32001R1392[1]

A Bizottság 1392/2001/EK rendelete (2001. július 9.) a tej- és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló 3950/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

A Bizottság 1392/2001/EK rendelete

(2001. július 9.)

a tej- és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló 3950/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 603/2001/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, a tej- és tejtermékágazatban a kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1) Az 1256/1999/EK rendelettel [3] módosított 3950/92/EGK rendelet új rendelkezései, valamint az évek során szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében helyénvaló a legutóbb az 1255/98/EK rendelettel [4] módosított, a tejre és tejtermékekre vonatkozó kiegészítő illeték alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. március 9-i 536/93/EGK bizottsági rendelet [5], valamint a tejágazatban a 3950/92/EGK [6] tanácsi rendelet által bevezetett kiegészítő illetékekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos éves kérdőív benyújtására vonatkozó rendelkezések elmulasztása esetén a mezőgazdasági kiadások könyvelése során az előlegek átalányösszegű csökkentésének rögzítéséről szóló, 1993. december 10-i 93/673/EK bizottsági határozat módosítása, illetve - szükség esetén - egyes rendelkezéseinek egyszerűsítése. Mivel ezeket a módosításokat el kell végezni, illetve az érthetőség érdekében az 536/93/EGK rendeletet át kell dolgozni úgy, hogy az magában foglalja a 93/673/EK határozat rendelkezéseit is.

(2) Ez a rendelet elsősorban a termelők által fizetendő illeték mértékének végleges kiszámításához szükséges kiegészítő tényezőkre, másodsorban az illeték időben történő megfizetését biztosító intézkedésekre, végül pedig az illeték szabályszerű beszedését biztosító ellenőrzési szabályokra vonatkozik.

(3) Meg kell határozni a tej reprezentatívnak tekinthető jellemzőit, különösen a zsírtartalom figyelembevételének módját a leszállított mennyiségekre vonatkozó végleges kimutatás elkészítésekor. Ennek a számításnak egy referencia-zsírtartalmon kell alapulnia, csakúgy mint annak az egyéni referenciamennyiségnek, amelyre vonatkozik, és meg kell egyeznie a 2002. március 31-én rögzítettel. Különleges rendelkezésekre van szükség olyan esetekben, amikor növelik a szállítások referenciamennyiségét, vagy amikor azt a közvetlen értékesítésre vonatkozó referenciamennyiség átszámítása útján állapítják meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy a termelést megkezdő termelők esetében nagyon pontosan meghatározott szabályokra van szükség.

(4) Egyértelművé kell tenni, hogy a szállított tej zsírtartalmára vonatkozó lefelé irányuló, egyéni korrekció semmilyen körülmények között nem eredményezheti az illeték megfizetésének kikerülését a valamely tagállamban a garantált összmennyiséget meghaladó mennyiségek esetében.

(5) Annak érdekében, hogy az intézkedések alkalmazása zökkenőmentes legyen, létfontosságú egyrészt annak ellenőrzése, hogy a felvásárlók és a termelők által közölt adatok pontosak-e, és az illetékek megfizetésére még szeptember 1-je előtt sor került-e, másrészt pedig annak biztosítása, hogy az illeték terhe ténylegesen a nemzeti referenciamennyiség túllépéséért felelős termelőkre háruljon. Ennélfogva a tagállamoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk azoknak az ellenőrzéseknek és szankcióknak a végrehajtásában, amelyeket az illetékek szabályszerű beszedésének biztosítása érdekében be kell vezetniük. Meg kell határozni továbbá a határidőket és az annak vizsgálatát egy adott határidőn belül lehetővé tevő szükséges ellenőrzések számát, hogy a rendelkezéseket az összes érintett fél betartotta. Ebből következően szankciókra van szükség, amennyiben ezek az alapkövetelmények nem teljesülnek.

(6) A 3950/92/EGK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság felelős azon szempontok megállapításáért, amelyek az illeték-visszatérítésben részesíthető, kiemelt termelői kategóriák meghatározásához szükségesek, amennyiben a tagállam úgy döntött, hogy a területén fel nem használt mennyiségeket nem osztja szét újra teljes mértékben. A tagállam csak akkor alkalmazhat, a Bizottsággal konzultálva, más szempontokat, ha a Bizottság által megállapított szempontok az adott tagállamban nem alkalmazhatóak teljes mértékben.

