32007D0779[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 779/2007/EK határozata ( 2007. június 20. ) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló egyedi program (Daphne III program) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 779/2007/EK HATÁROZATA

(2007. június 20.)

az "Alapvető jogok és jogérvényesülés" általános program keretében a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló egyedi program (Daphne III program) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1) A Szerződés kimondja, hogy valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét; a Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének p) pontja értelmében a Közösség tevékenységének hozzá kell járulnia az egészségvédelem magas szintjének eléréséhez.

(2) A Közösség fellépésének ki kell egészítenie a közegészségügy javítását és az emberi egészséget fenyegető veszélyforrások kiküszöbölését célzó nemzeti politikákat.

(3) A gyermekek, fiatalok és nők elleni testi, nemi és pszichikai erőszak - beleértve az ilyen cselekményekkel való fenyegetést, a kényszerítést vagy az önkényes fogva tartást is - akár nyilvánosan, akár a magánéletben történik, sérti az áldozatok élethez, biztonsághoz, szabadsághoz, méltósághoz, valamint testi és szellemi épséghez való jogát, és komoly fenyegetést jelent testi és szellemi egészségükre nézve. Ez a Közösségben oly széles körben jelen lévő erőszak az alapvető jogok tényleges megsértését és egészségügyi problémát jelent, továbbá akadályozza az állampolgári jogok biztonságos, szabad és igazságos gyakorlását.

(4) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya. A WHO 1996-os közgyűlési állásfoglalása szerint az erőszak a világ egyik legnagyobb közegészségügyi problémája. Az erőszakról és egészségről szóló, 2002. október 3-i jelentésében a WHO az elsődleges megelőző lépések ösztönzésére, az erőszak áldozatainak segítéséért tett lépések erősítésére, valamint az erőszak megelőzésével kapcsolatos információcsere és együttműködés erősítésére tett ajánlást.

(5) Ezeket az elveket a főbb nemzetközi szervezetek és fórumok - például az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Nők Világkonferenciája és a Gyermekek Üzleti Célú Szexuális Kizsákmányolása Elleni Világkongresszus - számos egyezménye, nyilatkozata és jegyzőkönyve elismeri.

(6) Az erőszak elleni küzdelemnek az Európai Unió alapjogi chartája (4) által garantált alapvető jogok védelmének körébe kell tartoznia, amely charta kísérő magyarázataival együtt - szem előtt tartva annak jogállását - elismeri egyebek között a méltósághoz, egyenlőséghez és szolidaritáshoz való jogot. Számos konkrét cikket tartalmaz a testi és szellemi épség, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, a gyermekek jogai és a megkülönböztetés-mentesség védelmére és támogatására, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód, a rabszolgaság és a kényszermunka, valamint a gyermekmunka tilalmának elismerésére vonatkozóan. A charta elismeri, hogy valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét.

(7) Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot az ilyen erőszak elleni küzdelmet szolgáló cselekvési programok kidolgozására és végrehajtására, többek között a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, a nőkereskedelem elleni további intézkedésekről szóló bizottsági közleményről szóló 2000. május 19-i (5) és a női nemi csonkításról közzétett 2001. szeptember 20-i állásfoglalásában (6), továbbá a szexuális kizsákmányolás által veszélyeztetett nők és gyermekek kereskedelmének megakadályozását szolgáló stratégiákról kiadott 2006. január 17-i (7), valamint a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről és a további intézkedésekről szóló 2006. február 2-i (8) állásfoglalásában.

(8) A gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet szolgáló megelőző intézkedésekre vonatkozó közösségi cselekvési program (Daphne program) (2000-2003) elfogadásáról szóló, 2000. január 24-i 293/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (9) létrehozott cselekvési program segítségével sikerült felkelteni a figyelmet az Európai Unión belül, továbbá fokozni és megerősíteni a tagállamok erőszak ellen küzdő szervezetei közötti együttműködést.

