26/2019. (XI. 25.) OBH utasítás

a bírósági határozatok anonimizálásával és közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a bírósági határozatok anonimizálásáról és közzétételéről a következő normatív utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § [A szabályzat célja]

A normatív utasítás (a továbbiakban: szabályzat) célja a bírósági határozatok anonimizálásával és az anonimizált határozatok közzétételével kapcsolatban a bíróságokra háruló feladatok egységes végrehajtásának biztosítása.

2. § [A szabályzat hatálya]

(1) A szabályzat személyi hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16. §-ában meghatározott bíróságokra és az Országos Bírósági Hivatalra (a továbbiakban: OBH), valamint a bíróságokkal és az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló bírákra és igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.

(2) A szabályzat tárgyi hatálya a bírósági határozatoknak a Bszi.-ben meghatározott anonimizálására, az anonimizált határozatok közzétételére, illetve a bírósági szervezet részére történő hozzáférhetővé tételére terjed ki.

(3) A szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki a közbeszerzésekről szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok, valamint a cégeljárásban, cégtörvényességi és kényszertörlési eljárásban hozott határozatok, civil szervezetek nyilvántartásba vételi eljárása során hozott határozatok anonimizálására.

3. § [Értelmező rendelkezések]

E szabályzat alkalmazásában:

1. adatfelelős:

1.1.[1] a Bszi. 163. § (1) bekezdésében megjelölt jogegységi határozat és a Kúria által az ügy érdemében hozott határozat vonatkozásában a Kúria elnöke,

1.2. a Bszi. 163. § (1) bekezdésében megjelölt, az ítélőtábla által az ügy érdemében hozott határozat vonatkozásában az ítélőtábla elnöke,

1.3.[2] a Bszi. 163. § (1) bekezdésében megjelölt, a törvényszék által közigazgatási perben egyfokú eljárásban, az ügy érdemében hozott határozat esetében a törvényszék elnöke,

1.4. a Bszi. 163. § (3) bekezdésében megjelölt határozatok vonatkozásában annak a bíróságnak az elnöke, amely bíróság határozatát felülbírálták vagy felülvizsgálták,

1.5. a Bszi. 163. § (3) bekezdésében megjelölt, a bírósági határozattal felülbírált, más szerv által meghozott határozatok vonatkozásában annak a bíróságnak az elnöke, amely bíróság a határozatot hozta,

1.6. a Bszi. 163. § (5) bekezdésében megjelölt határozatok vonatkozásában a határozatot meghozó bíróság elnöke, a járásbíróságon vagy kerületi bíróságon jogerőre emelkedett határozatok vonatkozásában a törvényszék elnöke;

2. anonimizálás: a dokumentumban az eljárással érintett személy azonosítását lehetővé tevő személyes és egyéb védett adatok eltávolítása vagy az azonosítást megakadályozó adatokra cserélése, ide nem értve a törvényben az anonimizálás alól kivett adatokat;

3. anonimizálási szerepkör: az anonimizálás folyamatában közreműködő személyek jogosultságainak és feladatainak összessége (anonimizáló, ellenőrző, jóváhagyó stb.);

4. BIIR: a Bírósági Integrált Információs Rendszer, amely a bírósági ügyviteli, ítélkezési és döntéshozatali folyamatok támogatására használt alkalmazásokat és adatbázisokat összefogó informatikai szakrendszer;

5. BIR-O: a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 10. §-ában meghatározott informatikai alkalmazás;

6. bírósági határozatszerkesztő: az ITR olyan alkalmazása, amely a bírósági határozatok szerkesztését támogatja;

7. fellebbezhető határozat: a bírósági ügyben keletkezett olyan - az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó vagy az ügyet érdemben elbíráló - döntés, amely ellen az ügyre vonatkozó eljárási törvény rendelkezései szerint önálló fellebbezésnek van helye;

8.[3] BHGY: a Bírósági Határozatok Gyűjteménye a törvényi rendelkezéseknek megfelelő módon anonimizált bírósági határozatok digitális formátumú gyűjteménye, amely bárki számára ingyenesen, azonos feltételek mellett a bíróságok központi honlapján elektronikusan elérhető;

9. iratkezelési szabályzat: a bíróságoknak az OBH elnöke által kiadott egységes iratkezelési szabályzata;

10. ITR: az Ítélkezést Támogató Rendszer, amely a határozatok szerkesztésére és anonimizálására, valamint az elektronikus aktába történő betekintésre, továbbá a KKSZB lekérdezések indítására szolgáló rendszer;

11. kezdőirat: a bíróságok ügyviteléről szóló jogszabályban kezdőiratként meghatározott irat;

12. KKSZB: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 74. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz;

13.[4] közzététel: az anonimizált határozatoknak a bíróságok központi internetes honlapján található BHGY-ben, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele;

14. közzétételi határidő: az anonimizált határozat hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelező határidő;

15.[5] metaadat: a szereplap, a kijelölt jogszabályhelyek, azok időállapota, kulcsszavak, a Kúria és az ítélőtábla határozata esetében a tanácselnök megbízásából a tanács tagja által megadott összefoglaló;

16. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adat;

