1/2001. Közigazgatási jogegységi határozat
a vízgazdálkodási társulatok általános forgalmi adó adóalanyiságáról a közfeladatként végzendő tevékenysége körében
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a 2002. január hó 10. napján megtartott nem nyilvános ülésén a Közigazgatási Kollégium vezetőjének indítványa folytán meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A vízgazdálkodási társulatok általános forgalmi adó adóalanyisága a közfeladatként végzendő tevékenysége körében az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 4. § (1) bekezdése és 5. § (1) bekezdésére figyelemmel nem állapítható meg.
INDOKOLÁS
I.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 31. § (1) bekezdés a) pontjában írt jogkörében jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt a következő elvi kérdésben:
"A vízgazdálkodási társulatok az általános forgalmi adónak adóalanyai-e?"
A jogegységi határozat hozatalának szükségességét a következőkkel indokolta:
Ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős bírósági határozatok igazolják, hogy a bírói jogalkalmazás - a vízgazdálkodási társulatok általános forgalmi adó adóalanyiságát illetően - eltérő. Ez pedig a jogbiztonság sérelmét eredményezheti.
1. A Kfv.II.28.257/1998/4. számú ítélete szerint a vízgazdálkodási társulatok tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) 8. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnak minősül. A tagok által fizetett érdekeltségi hozzájárulás pedig az ÁFA tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja szerint ellenérték. A rendszeres tevékenységet folytató vízgazdálkodási társulat tehát az ÁFA adóalanya, a beszedett érdekeltségi hozzájárulás után ÁFA fizetési kötelezettség terheli. A Kfv.I.28.121/1999/2. számú ítélete is ezt a jogi álláspontot osztotta.
2. A Kfv.IV.35.648/2000/5. számú ítélete ezzel szemben kifejtette, hogy a vízgazdálkodási társulat a közfeladatként végzendő tevékenységét nem bevétel elérése érdekében végzi, ezért az ÁFA adóalanyisága az ÁFA tv. 4. § (1) bekezdés és 5. § (1) bekezdésére figyelemmel nem állapítható meg. Ennek alapján a rá áthárított ÁFA levonására nem jogosult.
II.
A Jogegységi Tanács nem nyilvános ülésen az indítványozó fenntartotta indítványát. A legfőbb ügyész képviselője az indítvánnyal nem értett egyet, és felszólalásában kifejtette, hogy a vízgazdálkodási társulat rendszeresen végez tevékenységet bevételszerzés érdekében. A beszedett érdekeltségi hozzájárulás bevétel.
Kifejtette, hogy a vízgazdálkodási társulat tagjai az érdekeltségi hozzájárulást vízilétesítmény létrehozása, fejlesztése vagy más feladat ellátása (tehát eredmény létrehozása) érdekében arra tekintettel szolgáltatják, és így a társulat tagjai követelhetik a befizetés cél szerinti felhasználását és az eredmény létrehozását, illetőleg a társulat követelheti hozzájárulás megfizetését. Tehát a felek között polgári jogviszony jön létre, az eredmény szolgáltatása (azaz a közfeladat ellátása) és az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése pedig egymással szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolatban áll. Azt követően, hogy az érdekeltségi területen az ingatlantulajdonnal rendelkező vagy ingatlant egyéb jogcímen használó személyek érdekeltségi egység aránya szerinti többsége a vízgazdálkodási társulatot létrehozta és alapszabályát megállapította, a társulat tevékenységének célja a közfeladat megvalósítása és az annak fedezetéül szolgáló bevétel megszerzése - ideértve a saját munkaszervezetének fenntartását szolgáló bevétel megszerzését is.
Tehát a vízgazdálkodási társulat rendszeresen végez tevékenységet bevételszerzés érdekében, amely tevékenység célja és nyereségessége az ÁFA törvény személyi hatálya szempontjából irreleváns. Ezért a vízgazdálkodási társulat az ÁFA törvény 2. §-ában, 4. § (1) bekezdésében és 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel ÁFA-alany.
Kifejtette továbbá: okszerűtlen arra az álláspontra helyezkedni, hogy a társulatok tevékenysége nem hat ki rendszeresen vagy üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató adóalanyok széles körére. A tervezet szerinti jogegységi határozat elfogadása esetén azok az ÁFA-alanyok, akik (amelyek) a nem adóalany vízgazdálkodási társulattól terméket vásárolnak vagy szolgáltatást vesznek igénybe, ÁFA-levonási jogot nem gyakorolhatnak.
III.
Megállapítható, hogy a bírósági gyakorlatban a vízgazdálkodási társulatok ÁFA adóalanyiságával kapcsolatban ellentétes álláspontok alakultak ki.
A Jogegységi Tanács megállapította, hogy az APEH területi szervei is ellentétes gyakorlatot folytattak a vízgazdálkodási társulatok ÁFA adóalanyisága körében. ÁFA adóalanynak tekintették, ha a tagok által fizetett érdekeltségi hozzájárulás után ÁFÁ-t kell befizetniük, de nem tekintették adóalanynak, ha a részükre teljesített szolgáltatás tekintetében ÁFA-levonási jogot kívántak gyakorolni. A víziközmű-társulatok közmű beruházására vonatkozó visszaigénylési jogosultságáról kiadott 1994/55. APEH iránymutatás kifejti, hogy nem folytatnak rendszeresen, üzletszerűen, bevétel elérése érdekében gazdasági tevékenységet, következésképpen nem felelnek meg az adóalanyiság feltételeinek.
