BH 2019.10.259 I. A bűnszervezetben elkövető cselekedhet a szervezet teljes fennállása alatt, időszakosan és eseti jelleggel is; része lehet az összehangolt működést biztosító személyi körnek, de bűnszervezetben elkövető lehet az is, aki csak egy részelemet biztosít a szervezet működéséhez. Így a bűnszervezetben elkövetés megállapítható azzal szemben is, aki - eseti jelleggel - egyetlen cselekményt valósít meg akár tettesként, akár részesként, ha tudata átfogta a bűnszervezet tárgyi ismérveit. Emellett akkor, ha annak feltételei fennállnak, a folytatólagosságot is meg kell állapítani [Btk. 6. § (2) bek., 12. §, 459. § (1) bek. 1. pont].

II. Bűnszervezet létrejöhet úgy is, hogy a korábban törvényesen működő csoport tagjai súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozzák el és szervezetük kereteit felhasználva azokat meg is valósítják, feltéve, hogy működésük kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei; az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő és velük szemben a büntetést erre figyelemmel kell kiszabni [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont, 37. § (3) bek. b) pont ba) alpont, 38. § (4) bek. c) pont, 86. § (1) bek. b) pont, 91. § (1) bek.].

III. A törvény az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt mint szervezeti célt írja elő a bűnszervezet feltételeként, és nem követeli meg az ilyen bűncselekmény tényleges megvalósulását [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék B.1284/2014/493., Fővárosi Ítélőtábla Bf.16/2018/66., Kúria Bfv.14/2019/18., Kúria Bfv.360/2019/7., Kúria Bfv.141/2019. (*BH 2019.10.259*), Kúria Bfv.593/2019/13., 3226/2020. (VI. 19.) AB végzés, 3029/2024. (I. 24.) AB határozat

***********

[1] A törvényszék a 2017. április 28-án meghozott ítéletével

- a XVIII. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont II. ford.] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a vendéglátóipari üzletvezetői foglalkozás gyakorlásától, a szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie;

- a XXI. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) bek., (3) bek.] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §), ezért halmazati büntetésül 8 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte;

- a XXIV. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont II. ford.] és 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte és 4 évre eltiltotta a vendéglátóipari üzletvezetői foglalkozás gyakorlásától, a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy azt végrehajtásának elrendelése esetén a terheltnek börtönben kell letöltenie;

- a XXXIV. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) bek., (3) bek.] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. §), ezért halmazati büntetésül 10 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.

[2] Emellett rendelkezett arról, hogy a terheltek a szabadságvesztés végrehajtása esetén a büntetés kétharmad részének letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók, és rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

[3] A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2018. október 3-án meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva

- a XVIII. r. terhelt cselekményeit a korábbi Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat, (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (5) bekezdés b) pont szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettének és a korábbi Btk. 276. §-a szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette, büntetését bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte és a terheltet 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte, a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra;

- a XXI. r. terhelt cselekményeit a korábbi Btk. 310. § (1) és (3) bekezdése szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettének és a korábbi Btk. 276. §-a szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette, büntetését bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terheltet két év közügyektől eltiltásra is ítélte, és megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra;

- a XXIV. r. terhelt cselekményeit a korábbi Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat, (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (4) bekezdés b) pont szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettének és 2 rendbeli, a korábbi Btk. 276. §-a szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette, büntetését bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terheltet 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható;

- a XXXIV. r. terhelt cselekményeit a korábbi Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének és a korábbi Btk. 276. § szerinti bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének minősítette, büntetését bűnszervezetben elkövetővel szemben tekintette kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, a terheltet 2 év közügyektől eltiltásra is ítélte, és megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

[4] Az ítélőtábla ítélete ellen a XVIII. r., a XXI. r., a XXIV. r. és a XXXIV. r. terheltek védői terjesztettek elő felülvizsgálati indítványt; az indítványok alapján indult felülvizsgálati eljárásokat a Kúria egyesítette.

[5] A XVIII. r. terhelt védője a felülvizsgálati indítványát - tartalmát tekintve - a Be. 648. § a) és b) pontjaira alapította.

[6] Abban arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság tévedett, amikor védence terhére megállapította a bűnszervezetben elkövetést, mivel a terheltnek nem volt tudomása arról, hogy többen is részt vesznek a bűncselekmények elkövetésében, valamint a tudata nem fogta át azt sem, hogy ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetésében vesz részt. Álláspontja szerint a terhelt cselekménye helyesen a Btk. 396. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősül, és mivel ez a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, emiatt sem felel meg a bűnszervezetben történő elkövetés tartalmi követelményének.