62014CJ0398[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2016. január 28. Európai Bizottság kontra Portugál Köztársaság. Tagállami kötelezettségszegés - 91/271/EGK irányelv - Települési szennyvizek kezelése - 4. cikk - Másodlagos vagy azzal egyenértékű kezelés - Az I. melléklet B. és D. pontja. C-398/14. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2016. január 28. ( *1 )

"Tagállami kötelezettségszegés - 91/271/EGK irányelv - Települési szennyvizek kezelése - 4. cikk - Másodlagos vagy azzal egyenértékű kezelés - Az I. melléklet B. és D. pontja"

A C-398/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2014. augusztus 20-án

az Európai Bizottság (képviselik: MP. Guerra e Andrade és E. Manhaeve, meghatalmazotti minőségben)

felperesnek

a Portugál Köztársaság (képviselik: ML. Inez Fernandes, J. Reis Silva és J. Brito e Silva, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: R. Silva de Lapuerta, az első tanács elnöke, a második tanács elnökeként eljárva, J. L. da Cruz Vilaça, A. Arabadjiev, C. Lycourgos (előadó) és J.-C. Bonichot bírák,

főtanácsnok: P. Cruz Villalón,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. június 17-i tárgyalásra,

a főtanácsnok indítványának a 2015. szeptember 22-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Keresetével az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Portugál Köztársaság - mivel nem biztosította a települési szennyvíz megfelelő kezelését 52 agglomerációban, nem teljesítette a 2008. október 22-i 1137/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 311., 1. o., a továbbiakban: 91/271 irányelv) módosított, a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (HL L 135., 40. o.; a továbbiakban: 91/271 irányelv) 4. cikkéből eredő kötelezettségeit.

Jogi háttér

2 A 91/271 irányelv első, harmadik, negyedik és nyolcadik preambulumbekezdése így szól:

"mivel az Északi-tenger és a Közösség más vizeinek védelméről szóló, 1988. június 28-i tanácsi állásfoglalás [HL C 209., 3. o.] felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a települési szennyvíz tisztításának közösségi szinten megkövetelt intézkedéseire vonatkozóan;

[...]

mivel a környezetnek az elégtelen módon tisztított települési szennyvíz elvezetésének hátrányos hatásaitól való megóvása érdekében általában szükség van a települési szennyvíz másodlagos tisztítására;

mivel érzékeny területeken szigorúbb követelményeket kielégítő tisztítást kell megkövetelni; mivel egyes kevésbé érzékeny területeken az elsődleges tisztítás megfelelőnek tekinthető;

[...]

mivel szükséges a szennyvíztisztító telepek, a befogadó vizek és a szennyvíziszap-ártalmatlanítás folyamatos ellenőrzése annak biztosítására, hogy a környezet védve legyen a szennyvízkibocsátás káros hatásaitól;

[...]"

3 Ezen irányelv 1. cikke értelmében:

"Ez az irányelv a települési szennyvíz összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására, valamint egyes ipari szektorok szennyvizének kezelésére és kibocsátására vonatkozik.

Az irányelv célja a környezet megóvása a fent említett szennyvízkibocsátások káros hatásaitól."

4 Az irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik: "Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: [...] [...] [...]"

1) »települési szennyvíz«: a háztartási szennyvíz vagy a háztartási és ipari szennyvíz, illetve csapadékvíz keveréke;

5) »gyűjtőrendszer«: olyan vezetékrendszer, amely összegyűjti és elvezeti a települési szennyvizet;

6) »1 LE (lakosegyenérték)«: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén / nap;

8) »másodlagos kezelés«: a települési szennyvíznek általában biológiai tisztítást és utóülepítést magában foglaló vagy más eljárással való tisztítása, amely megfelel az I. melléklet 1. táblázatában megállapított követelményeknek;

5 Ugyanezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: "A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden agglomeráció rendelkezzék települési szennyvizet összegyűjtő rendszerekkel: [...]"

- legkésőbb 2000. december 31-ig a 15000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobbak és

- legkésőbb 2005. december 31-ig a 2000 és 15000 LE közöttiek.

6 A 91/271 irányelv 4. cikkének szövege az alábbi: "(1) A tagállamok biztosítják, hogy a gyűjtőrendszerekbe vezetett szennyvizet vízbe történő kibocsátás előtt másodlagos kezelésnek vagy egy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá, az alábbiak szerint: [...] (3) Az (1) és (2) bekezdésben leírt települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott víznek ki kell elégítenie az I. melléklet B. szakaszának [helyesen: B. pontjának] vonatkozó követelményeit. [...]"

