32013R0068[1]
A Bizottság 68/2013/EU rendelete ( 2013. január 16. ) a takarmány-alapanyagok jegyzékéről
A BIZOTTSÁG 68/2013/EU RENDELETE
(2013. január 16.)
a takarmány-alapanyagok jegyzékéről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
A 767/2009/EK rendelet 24. cikkében említett takarmányalapanyag-jegyzéket e rendelet melléklete tartalmazza.
2. cikk
Az 575/2011/EU rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
3. cikk
Az 575/2011/EU rendeletnek megfelelően a 2013. augusztus 19. előtt címkézett takarmány-alapanyagok továbbra is forgalomba hozhatók, és a készletek kimerüléséig felhasználhatók.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK JEGYZÉKE
A. RÉSZ
Általános rendelkezések
1. E jegyzéket a takarmányipari vállalkozók önkéntes alapon használják. A C. részben felsorolt takarmány-alapanyagok neve azonban kizárólag az érintett bejegyzésre vonatkozó követelményeknek megfelelő takarmány-alapanyagok esetében használható.
2. A takarmány-alapanyagoknak a C. részben foglalt listájában szereplő valamennyi bejegyzésnek meg kell felelnie a takarmány-alapanyagok felhasználására vonatkozóan a releváns uniós jogszabályokban előírt korlátozásoknak; különös figyelmet kell fordítani az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) szabályainak a géntechnológiával módosított szervezetekből álló vagy ilyen szervezetekből előállított, illetve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok jelenléte mellett végbemenő fermentációs folyamatból származó takarmány-alapanyagok tekintetében történő betartására. Az állati melléktermékből álló vagy azt tartalmazó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) és a 142/2011/EU bizottsági rendelet ( 3 ) követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) értelmében korlátozható. A jegyzékben szereplő takarmány-alapanyagot felhasználó takarmányipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a takarmány-alapanyag megfeleljen a 767/2009/EK rendelet 4. cikkének.
3. A "korábbi élelmiszer" kifejezés azokat a nem élelmiszer-hulladéknak számító élelmiszereket jelöli, amelyeket - az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályok maradéktalan betartása mellett - emberi fogyasztásra állítottak elő, de amelyeket - gyakorlati vagy logisztikai okok, illetve gyártási, csomagolási vagy más hibák miatt - nem szánnak többé emberi fogyasztásra, és amelyek takarmányként való felhasználásuk esetén nem jelentenek egészségügyi kockázatot. A maximális tartalomnak a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában említett meghatározása nem alkalmazandó a korábbi élelmiszerekre és az élelmiszer-hulladékra. Takarmányként való további feldolgozás esetén azonban alkalmazandó.
4. A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 4. cikkében említett helyes gyakorlatnak megfelelően a takarmány-alapanyagoknak menteseknek kell lenniük az előállításuk folyamatából és a technológiai segédanyagokból származó vegyi szennyeződésektől, hacsak a jegyzék nem szab meg egyedi maximális tartalmat. Azon anyagok, amelyeknek takarmányban való felhasználása tilos, a takarmányban nem lehetnek jelen, és az ilyen anyagokra nem határozható meg az említetett maximális tartalom. Az átláthatóság érdekében szükséges, hogy a tolerált maradékanyagokat tartalmazó takarmány-alapanyagokat a szokásos kereskedelmi műveletek keretében a takarmányipari vállalkozók által megadott releváns információk kísérjék.
5. A 183/2005/EK rendelet 4. cikkében említett helyes gyakorlatnak és az ALARA-elv ( 6 ) alkalmazásának megfelelően, valamint a 183/2005/EK rendelet, a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ), a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) és az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) alkalmazásának sérelme nélkül helyénvaló meghatározni a takarmány-alapanyagok jegyzékében a 0,1 %-os vagy annál magasabb arányban jelen lévő, az előállítási folyamatból vagy a technológiai segédanyagokból származó vegyi szennyeződések maximális tartalmát. A jegyzék meghatározhat maximális tartalmakat a 0,1 %-nál alacsonyabb arányban jelen levő vegyi szennyeződésekre és technológiai segédanyagokra is, amennyiben a helyes kereskedelmi gyakorlat szempontjából az célszerűnek tűnik. Ha e melléklet B. vagy a C. része másképpen nem rendelkezik, a maximális tartalom tömegszázalékban van kifejezve. ( 10 )
A vegyi szennyeződésekre és a technológiai segédanyagokra vonatkozó egyedi maximális tartalmak a B. részben az eljárás leírásánál, a C. részben a takarmány-alapanyag leírásánál vagy a C. részben az adott kategória végén szerepelnek. Hacsak a C. részben nincs egyedi maximális tartalom megadva, a B. részben egy adott eljárásra meghatározott bármely maximális tartalom alkalmazható a C. részben felsorolt bármely takarmány-alapanyagra, amennyiben a szóban forgó eljárás említésre kerül a takarmány-alapanyag leírásában, és amennyiben a szóban forgó eljárás megfelel a B. részben megadott leírásnak.
6. Azok a C. rész 12. fejezetében nem szereplő takarmány-alapanyagok, amelyek előállítása fermentálással történt és/vagy amelyek esetében mikroorganizmusok természetes jelenléte állapítható meg, forgalomba hozhatók élő mikroorganizmusokkal, amennyiben a takarmány-alapanyagok és az azokat tartalmazó takarmánykeverékek tervezett felhasználása
a) nem a mikroorganizmusok szaporítására irányul, és
b) nem kapcsolódik valamely, a mikroorganizmus(ok) által az 1831/2003/EK rendelet I. mellékletében foglaltak szerint ellátott funkcióhoz.
A takarmány-alapanyagok és az azokat tartalmazó takarmánykeverékek nem láthatók el a mikroorganizmusok jelenlétére és az abból eredő bármely funkcióra vonatkozó állítással.
7. A takarmány-alapanyagok botanikai tisztasága legalább 95 %. Ugyanakkor az egyéb olajos magvak vagy olajtartalmú gyümölcsök valamely korábbi előállítási folyamatból származó maradványai által előidézett botanikai szennyeződések egyetlen olajosmag- vagy olajosgyümölcs-típus esetében sem haladhatják meg a 0,5 %-ot. Ezen általános szabályoktól eltérve egyedi szintet kell meghatározni a takarmány-alapanyagok C. részben szereplő listájában.
8. A takarmány-alapanyag nevét ki kell egészíteni az eljárások közül egynek vagy többnek a B. részben, az eljárások glosszáriumának utolsó oszlopában feltüntetett közhasználatú nevével/minősítésével ( 11 ) annak jelölése céljából, hogy a takarmány-alapanyagot alávetették az adott eljárásnak vagy eljárásoknak. Az a takarmány-alapanyag, amelynek neve a C. részben felsorolt valamely névnek és a B. részben felsorolt eljárások közül egy vagy több közhasználatú nevének/minősítésének kombinációja, úgy tekintendő, hogy részét képezi a jegyzéknek, és címkéjén adott esetben szerepelniük kell az e takarmány-alapanyagra vonatkozó, a B. és a C. rész utolsó oszlopában meghatározott kötelezően feltüntetendő információknak. A takarmány-alapanyag nevében meg kell adni az eljáráshoz használt egyedi módszert, amennyiben az a B. rész utolsó oszlopában fel van tüntetve.
9. Amennyiben egy takarmány-alapanyag előállítási folyamata eltér a B. részben az eljárások glosszáriumában az adott eljárásra vonatkozóan leírtaktól, az előállítási folyamatot ismertetni kell az érintett takarmány-alapanyag leírásában.
10. Számos takarmány-alapanyag esetében szinonimák használhatók. E szinonimák a C. részben, a takarmány-alapanyagok listájában, az érintett takarmány-alapanyagra vonatkozó bejegyzés "név" oszlopában, szögletes zárójelben jelennek meg.
11. A takarmány-alapanyagoknak a C. részben szereplő listájában a takarmány-alapanyagok leírásában a "melléktermék" szó helyett a "termék" szó szerepel a piaci helyzet és a takarmányipari vállalkozók által a gyakorlatban a takarmány-alapanyagok kereskedelmi értékének kiemelése céljából használt nyelvezet tükrözése érdekében.
12. A növények botanikai neve csak a C. rész takarmányalapanyag-listájának az adott növényre vonatkozó első bejegyzéséhez tartozó leírásban szerepel.
13. A jegyzékben szereplő takarmány-alapanyagok analitikai összetevőinek a címkén való kötelező feltüntetésével annak jelzése a cél, hogy egy bizonyos termék nagy koncentrációban tartalmaz-e egy adott összetevőt, vagy az előállítási folyamat megváltoztatta-e a termék tápértékének jellemzőit.
14. A 767/2009/EK rendelet 15. cikkének g) pontja az említett rendelet I. mellékletének 6. pontjával összefüggésben címkézési követelményeket állapít meg a nedvességtartalom tekintetében. Az említett rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontja a rendelet V. mellékletével összefüggésben címkézési követelményeket állapít meg az egyéb analitikai összetevők tekintetében. Ezenkívül a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 5. pontja előírja, hogy fel kell tüntetni a sósavban oldhatatlan hamu arányát, amennyiben az általában meghaladja a 2,2 %-ot, illetve ha bizonyos takarmány-alapanyagok esetében meghaladja az említett rendelet V. mellékletének vonatkozó szakaszában meghatározott szintet. A takarmány-alapanyagoknak a C. részben foglalt listájában azonban néhány bejegyzés eltér ezektől a szabályoktól a következők szerint:
a) a 767/2009/EK rendelet V. mellékletének vonatkozó szakaszában meghatározott kötelezően feltüntetendő információk helyébe a C. részben, a takarmány-alapanyagok listájában az analitikai összetevőkre vonatkozó, kötelezően feltüntetendő információk lépnek;
b) ha a C. részben a takarmány-alapanyagok listájában a kötelezően feltüntetendő információk oszlopa üresen marad a 767/2009/EK rendelet V. melléklete vonatkozó szakaszának megfelelően feltüntetendő analitikai összetevőket illetően, akkor ezen összetevők egyikét sem kell feltüntetni a címkén. A sósavban oldhatatlan hamu esetében azonban, ha a takarmány-alapanyagoknak a C. részben található listájában nincs meghatározva a szint, a szintet fel kell tüntetni akkor, ha az meghaladja a 2,2 %-ot;
c) ha a C. részben a takarmány-alapanyagok listájában a kötelezően feltüntetendő információk oszlopában egy vagy több egyedi nedvességtartalom van megadva, akkor ezeket a szinteket kell alkalmazni a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 6. pontjában szereplő szintek helyett. A 14 % alatti nedvességtartalmat azonban nem kötelező feltüntetni. Ha az említett oszlopban nincs konkrét nedvességtartalom megadva, akkor a 767/2009/EK rendelet I. mellékletének 6. pontját kell alkalmazni.
15. Annak a takarmányipari vállalkozónak, aki állításként feltünteti, hogy egy takarmány-alapanyag a C. részben, a takarmány-alapanyagok listájának "Leírás" oszlopában feltüntetettekhez képest egyéb tulajdonságokkal is rendelkezik, vagy valamely, a B. részben felsorolt eljárásra oly módon utal, hogy az állításként tekinthető (például bendővédetté tétel), meg kell felelnie a 767/2009/EK rendelet 13. cikkének. A takarmány-alapanyagok szolgálhatnak továbbá különleges táplálkozási célokra is a 767/2009/EK rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően.
B. RÉSZ
Eljárások glosszáriuma
| Eljárás | Fogalommeghatározás | Közhasználatú név/minősítés | |
| 1. | Frakcionálás levegővel | Részecskék szétválasztása légáram segítségével | Levegővel frakcionált |
| 2. | Szelelés | Eljárás por, finom részecskék és szuszpendált anyagú egyéb részecskék gabonaszemekről való eltávolítására levegőáramoltatással | (Szeleléssel) tisztított |
| 3. | Forrázás | Olyan eljárás, amelynek lényege egy szerves anyag hőkezelése forralással vagy gőzöléssel a természetes enzimek denaturálása, a szövetek puhítása és nyers ízadók eltávolítása céljából, ezt követően pedig hideg vízbe merítés a főzési folyamat megállítása érdekében | Forrázott |
| 4. | Fehérítés | A természetes szín eltávolítása kémiai vagy fizikai eljárással vagy derítőföld használatával | Fehérített |
| 5. | Hűtés | A hőmérséklet környezeti hőmérséklet alá – de fagypont fölé – történő csökkentése tartósítás céljából | Hűtött |
| 6. | Aprítás | A szemcseméret csökkentése egy vagy több kés használatával | Aprított |
| 7. | Tisztítás | Idegen anyagok (szennyező anyagok, például kövek) vagy a növény vegetatív részeinek (szalma, héj vagy gyomok levált törmelékeinek) eltávolítása | Tisztított |
| 8. | Sűrítés (1) | Víz és/vagy más összetevők eltávolítása | Sűrítmény |
| 9. | Kondenzálás | Gáz halmazállapotú anyag átalakítása folyékony anyaggá | Kondenzált |
| 10. | Főzés | Hő alkalmazása a takarmány-alapanyagok fizikai és kémiai jellemzőinek megváltoztatására | Főzött |
| 11. | Zúzás | A szemcseméret csökkentése zúzógép alkalmazásával | Zúzott |
| 12. | Kristályosítás/kristályosodás | Tisztítás szilárd kristályok folyékony oldatból való kinyerésével. A folyadékban lévő szennyeződéseket általában nem tartalmazza a kristályrács szerkezete. | Kristályosodott/kristályosított |
| 13. | Héjtalanítás (2) | Gabonaszemek, magok, gyümölcsök, diófélék és egyéb termések külső héjának teljes vagy részleges eltávolítása | Hántolt, hámozott/Héjtalanított, részlegesen hántolt, hámozott/héjtalanított |
| 14. | Hántolás | Babok, gabonaszemek és magok külső héjának általában fizikai úton történő eltávolítása | Hántolt (3) |
| 15. | Pektinkivonás | Pektinek kivonása egy takarmány-alapanyagból | Csökkentett pektintartalmú |
| 16. | Kiszárítás | A nedvesség kivonására szolgáló eljárás | Kiszárított |
| 17. | Nyálkátlanítás | A felületen lévő nyálkaréteg eltávolítására szolgáló eljárás | Nyálkátlanított |
| 18. | Cukormentesítés | Mono- és diszacharidok kémiai vagy fizikai úton történő teljes vagy részleges eltávolítása melaszból vagy más, cukortartalmú anyagból | Cukormentes, alacsony cukortartalmú |
| 19. | Méregtelenítés | A mérgező szennyező anyagok megsemmisítésére vagy koncentrációjuk csökkentésére szolgáló eljárás | Méregtelenített |
| 20. | Desztillálás | Folyadékok szétválasztása forralással és a lecsapatott gőz külön tárolóba történő összegyűjtésével | Desztillált |
| 21. | Szárítás | Mesterséges vagy természetes eljárásokkal végzett vízelvonás | Természetes eljárással szárított vagy mesterséges eljárással szárított (az adott esetnek megfelelően) |
| 22. | Silózás | Takarmány-alapanyagok tárolása tartósítószerek hozzáadásával vagy anélkül, vagy anaerob körülmények között szilázs-adalékanyagokkal vagy azok nélkül | Silózott |
| 23. | Bepárlás | A víztartalom csökkentése | Bepárolt |
| 24. | Expandálás | Olyan hőkezeléses eljárás, amely során a termék belső víztartalma hirtelen gőzzé alakul, ami a termék feltáródásához vezet | Expandált vagy puffasztott |
| 25. | Sajtolás | Olaj/zsír kivonása sajtolással | Pogácsa/lepény és olaj/zsír |
| 26. | Extrahálás | Bizonyos anyagokból zsír/olaj kivonása szerves oldószerrel, vagy cukor, illetve egyéb, vízben oldódó összetevők kivonása vizes oldószerrel | Extrahált/dara és zsír/olaj, melasz/szelet és cukor vagy egyéb, vízben oldódó összetevők |
| 27. | Extrudálás | Olyan hőkezeléses eljárás, amely során a termék belső víztartalma hirtelen elpárolog, ami a termék szerkezetének lebontásához vezet, majd ezt az anyagot meghatározott formájú nyíláson történő átpréselés útján formázzák | Extrudált |
| 28. | Fermentálás | Olyan eljárás, amelynek során mikroorganizmusokat (például baktériumokat, gombákat vagy élesztőket) állítanak elő vagy használnak fel az érintett anyagokban, hogy módosítsák azok kémiai összetételét vagy tulajdonságait | Fermentált |
| 29. | Szűrés | Folyadék porózus közegen vagy membránon való átjuttatása a szilárd részecskék eltávolítása céljából | Szűrt |
| 30. | Pelyhesítés | Nedves, hőkezelt anyag hengerlése vékony darabok kialakítása céljából | Pehely |
| 31. | Lisztőrlés | Száraz gabonaszemek szemcseméretének csökkentése és az alkotórészekre (főleg liszt, korpa és takarmányliszt) történő szétválasztás elősegítése | Liszt, korpa, takarmányliszt (4) vagy takarmány (az adott esetnek megfelelően) |
| 32. | Dermesztéssel frakcionálás | Az olajak hűtése során azok telítettebb részei elkülönülnek a telítetlenebb részektől. Az olaj telítettebb részei a hűtés következtében megdermednek, míg a telítetlenebb részek folyékonyak maradnak, így például le lehet szűrni őket. A dermesztéssel frakcionált termék a megdermedt olaj. | Dermesztéssel frakcionált |
| 33. | Tördelés | Olyan eljárás, amely során a takarmány-alapanyagot darabokra törik | Tördelt |
| 34. | Olajban/zsírban sütés | Olyan eljárás, amely során valamely takarmány-alapanyagot olajban vagy zsírban sütnek | Sütött |
| 35. | Zselésítés | Olyan eljárás, amely során általában zselésítő anyagok felhasználásával zselé, kocsonyaszerű, szilárd anyag képződik, amelynek állaga a puhától a keményig terjedhet | Zselésített |
| 36. | Granulálás | Takarmány-alapanyagok kezelése adott granulátumméret és állag elérése céljából | Granulált |
| 37. | Darálás/Őrlés | Szilárd takarmány-alapanyagok szemcseméretének csökkentése száraz vagy nedves eljárással | Darált vagy őrölt |
| 38. | Hőkezelés | Speciális körülmények között – például a nyomásra vagy a nedvességtartalomra vonatkozóan előírt feltételek mellett – végrehajtott hőkezelés | Melegített/hőkezelt |
| 39. | Hidrogénezés | Katalitikus eljárás, amelynek célja olajok/zsírok/zsírsavak kettős kötéseinek magas hőfokon, hidrogénnyomás alatt történő telítése, és ezáltal részlegesen vagy teljesen telített trigliceridek/zsírsavak nyerése, illetve poliolok nyerése szénhidrátok karbonilcsoportjainak hidroxilcsoportokká történő redukciója révén | Hidrogénezett, részlegesen hidrogénezett |
| 40. | Hidrolízis | A molekulaméret csökkentése megfelelő, víz és hő/nyomás, enzimek vagy sav/lúg alkalmazásával végrehajtott kezeléssel | Hidrolizált |
| 41. | Elfolyósítás/Cseppfolyósítás | Szilárd vagy gáz halmazállapotú anyag átalakítása folyékony anyaggá | Elfolyósított/cseppfolyósított |
| 42. | Mállasztás | Takarmány-alapanyagok méretének csökkentése mechanikai úton, gyakran víz vagy más folyadékok felhasználásával | Mállasztott |
| 43. | Malátázás | Gabonaszemek csírázásának elősegítése azon természetes enzimek aktiválása céljából, amelyek képesek arra, hogy a keményítőt fermentálható szénhidrátokká, a fehérjéket pedig aminosavakká és peptidekké bontsák | Malátázott |
| 44. | Olvasztás | Szilárd halmazállapotú anyag átalakítása folyékony halmazállapotúvá hő alkalmazásával | Olvasztott |
| 45. | Mikronizálás | Olyan eljárás, amely során valamely szilárd anyag szemcséinek átlagos átmérőjét mikrométeres nagyságrendűre csökkentik | Mikronizált |
| 46. | Előfőzés | Vízben való áztatás során történő hőkezelés a keményítő teljes mértékű zselatinizálódása érdekében, majd ezt követően szárítás | Előfőzött |
| 47. | Pasztörizálás | Káros mikroorganizmusok elpusztítása céljából meghatározott időre kritikus hőmérsékletre hevítés, ezt követően gyors lehűtés | Pasztörizált |
| 48. | Hámozás | Gyümölcsök és zöldségek héjának/hártyájának eltávolítása | Hámozott |
| 49. | Pelletálás | Formázás matricán történő átpréseléssel | Pellet, pelletált |
| 50. | Rizsőrlés | A hántolt rizs korpájának és csírájának szinte teljes vagy részleges eltávolítása | Őrölt |
| 51. | Előzselatinizálás | A keményítő módosítása hideg vízben való duzzadásának jelentős mértékű javítása céljából | Előzselatinizált (5) |
| 52. | Préselés, sajtolás (6) | Folyadékok (például zsír, olaj, víz vagy lé) fizikai eltávolítása szilárd anyagokból | Pogácsa/lepény (olajtartalmú anyagok esetében) Pép, gyümölcstörköly (gyümölcsök stb. esetében) Nedves szelet (cukorrépa esetében) |
| 53. | Finomítás | Szennyeződések vagy nem kívánt összetevők teljes vagy részleges eltávolítása kémiai/fizikai kezeléssel | Finomított, részlegesen finomított |
| 54. | Pörkölés | A takarmány-alapanyagok száraz állapotúvá tételét szolgáló hőkezelés a takarmány-alapanyagok emészthetőségének javítása, a színképződés fokozása és/vagy a természetes eredetű antinutritív faktorok csökkentése céljából | Pörkölt |
| 55. | Lapkázás | A szemcseméret csökkentése a takarmány-alapanyag, például gabonaszemek hengerpárok közötti átengedésével | Lapkázott |
