba kell kapcsolni. Felemelhető tengelyekkel szerelt járműveknél számításokat leeresztett tengelyekkel kell végezni.

7.4.1.6.

Tengelycsoportok esetében a gyártónak meg kell adnia, hogy a tengelycsoportra ható összterhelés milyen törvényszerűség szerint van elosztva az egyes tengelyek között (pl. terheléselosztási képlet megadása vagy terheléselosztási diagram bemutatása révén).

7.4.1.7.

Félpótkocsik és középtengelyes pótkocsik esetében a számítások alapját a "O"-tengely mint összekapcsolási pont képezi, és az mo és μo megfelelő tömegek a meghatározás szerint a pótkocsi összekapcsolási pontján műszakilag megengedett terhelésnek minősülnek.

7.4.2.1.

Az mi tengelyterhelések összege nem lehet kisebb az M tömegnél.

7.4.2.2.

Egyetlen "j" indexű tengelycsoportnál sem lehet a tengelycsoport tengelyeinek mi tengelyterhelési összege kisebb, mint a μj tengelyterhelés. Ezenkívül egyetlen mi tengelyterhelés sem lehet kisebb, mint a μj "i" tengelyre eső része, amelyet e tengelycsoport tengelyterhelés-elosztási törvénye határoz meg.

7.4.2.3.

A μj tengelyterhelések összege nem lehet kisebb az M tömegnél.

7.4.2.4.

A tömeg, menetkész állapotban, 75 kg-nak megfelelő tömeggel növelve, megszorozva az utasok számával és növelve az összekapcsolási ponton műszakilag megengedett legnagyobb terheléssel nem lehet nagyobb, mint az M tömeg.

7.4.2.5. Ha a jármű az M tömegéig van terhelve bármelyik, a 7.4.2.5.1. vagy a 7.4.2.5.2. pontban leírt helyzet szerint, az "i" tengely terhelésének megfelelő tömeg azon a tengelyen nem lehet nagyobb az Mi tömegnél, és a "j" szóló tengely vagy tengelycsoport terhelésének megfelelő tömeg nem lépheti túl a μj tömeget.

7.4.2.5.1.

Egyenletesen elosztott tömeg a menetkész jármű minden egyes utasülésének 75 kg-os tömeggel történő terhelését jelenti annak M tömegéig, egyenletesen elosztott rakománnyal az áruszállítás céljaira kialakított területen.

7.4.2.5.2.

Különleges tömegelosztás (nem egyenletes terhelés) esetén a gyártónak közölnie kell a rakomány és/vagy a felépítmény és/vagy a berendezés vagy belső kialakítás tömegközéppontjának különleges, megengedett lehetséges helyzetét (például 0,50-1,30 méterrel a mellső hátsótengely előtt), menetkész és minden utasülésen elhelyezett 75 kg-mal, annak M. tömegéig terhelt járműnél.

7.4.2.6.

Ha az N kategóriába tartozó jármű az M tömeggel van terhelve, hátsó tengelyét ("n"-nel jelölve a tengelyt), illetve hátsó tengelycsoportját pedig mn vagy μq terhelés terheli, akkor a kormányzott tengely, illetve tengelycsoport terhelése nem lehet kisebb, mint az M tömeg 20 %-a.

7.4.2.7.

MC nem lehet nagyobb, mint M és TM együttesen.

7.4.3.1.

A 7.4.2.1., 7.4.2.2., 7.4.2.3. és 7.4.2.7. pont követelményeit kell alkalmazni.

7.4.3.2.

A jármű menetkész tömege nem lépheti túl az M tömeget, hozzáadva az ülő és álló utasok számával megszorzott Q tömeget, hozzáadva a 7.4.3.3.1. pontban meghatározott WP, B és BX tömegeket, hozzáadva a műszakilag megengedett legnagyobb tömeget a kapcsolási ponton,ha a kapcsolóberendezést a gyártó szerelte fel.

7.4.3.3. Ha a nem teljes jármű a 7.4.2.5.1.2. pont feltételei szerint M tömeggel van terhelve, vagy ha a teljes vagy befejezett jármű menetkész állapotban a 7.4.3.3.1 pont alapján van terhelve, akkor az egyes tengelyre nehezedő terhelésnek megfelelő tömeg nem lehet nagyobb, mint az mi tengelyterhelés, és az egyes tengelyre vagy tengelycsoportra nehezedő terhelésnek megfelelő tömegek nem lehetnek nagyobbak, mint e tengelycsoport μj tengelyterhelése. Ezenkívül a hajtott tengelyre nehezedő terhelésnek megfelelő tömeg vagy a hajtott tengelyekre nehezedő terheknek megfelelő tömegek összegének az M tömegnek legalább 25 %-át ki kell tenniük.

7.4.3.3.1. A menetkész jármű terhelése: Q tömeg, amely megfelel a P számú ülő utasok tömegének; az S1,az álló utasok számára rendelkezésre álló felületen egyenletesen elosztott Q tömeg, ami megfelel az S. számú álló utasok tömegének; amennyiben szükséges a WP tömeg egyenletesen elosztva a kerekesszékek számára rendelkezésre álló helyen; a B-vel egyenlő tömeg (kg-ban) egyenletesen elosztva a csomagtartóban; a BX-szel egyenlő tömeg (kg-ban), egyenletesen elosztva a tető csomagszállításra kialakított felületén, ahol: P az ülőhelyek száma. S1 az álló utasok rendelkezésre álló terület. A III. vagy a B osztályba tartozó járműveknél S1 = 0. A gyártó által megadott SP nem lehet nagyobb, mint S1/Ssp, ahol Ssp az alábbi táblázatban megadott, egy álló utas számára rendelkezésre álló hagyományos terület. WP (kg) egyenlő a kerekesszékek számára rendelkezésre álló helyek száma szorozva a kerekesszék és használója tömegét képező 250 kg-mal. A gyártó által megadott B (kg) értékének legalább 100 x V-nek kell le. Ez magában foglalja a csomagtereket, vagy azokat a rekeszeket, amelyeket a jármű külső részére lehet felerősíteni. V a csomagtér teljes térfogata m3-ben. I vagy A osztályú járművek jóváhagyásakor a csak kívülről hozzáférhető csomagterek térfogatát nem kell figyelembe venni. A gyártó által megadott BX értéke legalább 75 kg/m3 legyen. Emeletes járműveknél nem kell a tetőt csomagszállításra alkalmassá tenni és ezért az emeletes járműveknél a BX értékének O-nak kell lennie. Q és S sp értéket az alábbi táblázat határozza meg: Jármű osztály egy utas Q. tömege (kg) Ssp (m2/utas) egy utas részére rendelkezésre álló hagyományos tér I. és A. osztály 68 0,125 II. osztály 71 (1) 0,15 III. és B. osztály 71 (1) nincs (1) Beleértve a 3 kg kézipoggyászt.

7.4.3.3.2. Olyan járművek esetében, amelyeknél változtatható az ülőhelyek száma, az álló utasok rendelkezésre álló terület (S1) és/vagy amelyek kerekesszékek szállítására vannak kialakítva, a 7.4.3.2. és 7.4.3.3. pont követelményeit valamennyi alábbi feltétel esetére meg kell határozni.

7.4.3.3.2.1.

Valamennyi lehetséges ülést elfoglalva, majd felhasználva a maradék területet az álló utasok számára (a gyártó által megadott álló utas férőhely-kapacitásig, ha volt annyi utas) és - ha még marad terület - bármelyik kerekesszék helyet elfoglalva.

7.4.3.3.2.2.

Valamennyi lehetséges állóhelyet elfoglalva (a gyártó által megadott álló utas férőhely-kapacitásig), majd a maradék ülő utasok számára rendelkezésre álló ülőhelyet elfoglalva és - ha még marad terület - bármelyik kerekesszék helyét elfoglalva.

7.4.3.3.2.3.

Valamennyi lehetséges kerekesszék helyét elfoglalva, majd felhasználva a maradék területet az álló utasok számára (a gyártó által megadott álló utas férőhely-kapacitásig, ha volt annyi utas) és azután valamennyi felhasználható maradék ülést elfoglalva.

7.4.3.4. Ha a jármű a 7.4.3.3.1. pont szerinti menetkész vagy terhelt állapotú, a mellső tengelyen vagy tengelycsoporton ható terhelésnek megfelelő tömeg nem lehet kevesebb, mint a menetkész vagy "M" műszakilag megengedett legnagyobb terhelésű jármű tömegének az alábbi táblázatban megadott százaléka: I. és A osztály II. osztály III. és B osztály szóló csuklós szóló csuklós szóló csuklós 20 20 25 (1) 20 25 (1) 20 (1) Ezt az értéket 20 %-ra kell csökkenteni háromtengelyes II. és III. osztályú járműveknél, amelyek két kormányzott tengellyel rendelkeznek.

7.4.3.5.

Ha a járművet több mint egy osztályra hagynak jóvá, a 7.4.3.2. és 7.4.3.3. pontokat mindegyik osztályra alkalmazzák.

7.5.1.

A műszaki szolgálatnak meg kell vizsgálnia, hogy a teljes vagy befejezett jármű, illetve nyeregszerkezet nélküli nyerges vontató a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően terepjáróként van-e besorolva.

7.5.2.

Egyéb nem teljes járművek esetében ezt a vizsgálatot csak a gyártó kérésére kell elvégezni.

7.6.1.

Minden gépjárműnek és félpótkocsinak képesnek kell lennie arra, hogy két, 12,50 m, illetve 5,30 m sugarú koncentrikus kör által határolt gyűrűfelületen belül maradva mindkét irányban meg tudjon tenni egy teljes, 360 °-os körívet anélkül, hogy a jármű legszélső pontjai (a járműszélességről szóló 2.4.2. pontban megnevezett kiálló részek kivételével) túlnyúlnának e körök kerületén.