16a.[6] Publikálás: Az anonimizálási folyamat során az anonimizáló által kiadott informatikai utasítás, amelynek a program általi automatikus végrehajtása eredményezi a határozat közzétételét, vagy a bíróságok számára a hozzáférést;

17. szereplap: az anonimizálás folyamatában, az anonimizálandó határozat meghatározott szövegegységei (szövegrészei) vonatkozásban az informatikai alkalmazás által kínált vagy szabadon kialakított csereszöveg, amely az anonimizálandó adat módosítására szolgál;

18. tanács: szignálás alapján az adott ügyben eljáró tanács, egyesbíró, önálló hatáskörben eljáró titkár, bírósági ügyintéző vagy végrehajtási ügyintéző;

19.[7] tanácselnök: a szignálás alapján az adott ügyben eljáró tanács tanácsvezető bírója, az egyesbíró, az önálló hatáskörben eljáró titkár;

20.[8] újraanonimizálás: az anonimizált határozat visszavonása, vagy a bírósági felhasználók számára közzétett határozatnak a BHGY-ben történő közzététele esetén szükségessé váló anonimizálása, melyet a szabályzat 2. címében foglaltak szerint kell elvégezni;

21. védett adat: bármely törvényi rendelkezés által védett olyan adat, amelynek nyilvánossá válása a védetté nyilvánításával elismert jogos érdek sérelmét eredményezheti (különösen banktitok, orvosi titok, üzleti titok, minősített adat stb.);

22. záró határozat: a bírósági ügyet lezáró olyan érdemi határozat, amely rendes, illetve rendkívüli jogorvoslattal már nem támadható;

23.[9]

2. Az anonimizálás

4. § [Az anonimizálás során adatok törlése, kicserélése]

(1) A bírósági határozatok anonimizálása során a személyiségi jogok és védett adatok védelme érdekében - törvényben meghatározott kivételekkel - törölni kell valamennyi:

a) természetes személy, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítást lehetővé tévő adatot;

b) védett adatot vagy törvényben meghatározott egyéb titkot tartalmazó részeket;

c) az eljárásban részben vagy egészben elrendelt zárt tárgyalással védett adatot.

(2) A bíróság az anonimizálás során a határozatban szereplő személyek neve helyett az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelő elnevezést, a személyek azonosítására szolgáló és a védett adatok helyett az adatfajta elnevezését alkalmazza helyettesítő szövegként.

5. § [Az anonimizált határozat vagy határozatrész közzétételének mellőzése]

(1) A bíróság mellőzi a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a BHGY-ben történő közzétételét, ha[10]

a) az eljárási törvények alapján a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható (a továbbiakban: védett érdek);

b)[11] a bíróság zárt tárgyalást nem rendelt el ugyan, azonban annak törvényi feltételei a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontban foglalt az adat védelme érdekében fennálltak;

c) a törvény által védendő adat (különösen üzleti vagy hivatásbeli titok) az eljárásban nem szereplő személyek jogát érinti.

(2)[12] A bíróság mellőzi a határozatnak a BHGY-ben történő közzétételét, ha védett érdek, illetve védett adatok védelme érdekében az anonimizált határozat szövegéből törölt szövegrészek miatt a határozat közérthetősége súlyosan sérül.

6. § [Az anonimizálás során nem törölt adatok]

A bíróság az anonimizálás során nem törli:

a) a Bszi. 166. § (2) bekezdésében rögzített adatokat;

b) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 51/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti jogsértő vállalkozás adatait;

c) a tudományos közleményre történő hivatkozás esetén a szerző, szerkesztő nevét, a tudományos közlemény kiadási adatait (kiadás éve és helye, a kiadó neve).

3. A közzéteendő anonimizált határozatok és a közzététel mellőzése

7. § [A törvényi kötelezettség alapján közzétett határozatok]

(1)[13]

(2)[14] A bíróság az anonimizálást követően, digitális formában, a jogorvoslati eljárásban meghozott határozattal együtt a felülbírált vagy felülvizsgált határozatot is közzéteszi a BHGY-ben, ha

a) annak közzétételére a rendes jogorvoslati eljárást követően kerül sor, vagy

b) a rendkívüli jogorvoslatban hozott határozat olyan alsóbb fokon meghozott határozatot érint, amely korábban a BHGY-ben nem került közzétételre.

(3)[15] Ha a rendkívüli jogorvoslati eljárásban meghozott határozattal érintett alsóbb fokon meghozott határozatok már közzétételre kerültek a BHGY-ben, a rendkívüli jogorvoslati eljárásban hozott határozatot akként kell közzétenni, hogy az kapcsolódjon az előzményi határozatokhoz.

(4)[16] A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kúria elnöke akkor is közzéteszi a BHGY-ben a Kúria rendes vagy rendkívüli jogorvoslati eljárásban meghozott határozatát, ha a jogorvoslattal érintett, alsóbb fokon meghozott határozatok anonimizálására és BHGY-ben való közzétételére az erre nyitva álló határidőben nem került sor. E rendelkezést az e szabályzat hatálybalépését megelőzően, rendes vagy rendkívüli jogorvoslati eljárásban meghozott kúriai határozatok esetében is alkalmazni kell.