| 56. | Bendővédetté tétel | Olyan eljárás, amelynek célja, hogy hő, nyomás, gőz, illetve ezek kombinációjának alkalmazásával végzett fizikai kezeléssel és/vagy például aldehidek, lignoszulfonátok, nátrium-hidroxid vagy szerves savak (mint a propionsav vagy a csersav) alkalmazásával védje a táplálóanyagokat a bendőben való lebomlástól. Az aldehidekkel bendővédetté tett takarmány-alapanyagok legfeljebb 0,12 % szabad aldehidet tartalmazhatnak | [az alkalmazott módszer meghatározása] által bendővédett |
| 57. | Szitálás/Rostálás | Különböző nagyságú szemcsék szétválasztása oly módon, hogy a takarmány-alapanyagot rostá(ko)n átszitálják vagy átöntik | Szitált, rostált |
| 58. | Fölözés | Folyadék felső úszó rétegének leválasztása mechanikai úton, például tejzsír esetében | Fölözött |
| 59. | Szeletelés | Takarmány-alapanyagok lapos szeletekre vágása | Szeletelt |
| 60. | Merítés/Áztatás | Takarmány-alapanyagok (általában magok) nedvesítése és puhítása a főzési idő csökkentése, a maghéj könnyebb eltávolítása és a csírázási folyamat aktiválásához szükséges vízfelvétel megkönnyítése, illetve a természetes eredetű antinutritív faktorok koncentrációjának csökkentése céljából | Áztatott |
| 61. | Porlasztva szárítás | Folyadék nedvességtartalmának csökkentése, amely során a takarmány-alapanyagból a tömeghez viszonyított felületek arányának növelésére permetet vagy ködöt hoznak létre, amelyre meleg levegőt fúvatnak | Porlasztva szárított |
| 62. | Gőzölés | Olyan eljárás, amely során túlnyomásos gőzt használnak hőkezelésre és főzésre az emészthetőség javítása céljából | Gőzölt |
| 63. | Pirítás | Hevítés száraz hő felhasználásával, amely eljárást többnyire olajos magvak esetében, például a természetes eredetű antinutritív faktorok csökkentése vagy eltávolítása céljából alkalmazzák | Pirított |
| 64. | Ultraszűrés | Folyadékok szűrése csak kisméretű molekulákat átengedő vékony membránon keresztül | Ultraszűrt |
| 65. | Csírátlanítás | A csíra teljes vagy részleges eltávolítása a zúzott gabonaszemből | Csírátlanított |
| 66. | Infravörös sugarakkal végzett mikronizálás | Infravörös sugarakkal végzett hőkezelés gabonák, gyökerek, magok vagy gumók, illetve azok társtermékeinek főzésére és pörkölésére, amelyet általában pelyhesítés követ | Infravörös sugarakkal mikronizált |
| 67. | Olajok/zsírok és hidrogénezett olajok/zsírok hasítása | Zsírok/olajok hidrolízisének kémiai eljárása. A zsírok/olajok és a víz között magas hőmérséklet és nyomás mellett létrejövő reakció a hidrofób fázisban nyers zsírsavak, a hidrofil fázisban pedig vizes glicerinoldat (nyers glicerin) nyerését teszi lehetővé | Hasított |
| 68. | Ultrahangos kezelés | Oldható vegyületek kioldása vízben nagy teljesítményű ultrahangot és hőt alkalmazó mechanikai eljárással | Ultrahanggal kezelt |
| 69. | Az élelmiszer csomagolásának mechanikai úton történő eltávolítása | A csomagolóanyag mechanikai úton történő eltávolítása | Mechanikai úton kicsomagolt |
| (1) A német szövegben a „Konzentrieren” szó helyébe adott esetben az „Eindicken” szó léphet; ebben az esetben a közhasználatú minősítés az „eingedickt”. (2) A „héjtalanítás” szó helyébe adott esetben a „hántás” vagy „fosztás” szó léphet; ebben az esetben a közhasználatú minősítés a „hántolt” vagy „fosztott”. (3) A rizs esetében ez az eljárás a „hántolás”, a közhasználatú minősítés pedig a „hántolt”. (4) A francia szövegben az „issues” megnevezés használható. (5) A német szövegben az „aufgeschlossen” minősítés és a „Quellwasser” elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan). A dán szövegben a „Kvældning” minősítés és a „Kvældet'” elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan). (6) A francia szövegben a „Pressage” szó helyébe adott esetben az „Extraction mécanique” kifejezés léphet. | |||
C. RÉSZ
A takarmány-alapanyagok listája
1. Gabonamagvak és azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 1.1.1. | Árpa | A Hordeum vulgare L. szemtermése. Bendővédett lehet | |
| 1.1.2. | Árpa, puffasztott | Őrölt vagy tört árpából nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék | Keményítő |
| 1.1.3. | Árpa, pörkölt | Árpapörkölés útján nyert termék, amely részlegesen pörkölt és fakó | Keményítő, ha > 10 % Nyersfehérje, ha > 15 % |
| 1.1.4. | Árpapehely | Hántolt árpa gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben árpahéjat tartalmazhat. Bendővédett lehet | Keményítő |
| 1.1.5. | Árparost | Árpakeményítő előállítása során nyert termék. Endospermium-részecskékből és elsősorban rostból áll | Nyersrost Nyersfehérje, ha > 10 % |
| 1.1.6. | Árpahéj | Etil-keményítő előállítása során az árpaszemek szárazőrlése, rostálása és hántolása útján nyert termék | Nyersrost Nyersfehérje, ha > 10 % |
| 1.1.7. | Árpatakarmányliszt | Rostált, hántolt árpa árpagyönggyé, darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert termék. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi szemtörmelékkel | Nyersrost Keményítő |
| 1.1.8. | Árpafehérje | A keményítő és a korpa különválasztása után az árpából nyert termék. Elsősorban fehérjéből áll | Nyersfehérje |
| 1.1.9. | Árpafehérje-takarmány | A keményítő különválasztása után az árpából nyert termék. Elsősorban fehérjéből és endospermium-részecskékből áll | Nedvesség, ha < 45 % vagy > 60 % Ha a nedvesség < 45 %: — Nyersfehérje — Keményítő |
| 1.1.10. | Árpa oldható maradékai | A fehérje és a keményítő nedves úton történő extrahálása után az árpából nyert termék | Nyersfehérje |
| 1.1.11. | Árpakorpa | Az árpaliszt-előállítás terméke, amelyet hántolt árpa rostált magjaiból nyernek. Főként a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolították | Nyersrost |
| 1.1.12. | Folyékony árpakeményítő | Keményítő árpából való előállítása során nyert másodlagos keményítőfrakció | Ha a nedvesség < 50 %: — Keményítő |
| 1.1.13. | Sörárpa törtszem | Mechanikai úton történő rostálásból (méret szerinti frakcionálás) származó termék, amely a malátázási eljárás előtt különválasztott, méreten aluli árpamagokat és árpamagfrakciókat tartalmaz | Nyersrost Nyershamu, ha > 2,2 % |
| 1.1.14. | Sörárpa és maláta finomszemcse | Maláta-előállítás során különválasztott árpamagfrakciókból és malátából álló termék | Nyersrost |
| 1.1.15. | Sörárpahéj | Malátaárpa tisztításából származó termék, amely héjfrakciókat és finomszemcséket tartalmaz | Nyersrost |
| 1.1.16. | Árpadesztillációs folyadék, nedves | Árpából etanol előállítása során nyert termék. Desztillációból származó szilárd takarmányfrakciót tartalmaz | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 % Ha a nedvesség < 65 %: — Nyersfehérje |
| 1.1.17. | Árpadesztillációs oldható maradékok, nedves | Árpából etanol előállítása során nyert termék. Desztillációból származó, oldható takarmányfrakciót tartalmaz | Nedvesség, ha < 45 % vagy > 70 % Ha a nedvesség < 45 %: — Nyersfehérje |
| 1.1.18. | Maláta (1) | Csíráztatott gabonákból nyert termék, szárított, őrölt és/vagy extrahált | |
| 1.1.19. | Malátagyököcskék (1) | Malátagabona csíráztatásából és malátatisztításból nyert termék, amely gyököcskékből, gabona-finomszemcsékből, héjból és kisméretű, tört, malátázott gabonaszemekből áll. Lehet őrölt | |
| 1.2.1. | Kukorica (2) | A Zea mays L. spp. mays szemtermése. Bendővédett lehet | |
| 1.2.2. | Kukoricapehely (2) | Hántolt kukorica gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben kukoricahéjat tartalmazhat | Keményítő |
| 1.2.3. | Kukorica-takarmányliszt (2) | Kukorica darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert termék. Elsősorban a külső maghéjak frakcióiból, valamint olyan magrészecskékből áll, amelyekből a kukoricakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el. Tartalmazhat kukoricacsíra-frakciót | Nyersrost Keményítő Nyerszsír, ha > 5 % |
| 1.2.4. | Kukoricakorpa (2) | Kukorica darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert termék. Főként külső héjból és némi kukoricacsíra-törmelékből áll, némi endospermium-részecskével | Nyersrost |
| 1.2.5. | Kukoricacsutka (2) | A kukorica csutkája. Kis mennyiségben tartalmazhat a mechanikai úton végzett betakarítás során el nem távolított kukoricaszemeket és buroklevelet | Nyersrost Keményítő |
| 1.2.6. | Kukoricadarabok (2) | A termék érkezésénél a rostálási eljárás során különválasztott kukoricamag-frakció | |
| 1.2.7. | Kukoricarost (2) | A kukoricakeményítő előállításából származó termék. Elsősorban rostból áll | Nedvesség, ha < 50 % vagy > 70 % Ha a nedvesség < 50 %: — Nyersrost |
| 1.2.8. | Kukoricaglutén (2) | A kukoricakeményítő előállításából származó termék. Elsősorban a keményítő különválasztása során nyert gluténból áll | Nedvesség, ha < 70 % vagy > 90 % Ha a nedvesség < 70 %: — Nyersfehérje |
| 1.2.9. | Kukoricaglutén-takarmány (2) | A kukoricakeményítő előállítása során nyert termék. Korpából és kukorica oldható maradékaiból áll. A termék magában foglalhat tört kukoricát és a kukoricacsírákból történő olajkivonás maradékanyagait is. Keményítőből és keményítőtermékek finomításából vagy fermentálásából származó egyéb termékek hozzáadhatók | Nedvesség, ha < 40 % vagy > 65 % Ha a nedvesség < 40 %: — Nyersfehérje — Nyersrost — Keményítő |
| 1.2.10. | Kukoricacsíra (2) | Kukorica darává, lisztté vagy keményítővé történő feldolgozása során nyert termék. Elsődlegesen kukoricacsírából, külső héjból és endospermium-részekből áll | Nedvesség, ha < 40 % vagy > 60 % Ha a nedvesség < 40 %: — Nyersfehérje — Nyerszsír |
| 1.2.11. | Kukoricacsíra-pogácsa (2) | Olajgyártásból származó termék, amelyet feldolgozott kukoricacsíra sajtolásával nyernek. A csírához endospermium- és maghéjrészek tapadhatnak | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 1.2.12. | Kukoricacsíra-liszt (2) | Olajgyártásból származó termék, amelyet feldolgozott kukoricacsíra extrahálásával nyernek | Nyersfehérje |
| 1.2.13. | Nyers kukoricacsíra-olaj (2) | Kukoricacsírából nyert olaj | Nedvesség, ha > 1 % |
| 1.2.14. | Kukorica, puffasztott (2) | Őrölt vagy tört kukoricából nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék | Keményítő |
| 1.2.15. | Kukoricalé (2) | A kukorica áztatásából származó, koncentrált, folyékony frakció | Nedvesség, ha < 45 % vagy > 65 % Ha a nedvesség < 45 %: — Nyersfehérje |
| 1.2.16. | Csemegekukorica-szilázs (2) | A csemegekukorica-gyártásból származó melléktermék, amely csutkából, héjból, magbélből áll, aprított és szárított vagy préselt. Előállítása a csemegekukorica csutkájának, csuhéjának és leveleinek aprításával történik, amelyekhez csemegekukorica-magbél is keveredhet | Nyersrost |
| 1.2.17. | Zúzott, csírátlanított kukorica (2) | Zúzott kukorica csírátlanításával nyert termék. Elsősorban endospermium-frakciókból áll, és tartalmazhat kukoricacsírát és külsőmaghéj-részecskéket | Nyersrost Keményítő |
| 1.2.18. | Kukoricakövecsek (2) | Korpát és csírát kis mennyiségben vagy egyáltalán nem tartalmazó, kemény, durva szemcsékből álló kukoricaőrlemény | Nyersrost Keményítő |
| 1.3.1. | Köles | A Panicum miliaceum L. szemtermése | |
| 1.4.1. | Zab | Az Avena sativa L. és egyéb zabfajták szemtermése | |
| 1.4.2. | Hántolt zab | Hántolt zabszemek. Lehet gőzkezelt | |
| 1.4.3. | Zabpehely | Hántolt zab gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben zabhéjat tartalmazhat | Keményítő |
| 1.4.4. | Zabtakarmányliszt | Rostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert termék. Főként zabkorpából és némi endospermiumból áll | Nyersrost Keményítő |
| 1.4.5. | Zabkorpa | Zabliszt-előállításból származó termék, amelyet hántolt zab rostált magjaiból nyernek. Elsősorban a külső héj frakcióiból és olyan magrészecskékből áll, amelyekből az endospermium nagyobb részét eltávolították | Nyersrost |
| 1.4.6. | Zabhéj | Zabszemek hántolásából nyert termék | Nyersrost |
| 1.4.7. | Zab, puffasztott | Őrölt vagy tört zabból nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék | Keményítő |
| 1.4.8. | Hántolt zab | Hántolt, tisztított zab | Nyersrost Keményítő |
| 1.4.9. | Zabliszt | Zabszemek őrléséből nyert termék | Nyersrost Keményítő |
| 1.4.10. | Előfőzött zabból készült liszt | Magas keményítőtartalommal rendelkező zabtermék, héjtalanítás után | Nyersrost |
| 1.4.11. | Zabtakarmány | Rostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert termék. Főként zabkorpából és némi endospermiumból áll | Nyersrost |
| 1.5.1. | Quinoamag, extrahált | A quinoa növény (Chenopodium quinoa Willd.) megtisztított egész magja; a mag külső héjában lévő szaponin el lett távolítva | |
| 1.6.1. | Tört rizs | Az Oryza Sativa L. rizsmag része, amelynek hossza nem éri el egy egész rizsmag hosszának háromnegyedét. A rizs lehet előfőzött | Keményítő |
| 1.6.2. | Őrölt rizs | Hántolt rizs, amelyből rizsőrléssel eltávolították a korpa és a csíra szinte egészét. A rizs lehet előfőzött | Keményítő |
| 1.6.3. | Előzselatinizált rizs | Őrölt vagy tört rizsből előzselatinizálással nyert termék | Keményítő |
| 1.6.4. | Extrudált rizs | Rizsliszt extrudálásával nyert termék | Keményítő |
| 1.6.5. | Rizspehely | Előzselatinizált vagy tört rizsszemek pelyhesítésével nyert termék | Keményítő |
| 1.6.6. | Hántolt rizs | Barna rizs (Oryza Sativa L.), amelyről csak a héjat távolították el. Lehet előfőzött. A hántolási és kezelési eljárások korpa elvesztésével járhatnak | Keményítő Nyersrost |
| 1.6.7. | Darált takarmányrizs | Takarmányrizs darálásával nyert termék, amely a hántolt rizs őrlése során kiszitált zöld, gipszes vagy éretlen szemekből vagy a szokványos hántolt rizs sárga vagy foltos szemeiből áll | Keményítő |
| 1.6.8. | Rizsliszt | Őrölt rizs darálásával nyert termék. A rizs lehet előfőzött | Keményítő |
| 1.6.9. | Hántolt rizs, liszt | Hántolt rizs darálásával nyert termék. A rizs lehet előfőzött | Keményítő Nyersrost |
| 1.6.10. | Rizskorpa | Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban a mag külső héjaiból (terméshéj, maghéj, sejtmag, aleuron) és a csíra egy részéből áll. A rizs lehet előfőzött vagy extrudált | Nyersrost |
| 1.6.11. | Rizskorpa kalcium-karbonáttal | Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban a mag külső héjaiból (terméshéj, maghéj, sejtmag, aleuron) és a csíra egy részéből áll. Legfeljebb 23 % technológiai segédanyagként felhasznált kalcium-karbonátot tartalmazhat. A rizs lehet előfőzött | Nyersrost Kalcium-karbonát |
| 1.6.12. | Zsírtalanított rizskorpa | Olajkinyerésből származó rizskorpa. Bendővédett lehet | Nyersrost |
| 1.6.13. | Rizskorpaolaj | Stabilizált rizskorpából extrahált olaj | |
| 1.6.14. | Rizstakarmányliszt | Rizsliszt és -keményítő előállításából származó, száraz vagy nedves őrléssel és szitálással nyert termék. Elsősorban keményítőből, fehérjéből, zsírból és rostból áll. A rizs lehet előfőzött. Legfeljebb 0,25 % nátriumot és 0,25 % szulfátot tartalmazhat | Keményítő, ha > 20 % Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |
| 1.6.15. | Rizstakarmányliszt kalcium-karbonáttal | Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban aleuronréteg- és endospermium-részecskékből áll. Legfeljebb 23 % technológiai segédanyagként felhasznált kalcium-karbonátot tartalmazhat. A rizs lehet előfőzött | Keményítő Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Kalcium-karbonát |
| 1.6.16. | Rizs | Az Oryza sativa L. szemtermése. Bendővédett lehet | |
| 1.6.17. | Rizscsíra | Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban csírát tartalmaz | Nyerszsír Nyersfehérje |
| 1.6.18. | Rizscsírapogácsa | A rizscsíra olajeltávolítás céljából való összesajtolása után fennmaradó termék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 1.6.20. | Rizsfehérje | Rizskeményítő előállítása során nedves őrléssel, szitálással, szétválasztással, koncentrációval és szárítással nyert termék | Nyersfehérje |
| 1.6.21. | Rizsből készült folyékony takarmány | Rizs nedves őrlésével és szitálásával keletkező koncentrált, folyékony termék | Keményítő |
| 1.6.22. | Rizs, puffasztott | Rizsszemek vagy tört rizsszemek expandálásával nyert termék | Keményítő |
| 1.6.23. | Rizs, fermentált | Rizs fermentálásával nyert termék | Keményítő |
| 1.6.24. | Amorf rizs, őrölt/gipszes rizs, őrölt | Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban amorf és/vagy gipszes és/vagy sérült és/vagy természetes módon elszíneződött (zöld, piros, sárga) és/vagy szokványos hántolt egész vagy tört rizsszemekből áll. Lehet előfőzött | Keményítő |
| 1.6.25. | Éretlen rizs, őrölt | Rizsőrlés során nyert termék, amely elsősorban éretlen és/vagy gipszes szemekből áll | Keményítő |
| 1.7.1. | Rozs | A Secale cereale L. szemtermése | |
| 1.7.2. | Rozstakarmányliszt | Rostált rozsból nyert őrlemény. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi maghulladékkal | Keményítő Nyersrost |
| 1.7.3. | Rozstakarmány | Rostált rozsból nyert őrlemény. Elsősorban a külső héj frakcióiból, valamint olyan magrészecskékből áll, amelyekből a rozskorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Keményítő Nyersrost |
| 1.7.4. | Rozskorpa | Rostált rozsból nyert őrlemény. Elsősorban a külső héj frakcióiból, valamint olyan magrészecskékből áll, amelyekből az endospermium túlnyomó részét eltávolították. | Keményítő Nyersrost |
| 1.8.1. | Cirok; [Tarka cirok] | A Sorghum bicolor (L.) Moench szemtermése/magjai | |
| 1.8.2. | Cirok, fehér | Meghatározott cirokfajták fehér maghéjú szemtermése | |
| 1.8.3. | Ciroktakarmány | Cirokkeményítő különválasztása során nyert szárított termék. Elsősorban korpából áll. A termék tartalmazhatja az áztatóvíz megszárított maradékanyagait, és csírák is adhatók hozzá | Nyersfehérje |
| 1.9.1. | Tönkölybúza | A Triticum spelta L., Triticum dicoccum Schrank, illetve Triticum monococcum tönkölybúza szemtermése | |
| 1.9.2. | Tönkölybúzakorpa | A tönkölybúzaliszt előállításából származó termék. Elsősorban külső héjból és némi tönkölybúzacsíra-frakcióból áll, kevés endospermium-részecskével | Nyersrost |
| 1.9.3. | Tönkölybúzahéj | Tönkölybúzaszemek hántolása során nyert termék | Nyersrost |
| 1.9.4. | Tönkölybúza-takarmányliszt | Rostált, hántolt tönkölybúza tönkölybúzalisztté történő feldolgozása során nyert termék. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi szemtörmelékkel | Nyersrost Keményítő |
| 1.10.1. | Tritikálé | A Triticum X Secale cereale L. hibrid szemtermése | |
| 1.11.1. | Búza | A Triticum aestivum L., Triticum durum Desf. és más búzafajták szemtermése. Bendővédett lehet | |
| 1.11.2. | Búzagyököcskék | Malátabúza csíráztatásából és malátatisztításból nyert termék, amely gyököcskékből, gabona finomszemcsékből, héjból és kis, tört, malátázott búzaszemekből áll | |
| 1.11.3. | Búza, előzselatinizált | Őrölt vagy tört búzából nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és nyomás alatt kinyert termék | Keményítő |
| 1.11.4. | Búzatakarmányliszt | Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási termék. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső héj finom frakcióival és némi szemtörmelékkel | Nyersrost Keményítő |
| 1.11.5. | Búzapehely | Hántolt búza gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék. Kis mennyiségben búzakorpát tartalmazhat. Bendővédett lehet | Nyersrost Keményítő |
| 1.11.6. | Búzatakarmány | Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert liszt- vagy malátagyártási termék. Főként a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből a búzakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el | Nyersrost |
| 1.11.7. | Búzakorpa (3) | Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert liszt- vagy malátagyártási termék. Főként a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolították | Nyersrost |
| 1.11.8. | Malátázott, fermentált búzarészecskék | Búza és búzakorpa malátázásának és fermentálásának kombinálása során nyert termék. A terméket később megszárítják és darálják | Keményítő Nyersrost |
| 1.11.10. | Búzarost | Búzafeldolgozás során extrahált rost. Elsősorban rostból áll | Nedvesség, ha < 60 % vagy > 80 % Ha a nedvesség < 60 %: — Nyersrost |
| 1.11.11. | Búzacsíra | Búzalisztőrlésből származó, elsősorban lapkázott vagy egyéb búzacsírából álló termék, amely a búzacsírához tapadt endospermium- és külsőhéj-frakciókat is tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 1.11.12. | Búzacsíra, fermentált | Búzacsíra fermentálásából származó termék | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 1.11.13. | Búzacsíra-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet búzacsíra (Triticum aestivum L., Triticum durum Desf., valamint egyéb búzafajták és hántolt tönkölybúza (Triticum spelta L., Triticum dicoccum Schrank, Triticum monococcum L.)) sajtolásával nyernek, és amelyhez még endospermium- és maghéjrészek tapadhatnak | Nyersfehérje |
| 1.11.15. | Búzafehérje | Keményítő- vagy etanol-előállítás során nyert búzafehérje, amely részlegesen hidrolizált lehet | Nyersfehérje |
| 1.11.16. | Búzaglutén-takarmány | Búzakeményítő- és gluténgyártásból származó termék. Korpából áll, amelyből részlegesen eltávolíthatták a csírát. Hozzáadhatók búza oldható maradékai, tört búza, valamint keményítőből és keményítőtermékek finomításából vagy fermentálásából származó egyéb termékek | Nedvesség, ha < 45 % vagy > 60 % Ha a nedvesség < 45 %: — Nyersfehérje — Keményítő |
| 1.11.18. | Vitális búzaglutén | Hidratált állapotban nagy viszkozitású-rugalmasságú búzafehérje, minimum 80 % fehérjével (N × 6,25) és maximum 2 % hamuval a szárazanyagban | Nyersfehérje |
| 1.11.19. | Folyékony búzakeményítő | Keményítő/glükóz, valamint glutén búzából történő előállítása során nyert termék | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 85 % Ha a nedvesség < 65 %: — Keményítő |
| 1.11.20. | Fehérjét tartalmazó búzakeményítő, részlegesen cukormentes | Elsősorban részlegesen lebomlott keményítőt, oldható fehérjéket és az endospermium egyéb oldható részeit tartalmazó, búzakeményítő előállítása során nyert termék | Nyersfehérje Keményítő Összes cukor, szacharózban számítva |
| 1.11.21. | Búza oldható maradékai | A fehérje és a keményítő nedves extrahálása után a búzából nyert termék. Hidrolizált lehet | Nedvesség, ha < 55 % vagy > 85 % Ha a nedvesség < 55 %: — Nyersfehérje |
| 1.11.22. | Élesztős búzakoncentrátum | Alkohol-előállítás során a búzakeményítő fermentációját követően képződött nedves melléktermék | Nedvesség, ha < 60 % vagy > 80 % Ha a nedvesség < 60 %: — Nyersfehérje |
| 1.11.23. | Malátabúza-törmelék | Mechanikai úton történő rostálásból (méret szerinti frakcionálás) származó termék, amely a malátázási eljárás előtt különválasztott, méreten aluli búzamagokat és búzamagfrakciókat tartalmaz | Nyersrost |
| 1.11.24. | Malátabúza és malátabúza-törmelék | Maláta-előállítás során különválasztott búzamagfrakciókból és malátából álló termék | Nyersrost |
| 1.11.25. | Malátabúzahéj | Malátabúza tisztításából származó termék, amely héjfrakciókat és finomszemcséket tartalmaz | Nyersrost |
| 1.12.2. | Gabonaliszt (1) | Gabonaőrlésből nyert liszt | Keményítő Nyersrost |
| 1.12.3. | Gabonafehérje-koncentrátum (1) | Élesztő fermentációja útján történő keményítőeltávolítás során gabonából nyert koncentrátum és szárított termék | Nyersfehérje |
| 1.12.4. | Gabonamag-törmelék (1) | Mechanikai úton történő rostálásból (méret szerinti frakcionálás) származó termék, amely a mag további feldolgozása előtt különválasztott kis – esetleg csíráztatott – magokból és magfrakciókból áll. A termékek több nyersrostot (például héjat) tartalmaznak, mint a nem frakcionált gabonák | Nyersrost |
| 1.12.5. | Gabonacsíra (1) | Lisztőrlésből és keményítőgyártásból származó, elsősorban lapkázott vagy egyéb gabonacsírákból álló termék, amely a gabonacsírákhoz tapadt endospermium- és külsőhéj-frakciókat is tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 1.12.6. | Gabonamoslék-szirup (1) | Gabonaszesz előállításához használt gabona fermentálásakor és desztillálásakor keletkező szeszmoslék-koncentrátum párologtatása útján nyert gabonatermék | Nedvesség, ha < 45 % vagy > 70 % Ha a nedvesség < 45 %: — Nyersfehérje |
| 1.12.7. | Centrifugált szeszgyári gabonamoslék (1) | Gabonaszesz előállításához használt fermentált és desztillált gabonából származó szeszmoslék centrifugálása és/vagy szűrése során keletkezett szilárd frakcióból álló nedves termék | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 % Ha a nedvesség < 65 %: — Nyersfehérje |
| 1.12.8. | Koncentrált szeszgyári oldható maradékok (1) | A korpa és glutén előzetes elkülönítése után búzapép és cukorszirup fermentálásával és desztillálásával történő alkohol-előállítás során nyert nedves termék. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit is tartalmazhatja | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 % Ha a nedvesség < 65 %: — Nyersfehérje, ha > 10 % |
| 1.12.9. | Szeszgyári gabonamoslék és oldható maradékok (1) | Gabonapép és/vagy keményítőt és cukrot tartalmazó egyéb termékek fermentálásával és desztillálásával történő alkohol-előállítás során nyert termék. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit is tartalmazhatja. Tartalmazhat 2 % szulfátot. Bendővédett lehet | Nedvesség, ha < 60 % vagy > 80 % Ha a nedvesség < 60 %: — Nyersfehérje |
| 1.12.10. | Szeszgyári szárított gabonamoslék | Alkoholdesztillálásból származó termék, amelyet a fermentált gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 1.12.11. | Szeszgyári sötét gabonamoslék (1); [Szeszgyári szárított gabonamoslék és oldható maradékok] (1) | Alkoholdesztillálásból származó termék, amelyet a fermentált gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek, és amelyhez üstmaradékot vagy bepárolt szeszmoslékot adnak hozzá. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 1.12.12. | Sörtörköly (1) | Sörgyártásból származó termék, amely malátázott és nem malátázott gabona maradékaiból és keményítőt tartalmazó egyéb olyan termékekből áll, amelyek komlót tartalmazhatnak. Rendszerint nedves állapotban forgalmazzák, de szárított formában is értékesíthető. Legfeljebb 0,3 % dimetil-polisziloxánt, 1,5 % enzimet és 1,8 % bentonitot tartalmazhat | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 % Ha a nedvesség < 65 %: — Nyersfehérje |
| 1.12.13. | Seprő (1) | Gabonawhisky-gyártásból származó szilárd termék. Malátagabona forró vizes extrahálása után visszamaradt anyagokból áll. Rendszerint nedves állapotban forgalmazzák, miután a kivonatot nehézségi erővel eltávolították | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 % Ha a nedvesség < 65 %: — Nyersfehérje |
| 1.12.14. | Gabonaszűrlet | Sör-, malátakivonat- és whiskygyártás során nyert szilárd termék. Darált maláta forró vizes kinyerése után visszamaradt anyagokból, valamint esetlegesen cukorban vagy keményítőben gazdag egyéb adalékokból áll. Rendszerint nedves állapotban forgalmazzák, miután a kivonatot préseléssel eltávolították | Nedvesség, ha < 65 % vagy > 88 % Ha a nedvesség < 65 %: — Nyersfehérje |
| 1.12.15. | Üstmaradék | A malátalepárló üzemben az első desztillálást követően az üstben maradó termék | Nyersfehérje, ha > 10 % |
| 1.12.16. | Üstmaradék, szirup | A malátalepárló üzemben az első desztillálást követően keletkező üstmaradék párologtatásából származó termék | Nedvesség, ha < 45 % vagy > 70 % Ha a nedvesség < 45 %: Nyersfehérje |
| (1) A név kiegészíthető a gabonafajta nevével. (2) Az angol nyelvi változatban a kukoricára való utaláshoz a „maize” kifejezés mellett a „corn” szó is használható. (3) Amennyiben ezt a terméket finomabb őrlésnek vetik alá, a név kiegészíthető a „finom” szóval, vagy a név helyébe egy megfelelő elnevezés léphet. | |||
2. Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök és azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 2.1.1. | Babassupogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet (az Orbignya fajtához tartozó) Babassu pálmadió sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.2.1. | Sárgarepcemag | A Camelina sativa L. Crantz magja | |
| 2.2.2. | Sárgarepce, pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a sárgarepcemag sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.2.3. | Sárgarepceliszt | Olajgyártásból származó termék, amelyet a sárgarepce-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek | Nyersfehérje |
| 2.3.1. | Kakaótok | A Theobroma cacao L. szárított és pörkölt kakaóbabjainak külső burka | Nyersrost |
| 2.3.2. | Kakaóhéj | A Theobroma cacao L. kakaóbabjainak feldolgozása során nyert termék | Nyersrost Nyersfehérje |
| 2.3.3. | Kakaóbabliszt, részlegesen hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet a Theobroma cacao L. szárított és pörkölt kakaóbabjainak extrahálásával nyernek, miután a babokról a héjat részlegesen eltávolították | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.4.1. | Koprapogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cocos nucifera L. kókuszpálma magja szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.4.2. | Kopra, hidrolizált pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cocos nucifera L. kókuszpálma magja szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) sajtolásával és enzimatikus hidrolizálásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.4.3. | Kopraliszt | Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cocos nucifera L. kókuszpálma magja szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) extrahálásával nyernek | Nyersfehérje |
| 2.5.1. | Gyapotmag | A Gossypium ssp. magja, amelyről a szálakat eltávolították. Bendővédett lehet | |
| 2.5.2. | Gyapotmagdara, részlegesen hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet olyan gyapotmag extrahálásával nyernek, amelyről a szálakat és a héj egy részét eltávolították. (Maximális nyersrosttartalom: 22,5 % a szárazanyagban.) Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.5.3. | Gyapotmagpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet olyan gyapotmag sajtolásával nyernek, amelyről a szálakat eltávolították | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
| 2.6.1. | Földimogyoró-pogácsa, részlegesen hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet az Arachis hypogaea L. fajhoz és egyéb Arachis-fajokhoz tartozó, részlegesen hántolt földimogyoró sajtolásával nyernek. (Maximális nyersrosttartalom: 16 % a szárazanyagban) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.6.2. | Földimogyoró-dara, részlegesen hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet részlegesen hántolt földimogyoró-pogácsa extrahálásával nyernek. (Maximális nyersrosttartalom: 16 % a szárazanyagban) | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.6.3. | Földimogyoró-pogácsa, hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt földimogyoró sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.6.4. | Földimogyoró-dara, hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt földimogyoró-pogácsa extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.7.1. | Kapokpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a kapok (Ceiba pentadra L. Gaertn.) magjainak sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.8.1. | Lenmag | A Linum usitatissimum L. len magja (minimális botanikai tisztaság: 93 %), egész, hengerelt vagy darált lenmag formájában. Bendővédett lehet | |
| 2.8.2. | Lenmagpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmag sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.8.3. | Lenmagdara | Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.8.4. | Lenmagpogácsa-takarmány | Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmag sajtolásával nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.8.5. | Lenmagliszt-takarmány | Olajgyártásból származó termék, amelyet a lenmagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.9.1. | Mustármagkorpa | Mustár (Brassica juncea L.) előállításából származó termék. A külső héj frakcióiból és magrészecskékből áll | Nyersrost |
| 2.9.2. | Mustármagdara | Illékony mustárolaj mustármagokból való extrahálásával nyert termék | Nyersfehérje |
| 2.10.1. | Nigermag | A Guizotia abyssinica (L.F.) Cass. nigernövény magjai | |
| 2.10.2. | Nigermagpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a nigernövény magjainak sajtolásával nyernek (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 3,4 %) | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.11.1. | Olajbogyópép | Olajgyártásból származó termék, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben különválasztott, sajtolt olajbogyó (Olea europea L.) extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
| 2.11.2. | Zsírtalanított olajbogyódara-takarmány | Az olivaolaj-gyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben különválasztott olajbogyópép-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.11.3. | Zsírtalanított olajbogyódara | Az olivaolaj-gyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben különválasztott olajbogyópép-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.12.1. | Pálmamagpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet az Elaeis guineensis Jacq., illetve a Corozo oleifera (HBK) L. H. Bailey (Elaeis melanococca auct.) fajhoz tartozó pálma magbelének sajtolásával nyernek azután, hogy a magbelet a lehető legnagyobb mértékben megtisztították a kemény buroktól | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
| 2.12.2. | Pálmamagdara | Olajgyártásból származó termék, amelyet a pálma magbelének extrahálásával nyernek azután, hogy a magbelet a lehető legnagyobb mértékben megtisztították a kemény buroktól | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.13.1. | Tökmag | A Cucurbita pepo L. fajhoz és a Cucurbita nemzetséghez tartozó növények magjai | |
| 2.13.2. | Tökmag, pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a Cucurbita pepo fajhoz és a Cucurbita nemzetséghez tartozó növények magjainak sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 2.14.1. | Repcemag (1) | A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repce, a Brassica napus L. var. glauca (Roxb.) O.E. Schulz indiai sarson és a Brassica rapa ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repce magjai Minimális botanikai tisztaság: 94 %. Bendővédett lehet | |
| 2.14.2. | Repcemag, pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagok sajtolásával nyernek. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.14.3. | Repcemagdara | Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.14.4. | Repcemag, extrudált | Egész repcéből nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és keményítőzselatinizálást fokozó nyomás alatt kinyert termék. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 2.14.5. | Repcemagból készült fehérjekoncentrátum | Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagpogácsa vagy a repcemag fehérjefrakciójának leválasztásával nyernek | Nyersfehérje |
| 2.14.6. | Repcemagpogácsa-takarmány | Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagok sajtolásával nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.14.7. | Repcemagdara-takarmány | Olajgyártásból származó termék, amelyet a repcemagpogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.15.1. | Sáfránymag | A Carthamus tinctorius L. sáfrány magjai | |
| 2.15.2. | Sáfránymagliszt, részlegesen hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet részlegesen hántolt sáfránymag extrahálásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.15.3. | Sáfrányhéj | Sáfránymag hántolása során nyert termék | Nyersrost |
| 2.16.1. | Szezámmag | A Sesamum indicum L. magjai | |
| 2.17.1. | Szezámmag, részlegesen hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet a héj egy részének eltávolításával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.17.2. | Szezámhéj | Szezámmag hántolása során nyert termék | Nyersrost |
| 2.17.3. | Szezámmagpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a szezámnövény magjainak sajtolásával nyernek (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 5 %) | Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
| 2.18.1. | Pirított szója(bab) | Megfelelő hőkezelésnek alávetett szójabab (Glycine max L. Merr.). (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.). Bendővédett lehet | |
| 2.18.2. | Szója(bab)pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a szójamag sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.18.3. | Szója(bab)dara | Olajgyártásból származó termék, amelyet szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.). Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost ha > 8 % szárazanyagban |
| 2.18.4. | Szója(bab)dara, hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureázaktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.). Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.18.5. | Szója(bab)héj | Szójabab hántolása során nyert termék | Nyersrost |
| 2.18.6. | Szójabab, extrudált | Szójababból nedves, meleg körülmények közötti kezeléssel és keményítőzselatinizálást fokozó nyomás alatt kinyert termék. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 2.18.7. | Szója(bab)fehérje-koncentrátum | Hántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet második extrahálásnak vagy enzimatikus kezelésnek is alávetnek a nitrogénmentes kivonat mennyiségének csökkentése céljából. Inaktivált enzimeket tartalmazhat | Nyersfehérje |
| 2.18.8. | Szójababpép; [Szójababpaszta] | Szójabab extrahálása során nyert, élelmiszer-készítménynek szánt termék | Nyersfehérje |
| 2.18.9. | Szójababmelasz | A szójabab feldolgozása során nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 2.18.10. | Szójabab-feldolgozás mellékterméke | Szójabab élelmiszer-készítménnyé történő feldolgozása során nyert termék | Nyersfehérje |
| 2.18.11. | Szója(bab) | Szójabab (Glycine max L. Merr.) | Ureázaktivitás, ha > 0,4 mg N/g × min |
| 2.18.12. | Szójabab, pehely | Hántolt szójabab gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.) | Nyersfehérje |
| 2.18.13. | Szója(bab)dara-takarmány | Olajgyártásból származó termék, amelyet szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureázaktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.). Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 1,5 %-ban semlegesítési iszapot. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost ha > 8 % szárazanyagban |
| 2.18.14. | Szója(bab)dara-takarmány, hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet hántolt szójababból nyernek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureázaktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.). Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 1,5 %-ban semlegesítési iszapot. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.18.15. | Fermentált szója(bab)fehérje (koncentrátum) | Hántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet mikrobiális fermentálásnak is alávetnek a nitrogénmentes kivonat mennyiségének csökkentése céljából. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit is tartalmazhatja | Nyersfehérje |
| 2.19.1. | Napraforgómag | A napraforgó (Helianthus annuus L.) magja. Bendővédett lehet | |
| 2.19.2. | Napraforgómag-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet napraforgómag sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
| 2.19.3. | Napraforgódara | Olajgyártásból származó termék, amelyet napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.19.4. | Napraforgódara, hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet a napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek, miután a magokról részben vagy teljes egészében eltávolították a héjat. Maximális nyersrosttartalom: 27,5 % a szárazanyagban | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.19.5. | Napraforgómaghéj | Napraforgómag hántolása során nyert termék | Nyersrost |
