32010R0911[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 911/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011-2013)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 911/2010/EU RENDELETE

(2010. szeptember 22.)

az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti működéséről (2011-2013)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 189. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) 2001. június 15-16-i göteborgi ülésén az Európai Tanács a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiát fogadott el, hogy kölcsönösen erősítse a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szakpolitikákat, és környezeti dimenzióval bővítette a lisszaboni folyamatot.

(2) Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség közötti keretmegállapodás (3) 8. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Európai Űrügynökség miniszteri szintű Tanácsa (a továbbiakban: az Űrtanács) negyedik együttes ülésén és a kapcsolódó tárgyalásokon az európai űrpolitikáról 2007. május 21-én elfogadott állásfoglalásban (4) a Tanács elismerte az űrtevékenységeknek a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégiához történő valódi és esetleges hozzájárulását azáltal, hogy a kialakulóban lévő európai tudásalapú társadalom számára segítő technológiákat és szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzájárulnak az európai kohézióhoz, és hangsúlyozta, hogy a világűr az európai fenntartható fejlődési stratégia jelentős elemét képezi.

(3) Az Űrtanács ötödik együttes ülésén és a kapcsolódó tárgyalásokon az európai űrpolitika előmozdításáról 2008. szeptember 26-án elfogadott állásfoglalás (5) hangsúlyozta, hogy szükség van a megfelelő uniós eszközök és finanszírozási rendszerek kialakítására, figyelembe véve az űrszektor sajátosságait, az annak általános és ipari versenyképessége megerősítésére való igényt, valamint egy kiegyensúlyozott ipari struktúra szükségességét; továbbá lehetővé kell tenni az Európa és polgárai előnyét szolgáló, a világűrrel összefüggő kutatással és a világűrbe telepített alkalmazások fenntartható működtetésével kapcsolatos, megfelelő hosszú távú uniós beruházást, különösen a világűrrel kapcsolatos valamennyi politikai következménynek a következő pénzügyi terv keretén belül való megvizsgálása révén.

(4) Az Európai Parlament "Az európai űrpolitika: Európa és a világűr" című 2008. november 20-i állásfoglalásában (6) hangsúlyozta, hogy megfelelő uniós eszközöket és finanszírozási rendszereket kell találni az európai űrpolitika számára az Európai Közösség hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja (2007-2013) (a továbbiakban: a hetedik keretprogram) előirányzatainak kiegészítésére, hogy a különböző gazdasági szereplők közép- és hosszú távon meg tudják tervezni tevékenységeiket, valamint rámutatott, hogy a következő pénzügyi keretnek figyelembe kell vennie olyan megfelelő uniós eszközöket és támogatási rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az űrkutatással kapcsolatos, valamint az Európát és polgárait szolgáló, a világűrbe telepített fenntartható alkalmazások működtetésével kapcsolatos hosszú távú uniós befektetéseket.

(5) A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (a továbbiakban: a GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés, amelyet az Unió vezet, és a tagállamokkal és az Európai Űrügynökséggel (ESA) partnerségben valósít meg. Elsődleges célja, hogy az Unió ellenőrzése mellett olyan információs szolgáltatások jöjjenek létre, amelyek révén a felhasználók igényeihez igazított, pontos adatok és információk érhetők el a környezetvédelem és a biztonság területén. Ennek keretében a GMES-nek elő kell mozdítania az innovációs, kutatási és technológiai fejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását a Föld-megfigyelés területén. A GMES-nek többek között kulcsfontosságú eszközként kell szolgálnia a biológiai sokféleség támogatása, az ökoszisztémák irányítása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése területén.

(6) Ahhoz, hogy a GMES célja fenntarthatóan valósuljon meg, koordinálni kell a GMES-ben érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni a vonatkozó nemzeti és európai biztonsági célú korlátozások sérelme nélkül.

(7) Ezzel összefüggésben a GMES-bizottságnak segítenie kell a Bizottságot az Unió, a tagállamok és a kormányközi ügynökségek GMES-hez való hozzájárulásai összehangolásának biztosításában, a lehető legjobban felhasználva a meglévő képességeket, és azonosítva az uniós szinten kezelendő hiányosságokat. Továbbá támogatnia kell a Bizottságot a GMES következetes végrehajtásának ellenőrzésében. Nyomon kell követnie a politika alakulását, és lehetővé kell tennie a GMES-sel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét.

(8) A GMES biztonsági politikájának végrehajtásáért a Bizottságnak kell felelnie, a GMES-bizottság közreműködésével. E célra külön egységet kell felállítani a GMES-bizottságon belül (a továbbiakban: a biztonsági tanács).

(9) A GMES felhasználóközpontú kell, hogy legyen, amely szükségessé teszi a felhasználók folyamatos, hatékony bevonását, különös tekintettel a szolgáltatási követelmények meghatározására és validálására. A GMES felhasználók számára nyújtott értékének növelése érdekében a köz- és magánszféra végfelhasználóival folytatott rendszeres konzultációk által aktívan törekedni kell javaslataik meghallgatására. Létre kell hozni egy külön testületet is (a továbbiakban: a felhasználói fórum), amely megkönnyíti a felhasználói követelmények azonosítását, a szolgáltatás megfelelőségének ellenőrzését és a GMES-nek a közfelhasználókkal való összehangolását.

(10) A GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz és a GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz való teljes körű és nyílt hozzáférést biztosító keret megállapítása, valamint ezen információk és adatok szükséges védelmének biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek és a GMES-adatokhoz és -információkhoz való hozzáférés korlátozása vonatkozásában, a nemzeti ellenőrzés alatt álló űrinfrastruktúrára és lokális infrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti szabályok és eljárások sérelme nélkül, és figyelembe véve a GMES-hez szükséges adatok szolgáltatóinak adat- és információkezelési politikáját. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munkája során, többek között szakértői szinten.

(11) Az e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében végrehajtó hatáskört kell ruházni a Bizottságra, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapított feltételek és kritériumok alapján külön intézkedéseket fogadjon el a GMES-szolgáltatások által előállított információk és a különös GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz való hozzáférés korlátozására, ideértve az adott információ és adat érzékenységét tekintetbe vevő egyedi intézkedéseket is. Emellett végrehajtó hatáskört kell ruházni a Bizottságra annak érdekében, hogy összehangolja a tagállamok önkéntes hozzájárulásait és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi kezdeményezésekkel kialakítható lehetséges szinergiákat, megállapítsa a támogatások társfinanszírozásának megengedett legnagyobb arányát, intézkedéseket fogadjon el a GMES-űrkomponensre vonatkozó programon belül a rendszer ellenőrzésének és teljességének biztosítását célzó műszaki követelmények rögzítésére, és ellenőrizze a GMES-űrkomponensre vonatkozó program biztonságát szolgáló technológiákhoz való hozzáférést, illetve azok kezelését, valamint elfogadja a GMES éves munkaprogramját.

Az EUMSz. 291. cikke értelmében a Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletben előre meg kell határozni. Ezen új rendelet elfogadásáig továbbra is a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot (7) kell alkalmazni, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás kivételével, amely nem alkalmazandó.

(12) Mivel a GMES az Unió, az ESA és a tagállamok partnerségén alapul, a Bizottságnak törekednie kell az ESA-val és a világűrbe telepített érintett eszközökkel rendelkező tagállamokkal nemrégiben kialakított párbeszéd folytatására.

(13) A GMES-szolgáltatások ahhoz szükségesek, hogy a magánszektor jobban és folyamatosan tudja használni az információforrásokat, ezáltal megkönnyítve a szolgáltatók, közöttük számos kis- és középvállalkozás innovációs tevékenységét, és ezáltal hozzáadott értéket termeljenek.

(14) A GMES fejlesztési tevékenységeket és üzemelést egyaránt tartalmaz. Az üzemelés tekintetében az Űrtanács harmadik ülésén, 2005. november 28-án elfogadott iránymutatásaiban a Tanács támogatta, hogy a GMES megvalósítása fokozatosan történjék, egyértelműen meghatározott prioritások alapján, három gyorsan rendszerbe állítható szolgáltatás fejlesztésével kezdve, mégpedig a katasztrófaelhárítási, a szárazföld-figyelési és a tengerfigyelési szolgáltatással.

(15) Az első üzemelő katasztrófaelhárítási és szárazföld-figyelési szolgáltatások finanszírozása előkészítő tevékenységként történt, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) (a költségvetési rendelet) 49. cikke (6) bekezdésének b) pontja alapján.

(16) A hetedik kutatási keretprogramban szereplő űrtechnológiai témakör alapján finanszírozott fejlesztési tevékenységek mellett további uniós fellépés szükséges a 2011-2013 közötti időszakban, hogy biztosított legyen a folytonosság az előkészítő munkák tekintetében, és tartósabb alapokon nyugvó üzemelő szolgáltatásokat hozzanak létre azokon a területeken, amelyek műszaki kiforrottsága megfelelő, és amelyeken a downstream szolgáltatások igazoltan nagy fejlődési potenciállal rendelkeznek.

(17) "Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): Teszünk bolygónk biztonságáért!" című közleményében a Bizottság ismertette elképzeléseit a GMES irányításáról és finanszírozásáról, és jelezte azt a szándékát, hogy a GMES műszaki megvalósításával szakosodott szervezeteket bíz meg, az űrkomponens esetében például az ESA-t, tekintve annak egyedi helyzetét és szaktudását.

(18) A Bizottságnak a GMES-szolgáltatások műszaki végrehajtásának koordinálásával adott esetben az illetékes uniós szerveket vagy kormányközi szervezeteket kell megbíznia, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget és a Középtávú Időjárás-előrejelzés Európai Központját.