8. § [Az adatfelelős döntése alapján közzétett határozatok]

(1)[17] A bíróság elnöke az általa közzétételre kijelölt anonimizált határozatot a kijelölésről szóló döntését követő 30 napon belül a BHGY-ben közzéteszi.

(2) A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke közzétételi kötelezettségét a kollégiumvezető közreműködésével teljesíti. A kiválasztás szakmai szükségességét az elnök a kollégiumvezető előterjesztése alapján állapítja meg.

(3)[18] A kollégiumvezető részére a BHGY-ben való közzététel érdekében a tanácselnök a határozat megjelölésével és rövid indokolással bármikor tehet javaslatot.

(4)[19] A kollégiumvezető az ügyszaka szerinti, az ITR-ben elérhetővé tett, és általa a joggyakorlat egységesítése szempontjából jelentősnek ítélt anonimizált határozatok BHGY-ben történő közzététele céljából évente kétszer, február 15. és szeptember 15. napjáig előterjesztést tesz a bíróság elnöke számára, aki - egyetértése esetén -15 napon belül intézkedik e határozatoknak a BHGY-ben történő közzététel iránt. A kollégiumvezető közvetlenül felhívhatja a járásbíróság elnökét, hogy az általa a joggyakorlat szempontjából jelentősnek ítélt határozatokat számára a közzététel céljából küldje meg.

(5)[20]

(6) A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a közzéteendő határozatok kiválasztására, közzétételére, a nyilvántartás vezetésére és az adatszolgáltatásra a helyi viszonyoknak megfelelő eljárásrend érvényesítése és a kollégiumvezetői feladatok teljesítésének elősegítése érdekében szabályzatot adhat ki.

9. § [Közzé nem tehető határozatok]

(1) A bíróság a BHGY-ben nem teszi közzé[21]

a) a házassági perben, az apaság és származás megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a gondnokság alá helyezés iránti perben hozott anonimizált határozatot, ha valamely fél a közzététel mellőzését kérte,

b) a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a szexuális kizsákmányolás céljával elkövetett emberkereskedelem vagy a szexuális önrendelkezést sértő kiskorú veszélyeztetés alapján indult büntetőeljárásban anonimizált határozatot, ha a közzétételhez a sértett kifejezetten nem járult hozzá,

c) a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatot,

d) amennyiben a közzététel bármelyik fél személyes érdekét sérti,

e)[22]

(2) A közzétételt tiltó tényt annak felmerülésekor az ITR-ben az ügyadatok megjegyzés fülére rögzíteni kell. Ha a tiltást megalapozó tény megszűnik, az ITR-be ezt be kell jegyezni.

10. § [Az ITR-ben elérhetővé tett határozatok]

(1)[23] Amennyiben a határozat BHGY-ben nem kerül közzétételre, a bírósági jogalkalmazás elősegítése és egységesítése érdekében a bírósági felhasználók részére a határozatokban található személyes adatok törlésével, anonimizált formában az ITR-ben hozzáférhetővé kell tenni:

a) a Kúria jogegységi panaszeljárásban és a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát,

b) az 1. melléklet 1. §-ában meghatározott határozatot, és azzal együtt az azt felülbíráló vagy hatályon kívül helyező másod-, és harmadfokú vagy felülvizsgálati eljárásban hozott határozatot,

c) büntető ügyszakban a Kúria, ítélőtábla és a másodfokon eljáró törvényszék ítéletét és ügydöntő végzését hatályon kívül helyező végzést, illetve az ítélőtábla és törvényszék hatályon kívül helyező végzését felülbíráló jogorvoslati eljárásban hozott határozatot a felülbírált határozattal együtt.

(1a)[24] Az ITR-ben történő hozzáférhetővé tétel határideje a határozat írásba foglalását követő 15 nap, vagy ha az ennél későbbi, a jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított 15 nap.

(1b)[25] Nem kell az ITR-ben hozzáférhetővé tenni a 1. melléklet 2. §-ában foglalt határozatot.

(1c)[26] Az adatfelelős az adott ügyszak kollégiumvezetője javaslatára további, jogerős vagy véglegessé vált határozatok ITR-ben történő hozzáférhetővé tételét is elrendelheti. A kollégiumvezető közvetlenül felhívhatja a járásbíróság elnökét, hogy az általa a joggyakorlat szempontjából jelentősnek ítélt határozatot számára a bíróságok általi hozzáférés céljából küldje meg.

(2)[27] Az ITR-ben csak a bírósági felhasználóknak elérhetővé tett határozatok esetében a jelen szabályzatban foglalt külső - BHGY-ben történő közzétételre vonatkozó - anonimizálási rendtől eltérően egyszerűsített anonimizálási eljárásra kerül sor. Az anonimizálást végző kizárólag az automatikus anonimizálást köteles végrehajtani, nem szükséges további, anonimizálást ellenőrző személy bevonása. A szükséges metaadatok megadása mellett az automatikus anonimizálást követően a határozat jóváhagyható. A jóváhagyást, valamint a jogerőre emelkedést vagy véglegessé válást követően az anonimizált határozat az ITR-ben a bírósági felhasználók részére elérhetővé tehető.