(7) A 3950/92/EGK rendelet értelmében elsődlegesen a felvásárlók felelnek a rendelkezések megfelelő végrehajtásáért. Ennélfogva elengedhetetlen, hogy a tagállamok elismerjék a területükön működő felvásárlókat, és részletes szabályokat állapítsanak meg azokra az esetekre, amikor a felvásárlók nem tartják be e rendelet rendelkezéseit.

(8) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban állnak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

Ez a rendelet állapítja meg a 3950/92/EGK rendelet alkalmazásának részletes szabályait az illeték kiszámítása és megfizetése, az ellenőrző intézkedése, valamint a tagállamoktól származó közlemények tekintetében.

II. FEJEZET

AZ ILLETÉK KISZÁMÍTÁSA

2. cikk

Fogalommeghatározások és átszámítási módszerek

(1) A 3950/92/EGK rendelet által bevezetett kiegészítő illeték kiszámítása céljából az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely tagállamban az "értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyisége" mindazon tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyisége, amely az adott tagállam területén lévő gazdaságot elhagyja.

(2) A termelők által szerződés alapján kezelésre, illetve feldolgozásra rendelkezésre bocsátott mennyiségeket szállításnak kell tekinteni.

Teljesen vagy részben fölözött tej szállításakor a termelő köteles az illetékes hatóságoknak hitelt érdemlően igazolni, hogy az esedékes fizetendő illeték alapjának megállapításához a tej zsírtartalmát alkalmazták. Ilyen igazolás hiányában az ilyen tejet az illeték kiszámításakor teljes tejnek kell tekinteni.

(3) Az értékesített egyéb tejtermékek esetében a tagállamoknak kell meghatározni azt a tejmennyiséget, amelyet a tejtermékek gyártásához felhasználtak. E célból a következő átszámítási képleteket kell alkalmazni:

a) 1 kg tejszín = 0,263 kg tej × a tejszín tömegszázalékban kifejezett zsírtartalma;

b) 1 kg vaj = 22,5 kg tej;

c) sajt és az összes többi tejtermék esetében a tagállamok határozhatják meg az átszámítást, különösen a sajttípusok vagy az adott termékek szárazanyag-, illetve zsírtartalma alapján valamint átalányalapon rögzíthetik a tejjel egyenértékű termékek mennyiségét a termelő által tartott tejelő tehenek száma, és az állomány egy tehénre eső átlagos tejhozama alapján.

Amennyiben a termelő az illetékes hatóságoknak hitelt érdemlő igazolást tud nyújtani az adott termékek előállításához ténylegesen felhasznált tej mennyiségéről, a tagállam ezt az igazolást alkalmazza a fent említett átszámítási módszerek helyett.

(4) Az illeték kiszámításához alkalmazandó irányár az adott tizenkét hónapos időszak utolsó napján alkalmazott irányár.

3. cikk

Reprezentatív zsírtartalom

(1) A tejnek a 3950/92/EGK rendelet 11. cikkében említett, a zsírtartalmat is magában foglaló jellemzői a 2002. március 31-én rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiséghez kapcsolódó jellemzők.

Amennyiben az egyéni referenciamennyiséget az első albekezdésben említett dátumot követően módosítják, akkor e cikk (2)-(6) bekezdéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben kiegészítő referenciamennyiség kiosztására kerül sor a nemzeti tartalékból, a tej reprezentatív zsírtartalma változatlan marad.

(3) Amennyiben a referenciamennyiséget a szállításokra a 3950/92/EGK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján növelték vagy állapították meg, a szállításokra átszámított referenciamennyiséghez kapcsolódó reprezentatív zsírtartalom 3,8 % lesz.

Azonban a szállításokra vonatkozó referenciamennyiség reprezentatív zsírtartalma változatlan marad akkor, ha azt a termelő az illetékes hatóságoknak hitelt érdemlően igazolja.

(4) A 3950/92/EGK rendelet 6. és 7. cikkének valamint 8. cikke d) és e) pontjának alkalmazása esetén a reprezentatív zsírtartalmat át kell ruházni azzal a referenciamennyiséggel együtt, amelyre vonatkozik.

(5) A 3950/92/EGK rendelet 8. cikke b) pontjának, vagy 8a. cikke b) pontjának alkalmazása esetén a kiosztott vagy átruházott referenciamennyiségek összes reprezentatív zsírtartalma változatlan marad a felszabaduló mennyiségek zsírtartalma tekintetében. Ennek érdekében az újraelosztásra vagy átadásra rendelkezésre álló tej mennyiségét adott zsírtartalomban kifejezve újra lehet számolni, vagy fordítva, a reprezentatív zsírtartalmat egy adott rendelkezésre álló tejmennyiségben kifejezve lehet újraszámolni.

(6) A (3) bekezdés első albekezdésében valamint a (4) és az (5) bekezdésében említett esetekben a megkapott reprezentatív zsírtartalom a kiindulási átruházott vagy átszámított reprezentatív zsírtartalom átlagával lesz egyenlő, amelyet a kiindulási átruházott vagy átszámított referenciamennyiségekkel kell súlyozni.

(7) Az olyan termelők esetében, akiknek a teljes referenciamennyisége a nemzeti tartalékból származik, és akik a termelést 1992. április 1-jét követően kezdték meg, az általuk előállított tej reprezentatív zsírtartalma a termelés első tizenkét hónapja során szállított tej átlagos zsírtartalmával lesz egyenlő.

Mindazonáltal, amennyiben a reprezentatív zsírtartalom meghaladja a tagállamban azon tizenkét hónapos referencia-időszak alatt begyűjtött tej átlagos zsírtartalmát, amelynek során a termelést megkezdték, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az érintett termelők nem alkalmazhatják az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében foglalt negatív irányú korrekciót, hacsak nem szolgáltatnak ennek ellenkezőjét alátámasztó bizonyítékot;

b) a 3950/92/EGK rendelet 6. és 7. cikkének, 8. cikke b), d) vagy e) pontjának, illetve a 8a. cikk b) pontjának alkalmazása esetén az átruházott referenciamennyiségre vonatkozó reprezentatív tejzsírtartalmat a fent említett országos átlagra kell csökkenteni.

4. cikk

A zsírtartalom összehasonlítása

(1) Annak érdekében, hogy az 5. cikkében említett illeték vonatkozásában minden termelő számára elkészíthető legyen a végleges kimutatás, a szállított tej és/vagy tejjel egyenértékű termék átlagos zsírtartalmát össze kell vetni a termelőre érvényes reprezentatív zsírtartalommal.

Amennyiben a különbség pozitív, a szállított tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét a tej kilogrammonkénti zsírtöbbletének minden egyes 0,1 grammjaként 0,18 %-kal kell növelni.

Amennyiben a különbség negatív, a szállított tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét a tej kilogrammonkénti zsírhiányának minden egyes 0,1 grammjaként 0,18 %-kal kell csökkenteni.

Ha a szállított tej mennyiségét literben fejezik ki, a zsírtartalom 0,1 grammonkénti 0,18 %-os kiigazítását meg kell szorozni 0,971-del.

(2) Ha a tagállamban begyűjtött tej mennyisége nagyobb, mint az (1) bekezdésnek megfelelően kiigazított begyűjtött mennyiség, az illetéket a tényleges begyűjtött mennyiség és az adott tagállamban a szállításokra rendelkezésre álló referenciamennyiség közötti különbségre kell megfizetni.

5. cikk

Szállítási kimutatások

(1) A 3950/92/EGK rendelet 1. cikkében említett minden egyes időszak végén a felvásárlók minden termelő vonatkozásában kimutatást készítenek, amelyben legalább az utóbbi által az adott időszakban leszállított tej és/vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét és zsírtartalmát fel kell tüntetni.

Szökőév esetében a tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét a február és március hónapban leszállított mennyiségek 1/60-ad részével kell csökkenteni.