(19) A katasztrófaelhárítás és a humanitárius segítségnyújtás területén üzemelő szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy az Unió és a tagállamok meglévő kapacitásai úgy legyenek koordinálhatók, hogy természeti és ember okozta katasztrófák esetén - amelyeknek gyakran van negatív környezeti hatásuk is - jobb legyen a felkészültség, és hatékonyabb a reagálás és a helyreállítás. Mivel az éghajlatváltozás a katasztrófák számának növekedésével járhat, a GMES alapvetően fontos lesz az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást célzó intézkedések támogatásának területén. A GMES-szolgáltatásoknak ezért térinformatikai adatokat is kell szolgáltatniuk a katasztrófaelhárítás és humanitárius segítségnyújtás elősegítése céljából.

(20) A szárazföld-figyelési szolgáltatások kulcsfontosságúak a biodiverzitás és az ökoszisztémák figyelése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és hatásainak enyhítését célzó intézkedések támogatása, továbbá sok erőforrás és szakpolitika kezelése szempontjából - ez utóbbiak többsége a természeti környezettel kapcsolatos: talaj, víz, mezőgazdaság, erdészet, energiaügy és közművek, beépített területek, üdülőhelyek, infrastruktúra és közlekedés. Üzemelő szárazföld-figyelési szolgáltatások szükségesek mind európai, mind globális szinten, amelyeket a tagállamokkal, harmadik európai országokkal és Európán kívüli partnerekkel, valamint az ENSZ-szel együttműködve kell kifejleszteni.

(21) A tengeri környezet területén működő GMES-szolgáltatások fontosak az integrált európai óceán-előrejelző és -megfigyelő kapacitás támogatása és az alapvető fontosságú éghajlati változók jövőbeni rendelkezésre bocsátása szempontjából. Ezek alapvető elemekként szolgálnak az éghajlatváltozás megfigyeléséhez, a tengeri környezet megfigyeléséhez és a közlekedéspolitika támogatásához.

(22) A légkörfigyelési szolgáltatások fontosak a levegőminőség, a légköri kémia és a légkör összetételének megfigyelése szempontjából. Ezek szintúgy alapvető elemként szolgálnak az éghajlatváltozás megfigyeléséhez és az alapvető fontosságú éghajlati változók jövőbeni rendelkezésre bocsátásához. A légkör állapotáról való információszolgáltatásra rendszeresen, regionális és globális szinteken is szükség van.

(23) A biztonsági szolgáltatások a GMES-kezdeményezés fontos részei. Európa alkalmazni fogja a világűrben elhelyezkedő és a lokális eszközöket azon szolgáltatások végrehajtásának támogatására, amelyek célja az Európa előtt álló biztonsági kihívásoknak való megfelelés, nevezetesen a határellenőrzés, a tengeri felügyelet és az Unió külső fellépéseinek támogatása terén.

(24) Az éghajlatváltozás megfigyelésének lehetővé kell tennie az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és a hatások enyhítését. Különösen hozzá kell járulnia az alapvető fontosságú éghajlati változók rendelkezésre bocsátásához, az éghajlat elemzéséhez, továbbá az alkalmazkodáshoz és a hatások enyhítéséhez szükséges nagyságrendű előrejelzésekhez, valamint a vonatkozó szolgáltatás nyújtásához.

(25) Az e rendelet alapján finanszírozandó üzemelő szolgáltatások nyújtása az űrinfrastruktúrán, valamint a levegőbe, tengerre és földre telepített létesítményeken (a továbbiakban: a lokális infrastruktúra) és a felmérési programokon keresztül gyűjtött adatokhoz való hozzáféréstől függenek. A szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes tiszteletben tartása mellett biztosítani kell ezért a szükséges adatokhoz való hozzáférést, és adott esetben támogatni lehet a meglévő uniós és tagállami tevékenységeket kiegészítő lokális adatgyűjtést is. Biztosítani kell a megfigyeléshez használt lokális infrastruktúra és űrinfrastruktúra folyamatos rendelkezésre állását, beleértve az ESA GMES-űrkomponensre vonatkozó programjának keretében kifejezetten a GMES-hez kifejlesztett űrinfrastruktúrát is (a továbbiakban: a Sentinelek). Az első Sentineleket 2012-től kell üzembe helyezni.

(26) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a hetedik kutatási keretprogram szerinti GMES-vonatkozású kutatási-fejlesztési tevékenységek, a GMES üzembe helyezéséhez történő uniós hozzájárulás, a GMES-partnerek és a már meglévő struktúrák, mint például az Európai Adatközpontok, tevékenysége kölcsönösen kiegészítsék egymást.