(9) A gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló közösségi cselekvési program (Daphne II program) (2004-2008) elfogadásáról szóló, 2004. április 21-i 803/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (10) létrehozott cselekvési program továbbfejlesztette a Daphne program által elért eredményeket; a 803/2004/EK határozat 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket az éves előirányzatok és az új pénzügyi terv közötti összhang biztosítása érdekében.

(10) A Daphne és a Daphne II program által támogatott projektek folyamatosságát biztosítani kell.

(11) Fontos és szükséges annak felismerése, hogy a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak súlyos azonnali és hosszú távú következményekkel jár az érintettek - egyének, családok és közösségek - testi és szellemi egészsége, pszichés és társadalmi fejlődése, valamint esélyegyenlősége szempontjából, továbbá hogy magas szociális és gazdasági költségeket ró a társadalom egészére.

(12) A nőkkel szembeni erőszak sok formát ölt, a családon belüli erőszaktól kezdve - mely a társadalom minden szintjén széleskörűen elterjedt - a nőkkel szembeni testi erőszakkal társult olyan káros hagyományos gyakorlattal bezárólag, mint például a női nemi csonkítás és a becsülettel összefüggő bűncselekmények, amelyek a nőkkel szembeni erőszak sajátos formáját jelentik.

(13) Az e határozattal létrehozott programmal ("a program") összhangban azokat a gyermekeket, fiatalokat és nőket, akik közeli hozzátartozójuk bántalmazásának tanúi, erőszakos cselekmény áldozatainak kell tekinteni.

(14) Az erőszak - a gyermekekkel, fiatalokkal és nőkkel szemben elkövetett visszaélést és szexuális kizsákmányolást is beleértve - megelőzését, valamint az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok védelmét illetően az Európai Unió hozzáadott értékkel támogathatja az elsősorban a tagállamok által meghozandó intézkedéseket a következők révén: az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok terjesztése és cseréje; az innovatív megközelítés ösztönzése; a prioritások közös kitűzése; adott esetben hálózatok kialakítása; közösségi szintű projektek kiválasztása, ideértve az ingyenes gyermek-segélyvonalakat és az eltűnt és szexuálisan kizsákmányolt gyermekek számára fenntartott forródrót-szolgálatokat támogató projekteket is; az összes érintett fél ösztönzése és mobilizálása, valamint egész Európára kiterjedő felvilágosító kampányok az erőszak ellen. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek, fiatalok és nők támogatását is.

(15) Mivel az erőszakot kiváltó okokat és az erőszak következményeit más tagállamok megfelelő szervezeteivel együttműködő helyi és regionális szervezetek gyakran hatékonyan tudják kezelni, a programnak kellő súlyt kell fektetnie a helyi és regionális szinten megvalósuló megelőző intézkedésekre és az áldozatokat támogató fellépésekre.

(16) Mivel e határozat céljait - nevezetesen a gyermekekkel, fiatalokkal és nőkkel szembeni erőszak minden formájának megelőzését és az ellene való küzdelmet - a közösségi szintű információcsere és a bevált gyakorlatok közösségi szintű terjesztésének szükségessége miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a koordinált és több tudományágat átfogó megközelítés szükségessége és a program léptéke és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(17) Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (11) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(18) A Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló rendeleteket - tehát az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (12) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (13) - alkalmazni kell, figyelembe véve az egyszerűség és a következetesség elvét a költségvetési eszközök kiválasztásánál, törekedve azon esetek számának korlátozására, amelyekben azok végrehajtásáért és irányításáért a Bizottság közvetlen felelősséget vállal, valamint a források nagysága és a felhasználásukkal járó adminisztratív terhek közötti arányosságra.

(19) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rende (14) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (15), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és csalások megelőzésére, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszaszerzésére.

(20) A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához szükség van egy alap jogi aktusra.

(21) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (17) összhangban kell elfogadni.

