BH+ 2011.11.508 A prudens működés hiányát akkor kell megállapítani, ha a hitelintézet a rábízott vagyonnal való gazdálkodás tekintetében fizetőképességét nem tudja fenntartani [1996. évi CXII. tv. 29. §]

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.33794/2007/45., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27360/2009/7., Kúria Kfv.39153/2010/8. (*BH+ 2011.11.508*), 12/2021. (IV. 14.) AB határozat

***********

A felperes az alperes engedélye alapján hitel- és pénzkölcsön nyújtására jogosult pénzügyi vállalkozás. Az alperes 2007. február 27. és március 7. között célvizsgálatot végzett a felperesnél, melynek eredményeként határozatával a felperes pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és kezdeményezte a felperes végelszámolását, továbbá a H. végelszámolóként történő kijelölését. A vizsgálati jelentés és az alperesi határozat részletezi a feltárt felperesi hiányosságokat és jogszabálysértéseket, amelyek a következők:

- csoportfinanszírozás,

- eszközminősítésre vonatkozó nyilvántartás nem megbízható,

- nem megfelelő értékvesztés-elszámolás,

- nem rendelkezett kockázatvállalási szabályzattal és belső szabályzatainak lényeges rendelkezéseit sem tartotta be,

- nem folytatott előzetes adósminősítési és hitelképességi vizsgálatot,

- az ingatlanfedezeteket nem független szakértővel értékelte,

- szabálytalan a problémamentes ügyletkezelés,

- adatszolgáltatásai nem megbízhatók,

- a számvitel területén feltárt hiányosságok magas működési kockázatot eredményeztek,

- jövedelmezősége nem értékelhető,

- nem rendelkezett a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzattal.

Megállapította, hogy a felperes nem felelt meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek, tevékenysége szinte kizárólag a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások pénzügyi forrásainak átcsoportosítására koncentrálódott, a kockázatvállalásokra vonatkozó prudenciális, számviteli előírásokat, belső szabályzatait nem tartotta be, így a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 29. § (1) bekezdés e) pontja alkalmazása indokolt.

A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte elsődlegesen azért, mert a körülményeket nem megfelelően mérlegelte, eltúlzott szankciót alkalmazott, a hiányosságok egy részét a felperes rövid időn belül orvosolni tudta. Az alperes nem vette figyelembe a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (továbbiakban: Psz. tv.) 11/S. § (4) bekezdésében és a Hpt. 151. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat. Intézkedésként a Hpt. 153. §-ában foglaltakat lehetett volna alkalmazni. Az alperes döntése ellentétes az Alkotmánnyal, a szükségesség és arányosság követelményével, az Európai Bíróság ítélkezése során alkalmazott alapelvekkel. A Pp. 339/B. § megsértésére hivatkozott a pénzmosás elleni védekezési gyakorlat, az értékvesztés elszámolása, a jövedelmezőség és a mérlegadatok megbízhatósága tekintetében.