(27) A GMES üzembe helyezését más vonatkozó uniós politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel összhangban kell megvalósítani, külön tekintettel a környezetvédelmi és biztonságpolitikára, a versenyképességre és innovációra, a kohéziós, a kutatási és a közlekedési politikára, a versenypolitikára és a nemzetközi együttműködési politikára, a globális navigációs műholdrendszerre (GNSS) és a személyes adatok védelmére. A GMES-adatoknak továbbá összhangban kell maradniuk a tagállamok térinformációs referenciaadataival, és támogatniuk kell az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerint kialakított uniós térinformációs infrastruktúra fejlesztését. A GMES-nek ezenkívül ki kell egészítenie a közös környezeti információs rendszert (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén végzett uniós tevékenységeket is.

(28) A GMES-t és üzembe helyezését a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) keretei között kialakított Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszere (GEOSS) kiépítéséhez való európai hozzájárulásnak kell tekinteni.

(29) Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a tagjelölt és lehetségesen tagjelölt országokkal kötött keretmegállapodások rendelkeznek ezen országok uniós programokban való részvételéről. Ilyen értelmű nemzetközi megállapodások megkötésével más harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvételét is lehetővé kell tenni.

(30) Ez a rendelet a GMES üzembe helyezésének teljes időtartamára meghatároz egy 107 millió EUR-s pénzügyi keretössszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (10) (a továbbiakban: az intézményközi megállapodás) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára. Ezt a pénzügyi keretösszeget terv szerint kiegészíti egy 209 millió EUR-s összeg a hetedik kutatási keretprogram űrtechnológiai témaköréből a GMES üzembe helyezéséhez kapcsolódó kutatási munkákra, amelyet a hetedik kutatási keretprogramban alkalmazandó szabályokkal és döntéshozatali eljárásokkal összhangban kell kezelni. E két finanszírozási forrást összehangoltan kell kezelni annak érdekében, hogy biztosított legyen a GMES végrehajtásának folyamatos előrehaladása.

(31) A pénzügyi keretösszeg összhangban áll a 2007-2013-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret 1a. alfejezetében megállapított plafonértékkel, ugyanakkor az 1a. alfejezetben a 2011-2013 közötti időszakra fennmaradó tartalékkeret igen szűkös. Ki kell hangsúlyozni, hogy az éves összeg az éves költségvetési eljárás során kerül megállapításra az intézményközi megállapodás 37. pontjával összhangban.

(32) Amennyiben lehetséges, a finanszírozást tovább kell növelni, hogy az űrkomponens még a jelenlegi többéves pénzügyi keretből részesüljön kötelezettségvállalási előirányzatokban. Egészen pontosan ez a Sentinel műhold A. sorozatának működtetését, a B. sorozat fellövését és a C. sorozat kulcsfontosságú szerkezeti elemeinek beszerzését érinti.

(33) E célból a Bizottságnak a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidei felülvizsgálata keretében és 2010 végéig meg kell vizsgálnia a GMES átfogó uniós költségvetésen belüli kiegészítő finanszírozásának lehetőségét a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret idején.

(34) Az e rendelethez képest a már elkülönített 107 millió EUR-s összegen felüli további kiegészítő finanszírozás biztosítását az európai űrpolitika jövőjéről, nevezetesen a közbeszerzésről és az irányításról folytatott viták keretében mérlegelni kell.

(35) A Bizottságnak emellett 2011 első félévében hosszú távú finanszírozási stratégiát kell készítenie a jövőbeni többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, nem sértve a 2014-2020-as többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások kimenetelét.

(36) A Bizottságnak a pénzügyi tervezés során biztosítania kell, hogy az adatnyújtás folytonossága a GMES üzembe helyezésének időtartama alatt (2011-2013) és annak lezárulta után is megmaradjon, és a szolgáltatásokat megszakítás és korlátozás nélkül igénybe lehessen venni.

(37) A költségvetési rendelettel összhangban lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján hozzájárulhassanak a programokhoz.

(38) A GMES-információkhoz való hozzáférésnek teljesnek és nyíltnak kell lennie, a vonatkozó biztonsági korlátozások vagy a GMES-nek adatot és információt szolgáltató tagállamok és más szervezetek adatvédelmi politikáinak sérelme nélkül. Ez szükséges ahhoz, hogy a SEIS, az INSPIRE és a GEOSS elveinek szellemében a Föld-megfigyelési adatok és információk használata és megosztása fokozódjék. Az adatokhoz való teljes és nyílt hozzáférésnek tekintettel kell lennie a meglévő kereskedelmi adatszolgáltatásra is, és elő kell mozdítania az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektorok erősödését a növekedés és munkahelyteremtés fokozása érdekében.

(39) A "Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): Az űrkomponenssel kapcsolatos kihívások és következő lépések" című 2009. október 28-i bizottsági közlemény szerint az adatokhoz való teljes körű és nyílt hozzáférésen alapuló politikára van szükség a Sentinelek esetében, díjmentes engedélyezési és online hozzáférési rendszer révén, a biztonsági szempontok függvényében. Ez a megközelítés azt célozza, hogy a Sentinel-adatok használata az alkalmazások legszélesebb körében a lehető legelőnyösebb legyen, és ösztönözni kívánja a Föld-megfigyelési adatokon alapuló információk végfelhasználók általi átvételét.