(22) A nők és férfiak kiegyensúlyozott részvétele a döntéshozatali folyamatban a nők és férfiak közötti érdemi egyenlőség elérésének kulcseleme. A tagállamoknak ezért meg kell tenniük minden tőlük telhetőt, hogy a 10. cikkben említett bizottság összetételében kiegyensúlyozott legyen a nemek közötti arány,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat az "Alapvető jogok és jogérvényesülés" általános program keretében, a Daphne és Daphne II programban meghatározott politika és célok alapján létrehozza a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, valamint az áldozatok és veszélyeztetett csoportok védelméről szóló egyedi programot (Daphne III program, a továbbiakban: a program), a testi és mentális egészség védelemének fokozása érdekében az erőszakkal szembeni magas szintű védelemhez való hozzájárulás céljából.

(2) A program 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tart.

(3) A program keretében a "gyermekek" kifejezés fogalomkörébe a 0-18 éves korosztály tartozik, a gyermek jogaira vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel összhangban.

(4) Azok a projektek azonban, amelyek kifejezetten a "tizenéves" (13-19 év közötti) vagy a 12-25 év közötti célcsoportokat érintő intézkedéseket tartalmaznak, fiatalokat célzó projekteknek tekintendők.

2. cikk

Általános célkitűzések

(1) A program célja az, hogy hozzájáruljon a gyermekek, a fiatalok és a nők védelméhez az erőszak minden formájával szemben, és magas szintű egészségvédelmet, jólétet és társadalmi kohéziót valósítson meg.

(2) Az Európai Közösség célkitűzéseinek és hatásköreinek sérelme nélkül a program általános célkitűzései hozzájárulnak a közösségi politikák kialakításához, különösen a gyermekek, a fiatalok és a nők tekintetében, és nevezetesen a közegészséggel, az emberi jogokkal és a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos politikák, továbbá a gyermekek jogainak védelmével, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépések kialakításához.

3. cikk

Különös célkitűzés

A program különös célja a nyilvánosan vagy a magánéletben előforduló, a gyermekek, a fiatalok és a nők elleni erőszak összes - a szexuális kizsákmányolást és az emberkereskedelmet is magában foglaló - formájára kiterjedő megelőzéshez és küzdelemhez való hozzájárulás a megelőző intézkedések meghozatala és az áldozatok, illetve a veszélyeztetett csoportok segítése és védelme révén. Ez az alábbi határokon átnyúló intézkedések, vagy a 4. cikkben említett egyéb típusú intézkedések révén valósul meg:

a) az e területen tevékenyen fellépő nem kormányzati és egyéb szervezetek támogatása és ösztönzése a 7. cikkben foglaltak szerint;

b) a konkrét célcsoportok, például a meghatározott foglalkozást űzők, az illetékes hatóságok, illetve a nyilvánosság meghatározott körei és a veszélyeztetett csoportok figyelmének felkeltését célzó intézkedések kidolgozása és végrehajtása az erőszak kérdéskörének jobb megértése, valamint az erőszakkal szembeni zéró tolerancia kialakulásának támogatása érdekében, továbbá az áldozatok támogatásának és az erőszakos cselekmények illetékes hatóságoknál történő bejelentésének ösztönzése céljából;

c) a Daphne és a Dapne II program által elért eredmények terjesztése, beleértve más kedvezményezettekhez vagy más földrajzi térséghez való igazításukat, átvételüket és felhasználásukat;

d) az erőszak által veszélyeztetett személyekkel való pozitív bánásmódhoz hozzájáruló intézkedések meghatározása és javítása, nevezetesen olyan megközelítés alkalmazása, amely ösztönzi az irántuk tanúsított tiszteletet, valamint elősegíti jólétüket és önmegvalósításukat;

e) az e területen működő nem kormányzati és egyéb szervezetek közötti együttműködés erősítése céljából több tudományágat felölelő hálózatok létrehozása és azok támogatása;

f) a bizonyítékokon alapuló információk és a tudásbázis bővítése, továbbá az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének, azonosításának és terjesztésének biztosítása többek között a kutatás, a képzés, tanulmányutak és a munkatársak cserelátogatásának segítségével;