| 2.19.6. | Napraforgódara-takarmány | Olajgyártásból származó termék, amelyet napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot. Bendővédett lehet | Nyersfehérje |
| 2.19.7. | Napraforgódara-takarmány, hántolt | Olajgyártásból származó termék, amelyet a napraforgómag-pogácsa extrahálásával és megfelelő hőkezelésével nyernek, miután a magokról részben vagy teljes egészében eltávolították a héjat. Kizárólag abban az esetben, ha integrált magzúzó és finomító üzemben állítják elő, a termék az alábbi maximális arányokban tartalmazhatja a következőket: — a teljes mennyiségen belül legfeljebb 1 %-os arányban használt derítőföldet és szűrési segédanyagot (például kovaföldet, amorf szilikátokat és szilikátot, filloszilikátokat és cellulóz- vagy farostokat), — 1,3 %-ban nyers lecitineket, — 2 %-ban semlegesítési iszapot. Maximális nyersrosttartalom: 27,5 % a szárazanyagban. Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.19.8. | Napraforgódara magas fehérjetartalmú és alacsony cellulóztartalmú frakciója | Napraforgódara feldolgozásából származó termék, amelyet hántolt napraforgódara őrlése és frakcionálása (szitálás és levegővel való frakcionálás) útján állítanak elő. Minimális nyersfehérje-tartalom: 45 % 8 %-os nedvességtartalom mellett Maximális nyersrosttartalom: 8 % 8 %-os nedvességtartalom mellett Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.19.9. | Napraforgódara magas cellulóztartalmú frakciója | Napraforgódara feldolgozásából származó termék, amelyet hántolt napraforgódara őrlése és frakcionálása (szitálás és levegővel való frakcionálás) útján állítanak elő. Minimális nyersrosttartalom: 38 % 8 %-os nedvességtartalom mellett Minimális nyersfehérje-tartalom: 17 % 8 %-os nedvességtartalom mellett Bendővédett lehet | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.20.1. | Növényi olaj és zsír (2) | Olajos magvakból vagy olajtartalmú gyümölcsökből nyert olaj és zsír (kivéve a ricinusnövényből nyert ricinusolajat), lehet nyálkátlanított, finomított és/vagy hidrogénezett | Nedvesség, ha > 1 % |
| 2.20.2. | Élelmiszergyártó üzemből származó használt növényi olajok | Élelmiszer-vállalkozók által a 852/2004/EK rendeletnek megfelelően, főzési célra használt növényi olajok, amelyek nem kerültek kapcsolatba hússal, állati zsírral, halakkal vagy vízi állatokkal | Nedvesség, ha > 1 % |
| 2.21.1. | Nyers lecitinek | Olajos magvakból és olajtartalmú gyümölcsökből származó nyersolaj vízzel történő nyálkátlanítása során nyert termék. Citromsav, foszforsav, nátrium-hidroxid vagy enzimek hozzáadhatók a nyersolaj nyálkátlanítása során | |
| 2.22.1. | Kendermag | A Cannabis sativa L. kenderfajták ellenőrzött magja az 1782/2003/EK rendeletnek megfelelő maximális tetrahidrokannabinol-tartalommal | |
| 2.22.2. | Kenderpogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet kendermag sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 2.22.3. | Kenderolaj | Kendernövény és -mag sajtolásával nyert olaj | Nedvesség, ha > 1 % |
| 2.23.1. | Mák | A Papaver somniferum L. magjai | |
| 2.23.2. | Mákdara | Olajgyártásból származó termék, amelyet a mákpogácsa extrahálásával nyernek | Nyersfehérje |
| (1) Adott esetben az uniós jogszabályokban meghatározott „alacsony glükozinolát-tartalmú” jelzéssel egészülhet ki. Ez a repcemagból készült összes termékre vonatkozik. (2) A „növényi olaj és zsír” név helyébe az adott esetnek megfelelően a „növényi olaj”, illetve a „növényi zsír” kifejezés léphet. A kifejezést ki kell egészíteni a növényfajnak és adott esetben a növény részének a megnevezésével. Fel kell tüntetni, hogy az olaj(ok) és/vagy a zsír(ok) nyers(ek) vagy finomított(ak). | |||
3. Hüvelyesek magjai és azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 3.1.1. | Bab, pirított | A Phaseolus spp. vagy a Vigna spp. megfelelő hőkezelésnek alávetett magjai. Bendővédett lehet | |
| 3.1.2. | Babfehérje-koncentrátum | A bab terméséből elkülönített nedvből keményítőgyártás során nyert termék | Nyersfehérje |
| 3.2.1. | Szentjánoskenyér-hüvely | A Ceratonia siliqua L. szentjánoskenyérfa szentjánoskenyérmagot tartalmazó szárított termése | Nyersrost |
| 3.2.3. | Durván őrölt szentjánoskenyér | A szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) a szentjánoskenyérmagok eltávolítása után történő összezúzásával nyert termék | Nyersrost |
| 3.2.4. | Szentjánoskenyérpor; [Szentjánoskenyérliszt] | A szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) a szentjánoskenyérmagok eltávolítása után történő mikronizálásával nyert termék | Nyersrost Összes cukor, szacharózban számítva |
| 3.2.5. | Szentjánoskenyér-csíra | A szentjánoskenyérfa magjainak csírája | Nyersfehérje |
| 3.2.6. | Szentjánoskenyér-csíra, pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet szentjánoskenyér-csíra sajtolásával nyernek | Nyersfehérje |
| 3.2.7. | Szentjánoskenyérmag | A szentjánoskenyér hüvelyéből kinyert mag (magbél), amely endospermiumból, héjból és csírából áll | Nyersrost |
| 3.2.8. | A szentjánoskenyérmag héja | A szentjánoskenyérfa magtermésének héjtalanítása során nyert szentjánoskenyérmag-héj | Nyersrost |
| 3.3.1. | Csicseriborsó | A Cicer arietinum L. magja | |
| 3.4.1. | Ervil (Cicorlencse) | Az Ervum ervilia L. magja | |
| 3.5.1. | Görögszénamag | A görögszéna (Trigonella foenum-graecum) magja | |
| 3.6.1. | Guarliszt | A Cyamopsis tetragonoloba (L.) Taub. guarbab magjaiból nyert nyák extrahálása után nyert termék | Nyersfehérje |
| 3.6.2. | Guarcsíraliszt | A guarbab magjainak csírájából a nyák extrahálása után nyert termék | Nyersfehérje |
| 3.7.1. | Lóbab | A Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) minuta (Alef.) Mansf. magja | |
| 3.7.2. | Lóbabpehely | Hántolt lóbab gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék | Keményítő Nyersfehérje |
| 3.7.3. | Lóbabhéj; [Faba babhéj] | Lóbabmag hántolása során nyert termék, amely elsősorban külső héjakból áll | Nyersrost Nyersfehérje |
| 3.7.4. | Lóbab, hántolt | Lóbabmag hántolása során nyert termék, amely elsősorban babbélből áll | Nyersfehérje Nyersrost |
| 3.7.5. | Lóbabfehérje | Hántolt lóbabból darálás és levegővel való frakcionálás útján nyert termék | Nyersfehérje |
| 3.8.1. | Lencse | A Lens culinaris a.o. Medik magja | |
| 3.8.2. | Lencsehéj | Lencsemag hántolása során nyert termék | Nyersrost |
| 3.9.1. | Édes csillagfürt | Az alacsony keserűmag-tartalmú Lupinus spp. magja | |
| 3.9.2. | Édes csillagfürt, hántolt | Hántolt csillagfürtmagok | Nyersfehérje |
| 3.9.3. | Csillagfürthéj; [Csillagfürthéj] | Csillagfürtmag hántolása során nyert termék, amely elsősorban külső héjakból áll | Nyersfehérje Nyersrost |
| 3.9.4. | Csillagfürtpép | Csillagfürt-összetevők extrahálása után nyert termék | Nyersrost |
| 3.9.5. | Csillagfürt-takarmányliszt | Csillagfürtből csillagfürtliszt előállítása során nyert termék. Főként sziklevél(cotyledon)-, kisebb mértékben héjrészekből áll | Nyersfehérje Nyersrost |
| 3.9.6. | Csillagfürtfehérje | A csillagfürt terméséből elkülönített nedvből keményítőgyártás során vagy darálás és levegővel való frakcionálás után nyert termék | Nyersfehérje |
| 3.9.7. | Csillagfürtfehérje-liszt | Magas fehérjetartalmú liszt előállítására irányuló csillagfürt-feldolgozásból származó termék | Nyersfehérje |
| 3.10.1. | Mungóbab | A Vigna radiata L. termése | |
| 3.11.1. | Borsó | A Pisum spp. magja. Bendővédett lehet | |
| 3.11.2. | Borsókorpa | Borsódara előállítása során nyert termék. Főként a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból áll | Nyersrost |
| 3.11.3. | Borsópehely | Hántolt borsó gőzölése vagy infravörös sugarakkal végzett mikronizálása és lapkázása útján nyert termék | Keményítő |
| 3.11.4. | Borsóliszt | Borsódarálás során nyert termék | Nyersfehérje |
| 3.11.5. | Borsóhéj | Borsóból borsódara előállítása során nyert termék. Elsősorban a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból és kisebb mennyiségben endospermiumból áll | Nyersrost |
| 3.11.6. | Borsó, hántolt | Hántolt borsómagok | Nyersfehérje Nyersrost |
| 3.11.7. | Borsótakarmányliszt | Borsóliszt előállítása során nyert termék. Főként sziklevél(cotyledon)-, kisebb mértékben héjrészekből áll | Nyersfehérje Nyersrost |
| 3.11.8. | Borsótörmelék | Mechanikai úton történő rostálásból származó termék, amely a további feldolgozás előtt különválasztott borsómagfrakciókat tartalmaz | Nyersrost |
| 3.11.9. | Borsófehérje | A borsó terméséből elkülönített nedvből keményítőgyártás során vagy darálás és levegővel való frakcionálás után nyert termék, amely lehet részben hidrolizált | Nyersfehérje |
| 3.11.10. | Borsópép | A keményítő és a fehérje nedves úton történő extrahálása során a borsóból nyert termék. Elsősorban belső rostból és keményítőből áll | Nedvesség, ha < 70 % vagy > 85 % Keményítő Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 3.11.11. | Borsó oldható maradékai | A keményítő és a fehérje nedves úton történő extrahálása során a borsóból nyert termék. Elsősorban oldható fehérjékből és oligoszacharidokból áll | Nedvesség, ha < 60 % vagy > 85 % Összes cukor, szacharózban számítva Nyersfehérje |
| 3.11.12. | Borsórost | Hántolt borsó darálása és szitálása után extrahálással nyert termék | Nyersrost |
| 3.12.1. | Bükköny | A Vicia sativa L. var. sativa és más fajták magja | |
| 3.13.1. | Szegletes lednek | Lathyrus sativus L. megfelelő hőkezelésnek alávetett magja | Hőkezelési módszer |
| 3.14.1. | Monantha (egyvirágú) bükköny | A Vicia monanthos Desf. magjai |
4. Gumók, gyökerek és azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 4.1.1. | Cukorrépa | A Beta vulgaris L. ssp. vulgaris var. altissima Doell gyökere | |
| 4.1.2. | Cukorrépafej és -farok | Cukorgyártásból származó friss termék, amely elsősorban leveles vagy levélrészek nélküli, megtisztított cukorrépadarabokból áll | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 50 % |
| 4.1.3. | (Répa)cukor; [Szacharóz] | Cukorrépából víz felhasználásával extrahált cukor | |
| 4.1.4. | (Cukor)répamelasz | Cukorrépából történő cukorgyártás vagy -finomítás során nyert szirupos termék. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert, 2 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 28 % |
| 4.1.5. | (Cukor)répamelasz, alacsony cukortartalmú és/vagy debetainizált | Víz felhasználásával szacharóz és/vagy betain cukorrépamelaszból való további extrahálása után kinyert termék. Legfeljebb 2 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 28 % |
| 4.1.6. | Izomaltulóz pép | A cukorrépában található szacharóz enzimatikus átalakítása útján történő izomaltulóz-előállításból származó, nem kristályosodott frakció | Nedvesség, ha > 40 % |
| 4.1.7. | Nedves (cukor)répaszelet | Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták. Minimális nedvességtartalom: 82 %. Alacsony és a (tejsavas) fermentáció miatt nullához közelít a cukortartalom. | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 82 % vagy > 92 % |
| 4.1.8. | Préselt (cukor)répaszelet(-)pép | Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek. Maximális nedvességtartalom: 82 %. Alacsony és a (tejsavas) fermentáció miatt nullához közelít a cukortartalom. Legfeljebb 1 % szulfátot tartalmazhat | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 65 % vagy > 82 % |
| 4.1.9. | Préselt (cukor)répaszelet, melaszos | Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek, valamint melaszt adtak hozzá. Maximális nedvességtartalom: 82 %. A (tejsavas) fermentáció miatt csökken a cukortartalom. Legfeljebb 1 % szulfátot tartalmazhat | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 65 % vagy > 82 % |
| 4.1.10. | Szárított (cukor)répaszelet | Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek, majd szárítottak. Legfeljebb 2 % szulfátot tartalmazhat | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Összes cukor szacharózban kifejezve, ha > 10,5 % |
| 4.1.11. | Szárított (cukor)répaszelet, melaszos | Cukorgyártásból származó, cukorrépaszeletekből álló termék, amelyből a cukrot víz segítségével extrahálták, és amelyet mechanikai úton préseltek, majd szárítottak, valamint melaszt adtak hozzá. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert és 2 % szulfátot tartalmazhat | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Összes cukor, szacharózban számítva |
| 4.1.12. | Cukorszirup | Cukor és/vagy melasz feldolgozása során nyert termék. Legfeljebb 0,5 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 35 % |
| 4.1.13. | (Cukor)répaszelet, főzött | Cukorrépából származó, fogyasztásra alkalmas étkezési szirup előállítása során nyert termék, amely lehet préselt vagy szárított | Ha szárított: sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Ha préselt: sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 50 % |
| 4.1.14. | Frukto-oligoszacharidok | Cukorrépából enzimatikus eljárással történő cukor-előállítás során nyert termék | Nedvesség, ha > 28 % |
| 4.1.15. | (Cukor)répamelasz, betainban gazdag, folyékony/szárított (1) | Cukor víz felhasználásával történő extrahálásával és a cukornádmelasz további szűrésével nyert termék. Az így előállított termék tartalmazza a melasz összetevőit, ugyanakkor a melaszban szokásosan előforduló, természetes eredetű betainmennyiségnél nagyobb mennyiségű betain található benne. Lehet szárított. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert, 2 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat | Betaintartalom Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 14 % |
| 4.1.16. | Izomaltulóz | Kristályos monohidrát vegyület formájában előállított izomaltulóz. A cukorrépából származó szacharóz enzimatikus átalakításával nyerik | |
| 4.2.1. | Céklalé | Cékla (Beta vulgaris convar. crassa var. conditiva) préseléséből, majd koncentrációjából és pasztörizálásából nyert lé, amely megőrzi a tipikus zöldségízt és -illatot | Nedvesség, ha < 50 % vagy > 60 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.3.1. | Sárgarépa | A Daucus carota L. sárga- vagy vörösrépa gyökere | |
| 4.3.2. | Sárgarépahéj, gőzölt | A répafeldolgozásból származó nedves termék, amely a répagyökérről gőzkezeléssel eltávolított héjakból áll és amelyhez további zselés répakeményítő hozzáadható. Maximális nedvességtartalom: 97 % | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha > 97 % |
| 4.3.3. | Sárgarépa-reszelék | A répa- és répamaradék-feldolgozás során mechanikai leválasztás útján nyert nedves termék. A terméket előzőleg hőkezelésnek is alávethették. Maximális nedvességtartalom: 97 % | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha > 97 % |
| 4.3.4. | Sárgarépapehely | Sárga- vagy vörösrépagyökér pelyhesítésével nyert termék, amelyet aztán megszárítanak | |
| 4.3.5. | Sárgarépa, szárított | Megjelenési formára való tekintet nélkül sárga- vagy vörösrépa gyökere, amelyet aztán megszárítanak | Nyersrost |
| 4.3.6. | Sárgarépa-takarmány, szárított | Szárított belső pépből és külső héjból álló termék | Nyersrost |
| 4.4.1. | Cikóriagyökér | A Cichorium intybus L. gyökere | |
| 4.4.2. | Cikóriafej és -farok | Cikória-feldolgozásból nyert friss termék. Elsősorban tisztított cikóriadarabokból és levélrészekből áll | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 50 % |
| 4.4.3. | Cikóriamag | A Cichorium intybus L. magja | |
| 4.4.4. | Préselt cikóriapép | A Cichorium intybus L. gyökereiből történő inulin-előállítás során nyert termék, amely extrahált és mechanikai úton préselt cikóriaszeletekből áll. Az (oldható) cikória-szénhidrátokat és a vizet részben eltávolították. Legfeljebb 1 % szulfátot és 0,2 % szulfitot tartalmazhat | Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Nedvesség, ha < 65 % vagy > 82 % |
| 4.4.5. | Szárított cikóriapép | A Cichorium intybus L. gyökereiből történő inulin-előállítás során nyert termék, amely extrahált és mechanikai úton préselt, majd kiszárított cikóriaszeletekből áll. Az (oldható) cikória-szénhidrátokat részben eltávolították. Legfeljebb 2 % szulfátot és 0,5 % szulfitot tartalmazhat | Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.4.6. | Cikóriagyökér-por | Cikóriagyökér aprításával, szárításával és darálásával nyert termék. Legfeljebb 1 % csomósodást gátló anyagot tartalmazhat | Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.4.7. | Cikóriamelasz | Inulin és oligofruktóz előállításakor a cikória-feldolgozás során nyert termék. A cikóriamelasz szerves növényi anyagból és ásványokból áll. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nyersfehérje Nyershamu Nedvesség, ha < 20 % vagy > 30 % |
| 4.4.8. | Cikóriavinasz | Cikóriafeldolgozás során, az inulin és az oligofruktóz különválasztása és ioncserés elúció után nyert melléktermék A cikóriavinasz szerves növényi anyagból és ásványokból áll. Legfeljebb 1 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nyersfehérje Nyershamu Nedvesség, ha < 30 % vagy > 40 % |
| 4.4.9. | Inulin (2) | Az inulin például a Cichorium intybus L., az Inula helenium vagy a Helianthus tuberosus gyökereiből extrahált fruktán; a nyers inulin legfeljebb 1 % szulfátot és 0,5 % szulfitot tartalmazhat | |
| 4.4.10. | Oligofruktóz-szirup | Az inulinnak a Cichorium intybus L.-ből való részleges hidrolízise során nyert termék; a nyers oligofruktóz-szirup legfeljebb 1 % szulfátot és 0,5 % szulfitot tartalmazhat | Nedvesség, ha < 20 % vagy > 30 % |
| 4.4.11. | Oligofruktóz, szárított | Az inulinnak a Cichorium intybus L.-ből való részleges hidrolízise és az azt követő szárítás útján nyert termék | |
| 4.5.1. | Fokhagyma, szárított | Tiszta, darált fokhagymából (Allium sativum L.) készült, sárgától fehérig terjedő színárnyalatú por | |
| 4.6.1. | Manióka; [Tápióka]; [Kasszava] | A Manihot esculenta Crantz gyökerei, megjelenési formára való tekintet nélkül | Nedvesség, ha < 60 % vagy > 70 % |
| 4.6.2. | Manióka, szárított; [Tápióka, szárított] | Szárított maniókagyökerek, megjelenési formára való tekintet nélkül | Keményítő Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.7.1. | Vöröshagymapép | A vöröshagyma (Allium nemzetség) feldolgozása során nyert nedves termék, amely héjból és egész hagymából áll. Ha hagymaolaj előállítási folyamata során keletkezik, akkor elsősorban főzött hagymamaradékokból áll | Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.7.2. | Vöröshagyma, olajban/zsírban sütött | Hámozott és morzsolt, majd olajban/zsírban megsütött vöröshagymadarabok | Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban Nyerszsír |
| 4.7.3. | Vöröshagyma oldható maradékai, szárított | Friss vöröshagyma feldolgozása során nyert száraz termék. Alkohol és/vagy víz extrahálásával nyerik, a víz- vagy alkoholfrakciót különválasztják és porlasztva szárításnak vetik alá. Elsősorban szénhidrátokból áll | Nyersrost |
| 4.8.1. | Burgonya | A Solanum tuberosum L. gumói | Nedvesség, ha < 72 % vagy > 88 % |
| 4.8.2. | Burgonya, hámozott | Burgonya, amelyről hőkezelés útján eltávolították a héjat | Keményítő Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.8.3. | Burgonyahéj, gőzölt | A burgonyafeldolgozásból származó nedves termék, amely a burgonyagumóról gőzkezeléssel eltávolított héjakból áll és amelyhez további zselés burgonyakeményítő hozzáadható. Lehet pépesített | Nedvesség, ha > 93 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.8.4. | Vágott burgonyadarabok, nyers | Emberi fogyasztásra szánt burgonyatermékek előállítása során nyert termék, amely lehet hámozott | Nedvesség, ha > 88 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.8.5. | Burgonyareszelék | A burgonya- és burgonyamaradék-feldolgozás során mechanikai leválasztás útján nyert termék. A terméket előzőleg hőkezelésnek is alávethették. | Nedvesség, ha > 93 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.8.6. | Burgonya, pépesített | Forrázott vagy főzött, majd pépesített termék | Keményítő Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.8.7. | Burgonyapehely | Mosott, hámozott vagy hámozatlan, gőzölt burgonyából forgatva szárítással nyert termék | Keményítő Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 4.8.8. | Burgonyapép | Burgonyakeményítő előállítása során nyert termék, amely extrahált, darált burgonyából áll | Nedvesség, ha < 77 % vagy > 88 % |