(3)[28] Amennyiben a bírósági felhasználók részére anonimizált határozatot utóbb a Bszi. szabályai alapján közzé kell tenni, a határozat anonimizálásának jóváhagyását vissza kell vonni, és az anonimizálást a BHGY-ben közzéteendő határozatokra vonatkozó eljárásrend szerint kell megismételni, ellenőrizni, majd közzétenni.

(4)[29] A közzéteendő határozatot az a bíróság anonimizálja újra, amely az eredeti határozatot hozta. Az anonimizálásról szükség szerint értesíti a felülbíráló bíróságot, amely ellenőrzi saját határozata anonimizálásának megfelelőségét, és szükség esetén kijavítja az anonimizálás hibáit.

(5)[30] Felülvizsgálati kérelem érkezése esetén az elsőfokú bíróság az iratoknak a Kúria részére történő felterjesztésével egyidejűleg elvégzi a határozat újraanonimizálását, és értesíti a másodfokú bíróságot az anonimizálás újbóli elvégzésének szükségességéről. A másodfokú bíróság az értesítést követő 15 napon belül köteles az újraanonimizálást elvégezni. Büntető ügyszakban abban az esetben, ha a felülvizsgálat kérelem érkezése miatt szükséges felterjesztést a felülbíráló bíróság teljesíti, a felterjesztő bíróság erről értesíti az alsóbb fokú bíróságot és felhívja az újraanonimizálás határidőn belüli elvégzésére.

4. Az anonimizált határozatok szerkesztése

11. § [Az anonimizálás elősegítése]

(1) Az anonimizálásra és a közzétételre az ITR-ben működő anonimizálási program szolgál. Az ITR-ben működő bírósági határozatszerkesztő alkalmazása nélküli határozatszerkesztés esetén az anonimizáláshoz gondoskodni kell az aláírt határozatnak a bírósági határozatszerkesztőbe történő bemásolásáról.

(2) A Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a jogszabályi rendelkezések és a szabályzat keretei között szabályozhatja az anonimizálási és közzétételi munkafolyamatokhoz tartozó szerepkörök egyes felhasználók vagy felhasználói csoportok részére történő biztosítását.

(3) Az adatfelelős gondoskodik a szabályzatban meghatározott szerepkörökhöz tartozó jogosultságok biztosításáról, módosításáról vagy törléséről.

(4)[31] Az adatfelelős kijelöli az anonimizálás hatékony megvalósítása érdekében az adatfeltöltéseket végző igazságügyi alkalmazottakat, akik - a rendszer által felkínált lehetőségek szerint - a BIR-O-ban kezelt peres és nemperes ügyekhez tartozó valamennyi adatot teljeskörűen, pontosan, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően felvezetik. Az adatfelelős eltérő rendelkezésének hiányában az adatfeltöltést az iratkezelési szabályzat szerinti kezdőirat esetében a kezelőiroda, utóirat esetében a tanács elnöke mellett dolgozó igazságügyi alkalmazott is végezheti.

(5) A civilisztikai ügyszakokban az adatfeltöltési kötelezettség különösen a

a) a felperes(ek);

b) az alperes(ek);

c) a jogi vagy nem jogi képviselő(k), az ügygondnok;

d) a felek és a képviselőik összerendelésének;

e) az egyéb perbeli személyek vagy az eljárás egyéb résztvevői (pl. tanú, szakértő) és a gondnok

adatainak teljes körű megjelenítését jelenti.

(6) A büntető ügyszakban az adatfeltöltési kötelezettség különösen a

a) a terhelt(ek);

b) a védő(k);

c) a bűncselekmény elkövetési helye;

d) a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 184. § (2) bekezdése szerinti adatok;

e) a vádló és

f) az eljárásban részt vevő egyéb személyek

adatainak teljes körű megjelenítését jelenti.

12. § [Anonimzálás a bírósági határozatszerkesztő alkalmazással]

(1) Az anonimizáló a bírósági határozatszerkesztő részét képező anonimizáló programban a szereplap által felkínált, a program által automatikusan képzett és a felismert szövegegységekre felkínált csereszövegeket jóváhagyja, vagy szükség esetén azokat módosítja vagy törli (automatikus anonimizálás). Az anonimizáló az anonimizáló program által fel nem ismert anonimizálandó szövegegységeket megjelöli, és e szövegegységekre csereszöveget határoz meg (kézi anonimizálás).

(2) Az ITR-ben található bírósági határozatszerkesztő alkalmazásban történő határozatszerkesztéssel egyidejűleg elkezdődik a határozat automatikus anonimizálása. A bírósági határozatszerkesztő alkalmazásban a szerkesztő szerepkörrel rendelkező bíró vagy igazságügyi alkalmazott egyben anonimizálási szerepkörrel is rendelkezik.

(3)[32] A bírósági határozatszerkesztő alkalmazásban a tanácselnök vagy megbízása alapján a tanács valamelyik tagja, vagy a tanács mellé beosztott és anonimizálási szerepkörrel rendelkező igazságügyi alkalmazott (a továbbiakban együtt: anonimizáló) hozza létre a szerkesztendő határozatot, amely során megadja az alkalmazásban a határozat típusát.

(4)[33] Az anonimizáló metaadatként rögzítheti, a BHGY-ben közzététel esetén rögzíti a határozatban megjelenített lényeges jogszabályi rendelkezéseket és azok időállapotát.

(5) A Kúria és az ítélőtábla határozata esetében az anonimizáló rögzítheti a tanácselnök vagy megbízásából a tanács tagja által megadott összefoglalót.

(6)[34] Az anonimizáló a bírósági határozatszerkesztőben az anonimizált határozat szerkesztését akkor fejezi be, ha elvégezte a (2) bekezdés szerinti automatikus anonimizálást követően esetleg még szükséges kézi anonimizálást, valamint a (3)-(5) bekezdés szerinti feladatait.

(7) A bírósági határozatszerkesztőben kiválasztott határozattípusnak megfelelően az anonimizált határozat a határozat közzétételi módjától függően automatikusan ellenőrzésre vár vagy jóváhagyásra vár státuszt kap a határozat szerkesztésének befejezésekor. Amennyiben az alkalmazás az adott határozattípushoz nem tartalmazza a fenti beállítást, az anonimizáló az anonimizált határozatot a határozat közzétételi módjától függően ellenőrzésre vár vagy jóváhagyásra vár státuszra állítja.

13. § [Az anonimizált határozat ellenőrzése]

(1)[35] Az anonimizált határozatot a tanácselnök vagy a tanács általa kijelölt tagja vagy a tanács mellé beosztott bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző (a továbbiakban: ellenőrző) az erről szóló értesítést követően ellenőrzi.

(1a)[36] Az adatfelelős kijelölhet a tanács tagjain kívüli személyt is a határozatok anonimizálásának ellenőrzésére.

(1b)[37] Adott határozat esetében az ellenőrző és az anonimizáló nem lehet ugyanaz a személy.

(2) Az ellenőrző áttekinti az anonimizált szöveget és a metaadatokat, valamint a közzététel esetleges jogszabályi akadályát és ennek a ténynek az ITR-ben történő rögzítését.

(3) Az ellenőrző az ellenőrzést követően az anonimizált határozatot jóváhagyásra továbbítja, vagy az ellenőrzés alapján szükséges módosítást elvégzi, vagy további szerkesztésre visszaküldi az anonimizálónak. Utóbbi esetben az ellenőrző az anonimizáló személy részére az anonimizáló programban a javításokra vonatkozó pontos utasítást ad.

(4) A rendes jogorvoslat során meghozott határozatot ellenőrző a felülbírált határozat anonimizált szövegét és metaadatait is ellenőrizheti, valamint módosíthatja.

(5) Az ellenőrző az anonimizáló programban javaslatot tehet a felülbírálattal érintett, alsóbb fokon meghozott határozat módosítására, a szereplap korábban lezárt részének módosítására vagy a külső anonimizált határozat törlésére.

(6) Az ellenőrző javaslata alapján az anonimizált záró határozat jóváhagyására jogosult a módosítandó, alsóbb fokon meghozott anonimizált határozat jóváhagyását visszavonhatja. Az ellenőrző az anonimizált határozaton, metaadatokon a szükséges módosításokat elvégzi, vagy az anonimizálóval elvégezteti, majd az így módosított alsóbb fokú anonimizált határozatot ellenőrzött állapotúnak minősíti.

14. § [Az anonimizált határozat jóváhagyása, a jóváhagyás visszavonása]

(1)[38] A BHGY-ben való közzétételhez az ellenőrzött állapotú, valamint az ITR-ben elérhetővé tételhez elfogadott állapotú anonimizált határozatot a határozatot hozó tanács elnöke vagy a tanács általa kijelölt tagja (a továbbiakban: jóváhagyó) az erről szóló értesítést követő három munkanapon belül jóváhagyja. Az adatfelelős az anonimizálás jóváhagyására más személyt is kijelölhet.

(2) A jóváhagyó a jóváhagyás előtt áttekinti az anonimizált határozat szövegét és a metaadatokat, valamint a közzététel esetleges jogszabályi akadályát és ennek a ténynek az ITR-ben történő rögzítését. Ha a jóváhagyó megállapítja, hogy az anonimizált határozat nem közzétehető, és ez a tény az ITR-ben nem rögzített, azt rögzíti.

(3) Másod- és harmadfokú eljárásokban a jóváhagyó ellenőrzése a felülbírált határozat(ok) anonimizált szövegére és metaadataira is kiterjed. Az ilyen ellenőrzés eredményeként a saját határozatával együtt az alsóbb fokú határozato(ka)t is jóváhagyja, vagy azt, azokat is visszaküldi szerkesztésre az anonimizálónak.

(4) Az anonimizálás jóváhagyását a jóváhagyó és - a szabályzatban meghatározott esetekben - az OBH-nak az OBH elnöke által kijelölt munkatársa vonhatja vissza.