- legkésőbb 2000. december 31-ig a 15000 lakosegyenértéknél nagyobb agglomerációk minden kibocsátott szennyvizét,

- legkésőbb 2005. december 31-ig a 10000 és 15000 lakosegyenérték közötti agglomerációk minden kibocsátott szennyvizét,

- legkésőbb 2005. december 31-ig a 2000 és 10000 lakosegyenérték közötti agglomerációk édesvízbe és a torkolatokba kibocsátott szennyvizét.

7 Ezen irányelv 8. cikkének (1) bekezdése értelmében:

"A tagállamok kivételes esetekben, műszaki problémák miatt és földrajzilag behatárolható területekre vonatkozóan különleges kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz a 4. cikknek való megfelelés határidejének meghosszabbítása iránt".

8 Az említett irányelv 15. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: "(1) Az eljárásra jogosult hatóságok, illetve az erre felhatalmazott testületek folyamatosan ellenőrzik: [...] (4) Az eljárásra jogosult hatóságok, illetve az erre felhatalmazott testületek által az 1., 2. és 3. bekezdés értelmében begyűjtött információkat a tagállamok megőrzik, és felkérésre annak kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátják".

- a települési szennyvíztisztító telepek kibocsátásait az I. melléklet B szakaszában [helyesen: B. pontjában] foglalt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében, az I. melléklet D szakaszában [helyesen: D. pontjában] megállapított ellenőrzési eljárásoknak megfelelően,

9 Ugyanezen 91/271 irányelv I. mellékletének "Kibocsátás a települési szennyvíztisztító telepekről a befogadó vizekbe" címet viselő B pontja az alábbiakat írja elő: [...]"

"(1) A szennyvíztisztító telepeket úgy kell tervezni vagy átalakítani, hogy reprezentatív mintákat lehessen venni a bejövő szennyvízből és az elfolyó kezelt szennyvízből, mielőtt azt a befogadó vizekbe bocsátanák.

(2) A települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott, a 4. és 5. cikknek megfelelően kezelt szennyvizeknek ki kell elégíteniük az 1. táblázat követelményeit.

10 A 91/271 irányelv I. mellékletének az ellenőrzésre és az eredmények kiértékelésére vonatkozó referencia-módszerekről szóló D. pontjának szövege az alábbi: Az első év során 12 minta. A következő években négy minta, ha kimutatható, hogy az első év során a víz kielégíti ezen irányelv követelményeit; ha a négy közül egy minta nem megfelelő, a következő évben 12 mintát kell venni.

"1. A tagállamok biztosítják, hogy olyan ellenőrzési módszer kerüljön alkalmazásra, amely legalább az alább leírt követelményszinteket teljesíti.

A 2., 3. és 4. bekezdésben említettek mellett más módszerek is alkalmazhatók, ha igazolható, hogy ezek egyenértékű eredményeket adnak.

A tagállamok minden vonatkozó információt megadnak a Bizottságnak az alkalmazott módszereket illetően. Ha a Bizottság úgy találja, hogy a 2., 3. és 4. bekezdésben megadott feltételek nem teljesülnek, megfelelő javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

2. Vízhozammal arányos vagy 24 órás mintákat kell venni a tisztító telep elfolyó, és ha szükséges befolyó oldalán is, mindig ugyanazon a jól meghatározott ponton annak ellenőrzésére, hogy teljesülnek-e a kibocsátott szennyvízre az ezen irányelvben megállapított követelmények.

Elismert nemzetközi laboratóriumi gyakorlatot kell alkalmazni annak érdekében, hogy a minták változása a mintavétel és az elemzés között eltelő időszakban minimális legyen.

3. Az éves minimális mintavételszámot a tisztító telep méretétől függően kell meghatározni és az év során rendszeres időközönként kell a mintákat venni:

4. A kezelt szennyvíz akkor felel meg a vonatkozó paramétereknek, ha minden egyedileg megvizsgált paraméterre vonatkozóan a vízminták azt mutatják, hogy az kielégíti a vonatkozó paraméter-határértékeket az alábbiak szerint: [...]

a) Az 1. táblázatban és a 2. cikk 7. pontjában meghatározott paraméterek esetében a 3. táblázatban van megadva az 1. táblázatban és a 2. cikk 7. pontjában, koncentrációban és/vagy százalékos csökkenésben kifejezett követelményeket ki nem elégítő minták maximálisan megengedhető száma;

b) az 1. táblázatban koncentrációban kifejezett paraméterek esetében a normális üzemi körülmények között vett nem megfelelő minták eltérése nem lehet 100%-nál nagyobb a paraméter-határértéktől. Az összes lebegőanyag koncentrációjának paraméter-határértékei tekintetében legfeljebb 150%-os eltérés fogadható el;

5. A szélsőséges vízminőség-értékeket nem kell figyelembe venni, ha ezek szokatlan helyzet, például heves esőzés következményei."