| 4.8.9. | Burgonyapép, szárított | Burgonyakeményítő előállítása során nyert szárított termék, amely extrahált, darált burgonyából áll | |
| 4.8.10. | Burgonyafehérje | Keményítő előállítása során létrejött termék, amely elsősorban a keményítőleválasztás után nyert fehérjeanyagokból áll | Nyersfehérje |
| 4.8.11. | Burgonyafehérje, hidrolizált | Burgonyafehérje ellenőrzött enzimatikus hidrolízise útján nyert fehérje | Nyersfehérje |
| 4.8.12. | Burgonyafehérje, fermentált | Burgonyafehérje fermentálása és azt követő porlasztva szárítás során nyert termék | Nyersfehérje |
| 4.8.13. | Burgonyafehérje, fermentált, folyékony | Burgonyafehérje fermentálása során nyert folyékony termék | Nyersfehérje |
| 4.8.14. | Burgonyalé, sűrített | Burgonyakeményítő előállítása során nyert koncentrált termék, amely a rost, fehérjék és keményítő teljes burgonyapépből való részleges eltávolítása és a víz egy részének elpárologtatása után hátramaradt anyagból áll | Nedvesség, ha < 50 % vagy > 60 % Ha a nedvesség < 50 %: — Nyersfehérje — Nyershamu |
| 4.8.15. | Burgonyagranulátum | A burgonya mosása, hámozása, méretének csökkentése (vágás, pelyhesítés stb.) és szárítása útján nyert termék | |
| 4.9.1. | Édesburgonya | Az Ipomoea batatas L. gumója, megjelenési formára való tekintet nélkül | Nedvesség, ha < 57 % vagy > 78 % |
| 4.10.1. | Csicsóka; [Topinambur] | A Helianthus tuberosus L. gumója, megjelenési formára való tekintet nélkül | Nedvesség, ha < 75 % vagy > 80 % |
| (1) A kifejezések elsősorban a nedvességtartalom tekintetében különböző termékeket jelölnek és értelemszerűen alkalmazandóak (2) A nevet ki kell egészíteni a növényfaj nevével. | |||
5. Egyéb magok és gyümölcsök, és azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 5.1.1. | Makk | A Quercus robur L. kocsányostölgy, a Quercus petraea (Matt.) Liebl. kocsánytalan tölgy, a Quercus suber L. paratölgy és más tölgyfajok egész termése | |
| 5.1.2. | Makk, hántolt | Makk hántolása során nyert termék | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.2.1. | Mandula | A Prunus dulcis egész vagy tört termése, héjjal vagy héj nélkül | |
| 5.2.2. | Mandulahéj | Hántolt mandulamagoknak a magbélről való, fizikai úton történő leválasztásával nyert és ledarált mandulahéj | Nyersrost |
| 5.2.3. | Mandulamag-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet mandulamag sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.3.1. | Ánizsmag | A Pimpinella anisum magja | |
| 5.4.1. | Almapép, szárított; [Almatörköly, szárított] | A Malus domesticából származó lé vagy almabor előállítása során nyert termék. Elsősorban belső pépből és szárított külső héjból áll. Lehet csökkentett pektintartalmú | Nyersrost |
| 5.4.2. | Almapép, préselt; [Almatörköly, préselt] | Az almalé vagy az almabor előállítása során nyert nedves termék. Elsősorban belső pépből és préselt külső héjból áll. Lehet csökkentett pektintartalmú | Nyersrost |
| 5.4.3. | Almamelasz | Pektin almapépből való előállítása után létrejött termék. Lehet csökkentett pektintartalmú | Nyersfehérje Nyersrost Nyersolajok és -zsírok, ha > 10 % |
| 5.5.1. | Cukorrépamag | A cukorrépa magja | |
| 5.6.1. | Hajdina | A Fagopyrum esculentum magja | |
| 5.6.2. | Hajdinahéj és -korpa | A hajdinamagok őrléséből származó termék | Nyersrost |
| 5.6.3. | Hajdina-takarmányliszt | A hajdinaliszt-előállításból származó termék, amelyet rostált hajdinából nyernek. Elsősorban endospermium-részecskékből áll, a külső maghéjak finom frakcióival és némi maghulladékkal. Legfeljebb 10 % nyersrostot tartalmazhat | Nyersrost Keményítő |
| 5.7.1. | Vöröskáposztamag | A Brassica oleracea var. capitata f. Rubra magja | |
| 5.8.1. | Kanárikölesmag | A Phalaris canariensis magja | |
| 5.9.1. | Köménymag | A Carum carvi L. magja | |
| 5.12.1. | Tört gesztenye | Gesztenyeliszt előállítása során nyert termék, amely elsősorban endospermium-részecskékből, finom héjfrakciókból és gesztenye- (Castanea spp.) maradékokból áll | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.13.1. | Citruspép (1) | A Citrus (L.) spp. fajokhoz tartozó citrusfélék gyümölcsének préselése vagy a citruslé előállítása során nyert termék. Lehet csökkentett pektintartalmú. Összesítve legfeljebb 1 %-os arányban tartalmazhat metanolt, etanolt és propán-2-olt, szárazanyagra vonatkoztatva | Nyersrost |
| 5.13.2. | Citruspép, szárított (1) | Citrusfélék gyümölcsének préselése vagy citruslé előállítása során nyert, majd megszárított termék. Lehet csökkentett pektintartalmú. Összesítve legfeljebb 1 %-os arányban tartalmazhat metanolt, etanolt és propán-2-olt, szárazanyagra vonatkoztatva | Nyersrost |
| 5.14.1. | Vörösheremag | A Trifolium pratense L. magja | |
| 5.14.2. | Fehérheremag | A Trifolium repens L. magja | |
| 5.15.1. | Kávéhéj | A Coffea növény hántolt magjaiból nyert termék | Nyersrost |
| 5.16.1. | Búzavirágmag | A Centaurea cyanus L. magja | |
| 5.17.1. | Uborkamag | A Cucumis sativus L. magja | |
| 5.18.1. | Ciprusmag | A Cupressus L. magja | |
| 5.19.1. | Datolya | A Phoenix dactylifera L. termése. Lehet szárított | |
| 5.19.2. | Datolyamag | A Phoenix dactylifera L. egész magja | Nyersrost |
| 5.20.1. | Édesköménymag | A Foeniculum vulgare Mill. magja | |
| 5.21.1. | Füge | A Ficus carica L. termése. Lehet szárított | |
| 5.22.1. | Gyümölcsmag (2) | Dió vagy gyümölcs belső, ehető magjaiból álló termék | |
| 5.22.2. | Gyümölcspép (2) | Gyümölcslé és -püré előállítása során nyert termék. Lehet csökkentett pektintartalmú | Nyersrost |
| 5.22.3. | Gyümölcspép, szárított (2) | Gyümölcslé és -püré előállítása során nyert, majd megszárított termék. Lehet csökkentett pektintartalmú | Nyersrost |
| 5.23.1. | Kerti zsázsa | A Lepidium sativum L. magja | Nyersrost |
| 5.24.1. | Pázsitfűmag | A Poaceae, a Cyperaceae és a Juncaceae családból származó pázsitfűfélék magja | |
| 5.25.1. | Szőlőmag | A Vitis L. szőlőpépből leválasztott magja, amelyből az olajat nem távolították el | Nyerszsír Nyersrost |
| 5.25.2. | Szőlőmagliszt | Olaj szőlőmagból történő extrahálása során nyert termék | Nyersrost |
| 5.25.3. | Szőlőpép; [Szőlőtörköly] | Alkohol extrahálása után gyorsan beszárított szőlőpép, amelyből a lehető legnagyobb mértékben eltávolították a szár- és magrészeket | Nyersrost |
| 5.25.4. | Szőlőmag, oldható | Szőlőmagból szőlőlé előállítása után nyert termék. Elsősorban szénhidrátokat tartalmaz. Lehet koncentrált | Nyersrost |
| 5.26.1. | Mogyoró | A Corylus (L.) spp. egész vagy tört termése, héjjal vagy héj nélkül | |
| 5.26.2. | Mogyorópogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet mogyoró préselésével nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.27.1. | Pektin | A pektint a megfelelő – általában citrusgyümölcsökből vagy almából származó – növényi anyag (természetes törzseinek) vizes extrahálásával állítják elő. Metanolon, etanolon és propán-2-olon kívül más szerves kicsapószer nem használható. Összesítve legfeljebb 1 %-os arányban tartalmazhat metanolt, etanolt és propán-2-olt, szárazanyagra vonatkoztatva. A pektint főleg poligalakturonsav részleges metil-észterei, valamint ezek ammónium-, nátrium-, kálium- és kalciumsói alkotják | |
| 5.28.1. | Perillamag | A Perilla frutescens L. magja és az őrléséből származó termékek | |
| 5.29.1. | Fenyőmag | A Pinus (L.) spp. magja | |
| 5.30.1. | Pisztácia | A Pistacia vera L. termése | |
| 5.31.1. | Útifűmag | A Plantago (L.) spp. magja | |
| 5.32.1. | Retekmag | A Raphanus sativus L. magja | |
| 5.33.1. | Spenótmag | A Spinacia oleracea L. magja | |
| 5.34.1. | Bogáncsmag | A Carduus marianus L. magja | |
| 5.35.1. | Paradicsompép; [Paradicsomtörköly] | Paradicsomlé készítése során a Solanum lycopersicum L. paradicsom préselésével nyert termék. Elsősorban paradicsomhéjból és magból áll | Nyersrost |
| 5.36.1. | Cickafarkmag | Az Achillea millefolium L. magja | |
| 5.37.1. | Sárgabarackmag-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a sárgabarack (Prunus armeniaca L.). magjának préselésével nyernek. Tartalmazhat hidrociánsavat | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.38.1. | Feketekömény-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a feketekömény (Bunium persicum L.) magjainak sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.39.1. | Borágómag-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a borágó (Borago officinalis L.) magjainak sajtolásával nyertnek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.40.1. | Ligetszépe-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a ligetszépe (Oenothera L.) magjainak sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.41.1. | Gránátalmamag-pogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a gránátalma (Punica granatum L.) magjainak sajtolásával nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| 5.42.1. | Diópogácsa | Olajgyártásból származó termék, amelyet a dió (Juglans regia L.) magjának préselésével nyernek | Nyersfehérje Nyersrost |
| (1) A nevet adott esetben ki kell egészíteni a „csökkentett pektintartalmú” szavakkal. (2) A nevet ki kell egészíteni a növényfaj nevével. | |||
6. Zöldtakarmány és szálastakarmány, valamint azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 6.1.1. | Mángoldlevél | A Beta spp. levele | |
| 6.2.1. | Gabonanövények (1) | Gabonafajták egész növényei vagy részei. Lehetnek szárítottak, frissek vagy silózottak | |
| 6.3.1. | Gabonaszalma (1) | Gabonafélék szalmája | |
| 6.3.2. | Gabonaszalma, kezelt (1) (2) | Gabonaszalma megfelelő kezelésével nyert termék | Nátrium, ha NaOH-val kezelik |
| 6.4.1. | Lóhereliszt | Trifolium spp. lóhere szárításával és őrlésével nyert termék. Legfeljebb 20 %-ban tartalmazhat vele egy időben szárított és őrölt lucernát (Medicago sativa L. és Medicago var. Martyn) vagy más zöldtakarmányt | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.5.1. | Zöldtakarmányliszt (3); [Fűliszt] (3); [Zöldliszt] (3) | Takarmánynövények szárításával, őrlésével és néhány esetben tömörítésével nyert termék | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.6.1. | Fű, mezőn szárított; [Széna] | Valamennyi fűfajta, mezőn szárítva | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.6.2. | Fű, magas hőmérsékleten szárított | (Bármilyen fajta) fűből nyert termék, amelyet (bármilyen formában) mesterségesen dehidratáltak | Nyersfehérje Rost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.6.3. | Füvek; fűszernövények; hüvelyesek; [Zöldtakarmány] | Füvekből, hüvelyesekből vagy fűszernövényekből álló friss, silózott vagy szárított szántóföldi növények, amelyek közös elnevezése szilázs, szenázs, széna vagy zöldtakarmány | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.7.1. | Kenderliszt | A Cannabis sativa L. szárított leveleiből őrölt liszt | Nyersfehérje |
| 6.7.2. | Kenderrost | Kender feldolgozásából nyert termék, zöld színű, szárított, rostos | |
| 6.8.1. | Lóbabszalma | A lóbab (Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) Mans.) szalmája | |
| 6.9.1. | Lenszalma | A len (Linum usitatissimum L.) szalmája | |
| 6.10.1. | Lucerna; [Alfalfa] | A Medicago sativa L. és Medicago var. Martyn növény vagy annak részei | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.10.2. | Mezőn szárított lucerna; [Mezőn szárított alfalfa] | Lucerna, mezőn szárított | Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.10.3. | Magas hőmérsékleten szárított lucerna; [Magas hőmérsékleten szárított alfalfa] | Mesterségesen dehidratált lucerna, bármilyen formában | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.10.4. | Lucerna, extrudált; [Alfalfa, extrudált] | Alfalfa pellet, amelyet extrudáltak | |
| 6.10.5. | Lucernaliszt (4); [Alfalfaliszt] (4) | Lucerna szárításával és őrlésével nyert termék. Legfeljebb 20 %-ban tartalmazhat a lucernával egy időben szárított és őrölt lóherét vagy más takarmánynövényeket | Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % a szárazanyagban |
| 6.10.6. | Lucernapogácsa; [Alfalfapogácsa] | Lucernából a lé kipréselése után nyert szárított termék | Nyersfehérje Nyersrost |
| 6.10.7. | Lucernafehérje-koncentrátum; [Alfalfafehérje-koncentrátum] | Centrifugálással szeparált és a fehérjekicsapatás céljából hőkezelt lucernapréslé frakcióinak mesterséges szárításával nyert termék | Nyersfehérje Karotin |
| 6.10.8. | Lucerna oldható maradékai | Lucernaléből fehérjeextrahálás után nyert termék, lehet szárított | Nyersfehérje |
| 6.11.1. | Kukoricaszilázs | A Zea mays L. ssp. mays növény vagy annak részei silózva | |
| 6.12.1. | Borsószalma | A Pisum spp. szalmája | |
| 6.13.1. | Repceszalma | A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk., a Brassica napus L. var. glauca (Roxb.) O.E. Schulz indiai sarson és a Brassica rapa ssp. oleifera (Metzg.) repce szalmája | |
| (1) A nevet ki kell egészíteni a növényfaj nevével. (2) A nevet ki kell egészíteni az elvégzett kezelés jellegének feltüntetésével. (3) A név kiegészülhet a takarmánynövény fajának megnevezésével. (4) A „liszt” szó helyébe a „pellet” szó léphet. A név kiegészülhet a szárítási módszer megnevezésével. | |||
7. Egyéb növények, algák, valamint azokból nyert termékek
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 7.1.1. | Algák (1) | Élő vagy feldolgozott alga, beleértve a friss, hűtött vagy fagyasztott algát is. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |
| 7.1.2. | Szárított algák (1) | Alga szárítása során nyert termék. Ez a termék lehet mosott a jódtartalom csökkentése céljából; az algákat inaktiválták. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |
| 7.1.3. | Algaliszt (1) | Algaolaj-előállításból származó termék, amelyet alga extrahálásával nyernek. Az algákat inaktiválták. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |
| 7.1.4. | Algaolaj (1) | Algából, extrahálás útján nyert olaj. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nedvesség, ha > 1 % |
| 7.1.5. | Algakivonat (1); [Algafrakció] (1) | Vizes vagy alkoholos algakivonat, amely elsősorban szénhidrátokat tartalmaz. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat | |
| 7.1.6. | Tengerimoszatliszt | Makroalgák, különösen barnamoszat szárításával és aprításával nyert termék. Ez a termék lehet mosott, a jódtartalom csökkentése céljából. Legfeljebb 0,1 % habzásgátló szert tartalmazhat | Nyershamu |
| 7.3.1. | Kéreg (1) | Fák és bokrok tisztított és szárított kérge | Nyersrost |
| 7.4.1. | Virág (1), szárított | Fogyasztható növények szárított virágainak valamennyi része és azok frakciói | Nyersrost |
| 7.5.1. | Brokkoli, szárított | Mosás, méretcsökkentés (vágás, pelyhesítés stb.) és a víztartalom eltávolítása után a Brassica oleracea L. növény szárításával nyert termék | |
| 7.6.1. | (Cukor)nádmelasz | Saccharum L. növényből cukorgyártás vagy -finomítás során nyert szirupos termék. Legfeljebb 0,5 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert, 3,5 % szulfátot és 0,25 % szulfitot tartalmazhat | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 30 % |
| 7.6.2. | (Cukor)nádmelasz, alacsony cukortartalmú | Cukornádmelaszból víz felhasználásával történő további szacharózextrahálás után nyert termék | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 28 % |
| 7.6.3. | (Nád)cukor; [Szacharóz] | Víz felhasználásával cukornádból extrahált cukor | |
| 7.6.4. | Nádbagassz | Cukornádból víz felhasználásával történő cukorextrahálás során nyert termék. Elsősorban rostokból áll | Nyersrost |
| 7.7.1. | Levél, szárított (1) | Fogyasztható növények szárított levelei és azok frakciói | Nyersrost |
| 7.8.1. | Lignocellulóz | Természetes, szárított nyersfa mechanikai feldolgozása útján nyert termék, amely elsősorban lignocellulózból áll. A természetes nyomelemtartalom figyelembe veendő. | Nyersrost |
| 7.8.2. | Porcellulóz | Kezeletlen fa növényi rostjából lebontással, ligninleválasztással és a cellulóz további tisztításával nyert, kizárólag mechanikai úton történő feldolgozással módosított termék A neutrális detergens rostok (NDF) aránya: minimum 87 %. | Nyersrost |
| 7.9.1. | Édesgyökér | A Glycyrrhiza L. gyökere | |
| 7.10.1. | Menta | Megjelenési formára való tekintet nélkül a Mentha apicata, Mentha piperita vagy Mentha viridis (L.) növények föld feletti részeinek szárítása során nyert termék | |
| 7.11.1. | Spenót, szárított | Megjelenési formára való tekintet nélkül a Spinacia oleracea L. növény szárítása során nyert termék | |
| 7.12.1. | Mojave jukka | A Yucca schidigera Roezl. por formában | Nyersrost |
| 7.12.2. | Yucca schidigera lé | A Yucca schidigera törzsének darabolása és préselése útján nyert termék, amely elsősorban szénhidrátokból áll | |
| 7.13.1. | Növényi szén; [Faszén] | Szerves növényi anyag elszenesítésével nyert termék | Nyersrost |
| 7.14.1. | Fa (1) | Kémiailag kezeletlen fa vagy farostok | Nyersrost |
| 7.15.1. | Dél-amerikai csucsorból készült dara | A Solanum glaucophyllum leveleinek szárítása és darálása útján nyert termék | Nyersrost D3-vitamin |
| (1) A nevet ki kell egészíteni a növény- vagy algafaj nevével. | |||
8. Tejtermékek és azokból nyert termékek
Az e fejezetben felsorolt takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 8.1.1. | Vaj és vajtermékek | Vaj előállítása vagy feldolgozása során nyert vaj és vajtermékek (például vajszérum), hacsak nincs külön felsorolva | Nyersfehérje Nyerszsír Laktóz Nedvesség, ha > 6 % |
| 8.2.1. | Író/Írópor (1) | Tejszínből történő vajköpülés vagy hasonló eljárások útján nyert termék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyersfehérje Nyerszsír Laktóz Nedvesség, ha > 6 % |
| 8.3.1. | Kazein | Sovány tejből vagy íróból savak vagy oltó segítségével kicsapatott kazein szárításával nyert termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 10 % |
| 8.4.1. | Kazeinát | Aludttejből és kazeinből semlegesítő anyagok felhasználásával és szárítással kivont termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 10 % |
| 8.5.1. | Sajtok és sajttermékek | Sajt, valamint sajtból és tejalapú termékekből készített sajttermékek | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 8.6.1. | Kolosztrum/Kolosztrumpor (1) | Tejtermelő állatok ellése után legfeljebb 5 napig az emlőmirigyek által kiválasztott folyadék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható | Nyersfehérje |
| 8.7.1. | Tejből készült melléktermékek | Tejtermékek előállítása során nyert termékek (beleértve, de nem kizárólag: tejből készült korábbi élelmiszerek, centrifuga- vagy szeparátoriszap, fehérvíz, tejásványok). Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nedvesség Nyersfehérje Nyerszsír Összes cukor, szacharózban számítva |
| 8.8.1. | Fermentált tejtermékek | Tej fermentálása útján nyert termékek (például joghurt stb.) | Nyersfehérje Nyerszsír |
| 8.9.1. | Laktóz | Tejből vagy tejsavóból tisztítással és szárítással elkülönített cukor | Nedvesség, ha > 5 % |
| 8.10.1. | Tej/Tejpor (1) | Egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % |
| 8.11.1. | Sovány tej/Sovány tejpor (1) | Tej, amelynek zsírtartalmát leválasztás útján csökkentették. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 5 % |
| 8.12.1. | Tejzsír | Tej fölözése során nyert termék | Nyerszsír |
| 8.13.1. | Tejfehérjepor | Tejből kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont fehérjealkotók szárításával nyert termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 8.14.1. | Kondenzált és bepárolt tej és abból készült termékek | Kondenzált és bepárolt tej és az annak előállítása és feldolgozása során nyert termékek | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % |
| 8.15.1. | Tejpermeátum/Tejpermeátumpor (1) | Tej (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a folyékony fázisból nyert termék, amelyből a laktóz egy részét eltávolíthatják. Fordított ozmózis, sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható | Nyershamu Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % |
| 8.16.1. | Tejretentátum/Tejretentátumpor (1) | Tej (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a membránon visszamaradó termék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható | Nyersfehérje Nyershamu Laktóz Nedvesség, ha > 8 % |
| 8.17.1. | Tejsavó/Tejsavópor (1) | Sajt-, túró- vagy kazein-előállítás vagy hasonló eljárások során nyert termék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % Nyershamu |
| 8.18.1. | Laktózmentesített tejsavó/Laktózmentesített tejsavópor (1) | Tejsavó, amelyből a laktózt részben eltávolították. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % Nyershamu |
| 8.19.1. | Tejsavófehérje/Tejsavófehérje-por (1) | Tejsavóból kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont tejsavófehérje-alkotók szárításával nyert termék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 8.20.1. | Demineralizált, laktózmentesített tejsavó/Demineralizált, laktózmentesített tejsavópor (1) | Tejsavó, amelyből a laktózt és az ásványi anyagokat részben eltávolították. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyersfehérje Laktóz Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
| 8.21.1. | Tejsavó-permeátum/Tejsavópermeátum-por (1) | Tejsavó (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a folyékony fázisból nyert termék, amelyből a laktóz egy részét eltávolíthatják. Fordított ozmózis és sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyershamu Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % |
| 8.22.1. | Tejsavó-retentátum/Tejsavóretentátum-por (1) | Tejsavó (ultra-, nano- vagy mikro-)szűrése során a membránon visszamaradó termék. Sűrítés és/vagy szárítás alkalmazható. Ha kifejezetten takarmány-alapanyagként való felhasználásra állítják elő, tartalmazhat: — legfeljebb 0,5 %-ban foszfátokat, köztük polifoszfátokat (például nátrium-hexametafoszfátot), difoszfátokat (például tetranátrium-pirofoszfátot) a feldolgozás során a viszkozitás csökkentésére és a fehérje stabilizálására; — legfeljebb 0,3 %-ban szervetlen savakat: kénsavat, sósavat, foszforsavat az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 0,5 %-ban lúgokat, köztük nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-hidroxidot az előállítási eljárás több szakasza során a pH beállítására; — legfeljebb 2 %-ban gördülékenységet elősegítő anyagokat, köztük szilícium-dioxidot, pentanátrium-trifoszfátot, trikalcium-foszfátot a gördülékenységi tulajdonságok javítására | Nyersfehérje Nyershamu Laktóz Nedvesség, ha > 8 % |
| (1) A kifejezések nem egymás szinonimái, az általuk jelölt termékek elsősorban a nedvességtartalom tekintetében különböznek egymástól; értelemszerűen használandó a megfelelő kifejezés. | |||
9. Szárazföldi állatokból nyert termékek és azokból származó termékek
Az e fejezetben felsorolt takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 9.1.1. | Állati melléktermékek (1) | Melegvérű szárazföldi állatok egész teste vagy annak részei, friss, fagyasztott, főzött, savkezelt vagy szárított | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.2.1. | Állati zsír (2) | Bármely fejlődési szakaszban lévő szárazföldi állatokból – az emberekre és állatokra patogén fajoktól eltérő fajokhoz tartozó gerinctelen állatokat is beleértve – nyert zsírból álló termék. Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |
| 9.3.1. | Méhészeti melléktermékek | Méz, mézviasz, méhpempő, propolisz, pollen, feldolgozott vagy feldolgozatlan | Összes cukor, szacharózban számítva |
| 9.4.1. | Feldolgozott állati fehérje (2) | Bármely fejlődési szakaszban lévő szárazföldi állatok – az emberekre és állatokra patogén fajoktól eltérő fajokhoz tartozó gerinctelen állatokat is beleértve – egész testéből vagy annak részeiből hőkezeléssel, szárítással és darálással nyert termék, amelyből a zsírt esetlegesen extrahálással vagy fizikai úton részlegesen eltávolították. Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.5.1. | Zselatin-előállításból származó fehérje (2) | A 853/2004/EK rendelet szerinti alapanyagokból nyert zselatin előállításából származó szárított állati fehérjék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.6.1. | Hidrolizált állati fehérje (2) | Állati melléktermékek hidrolízisével nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei, amelyeket sűríthetnek szárítással | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.7.1. | Vérliszt (2) | Levágott melegvérű állatok vérének hőkezelése útján nyert termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.8.1. | Vérből készült termékek (1) | Levágott melegvérű állatok véréből vagy vérfrakcióiból származó termékek; idetartozik a szárított/fagyasztott/folyékony plazma, a szárított teljes vér, a szárított/fagyasztott/folyékony vörösvérsejtek vagy ezek frakciói és keverékei | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.9.1. | Élelmiszer-hulladék; [Élelmiszer-újrahasznosítás] | Éttermekből, vendéglátóipari egységekből és konyhákról – a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve – származó, állati eredetű alapanyagot tartalmazó összes élelmiszer-hulladék, beleértve a használt sütőolajat is | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.10.1. | Kollagén (2) | Állati csontból, nyersbőrből, irhából és ínból származó, fehérjealapú termék | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.11.1. | Toll-liszt | Levágott állatok tollának szárítása és őrlése során nyert termék, lehet hidrolizált | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.12.1. | Zselatin (2) | Természetes, oldható fehérje, zselésedő vagy nem zselésedő, amely állati csontokból, nyersbőrből és irhából, inakból és szalagokból kinyert kollagén részleges hidrolízise során keletkezik | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.13.1. | Töpörtyű (2) | Faggyú, zsír és egyéb extrahált vagy fizikai úton kinyert, állati eredetű zsír előállítása során nyert termék, friss, fagyasztott vagy szárított. Oldószerrel való extraháláskor 0,1 % hexánt tartalmazhat | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.14.1. | Állati eredetű termékek (1) | Állati termékeket tartalmazó, kezeletlen vagy kezelt, például friss, fagyasztott vagy szárított korábbi élelmiszerek | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 8 % |
| 9.15.1. | Tojás | A Gallus gallus L. egész tojása, héjjal vagy héj nélkül | |
| 9.15.2. | Tojásfehérje | Tojásból a héj és a tojássárgája leválasztása után nyert termék, pasztörizált és esetlegesen denaturált | Nyersfehérje Adott esetben a denaturálás módszere |
| 9.15.3. | Tojásból származó termékek, szárított | Pasztörizált szárított tojásból álló termékek, héj nélkül vagy szárított tojásfehérje és szárított tojássárgája különböző arányú keveréke | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % |
| 9.15.4. | Tojáspor, cukrozott | Szárított egész tojás vagy annak részei | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % Összes cukor, szacharózban számítva |
| 9.15.5. | Tojáshéj, szárított | Baromfitojásból a tartalom (tojássárgája és -fehérje) eltávolítása után nyert termék. A héjak szárítottak | Nyershamu |
| 9.16.1. | Szárazföldi gerinctelen állatok, élő (1) | Élő szárazföldi gerinctelen állatok bármely fejlődési szakaszban, a növények, az állatok, illetve az emberek egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló fajok kivételével | |
| 9.16.2. | Szárazföldi gerinctelen állatok, élettelen (1) | Kezeletlen vagy kezelt, de az 1069/2009/EK rendeletben foglaltak szerint fel nem dolgozott élettelen szárazföldi gerinctelen állatok a növények, az állatok, illetve az emberek egészségére kedvezőtlen hatást gyakorló fajok kivételével, bármely fejlődési szakaszban | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |
| (1) A 142/2011/EU bizottsági rendeletben (VIII. melléklet, III. fejezet) az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó kereskedelmi okmányokra és egészségügyi bizonyítványokra előírt kötelezettségek sérelme nélkül, ha a jegyzéket címkézési célokra használják, a nevet adott esetben fel kell váltani a következőkkel: — az állatfaj és — az állati termék része (például máj, hús [kizárólag vázizom esetében]) és/vagy — a fejlődési szakasz (például lárva) és/vagy — azon állatfaj megnevezése, amelyet nem használnak fel a fajon belüli újrahasznosítási tilalom értelmében (például baromfimentes) vagy adott esetben ki kell egészíteni a következőkkel: — az állatfaj és/vagy — az állati termék része (például máj, hús [kizárólag vázizom esetében]) és/vagy — a fejlődési szakasz (például lárva) és/vagy — azon állatfaj megnevezése, amelyet nem használnak fel a fajon belüli újrahasznosítási tilalom értelmében. (2) A 142/2011/EU rendeletben (VIII. melléklet, III. fejezet) az állati melléktermékekre és az azokból származó termékekre vonatkozó kereskedelmi okmányokra és egészségügyi bizonyítványokra előírt kötelezettségek sérelme nélkül, ha a jegyzéket címkézési célokra használják, a nevet adott esetben ki kell egészíteni a következőkkel: — a feldolgozott állatfaj (például sertésféle, kérődző, szárnyas, rovar) és/vagy — a fejlődési szakasz (például lárva) és/vagy — a feldolgozott anyag (például csont) és/vagy — az alkalmazott eljárás (például zsírtalanított, finomított) és/vagy — azon állatfaj megnevezése, amelyet nem használnak fel a fajon belüli újrahasznosítási tilalom értelmében (például baromfimentes). | |||
10. Halak, egyéb vízi állatok, és azokból nyert termékek
Az e fejezetben felsorolt takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 10.1.1. | Vízi gerinctelenek (1) | Tengeri vagy édesvízi gerinctelenek egész teste vagy annak részei, bármely fejlődési szakaszban, az emberekre és állatokra patogén fajok kivételével; kezelt vagy kezeletlen, például friss, fagyasztott, szárított | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |
| 10.2.1. | Vízi állatokból származó melléktermékek (1) | Emberi fogyasztásra szánt termékeket előkészítő vagy előállító létesítményekből vagy telepekről származó termékek; kezelt vagy kezeletlen, például friss, fagyasztott, szárított | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu |
| 10.3.1. | Rákliszt (2) | Egész rákokból – beleértve a vadon élő és a tenyésztett garnélarákokat is – vagy azok részeiből hőkezelés, préselés és szárítás útján nyert termék | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 10.4.1. | Hal (2) | Egész hal vagy annak részei: friss, fagyasztott, főzött, savkezelt vagy szárított | Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.4.2. | Halliszt (2) | Egész halakból vagy azok részeiből hőkezelés, préselés és szárítás útján nyert termék, amelyhez a szárítást megelőzően haleredetű oldható anyagokat (hallét) újból hozzáadhattak | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.4.3. | Haleredetű oldható anyagok (hallé) | Hallisztgyártás során nyert koncentrált termék, amelyet leválasztottak és savas kezeléssel vagy szárítással stabilizáltak | Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % |
| 10.4.4. | Halfehérje, hidrolizált | Egész halakból vagy azok részeiből savas hidrolízis útján nyert termék, amelyet sűríthetnek szárítással | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.4.5. | Halcsontliszt | Halrészek hőkezelése, préselése és szárítása során nyert termék. Elsősorban halcsontból áll | Nyershamu |
| 10.4.6. | Halolaj | Egész halakból vagy azok részeiből nyert olaj, amelyet centrifugálnak a víz eltávolítása céljából (fajspecifikus részletek is megadhatók, például csukamájolaj) | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |
| 10.4.7. | Halolaj, hidrogénezett | Hidrogénezett halolajból nyert olaj | Nedvesség, ha > 1 % |
| 10.4.8. | Halolajsztearin; [Dermesztéssel frakcionált halolaj] | Magas telítettzsír-tartalmú halolajfrakció, amelyet nyers halolaj finomított halolajjá alakítása folyamán állítanak elő dermesztéses frakcionálással, amely során a telített zsírsavakat megdermesztik, majd összegyűjtik | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |
| 10.5.1. | Krillolaj | Főzött és préselt tengeri plankton-krillből nyert olaj, amelyet centrifugálnak a víz eltávolítása céljából | Nedvesség, ha > 1 % |
| 10.5.2. | Krillfehérje-koncentrátum, hidrolizált | Egész krill vagy annak részei enzimatikus hidrolízise során nyert termék, amelyet gyakran sűrítenek szárítással | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.6.1. | Tengeri gyűrűsféregből készült liszt | Egész tengeri gyűrűsférgek (beleértve a Nereis virens M. Sars.-t is) vagy azok részeinek hőkezelése és szárítása útján nyert termék | Nyerszsír Hamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.7.1. | Tengeri zooplanktonból készült liszt | Tengeri zooplankton (például krill) hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.7.2. | Tengeri zooplanktonból nyert olaj | Főzött és préselt tengeri zooplanktonból nyert olaj, amelyet centrifugálnak a víz eltávolítása céljából | Nedvesség, ha > 1 % |
| 10.8.1. | Puhatestűekből készült liszt | Egész puhatestűek (beleértve a tintahalakat és a kéthéjúakat) vagy azok részeinek hőkezelése és szárítása útján nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.9.1. | Tintahalliszt | Egész tintahalak vagy azok részeinek hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| 10.10.1. | Tengericsillagból készült liszt | Az Asteroidae osztályba tartozó egész tengeri csillagok vagy azok részeinek hőkezelése, préselése és szárítása útján nyert termék | Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
| (1) A nevet ki kell egészíteni a faj megnevezésével. (2) Ha a terméket tenyésztett halakból/rákfélékből nyerik, a nevet ki kell egészíteni a faj megnevezésével. | |||
11. Ásványi anyagok és azokból nyert termékek
Az e fejezetben felsorolt, állati terméket tartalmazó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 11.1.1. | Kalcium-karbonát (1); [Mészkő] | Kalcium-karbonát (CaCO3) tartalmú anyagok, például mészkő darálásával vagy savas oldatokból való kicsapatással nyert termék. Legfeljebb 0,25 % propilénglikolt tartalmazhat. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.2. | Tengeri állatok mésztartalmú héja | Természetes eredetű, tengeri állatok héjából (például osztriga- vagy kagylóhéjból) nyert termék, darált vagy granulált | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.3. | Kalcium- és magnézium-karbonát | Kalcium-karbonát (CaCO3) és magnézium-karbonát (MgCO3) természetes elegye. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | Kalcium Magnézium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.4. | Mésztartalmú tengeri alga (maërl) | Természetes eredetű, mésztartalmú tengeri algákból nyert termék, darált vagy granulált | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.5. | Litotamnium | Természetes eredetű, mésztartalmú tengeri algákból (Phymatolithon calcareum (Pall.)) nyert termék, darált vagy granulált | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.6. | Kalcium-klorid | Kalcium-klorid (CaCl2). Legfeljebb 0,2 % bárium-szulfátot tartalmazhat | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.7. | Kalcium-hidroxid | Kalcium-hidroxid (Ca(OH)2). Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.8. | Kalcium-szulfát, vízmentes | Vízmentes kalcium-szulfát (CaSO4), amelyet vízmentes kalcium-szulfát őrlésével vagy kalcium-szulfát-dihidrát dehidratálásával nyernek | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.9. | Kalcium-szulfát-hemihidrát | Kalcium-szulfát-hemihidrát (CaSO4 × H2O), amelyet kalcium-szulfát-dihidrát részleges dehidratálásával nyernek | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.10. | Kalcium-szulfát-dihidrát | Kalcium-szulfát-dihidrát (CaSO4 × 2H2O), amelyet kalcium-szulfát-dihidrát őrlésével vagy kalcium-szulfát-hemihidrát hidratálásával nyernek | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.11. | Szerves savak kalciumsói (2) | Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak kalciumsói | Kalcium Szerves sav |
| 11.1.12. | Kalcium-oxid | Kalcium-oxid (CaO), amelyet természetes állapotban előforduló mészkő kalcinálásával nyernek. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.13. | Kalcium-glükonát | Glükonsav kalciumsója (általában Ca(C6H11O7)2-ként kifejezve) és annak hidratált formái | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.15. | Kalcium-szulfát/-karbonát | A nátrium-karbonát előállítása során nyert termék | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.16. | Kalcium-pidolát | Kalcium L-pidolát (C10H12CaN2O6). Legfeljebb 5 % glutaminsavat tartalmazhat | Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.1.17. | Kalcium-karbonát–magnézium-oxid | Dolomit és hasonló, természetes kalciumot és magnéziumot tartalmazó anyagok hevítésével nyert termék. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | Kalcium Magnézium |
| 11.2.1. | Magnézium-oxid | Kalcinált magnézium-oxid (MgO), legalább 70 % MgO | Magnézium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 15 % Vastartalom (Fe2O3), ha > 5 % |
| 11.2.2. | Magnézium-szulfát-heptahidrát | Magnézium-szulfát (MgSO4 × 7 H2O) | Magnézium Kén Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 15 % |
| 11.2.3. | Magnézium-szulfát-monohidrát | Magnézium-szulfát (MgSO4 × H2O) | Magnézium Kén Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 15 % |
| 11.2.4. | Magnézium-szulfát, vízmentes | Vízmentes magnézium-szulfát (MgSO4) | Magnézium Kén Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.2.5. | Magnézium-propionát | Magnézium-propionát (C6H10MgO4) | Magnézium |
| 11.2.6. | Magnézium-klorid | Magnézium-klorid (MgCl2) vagy oldat, amelyet tengervíz természetes sűrítésével nyernek ki a nátrium-klorid leülepedése után | Magnézium Klór Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.2.7. | Magnézium-karbonát | Természetes magnézium-karbonát (MgCO3) | Magnézium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.2.8. | Magnézium-hidroxid | Magnézium-hidroxid (Mg(OH)2) | Magnézium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.2.9. | Magnézium-kálium-szulfát | Magnézium-kálium-szulfát (K2Mg(SO4)2 × nH2O, n = 4,6) | Magnézium Kálium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.2.10. | Szerves savak magnéziumsói (2) | Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak magnéziumsói | Magnézium Szerves sav |