15. § [Az adatfelelős döntése alapján közzétett határozatra vonatkozó különös szabályok]

(1)[39] A kiválasztott határozatok BHGY-ben való közzététele érdekében a kollégiumvezető vagy az általa jóváhagyásra kijelölt bíró megvizsgálja az anonimizált határozat szövegét és a metaadatokat, valamint a közzététel esetleges jogszabályi akadályát és ennek a ténynek az ITR-ben történő rögzítését. Ha a jóváhagyó megállapítja, hogy az anonimizált határozat nem közzétehető, és ez a tény az ITR-ben nem rögzített, azt rögzíti, vagy rögzítteti.

(2) Az (1) bekezdés szerint közzétett határozathoz a kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró összefoglalót készít, és azt a határozathoz rögzíti.

(3) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként az anonimizált határozaton és metaadatain nem szükséges módosítást végrehajtani, a kollégiumvezető vagy az általa a jóváhagyásra kijelölt bíró az anonimizált határozatot publikálásra jóváhagyja.

(4)[40] Amennyiben az ellenőrzés alapján az anonimizált határozatot vagy metaadatait módosítani kell, a jóváhagyó az anonimizált határozat jóváhagyását visszavonja, és az anonimizált határozat további szerkesztését rendeli el. Ezzel egyidejűleg a jóváhagyó kijelöli az anonimizáló és az ellenőrző személyét, illetve az anonimizált határozat módosítására az anonimizálási program segítségével konkrét javaslatokat tesz.

(5) Az anonimizáló az utasításoknak megfelelően az anonimizált határozat és metaadatainak módosítást elvégzi, majd az anonimizált határozatot átadja az ellenőrzésre kijelölt személynek, aki azt az ellenőrzés szabályainak megfelelően ellenőrzi.

(6) Az ellenőrzést követően a jóváhagyó áttekinti a határozatot és a metaadatokat. Az ellenőrzés eredményeként az anonimizált határozatot publikálásra jóváhagyja, vagy az anonimizálás jóváhagyását megtagadja, és az anonimizált határozatot a (4)-(5) bekezdésben meghatározott módosításra visszaküldi.

5. Az anonimizált határozatok közzététele és a közzététel visszavonása

16. § [Az anonimizált határozatok közzététele]

(1) A bíróság az anonimizált határozatokat az ITR rendszeren keresztül teszi közzé.

(2)[41] Az anonimizált határozat a BHGY-ben a publikálásra adott informatikai utasítás kiadását követően három napon belül jelenik meg.

(3)[42] Az ITR-ben a kizárólag ott hozzáférhetővé tett anonimizált határozat a jóváhagyást és a publikálást - belső közzétételre vonatkozó informatikai utasítást - követő három napon belül jelenik meg.

17. § [Az anonimizált határozatok BHGY-ből történő törlése][43]

(1)[44] Az anonimizált határozatnak a BHGY-ből történő törlésére irányuló, a Bszi. 166. § (4) bekezdése szerinti törlési kérelmet, ha azt a kérelmező nem az OBH elnökénél terjesztette elő, a bíróság haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az OBH elektronikus eljárásokért felelős szervezeti egysége részére.

(2) A Bszi. 166. § (4) bekezdése szerinti közzétételtől számított egy éven belül előterjesztett törlési kérelem megalapozottsága esetén az anonimizált határozatnak a törléséről az OBH elektronikus eljárásokért felelős szervezeti egységének vezetője haladéktalanul, legkésőbb a kérelem OBH-ba érkezését követő öt munkanapon belül, az ITR-en keresztül intézkedik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott törlési kérelemnek a közzétételtől számított egy éven túli OBH-hoz érkezése esetén az OBH elektronikus eljárásokért felelős szervezeti egysége a kérelmet haladéktalanul megküldi a sérelmezett anonimizált határozat adatfelelősének. Több fokon meghozott határozatokat érintő kérelem esetén a legmagasabb szinten meghozott határozat adatfelelősének kell megküldeni a kérelmet.

(4) Az adatfelelős a törlési kérelemről 15 napon belül dönt. Az adatfelelős vagy az általa megbízott bíró a kérelem teljesíthetősége érdekében a sérelmezett anonimizált határozatot, valamint az ügyet megvizsgálja, és

a) amennyiben megállapítja, hogy a közzétett anonimizált határozat a 9. §-ban meghatározott közzétételi tilalomba ütközik, intézkedik az anonimizált határozat és a hozzá kapcsolódó alsóbb fokon meghozott anonimizált határozatok közzétételének visszavonásáról;

b) amennyiben az egyéb védett érdek vagy védett adat védelme érdekében a fél, a sértett vagy az eljárásban félként részt nem vevő személy által előterjesztett törlési kérelmet a nyilvánossághoz fűződő érdek és a védett érdek összevetésének eredményeként megalapozottnak találja, és a védett érdek védelme másképp nem biztosítható, intézkedik az anonimizált határozat és a hozzá kapcsolódó alsóbb fokon meghozott anonimizált határozatok közzétételének visszavonásáról; vagy

c)[45] amennyiben a törlési kérelmet nem tartja megalapozottnak, erről a kérelmezőt az indokok megjelölésével, azzal tájékoztatja, hogy a döntés ellen nyolc napon belül az OBH elnökéhez fordulhat.

