BH 2014.10.310 A társaság visszahívott ügyvezetőjét nemcsak az erről döntő határozattal szemben illeti meg a keresetindítás joga, hanem az ugyanazon a napon, ugyanazon okból törvénysértően meghozottnak tartott határozattal szemben is. Önmagában az a tény, hogy a határozatok bevezető része utal az írásbeli határozathozatal szabályaira, de nem írásbeli határozathozatalra került sor, hanem a szabályszerűen összehívott taggyűlésen a társaság mindkét tagja egyhangúan szavazott, nem teszi az adott határozatokat érvénytelenné [2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. §, 46. §, 20. § (3) bek., 147. §].

[1] A keresettel támadott társasági határozatok meghozatala időpontjában az alperes társaságnak két jogi személy tagja volt, míg az ügyvezetői tisztséget a felperes töltötte be. Az alperes társasági szerződése a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve lehetővé tette, hogy a tagok taggyűlés tartása nélkül határozatot hozzanak. Ezen eljárást lényegé­ben az ekkor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően szabályozták.

[2] Az alperes tagjai 2012. július 30-án kelt levelükben a Gt. 49. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással kérték a taggyűlés összehívását. Napirendi pontként az ügyvezető visszahívását, új ügyvezető megválasztását jelölték meg. A felperes a taggyűlést 2012. augusztus 6-áig nem hívta össze.

[3] Az alperes tagjai 2012. augusztus 6-án - utalva a Gt. 147. § (1) bekezdésében írtakra, valamint a társasági szerződés taggyűlés tartása nélküli határozathozatalra vonatkozó szabályaira - határozatokat hoztak. A 02/2012. (08. 06.) számú határozattal felperest azonnali hatállyal visszahívták tisztségéből és új ügyvezetőt választottak. Rögzítették, hogy ezt követően a felperes az alperes képviseletében nem járhat el, köteles valamennyi iratot az új ügyvezetőnek átadni, tevékenységéről írásbeli beszámolót készíteni. A 03/2012. (08. 06.) számú határozat szerint az új ügyvezető a tisztség ellátásáért nem kap díjazást, pontosították az alperes székhelyének címét, és a társasági szerződést módosítva, szerződésminta alkalmazására tértek át. A tagok a határozatokat cégszerűen, tanúk jelenlétében aláírták, és azokat ügyvéd ellenjegyezte.

[4] A határozat meghozatala napján az új ügyvezető átadta a határozatokat a felperesnek.

[5] A felperes 2012. augusztus 7-én 2012. október 5-re összehívta a taggyűlést a tagok által kért napirendi pontok feltüntetésével.

[6] Az ügyvezető személyében bekövetkezett változást a cégbíróság 2012. augusztus 27-én jegyezte be a cégjegyzékbe.

[7] Felperes 2012. szeptember 5-én előterjesztett kereseté­ben az ismertetett két határozat hatályon kívül helyezését kérte. Többek között előadta, az írásbeli határozathozatalt csak az ügyvezető kezdeményezheti, ahogy a taggyűlés összehívását is. A taggyűlés-összehívási kötelezettségének pedig 30 napon belül eleget tett.

[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, a támadott határozatokat a társaság 2 tagja egyhangúlag hozta. Az ügyvezetőt a tagok indokolás nélkül visszahívhatták, új ügyvezetőt választhattak, ezekkel a döntésekkel az ügyvezető hatáskörét nem vonták el. A felperest kereshetőségi jog csak a visszahívásáról döntő határozattal szemben illeti meg, az ezen kívül elhatározottakkal összefüggésben jogi érdekeltsége hiányzik.

[9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kereshetőségi jogát elismerve érdemben úgy foglalt állást, hogy a támadott határozatok taggyűlésen, egyhangú szavazással meghozott határozatoknak minősülnek.

[10] A felperes fellebbezése, az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a támadott határozatokat hatályon kívül helyezte.

[11] Rámutatott, a felperest, mint 2012. augusztus 6-án cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőt, megillette a keresetindítási jog a Gt. 45. § (1) és (2) bekezdése alapján. Az ügyvezető nincs elzárva attól, hogy a visszahívása napján hozott határozatokat megtámadja.

[12] Kifejtette, az írásbeli határozathozatalt az adott kérdésben a Gt., illetve az alperes társasági szerződése lehetővé tette, de annak szigorú formai szabályai voltak, amelyeket nem tartottak be. Az alperes által is következetesen taggyűlés tartása nélküli határozathozatalnak minősített, a Gt. 147. § -ába, illetve 148. § -ába ütköző eljárás során hozták meg a támadott határozatokat. A tagokra is kötelező eljárásrend figyelmen kívül hagyásával elfogadott határozatok nem tekinthetők jogszerűnek. A Pp. 215. § -át megsértve az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen és az ellenkérelmen, amikor a perbeli határozatokat taggyűlésen hozott határozatoknak minősítette. Utalt arra is a másodfokú bíróság, a Pp. 235. § (1) bekezdése nem tette lehetővé, hogy az alperes a Gt. 20. § -ának (3) bekezdésére alapozott, először a fellebbezési eljárás során előadott érvelésének helytállóságát vizsgálja.

[13] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, tartalma szerint az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

[14] Kifejtette, az ítélőtábla tévesen értelmezte a Pp. 3. § (2) bekezdését, a kérelmeket, nyilatkozatokat nem tartalmuk szerint vette figyelembe. A becsatolt 2012. augusztus 6-án kelt határozatokat tartalmazó okiratokban a határozatok taggyűlési határozatként kerültek megnevezésre. A társaság valamennyi tagja jelen volt a határozatok meghozatalakor, azokat egyhangúlag hozták meg, majd írásba foglalták. Nem vitatható ugyanakkor, hogy az okiratokban utalás történik a Gt. 147. § (1) bekezdésében, illetve a társasági szerződés II.1.6. pontjában írtakra.

[15] A kereseti kérelem a társaság támadott határozatainak hatályon kívül helyezésére irányult, míg az ellenkérelem a kereset elutasítására. A Pp. 3. § (2) bekezdését sérti a másodfokú bíróság döntése, mert "a felek jogi minősítése és nem a perbeli tényállás" értelmezése alapján döntött. Az alperes vitatta, hogy a Pp. 235. § (1) bekezdésébe ütközően hivatkozott a csatlakozó fellebbezésében a Gt. 20. § (3) bekezdésére, hiszen új tényt nem állított, új bizonyítékra nem utalt.

[16] Érvelése szerint megsértette a másodfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdésében írtakat is, amikor a tényállást nem a maga összességében értékelte, kiragadott tényállási elemekből téves következtetést vont le. A felperes ügyvezetői tisztségéről nem volt hajlandó lemondani, a taggyűlés összehívása érdekében haladéktalanul nem intézkedett. Ezen körülmények figyelembevételének elmaradása azzal járt, hogy nem jogszerű, nem méltányos és nem igazságos döntés született, amely az Alaptörvény 28. cikkében foglalt alkotmányos rendelkezést is sérti.

[17] Az alperes szerint a jogerős ítélet a Gt. 45. § (2) bekezdésében, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. § (1) bekezdésében írtakba is ütközően jogszabálysértő.

[18] A felperes az új ügyvezető megválasztásával már nem volt a társaság ügyvezetőjének tekinthető, így csak az ügyvezetői tisztségéből történő visszahívásáról döntő határozat tekintetében illette meg perlési jogosultság.