(40) Az e rendelet alapján finanszírozott fellépést az esetleges későbbi korrekciók céljából figyelemmel kell kísérni, és értékelni kell.

(41) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (11), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet (12) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) értelmében.

(42) Mivel e rendelet célját, nevezetesen a GMES program létrehozását és üzembe helyezését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert a GMES üzembe helyezéséhez összeurópai kapacitás szükséges, és olyan szolgáltatásoktól függ, amelyeket a tagállamokban globálisan kell koordinálni, és így a koordinációnak uniós szintűnek kell lennie, és ezért az intézkedés léptéke miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, különös tekintettel a Bizottságnak a nemzeti tevékenységek koordinátoraként betöltött szerepére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a GMES elnevezésű európai Föld-megfigyelési programot, és rendelkezik a 2011-2013-as időszak alatti üzembe helyezésének végrehajtására vonatkozó szabályokról.

2. cikk

A GMES alkalmazási köre

(1) A GMES program az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (14) és az ESA GMES-űrkomponensre vonatkozó programjának keretében végzett kutatási tevékenységekre épül.

(2) A GMES program a következőket tartalmazza:

a) a következő területeket támogató információkhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatási komponens:

- légkörmegfigyelés,

- az éghajlatváltozás megfigyelése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és hatásainak enyhítését célzó politikák támogatására,

- katasztrófaelhárítás,

- szárazföld-megfigyelés,

- a tengeri környezet megfigyelése,

- biztonság;

b) az a) pontban említett szolgáltatási területekhez űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosító űrkomponens;

c) az a) pontban említett szolgáltatási területekhez levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló megfigyelést biztosító lokális komponens.

3. cikk

A GMES üzembe helyezése (2011-2013)

(1) A GMES üzembe helyezése a 2011-2013 időszakra vonatkozik, és a következő területeket illetően tartalmazhat operatív intézkedéseket:

1. a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szolgáltatási területek;

2. intézkedések a szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatására;

3. hozzáférés adatokhoz;

4. a lokális adatgyűjtés támogatása;

5. a GMES űrkomponense.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt operatív intézkedések céljait a melléklet határozza meg.

4. cikk

Szervezési intézkedések

(1) A GMES program és a nemzeti, uniós és nemzetközi szintű tevékenységek - például a GEOSS - közötti koordinációt a Bizottság biztosítja. A GMES alkalmazása és üzemeltetése az Unió és tagállamai közötti partnerségeken alapul, az ezekre vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban. A tagállamok önkéntes hozzájárulásait és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi kezdeményezésekkel kialakítható lehetséges szinergiát a 16. cikk (5) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell koordinálni.

(2) A Bizottság kezeli az e rendelet alapján a tevékenységekre elkülönített pénzeszközöket a költségvetési rendeletnek megfelelően és a 16. cikk (4) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően. A Bizottság biztosítja, hogy a GMES program megvalósítása más vonatkozó uniós politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel összhangban és azokat kiegészítve történjék, különös tekintettel a környezetvédelemre, a biztonságra, a versenyképességre és innovációra, a kohéziós, a kutatási politikára (különösen a hetedik keretprogram GMES-hez kapcsolódó tevékenységeire, az 1982/2006/EK határozat sérelme nélkül) és a közlekedési politikára, a versenypolitikára, a nemzetközi együttműködésre, az európai globális navigációs műholdrendszerre (GNSS), a személyes adatok és a meglévő szellemi tulajdonjogok védelmére, a 2007/2/EK irányelvre, a közös környezeti információs rendszerre (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén folytatott uniós tevékenységekre.

(3) Mivel a GMES program felhasználóközpontú kezdeményezés, a Bizottság biztosítja, hogy a szolgáltatások előírásai megfeleljenek a felhasználók igényeinek. E célból megállapít egy, a felhasználók rendszeres bevonására és a konzultációra szolgáló átlátható mechanizmust, amely lehetővé teszi a felhasználók igényeinek uniós és nemzeti szintű figyelembevételét. A Bizottság biztosítja a tagállamokban, harmadik országokban és nemzetközi szervezetekben a közszféra érintett felhasználóival folyó koordinációt. A szolgáltatási adatokra vonatkozó követelményeket a Bizottság a felhasználói fórummal folytatott konzultációt követően függetlenül állapítja meg.

(4) A GMES űrkomponensének műszaki koordinálását és megvalósítását az ESA-ra ruházzák, amely adott esetben igénybe veszi a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) segítségét is.