(5) Az OBH elnöke a felülvizsgálati kérelem alapján az adatfelelős (4) bekezdésben meghatározott döntését megvizsgálja, és ha a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, 15 napon belül intézkedik a sérelmezett anonimizált határozat vagy határozatok közzétételének visszavonása iránt. Ha a felülvizsgálati kérelemnek nem ad helyt, erről tájékoztatja a kérelmezőt.

18. § [Az anonimizált határozat jóváhagyó által történő visszavonása]

(1) A jóváhagyó a közzétett anonimizált határozat jóváhagyását visszavonja, amennyiben hivatalból, kérelemre vagy más személynek, különösen bírósági vezetőnek, más bíróság vezetőjének a jelzése alapján azt észleli, hogy

a) az általa jóváhagyott és közzé- vagy hozzáférhetővé tett határozat természetes, jogi vagy egyéb személy azonosításra alkalmas adatát tartalmazza;

b) az általa jóváhagyott és közzé- vagy hozzáférhetővé tett határozat minősített vagy védett adatot tartalmaz; vagy

c) az általa jóváhagyott és közzé- vagy hozzáférhetővé tett határozat a 9. §-ban meghatározott közzétételi tilalomba ütközik;

d) a védett érdek, illetve védett adatok védelme érdekében az anonimizált határozat szövegéből további részeket kell törölni;

e) az általa jóváhagyott és közzé- vagy hozzáférhetővé tett határozat közzétételét az 5. §-ban felsoroltak szerint mellőzni kell.

(2) A visszavonáskor annak okát meg kell jelölni.

(3) A jóváhagyó az anonimizált határozat jóváhagyásának visszavonását követően - a határozat ismételt közzétételének lehetősége esetén - a határozat további szerkesztését rendeli el. Ezzel egyidejűleg a jóváhagyó kijelöli az anonimizáló és az ellenőrző személyét, illetve az anonimizált határozat módosítására az anonimizálási program segítségével konkrét javaslatokat tesz.

(4) Az anonimizáló az utasításoknak megfelelően a határozat és metaadatainak módosítását elvégzi, majd az anonimizált határozatot átadja az ellenőrzőnek.

(5) Az ellenőrzést követően a jóváhagyó áttekinti a határozatot és a metaadatokat, és az anonimizált határozatot publikálásra jóváhagyja, vagy az anonimizálás jóváhagyását megtagadja, és további szerkesztésre visszaküldi.

(6) A javítás érdekében anonimizált határozat jóváhagyásának visszavonástól számított 15 napon belül kijavítva ismét közzé kell tenni.

(7)[46] A BHGY-ben történő ismételt közzétételt mellőzni kell, amennyiben védett érdek, illetve védett adatok védelme érdekében történt a visszavonás, és az anonimizált határozat szövegéből a további részek törlése után a határozat tényállása és ezáltal közérthetősége súlyosan sérül.

(8) A visszavont és ismételten közzé nem tett anonimizált határozatokról a bíróság informatikáért felelős szervezeti egysége az adatfelelős részére havonta jelentést készít, amely tartalmazza a visszavont anonimizált határozat számát, a visszavonás dátumát, a visszavonó személy nevét, beosztását és a visszavonás okát.

6. Az anonimizáló program üzemzavara

19. § [Az üzemzavar esetén teendő intézkedések]

(1) Az anonimizáló programnak az adott munkanapon legalább négy órán keresztül fennálló üzemzavara esetén

a) központi vagy országos informatikai hiba esetén az OBH informatikáért felelős szervezeti egysége;

b) a bírósági informatikai rendszer hibája esetén, a bíróság informatikáért felelős szervezeti egysége

intézkedik annak érdekében, hogy az üzemzavar elhárítását megelőzően is a bírósági határozatszerkesztőben megszerkesztett, véglegesített és aláírt határozatok kiadmányozhatóak legyenek.

(2) Az anonimizált határozat jóváhagyása nélkül kiadmányozhatóra állított határozatok anonimizálását és közzétételét az üzemzavar megszűnését követően

a) a hiba legfeljebb három munkanapig tartó fennállása esetén az elhárítását követő öt munkanapon belül;

b) a hiba legfeljebb öt munkanapig tartó fennállása esetén az elhárítását követő tíz munkanapon belül;

c) a hiba öt munkanapnál hosszabb ideig tartó fennállása esetén az elhárítását követő 30 napon belül

kell elvégezni.

(3) Az anonimizált határozat jóváhagyása és publikálása nélkül kiadmányozott (az ITR-ben kiadmányozhatóra állított) határozatok listáját a bíróság informatikáért felelős szervezeti egysége az üzemzavar elhárítását követően haladéktalanul, elektronikus úton közli az érintett adatfelelőssel, a tanácselnökkel és a tanácselnök közvetlen igazgatási vezetőjével.

(4) Az adatfelelős a közvetlen igazgatási vezetőn keresztül ellenőrzi az érintett határozatok utólagos anonimizálását és közzétételét.

7. Hatályba léptető és záró rendelkezések

20. § [Időbeli hatály és átmeneti rendelkezések]

(1) Ez az utasítás 2020. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. január 1. után indult ügyekben kell a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel alkalmazni.