Felemelhető tengelyes gépjárműveknél és nyerges félpótkocsiknál (lásd a 2.14. pontot) ez a követelmény szintén vonatkozik a felemelhető tengelyre/tengelyekre, azok felemelt helyzetében, vagy a terhelhető tengelyre/tengelyekre, azok terheletlen állapotában. Indulást segítőknek, mint a IV. melléklet 3.5. pontjának követelményeit teljesítő felemelhető tengelyeknek nem kell teljesíteni ezeket a követelményeket.

A fent említett követelmények betartását a következőképpen kell vizsgálni:

7.6.1.1. Gépjárművek

A gépjármű legkülső pontját a külső kör mentén vezetik (lásd az "A" ábrát).

7.6.1.2. Félpótkocsik

Egy félpótkocsi akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 7.6.1. pont követelményeinek, ha tengelytávja nem nagyobb, mint:

ahol L a félpótkocsi szélessége, a tengelytáv pedig e pont értelmében a félpótkocsi királycsapja és a nem kormányzott tengelyegység középvonala közti távolság; ha egy vagy több tengelyegység felemelhető (2.14. pont), akkor a felemelt vagy lesüllyesztett tengellyel (tengelyekkel) vett tengelytáv közül mindig a nagyobb tengelytávot kell figyelembe venni. Kétes esetekben a jóváhagyó hatóság a 7.6.1. pontnak megfelelően vizsgálatot kérhet.

7.6.2. N kategóriájú járművek további követelményei

Amennyiben a jármű álló helyzetű és kormányzott kerekei olyan irányban vannak, hogy a jármű elmozdulása esetén annak legkülső mellső pontja egy 12,50 m sugarú kört írna le, meg kell határozni a talajon jelölt vonallal egy, a jármű oldalát érintő olyan függőleges síkot, amely a körhöz viszonyítva kifelé néz.

Amennyiben a jármű előrefelé halad bármelyik oldalán a 12,50 m sugarú kört követve, bármely része legfeljebb 0,80 m-rel nyúlhat túl a függőleges síkon (lásd a B. ábrát).

Felemelhető tengelyes járműveknél ez a követelményt szintén vonatkozik a felemelhető tengelyre/tengelyekre, azok felemelt helyzetében (a 2.14. pont értelmében). Felemelhető tengelyes felemelt helyzetű, vagy terhelhető tengelyes, terheletlen állapotú N kategóriájú járműveknél a 0,80 m érték helyébe 1,00 m lép.

7.6.3. 2 3 Álló helyzetű járműnél meg kell határozni a jármű oldalát érintő olyan függőleges síkot, amely a körhöz viszonyítva kifelé néz. Csuklós járműnél a két merev részt kell a síkkal vonalba hozni. Amennyiben a jármű az egyenes vonalú mozgással halad a 7.6.1. pontban meghatározott kör alakú területre, bármely része legfeljebb 0,60 m-rel nyúlhat a függőleges síkon kívülre (lásd a C. és D. ábrát). "A" ábra "B" ábra C. ábra D. ábra

R

=

12.5 m

r

=

5,3 m

U

=

legfeljebb 0,6 m

R

=

12.5 m

r

=

5,3 m

U

=

legfeljebb 0,6 m

7.6.4.

A 7.6.1.-7.6.3. pont követelményeinek teljesítését a gyártó kérésére megfelelő, egyenértékű számítással, vagy geometriai igazolással is lehet ellenőrizni.

Ha a gyártó kérésére a nem kormányzott hátsó tengelyekkel rendelkező N kategóriájú járművek ellenőrzésére azok geometriai jellemzői alapján történik: a jármű akkor tekinthető olyannak, mint ami megfelel a fenti 7.6.2. pont követelményeinek,, ha a hátsó kinyúlása legfeljebb a jármű tengelytávjának 60 %-a.

7.6.5.

Nem teljes jármű esetén a gyártónak nyilatkoznia kell azokról a legnagyobb megengedett méretekre vonatkozóan, amelyekre a járművet a 7.6.1.-7.6.3. pontokban meghatározott rendelkezések szerint ellenőrizni kell.

7.8.1.

A középtengelyes pótkocsi vontatására kialakított és 3,5 tonnánál nagyobb műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeget vontató gépjárműnél a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a csatolási ponton legyen egyenlő legalább a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömegének 10 %-ával, vagy 1 000 kg-mal, amelyik ezek közül a kisebb.

7.8.2.

A középtengelyes pótkocsi vontatására kialakított és legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömeget vontató gépjárműnél a műszakilag megengedett legnagyobb tömeg a csatolási ponton legyen egyenlő legalább a műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömegének 4 %-ával, vagy 25 kg-mal, amelyik ezek közül a nagyobb.

7.8.3.

Olyan jármű esetében, amelynek műszakilag megengedett össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát, a gyártónak a használati útmutatásban meg kell adnia a vonószerkezet járművön történő rögzítésének feltételeit.

Ehhez tartozik a műszakilag megengedett legnagyobb függőleges terhelés a jármű összekapcsolási pontján, a vonószerkezet megengedett legnagyobb tömege, a vonószerkezet felerősítési pontjai a járművön és a vonószerkezet megengedett legnagyobb túlnyúlása.

7.11.1. A gyártó kérésére a műszaki szolgálat megvizsgálja hajtott tengely nem légrugós rendszerének légrugós rendszerrel való egyenértékűségét. Adott rugózási rendszer akkor tekinthető légrugós rendszerrel egyenértékűnek, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

7.11.1.1.

A rugózott tömeg hajtott tengely vagy tengelycsoport feletti rövid idejű, kis frekvenciájú, függőleges irányú szabadlengési folyamatának mért frekvenciája és csillapítása teljes terhelésnél nem lépheti túl a 7.11.1.2-7.11.1.5. pontban meghatározott határértékeket.

7.11.1.2.

Minden tengelyt hidraulikus lengéscsillapítóval kell felszerelni. Tengelycsoport esetében a hidraulikus lengéscsillapítókat úgy kell felszerelni, hogy a tengelycsoport lengése a legkisebb legyen.

7.11.1.3.

A Dm középes csillapítási aránynak rendes állapotban, azaz működőképes hidraulikus lengéscsillapítókkal a kritikus csillapításnak több mint 20 %-ának kell lennie.

7.11.1.4.

Hidraulikus lengéscsillapító nélkül, illetve nem működő lengéscsillapítóval a rugózás Dr csillapítási aránya nem lehet nagyobb, mint a Dm 50 %-a.

7.11.1.5.

A rugózott tömeg frekvenciája a hajtott tengely vagy tengelycsoport feletti rövid ideig tartó, függőleges irányú lengésfolyamatnál nem lehet nagyobb 2,0 Hz-nél.

7.11.1.6.

A 7.11.2. pont tartalmazza a rugózás frekvenciának és csillapításának meghatározásait. A 7.11.3 pont a frekvencia- és csillapítási értékek megállapításához szükséges vizsgálati eljárásokat írja le.

7.11.2. A frekvencia és a csillapítás meghatározása

E meghatározás alapja, hogy a hajtott tengely vagy tengelycsoport fölötti M rugózott tömeg (kg) a K newton/méter (N/m) rugómerevségtől és a C newtonmásodperc/per méter (N.s/m) csillapítási együtthatótól függő függőleges erővel terheli az út felületét. Z a rugózott tömeg függőleges elmozdulása. A rugózott tömeg szabadlengésének mozgásegyenlete a következő:

A rugózott tömeg lengésének F frekvenciája (Hz):

A csillapítás kritikus, ha C = Co,

ahol

A csillapítási arány a csillapítási együttható és a kritikus csillapítási együttható hányadosa, C/Co.

A rugózott tömeg rövid idejű, függőleges szabadlengésének kitérése a 2. ábrán bemutatott lecsengő szinuszgörbe alakú. A frekvencia az összes lengési ciklus lejátszódásához szükséges idő méréséből számítható. A csillapítás az egymást követő, azonos irányú amplitúdók méréséből határozható meg. Ha két egymást követő lengési ciklus amplitúdója A1 és A2, akkor a D csillapítási arány egyenlete a következő:

ahol "ln" a természetes logaritmus.

7.11.3. A vizsgálat menete

A hidraulikus lengéscsillapítóval szerelt futómű a Dm csillapítási arányának, az eltávolított lengéscsillapító esetében adódó Dr csillapítási aránynak, valamint a rugózás F frekvenciájának meghatározásához a terhelt járműnek vagy

a) kis sebességgel (5±1 km/h) át kell haladnia egy, az 1. ábra szerinti profilú 80 mm magasságú küszöbön; a frekvencia és a csillapítás meghatározásához azt a rövid idejű lengést kell vizsgálni, amely akkor keletkezik, miután a hajtott tengely kerekei lehajtottak a küszöbről; vagy

b) a járművet az alvázánál fogva le kell húzni úgy, hogy a hajtott tengelyre nehezedő terhelés a legnagyobb statikus érték másfélszeresét tegye ki. Ezután a jármű lehúzását hirtelen megszüntetik, és az ekkor kialakuló lengést vizsgálják; vagy

c) a járművet az alvázánál fogva fel kell emelni annyira, hogy a rugózott tömeg a hajtott tengely fölött 80 mm-rel megemelkedjen. Ezután a járműre ható emelőerőt hirtelen meg kell szüntetni, és az ekkor kialakuló lengést kell vizsgálni; vagy

d) a járművet egyéb vizsgálati eljárásnak kell alávetni, amennyiben a gyártó a műszaki szolgálat számára igazolni tudja, hogy ezek az eljárások a fentiekkel egyenértékűek.