(2) A felvásárlók minden év május 15-ig továbbítják a termelőkről készített kimutatások összegzését a tagállam illetékes hatóságához, feltüntetve benne legalább a nekik leszállított tej és/vagy tejjel egyenértékű termék összmennyiségét és átlagos zsírtartalmát, illetve ahol a tagállam döntése alapján ez követelmény, minden egyes termelő vonatkozásában a referenciamennyiséget és a reprezentatív zsírtartalmat, a 4. cikk (1) bekezdése szerint korrigált mennyiséget valamint az egyéni referenciamennyiségek, a korrigált mennyiségek és e termelők termelésének átlagos reprezentatív zsírtartalmának összegét.

Adott esetben a felvásárlóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az adott időszak alatt nem történt részükre szállítás.

(3) Az illetékes hatóságok által hivatalosan is elismert vis maior eseteit kivéve, azok a felvásárlók, akik a (2) bekezdésben említett határidőt nem tartják be, a késedelem minden naptári napjára a termelők által hozzájuk leszállított tej és tejjel egyenértékű termékmennyiség 0,01 %-os túllépésére fizetendő illetékkel azonos összeget kötelesek fizetni. Ha ezek a mennyiségek nyilatkozat hiányában nem ismertek, azokat az illetékes hatóság megbecsüli. Ez az összeg legalább 100 euró, de legfeljebb 100000 euró lehet.

(4) Amennyiben július 1-jéig nem nyújtanak be nyilatkozatot, a 13. cikk (3) bekezdésében foglalt szankciót kell alkalmazni 30 nappal azt követően, hogy a tagállam figyelmeztette az érintettet, kivéve az ugyanezen cikk (4) bekezdés második albekezdésében foglalt eseteket. A felszólítási időszak alatt továbbra is ennek a cikknek a (3) bekezdését kell alkalmazni.

6. cikk

A közvetlen értékesítésre vonatkozó bevallások

(1) Közvetlen értékesítés esetén a termelők a 3950/92/EGK rendelet 1. cikkében említett minden egyes időszak végén bevallást készítenek, amelyben termékenként összesítik a közvetlen fogyasztásra és/vagy nagykereskedőknek, sajtérlelőknek, illetve kiskereskedelmi forgalomban értékesített tej és/vagy egyéb tejtermékek mennyiségét.

Szökőév esetében a tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét a február és március hónapban közvetlen értékesítés során eladott mennyiségek 1/60-ad részével, vagy pedig az adott tizenkét hónapos időszakban közvetlen értékesítés során eladott mennyiségek 1/366-ad részével kell csökkenteni.

(2) A termelők minden év május 15-ig továbbítják bevallásukat az adott tagállam illetékes hatóságához.

A tagállamok előírhatják a közvetlen értékesítésre referenciamennyiséggel rendelkező termelőknek, hogy nyilatkozzanak arról, hogy - adott esetben - a szóban forgó időszakban nem értékesítettek tejet.

(3) Azok a termelők, akik a (2) bekezdésben említett határidőt nem tartják be, a késedelem minden naptári napjára a közvetlen értékesítésre vonatkozó referenciamennyiségük 0,01 %-os túllépésére fizetendő illetékkel azonos összeget kötelesek fizetni. Ez az összeg legalább 100 euró, de legfeljebb 1000 euró lehet.

Ha a közvetlen értékesítésre vonatkozó nemzeti referenciamennyiséget is túllépték, azok a termelők, akik túllépték saját referenciamennyiségüket, szintén kötelesek a teljes többletmennyiségre megfizetni az illetéket, és nem részesedhetnek a 3950/92/EGK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint fel nem használt referenciamennyiségek újrafelosztásából.

A pontatlan bevallást benyújtó termelőket a tagállam a szóban forgó tej mennyiségével valamint a szabálytalanság súlyosságával arányban álló összeg megfizetésére kötelezheti, legfeljebb a korrekció alkalmazását követően megkapott tejmennyiségre elvileg alkalmazandó illetékkel egyenlő összeg erejéig.

(4) Amennyiben július 1-jéig nem nyújtanak be bevallást, a 3950/92/EGK rendelet 5. cikkének második bekezdését kell alkalmazni az adott termelő közvetlen értékesítésére vonatkozó referenciamennyiségre 30 nappal azt követően, hogy a tagállam figyelmeztette az érintettet. A felszólítási időszak alatt továbbra is ennek a cikknek a (3) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett szankciók nem alkalmazhatók akkor, ha a tagállam vis maior fennállását ismeri el, vagy megállapítja, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követték el, illetve ha a szabálytalanság a rendelkezések érvényesülésére vagy az ellenőrzések hatékonyságára jelentéktelen hatással volt.