(2)[47] A 2020. december 31. előtt keletkező anonimizálási kötelezettség esetén a 13/2016. (XII. 22.) OBH utasítás rendelkezései az irányadók azzal, hogy az elsőfokú ügyekben hozott határozatot lehetőség van az ITR rendszerbe bemásolni, és a jelen szabályzat szerint anonimizálni, ez azonban az anonimizálási kötelezettség keletkezéséről szóló értesítési kötelezettséget nem érinti. A 2020. január 1. napja után meghozott 1. melléklet szerinti határozatok esetében jelen szabályzat rendelkezései szerint az ITR-ben való hozzáférhetővé tétel érdekében az anonimizálást el lehet végezni.

(2a)[48] Amennyiben a jogorvoslati bíróság 2021. január 1. napja után hozza meg a szabályzat 10. §-a alá eső, anonimizálandó döntését, felhívja az alsóbb fokú bíróságot vagy bíróságokat az ITR-ben történő anonimizálásra. Az alsóbb fokú bíróságnak a felhívástól számított 15 napon belül az anonimizálást a 10. § (2) bekezdése alapján végre kell hajtania.

(3)[49]

(4)[50] A 2021. április 1-jét követően keletkezett anonimizálási kötelezettség esetén minden ügyben az anonimizálást a jelen szabályzat szerint kell elvégezni.

(5)[51]

Dr. Handó Tünde s. k.,

elnök

1. melléklet a 26/2019. (XI. 25.) OBH utasításhoz[52]

1. § Az ITR-ben elérhetővé kell tenni a következő határozatokat:

1. Büntetőügyekben

1.1. bűnösséget megállapító és felmentő ítélet,

1.2. eljárást megszüntető ügydöntő végzés,

1.3. egyezséget jóváhagyó és megtagadó végzés.

2. Polgári gazdasági, munkaügyi peres ügyben

2.1. ítélet,

2.2. közbenső ítélet,

2.3. részítélet,

2.4. kiegészítő ítélet.

3. Polgári, gazdasági, munkaügyi nemperes ügyben

3.1. nemperes eljárást megindító kérelem tárgyban érdemében döntő, indokolást tartalmazó eljárást befejező végzés, kivéve a csőd- és felszámolási eljárásban meghozott, felszámolási eljárást egyszerűsített módon történő befejezéséről rendelkező határozat;

3.2. végrehajtási ügyekben a 3.1. alpontban foglaltakon kívül

3.2.1. a végrehajtási lap kiállítását megtagadó vagy kérelemtől eltérően kiállító,

3.2.2. a végrehajtást foganatosító bíróság végrehajtást megszüntető,

3.2.3. ha a végrehajtást kérőt visszatérítésre kötelezi, a végrehajtást elrendelő bíróságnak a végrehajtás megszüntető vagy korlátozó,

3.2.4. meghatározott cselekmény végrehajtása során a pénzegyenérték megfizetésére kötelező,

3.2.5. a végrehajtási kifogást érdemében eldöntő,

3.2.6. önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelemről döntő,

3.2.7. a végrehajtási lapot visszavonó,

3.2.8. a külföldi határozat tanúsítvánnyal való ellátása, és a kérelem teljesítését megtagadó végzés;

3.3. csőd és felszámolási ügyben a 3.1. alpontban foglaltakon kívül

3.3.1. vagyonfelügyelő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás tárgyában döntő,

3.3.2. a fizetésképtelenséget az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére megállapító és felszámolást elrendelő,

3.3.3. az egyezség jóváhagyását megtagadó,

3.3.4. felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogást érdemben elbíráló,

3.3.5. a vitatott hitelezői igény tárgyában döntő végzés.

4. Közigazgatási ügyszakban

4.1. a törvényszék ítélete az előzményi közigazgatási cselekménnyel együtt.

5. Szabálysértési ügyszakban

5.1. Sze. ügycsoportban az eljárást érdemben befejező és jogorvoslattal támadott végzés a felülbírálata során hozott másodfokú határozattal együtt.

6. Minden ügyszakban

6.1. Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről és az eljárás egyidejű felfüggesztéséről szóló végzés,

6.2. Kúria Bszi. szerinti eljárásának kezdeményezéséről és az eljárás egyidejű felfüggesztéséről szóló végzés,

6.3. az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről és az eljárás egyidejű felfüggesztéséről szóló végzés.

2. § Nem kell anonimizálni és az ITR-ben elérhetővé tenni a következő határozatokat:

1. az indokolást nem tartalmazó határozat,

2. jegyzőkönyvbe foglalt határozat,

3. OBH által rendszeresített nyomtatványon meghozott határozat,

4. egyszerűsített, illetve rövidített indokolással ellátott határozat,

5. büntetés-végrehajtási ügyszakban hozott határozat,

6. szabálysértési ügyszakban hozott határozatot, kivéve az 5.1. alpont szerinti határozatot,

7. pszichiátriai betegek felülvizsgálatával kapcsolatos határozat,

8. perújítási ügyben született végzés,

9. végrehajtási ügyben a jogutódlás megállapítása tárgyában hozott határozat,

10. összbüntetési eljárásban hozott határozat,

11. általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat,

12. letéti ügyekben hozott határozat,

13. végrehajtási ügyszakban a rendbírság tárgyában hozott határozat.