BH+ 2011.11.508 A prudens működés hiányát akkor kell megállapítani, ha a hitelintézet a rábízott vagyonnal való gazdálkodás tekintetében fizetőképességét nem tudja fenntartani [1996. évi CXII. tv. 29. §]

A felperes az alperes engedélye alapján hitel- és pénzkölcsön nyújtására jogosult pénzügyi vállalkozás. Az alperes 2007. február 27. és március 7. között célvizsgálatot végzett a felperesnél, melynek eredményeként határozatával a felperes pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és kezdeményezte a felperes végelszámolását, továbbá a H. végelszámolóként történő kijelölését. A vizsgálati jelentés és az alperesi határozat részletezi a feltárt felperesi hiányosságokat és jogszabálysértéseket, amelyek a következők:

- csoportfinanszírozás,

- eszközminősítésre vonatkozó nyilvántartás nem megbízható,

- nem megfelelő értékvesztés-elszámolás,

- nem rendelkezett kockázatvállalási szabályzattal és belső szabályzatainak lényeges rendelkezéseit sem tartotta be,

- nem folytatott előzetes adósminősítési és hitelképességi vizsgálatot,

- az ingatlanfedezeteket nem független szakértővel értékelte,

- szabálytalan a problémamentes ügyletkezelés,

- adatszolgáltatásai nem megbízhatók,

- a számvitel területén feltárt hiányosságok magas működési kockázatot eredményeztek,

- jövedelmezősége nem értékelhető,

- nem rendelkezett a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzattal.

Megállapította, hogy a felperes nem felelt meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek, tevékenysége szinte kizárólag a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások pénzügyi forrásainak átcsoportosítására koncentrálódott, a kockázatvállalásokra vonatkozó prudenciális, számviteli előírásokat, belső szabályzatait nem tartotta be, így a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 29. § (1) bekezdés e) pontja alkalmazása indokolt.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte elsődlegesen azért, mert a körülményeket nem megfelelően mérlegelte, eltúlzott szankciót alkalmazott, a hiányosságok egy részét a felperes rövid időn belül orvosolni tudta. Az alperes nem vette figyelembe a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (továbbiakban: Psz. tv.) 11/S. § (4) bekezdésében és a Hpt. 151. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat. Intézkedésként a Hpt. 153. §-ában foglaltakat lehetett volna alkalmazni. Az alperes döntése ellentétes az Alkotmánnyal, a szükségesség és arányosság követelményével, az Európai Bíróság ítélkezése során alkalmazott alapelvekkel. A Pp. 339/B. § megsértésére hivatkozott a pénzmosás elleni védekezési gyakorlat, az értékvesztés elszámolása, a jövedelmezőség és a mérlegadatok megbízhatósága tekintetében.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Hpt. 29. § (1) bekezdés e) pontja vonatkozásában a Pp. 339/B. § nem alkalmazható, mert prudens működés hiányában a működési engedély visszavonása az alperes kötelezettsége, így a Psz. tv. 11/S. § rendelkezései sem ügydöntők. A felperes által ténybelileg nem vitatott jogszabálysértések egyenként és összességükben is a felperes kellően óvatos, körültekintő működését cáfolják. A felperes által vitatott jogszabálysértések körében is az elsőfokú bíróság az alperesi határozat jogszerűségét állapította meg azzal, hogy a felperesi vállalkozás nem alkalmas a prudencia követelményének megfelelni. A felperes pénzügyi tevékenysége a jogalkotó által meghatározott követelményekkel oly mértékben ellentétes, hogy a legsúlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása indokolt függetlenül attól, hogy a feltárt jogsértések külön-külön megfelelhetők-e a Hpt. 151. §-ában felsorolt nyílt listának.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Elsődlegesen a Hpt. 29. § (1) bekezdés e) pontjának és az alperes által alkalmazható intézkedések viszonyát vizsgálta. Kifejtette, hogy intézkedés alkalmazására nem csak a prudens működésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt kerülhet sor. Amennyiben a kifogásolt magatartás még csak sérti a prudens működés szabályait, akkor intézkedés alkalmazható. A prudens működés átfogó hiánya esetén azonban a Hpt. 29. § (1) bekezdés e) pontját kell alkalmazni, vagyis a prudencia sérelme intézkedéssel, hiánya az engedély visszavonásával jár. A prudens működés hiánya esetében az alperesnek nincs lehetősége mérlegelni az alkalmazandó jogkövetkezményt, az engedélyt vissza kell vonni, így a Pp. 339/B. §-a sem alkalmazható.

Rámutatott, hogy az első fokú bíróság helytállóan nem alkalmazta a Psz.tv. 11/S. § (4) bekezdését sem, mivel az ott felsorolt mérlegelendő szempontokat az intézkedés, kivételes intézkedés, illetőleg bírság kiszabása során kell figyelembe venni.