A járművön a hajtott tengely és az alváz közé, a tengely fölé függőlegesen lengésregisztráló készüléket kell felszerelni. Az első és a második összenyomás irányú amplitúdó közti időintervallum alapján meghatározható a csillapítási arány. Kettős hajtott tengelyek esetében mindegyik hajtott tengely és az alváz közé, a hajtott tengelyek fölé függőlegesen kell lengésregisztráló készülékeket elhelyezni.

A gumiabroncsok nyomását a vizsgált jármű tömegének megfelelő, a gyártó által ajánlott értékre kell beállítani.

A rugózás egyenértékűségének vizsgálatakor a tengelyt vagy tengelycsoportot a műszakilag megengedett legnagyobb terheléssel kell terhelni; kisebb tengelyterhelésnél a rugózás egyenértékűsége feltételezhető.

1. Ábra

Küszöb a rugózás vizsgálatához

2. Ábra

Rövid idejű, csillapodó szabadlengés

II. MELLÉKLET

...SZÁMÚ ADATKÖZLŐ LAP

a 70/156/EGK tanácsi irányelv I. melléklete szerinti, a gépjárművek és pótkocsjaik egyes kategóriáinak tömegére és méreteire vonatkozó EK-típusjóváhagyás tekintetében

(Az Európai Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelve)

III. MELLÉKLET

MINTA

Legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm)

JÁRMŰTÍPUSOK EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNYA

(jármű)

Függelék

a... számú EK-típusbizonyítványhoz

gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak a 97/27/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyásával kapcsolatosan

IV. melléklet

E melléklet a tagállamokban "megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeg" meghatározásának a 4. cikkben említett egységes eljárását, valamint az 5. cikk által meghatározott, a terhelésátcsoportosító tengelyekkel és a felemelhető tengelyekkel kapcsolatos egységes műszaki követelmények leírását tartalmazza.

1. Fogalommeghatározások

A 4. cikk módosításáig, amelynek célja a megengedett legnagyobb tömegek harmonizált értékeinek bevezetése, az alább felsorolt meghatározások alkalmazandók. E melléklet alkalmazásában:

1.0.

"Oszthatatlan rakomány": olyan rakomány, amely közúti fuvarozás céljából, aránytalan költségráfordítás vagy sérülés kockázata nélkül nem osztható két vagy több részre, és amely tömege vagy méretei miatt nem fuvarozható olyan járművön, amelynek tömeg- és méretadatai az adott tagállamban érvényes, megengedett legnagyobb értékeknek megfelelnek.

1.1. "A terhelt jármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömege": a jármű terhelt állapotban lévő legnagyobb tömege, amellyel adott tagállamban a gyártó kérelmére a járművet nyilvántartásba vehetik, illetve forgalomba helyezhetik.

1.1.1.

A járműtípus minden műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapján megadott lehetséges értékek egy csoportja határoz meg, a jármű gyártója a típusjóváhagyás időpontjában ezen irányelv értelmében több, a terhelt járműre vonatkozó tervezett megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeget is megadhat, úgy, hogy ezeket a jóváhagyó hatóság, mindenekelőtt a 2. pont követelményei alapján megvizsgálhassa.

1.1.2.

A tagállamok hatóságai a saját országukra érvényes módon határozzák meg a terhelt járműre vonatkozó megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeget, a következő alapelveknek megfelelően:

- a meghatározásnak megfelelően a járműtípus adott műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapjában megadott lehetséges értékek egy csoportja határoz meg, csak egyetlen, a terhelt jármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegére vonatkozó érték rendelhető hozzá,

- a terhelt jármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömege az a legnagyobb tömeg, mely kisebb vagy egyenlő, mint a műszakilag megengedett össztömeg és a tagállamban érvényes, megengedett legnagyobb járműtömeg (vagy a gyártó által kérelmezett és a tagállam hatósága által engedélyezett kisebb tömeg), amely megfelel a 2. pont követelményeinek.

Ez nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy oszthatatlan rakományok vagy bizonyos nemzeti szállítási műveletek részére, ha ez nem befolyásolja jelentősen a nemzetközi fuvarozási szektoron belüli versenyt, a jármű műszakilag megengedett össztömegére vonatkozó előírások betartásával nagyobb tömeget is engedélyezhessenek.

1.1.3.

A 70/156/EGK irányelv IV. mellékletében felsorolt külön irányelvek alkalmazásával a tagállamok előírhatják, hogy a jármű feleljen meg az irányelvek járműkategóriára vonatkozó meghatározásainak, amely a járműkategória a 70/156/EGK irányelv IV. melléklete szerint a terhelt jármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegének tényleges értékhez, középtengelyes pótkocsik és félpótkocsik esetében pedig a tengelyterhelésnek megfelelő tömeg tényleges értékéhez van hozzárendelve, amikor a terhelt jármű a megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegével van terhelve.

1.1.4.

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a terhelt jármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömege ne függjön a felszerelt gumiabroncsoktól.

1.2. "A tengely tagállamon belüli megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelése": a tagállam hatóságai által megadott, terhelt tengelyre ható legnagyobb terhelés, amellyel a jármű a gyártó kérelmére az adott tagállamban nyilvántartásba vehető, illetve forgalomba helyezhető.

