6/1995. (II. 22.) AB határozat

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az állattartásról szóló 14/1991. (XI. 15.) rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az állattartásról szóló 14/1991. (XI. 15.) rendelete 7. § (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. A Zala Megyei Bíróság bírája - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az állattartásról szóló 14/1991. (XI. 15.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását, és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a zalaegerszegi közgyűlésnek a kifogásolt rendelkezés megalkotására nem volt felhatalmazása, mivel a méhészeti tevékenység gyakorlását magasabb szintű jogszabály, a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) már rendezte.

Az indítványozó úgy vélekedett, hogy a sérelmezett előírás törvényellenesen korlátozta a méhtartás feltételeit.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott.

A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) határozza meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: "A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 4. § (1) bekezdésének első mondata előírja, hogy "az állatok tartása a környezetet nem károsíthatja, továbbá az állatok egészségét nem veszélyeztetheti".

A méhtartásra vonatkozóan az R. 1. és 2. §-a a következőket tartalmazza:

"1. § A méhészkedést - a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

2. § (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka- stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani."

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, a gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól és az egészségügyi ellátásról. A zalaegerszegi önkormányzat e feladatai keretében járt el, amikor az Ör. megalkotásával megállapította az állattartás szabályait. Az Ör. 2. § (1) bekezdése ugyanis azt írja elő, hogy "Zalaegerszeg város területén állatot tartani a közegészségügyi, állategészségügyi, építési és természetvédelmi szabályok betartása mellett ezen rendeletben megfogalmazott korlátozásokkal lehet". Az Ör. kifogásolt előírása pedig a következőket tartalmazza: "Méhek tartása csak a város külterületén, a belterület határától 250 m-re és zártkertben a telekszomszédok hozzájárulásával, egyedi kérelemre engedélyezhető".

Az idézett rendelkezések összevetéséből megállapítható, hogy a zalaegerszegi önkormányzat a méhtartás rendjét magasabb szintű jogszabály, az R. sérelmével korlátozta azáltal, hogy a méhek belterületi tartását megtiltotta, illetve egyedi kérelemre adható engedélyhez kötötte.

Az R. idézett 1. §-ának második mondata kizárólag a háztömbök területére vonatkozó tiltást tartalmaz, a 2. § (2) bekezdése azonban kifejezetten lehetővé teszi a méhészkedést belterületen.

Amint ez az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná.

Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat - a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján - a helyi sajátosságoknak megfelelően állapít meg.

A zalaegerszegi közgyűlés az állattartás rendjének szabályozásával helyi közügyeket rendezett oly módon, hogy meghatározta a különböző állatfajták tartásának környezetvédelmi, egészségügyi, köztisztasági követelményeit. A helyi önkormányzat azonban - az ilyen tárgyú rendelete megalkotása során is - köteles tiszteletben tartani a magasabb szintű jogszabályban foglalt előírásokat. Az ilyen jogszabály keretei között megállapíthat helyben alkalmazandó követelményeket, de nem tilthat kategorikusan olyan magatartást, illetve tevékenységet, amelyet a magasabb szintű jogszabály kifejezetten lehetővé tesz.

Mivel az Ör. kifogásolt rendelkezése az R. előírásaival ellentétes, ezért azt az Alkotmánybíróság - az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározottakra tekintettel - alkotmányellenesnek minősítette, és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró