BH 1998.12.599 I. Az egyik önkormányzat tulajdonából - pl. adásvétel útján - a másik önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanra nézve fennálló - jogszabályon alapuló - elővásárlási jogok közül annak van elsőbbsége, amelyet a korábbi tulajdonos önkormányzat határozatában megjelölt, ha ezt a határozatot az arra jogosultak nem támadták meg [Ptk. 5. § (1) bek., 200. § (2) bek., 1990. évi LXXXIII. tv. 13. § (1) bek., 1990. évi LXV. tv. 80. § (1) bek., 107. § (2) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 39. § (1) bek., 1993. évi LXXVIII. tv. 45-60 §-ai, 1. sz. mell. IV. pont, 32/1969. (IX. 30.) Korm. r.,* 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM r.*].

II. Semmisségi okra hivatkozó kereset esetén a perlési jogosultság vagy törvényi felhatalmazás alapján, vagy a jogi érdekeltség bizonyítása esetén állapítható meg [Ptk. 200. § (2) bek., Pp. 2. § (1) bek., 49. § (1) bek.].

Az sz.-i 3111. számú tulajdoni lapon nyilvántartott 3216. hrsz.-ú - természetben Sz.-en, Eötvös tér 3. szám alatt fekvő - ingatlan évtizedeken keresztül a magyar állam tulajdonában és a Szolnok Megyei Autóközlekedési Tanintézet kezelésében állt. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 170. §-ának (2) bekezdése értelmében az a megyei önkormányzat III. r. alperes tulajdonába került.

A III. r. alperes 1992. július 17-én ezt az ingatlant határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel bérbe adta az ATI Kft. (a továbbiakban: kft.) felperesnek azzal a kikötéssel, hogy a szerződés megszűnésekor a felperes elhelyezésre nem tarthat igényt. A megyei közgyűlés a 107/1992. (XI. 27.) számú határozatában az Sz. Megyei Jogú Város Önkormányzata I. r. alperesnek és a kft. felperesnek erre az ingatlanra elővásárlási jogot engedélyezett azzal, hogy az I. r. alperes - városi önkormányzat - elővásárlási joga megelőzi a bérlő - a felperes - elővásárlási jogát. A III. r. alperes eladásra meghirdette az ingatlant, melyre két jelentkező nyújtott be pályázatot: a felperes, aki 1.000.000,-Ft vételárat, míg a II. r. alperes, aki 2.000.000,-Ft vételárat ajánlott fel. Az I. r. alperes a 2.000.000,-Ft-os vételáron élt az elővásárlási jogával, és a III. r. alperes vele kötötte meg az adásvételi szerződést 1993. december 15-én. Ennek alapján az Sz.-i Földhivatal az I. r. alperes tulajdonjogát az említett ingatlanra 1994. január hó 5. napján bejegyezte.

Az I. r. alperes - 2 nappal a III. r. alperessel kötött adásvételi szerződést követően, tehát 1993. december 17-én - adásvételi szerződést kötött az Á. J. Magán-zeneiskolával, melynek nevében a szerződést V. K. II. r. alperes írta alá. A földhivatalnak arra az észrevételére, hogy az Á. J. Magán-zeneiskola a cégjegyzékbe nincs bejegyezve, a szerződést aláíró felek a szerződést "akként módosították", hogy a vevő V. K. II. r. alperes, a szerződés további pontjai pedig változatlanul érvényben maradnak. E szerződés alapján az Sz.-i Földhivatal az ingatlanra V. K. II. r. alperes tulajdonjogát 1994. január 11. napján jegyezte be.

A felperes módosított és kiterjesztett keresetében mindkét adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását kérte. Bejelentette, hogy az adásvételi szerződésekben foglaltakat elfogadja, és az azokban meghatározott vételárat kész az eladó részére megfizetni. Arra hivatkozott, hogy őt mint bérlőt a perbeli ingatlanra az 1990. évi LXXXIII. tv. 13. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Hivatkozott továbbá arra, hogy az I. és a III. r. alperes között létrejött szerződés azért is hatálytalan vele szemben, mert az I. r. alperes részéről a birtokba adás nem történt meg, amely pedig a tulajdonszerzés feltétele, az I. r. alperes pedig az elővásárlási jogát nem a társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta. Olyan helyzetet akartak ugyanis teremteni a III. r. alperessel, hogy a II. r. alperes, V. K. - aki a III. r. alperes dolgozója - megszerezhesse a perbeli ingatlant. Ezért e szerződés a Ptk. 4. §-ába ütközik.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I. r. alperes védekezése szerint az 1991. évi XXXIII. tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján őt, mint az ingatlan fekvése szerinti önkormányzatot a perbeli ingatlanra elővásárlási jog illette meg, amely megelőzte a felperes bérlő elővásárlási jogát. E jogával jogszerűen élt. Ezért közte és a megyei önkormányzat III. r. alperes között létrejött adásvételi szerződés a felperes vonatkozásában nem hatálytalan. Vitatta, hogy a közte és a II. r. alperes között létrejött szerződés jogszabályba ütközne, illetve, hogy a felperest e szerződés vonatkozásában elővásárlási jog illette volna meg. E körben jogi álláspontja az volt, hogy a felperes elővásárlási joga megszűnt akkor, amikor az ingatlan III. r. alperes által történt értékesítésekor a városi önkormányzat élt a törvényes elővásárlási jogával.

Az I. r. alperes hivatkozott arra is, hogy a II. r. alperes - V. K. - által vezetett Á. J. Magán-zeneiskola céljai és tevékenysége önkormányzati, városi érdekeket is szolgálnak. E zeneiskola önkormányzati feladatokat átvállaló, állami feladattal megbízott oktatási intézmény. A perbeli és a V. K. tulajdonát képező szomszédos ingatlanra színvonalas felépítményt kíván létesíteni zeneiskola céljára, melyben egy olyan kamara-hangversenyterem is helyet kapna, amilyen hangversenyterme jelenleg még nincs a városnak. Mindezekre tekintettel döntött úgy a városi önkormányzat polgármestere, hogy az ingatlant - gazdasági nyereség elérése helyett - az általa fizetett vételáron értékesíti V. K. részére.

A II. r. alperes védekezésében kifejtett jogi álláspontja megegyezett az I. r. alperes jogi álláspontjával.

A III. r. alperes - megyei önkormányzat - védekezése szerint az I. r. alperes városi önkormányzat elővásárlási joga a felperes elővásárlási jogát megelőzte. Mivel az I. r. alperes élt az elővásárlási jogával, így a felperes elővásárlási joga megszűnt. Vitatta, hogy rosszhiszeműen járt volna el.

A II. r. alperes viszontkeresetet támasztott annak megállapítása iránt, hogy a perbeli ingatlanra kötött bérleti szerződésre vonatkozó, 1993. október 7-én kelt, de a felperes részére csak 1994. január 7-én kézbesített felmondás érvényes.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, valamint a II. r. alperes viszontkeresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy az I. és III. r. alperesnek fizessen meg 7.500,-Ft perköltséget. Az I. és III. r. alperes által kötött adásvételi szerződés vonatkozásában megállapította, hogy az érvényesen létrejött. E megállapítását arra alapította, hogy az I. r. alperes elővásárlási joga az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 39. §-ának (1) bekezdésén alapul. Ez az elővásárlási jog megelőzte a felperes elővásárlási jogát, figyelemmel a megyei közgyűlés 107/1992. (XI. 27.) számú határozatában foglaltakra is. Megállapította, hogy a bizonyítás adatai nem támasztották alá a felperesnek azt az előadását, amely szerint az I. r. alperes csak azért élt az elővásárlási jogával, hogy az ingatlant a II. r. alperes részére idegeníthesse el. A II. r. alperes önkormányzati és városi érdeket szolgáló tevékenységet folytat, magán-zeneiskolát működtet. Ezért nem minősül joggal való visszaélésnek az I. r. alperes részéről az, hogy éppen ezt a tevékenységet kívánta támogatni az ingatlan értékesítésével. Álláspontja szerint ez az adott önkormányzat olyan önálló döntési jogkörébe tartozik, amely döntés bírósági felülvizsgálatának nincs jogszabályi alapja. Mindezekre tekintettel arra a jogi következtetésre jutott, hogy a Ptk. 4. §-ában foglalt feltételek nem valósultak meg.