III. FEJEZET

AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE

7. cikk

Az illetékről szóló értesítés

Az illetékes hatóság értesíti a felvásárlókat és közvetlen értékesítés esetén a termelőket vagy megerősíti feléjük az általuk fizetendő illeték mértékét azt követően, hogy a tagállam döntésének függvényében a fel nem használt referenciamennyiségek egészét vagy egy részét újra felosztották-e közvetlenül az érintett termelőknek, vagy adott esetben a felvásárlók között, figyelembe véve azok későbbi szétosztását az érintett termelők között.

8. cikk

Fizetési határidő

(1) Az illetékfizetésre kötelezett felvásárlók és - közvetlen értékesítés esetén - a termelők minden év szeptember 1-jét megelőzően kötelesek megfizetni az esedékes összeget az illetékes hatóságnak a tagállam által megállapított szabályokkal összhangban.

(2) A fizetési határidő be nem tartása esetén az esedékes összegre évente a minden év szeptember 1-jén érvényes, az egyes tagállamok vonatkozásában a II. melléklet szerint rögzített háromhavi referenciakamatot kell felszámítani, hozzáadva egy százalékpontot.

Az első albekezdésben említett kamatot az EMOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap) Garancia Részlegének számláján kell jóváírni.

(3) A tagállamok kötelesek megtenni minden szükséges kiegészítő intézkedést annak biztosítására, hogy a Közösségnek járó illetékek megfizetése a Bizottság 296/96/EK rendeletének [7] 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott határidőn belül megtörténjen.

(4) Amennyiben a 296/96/EK rendelet 3. cikke (5) bekezdésében említett iratokból, amelyeket a tagállamok havonta továbbítanak a Bizottsághoz, az derül ki, hogy ezt a határidőt nem tartották be, a Bizottság a mezőgazdasági kiadások könyvelése során az előleget az esedékes vagy a becsült összeg arányában csökkenti.

9. cikk

Az illetéktöbblet újraelosztásának szempontjai

(1) A tagállamok, szükség esetén, meghatározzák a 3950/92/EGK rendelet 2. cikke (4) bekezdésében említett kiemelt termelői kategóriákat, a következő - fontossági sorrendben felsorolt - objektív szempontok alapján:

a) a tagállam illetékes hatóságának hivatalos elismerése arra vonatkozóan, hogy az illeték egy részét vagy egészét rosszul vetették ki;

b) a gazdaság földrajzi elhelyezkedése, különösen a Tanács 1257/1999/EK rendeletének [8] 18. cikke szerinti hegyvidékek;

c) a külterjes állattenyésztésre vonatkozó legnagyobb állománysűrűség a gazdaságban;

d) az az összeg, amellyel az egyéni referenciamennyiséget túllépték;

e) a termelő referenciamennyisége.

(2) Ha az adott időszakra rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az (1) bekezdésben felsorolt szempontok alkalmazását követően nem használták fel, a tagállam a Bizottsággal történő konzultációt követően egyéb objektív szempontokat állapít meg.

IV. FEJEZET

NEMZETI TARTALÉK

10. cikk

A nemzeti tartalékba való felvétel

Az egyéni felosztásból kimaradt vagy arra már nem kerülő referenciamennyiségeket a 3950/92/EGK rendelet 5. cikkében említett nemzeti tartalékba kell felvenni. A szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó referenciamennyiségeket külön kell bejegyezni.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK

11. cikk

A tagállamok által végzett ellenőrzések

(1) A tagállamok kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 3950/92/EGK rendelet 3. cikkében említett mennyiségeken felül értékesített tej és tejjel egyenértékű termék mennyisége után fizetendő illetéket helyesen állapítsák meg, és hogy az, szállítások esetén, az érintett termelőt terhelje.