1.2.1.

A járműtípus minden műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapján megadott lehetséges értékek egy csoportja határoz meg, a járműgyártó a típusjóváhagyás időpontjában, ezen irányelv értelmében több tervezett megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelést is megadhat, úgy, hogy ezeket a jóváhagyó hatóság, mindenekelőtt a 2. pont követelményei alapján, megvizsgálhassa.

1.2.2.

A tagállamok hatóságai a saját országukra érvényes módon határozzák meg az egy tengelyre vonatkozó megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelést, a következő alapelveknek megfelelően:

- a meghatározásnak megfelelően, a járműtípus adott műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapjában megadott lehetséges értékek adatcsoportja határoz meg, minden tengelyhez csak egyetlen megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelésre vonatkozó érték rendelhető hozzá,

- egy tengely megengedett legnagyobb nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelése az a legnagyobb terhelés, amely kisebb vagy egyenlő, mint a műszakilag megengedett legnagyobb tengelyterhelés és az e tagállamban érvényes, erre a tengelyre vonatkozó megengedett tengelyterhelés (vagy a gyártó által kérelmezett és a tagállam hatósága által engedélyezett kisebb tengelyterhelés), amely megfelel a 2. pont követelményeinek.

Ez nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy oszthatatlan rakományok vagy bizonyos nemzeti szállítási műveletek részére, ha ez nem befolyásolja jelentősen a nemzetközi fuvarozási szektoron belüli versenyt, a tengely műszakilag megengedett tengelyterhelésére vonatkozó előírások betartásával nagyobb tengelyterhelést is engedélyezhessenek.

1.2.3.

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tengelyterhelés ne függjön a felszerelt gumiabroncsoktól.

1.3. "Egy tengelycsoport adott tagállamon belüli megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelése": a tagállam hatóságai által megadott, terhelt tengelycsoportra ható legnagyobb terhelés, amellyel a jármű gyártójának kérelmére a tagállamban nyilvántartásba vehető, illetve forgalomba helyezhető.

1.3.1.

A járműtípus minden műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapján megadott lehetséges értékek egy csoportja határoz meg, a járműgyártó a típusjóváhagyás időpontjában, ezen irányelv értelmében több tervezett megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tengelyterhelést is megadhat a tengelycsoportra vonatkozóan úgy, hogy ezeket a jóváhagyó hatóság, mindenekelőtt a 2. pont követelményei alapján megvizsgálhassa.

1.3.2.

A tagállamok hatóságai a saját országukra érvényes módon határozzák meg a tengelycsoportra vonatkozó megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelést, a következő alapelveknek megfelelően:

- a meghatározásnak megfelelően, a járműtípus adott műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapjában megadott lehetséges értékek adatcsoportja határoz meg, minden tengelycsoporthoz csak egyetlen megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelésre vonatkozó érték rendelhető hozzá,

- a tengelycsoport megengedett legnagyobb nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelése az a legnagyobb terhelés, amely kisebb vagy egyenlő, mint a tengelycsoport műszakilag megengedett legnagyobb terhelése és a tagállamban érvényes, erre a tengelycsoportra vonatkozó megengedett legnagyobb tengelyterhelés (vagy a gyártó által kérelmezett és a tagállam hatósága által engedélyezett kisebb tengelyterhelés), amely megfelel a 2. pont követelményeinek.

Ez nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy oszthatatlan rakományok, vagy bizonyos nemzeti szállítási műveletek részére, ha ez nem befolyásolja jelentősen a nemzetközi fuvarozási ágazaton belüli versenyt, a tengelycsoport műszakilag megengedett tengelyterhelésére vonatkozó előírások betartásával nagyobb tengelyterhelést is engedélyezhessenek.

1.4. "A jármű adott tagállamon belüli megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömege": az a tagállam hatóságai által megadott legnagyobb tömeg, amelyet a gépjármű vontathat, és amellyel a jármű gyártójának kérelmére a tagállamban nyilvántartásba vehető, illetve forgalomba helyezhető.

1.4.1.

A járműtípus minden műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapján megadott lehetséges értékek egy csoportja határoz meg, a járműgyártó a típusjóváhagyás időpontjában, ezen irányelv értelmében több tervezett megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömeget is megadhat úgy, hogy ezeket a jóváhagyó hatóság, mindenekelőtt a 2. pont követelményei alapján megvizsgálhassa.

1.4.2.

A tagállamok hatóságai a saját országukra érvényes módon határozzák meg az adott járműre vonatkozó megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömeget, a következő alapelveknek megfelelően:

- a meghatározásnak megfelelően, a járműtípus adott műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapjában megadott lehetséges értékek adatcsoportja határoz meg, csak egyetlen megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömegre vonatkozó érték rendelhető hozzá,

- a megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömeg az a legnagyobb tömeg, amely kisebb vagy egyenlő, mint a műszakilag megengedett legnagyobb vontatmánytömeg és a tagállamban érvényes megengedett vontatmánytömeg (vagy a gyártó által kérelmezett és a tagállam hatósága által engedélyezett kisebb tömeg), amely megfelel a 2. pont követelményeinek.

Ez nem érinti a tagállamok lehetőségét, hogy oszthatatlan rakományok vagy bizonyos nemzeti szállítási műveletek részére, ha ez nem befolyásolja jelentősen a nemzetközi fuvarozási szektoron belüli versenyt, a műszakilag megengedett legnagyobb vontatmánytömegre a vonatkozó előírások betartásával nagyobb vontatmánytömeget is engedélyezhessenek.

1.5. "Terhelt járműszerelvény adott tagállamon belüli megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömege": a tagállam hatóságai által megadott legnagyobb tömeg, amellyel a járműszerelvény a járműgyártó kérelmére a tagállamban nyilvántartásba vehető, illetve forgalomba helyezhető.

1.5.1.

A járműtípus minden műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapján megadott lehetséges értékek adatcsoportja határoz meg, a járműgyártó a típusjóváhagyás időpontjában, ezen irányelv értelmében több tervezett megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeget is megadhat a járműszerelvényre vonatkozóan úgy, hogy ezeket a jóváhagyó hatóság, mindenekelőtt a 2. pont követelményei alapján, megvizsgálhassa.

1.5.2.

A tagállamok hatóságai a saját országukra érvényes módon határozzák meg a terhelt járműszerelvényre vonatkozó megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömeget, a következő alapelveknek megfelelően:

- a meghatározásnak megfelelően a járműtípus adott műszaki konfigurációjához, amelyet a II. melléklet adatközlő lapjában megadott lehetséges értékek adatcsoportja határoz meg, csak egyetlen érték rendelhető, amely a terhelt járműszerelvény megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegére vonatkozik. A államban érvényes gyakorlatnak megfelelően azonban a terhelt járműszerelvény megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömege a járműszerelvény előirányzott tengelyeinek számától függően különböző lehet, és függhet az előirányzott járműszerelvény egyéb jellemzőitől is, mint például az előirányzott szállítási módtól (pl.: ISO 40 láb hosszú konténer kombinált forgalomban stb.),

- a terhelt járműszerelvény megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömege az a legnagyobb tömeg, amely kisebb vagy egyenlő, mint a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg és a tagállamban érvényes, megengedett járműtömeg (vagy a gyártó által kérelmezett és a tagállam hatósága által engedélyezett kisebb tömeg), amely megfelel a 2. pont követelményeinek.

Ez nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy oszthatatlan rakományok, vagy bizonyos nemzeti szállítási műveletek részére, ha ez nem befolyásolja jelentősen a nemzetközi fuvarozási szektoron belüli versenyt, a járműszerelvény műszakilag megengedett össztömegére vonatkozó előírások betartásával nagyobb tömeget is engedélyezhessenek.

2. A megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegek, illetve terhelések meghatározása

2.1.

A tagállamok hatóságai által megengedett különböző nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegek, illetve terhelések megállapítására az I. melléklet 7.4. pontjának meghatározásai alkalmazandóak. E pont M, mi, μi, TM és MC jelölései a terhelt állapotban lévő jármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési tömegét, a tengelyek megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelését "i" indexszel az egyes tengelyre, "j" indexszel pedig a tengelycsoportra vonatkozóan a megengedett legnagyobb nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömeget, illetve a terhelt járműszerelvény megengedett legnagyobb tömegét jelölik.

2.2. A gépjármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömegének meghatározása:

2.2.1.

Pótkocsi vontatására alkalmas gépjármű megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömegére, függetlenül attól, hogy vontatóról van-e szó, a következőkben felsoroltak közül a legkisebb érték érvényes:

a) a műszakilag megengedett vontatmánytömeg, amely a jármű konstrukcióján és teljesítményén és/vagy a mechanikus vonószerkezet szilárdságán alapszik;

b) azoknál a járműveknél, amelyek kizárólag üzemi fék nélküli pótkocsik vontatására alkalmasak: a menetkész jármű tömegének a fele, de legfeljebb 0,750 tonna;

c) kizárólag ráfutófékes pótkocsik vontatására tervezett, legfeljebb 3,5 t legnagyobb tömegű járművek: a jármű forgalomba helyezési/üzemeltetési megengedett tömege, vagy terepjáró járműveknél (lásd az I. melléklet 7.5. pontját) legfeljebb 3,5 t-nál ennek a tömegnek az 1,5-szerese;

d) 3,5 tonnánál nagyobb tömegű járműveknél, amelyek kizárólag ráfutófékkel rendelkező pótkocsik vontatására alkalmasak: 3,5 tonna;

e) pótkocsik vontatására tervezett járművek, kivéve a félpótkocsikat, folyamatos fékrendszerrel: a jármű forgalomba helyezési/üzemeltetési megengedett legnagyobb tömegének az 1,5-szerese.