g) a gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak megelőzéséről szóló figyelemfelkeltő és oktatóanyagok kidolgozása és tesztelése, valamint a már meglévő anyagok kiegészítése és kiigazítása a más földrajzi térségekben vagy más célcsoportok részére történő felhasználás céljára;

h) az erőszakhoz kapcsolódó jelenségek, valamint annak hatása - így például az egészségügyi, szociális és gazdasági költségek - tanulmányozása mind az áldozatokon, mind a társadalom egészén annak érdekében, hogy az erőszak alapvető okait a társadalom minden szintjén kezelni lehessen;

i) az áldozatok és a veszélyeztetett személyek támogatását célzó programok, valamint az elkövetőket illetően intervenciós programok kidolgozása és végrehajtása, az áldozatok biztonságának egyidejű garantálása mellett.

4. cikk

Az intézkedések fajtái

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és különös célkitűzések megvalósítása érdekében a program az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek mellett a következő típusú intézkedéseket támogatja:

a) a Bizottság konkrét intézkedései, így például tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések készítése, továbbá mutatószámok és közös módszertanok kidolgozása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és rendezvények szervezése, helpdesk jellegű szolgáltatás és weboldalak kifejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok (beleértve az informatikai alkalmazásokat és a képzési erőforrásokat) készítése és terjesztése, az érintetteket tömörítő olyan agytröszt létrehozása és eszmecseréinek lebonyolítása, amely szaktanácsot ad az erőszakkal kapcsolatban, más nemzeti szakértői hálózatok támogatása és ösztönzése, valamint elemző, nyomon követő és értékelő tevékenységek;

b) az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, legalább két tagállamra kiterjedő, közösségi érdekű konkrét határokon átnyúló projektek;

c) az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek szerinti, a programnak a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzései tekintetében általános európai érdeket szolgáló célok elérésére törekvő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása.

5. cikk

Harmadik országok részvétele

A következő országok vehetnek részt a program intézkedéseiben:

a) azok az országok, amelyekkel az Európai Unió csatlakozási szerződést írt alá;

b) az előcsatlakozási stratégiából részesülő tagjelölt országok, a közösségi programokban való részvételüket szabályozó azon általános elveknek és általános feltételeknek megfelelően, amelyeket a keretmegállapodás, valamint a társulási tanácsok határozatai tartalmaznak;

c) az EGT-megállapodásban részes EFTA-államok, a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

d) a nyugat-balkáni országok, a közösségi programokban való részvételük általános elveiről szóló keretmegállapodások alapján velük létrehozandó szabályozásnak megfelelően.

A projektekhez társulhatnak a programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, illetve a programban részt nem vevő egyéb harmadik országok, amennyiben ez a projektek célját szolgálja.

6. cikk

Kedvezményezett csoportok és célcsoportok

(1) A program kedvezményezettjei azok a gyermekek, fiatalok és nők, akik erőszak áldozatává váltak, vagy ilyen kockázatnak vannak kitéve.

(2) A program fő célcsoportjába tartoznak többek között a családok, a tanárok és az oktatási alkalmazottak, a szociális munkások, a rendőrség és a határőrség, a helyi, nemzeti és katonai hatóságok, az egészségügyi és paramedicinális alkalmazottak, az igazságügyi dolgozók, a nem kormányzati szervezetek, a szakszervezetek és a vallási közösségek.

7. cikk

A programban való részvétel

A program nyitva áll azon magán- és közszervezetek, illetve intézmények (megfelelő szintű helyi hatóságok, egyetemi tanszékek és kutatóközpontok) előtt, amelyek a gyermekekkel, fiatalokkal és nőkkel szembeni erőszak megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó munkát végeznek, vagy védelmet biztosítanak az ilyen erőszakkal szemben, segítik az áldozatokat, vagy az effajta erőszak elutasítását ösztönző célirányos intézkedéseket hajtanak végre, illetve elősegítik a veszélyeztetett csoportokkal és az erőszak áldozataival kapcsolatos szemlélet- és magatartásváltozást.

8. cikk

A beavatkozás típusai

(1) A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

- támogatások,

- közbeszerzési szerződések.