(5) A Bizottság a GMES-szolgáltatások műszaki megvalósításának koordinálásával adott esetben az illetékes uniós szerveket vagy kormányközi szervezeteket bízza meg.

5. cikk

A szolgáltatások nyújtása

(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz a GMES-szolgáltatások nyújtása során hatékony verseny biztosítása, valamint a kis- és középvállalkozások részvételének előmozdítása érdekében. A Bizottság elősegíti a GMES-szolgáltatások használatát a downstream szektor fejlesztése érdekében.

(2) A GMES-szolgáltatások nyújtása decentralizált, amely a kétszeres nyilvántartás elkerülése érdekében adott esetben európai szinten integrálja a tagállamokban meglévő világűrből származó, lokális és referenciaadatok állományát és kapacitását. Kerülendő olyan új adatok létrehozása, amely már létező adatok reprodukálását jelenti, kivéve, ha a meglévő vagy naprakésszé teendő adatok használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy nem költséghatékony.

(3) A Bizottság a felhasználói fórum véleményét figyelembe véve a GMES program keretében kidolgozhat vagy hitelesíthet megfelelő eljárásokat az adatok előállításának igazolására. Ezek az eljárások átláthatóak, igazolhatóak és ellenőrizhetőek, azért, hogy a felhasználó számára garantálják az adatok hitelességét, nyomon követhetőségét és teljességét. A GMES-szolgáltatások üzemeltetőivel kötött szerződéses megállapodásokban a Bizottság biztosítja, hogy ezen eljárásokat végrehajtsák.

(4) A Bizottság évente jelentést készít az e cikk végrehajtása során elért eredményekről.

6. cikk

Az uniós finanszírozás formái

(1) Az európai uniós finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

a) a hatáskör átruházásáról szóló megállapodások;

b) támogatások;

c) közbeszerzési szerződések.

(2) Az Unió által nyújtott finanszírozás során biztosítani kell a tényleges versenyt, az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot. Indokolt esetben uniós támogatás meghatározott formában is adható, mint például partnerségi keretmegállapodások, működési társfinanszírozás vagy tevékenységi támogatás formájában. Az általános európai érdekű célkitűzéseket szolgáló szervezetek számára nyújtott működési támogatás felmentést élvezhet a költségvetési rendelet fokozatos csökkentésre vonatkozó rendelkezései alól. Támogatás esetében a társfinanszírozás megengedett legnagyobb arányát a 16. cikk (4) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással kell megállapítani.

(3) A Bizottság jelentést készít az uniós forrásoknak a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes tevékenység számára történő kiosztásáról, az értékelési folyamatról és a közbeszerzési pályázatok eredményeiről, valamint a szerződések odaítélését követően az e cikk alapján kötött szerződésekről.

7. cikk

Harmadik országok részvétele

A következő országok vehetnek részt a 3. cikkben felsorolt operatív intézkedésekben:

1. az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel;

2. a tagjelölt országok, valamint azok a potenciálisan tagjelölt országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük kötött keretmegállapodásban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott általános elveknek megfelelően;

3. a Svájci Államszövetség, az 1. és 2. pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSz. 218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határozniuk a részvétel feltételeit és részletes szabályait.

8. cikk

Finanszírozás

(1) A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott operatív intézkedésekhez biztosított pénzügyi keretösszeg 107 millió EUR.

(2) Az előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi évente a többéves pénzügyi keret által megállapított határokon belül.

(3) Harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak kiegészítő finanszírozást a GMES programhoz.

Az első albekezdésben említett kiegészítő finanszírozás a költségvetési rendelet 18. cikke szerint célhoz kötött bevételnek minősül.

9. cikk

GMES-vonatkozású adat- és információkezelési politika

(1) A GMES program keretében finanszírozott intézkedésekre vonatkozó adat- és információkezelési politika céljai a következők:

a) a GMES-adatok és -információk használatának és megosztásának segítése;

b) teljes és nyílt hozzáférés a GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz és a GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz, a vonatkozó nemzetközi megállapodások, biztonsági korlátozások és engedélyezési feltételek - köztük a felhasználói licencek nyilvántartásba vételének és elfogadásának - tiszteletben tartásával;

c) az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a downstream szektor erősítése, a növekedés és munkahelyteremtés segítésének céljával;

d) hozzájárulás a GMES-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához és folyamatosságához;

e) az európai kutatási, technológiai és innovációs közösségek támogatása.

(2) A GMES adat- és információkezelési politika (1) bekezdés b) pontjában említett célkitűzések elérését biztosító keret létrehozása, s egyúttal a GMES-szolgáltatások által előállított információk és a különös GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatok szükséges védelmének biztosítása céljából a Bizottság a 10. cikkel összhangban, valamint a 11. és 12. cikkben meghatározott feltételek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül az alábbi intézkedéseket fogadhatja el, figyelembe véve a GMES-hez szükséges adatok szolgáltatóinak adat- és információkezelési politikáját, a nemzeti ellenőrzés alatt álló űrinfrastruktúrára és lokális infrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti szabályok és eljárások sérelme nélkül:

a) a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételeket meghatározó intézkedések;

b) a GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz és különös GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó feltételeket meghatározó intézkedések.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság 2013. december 31-ig felhatalmazást kap a 9. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról egyidejűleg az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 11. és a 12. cikk határozza meg.

11. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást.

(2) Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, törekednie kell arra, hogy ésszerű idővel a végső határozat meghozatala előtt tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az esetleges visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás esetleges indokait.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy az abban megállapított későbbi időponttól hatályos. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

12. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kifogásolása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapos határidőn belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbodik.

(2) Amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az a jogi aktusban megállapított időpontban hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktust ezen időszak lejárta előtt is ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak lejárta előtt is hatályba léphet, ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.

13. cikk

Az adat- és információkezelési politikára, valamint a GMES-komponensek és információk biztonságának irányítására vonatkozó végrehajtási intézkedések

(1) A 9. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett feltételek alapján a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelő szabályozási bizottsági eljárással összhangban különös intézkedéseket fogad el a GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz és a GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz való hozzáférés korlátozására.

(2) A Bizottság biztosítja a GMES-komponensek és szolgáltatások biztonságának átfogó koordinálását, figyelembe véve a felülvizsgálat szükségességét és a biztonsági követelmények összes elembe történő integrálását, a nemzeti ellenőrzés alatt álló űrinfrastruktúrára és lokális infrastruktúrákra alkalmazandó nemzeti szabályok és eljárások sérelme nélkül. A 16. cikk (3) bekezdése szerinti szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság különösen olyan intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák a GMES-űrkomponensre vonatkozó programon belül a rendszer ellenőrzésének és teljességének biztosítását célzó műszaki követelményeket, és ellenőrzik a GMES-űrkomponensre vonatkozó program biztonságát szolgáló technológiákhoz való hozzáférést, illetve azok kezelését.

14. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1) A Bizottság figyelemmel kíséri és értékeli a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt operatív intézkedések végrehajtását.

(2) A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának 2015. december 31-ig időközi értékelő jelentést, majd egy utólagos értékelő jelentést nyújt be.

15. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság a költségvetési rendelet 110. cikke és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (15) 90. és 166. cikkének megfelelő éves munkaprogramot fogad el az e rendelet 16. cikk (4) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően.

(2) A GMES program pénzügyi előirányzata fedezheti a GMES program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, felügyeleti, ellenőrzési, pénzügyi vizsgálati és értékelő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és publikációs tevékenységek kiadásait, továbbá minden olyan technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást, amely a Bizottságnál felmerül a GMES program irányítása során.

16. cikk

GMES-bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a GMES-bizottság) segíti.

(2) A GMES-bizottság meghatározott - nevezetesen a biztonsággal kapcsolatos - kérdések megvitatása céljából különleges összetételben (a továbbiakban: a biztonsági tanács) is tanácskozhat.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, figyelemmel a 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikke alkalmazandó, figyelemmel a 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikke alkalmazandó, figyelemmel a 8. cikke rendelkezéseire.

17. cikk

Felhasználói fórum

(1) A felhasználói fórumot kijelölt szervként alakítják ki. Ez a Bizottság számára nyújt tanácsadást a felhasználói követelmények meghatározása és hitelesítése, valamint a GMES programnak a közfelhasználókkal való összehangolása terén.

(2) A felhasználói fórum elnöke a Bizottság. A fórum a tagállamok által kijelölt közfelhasználókból áll.

(3) A felhasználói fórum titkársági feladatait a Bizottság látja el.

(4) A felhasználói fórum elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(5) A GMES-bizottság teljes körű tájékoztatást kap a felhasználói fórum által a GMES program végrehajtásához nyújtott tanácsokról.

18. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazása és hatékony ellenőrzések, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaszerzése, és - ha szabálytalanságra derül fény - hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén, a 2988/95/EK, Euratom rendeletnek, a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően.

(2) Az e rendelet alapján finanszírozott uniós intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság az uniós jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése indokolatlan kiadási tétel miatt kárt szenved vagy szenvedne.

(3) Az e rendelet alapján kötött megállapodásoknak, beleértve a részt vevő harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokat is, rendelkezniük kell a Bizottság vagy bármely általa felhatalmazott képviselő által ellátott felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekről, amelyekre szükség esetén a helyszínen kerül sor.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2010. szeptember 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

O. CHASTEL

(1) 2010. január 20-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2010. június 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2010. szeptember 13-i határozata.

(3) HL L 261., 2004.8.6., 64. o.

(4) HL C 136., 2007.6.20., 1. o.

(5) HL C 268., 2008.10.23., 1. o.

(6) HL C 16. E, 2010.1.22., 57. o.

(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(9) HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(10) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(11) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(12) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(13) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(14) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(15) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

A GMES ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK (2011-2013) CÉLJAI

A 3. cikk (1) bekezdésében ismertetett operatív intézkedések a következő célkitűzésekhez járulnak hozzá:

1. a katasztrófaelhárítási szolgáltatásoknak, a jelenlegi európai tevékenységek alapján, biztosítaniuk kell, hogy a Földmegfigyelési adatok és a származékos termékek a katasztrófaelhárításban érintett nemzetközi, európai, nemzeti és regionális szereplők rendelkezésére álljanak, a különböző típusú katasztrófák, mint például meteorológiai katasztrófák (vihar, tűz, árvíz), geofizikai katasztrófák (földrengés, cunami, vulkánkitörés, fölcsuszamlás), ember által szándékosan vagy véletlenül okozott katasztrófák, és más humanitárius katasztrófák vonatkozásában. Mivel az éghajlatváltozás a katasztrófák fokozódásával járhat, a GMES katasztrófaelhárítási szolgáltatása létfontosságú lesz az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések támogatásában ezen a területen, az európai megelőzési, felkészültségi, katasztrófaelhárítási és helyreállítási tevékenységek részeként;

2. a szárazföld-megfigyelési szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy Föld-megfigyelési adatok és származékos termékek álljanak rendelkezésre, hogy azokat a biodiverzitás, talaj, víz, erdő és nemzeti erőforrások globális és helyi környezetvédelmi felügyeletéért felelős európai, nemzeti, regionális és nemzetközi hatóságok használni tudják, valamint hogy használhatóak legyenek a környezetvédelmi politikák végrehajtásában, a földrajzi információk gyűjtése, a mezőgazdaság, az energiaügy, a várostervezés, az infrastruktúra és a közlekedés területén. A szárazföld-megfigyelési szolgáltatásoknak tartalmazniuk kell az éghajlat-változási paraméterek megfigyelését is;

3. a tengermegfigyelési szolgáltatások információkat nyújtanak a fizikai óceán állapotáról és a tengeri ökoszisztémákról a világóceánban és az európai regionális területeken. A GMES tengermegfigyelési szolgáltatásainak alkalmazási területei közé tartozik a tengeri biztonság, a tengeri környezetvédelem és a part menti régiók, a tengeri erőforrások, valamint az évszakos meteorológiai előrejelzés és az éghajlat megfigyelése;

4. a légköri környezetvédelmi szolgáltatások biztosítják a levegőminőség európai szintű, a légkör kémiai összetételének pedig globális szintű megfigyelését. Különösen a helyi és nemzeti szintű levegőminőség megfigyelését végző rendszerek számára szolgáltat információkat, és hozzá kell, hogy járuljon a légköri kémia éghajlati paramétereinek megfigyeléséhez is.

5. a biztonsági szolgáltatások hasznos információkat nyújtanak az Európa előtt álló biztonsági kihívásoknak való megfelelés, nevezetesen a határellenőrzés, a tengeri felügyelet és az EU külső fellépéseinek támogatása terén;

6. az éghajlatváltozás figyelése lehetővé teszi az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást és a hatások enyhítését. Különösen hozzá kell járulnia az alapvető fontosságú éghajlati változók rendelkezésre bocsátásához, az éghajlat elemzéséhez és az alkalmazkodáshoz és a hatások enyhítéséhez szükséges nagyságrendű előrejelzésekhez, valamint a vonatkozó szolgáltatás nyújtásához;

7. a szolgáltatásoknak a felhasználók általi igénybevételét segítő intézkedések közé tartozik olyan műszaki kapcsolódási pontok megvalósítása is, amelyek kifejezetten az adott felhasználói környezetnek megfelelően vannak kialakítva, továbbá az oktatás, a kommunikáció és a fejlesztés a downstream szektorban;

8. az adatokhoz való hozzáférésnek biztosítania kell, hogy a Föld-megfigyelési adatok gyűjtése és rendelkezésre bocsátása az európai űrprogramok és más megfigyelési infrastruktúratípusok széles köréből történjék, hogy teljesüljenek a GMES céljai;

9. a lokális infrastruktúra biztosítja a helyi adatgyűjtés koordinációját és a GMES-szolgáltatásokhoz szükséges adatok helyi hozzáférését;

10. A GMES üzembe helyezésének a GMES űrkomponensének működését és fejlődését kell biztosítania, amely világűrbe telepített földmegfigyelő infrastruktúrából áll, és célja a Föld alrendszereinek megfigyelése (beleértve a földfelszínt, a légkört és az óceánokat is). A GMES kezdeti üzembe helyezésének meglévő vagy tervezett nemzeti és európai űrinfrastruktúrára, és a GMES űrkomponensére vonatkozó program keretében kifejlesztett űrinfrastruktúrára kell alapulnia.