11 Ezen irányelv I. mellékletének 1. táblázatában az irányelv 4. és 5. cikkének hatálya alá eső települési szennyvíztisztító telepek kibocsátásaira vonatkozó követelmények szerepelnek. E táblázat az alábbiakat tartalmazza:

12 A 91/271 irányelv I. mellékletének 3. táblázatában többek között az áll, hogy amennyiben egy meghatározott év mintavételeinek száma négy és hét között van, a nem megfelelő minták maximálisan megengedett száma egy. Amennyiben egy meghatározott év mintavételeinek száma nyolc és tizenhat között van, a nem megfelelő minták maximálisan megengedett száma kettő.

A pert megelőző eljárás

13 A Bizottság 2009. november 23-án felszólító levelet intézett a Portugál Köztársasághoz, amelyben rámutatott, hogy e tagállam nem teljesítette a 91/271 irányelv 3., 4. és 10. cikkében előírt kötelezettségeket a területén található 186 agglomeráció tekintetében, következésképpen felhívta e tagállamot észrevételeinek előterjesztésére.

14 2010. február 19-én a Portugál Köztársaság válaszolt e felszólító levélre, megküldte a szóban forgó 186 agglomerációra vonatkozó információkat, és 2012. január 12-én naprakésszé tette válaszát.

15 2012. június 22-én a Bizottság indokolással ellátott véleményt intézett a Portugál Köztársasághoz, amelyben rámutatott, hogy a megszerzett információk alapján egyes, a 91/271 irányelv 3. cikkét sértőnek tekintett agglomerációk ezen időpontban megfeleltek az uniós jog által előírtaknak, ugyanakkor e tagállam továbbra sem teljesítette a 91/271 irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeit 77, 2000 és 15000 LE közötti agglomeráció tekintetében. A Bizottság megállapította, hogy 77 agglomerációban bocsátanak ki szennyvizet az édesvizekbe vagy torkolatokba mind a normál, mind az érzékeny területeken anélkül, hogy biztosítanák a kezelés megfelelő szintjét, vagy csökkentenék a biokémiai oxigénigényt (BOI) és kémiai oxigénigényt (KOI), a 91/271 irányelv I. mellékletének megfelelően. A Bizottság felhívta a Portugál Köztársaságot, hogy az indokolással ellátott véleményekben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket annak kézhezvételétől számított két hónapon belül tegye meg.

16 2012. augusztus 3-i levelével a Portugál Köztársaság válaszolt az indokolással ellátott véleményre, és megerősítette, hogy e 77 agglomeráció közül 17 ezen időpontban megfelelt a 91/271 irányelvnek, és hogy rövid távon ezen irányelv rendelkezéseinek az indokolással ellátott véleményben említett 77. agglomeráció több mint felében eleget fognak tenni. E tagállam vállalta továbbá, hogy rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a helyzet alakulásáról.

17 A Bizottság, a Portugál Köztársaság részéről történő tájékoztatás hiányában 2013. október 23-án kérdéssel fordult e tagállamhoz e kötelezettségek teljesítésének alakulásával kapcsolatban. E tagállam 2013. november 26-i levelével akként válaszolt, hogy 53 agglomeráció még mindig nem felel meg a 91/271 irányelv előírásainak.

18 A Portugál Köztársaság 2014. június 10-i és július 4-i levelében pontosította, hogy az indokolással ellátott véleményben említett 40 agglomeráció immár kielégíti a 91/271 irányelv követelményeit, és azon 37 agglomeráció közül, ahol továbbra is jogsértés áll fenn, a helyzetet 15-ben a 2015. év végéig rendezik, míg a fennmaradó 22 agglomeráció helyzete továbbra sem felel meg az irányelvnek.

19 A Bizottság, mivel nem találta kielégítőnek a Portugál Köztársaság válaszait, úgy döntött, hogy megindítja a jelen keresetet.

A keresetről

A felek érvei

20 Keresetével a Bizottság azt állítja, hogy a Portugál Köztársaság nem teljesítette a 91/271 irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeit az alábbi 52 agglomeráció települési szennyvizeinek kezelése tekintetében: Alvalade, Odemira, Loriga, Pereira do Campo, Vila Verde (PTAGL 420), Mação, Paço, Pontével, Vila Nova de São Bento, Castro Daire, Arraiolos, Cercal, Vale de Santarém, Castro Verde, Almodôvar, Ferreira do Alentejo, Vidigueira, Amares/Ferreiras, Alcácer do Sal, Amareleja, Gonsundeira, Salvaterra de Magos, Mogadouro, Melides, Vila Verde (PTAGL 421), Santiago do Cacém, Serpa, São Bartolomeu de Messines, Monchique, Montemor-o-Novo, Grândola, Estremoz, Maceira, Vendas Novas, Lousada, Felgueiras, Riachos, Tolosa, Meda, Alter do Chão, Tábua, Portel, Viana do Alentejo, Cinfães, Vila de Prado, Ponte de Reguengo, Canas de Senhorim, Repeses, Mangualde, Nelas, Vila Viçosa, Santa Comba Dão.

21 A Bizottság megállapítja, hogy a 91/271 irányelv 4. cikke értelmében a Portugál Köztársaságnak 2006. január 1-jétől biztosítania kellett volna, hogy az ezen agglomerációkból származó települési szennyvizet másodlagos kezelésnek vagy egy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá a 91/271 irányelv. I. mellékletének táblázatában foglalt értékek betartása mellett. E tekintetben a Bizottság arra hivatkozik, hogy az ezen irányelv 4. cikke követelményeinek kielégítése érdekében a Portugál Köztársaságnak meg kellett volna küldenie azon ellenőrzési intézkedések eredményeit, amelyek a 91/271 irányelv I. melléklete D. pontjának 3. alpontja értelmében azt támasztják alá, hogy az üzemeltetés első éve során rendszeres időközönként, a tisztító telep elfolyó oldalán vett vízminták megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

22 A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az a jogsértő helyzet, amely számos kisagglomerációban állandó jelleggel fennáll, visszafordíthatatlan károkat okozhat a környezetnek. A Bizottság azt állítja továbbá, hogy azon pénzügyi nehézségek, amelyekre a Portugál Köztársaság a pert megelőző eljárás során hivatkozott, nem igazolhatják e felrótt kötelezettségszegés fennállását.

23 Ellenkérelmében a Portugál Köztársaság kiemeli, hogy keresetlevelében a Bizottság elismeri, hogy a 91/271 irányelv 4. cikkében foglalt kötelezettségek elmulasztása nem igazolható az eljárást megindító kérelemben említett 52 agglomeráció közül az alábbi 26 esetében: Loriga, Paço, Vila Nova de São Bento, Cercal, Vale de Santarém, Castro Verde, Almodôvar, Amares/Ferreiras, Gonsundeira, Salvaterra de Magos, Mogadouro, Melides, Vila Verde-Minho, Santiago do Cacém, Serpa, São Bartolomeu de Messines, Vendas Novas, Lousada, Felgueiras, Riachos, Meda, Alter do Chão, Tábua, Vila de Prado, Mangualde et Nelas.

24 A Portugál Köztársaság továbbá arra hivatkozik, hogy Alvalade, Odemira, Pereira do Campo, Vila Verde - Sintra, Mação, Arraiolos, Ferreira do Alentejo, Vidigueira, Alcácer do Sal, Amareleja, Montemor-o-Novo, Grândola, Estremoz, Maceira, Portel, Cinfães, Canas de Senhorim, Repeses, Vila Viçosa és Santa Comba Dão agglomerációkban az ahhoz szükséges munkák, hogy a települési szennyvíz kezelését végző üzemek megfeleljenek a 91/271 irányelv követelményeinek, ellenkérelmének benyújtásának időpontjában folyamatban vannak, és 2015 vége előtt mindenképpen befejeződnek.

25 Ami Pontével, Castro Daire, Monchique, Tolosa, Viana do Alentejo és Ponte de Reguengo agglomerációkat illeti, a 91/271 irányelv 4. cikkében előírt követelmények teljesítéséhez szükséges tanulmányok és intézkedések megvalósítása a Portugál Köztársaság állítása szerint ellenkérelme benyújtásának időpontjában előrehaladott volt.

26 E tagállam kifejti, hogy számos találkozót tartottak, és igen sok lépést megtettek az ésszerű határidők meghatározásának biztosítása és a jelen ítélet előző pontjainak tárgyát képező határidők betartása céljából, és rámutat, hogy a projektek pénzügyi nehézségekkel szembesülő településeken való végrehajtásának biztosítása céljából a terület értékelésére vonatkozó operatív programról szóló rendkívüli felhívást tettek közzé, amely a szóban forgó munkák 85%-ának finanszírozását biztosítja.

