279/B/1997. AB határozat

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 46. § (6) bekezdése alkotmányellenességének

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 46. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó 1224/B/1996. számon nyilvántartásba vett beadványában az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésére és 70/K. §-ára hivatkozva kérte a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. §-a (4) bekezdésének megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság főtitkársága tájékoztatta az indítványozót, hogy a Cstv.-t vizsgálta már az 1615/B/1992. AB határozat (ABH 1993, 637.), és felhívta az említett határozatban el nem bírált alkotmányossági kifogásai közlésére.

Az indítványozó új beadványában kifejtette, hogy a korábbi jogvitában a Cstv. más rendelkezésének alkotmányosságát vizsgálta az Alkotmánybíróság. Ezért újra előterjesztette indítványát. Az indítványozó utólagos normakontrollra irányuló kérelmében a Cstv. 46. § (6) bekezdésének megsemmisítését indítványozta, mivel megítélése szerint a támadott szabály ellentétes az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésével és 70/K. §-ával.

Az indítványozó álláspontja szerint "az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt követelménynek a hatályos jogi szabályozás csak akkor tesz eleget, ha e jogok sérelme esetén biztosítja a bírói út igénybevételének a lehetőségét, amely során nyilvánvalóan az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak is eleget kell tenni, azaz a bírósági út igénybevétele egyben a peres út igénybevételét is kell hogy jelentse." A Cstv. támadott szabálya szerint azonban a bíróság nemperes eljárás keretében dönt az igényekről akkor is, ha a felszámolási eljárásban a felszámoló vitatja a hitelezői igényeket.

2. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta meg, hogy az indítvány érdemi vizsgálatának helye lehet-e, vagy ítélt dolog miatt az eljárást meg kell-e szüntetni.

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 31. §-ának c) pontja szerint az eljárást ítélt dolog miatt akkor kell megszüntetni, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) - ezen belül -azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását.

A jelen indítvány a Cstv. 46. §-ának (4) bekezdését támadta az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése és 70/K. §-a alapján. Az 1615/B/1992. AB határozat alapjául szolgáló indítvány ezzel szemben az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva a Cstv. 40. §-a (1) bekezdésének megsemmisítésére irányult (ABH 1993, 637.). Az Ügyrend 31. §-ának c) pontja alapján nem áll fenn tehát ítélt dolog. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben vizsgálta.

A Cstv. 46. § (4) bekezdését az indítvány beadása után a számozás tekintetében megváltoztatta a Cstv. módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény 17. § (1) bekezdése. A változtatás csak annyit jelentett, hogy a (4) bekezdés (6) bekezdésre módosult, tartalma azonban a korábbival azonos maradt. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően az elbíráláskor hatályos jogszabályhely vonatkozásában folytatta le az alkotmányossági vizsgálatot.

3. Az indítványozó a következő jogszabályokra hivatkozott:

Az Alkotmány rendelkezései:

57. § (1) bekezdés: "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

70/K. §: "Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők."

A Cstv. támadott rendelkezése:

46. § (6) bekezdés: "A felszámoló az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni."

II.

Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.

1. Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdése - többek között - kimondja azt a jogot, hogy a jogalanyok bírósághoz fordulhassanak jogaikkal és kötelességeikkel kapcsolatos vitáik elbírálása érdekében.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata az Alkotmány 57. §-ának idézett szabályát a bírósághoz fordulás alapjoga megfogalmazásának tekinti. Ebből a rendelkezésből az állam számára az a kötelezettség keletkezik, hogy a jogviták elbírálására bírói utat biztosítson (930/B/1994. AB határozat, ABH 1996, 502, 505.). Az eljárásban a bíróságnak a perbe vitt jogokat a függetlenség, pártatlanság és igazságosság követelményeinek figyelembevételével kell elbírálnia [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 263, 272.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 212.].

2. A Cstv. támadott szabálya nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy milyen eljárásban kell elbírálni a felszámoló által vitathatónak minősített követeléseket. Ezekre az esetekre is vonatkozik azonban a Cstv. 6. §-ának (1) bekezdése, amely szerint a felszámolási eljárás a bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy ezekre a nemperes eljárásokra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően alkalmazandók. A 6. § (4) bekezdése alapján az adóst, a hitelezőt, a felszámolót ezekben az eljárásokban a fél jogállása illeti meg.

Az indítványozó a Cstv. 6. §-át nem támadja, csak a 46. § (6) bekezdésének a nemperes eljárásról külön rendelkezést nem tartalmazó szabályát.

3. Az Alkotmánybíróság a 36/2000. (X. 27.) AB határozatban - az egészségügyi törvény egyik szabályával kapcsolatban - a nemperes eljárást az igazságszolgáltatás egyik megvalósítási formájának minősítette. Megállapította, hogy ezek az eljárások az adott ügycsoport sajátosságainak megfelelően eltérő vonásokkal rendelkezhetnek, és erre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárási garanciák meglétét a kérdésre vonatkozó speciális szabályok és a Pp. alapján vizsgálta (ABH 2000, 241, 278-279.).

Az indítvány alapján vizsgálandó kérdésnél is figyelembe kell venni a nemperes eljárásokról a 30/1994. (V. 20.) AB határozat indokolásában tett azt a megállapítást, hogy ezeknek az eljárásoknak - sokféleségük ellenére - két nagy csoportja különböztethető meg. Az egyik csoportnál ugyanolyan igényérvényesítésről van szó, mint a peres eljárásokban. Itt a nemperes eljárási forma választása mellett csak az ügycsoport sajátosságaival összefüggő gyors elbírálási, pergazdaságossági stb. követelmények szólnak. A másik csoportnál ezzel szemben elsődlegesen nem igényérvényesítés a cél (ABH 1994, 161, 162-163.).

A Cstv. támadott szabálya igények érvényesítéséről szól, és nem tartalmaz semmi olyan rendelkezést, amely a Pp.-ben meghatározott eljárási garanciáktól eltérne.

Mindennek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Cstv. 46. § (6) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésével.

4. Az Alkotmány 70/K. §-a kimondja, hogy az alapvető jogok megsértése miatt keletkező igények bíróság előtt érvényesíthetők. A bírósághoz való fordulás joga nem jelenti azonban azt, hogy az Alkotmány 70/K. §-a szerint a bíróság csak peres eljárás keretében dönthetne ezekben az esetekben. Ezért a Cstv. támadott szabálya nem ellentétes az Alkotmány 70/K. §-ával.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 2005. június 27.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró