493/D/2002. AB végzés

a polgári védelemről szóló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a Fővárosi Bíróság főpolgármesteri határozatot jóváhagyó 8.K.33.346/2001/4. számú ítéletét sérelmezve nyújtott be alkotmányjogi panaszt, az ítélet alapjául szolgáló, polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) alkotmányossági vizsgálatát kérve.

Az indítványozó a Pvtv. 27. §-ában foglaltak szerint polgári védelmi szolgálat ellátására kapott felhívást, melyet beosztása szerint az V. Kerületi Települési Polgári Védelmi Szervezet Kitelepítési-Elhelyezési Szakalegységében kellett teljesítenie. Az indítványozó azonban, gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságára tekintettel kérte a szolgálat alóli felmentését. Indokolása szerint a polgári védelem is katonai irányítás alatt áll, katonai jellegű, s mint ilyen, e célnak bárminemű tevékenységgel való segítése sérti a lelkiismeretét és vallási meggyőződését. Mivel a Pvtv. 20. § (2) bekezdésében foglalt mentesülési okok között a vallási, lelkiismereti meggyőződés nem szerepel, a szolgálat alóli felmentésére vonatkozó kérelmét minden fórumon visszautasították.

Ilyen előzmények után fordult az indítványozó az Alkotmánybírósághoz. Indítványában kifejtette, hogy véleménye szerint a Pvtv. rendelkezései sértik az Alkotmány 60. §-át, mert a törvény nem biztosít vallási, lelkiismereti okból mentesülési lehetőséget egy katonai célokat szolgáló állampolgári kötelezettség alól.

Állításának alátámasztására az indítványozó megemlíti a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényt, melynek 115-116. §-ai ismerik a lelkiismereti okokból való szolgálat alóli mentesülést;, illetve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosító 18. §-át.

Bár az indítványozó az egész Pvtv. alkotmányellenességének megállapítását kérte, indítványa kifejezetten a Pvtv. 20. § (2) bekezdésében foglalt kivételek vizsgálatára vonatkozik. Az indítványozó szerint "[a] Pvtv. 20. §, 21. § (...) nem sorolja fel a mentességi okok között a vallási, lelkiismereti meggyőződést, illetve a törvény más rendelkezéseiben sem ad semmilyen lehetőséget arra, hogy a honvédelmi kötelezettség részét képező polgári védelmi kötelezettséget is a vallási, lelkiismereti meggyőződéssel összhangban lehessen teljesíteni".

II.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz esetében elsőként azt vizsgálja, hogy az előterjesztésének törvényi feltételei fennállnak-e.

Az Alkotmánybíróság az indítványokat tartalmuk szerint bírálja el. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte, mert álláspontja szerint a törvény nem ad semmilyen lehetőséget arra, hogy az állampolgár felmentést kapjon a honvédelmi kötelezettség részét képező polgári védelmi kötelezettség teljesítése alól, ha az ellentétes vallási, lelkiismereti meggyőződésével.

Az Alkotmánybíróság több esetben következetesen kizárta, hogy alkotmányjogi panasz elbírálásakor mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet vizsgáljon. (21/D/2004. AB határozat, ABK 2006. április, 305, 307.; 986/B/1999. AB határozat, ABH 2005, 889, 900.; 1044/B/1997. AB határozat, ABH 2004, 1160, 1176.)

A 21/D/2004. AB határozat szerint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése alapján "az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jog sérelme »az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán« következzék be. Ennél fogva az Abtv. alapján a szabályozás hiánya miatt, azaz mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányuló indítvány alkotmányjogi panaszként való előterjesztése az Abtv.-ből nem vezethető le" (ABK 2006. április, 305, 307.).

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § e) pontja alapján - visszautasította.

Budapest, 2006. október 16.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

az aláírásában akadályozott

Dr. Paczolay Péter

alkotmánybíró helyett