27 A Bizottság válaszában fenntartja keresetét a keresetlevelében említett 52 agglomeráció tekintetében, és megjegyzi különösen, hogy a jelen ítélet 23. pontjában említett 26 agglomeráció tekintetében a Portugál Köztársaság egyetlen bizonyítékot sem csatolt ellenkérelméhez e kijelentések alátámasztására. Így, a mintavétellel, valamint a szóban forgó agglomerációk ellenőrzésére és kiértékelésére vonatkozó módszerrel kapcsolatos információk hiányában a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Portugál Köztársaság nem tett eleget a 91/271 irányelv rendelkezéseinek. E vonatkozásban ezen intézmény kiemeli, hogy az utolsó információk, amelyeket a Portugál Köztársaság megküldött a számára, 2014. július 4-i keltezésűek, és a 2014. június 30-i helyzetre vonatkoznak.

28 Viszonválaszában a Portugál Köztársaság arra hivatkozik, hogy a Bizottsághoz 2014. december 22-én megérkezett az indokolással ellátott véleményre adott kiegészítő válasz, amelyben a szóban forgó agglomerációk helyzetére világít rá.

29 A Portugál Köztársaság a Bizottságnak megküldött új adatok fényében azt állítja, hogy Loriga, Paço, Vila Nova de São Bento, Vale de Santarém, Gonsundeira, Salvaterra de Magos, Mogadouro, Serpa, São Bartolomeu de Messines, Riachos, Meda, Alter do Chão, Tábua és Mangualde agglomerációk megfelelnek a 91/271 irányelv rendelkezéseinek.

30 Ami a jelen keresettel érintett többi agglomerációt érinti, a Portugál Köztársaság egyrészt azt állítja, hogy azok megfelelhetnek a 91/271 irányelv rendelkezéseinek, és a havi adatok kinyerése folyamatban van, másrészt hogy a megfelelővé tétel általánosságban, folyamatban van.

A Bíróság álláspontja

31 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a Bíróság előtti tárgyaláson a Bizottság keresete tárgyát 44 agglomerációra szűkítette, és jelezte, hogy e kereset immár nem érinti Paço, Gonsundeira, Salvaterra de Magos, São Bartolomeu de Messines, Lousada, Felgueiras, Riachos és Meda agglomerációkat.

32 Meg kell állapítani továbbá, hogy nem vitatott, hogy minden olyan agglomeráció, amely tekintetében a Bizottság fenntartja keresetét, 2200 és 13400 LE közötti.

33 A Bizottság szerint a tagállamok 91/271 irányelv 4. cikke értelmében fennálló kötelezettségei az ezen irányelv I. mellékletének D. pontjában foglalt ellenőrzések végrehajtását is feltételezik, amelyek céljából egyéves időszak folyamán minimális számú mintát kell venni, amely szám az érintett szennyvíztisztító telep méretének függvénye, különösen a működés első évében. A Portugál Köztársaság azt állította a tárgyaláson, hogy a 91/271 irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeket teljesítettnek kell tekinteni, ha valamely üzemben lévő tisztítóállomásról vett szennyvízminta az irányelv által előírt paramétereknek megfelelő értékeket mutat.

34 A 91/271 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "[a] tagállamok biztosítják, hogy a gyűjtőrendszerekbe vezetett szennyvizet vízbe történő kibocsátás előtt másodlagos kezelésnek vagy egy ezzel egyenértékű kezelésnek vessék alá", és pontosítja, hogy e kezelésnek a LE és a vizeket kibocsátó terület függvényében, 2000. december 31-ig vagy 2005. december 31-ig kell megvalósulnia. Ezen irányelv 4. cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott víznek "ki kell elégítenie" az említett irányelv "I. melléklet[e] B. pontjának vonatkozó követelményeit".

35 A 91/271 irányelv I. melléklete B. pontjának 1. alpontjából az következik, hogy "[a] szennyvíztisztító telepeket úgy kell tervezni vagy átalakítani, hogy reprezentatív mintákat lehessen venni a bejövő szennyvízből és az elfolyó kezelt szennyvízből, mielőtt azt a befogadó vizekbe bocsátanák". A B. pont 2. alpontja pedig akként rendelkezik, hogy "[a] települési szennyvíztisztító telepekről kibocsátott, a[z ezen irányelv] 4. és 5. cikk[é]nek megfelelően kezelt szennyvizeknek ki kell elégíteniük az 1. táblázat követelményeit".

