476/B/2003. AB végzés

az Alkotmánybíróság 20/2005. (V. 26.) AB határozatának kiegészítésére, illetve módosítására irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmánybírósági határozat utólagos kiegészítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság 20/2005. (V. 26.) AB határozatának kiegészítésére, illetve módosítására irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

1. Az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság 20/2005. (V. 26.) AB határozatában (alkotmánybírósági ügyszám: 476/B/2003. AB határozat; a továbbiakban: Abh.) megállapította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 360. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét és elrendelte annak a határozat közzététele napjával történő megsemmisítését (határozat 1. pont). Megállapította továbbá, hogy az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztást követett el azzal, hogy nem szabályozta a jogbiztonság és tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően azon esetek körét, amikor a másodfokú eljárásban a fellebbezés elintézésének tanácsülésen van helye (határozat 3. pont). Mindemellett azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekben az indítványozók alkotmányjogi panasz keretében támadták a Be. jelzett rendelkezését, kimondta a Be. 360. § (1) bekezdésére vonatkozó alkalmazási tilalmat is. Ezek közé tartozott a jelen ügy kérelmezőjét érintő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf. 671/2003. szám alatt folyamatban volt ügye is.

2. Jelen ügyben a kérelmező az Abh. kiegészítése, illetve módosítása érdekében fordult az Alkotmánybírósághoz. Beadványa arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság határozat kiegészítése, illetve módosítása keretében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 43. § (3) bekezdése alapján rendelje el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf. 671/2003. számú határozatával lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát. Az alkalmazási tilalom kimondását követően, a Be. 406. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján valóban megindult felülvizsgálati eljárás ugyanis esetében nem vezetett eredményre és nem mentesült az elítéltetés hátrányos következményei alól.

3.1. Az Alkotmánybíróság korábbi 72/B/2004. AB határozatában, figyelembe véve az 1105/D/2004 AB végzés összefoglaló jellegű megállapításait is - hasonló problémakört vizsgálva - a következőket állapította meg:

"Az Alkotmánybíróság főszabályként csak hatályban lévő jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás alapja az alkalmazott, de időközben hatályon kívül helyezett jogszabály alkotmányellenességét állító alkotmányjogi panasz. Ugyanakkor a nem hatályos jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és a jogszabály konkrét esetben való alkalmazhatósága kizárására irányuló alkotmányjogi panasz esetén - az egyéb törvényi feltételek vizsgálata mellett - vizsgálni kell azt is, hogy a nem hatályos jogszabály alkotmányellenessége megállapításának lehet-e az alkotmánysértés kimondásán túlmenő eljárásjogi következménye (898/D/1999. AB határozat, ABK 2007. január, 72.).

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az alkotmányjogi panasz jogorvoslat, ennek következtében biztosítani kell a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. Az Alkotmánybíróság a23/1998. (VI. 9.) AB határozatban megállapította: "az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztást követett el azzal, hogy a büntetőeljáráson kívüli eljárásokban nem szabályozta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága kizárásának eljárásjogi következményeit." (ABH 1998, 182.) A büntető ügyek tekintetében tehát az Alkotmánybíróság nem állapított meg mulasztást, sőt kiemelte, hogy az alkotmányjogi panasz megalapozottsága esetén a következményeket a törvényalkotó az Abtv. 43. § (3) bekezdésében rendezte (ABH 1998, 182, 186.). E szerint az Alkotmánybíróság elrendeli az alkotmányellenes jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alapján jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos következmények alól, és az eljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetőleg intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

Az Alkotmánybíróság az Abtv. 43. §-ának alkotmányosságával összefüggésben a 10/1992. (II. 25.) AB határozatban kifejtette: "A lezárt jogviszonyokba való beavatkozást a törvény csak akkor írja elő, ha azt más, a jogbiztonsággal konkuráló jogállami elv megköveteli. Így az alkotmányos büntetőjog alapelveivel összhangban teszi az Abtv. 43. § (3) bekezdése kötelezővé jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát az elítélt javára. Ez elvileg a jogbiztonság ellen hat. Az ellentmondást az Abtv. úgy oldja fel, hogy a 43. §-nak ez a rendelkezése csak arra az esetre vonatkozik, ha a büntetés hátrányos következményei még fennállnak."(ABH 1992, 72, 75.)

A Be. ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatának ennél szélesebb körben tulajdonít jogerőt feloldó jelentőséget. A 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 43. § (3) bekezdésén alapuló rendelkezése esetében a legfőbb ügyész hivatalból nyújt be felülvizsgálati indítványt [Be. 417. § (2) bekezdés]. Ezen túlmenően a Be. további - bár szoros határidőhöz kötött - felülvizsgálatot tesz lehetővé az Alkotmánybíróság határozatára tekintettel. A határozat közlésétől számított hat hónapon belül felülvizsgálatnak van helye akkor is, ha a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt, azonban a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította [416. § (1) bekezdés f) pont és (2) bekezdés].

Az Alkotmánybíróság határozatán alapuló felülvizsgálati okokkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság EBH 2005. 1299. szám alatt tette közzé jogértelmező elvi határozatát, amelyet az Alkotmánybíróság 20/2005. (V. 26.) AB határozatának 4. pontjában meghatározott, az alkotmányellenesnek ítélt és megsemmisített jogszabály alkalmazási tilalmát kimondó rendelkezése (ABH 2005, 202.) alapján indult eljárásban alakított ki. E szerint: "Az Alkotmánybíróság határozata alapján - egyéb feltételek meglétében - felülvizsgálatnak a büntetőjogi felelősséget vagy a büntetést, illetve az intézkedést érintő büntető anyagi jogszabály alkotmányellenességének a megállapítása esetén van helye." (...)

Az alkotmányjogi panaszok érdemi elbírálása nélkül is megállapítható, hogy a Be. panaszolt rendelkezései alkotmányellenességének megállapítása, illetve az alkalmazási tilalom kimondása nem lenne hatással a konkrét büntető ügyekre. Az indítványozók olyan, már nem hatályos eljárási szabályozás alkotmányosságát kifogásolták, amely nem hozható közvetlen összefüggésbe az elítélt bűnösségének megállapításával, illetve a büntetés-kiszabással. Ennek következtében az Abtv. 43. § (3) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége a büntetőeljárás felülvizsgálatának elrendelésére, illetve az Abtv. 43. § (4) bekezdése alapján a konkrét esetben való alkalmazhatóság kizárására, minek következtében nincs lehetőség a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja szerinti felülvizsgálatra. Az alkotmányjogi panaszok továbbá nem a bűnösség megállapítása alapjául szolgáló büntető anyagi jogszabályt kifogásolták, hanem (...) büntetőeljárási szabályokat." (ABH 2007, 1567, 1581.)

3.2. Az Abh-t követően a az Országgyűlés megalkotta a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LI. törvényt, amelynek 152. § (2) bekezdése - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - módosította a Be. 360. §-át, meghatározva a tanácsülés tartására vonatkozó kritériumokat. Ezzel okafogyottá vált minden olyan kérelem, amely csupán az alkalmazandó eljárási forma megválasztására irányuló hiányos szabályozására alapítja az alkotmányossági vizsgálatot.

Az Abh. alapjául szolgáló ügyekben az indítványozók - így a kérelmező is - kizárólag eljárási jogszabályra, a bíróságok által alkalmazott (alkalmazható) eljárási formát meghatározó 360. § (1) bekezdésére alapították az alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmüket. Arra nem hivatkoztak és ilyen következtetés az ügyben nem is volt levonható, hogy önmagában - az eljárási formának a tisztességes eljárás követelményeinek megfelelő megváltozásából - minden ügyben automatikus bekövetkezne az a kedvező helyzet, amely az Abtv. 43. § (3) bekezdése alkalmazásának feltétele. Éppen ezért az Alkotmánybíróság a határozatában nem erre, hanem a 43. § (4) bekezdésére alapította a konkrét ügyekben az alkalmazási tilalom kimondását (indokolás 9.5. pont.).

Mindebből megállapíthatóan a határozat kijavításának, illetve kiegészítésének az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (1.12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3; a továbbiakban: Ügyrend) 51-52. §-aiban foglalt feltételei nem állnak fenn. A kérelmező ugyanis jelen beadványában olyan tárgykörben kérte az Abh. kijavítását, amely nem része az 51. §-ban rögzített felsorolásnak. A kijavítás feltételei pedig azért nem állnak fenn, mert a kérdésben az Alkotmánybíróság az Abh.-ban érdemben döntött, s kizárólagosan a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárás felülvizsgálatának utólagos elrendelése egyébként sem lehet önálló alkotmányossági vizsgálat tárgya. Ezért a kérelmet az Ügyrend 29. § d) pont utolsó fordulata alapján vissza kellett utasítani.

Budapest, 2010. április 27.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Trócsányi László s. k.

alkotmánybíró