3167/2015. (VII. 24.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Kvk.22.716/2010/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 77. § (2) és (5) bekezdése, 83. § (2) bekezdése, valamint 84. § (1) és (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

Indokolás

[1] 1. A magánszemély indítványozó az Alkotmánybíróságra 2012. március 29-én érkezett kiegészített alkotmányjogi panasz indítványt nyújtott be, amelyben - az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményének, illetve a XXVIII. cikkében biztosított jogorvoslathoz való jognak a sérelmére hivatkozással - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Kvk.22.716/2010/2. számú végzésének, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. § (2) és (5) bekezdésének, 83. § (2) bekezdésének és 84. § (1) és (4) bekezdésének megsemmisítését kérte.

[2] 1.1. Az indítványozó polgármester jelöltként indult a 2010. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán (2010. október 3.) Aszaló községben. A polgármester választáson - 16 szavazattal megelőzve az indítványozót (344-328) - egy másik jelölt lett polgármester. Az indítványozó - 2010. október 5-én, határidőben - személyesen kézzel írott választási kifogást nyújtott be a Helyi Választási Irodához, amelynek átvételét a jegyző írásban igazolta. A kifogásban az indítványozó választási visszaélésre hivatkozott, miszerint a másik polgármester jelölt készpénzt adott azért, hogy választópolgárok rá szavazzanak; ennek bizonyítékaként egy nála lévő hangfelvételre utalt, amelynek meghallgatását kérte a Helyi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: HVB). A HVB 2010. október 6-i ülésén a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 77. § (2) és (5) bekezdése alapján, arra hivatkozással, hogy az nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését, bizonyítékait és a kifogás benyújtójának lakcímét.

[3] Az indítványozó jogi képviselője a Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) fellebbezést nyújtott be a HVB-nek a kifogást elutasító döntése ellen. A fellebbezés szerint a kifogás elutasításának nem lett volna helye: az tartalmazta, hogy milyen választási visszaélés miatt nyújtották be, a bizonyítékot is megjelölte (bejelentette), továbbá szerepelt benne a benyújtójának a neve is, csak a lakcíme nem - ami viszont ismert volt a HVB előtt, ugyanis az indítványozót polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették és az elutasító határozatot utóbb lakcímére tudták kézbesíteni. A fellebbezés sérelmezte, hogy a jegyző a kifogás benyújtásakor - az indítványozó állítása szerint - azt a szóbeli tájékoztatást adta, hogy a kifogás megfelelő; ennek bizonyítására az érintettek tanúkénti meghallgatását, továbbá a választói névjegyzék beszerzését indítványozta.

[4] A fellebbezés a kifogásban foglaltakhoz képest tovább részletezte az - október 1-én, 3-án, illetve meg nem jelölt időpontban - tapasztalt "választási visszaéléseket", amelyekkel összefüggésben tételesen megjelölte a Ve. megsértett rendelkezéseit.

[5] A TVB 2010. október 8-i ülésén a HVB határozatát helyben hagyta. A TVB határozat indokolása szerint a jogszabálysértéseket konkrétan kell megjelölni (hol, mikor, ki, és milyen magatartással valósította meg), a bizonyítékot a kifogásnak tartalmaznia kell (ami a bizonyítékok csatolásával és nem pedig megjelölésével valósul meg), a lakcímet is a kifogásnak kell tartalmaznia (a személyes ismeretségnek nincs relevanciája); továbbá, hogy a fellebbezésben új tények és bizonyítékok csak a már a kifogásban felhozott jogszabálysértésekkel kapcsolatban terjeszthetők elő; a fellebbezésben hivatkozott egyes jogsértések vonatkozásában pedig már a kifogás előterjesztésekor is lejárt a két napos határidő. A TVB határozat kioktatta az indítványozót a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről és határidejéről (miszerint a felülvizsgálati kérelemnek legkésőbb 2010. október 10-én 16 óráig meg kell érkeznie a TVB-hez).

[6] A TVB döntése ellen az indítványozó jogi képviselője felülvizsgálati kérelmet küldött e-mailben a TVB-nek az illetékes megyei bírósághoz címezve, amelyben - a fellebbezés lényegének megismétlése mellett - kifejtette, hogy a TVB határozatában foglalt jogértelmezést tévesnek tartja; mellékelt továbbá egy írásos tanúvallomást, kérte a bíróságot a tanú meghallgatására és az indítványozó személyes nyilatkozattételének biztosítására.

[7] Az e-mail - angol nyelvű hibaüzenetben - elutasításra került azzal az indokolással, hogy a levélnek túl nagy a mérete; ezt az indítványozó jogi képviselője másnap észlelte, a tényt a TVB-nek e-mailben jelezte, a felülvizsgálati kérelmet pedig mellékletekkel együtt személyesen átadta a TVB-nek, valamint a technikai okokra hivatkozva a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő.

[8] A bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 83. § (2) bekezdése és 84. § (4) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a felülvizsgálati kérelem a TVB-hez a határidő lejárta után érkezett meg, az állandó és következetes bírói gyakorlat szerint pedig választási ügyben határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

[9] Az indítványozó 2010. december 17-én kelt alkotmányjogi panasza keretében alkalmazási tilalom megállapítása mellett kérte megsemmisíteni a Ve. több előírását az Alkotmány szintén több rendelkezésének sérelmére hivatkozással, mivel a támadott rendelkezések együttesen - illetve a bíróság eljárása - gyakorlatilag ellehetetlenítették jogorvoslati jogának gyakorlását (ezáltal a polgármester-választás során elszenvedett jogsérelmek orvosolását).

[10] 1.2. Az Alkotmánybíróság 2012 januárjában felhívta az indítványozót, hogy panaszát az Alaptörvénynek megfelelően egészítse ki.