36 Meg kell állapítani, hogy 91/271 irányelv 4. cikke egyáltalán nem utal ugyanezen irányelv I. mellékletének D. pontjára, amely az "ellenőrzésre és az eredmények kiértékelésére vonatkozó referencia-módszereket" ír elő. Ez a pont az ezen irányelv (8) preambulumbekezdésében foglalt igénynek felel meg, amely szerint "szükséges a szennyvíztisztító telepek, a befogadó vizek és a szennyvíziszap-ártalmatlanítás folyamatos ellenőrzése annak biztosítására, hogy a környezet védve legyen a szennyvízkibocsátás káros hatásaitól", és a szennyvizek folyamatos ellenőrzésének a keretébe illeszkedik. E vonatkozásban a 91/271 irányelv I. melléklete D pontjának 3. alpontja az éves mintavételek minimális számát rögzíti, és akként rendelkezik, hogy bizonyos esetekben az adott év eredményei befolyásolják a következő év eredményeit.

37 Amint azt a főtanácsnok megállapította indítványának 43. pontjában, a 91/271 irányelv I. melléklet D. pontja olyan folyamatos kötelezettségre vonatkozik, amelynek célja biztosítani, hogy a szennyvízkibocsátások "az évek során" kielégítsék azokat a minőségi követelményeket, amelyeknek a telep üzembe helyezésétől kezdve eleget kellett tenni.

38 Következésképpen, jóllehet a 91/271 irányelv 4. cikke a települési szennyvizek tisztítását végző telepek kibocsátásainak az ezen irányelv I. melléklete B pontja követelményeinek kielégítésére vonatkozó eredménykötelmet tartalmaz, azt ugyanakkor nem írja elő ezen megfelelés megállapítása céljából, hogy e mintavételekre egy teljes éven keresztül sor kerüljön.

39 Tehát ha valamely tagállam fel tud mutatni a 91/271 irányelv I. mellékletének B. pontja követelményeinek megfelelő mintát, akkor az ezen irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeket teljesítetteknek kell tekinteni.

40 Hangsúlyozni kell, hogy a környezet szennyvíz-kibocsátásokkal szemben történő megóvására irányuló, a 91/271 irányelv 1. cikkében megfogalmazott cél teljesítése érdekében az említett 4. cikkben foglalt kötelezettség, amelynek értelmében a gyűjtőrendszerekbe vezetett települési szennyvizet az I. melléklet B. pontja követelményeinek megfelelő kezelésnek kell alávetni, állandósul a szennyvíztisztító állomások kibocsátásainak az ugyanezen irányelv 15. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében előírt ellenőrzése által, amely francia bekezdés kifejezetten utal az irányelv I. mellékletének D. pontjára. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a jelen ügynek nem tárgya a 91/271 irányelv 15. cikkéből eredő kötelezettségek Portugál Köztársaság által történő megsértése.

41 Ezen értelmezés alátámasztásául meg kell állapítani, hogy a 91/271 irányelv 3. és 4. cikke a tagállamok számára ugyanazon határidőket írja elő arra, hogy - a 3. cikk esetében - az agglomerációk rendelkezzenek a települési szennyvizet összegyűjtő rendszerekkel, illetve - a 4. cikk esetében - hogy azokat a kibocsátás előtt másodlagos vagy azzal egyenértékű kezelésnek vessék alá. Ha el is kellene fogadni a 91/271 irányelv 4. cikkének a Bizottság által adott értelmezését, az ezen irányelv 4. cikkében előírt, egymással ütköző időpontok között egy év különbségnek kellene lennie az irányelv 3. cikkében előírthoz képest, hogy ez az egyéves különbség lehetővé tegye a tagállamok számára a mintavételnek az irányelv I. mellékletének D. pontja szerinti végrehajtását. Márpedig a 91/271 irányelv 3. cikkében előírt határidőhöz képest semmilyen további határidőt nem biztosítottak arra, hogy a tagállamok megfeleljenek ezen irányelv 4. cikke követelményeinek.

42 Egyébiránt, jóllehet a 91/271 irányelv 8. cikke lehetővé teszi az ugyanezen irányelv 4. cikkében biztosított határidő meghosszabbítását, hangsúlyozni kell, hogy az ilyen meghosszabbítás csak esetlegesen, különleges kérelemre biztosítható, és hogy e cikk mindenesetre nem tesz említést az érintett tagállam által e kiegészítő határidőn belül elvégzendő mintavételek minimális számának kötelező figyelembevételéről.

43 Továbbá a Bizottság tárgyaláson hivatkozott azon érvének, amely szerint e mintavételi évet a 91/271 irányelv 10. cikkében előírt "méretezés elve" indokolja, amelynek értelmében ahhoz, hogy a 91/271 irányelv 4. cikkének követelményeit ténylegesen teljesítettnek lehessen tekinteni, egy teljes évig figyelembe kell venni a szennyvízkibocsátások évszakoktól függő változásait, nem adható hely.

44 Az említett 10. cikk ugyanis azt írja elő, hogy a szennyvíztisztító telepek tervezésekor és építésekor figyelembe kell venni a terhelés évszakoktól függő változásait. A "méretezés elvét" tehát még a települési szennyvizeket tisztító állomások üzembe helyezését megelőzően figyelembe kell venni.

45 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a 91/271 irányelv 4. cikke annak biztosítását írja elő a tagállamok számára, hogy az érintett agglomerációk az e cikkben előírt határidőn belül a gyűjtőrendszerekbe - amelyekkel az agglomerációk ezen irányelv 3. cikkével összhangban rendelkeznek - vezetett települési szennyvizet megfelelő kezelésnek vetik alá, és e kibocsátások megfelelnek az ezen irányelv I. mellékletének B. pontjában előírt követelményeknek. Ez a kötelezettség nem foglalja magában az említett irányelv I. mellékletének D. pontjában előírt, egy teljes évre terjedő mintavételeket ahhoz, hogy érvényesen megállapítható legyen, hogy az érintett üzemek megfelelnek ugyanezen irányelv I. mellékletének B. pontja követelményeinek.

46 E megfontolások fényében kell megvizsgálni, hogy a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset, amennyiben 44 agglomerációt érint, ami a jelen ítélet 31. pontjának tárgya, megalapozott-e.

47 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy noha az EUMSZ 258. cikk alapján indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében a Bizottságnak kell a Bíróság elé tárnia a kötelezettségszegés fennállásának Bíróság általi vizsgálatához szükséges bizonyítékokat, anélkül hogy bármiféle vélelemre támaszkodna, tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy a valamely irányelv tényleges végrehajtásának biztosítására irányuló nemzeti rendelkezések helyes alkalmazásának ellenőrzése során a Bizottság, amely e tárgyban saját maga nem rendelkezik vizsgálati jogkörrel, ezért nagymértékben függ az esetleges panaszosoktól vagy az érintett tagállamtól kapott információktól (lásd ebben az értelemben: Bizottság kontra Portugália ítélet, C-526/09, EU:C:2010:734, 21. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48 Mindebből elsősorban az következik, hogy amikor a Bizottság kellő mennyiségű adatra hivatkozott, amelyek alapján megállapítható, hogy az irányelv rendelkezéseit az alperes tagállam területén a gyakorlatban nem megfelelően alkalmazzák, e tagállam feladata, hogy az így előterjesztett adatokat, valamint az abból eredő következtetéseket lényegében és részletesen vitassa (lásd ebben az értelemben Bizottság kontra Portugália ítélet, C-526/09, EU:C:2010:734, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

49 Meg kell jegyezni továbbá, hogy a kötelezettségszegés fennállását az érintett tagállamban az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet alapján kell megítélni, és a Bíróság nem veheti figyelembe az azóta bekövetkezett változásokat (lásd főként: Bizottság kontra Görögország ítélet, C-440/06, EU:C:2007:642, 16. pont; Bizottság kontra Belgium ítélet, C-395/13, EU:C:2014:2347, 39. pont).

50 A jelen ügyben a 2012. június 22-i keltezésű indokolással ellátott vélemény a kézhezvételt követő kéthónapos határidőt jelölt meg a Portugál Köztársaság számára, hogy eleget tegyen a 91/271 irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeinek. Az ezen megfelelésre biztosított határidő így 2012. augusztus 22-én járt le.

51 Alvalade, Odemira, Pereira do Campo, Vila Verde (PTAGL 420), Mação, Pontével, Castro Daire, Arraiolos, Ferreira do Alentejo, Vidigueira, Alcácer do Sal, Amareleja, Monchique, Montemor-o-Novo, Grândola, Estremoz, Maceira, Portel, Viana do Alentejo, Cinfães, Ponte de Reguengo, Canas de Senhorim, Repeses, Vila Viçosa, Santa Comba Dão és Tolosa agglomerációk vonatkozásában a Portugál Köztársaság rámutat ellenkérelmében, hogy ezen ellenkérelem benyújtásának időpontjában a szennyvíztisztító telepeket érintő munkák folyamatban vagy tervezés alatt vannak, a 91/271 irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségek teljesítésének céljából. Következésképpen nem vitatott, hogy ezen agglomerációkban az indokolással ellátott véleményben megjelölt határidő lejártáig nem tettek eleget az ezen 4. cikkből eredő kötelezettségeknek, amennyiben ezen agglomerációk nem rendelkeztek a szennyvíz kezelését végző működőképes üzemekkel.