| 11.2.11. | Magnézium-glükonát | Glükonsav magnéziumsója (általában Mg(C6H11O7)2-ként kifejezve) és annak hidratált formái | Magnézium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.2.13. | Magnézium-pidolát | Magnézium-L-pidolát (C10H12MgN2O6). Legfeljebb 5 % glutaminsavat tartalmazhat | Magnézium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.3.1. | Dikalcium-foszfát (3) (4); [Kalcium-hidrogén-ortofoszfát] | Csontokból vagy szervetlen forrásokból nyert kalcium-monohidrogén-foszfát (CaHPO4 × nH2O, n = 0 vagy 2) Ca/P > 1,2 Legfeljebb 3 %, NaCl-ban kifejezett kloridot tartalmazhat | Kalcium Összes foszfor 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.3.2. | Mono-dikalcium-foszfát | Dikalcium-foszfátból és monokalcium-foszfátból álló termék (CaHPO4 × Ca(H2PO4)2 × nH2O, n = 0 vagy 1) 0,8< Ca/P < 1,3 | Összes foszfor Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.3. | Monokalcium-foszfát; [Kalcium-tetrahidrogén-diortofoszfát] | Kalcium-biszdihidrogén-foszfát (Ca(H2PO4)2 × nH2O, n = 0 vagy 1) Ca/P > 0,9 | Összes foszfor Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.4. | Trikalcium-foszfát (4); [Trikalcium-ortofoszfát] | Trikalcium-foszfát csontból vagy szervetlen forrásokból (Ca3(PO4)2 × H2O) vagy hidroxilapatit (Ca5(PO4)3OH) Ca/P > 1,3 | Kalcium Összes foszfor 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.3.5. | Kalcium-magnézium-foszfát | Kalcium-magnézium-foszfát (Ca3Mg3(PO4)4) | Kalcium Magnézium Összes foszfor 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.6. | Fluortalanított foszfát | Szervetlen forrásokból nyert, kalcinált és további hőkezelésnek alávetett termék | Összes foszfor Kalcium Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.3.7. | Dikalcium-pirofoszfát; [Dikalcium-difoszfát] | Dikalcium-pirofoszfát (Ca2P2O7) | Összes foszfor Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.8. | Magnézium-foszfát | Egybázisos és/vagy kétbázisos és/vagy hárombázisos magnézium-foszfátból álló termék | Összes foszfor Magnézium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.3.9. | Nátrium-kalcium-magnézium-foszfát | Nátrium-kalcium-magnézium-foszfátból álló termék | Összes foszfor Magnézium Kalcium Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.10. | Mononátrium-foszfát; [Nátrium-dihidrogén-ortofoszfát] | Mononátrium-foszfát (NaH2PO4 × nH2O; n = 0, 1 vagy 2) | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.11. | Dinátrium-foszfát; [Dinátrium-hidrogén-ortofoszfát] | Dinátrium-foszfát (Na2HPO4 × nH2O; n = 0, 2, 7 vagy 12) | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.12. | Trinátrium-foszfát; [Trinátrium-ortofoszfát] | Trinátrium-foszfát (Na3PO4 × nH2O; n = 0, 1/2, 1, 6, 8 vagy 12) | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.13. | Nátrium-pirofoszfát; [Tetranátrium-difoszfát] | Nátrium-pirofoszfát (Na4P2O7× nH2O; n = 0 vagy 10) | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.14. | Monokálium-foszfát; [Kálium-dihidrogén-ortofoszfát] | Monokálium-foszfát (KH2PO4) | Összes foszfor Kálium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.15. | Dikálium-foszfát; [Dikálium-hidrogén-ortofoszfát] | Dikálium-foszfát (K2HPO4 × nH2O; n = 0, 3 vagy 6) | Összes foszfor Kálium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.16. | Kalcium-nátrium-foszfát | Kalcium-nátrium-foszfát (CaNaPO4) | Összes foszfor Kalcium Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.17. | Monoammónium-foszfát; [Ammónium-dihidrogén-ortofoszfát] | Monoammónium-foszfát (NH4H2PO4) | Összes nitrogén Összes foszfor 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.18. | Diammónium-foszfát; [Diammónium-hidrogén-ortofoszfát] | Diammónium-foszfát ((NH4)2HPO4) | Összes nitrogén Összes foszfor 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.19. | Nátrium-tripolifoszfát; [Pentanátrium-trifoszfát] | Nátrium-tripolifoszfát (Na5P3O10 × nH2O; n = 0 vagy 6) | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.20. | Nátrium-magnézium-foszfát | Nátrium-magnézium-foszfát (MgNaPO4) | Összes foszfor Magnézium Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.21. | Magnézium-hipofoszfit | Magnézium-hipofoszfit (Mg(H2PO2)2 × 6H2O) | Magnézium Összes foszfor 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.22. | Enyvtelenített csontliszt | Enyvtelenített, sterilizált és darált csontok, amelyekből a zsírt eltávolították | Összes foszfor Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.3.23. | Csonthamu | Állati melléktermékek égetéséből, égéséből és elgázosításából származó ásványi maradékanyagok | Összes foszfor Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.3.24. | Kalcium-polifoszfát | Olyan kondenzált polifoszforsavak kalciumsóinak heterogén keveréke, amelyek általános képlete H(n + 2)PnO(3n + 1), ahol „n” legalább 2. | Összes foszfor Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.25. | Kalcium-dihidrogén-difoszfát | Monokalcium-dihidrogén-pirofoszfát (CaH2P2O7) | Összes foszfor Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.26. | Magnéziumsav-pirofoszfát | Magnéziumsav-pirofoszfát (MgH2P2O7). Tisztított foszforsavból és tisztított magnézium-hidroxidból vagy magnézium-oxidból készül a víz elpárologtatásával és az ortofoszfát difoszfáttá történő kondenzációjával | Összes foszfor Magnézium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.27. | Dinátrium-dihidrogén-difoszfát | Dinátrium-dihidrogén-difoszfát (Na2H2P2O7) | Összes foszfor Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.28. | Trinátrium-difoszfát | Trinátrium-monohidrogén-difoszfát (vízmentes: Na3HP2O7; monohidrát: Na3HP2O7 × nH2O; n = 0, 1 vagy 9) | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.29. | Nátrium-polifoszfát; [Nátrium-hexametafoszfát] | Olyan lineáris kondenzált polifoszforsavak nátriumsóinak heterogén keveréke, amelyek általános képlete H(n + 2)PnO(3n + 1), ahol „n” legalább 2. | Összes foszfor Nátrium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.30. | Trikálium-foszfát | Trikálium-monofoszfát (K3PO4 × nH2O; n = 0, 1, 3, 7 vagy 9) | Összes foszfor Kálium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.31. | Tetrakálium-difoszfát | Tetrakálium-pirofoszfát (K4P2O7 × nH2O; n = 0, 1 vagy 3) | Összes foszfor Kálium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.32. | Pentakálium-trifoszfát | Pentakálium-tripolifoszfát (K5P3O10) | Összes foszfor Kálium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.33. | Kálium-polifoszfát | Olyan lineáris kondenzált polifoszforsavak káliumsóinak heterogén keveréke, amelyek általános képlete H(n + 2)PnO(3n + 1), ahol „n” legalább 2 | Összes foszfor Kálium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.3.34. | Kalcium-nátrium-polifoszfát | Kalcium-nátrium-polifoszfát | Összes foszfor Nátrium Kalcium 2 %-os citromsavban oldhatatlan foszfor, ha > 10 % |
| 11.4.1. | Nátrium-klorid (1) | Nátrium-klorid (NaCl) vagy (egy másik eljárás során telített vagy depletált) sóoldatból történő párologtató kristályosítással (vákuumsó) vagy tengervízből való párologtatással (tengeri só és napenergiával nyert só) vagy kősó őrlésével nyert termék | Nátrium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.4.2. | Nátrium-bikarbonát; [Nátrium-hidrogénkarbonát] | Nátrium-bikarbonát (NaHCO3) | Nátrium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.4.3. | Nátrium-/ammónium-(bi)karbonát; [Nátrium-/ammónium-(hidrogén)karbonát] | Nátrium-karbonát és nátrium-bikarbonát előállítása során nyert termék, amely ammónium-bikarbonát-nyomelemeket (maximum 5 % ammónium-bikarbonátot) tartalmaz | Nátrium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.4.4. | Nátrium-karbonát | Nátrium-karbonát (Na2CO3) | Nátrium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.4.5. | Nátrium-szeszkvikarbonát; [Trinátrium-hidrogén-dikarbonát] | Nátrium-szeszkvikarbonát (Na3H(CO3)2) | Nátrium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.4.6. | Nátrium-szulfát | Nátrium-szulfát (Na2SO4). Legfeljebb 0,3 % metionint tartalmazhat | Nátrium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.4.7. | Szerves savak nátriumsói (2) | Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak nátriumsói | Nátrium Szerves sav |
| 11.5.1. | Kálium-klorid | Kálium-klorid (KCl) vagy kálium-klorid természetes forrásainak őrlésével nyert termék | Kálium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.5.2. | Kálium-szulfát | Kálium-szulfát (K2SO4) | Kálium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.5.3. | Kálium-karbonát | Kálium-karbonát (K2CO3) | Kálium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.5.4. | Kálium-bikarbonát; [Kálium-hidrogén-karbonát] | Kálium-bikarbonát (KHCO3) | Kálium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 10 % |
| 11.5.5. | Szerves savak káliumsói (2) | Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak káliumsói | Kálium Szerves sav |
| 11.5.6. | Kálium-pidolát | Kálium-L-pidolát (C5H6KNO3). Legfeljebb 5 % glutaminsavat tartalmazhat | Kálium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
| 11.6.1. | Kénvirág | Az ásvány természetes lelőhelyén kinyert por. A kéngyártásban alkalmazott olajfinomítás során nyert termék is lehet | Kén |
| 11.7.1. | Attapulgit | Magnéziumot, alumíniumot, szilíciumot tartalmazó természetes ásvány | Magnézium |
| 11.7.2. | Kvarc | Kvarcforrások őrlésével nyert, természetes formában előforduló ásvány. Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | |
| 11.7.3. | Krisztobalit | Kvarc újrakristályosításából nyert szilícium-dioxid (SiO2). Legfeljebb 0,1 % darálási segédanyagot tartalmazhat | |
| 11.8.1. | Ammónium-szulfát | Kémiai szintézis útján nyert ammónium-szulfát ((NH4)2SO4). Vizes oldat formájában is kiszerelhető | Nyersfehérjében kifejezett nitrogén Kén |
| 11.8.3. | Szerves savak ammóniumsói (2) | Fogyasztásra alkalmas, legalább 4 szénatommal rendelkező szerves savak ammóniumsói | Nyersfehérjében kifejezett nitrogén Szerves sav |
| 11.8.4. | Ammónium-laktát | Ammónium-laktát (CH3CHOHCOONH4). A Lactobacillus delbrueckii ssp. Bulgaricus, Lactococcus lactis ssp., Leuconostoc mesenteroides, Streptococcus thermophilus, Lactobacillus spp. vagy Bifidobacterium spp. mikroorganizmussal történő fermentálás révén előállított ammonium-laktátot, valamint legalább 44 %, nyersfehérjében kifejezett nitrogént tartalmaz. Legfeljebb 2 % foszfort, 2 % káliumot, 0,7 % magnéziumot, 2 % nátriumot, 2 % szulfátot, 0,5 % kloridot, 5 % cukrot és 0,1 % szilikon habzásgátlót tartalmazhat | Nyersfehérjében kifejezett nitrogén Nyershamu Kálium, ha > 1,5 % Magnézium, ha > 1,5 % Nátrium, ha > 1,5 % |
| 11.8.5. | Ammónium-acetát | Ammónium-acetát (CH3COONH4) vizes oldatban, amely legalább 55 % ammónium-acetátot tartalmaz | Nyersfehérjében kifejezett nitrogén |
| 11.9.1. | Zúzakavics (madarak zúzógyomrába); [Grit] | Kavics formájában előforduló természetes ásványok összezúzása útján nyert termék | Részecskeméret |
| 11.9.2. | Cserépkő (madarak zúzógyomrába); [Redstone] | Agyagégetésből származó termékek összezúzása és őrlése útján nyert termék | Részecskeméret Nedvesség, ha > 2 % |
| (1) A forrás jellege is megadható a névben vagy a név helyébe léphet. (2) A nevet módosítani kell vagy ki kell egészíteni a szerves sav megnevezésével. (3) A név kiegészülhet az előállítási folyamat megnevezésével. (4) A nevet adott esetben ki kell egészíteni a „csontból” szóval. | |||
12. Mikroorganizmusokkal végzett fermentáció útján előállított termékek és melléktermékek, minden élő mikroorganizmust elölő eljárás után
Az e fejezetben felsorolt, géntechnológiával módosított szervezetekből álló vagy ilyen szervezetekből előállított, illetve géntechnológiával módosított mikroorganizmusok jelenléte mellett végbemenő fermentációs folyamatból származó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet követelményeinek.
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 12.1.1. | Methylophilus methylotrophus felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Methylophilus methylotrophus (NCIMB 10.515 törzs) metanolon történő tenyésztésével nyert fermentációs termék, amelynek esetében a nyersfehérje-tartalom legalább 68 %, a reflexiós index pedig legalább 50 | Nyersfehérje Nyershamu Nyerszsír Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.2. | Methylococcus capsulatus (Bath), Alca ligenes acidovorans, Bacillus brevis és Bacillus firmus felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Methylococcus capsulatus (Bath) (NCIMB 11132 törzs), Alcaligenes acidovorans (NCIMB 13287 törzs), Bacillus brevis (NCIMB 13288 törzs) és Bacillus firmus (NCIMB 13289 törzs) természetes gázon (közel 91 % metán, 5 % etán, 2 % propán, 0,5 % izobután, 0,5 % n-bután), ammónián és ásványi sókon történő tenyésztésével nyert fermentációs termék; a nyersfehérje-tartalom legalább 65 % | Nyersfehérje Nyershamu Nyerszsír Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.3. | Escherichia coli felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Escherichia coli K12 növényi vagy kémiai eredetű, ammóniát vagy ásványi sókat tartalmazó táptalajon történő tenyésztése útján végbemenő aminosav-előállítás fermentációs mellékterméke; lehet hidrolizált | Nyersfehérje Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.4. | Corynebacterium glutamicum felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Corynebacterium glutamicum növényi vagy kémiai eredetű, ammóniát vagy ásványi sókat tartalmazó táptalajon történő tenyésztése útján végbemenő aminosav-előállítás fermentációs mellékterméke; lehet hidrolizált | Nyersfehérje Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.5. | Élesztő; [Sörélesztő] (1) (2) | Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces carlsbergensis, Kluyveromyces lactis, Kluyveromyces fragilis, Torulaspora delbrueckii, Cyberlindnera jadinii (3), Saccharomyces uvarum, Saccharomyces ludwigii vagy Brettanomyces ssp. (4) felhasználásával főleg növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok mint ammónia vagy ásványi sók) kinyert bármely élesztő | Nedvesség, ha < 75 % vagy > 97 % Ha a nedvesség < 75 %: Nyersfehérje Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.6. | Penicillin-előállításból származó micélium szilázs (1) (2) | Micélium (nitrogéntartalmú vegyületek), különböző szénhidrátforrásokon és azok hidrolizátumain Penicillium chrysogenum (ATCC48271) felhasználásával történő penicillin-előállításból származó nedves melléktermék, hőkezelt és a penicillin inaktiválása céljából Lactobacillus brevis, plantarum, sake, collinoides és Streptococcus lactis felhasználásával silózott; legalább 7 %, nyersfehérjében kifejezett nitrogén | Nyersfehérjében kifejezett nitrogén Nyershamu Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.7. | Biodízel-előállításból nyert élesztő (1) (2) | Bioüzemanyag előállítása során keletkező, a Yarrowia lipolytica-ból (4) növényi olajokon és nyálkátlanításából származó frakciókon és glicerinfrakciókon képződött bármely élesztő és annak részei (6) | Nedvesség, ha < 75 % vagy > 97 % Ha a nedvesség < 75 %: Nyersfehérje Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.8. | Lactobacillus fajok felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Lactobacillus baktériumok főleg növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, mint ammónia vagy ásványi sók) történő tenyésztésével nyert fermentációs termék. A termék lehet szárított | Nyersfehérje Nyershamu Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.9. | Trichoderma viride felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Trichoderma viride főleg növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, mint ammónia vagy ásványi sók) történő tenyésztésével nyert fermentációs termék. A termék lehet szárított | Nyersfehérje Nyershamu Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.10. | Bacillus subtilis felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Bacillus subtilis főleg növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, mint ammónia vagy ásványi sók) történő tenyésztésével nyert fermentációs termék. A termék lehet szárított | Nyersfehérje Nyershamu Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.11. | Aspergillus oryzae felhasználásával előállított, fehérjében gazdag termék (1) (2) | Aspergillus oryzae főleg növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, mint ammónia vagy ásványi sók) történő tenyésztésével nyert fermentációs termék. A termék lehet szárított | Nyersfehérje Nyershamu Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.1.12. | Élesztőtermékek (1) (2) | Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces carlsbergensis, Kluyveromyces lactis, Kluyveromyces fragilis, Torulaspora delbrueckii, Cyberlindnera jadinii (3), Saccharomyces uvarum, Saccharomyces ludwigii vagy Brettanomyces ssp. (4) felhasználásával főleg növényi eredetű táptalajon (például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentált tápanyagok, mint ammónia vagy ásványi sók) kinyert bármely élesztőrész (6) | Nedvesség, ha < 75 % vagy > 97 % Ha a nedvesség < 75 %: Nyersfehérje Propionsav, ha 0,5 % |
| 12.2.1. | Vinasz; [Kondenzált melasz, oldható] (2) (5) | Must/cefre ipari feldolgozásából származó melléktermék, amelyet mikrobiális fermentációs eljárások (például alkohol-, szervessav- és élesztő-előállítás) során nyernek. A fermentálásból származó must/cefre leválasztása után nyert folyékony/pépes frakciókból áll. A fermentáláshoz használt mikroorganizmusok elhalt sejtjeit és/vagy azok részeit (6) is tartalmazhatja. A táptalaj többnyire növényi eredetű, például melasz, cukorszirup, alkohol, lepárlási maradékok, gabonafélék és keményítőt tartalmazó termékek, gyümölcslé, savó, tejsav, cukor, hidrolizált növényi rostok és fermentációs tápanyagok, mint ammónia vagy ásványi sók | Nyersfehérje Táptalaj és az előállítási folyamat megnevezése adott esetben |
| 12.2.2. | L-glutaminsav előállításából származó melléktermékek (2) (5) | Melléktermékek, amelyeket L-glutaminsav Corynebacterium melassecola felhasználásával történő fermentálással végzett előállításából nyernek szacharózt, melaszt, keményítőt tartalmazó termékeket és azok hidrolizátumait, ammóniumsókat és egyéb nitrogénvegyületeket tartalmazó táptalajon | Nyersfehérje |
| 12.2.3. | Brevibacterium lactofermentum felhasználásával történő L-lizin-monohidroklorid-előállításból származó melléktermékek (2) (5) | Melléktermékek, amelyeket L-lizin-monohidroklorid Brevibacterium lactofermentum felhasználásával történő fermentálással végzett előállításából nyernek szacharózt, melaszt, keményítőt tartalmazó termékeket és azok hidrolizátumait, ammóniumsókat és egyéb nitrogénvegyületeket tartalmazó táptalajon | Nyersfehérje |
| 12.2.4. | Corynebacterium glutamicum felhasználásával történő aminosav-előállításból származó melléktermékek (2) (5) | Melléktermékek, amelyeket aminosavak Corynebacterium glutamicum felhasználásával történő fermentálással végzett előállításából nyernek növényi vagy kémiai eredetű, ammóniát vagy ásványi sókat tartalmazó táptalajon | Nyersfehérje Nyershamu |
| 12.2.5. | Escherichia coli K12 felhasználásával történő aminosav-előállításból származó melléktermékek (2) (5) | Melléktermékek, amelyeket aminosavak Escherichia coli K12 felhasználásával történő fermentálással végzett előállításából nyernek növényi vagy kémiai eredetű, ammóniát vagy ásványi sókat tartalmazó táptalajon | Nyersfehérje Nyershamu |
| 12.2.6. | Aspergillus niger felhasználásával történő enzim-előállításból származó melléktermék (2) (5) | Az Aspergillus niger – búzán és malátán, enzim-előállítás céljából történő – fermentálásából nyert melléktermék | Nyersfehérje |
| 12.2.7. | Ralstonia eutropha felhasználásával történő fermentálással előállított polihidroxibutirát (2) | Ralstonia eutropha által fermentálással előállított 3-hidroxi-butirátot és 3-hidroxi-valerátot, valamint a baktériumokból és a fermentációs léből származó, nem életképes baktérium-fehérjelisztet tartalmazó termék | |
| (1) Bizonyos táptalajokon kifejlődött specifikus mikroorganizmusok biomasszájából nyert termékek. Legfeljebb 0,3 % habzásgátló szert, 1,5 % szűrő-/derítőszert és 2,9 % propionsavat tartalmazhatnak. (2) A fermentálás során használt mikroorganizmusokat előzőleg inaktiválták, aminek eredményeként a takarmány-alapanyagban ezek a mikroorganizmusok nem életképesek. (3) Az n-alkánokon történő tenyésztés tilos (568/2010/EU rendelet). (4) Az élesztőtörzsek használt neve eltérhet a tudományos osztályozástól. Ezért a felsorolt élesztőtörzsek esetében szinonimák is használhatók. (5) Egyéb fermentációs melléktermékek. Legfeljebb 0,6 % habzásgátló szert, 0,5 % vízkövesedés-gátló szert és 0,2 % szulfitot tartalmazhatnak. (6) A részek az élesztő bármely oldható és nem oldható frakcióját jelentik, beleértve a sejthártyából vagy a sejt belsejéből származó részeket is. | |||
13. Egyebek
Az e fejezetben felsorolt, állati terméket tartalmazó takarmány-alapanyagoknak meg kell felelniük az 1069/2009/EK rendelet és a 142/2011/EU rendelet követelményeinek, és használatuk a 999/2001/EK rendelet alapján korlátozható.