(2) A közösségi támogatások odaítélésére ajánlattételi felhívásra beérkezett pályázatok elbírálását követően kerül sor, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, valamint azon eseteket, amikor a kedvezményezett jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott intézkedés tekintetében. A közösségi támogatásokat működési támogatás és intézkedési támogatás formájában kell nyújtani. A társfinanszírozás legmagasabb mértékét az éves munkaprogramok határozzák meg.

(3) Ezenkívül a kapcsolódó intézkedésekhez tartozó, közbeszerzési szerződéseken keresztül felmerülő kiadások is támogathatók, mely esetben közösségi pénzeszközök fedezik a program céljaihoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások és áruk beszerzését. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési kiadások.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság a közösségi támogatásokat a költségvetési rendeletnek megfelelően hajtja végre.

(2) A program végrehajtására a Bizottság a program 2. cikkben meghatározott általános célkitűzéseinek keretein belül éves munkaprogramot fogad el, amely tartalmazza annak különös céljait, tematikus prioritásait, a 8. cikkben meghatározott kapcsolódó intézkedések leírását és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását. Az éves munkaprogram meghatározza az éves kiadások támogatásokra fordítandó minimális százalékát.

(3) Az éves munkaprogramot a 10. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) Azokat az intézkedéseket, amelyek egyéb kérdésekben e határozat végrehajtásához szükségesek, a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) Az intézkedésekhez nyújtott támogatásokkal kapcsolatos értékelési és odaítélési eljárások - többek között - az alábbi szempontokat veszik figyelembe:

a) a 2. és 3. cikkben meghatározott általános és különös célkitűzések, a 3. cikkben meghatározott, különböző területekre vonatkozó intézkedések, valamint az éves munkaprogrammal való összhang;

b) a javasolt intézkedés minősége a koncepció, a szervezés, a megjelenítés és a várható eredmények szempontjából;

c) a kért közösségi finanszírozás összege és annak költséghatékonysága a várt eredményekhez viszonyítva;

d) a várt eredmények hatása a program 2. és 3. cikkben meghatározott általános és különös célkitűzései, valamint a 3. cikkben meghatározott különböző területeken hozott intézkedések tekintetében;

e) innováció.

(6) A 4. cikk c) pontjában említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

a) összhang a program célkitűzéseivel;

b) a tervezett tevékenységek színvonala;

c) e tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

d) az elvégzett tevékenységek földrajzi hatóköre;

e) az érintett intézmények szervezetében megvalósuló civil részvétel;

f) a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

10. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

Kiegészítő jelleg

(1) A többi közösségi eszközzel szinergia és kölcsönös kiegészítő jelleg kialakítására kell törekedni, különös tekintettel a "Biztonság és a szabadságjogok védelme" és a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános programra, a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramra, valamint az egészségvédelmi programokra, a PROGRESS foglalkoztatási és szociális szolidaritási programra és a "Biztonságosabb internet plusz" programra. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével való kiegészítő jellegre is törekedni kell. Az erőszakkal kapcsolatos információk statisztikai elemeit a tagállamokkal együttműködésben kell kidolgozni, szükség esetén a közösségi statisztikai program felhasználásával.

(2) A program az összes program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében osztozhat a forrásokban más közösségi eszközökkel, különösen a "Biztonság és a szabadságjogok védelme" és a "Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása" általános program, valamint a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram eszközeivel.

(3) Az e határozat szerint finanszírozott tevékenységek ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb közösségi pénzügyi eszközből nyújtott támogatásban. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program kedvezményezettjei tájékoztassák a Bizottságot az Európai Unió általános költségvetéséből és más forrásokból kapott támogatásokról és a folyamatban levő finanszírozási kérelmekről.

12. cikk

Finanszírozás

(1) E határozat végrehajtásához az 1. cikkben meghatározott időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeg 116,85 millió EUR.

(2) A program intézkedéseihez hozzárendelt költségvetési forrásokat az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai között kell feltüntetni. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a költségvetési hatóság hagyja jóvá a pénzügyi terv korlátain belül.