Az 1.4. ponttól eltérően az olyan járművekre, amelyek több mint egy, a b), c), d) és e) pontokban meghatározott pótkocsitípus vontatására alkalmasak, a járműtípus minden műszaki konfigurációjára legfeljebb három, eltérő megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési vontatmánytömeg határozható meg, amelyek a gépjármű fékcsatlakozásának jellegéhez igazodnak: egy az üzemi fék nélküli pótkocsikra, egy a ráfutófékkel felszerelt pótkocsikra és egy az átmenő fékkel felszerelt pótkocsikra vonatkozóan. Ezek a tömegek a b), c), d) illetve e) pontnak megfelelően kerülnek meghatározásra.

A gyártó kérésére a tagállamok elfogadhatnak a fenti módon meghatározott tömegeknél kisebb értékeket is.

3. A felemelhető vagy terhelésátcsoportosító tengelyek járműveken történő alkalmazásával kapcsolatos műszaki követelmények (I. melléklet 2.14-2.16. pont)

3.1.

A járműveken több felemelhető vagy terhelésátcsoportosító tengely megengedett.

3.2.

Olyan járműveknél, melyek egy vagy több felemelhető vagy terhelésátcsoportosító tengellyel (I. melléklet 2.14-2.16. pont) vannak felszerelve, biztosítani kell, hogy a tengelyek és tengelycsoportok megengedett nyilvántartásba vételi/forgalomba helyezési terhelése menet közben - kivéve a 3.5. pontban említett üzemeltetési körülményeket - ne kerüljön túllépésre. A felemelhető vagy terhelhető tengelyt le kell engedni a talajra, vagy automatikusan terhelődnie kell, ha a csoport legközelebbi tengelye/tengelyei vagy a gépjármű mellső tengelye a forgalomba helyezési/üzembentartási legnagyobb megengedett tömegéig/tömegükig terhelt/terheltek.

3.4.

A járművön az irányelv alapján felszerelt emelőberendezéseket, valamint üzemeltetésükhöz szükséges rendszereket úgy kell kialakítani és beépíteni, hogy védve legyenek a szakszerűtlen használattól és szakszerűtlen beavatkozásoktól.

3.5. A gépjárművek síkos úton történő elindulásával kapcsolatosan támasztott követelmények

3.5.1.

A 3.2 ponttól eltérően, a gépjárművek vagy járműszerelvények síkos úton történő indulásának megkönnyítése és a megfelelő abroncstapadás növelése érdekében a gépjármű vagy félpótkocsi felemelhető vagy terhelésátcsoportosító tengelyét is működésbe hozhatja az emelőberendezés azért, hogy a gépjármű hajtott tengelyére nehezedő terhelés megnövekedjék; mindazonáltal a következő feltételeket figyelembe kell venni:

- a jármű minden egyes tengelyére nehezedő tengelyterhelés legfeljebb 30 %-kal lehet nagyobb, mint a tagállamban érvényes mindenkori megengedett tengelyterhelés, amennyiben ezáltal nem lépi túl a gyártó által erre a különleges esetre megadott értéket,

- az első tengelyen megmaradó tengelyterhelésnek megfelelő tömegnek nagyobbnak kell maradnia, mint nulla (ez azt jelenti, hogy hátulra hosszan kinyúló, terhelhető hátsó tengellyel felszerelt járművek nem billenhetnek hátra),

- a felemelhető, illetve a terhelésátcsoportosító tengelyt csak speciális vezérlőberendezéssel szabad működtetni,

- miután a gépjármű elindult és mielőtt elérné a 30 km/ó sebességet, a tengelyt ismét automatikusan le kell engedni a talajra, vagy újra megterhelni.

( 1 ) HL C 230., 1991.9.4., 46. o.

( 2 ) HL C 49., 1992.2.24., 5. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1992. február 12-i állásfoglalása (HL C 67., 1992.3.16., 81. o.), a Tanács 1996. november 28-i közös álláspontja (HL C 41., 1997.2.10.), az Európai Parlament 1997. április 9-i határozata (HL C 132., 1997.4.28.) és a Tanács 1997. május 21-i határozata.

( 4 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 96/79/EK irányelvvel módosított irányelv (HL L 18., 1997.1.21., 7. o.).

( 5 ) HL L 235., 1996.9.17., 59. o.

( 6 ) HL L 202., 1971.9.6., 37. o. A legutóbb a 91/422/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 233., 1991.8.22., 21. o.).

( 7 ) HL L 133., 1970.6.18., 10. o. A legutóbb a 92/62/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 199., 1992.7.18.).

( 8 ) HL L 24., 1976.1.30., 1. o. A legutóbb a 78/50/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 155., 1978.6.13., 31. o.).

( 9 ) HL L 103., 1991.4.23., 5. o.

( 10 ) HL L 129., 1992.5.14., 1. o. A legutóbb a 95/48/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv (HL L 233., 1995.9.30., 73. o.).

( 11 ) HL L 375., 1980.12.31., 46. o.