52 Ami Loriga, Cercal, Vale de Santarém, Castro Verde, Almodôvar, Amares/Ferreiras, Mogadouro, Melides, Vila Verde (PTAGL 421), Serpa, Vendas Novas, Vila de Prado és Nelas agglomerációkat illeti, a Bíróság előtt benyújtott ügyiratokból, és különösen a portugál hatóság által annak igazolásául kiállított két táblázatból, hogy az agglomerációk 2014. június 30. és december 10. között megfeleltek a 91/271 irányelv 4. cikkének, az következik, hogy az e cikkből eredő követelmények teljesítéséhez szükséges munkákat vagy már befejezték a 2013-as és a 2014-es év folyamán, vagy 2014, illetve 2015 folyamán fogják azokat befejezni. Következésképpen nem vitatott, hogy ezen agglomerációk nem teljesítik továbbá a 91/271 irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeiket sem a Portugál Köztársaság számára az e cikkből eredő követelmények teljesítésére előírt határidőn belül.

53 Ami Vila Nova de São Bento, Santiago do Cacém, Alter do Chão, Tábua és Mangualde agglomerációkat illeti, a fenti pontban említett táblázatokból kitűnik, hogy ezek az agglomerációk a 2012-es évtől, sőt akár már korábban is, rendelkeztek működőképes szennyvíztisztító üzemekkel. Még azt feltételezve is, hogy e munkálatokat 2012 folyamán vagy még korábban végezték, az első minta eredményeit a Portugál Köztársaság meg tudta küldeni a Bizottság részére az indokolással ellátott véleményben megjelölt határidő lejárta, azaz 2012. augusztus 22. előtt. Márpedig a Portugál Köztársaság nem terjesztett elő a Bíróság előtt egyetlen e tekintetben releváns adatot sem. Ilyen körülmények között úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság bizonyította kifogásának megalapozottságát ezen öt agglomeráció tekintetében.

54 Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a Portugál Köztársaság, mivel nem biztosította, hogy a települési szennyvíztisztító telepek kibocsátásait a 91/271 irányelv I. melléklete B. pontjának vonatkozó követelményeivel összhangban, megfelelő szintű kezelésnek vessék alá Alvalade, Odemira, Pereira do Campo, Vila Verde (PTAGL 420), Mação, Pontével, Castro Daire, Arraiolos, Ferreira do Alentejo, Vidigueira, Alcácer do Sal, Amareleja, Monchique, Montemor-o-Novo, Grândola, Estremoz, Maceira, Portel, Viana do Alentejo, Cinfães, Ponte de Reguengo, Canas de Senhorim, Repeses, Vila Viçosa, Santa Comba Dão, Tolosa, Loriga, Cercal, Vale de Santarém, Castro Verde, Almodôvar, Amares/Ferreiras, Mogadouro, Melides, Vila Verde (PTAGL 421), Serpa, Vendas Novas, Vila de Prado, Nelas, Vila Nova de São Bento, Santiago do Cacém, Alter do Chão, Tábua és Mangualde agglomerációkban, nem teljesítette az említett irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeit.

A költségekről

55 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Belga Királyságot, mivel a kötelezettségszegés megállapítást nyert, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Portugál Köztársaság, mivel nem biztosította, hogy a települési szennyvíztisztító telepek kibocsátásait a 2008. október 22-i 1137/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv I. melléklete B. pontjának vonatkozó követelményeivel összhangban, megfelelő szintű kezelésnek vessék alá Alvalade, Odemira, Pereira do Campo, Vila Verde (PTAGL 420), Mação, Pontével, Castro Daire, Arraiolos, Ferreira do Alentejo, Vidigueira, Alcácer do Sal, Amareleja, Monchique, Montemor-o-Novo, Grândola, Estremoz, Maceira, Portel, Viana do Alentejo, Cinfães, Ponte de Reguengo, Canas de Senhorim, Repeses, Vila Viçosa, Santa Comba Dão, Tolosa, Loriga, Cercal, Vale de Santarém, Castro Verde, Almodôvar, Amares/Ferreiras, Mogadouro, Melides, Vila Verde (PTAGL 421), Serpa, Vendas Novas, Vila de Prado, Nelas, Vila Nova de São Bento, Santiago do Cacém, Alter do Chão, Tábua és Mangualde agglomerációkban, nem teljesítette az említett irányelv 4. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2) A Bíróság a Portugál Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: portugál.