Az ellentétes jogi megítélés következtében ellentétes közigazgatási határozatok születtek. Ezen adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben meghozott ítéletek is eltérően foglaltak állást a vízgazdálkodási társulatok ÁFA adóalanyiságát illetően.
Az ellentétes álláspontok feloldása és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében vizsgálta a Jogegységi Tanács a vízgazdálkodási társulatok ÁFA adóalanyiságát.
IV.
A pénzügyi jog területén az egyes adónemekre vonatkozóan külön-külön törvényi szabályozás érvényesül (ÁFA tv., Szja. tv., társasági adó tv.) azzal, hogy az ott nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből a külön-külön törvényi szabályozásból is eredően egy adott jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adóalanyisága csak az adott adónemre vonatkozó szabályozás alapján állapítható meg. A vízgazdálkodási társulatok ÁFA adóalanyiságát az ÁFA tv. alapján kell és lehet vizsgálni.
A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vg.tv.) 34. § (1) bekezdése értelmében a vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A (2) bekezdés szerint a társulat jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétől függően víziközmű-társulat, illetve vízi társulat. A társulat létrehozására, szervezetére, működésére, megszűnésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselőinek felelősségére - az e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni. A (3) bekezdés szerint a társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi. A (4) bekezdés szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az (5) bekezdés értelmében pedig a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.
Az ÁFA tv. 8. § (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely e törvény szerint nem minősül termékértékesítésnek. A 13. § (1) bekezdés első pontja szerint pedig ellenérték: a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.
Az ÁFA tv. e két paragrafusát egybevetve megalapozottnak tűnhet a vízgazdálkodási társulatok ÁFA adóalanyisága. Ugyanakkor az adóalanyiságot az ÁFA tv. 4. § (1) bekezdése alapján kell vizsgálni. E szerint adóalany: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. E jogszabályhely egyértelművé teszi, hogy az adóalanyiságot nem a gazdasági tevékenység célja alapján kell megállapítani, így közömbös a gazdasági tevékenység folytatásának indítéka is.
Az ÁFA tv. 4. § (1) bekezdés alkalmazhatóságánál további vizsgálat kérdése, hogy a vízgazdálkodási társulat végez-e az alaptevékenysége körében az ÁFA tv. szerinti gazdasági tevékenységet. Az ÁFA tv. 5. § (1) bekezdése alapján a gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelő ipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. A vízgazdálkodási társulat nem vitathatóan rendszeresen végez olyan tevékenységet, amely besorolható e rendelkezésben példálódzó jelleggel felsorolt tevékenységi formák közé. A gazdasági tevékenység ugyanakkor feltételezi, hogy a tevékenységet bevétel elérése érdekében végezzék.
A Vg.tv. 35. § (1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat közfeladatként: - a település, az együttesen ellátható települések beltéri, illetve lakóterületi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló - vízi létesítményeket hoz létre, illetve fejleszt; a vízi társulat pedig helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el. A (2) bekezdés szerint a vízi társulat közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közműves vízszolgáltatást végezhet. A társulat az alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Alkotmánybíróság 5/1993. (II. 12.) AB határozatának indokolása is kifejti, hogy a vízgazdálkodási társulat helyi közcélú vízgazdálkodási feladatot lát el, szolgáltatása a vízi létesítmények műszaki hatásának biztosítása.
A vízgazdálkodási társulat tehát a közfeladatként végzendő tevékenységét nem bevétel elérése érdekében végzi, ezért a tevékenysége az ÁFA tv. 5. § (1) bekezdése értelmében az ÁFA szempontjából nem gazdasági tevékenység. Mivel gazdasági tevékenységet nem végez, az ÁFA tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott adóalany fogalmának nem felel meg, a vízgazdálkodási társulat ÁFA adóalanyisága a közfeladatként végzendő tevékenysége körében nem állapítható meg.
A vízgazdálkodási társulat a Vg.tv. 41. § (1) bekezdése alapján a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állami költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá vízi társulatok esetén a vállalkozásból származó eredményéből látja el a közcélú feladatait. Az érdekeltségi hozzájárulást nem egy konkrét feladat elvégzése érdekében fizetik be. Az önkormányzati, illetve állami támogatást sem egy konkrét feladat elvégzésére kapják, hanem általában, a közfeladatként elvégzendő tevékenység ellátásához kapja a vízgazdálkodási társulat. Az alaptevékenységhez kapott támogatással kapcsolatban az önkormányzati támogatásból üzemelő költségvetési intézmény visszaigénylési jogosultságáról kiadott 1993/228. APEH iránymutatás is kifejti, hogy az nem minősül ellenértéknek, visszaigénylési jogosultságot nem keletkeztet.
A vízgazdálkodási társulatok tevékenysége természetesen kihat a rendszeresen vagy üzletszerűen gazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra, ha azok szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, és ÁFA-levonási jogot nem gyakorolhatnak. Ez azonban nemcsak a vízgazdálkodási társulatok által nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén kizárt, hanem minden olyan esetben, amikor az adóalanyok nem ÁFA-alanytól vagy ÁFA-mentes szolgáltatást vesznek igénybe, függetlenül a szolgáltató személyétől.
A kifejtettekre figyelemmel a Jogegységi Tanács a Bsz. 27. §-ában, a 29. § (1) bekezdés a) pontjában és a 32. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 2002. január 10.
Dr. Petrik Ferenc s. k
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Hajnal Péter s. k.,
előadó bíró
Bauer Jánosné dr. s. k.,
bíró
Dr. Kozma György s. k.,
bíró
Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
bíró