(2) A tagállamok kötelesek meghozni minden további szükséges intézkedést azért, hogy:

a) a tejtermelésnek és/vagy a referenciamennyiségeknek a 3950/92/EGK rendelet 8. cikke a) pontja szerinti, teljes vagy részleges felszámolásának eseteit megvizsgálják, amennyiben a fenti rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására sor kerül;

b) biztosítsák, hogy az érintett feleknek tudomása legyen a rájuk vonatkozó büntetőjogi és közigazgatási szankciókról, amennyiben nem tartják be a 3950/92/EGK rendelet vagy e rendelet rendelkezéseit.

(3) A tagállamoknak ténylegesen meg kell vizsgálniuk az értékesített tej és tejjel egyenértékű termék mennyiségeire vonatkozó könyvelés pontosságát, és e célból a gazdaságokban történő begyűjtés során ellenőrizniük kell a tejszállítmányokat, valamint különösen az alábbiakat:

a) a felvásárlók telephelyén az 5. cikk (2) bekezdésében említett kimutatásokat és bevallásokat, a 14. cikk (2) és (3) bekezdésében említett készletek és szállítások nyilvántartásainak hitelességét az olyan kereskedelmi és egyéb iratok révén, amelyek a begyűjtött tej és tejjel egyenértékű termék felhasználásának módjáról szólnak;

b) a közvetlen értékesítést végző termelők telephelyén a 6. cikk (1) bekezdésében említett bevallás valamint a 14. cikk (5) bekezdésben említett készletnyilvántartás hitelességét.

12. cikk

Az ellenőrzések száma és gyakorisága

(1) A 11. cikk (3) bekezdésben említett ellenőrzéseket a tagállamok kockázatelemzés alapján szervezik meg, amelynek során különösen a tevékenység szüneteltetéséről szóló nyilatkozatokat és azokat az eseteket veszik figyelembe, amikor az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésében említett kimutatásokat nem küldték meg.

(2) Az ellenőrzéseket a 3950/92/EGK rendelet 1. cikkében említett minden egyes időszak esetében az adott időszak végét követő 21 hónapon belül kell elvégezni. Az ellenőrzéseknek legalább:

a) a 11. cikk (3) bekezdésének a) pontja esetében, az adott időszakra bevallott tejmennyiség 40 %-ára;

b) a 11. cikk (3) bekezdésének b) pontja esetében, az adott termelők számának 5 %-ára ki kell terjednie.

Az ellenőrzéseket a vonatkozó vizsgálati jelentés elkészültekor kell befejezettnek tekinteni.

Minden felvásárlót legalább ötévente egyszer ellenőrizni kell.

13. cikk

A felvásárlók elismerése

(1) A tagállam területén működő felvásárlókat a tagállamnak el kell ismernie.

(2) A felvásárlók, az adott tagállam által megállapított szigorúbb szabályok sérelme nélkül, csak abban az esetben ismerhetők el, ha:

a) a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően igazolják kereskedői minőségüket;

b) az adott tagállamban telephellyel rendelkeznek, ahol a 14. cikk (2) bekezdésében említett készletnyilvántartásokat, nyilvántartásokat és egyéb iratokat az illetékes hatóság megtekintheti;

c) vállalják, hogy a fent említett, a 14. cikk (2) bekezdésében említett készletnyilvántartásokat, nyilvántartásokat és egyéb iratokat naprakész állapotban tartják;

d) vállalják, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt kimutatásokat és bevallásokat legalább évente egyszer továbbítják az adott tagállam illetékes hatóságához.

(3) Az adott tagállam által jelenleg vagy a későbbiekben megállapított szankciók sérelme nélkül az elismerést vissza kell vonni, ha a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában szereplő feltétel már nem teljesül. Ha megállapítják, hogy a felvásárló pontatlan kimutatást vagy bevallást nyújtott be, vagy nem teljesítette a (2) bekezdés c) pontjában tett kötelezettségvállalását, illetve ismételten elmulasztotta a 3950/92/EGK rendelet, e rendelet vagy a vonatkozó nemzeti jogszabály bármely rendelkezésének teljesítését, a tagállam vagy visszavonja az elismerést, vagy pedig a szóban forgó tej mennyiségével, valamint a szabálytalanság súlyosságával arányban álló összeg megfizetését írja elő.

