32013R1275[1]

A Bizottság 1275/2013/EU rendelete ( 2013. december 6. ) 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a kadmium, az ólom, a nitritek, az illékony mustárolaj és a káros botanikai szennyeződések maximális szintje tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1275/2013/EU RENDELETE

(2013. december 6.)

2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az arzén, a kadmium, az ólom, a nitritek, az illékony mustárolaj és a káros botanikai szennyeződések maximális szintje tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2002/32/EK irányelv előírja, hogy tilos felhasználni olyan, takarmányozásra szánt termékeket, amelyek az I. mellékletében megállapított maximális szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat.

(2) A nyomelemeket nagy koncentrációban tartalmazó, különleges táplálási célokat szolgáló, a hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációban előállított kiegészítő takarmányok arzén-, kadmium- vagy ólomtartalma elkerülhetetlenül magasabb, mint az e nehézfémek takarmányokban való előfordulásának vonatkozásában megállapított maximális szint. Ugyanakkor az, hogy a hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációkban előforduló e nehézfémekre vonatkozó maximális szint magasabb, sem állat-egészségügyi, sem közegészségügyi szempontból, sem pedig a környezet szempontjából nem jár veszéllyel, mivel e specifikus, hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációk felhasználásával az állatok expozíciója jelentősen alacsonyabb, mint egyéb, nyomelemeket tartalmazó, kiegészítő takarmányok esetében. Ezért célszerű a nyomelemeket nagy koncentrációban tartalmazó, hosszú távú ellátást lehetővé tevő formulációkban előforduló nehézfémek vonatkozásában magasabb maximális szintet megállapítani.

(3) A Bizottsághoz olyan adatokat nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy a gyártás helyének változását követően a vas-karbonát adalékanyagban előforduló arzén szintje bizonyos esetekben meghaladja a jelenlegi maximális szintet. A vas-karbonát európai piacon való hozzáférhetőségének szavatolása érdekében célszerű a vas-karbonátban előforduló arzén maximális szintjének növelése. A növelés sem állat-egészségügyi, sem közegészségügyi szempontból, sem pedig a környezet szempontjából nem jár káros hatással, mivel a kiegészítő takarmányban és a teljes értékű takarmányban előforduló arzénra megállapított maximális szint változatlan marad.

(4) A közelmúltban az élelmiszerben és takarmányban előforduló nehézfémekkel foglalkozó referencialaboratórium jelentős különbséget mutatott ki a kaolinittartalmú agyagban, illetve a kaolinittartalmú agyagot tartalmazó takarmányban előforduló ólom meghatározására jelenleg alkalmazott különböző kivonásos módszerek alkalmazásával kapott analitikai eredmények között (2). Korábban nem mutattak ki jelentős különbséget a különböző kivonásos módszerek alkalmazásával kapott, az ásványi takarmányban előforduló nehézfémek szintjére vonatkozó eredmények között (3). A takarmányban előforduló nehézfémek maximális szintjei "az ólom egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás salétromsavban (5 % m/m) történik 30 percen át forráshőmérsékleten". Ezért célszerű a kaolinittartalmú agyagban előforduló ólom meghatározására e kivonásos módszer alkalmazását előírni.

(5) A nitrit tekintetében a cukorrépából és cukornádból előállított, valamint keményítőgyártásból származó termékek és melléktermékek vonatkozásában jelenleg nincs megállapítva maximális szint. Tekintettel a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére, ugyanezt kell alkalmazni az alkoholtartalmú italok gyártásából származó termékekre és melléktermékekre.

(6) Tekintettel a tudományos és műszaki ismeretekre, helyénvaló a Camelina sativában és az abból származó termékekben előforduló illékony mustárolaj maximális szintjét a repcemagpogácsa tekintetében meghatározott maximális szinttel egyező szinten meghatározni.

(7) A Brassica fajt káros botanikai szennyeződésként sorolták be (allil-izotiocianátban kifejezett) magas illékonymustárolaj-tartalma miatt. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a glukozinolátokról (allil-izotiocianátok) mint az állati takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló véleményében (4) megállapította, hogy a káros hatások rendszerint az étrendben előforduló összes glukozinolát mennyiségével hozhatók összefüggésbe. A teljes glukozinolátmennyiség mérése esetén a Brassica juncea ssp., Brassica nigra és Brassica carinata növényekből származó termékek jelenléte által okozott szennyeződések is kimutathatók. Ezért helyénvaló az I. melléklet VI. szakaszából (Káros botanikai szennyeződések) törölni az e fajokból készült termékeket (a magvak kivételével), valamint az e Brassica fajokból származó takarmány-alapanyagok tekintetében az illékony mustárolaj maximális szintjét a repcemagpogácsa tekintetében meghatározott maximális szinttel egyező szinten meghatározni.

(8) Helyénvaló a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló, 2013. január 16-i 68/2013/EU bizottsági rendeletben (5) a takarmány-alapanyagokra előírtaknak megfelelő elnevezést alkalmazni.

(9) A 2002/32/EK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell.

(10) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2002/32/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.

(2) A kaolinittartalmú agyagban előforduló kivonható ólom, illetve a teljes ólomtartalom meghatározása. Az élelmiszerben és takarmányban előforduló nehézfémekkel foglalkozó európai referencialaboratórium által nyújtott technikai segítség az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság számára - JRC 69122 - Közös Kutatóközpont - Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet.

(3) IMEP-111: A teljes kadmium-, ólom-, arzén-, higany- és réz-, valamint a kivonható kadmium- és ólomtartalom az ásványi takarmányban. Jelentés az élelmiszerben és takarmányban előforduló nehézfémekkel foglalkozó európai referencialaboratórium által szervezett tizenegyedik laboratóriumközi összehasonlításról. - EUR 24758 EN - Közös Kutatóközpont - Etalonanyag- és Mérésügyi Intézet.

(4) Az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testületének az Európai Bizottság kérésére készített, a glukozinolátokra mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyagra vonatkozó szakvéleménye, EFSA Journal (2008) 590., 1-76. o.

(5) HL L 29., 2013.1.30., 1. o.

MELLÉKLET

A 2002/32/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az I. szakasz arzénról szóló 1. sora helyébe a következő lép:

2. Az I. szakasz kadmiumról szóló 2. sora helyébe a következő lép:

3. Az I. szakasz ólomról szóló 4. sora helyébe a következő lép:

4. Az I. szakasz nitritről szóló 6. sora helyébe a következő lép:

5. A III. szakasz illékony mustárolajról szóló 5. sora helyébe a következő lép:

6. A VI. rész: káros botanikai szennyeződések helyébe a következő szöveg lép: "VI. SZAKASZ: KÁROS BOTANIKAI SZENNYEZŐDÉSEK

(1) A kaolinittartalmú agyagban és a kaolinittartalmú agyagot tartalmazó takarmányban előforduló ólom meghatározására a maximális szint az ólom egy adott analitikai meghatározására vonatkozik, amely során az extrakció salétromsavban (5 % m/m) történik 30 percen át forráshőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező extrakciós hatékonysággal rendelkező, egyenértékű extrakciós eljárások alkalmazhatók."

(2) Az illetékes hatóságok kérésére a felelős gazdasági szereplőnek elemzést kell végeznie annak bizonyítására, hogy a teljes glukozinoláttartalom 30 mmol/kg-nál alacsonyabb. Analitikai referencia-módszer: EN-ISO 9167-1:1995."

(3) Amennyire mikroszkópos vizsgálattal megállapítható.

(4) A maghéjdarabokra is vonatkozik."