| Szám | Név | Leírás | Kötelezően feltüntetendő információk |
| 13.1.1. | Sütő- és tésztaipari termékek | Kenyér-, keksz-, ostya- vagy tésztagyártás során, illetve a gyártásból nyert termékek. Lehetnek szárítottak | Keményítő Összes cukor, szacharózban számítva Nyerszsír, ha > 5 % |
| 13.1.2. | Süteménygyártásból származó termékek | Cukrászsütemény- és süteménygyártás során, illetve a gyártásból nyert termékek. Lehetnek szárítottak | Keményítő Összes cukor, szacharózban számítva Nyerszsír, ha > 5 % |
| 13.1.3. | Müzligabona-gyártásból származó termékek | Olyan anyagok vagy termékek, amelyeket feldolgozott, részlegesen feldolgozott vagy feldolgozatlan formában emberi fogyasztásra szánnak vagy amelyeknél észszerűen feltételezhető az emberi fogyasztás. Lehetnek szárítottak | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost Nyersolajok/-zsírok, ha > 10 % Keményítő, ha > 30 % Összes cukor, szacharózban számítva, ha > 10 % |
| 13.1.4. | Édesipari termékek | Édességek (beleértve a csokoládékészítményeket) gyártása során, illetve a gyártásból nyert termékek. Lehetnek szárítottak | Keményítő Nyerszsír, ha > 5 % Összes cukor, szacharózban számítva |
| 13.1.5. | Fagylaltipari termékek | Fagylaltgyártás során nyert termékek. Lehetnek szárítottak | Keményítő Összes cukor, szacharózban számítva Nyerszsír |
| 13.1.6. | Friss gyümölcs és zöldség feldolgozásából származó termékek és melléktermékek (1) | Friss gyümölcs és zöldség (beleértve a héjat, az egész gyümölcs-/zöldségdarabokat és ezek keverékeit) feldolgozása során nyert termékek. Lehetnek szárítottak vagy fagyasztottak | Keményítő Nyersrost Nyerszsír, ha > 5 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % |
| 13.1.7. | Növények feldolgozásából származó termékek (1) | Egész növények vagy azok részeinek fagyasztásából vagy szárításából nyert termékek | Nyersrost |
| 13.1.8. | Fűszerek és ételízesítők feldolgozásából származó termékek (1) | Fűszerek és ételízesítők vagy azok részeinek fagyasztásából vagy szárításából nyert termékek | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost Nyersolajok/-zsírok, ha > 10 % Keményítő, ha > 30 % Összes cukor, szacharózban számítva, ha > 10 % |
| 13.1.9. | Fűszernövények feldolgozásából származó termékek (1) | Fűszernövények vagy azok részeinek aprításából, darálásából, fagyasztásából vagy szárításából nyert termékek | Nyersrost |
| 13.1.10. | Burgonyafeldolgozásból származó termékek | Burgonya feldolgozása során nyert termékek. Lehetnek szárítottak vagy fagyasztottak | Keményítő Nyersrost Nyerszsír, ha > 5 % Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % |
| 13.1.11. | Mártások gyártásából származó termékek és melléktermékek | Mártás-előállításból nyert anyagok, amelyeket feldolgozott, részlegesen feldolgozott vagy feldolgozatlan formában emberi fogyasztásra szánnak vagy amelyeknél észszerűen feltételezhető az emberi fogyasztás. Lehetnek szárítottak | Nyerszsír |
| 13.1.12. | Sós sütemények gyártásából származó termékek és melléktermékek | Sós sütemények gyártásából származó termékek és melléktermékek, amelyeket sós sütemények – burgonyaszirom, burgonya- és/vagy gabonaalapú (közvetlenül extrudált, tésztaalapú és pelletált) falatkák („snacks”) és diót tartalmazó sós termékek – gyártása során vagy a gyártásból nyernek | Nyerszsír |
| 13.1.13. | Fogyasztásra kész élelmiszerek gyártásából származó termékek | Fogyasztásra kész élelmiszerek gyártása során nyert termékek. Lehetnek szárítottak | Nyerszsír, ha > 5 % |
| 13.1.14. | Alkoholgyártásból származó növényi melléktermékek | Növényekből (beleértve a bogyós gyümölcsöket és a magokat, például az ánizsmagokat) származó szilárd termékek, amelyeket e növények alkoholos oldatban való mállasztása után vagy alkoholos párologtatás/desztillálás vagy mindkettő után nyernek ki az alkoholgyártáshoz szükséges ízesítők előállítása során. E termékeket desztillálni kell az alkoholos maradékanyagok eltávolítása céljából | Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost Nyersolajok/-zsírok, ha > 10 % |
| 13.1.15. | Takarmánysör | Sörgyártásból származó termék, amely nem értékesíthető emberi fogyasztásra | Alkoholtartalom Nedvesség, ha < 75 % |
| 13.1.16. | Édesített ital | Az üdítőital-ipar termékei, amelyeket édesített üdítőitalok gyártása során vagy csomagolatlan, nem értékesíthető édesített üdítőitalokból állítanak elő. Lehetnek koncentráltak vagy szárítottak | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 30 % |
| 13.1.17. | Gyümölcsszirup | A gyümölcsszirupipar emberi fogyasztásra szánt gyümölcsszirup gyártása során nyert termékei | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 30 % |
| 13.1.18. | Édesített szirup | Az édesített szirup gyártásával foglalkozó ipar termékei, amelyeket szirup gyártása során vagy csomagolatlan, nem értékesíthető szirupból állítanak elő. Lehetnek koncentráltak vagy szárítottak | Összes cukor, szacharózban számítva Nedvesség, ha > 30 % |
| 13.2.1. | Karamellizált cukor | Bármilyen cukor ellenőrzött hőkezelése során nyert termék | Összes cukor, szacharózban számítva |
| 13.2.2. | Dextróz | Keményítőhidrolízis után nyert termék, amely tisztított, kristályosított glükózból áll, kristályvízzel vagy anélkül | |
| 13.2.3. | Fruktóz | Tisztított kristálypor formájában előforduló fruktóz. Glükózszirupban lévő glükózból nyerik glükóz-izomeráz felhasználásával és szacharóz-inverzióval | |
| 13.2.4. | Glükózszirup | A glükózszirup étkezési szacharidok tisztított és koncentrált vizes oldata, amelyet keményítő hidrolízise útján nyernek. Lehet szárított | Nedvesség, ha > 30 % |
| 13.2.5. | Glükózmelasz | Glükózszirup finomítása során nyert termék | Összes cukor, szacharózban számítva |
| 13.2.6. | Xilóz | Fából kivont cukor | |
| 13.2.7. | Laktulóz | Félszintetikus diszacharid (4-O-D-galaktopiranozil-D-fruktóz), amelyet a glükóz fruktózzá történő izomerizálása során laktózból nyernek. Jelen van hőkezelt tejben és tejtermékekben | |
| 13.2.8. | Glükozamin (Kitozamin) (6) | Aminocukor (monoszacharid), amely a kitozán és a kitin poliszacharidok struktúrájának részét képezi. Rákfélék és más ízeltlábúak külső vázának hidrolízisével vagy gabona, például kukorica vagy búza fermentálásával készül | Nátrium vagy kálium, az adott esetnek megfelelően |
| 13.2.9. | Xilo-oligoszacharid | β1–4 kötésekkel kapcsolódó xilózmolekulákból álló láncok, amelyeknél a polimerizáció értéke 2-től 10-ig terjed, és amelyet különféle, hemicellulózban gazdag nyersanyagok enzimatikus hidrolízisével állítanak elő | Nedvesség, ha > 5 % |
| 13.2.10. | Glüko-oligoszacharid | Glükózpolimerek, glükóz, szacharóz és maltóz fermentálásával vagy hidrolízisével és/vagy fizikai hőkezelésével nyert termék | Nedvesség, ha > 28 % |
| 13.3.1. | Keményítő (2) | Keményítő | Keményítő |
| 13.3.2. | Keményítő (2), előzselatinizált | Hőkezeléssel expandált keményítőből álló termék | Keményítő |
| 13.3.3. | Keményítő (2), keverék | Természetes és/vagy módosított élelmiszer-keményítőből álló termék, amelyet különböző botanikai forrásokból nyernek | Keményítő |
| 13.3.4. | Keményítő (2) –hidrolizátum-pogácsa | Keményítőhidrolízisből folyadékszűréssel nyert termék, amely a következőkből áll: fehérje, keményítő, poliszacharidok, zsír, olaj és szűrési segédanyag (például kovaföld, farost) | Nedvesség, ha < 25 % vagy > 45 % Ha a nedvesség < 25 %: — Nyerszsír — Nyersfehérje |
| 13.3.5. | Dextrin | A dextrin részleges savas hidrolízisnek alávetett keményítő | |
| 13.3.6. | Maltodextrin | A maltodextrin részlegesen hidrolizált keményítő | |
| 13.4.1. | Polidextróz | D-glükóz termikus polimerizációjával előállított, véletlenszerűen összekapcsolt glükóz polimere | |
| 13.5.1. | Poliolok | Hidrogénezés vagy fermentálás útján nyert termék, amely redukált mono-, di- vagy oligoszacharidokból vagy poliszacharidokból áll | |
| 13.5.2. | Izomalt | Cukoralkohol, amelyet szacharózból nyernek enzimatikus átalakítás és hidrogénezés útján | |
| 13.5.3. | Mannit | Hidrogénezés vagy fermentálás útján nyert termék, amely redukált glükózból és/vagy fruktózból áll | |
| 13.5.4. | Xilit | Xilóz hidrogénezésével és fermentálásával nyert termék | |
| 13.5.5. | Szorbit | Glükóz hidrogénezésével nyert termék | |
| 13.6.1. | Kémiai finomításból nyert olajsavak (3) | Növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok lúg segítségével történő savtalanítása, majd savanyítás és a vizes fázis elválasztása során nyert termék, amely szabad zsírsavakat, olajokat vagy zsírokat, valamint magok, gyümölcsök vagy állati szövetek természetes összetevőit, mint például mono- és diglicerideket, nyers lecitint és rostokat tartalmaz | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |
| 13.6.2. | Glicerinnel észterezett zsírsavak (4) | Zsírsavak glicerinnel történő észterezésével nyert gliceridek. A termék legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Nedvesség, ha > 1 % Nyerszsír Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.6.3. | Zsírsavak mono-, di- és trigliceridjei (4) | Glicerin mono-, di- és triésztereinek és zsírsavaknak a keverékét tartalmazó termék. Kis mennyiségben szabad zsírsavakat és glicerint is tartalmazhat. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Nyerszsír Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.6.4. | Zsírsavak sói (4) | Legalább négy szénatommal rendelkező zsírsavak kalcium-, magnézium-, nátrium- vagy kálium-hidroxidokkal, -oxidokkal vagy -sókkal való reakciója során nyert termék. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Nyerszsír (hidrolízis után) Nedvesség Ca vagy Na vagy K vagy Mg (értelemszerűen) Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.6.5. | Fizikai finomításból nyert zsírsav-desztillátumok (3) | Növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok desztillálás útján történő savtalanítása során nyert termék; a termék szabad zsírsavakat, olajokat vagy zsírokat, valamint magok, gyümölcsök vagy állati szövetek természetes összetevőit, például mono- és diglicerideket, szterineket és tokoferolokat tartalmazhat | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |
| 13.6.6. | Hasításból nyert nyers zsírsavak (3) | Olaj/zsír hasításából nyert termék. Meghatározása szerint nyers alifás, lineáris, telített és telítetlen C6–C24 monokarboxil-zsírsavakból áll. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.6.7. | Hasításból nyert tiszta desztillált zsírsavak (3) | Olaj/zsír hasításából nyers zsírsavak desztillációjával és esetleg azt követően hidrogénezéssel nyert termék. Meghatározása szerint tiszta desztillált alifás, lineáris, telített és telítetlen C6–C24 monokarboxil-zsírsavakból áll. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.6.8. | Semlegesítési iszap (3) | Növényi eredetű olajok és zsírok kalcium-, magnézium-, nátrium- vagy kálium-hidroxid vizes oldata segítségével történő savtalanítása során nyert termék, amely zsírsavak sóit, olajokat vagy zsírokat, valamint magok, gyümölcsök vagy állati szövetek természetes összetevőit, például mono- és diglicerideket, nyers lecitint és rostokat tartalmaz | Nedvességtartalom, ha < 40 és > 50 % Ca vagy Na vagy K vagy Mg (értelemszerűen) |
| 13.6.9. | Szerves savakkal észterezett zsírsavak mono- és digliceridjei (4) (5) | Szerves savakkal észterezett, legalább négy szénatomot tartalmazó zsírsavak mono- és digliceridjei | Nyerszsír |
| 13.6.10. | Zsírsavak szacharózészterei (4) | Szacharóz és zsírsavak észterei | Összes cukor, szacharózban számítva Nyerszsír |
| 13.6.11. | Zsírsavak cukorgliceridjei (4) | Szacharóz észtereinek és zsírsavak mono- és digliceridjeinek keveréke | Összes cukor, szacharózban számítva Nyerszsír |
| 13.6.12. | Palmitoil-glükózamin | Számos növény, különösen a legtöbb hüvelyes növény gyökerében jelen lévő szerves lipidvegyület. D-glükózamin palmitinsavval való acilálásával állítják elő. Legfeljebb 0,5 % acetont tartalmazhat | Nedvesség, ha > 2 %, Nyerszsír |
| 13.6.13. | Zsírsavak laktilátjainak sói | Zsírsavak nem glicerides észtere. A termék tejsavval észterezett zsírsavak kalcium-, magnézium-, nátrium- vagy káliumsója lehet. A szabad zsírsavak és a tejsav sóit is tartalmazhatja | Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % Nikkel, ha > 20 ppm Ca vagy Na vagy K vagy Mg (értelemszerűen) |
| 13.8.1. | Glicerin, nyers | Az alábbiak során nyert melléktermék: — az olaj/zsír hasításának olajkémiai eljárása zsírsavak és vizes glicerinoldat nyerése céljából, amit vagy a vizes glicerinoldatnak nyers glicerin nyerése érdekében végzett sűrítése követ, vagy a természetes olajoknak/zsíroknak zsírsav-metilészterek és vizes glicerinoldat nyerése érdekében végzett transz-észterezése (legfeljebb 0,5 % metanoltartalommal), amit a vizes glicerinoldatnak nyers glicerin nyerése érdekében végzett sűrítése követ; — biodízel-előállítás (zsírsavak metil- vagy etilészterei) nem meghatározott növényi és állati eredetű olajok és zsírok transz-észterezésével. A glicerinben maradhatnak ásványi és szerves sók (legfeljebb 7,5 %). Legfeljebb 0,5 % metanolt és legfeljebb 4 %, zsírsav-metilészterekből, zsírsav-etilészterekből, szabad zsírsavakból és gliceridekből álló nem glicerines szerves anyagot (Matter Organic Non Glycerol, MONG) tartalmazhat; — növényi vagy állati eredetű olajok/zsírok rendes esetben lúggal vagy alkáliföldfémekkel történő elszappanosítása szappan nyerése céljából. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Glicerin Kálium, ha > 1,5 % Nátrium, ha > 1,5 % Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.8.2. | Glicerin | Az alábbiak során nyert termék: — olajkémiai eljárás, amely vagy a) olaj/zsír hasítása révén megy végbe, amit a vizes glicerinoldat sűrítése és desztillációval (lásd B. rész, eljárások glosszáriuma, 20. bejegyzés) vagy ioncserés eljárással történő finomítás követ; vagy b) természetes olajok/zsírok transz-észterezése zsírsav-metilészterek és nyers vizes glicerinoldat nyerése céljából, amit a vizes glicerinoldatnak nyers glicerin nyerése érdekében történő sűrítése és desztillációval vagy ioncserés eljárással történő finomítás követ; — biodízel-előállítás (zsírsavak metil- vagy etilészterei) nem meghatározott növényi és állati eredetű olajok és zsírok transz-észterezésével, amit a glicerin finomítása követ. Minimális glicerintartalom: a szárazanyag 99 %-a; — növényi vagy állati eredetű olajok/zsírok rendes esetben lúggal vagy alkáliföldfémekkel történő elszappanosítása szappan nyerése céljából, amit a nyers glicerin finomítása és desztillálás követ. Legfeljebb 50 ppm hidrogénezésből származó nikkelt tartalmazhat | Glicerin, ha < 99 % a szárazanyagban. Nátrium, ha > 0,1 % Kálium, ha > 0,1 % Nikkel, ha > 20 ppm |
| 13.9.1. | Metil-szulfonil-metán | Szerves kénvegyület ((CH3)2SO2), amelyet kémiai szintézis útján nyernek, és amely azonos a növényekben természetes formában előforduló forrással | Kén |
| 13.10.1. | Tőzeg | Anaerob és oligotróf környezetben növények (főleg tőzegmoha) természetes bomlásából keletkező termék | Nyersrost |
| 13.10.2. | Leonardit | Természetesen előforduló, fenol-hidrokarbont tartalmazó ásványi komplex, más néven humát, amely szerves anyagok több millió éven keresztül tartó bomlásából ered | Nyersrost |
| 13.11.1. | Propilénglikol; [1,2-propándiol]; [Propán-1,2-diol] | Szerves vegyület (egy diol vagy kétértékű alkohol), képlete: C3H8O2. Viszkózus folyadék, enyhén édes ízű, higroszkópos, és vízzel, acetonnal és kloroformmal keverhető. Legfeljebb 0,3 % dipropilénglikolt tartalmazhat | |
| 13.11.2. | A propilén-glikol és zsírsavak monoészterei (4) | A propilénglikol és zsírsavak monoészterei önállóan vagy diészterekkel keverve | Propilénglikol Nyerszsír |
| 13.12.1. | Hialuronsav | Egy aminocukorból (N-acetil-D-glükozamin) és D-glükuronsavból álló ismétlődő egységekből felépülő glükozamin-glükán (poliszacharid); bőrben, ízületi nedvben és köldökzsinórban lelhető fel, és többek között állati szövetekből vagy bakteriális fermentációval állítják elő | Nátrium vagy kálium, az adott esetnek megfelelően |
| 13.12.2. | Kondroitin-szulfát | Inakból, csontokból és egyéb, porcot és puha kötőszöveteket tartalmazó állati szövetekből való extrahálás útján nyert termék | Nátrium |
| 13.12.3. | Glükonsav | A glükonsav (C6H12O7) vízben oldódó szerves sav, pKa-értéke 3,7, színe az áttetszőtől a barnáig változik. Folyékony formában a minimális glükontartalom 50 %. Glükózszirup mikrobiális fermentálása útján vagy élelmiszer-minőségű glükono-delta-lakton gyártásából származó társtermékként állítják elő | Glükonsav |
| (1) A nevet az adott esetnek megfelelően ki kell egészíteni a gyümölcs, a zöldség, a növény, a fűszer, illetve a fűszernövény megnevezésével. (2) A nevet ki kell egészíteni a botanikai eredet feltüntetésével. (3) A nevet ki kell egészíteni a botanikai vagy állati eredet feltüntetésével. (4) A nevet módosítani kell vagy ki kell egészíteni a felhasznált zsírsavak megnevezésével. (5) A nevet módosítani kell vagy ki kell egészíteni a szerves sav megnevezésével. (6) A nevet az adott esetnek megfelelően ki kell egészíteni az „állati szövetekből” vagy a „fermentálásból” szavakkal. | |||
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
( 3 ) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).
( 4 ) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.
( 5 ) HL L 35., 2005.2.8., 1. o.
( 6 ) Az észszerűen elérhető legalacsonyabb szint (As Low As Reasonably Achievable) elve.
( 7 ) HL L 140., 2002.5.30., 10. o.
( 8 ) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
( 9 ) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
( 10 ) E bekezdés vegyi szennyeződésekre és technológiai segédanyagokra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a takarmány-alapanyagoknak a 767/2009/EK rendelet 24. cikkének (6) bekezdésében említett nyilvántartásában szereplő takarmány-alapanyagokra.
( 11 ) E kötelezettségtől eltérve a "szárítás" eljárás esetében a közhasználatú név/minősítés megadása opcionális.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013R0068 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013R0068&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013R0068-20170711 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013R0068-20170711&locale=hu