13. cikk

Nyomon követés

(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program által finanszírozott valamennyi intézkedés esetén a kedvezményezett technikai és pénzügyi jelentést nyújtson be a munka előrehaladásáról. Az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül továbbá végső jelentést kell benyújtani. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program végrehajtásának eredményeként kötött szerződésekben és megállapodásokban előírják különösen a Bizottság (vagy meghatalmazott képviselője) általi, szükség esetén helyszíni - a szúrópróbaszerű ellenőrzést is magában foglaló - felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék általi ellenőrzéseket.

(3) A Bizottság megköveteli, hogy minden intézkedéssel kapcsolatban az utoljára teljesített kifizetést követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje megőrizze a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményei alapján a Bizottság szükség szerint módosítja az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét vagy a támogatás nyújtásának feltételeit, valamint a kifizetések időrendjét.

(5) A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést annak ellenőrzésére, hogy a finanszírozott intézkedéseket szabályszerűen és e határozat, valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően hajtják-e végre.

14. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazása és hatékony ellenőrzések, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaszerzése és - ha szabálytalanságra derül fény - hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén, a 2988/95/EK, Euratom rendeletnek, a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően.

(2) A program keretein belül finanszírozott közösségi cselekvések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendeleteket kell alkalmazni a közösségi jog rendelkezéseinek bármilyen megsértése esetén, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségnek valamely gazdasági szereplő eljárásából vagy mulasztásából eredő megszegését, amely az Európai Unió általános költségvetésének vagy az annak keretében kezelt költségvetéseknek egy indokolatlan kiadási tétel miatt kárt okoz vagy okozna.

(3) A Bizottság csökkenti, felfüggeszti vagy visszaköveteli az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha megállapítást nyert, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérése nélkül az intézkedés olyan jelentős módosításon ment keresztül, amely összeegyeztethetetlen a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel.

(4) A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a Bizottság a kedvezményezettet felszólítja, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság visszavonhatja a pénzügyi támogatás hátralévő részét, és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.

(5) Minden jogosulatlanul kifizetett összeget vissza kell téríteni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem fizettek vissza kellő időben.

15. cikk

Értékelés

(1) A programot a benne foglalt tevékenységek végrehajtásának nyomon követése céljából rendszeresen ellenőrizni kell.

(2) A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független, külső értékelését.

(3) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbi dokumentumokat:

a) az elért eredményekről, valamint a program végrehajtásának mennyiségi és minőségi vonatkozásairól szóló időközi értékelő jelentés - kiegészítve a támogatott projektek és intézkedések listájával - legkésőbb 2011. március 31-ig;

b) a program folytatásáról szóló közlemény, legkésőbb 2012. május 31-ig;

c) a program végrehajtásáról és eredményeiről szóló utólagos értékelő jelentés, legkésőbb 2014. december 31-ig.

16. cikk

A projektek nyilvánosságra hozatala

A Bizottság évente közzéteszi a program keretében finanszírozott projektek jegyzékét és az egyes projektek rövid leírását.

17. cikk

Átmeneti intézkedések

A 803/2004/EK határozat hatályát veszti. Az említett határozat szerint megkezdett intézkedésekre azok befejezéséig továbbra is az említett határozat rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2007. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER

(1) HL C 69., 2006.3.21., 1. o.

(2) HL C 192., 2006.8.16., 25. o.

(3) Az Európai Parlament 2006. szeptember 5-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2007. március 5-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2007. május 22-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(5) HL C 59., 2001.2.23., 307. o.

(6) HL C 77. E, 2002.3.28., 126. o.

(7) HL C 287. E, 2006.11.24., 75. o.

(8) HL C 288. E, 2006.11.25., 66. o.

(9) HL L 34., 2000.2.9., 1. o.

(10) HL L 143., 2004.4.30., 1. o.

(11) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(12) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(13) HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb a 478/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 13. o.) módosított rendelet.

(14) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(15) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(16) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(17) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.