(4) Az elismerés a felvásárló kérelmére legalább hat hónap elteltével ismételten megadható akkor, ha az újabb alapos ellenőrzés kielégítő eredménnyel zárul.

A (3) bekezdésben említett szankciók nem vethetők ki akkor, ha a tagállam vis maior fennállását ismeri el, vagy megállapítja, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követték el, illetve ha a szabálytalanság a rendelkezések érvényesülésére vagy az ellenőrzések hatékonyságára jelentéktelen hatással volt.

14. cikk

A termelők és a felvásárlók kötelezettségei

(1) A termelők kötelesek meggyőződni arról, hogy azok a felvásárlók, akiknek szállítanak, elismert felvásárlók. A tagállamok szankciót állapíthatnak meg az elismeréssel nem rendelkező felvásárlók részére történő szállítások esetében.

(2) A felvásárlók kötelesek az azokat tartalmazó iratok keltének éve végét követő legalább három évig a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátás céljából megőrizni a tizenkét hónapos időszakra vonatkozó, minden egyes termelő nevét és adatait feltüntető készletnyilvántartásokat, az 5. cikk (2) bekezdésben foglalt, a szállított mennyiségek esetében havonta vagy négyhetente, az egyéb adatok tekintetében pedig évente rögzített információkat, valamint a 4045/89/EGK tanácsi rendeletben [9] említett, a készletnyilvántartások ellenőrizhetőségét lehetővé tevő kereskedelmi iratokat, levelezést, és egyéb adatokat.

(3) A kiegészítő illetékre vonatkozó rendelkezések értelmében a felvásárlók kötelesek feljegyezni minden hozzájuk szállított tej és/vagy egyéb tejtermék mennyiségét; ennek érdekében az iratok keltének éve végét követő legalább három évig kötelesek az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátás céljából megőrizni a nekik tejet vagy egyéb tejterméket szállító, tejet és/vagy más tejterméket kezelő vagy feldolgozó felvásárlók és vállalkozások listáját, valamint az egyes beszállítók által havonta szállított mennyiségeket.

(4) A gazdaságoknál történő begyűjtéskor a tejhez és/vagy egyéb tejtermékhez mellékelni kell a szállítmányt azonosító iratot. Ezenfelül a felvásárlók kötelesek minden egyes szállításról feljegyzést készíteni és azt a feljegyzés évének végét követő legalább három évig megőrizni.

(5) A közvetlen értékesítést végző termelők kötelesek az azokat tartalmazó iratok keltének éve végét követő legalább három évig a tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátás céljából megőrizni a tizenkét hónapos időszakra vonatkozó, az adatokat havonta és termékenként feltüntető, a közvetlen fogyasztásra és/vagy nagykereskedőknek, sajtérlelőknek vagy kiskereskedelmi forgalomban értékesített tej és/vagy egyéb tejtermék mennyiségét tartalmazó készletnyilvántartásokat, a gazdaságban tartott és tejtermelésre használt állatállomány nyilvántartásával együtt, az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendeletének 7. cikkének [10] megfelelően, valamint a készletnyilvántartás ellenőrzését lehetővé tevő egyéb igazoló iratokat.

VI. FEJEZET

KÖZLEMÉNYEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Közlemények

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

a) a 3950/92/EGK rendelet, illetve e rendelet alkalmazására elfogadott intézkedések és ezek módosításai, az elfogadásukat követő egy hónapon belül;

b) a 3950/92/EGK rendelet 6. cikk (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó, megfelelően indokolt határozatokról;

c) minden év március 1-jéig a 3950/92/EGK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdésének megfelelően átruházott mennyiségekről;

d) a 3950/92/EGK rendelet 8. cikke a) és b) pontjának értelmében végrehajtott intézkedések értékeléséhez szükséges eredményekről és információkról;

e) minden év szeptember 1-jéig az I. mellékletben szereplő, megfelelően kitöltött kérdőívről;

f) az e rendelet alkalmazásában a tömeg mérésére, vagy adott esetben, a térfogat tömegre váltásához felhasznált módszerekről, az együtthatók kiválasztásának indokáról, valamint alkalmazásuk pontos körülményeiről, illetve az ezekre vonatkozó későbbi módosításokról.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett kérdőívre vonatkozó rendelkezések be nem tartása esetén, a Bizottság a Tanács 2040/2000/EK rendeletének [11] 14. cikke értelmében visszatart egy átalányösszeget a tagállamok mezőgazdasági kiadásainak könyvelésekor nyújtott előlegből. Ez az összeg a következőképpen kiszámított teljes referenciamennyiség elvi túllépésekor fizetendő illeték meghatározott százalékával lesz egyenlő:

a) ha a kérdőívet szeptember 1-jéig nem továbbítják, vagy ha az illeték kiszámításához szükséges alapvető adatok hiányoznak, a százalék a késedelem minden hetére 0,01 % lesz;

b) ha a (3) bekezdésben foglalt naprakész adatszolgáltatásban jelzett szállított vagy közvetlen értékesítéssel eladott mennyiségek összege több mint 10 %-al eltér a kérdőíven adott eredeti választól, a százalék 0,1 % lesz.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett kérdőívben kért adat megváltozik, különösen ha az a 11. cikkben foglalt ellenőrzések eredményeképpen történik, minden év december 1-jéig, március 1-jéig, június 1-jéig, illetve szeptember 1-jéig értesíteni kell a Bizottságot a kérdőív naprakész változatáról.

16. cikk

Hatályon kívül helyező rendelkezések

(1) Az 536/93/EGK rendelet és a 93/673/EK határozat ezennel hatályát veszti.

(2) Az 536/93/EGK rendeletre történő hivatkozásokat a továbbiakban úgy kell tekinteni, mint az e rendeletre történő hivatkozásokat, és azokat a III. mellékletben lévő megfelelőségi táblázattal összhangban kell értelmezni.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2002. március 31-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2001. július 9-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 89., 2001.3.29., 18. o.

[2] HL L 405., 1992.12.31., 1. o.

[3] HL L 160., 1999.6.26., 73. o.

[4] HL L 173., 1998.6.18., 14. o.

[5] HL L 57., 1993.3.10., 12. o.

[6] HL L 310., 1993.12.14., 44. o.

[7] HL L 39., 1996.2.17., 5. o.

[8] HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

[9] HL L 388., 1989.12.30., 18. o.

[10] HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

[11] HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

+++++ TIFF +++++

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

Megfelelőségi táblázat

Ez a rendelet | 536/93/EGK rendelet |

1. cikk: Cél és hatály | - |

2. cikk: Fogalommeghatározások és átszámítási módszerek | 1. cikk |

3. cikk: Reprezentatív zsírtartalom | 2. cikk (1) bekezdése |

4. cikk: A zsírtartalom összehasonlítása | 2. cikk (2) bekezdése |

5. cikk: Szállítási kimutatások | 3. cikk (1) és (2) bekezdése |

6. cikk: A közvetlen értékesítésre vonatkozó bevallások | 4. cikk (1) és (2) bekezdése |

7. cikk: Az illetékről szóló értesítés | 3. cikk (3) bekezdése és 4. cikk (3) bekezdése |

8. cikk: Fizetési határidő | 3. cikk (4) bekezdése, 4. cikk (4) bekezdése és 5. cikk (2) bekezdése |

9. cikk: Az illetéktöbblet újraelosztásának szempontjai | 5. cikk (1) bekezdése |

10. cikk: A nemzeti tartalékba való felvétel | 6. cikk |

11. cikk: A tagállamok által végzett ellenőrzések | 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdése |

12. cikk: Az ellenőrzések száma és gyakorisága | 7. cikk (3) bekezdése |

13. cikk: A felvásárlók elismerése | 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja |

14. cikk: A felvásárlók és a termelők kötelezettségei | 7. cikk (1) bekezdésének b), c), d), e) és f) pontja |

15. cikk: Közlemények | 8. cikk |

16. cikk: Hatályon kívül helyező rendelkezések | 9. cikk |

17. cikk: Hatálybalépés | - |

I. melléklet: Éves kérdőív | Melléklet |

II. melléklet: Referencia-kamatlábak | - |

III. melléklet: Megfelelőségi táblázat | - |

--------------------------------------------------