[11] A kiegészített indítványban az indítványozó az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontja [Abtv. 26. § és 27. §] szerinti hatáskörében kérelmezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Kvk.22.716/2010/2. számú végzésének a megsemmisítését, illetve a Ve. 83. § (2) bekezdésének megsemmisítését.

[12] Az indítványozó szerint a támadott bírósági döntés megsértette az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelményét, mivel az ügyében tárgyalást nem tartottak, bizonyítékait érdemben nem bírálták el, csupán eljárási hibára utaltak; a Ve. 83. § (2) bekezdése pedig megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosított jogorvoslathoz való jogát, mivel a jogvitát csak az ésszerű elbírálás érdekében lehet időben korlátozni, de a két napos jogorvoslati határidő ezen követelményeknek nem felel meg. Egyebekben az indítványozó fenntartotta a korábban előterjesztett panaszában foglaltakat, tehát kérelmezte a Ve. 77. § (2) és (5) bekezdésének, 84. § (1) és (4) bekezdésének megsemmisítését, ugyanis szerinte sérti a jogorvoslathoz való jogát egyrészt a Ve. 77. §-a, mivel a kifogás benyújtásakor nem elég megnevezni a jogszabálysértés bizonyítékait, hanem azokat szintén be kell nyújtani; másrészt a Ve. 84. §-a, mivel a bírósági felülvizsgálati eljárásban kötelezően előírt ügyvédi képviselet egyrészt túlzó követelmény, másrészt a megfelelő jogi képviselővel való konzultáció időigényes; de a két napos jogorvoslati határidőn belül - amelybe a munkaszüneti nap is beleszámít, az igazolási kérelem előterjesztése pedig bármely esetre kizárt - ezeknek a követelményeknek való megfelelés nem várható el.

[13] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. alapján megvizsgálta a kiegészített alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.

[14] 2.1. Az átmeneti rendelkezések körében az Abtv. 73. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő, a 71-72. §-ban nem szabályozott további ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozási jogosultsága e törvény rendelkezései alapján fennáll. A 74. § értelmében pedig a 26-27. §-ban meghatározott alkotmányjogi panasz eljárás az Abtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető. Az Alkotmánybíróság a 3072/2012. (VII. 26.) AB végzésében kifejtette, hogy "az Abtv. 74. §-ából is - mely az Abtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások esetében kifejezetten lehetővé teszi alkotmányjogi panasz kezdeményezését - egyértelműen az következik, hogy a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése (2012. január 1-je) előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni a valódi alkotmányjogi panasz lehetőségét." (3112/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [9])

[15] A fentiekre tekintettel a bíróság 2010. október 13-án kézbesített végzése megsemmisítésére irányuló - az Abtv. 27. §-a szerintinek minősülő - alkotmányjogi panasz benyújtására a panaszosnak nem volt jogosultsága, ezért az indítványt ebben a részében az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

[16] 2.2. Az alkotmányjogi panasz mellékleteként megküldött iratok alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a HVB határozatával, a TVB határozatával és a bíróság végzésével kapcsolatban az indítványozónak részben eltérő - és adott esetben tartalmilag azok törvényességét is vitató - kritikái merültek fel. Emiatt a konkrét jogorvoslati alapeljárás eltérő - az indítványozó számára kedvezőbb - végeredménye abban az esetben sem lenne biztosítható, ha az Alkotmánybíróság a Ve. 83. § (2) bekezdését megsemmisítené és a konkrét ügyben alkalmazási tilalmat mondana ki.

[17] Az Ve. támadott rendelkezéseivel összefüggésben az indítványozó által felvetett probléma - ti. hogy a Ve. 83. § (2) bekezdése megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében biztosított jogorvoslathoz való jogát, mivel a jogvitát csak az ésszerű elbírálás érdekében lehet időben korlátozni, de a két napos jogorvoslati határidő ezen követelményeknek nem felel meg - ugyanakkor olyan alapvető alkotmányjogi kérdést is érint, amelyhez hasonló kérdéssel az Alkotmánybíróság - a Ve. más rendelkezései vonatkozásában - korábban érdemben foglalkozott (és alkotmányellenességet, illetve mulasztást is megállapított [l. 24/1999. (VI. 30.) AB határozat; hasonló témában még: 1234/B/1995, 59/2003. (XI. 26.) AB határozat, 23/2005. (VI. 17.) AB határozat].

[18] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában megfogalmazott feltételnek megfelel, és azt befogadta annak az alkotmányjogi kérdésnek az érdemi vizsgálata céljából, hogy a választási eljárásban a felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó két napos határidő - a szabályozás egyéb elemeit (ügyvédkényszer, bizonyítékok benyújtásának kötelezettsége) is figyelembe véve -biztosítja-e a jogorvoslati jog tényleges gyakorolhatóságát.

[19] 2.3. Az Alkotmánybíróság a befogadást követően az indítvány megalapozott érdemi elbírálása érdekében beszerezte a közigazgatási és igazságügyi miniszter véleményét.

[20] 3. Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata során megállapította, hogy az Országgyűlés 2013. április 8-i ülésnapján elfogadta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt. A törvény 367. § a) pontja a hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte a Ve.-t. Az indítványozó által elsősorban támadott - a Ve. 84. § (2) bekezdésbe foglalt - szabály megfelelője tartalmilag a törvény 209. § (1) bekezdésbe került, amely azonban -az alkotmányossági szempontból vitatott két napos határidő helyett - már arról rendelkezett, hogy "[a] kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező választási bizottsághoz."

[21] Az Abtv. 59. §-a szerint az Alkotmánybíróság - ügyrendjében meghatározottak szerint - kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja szerint okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.

[22] A jelen ügyben a jogszabály felülvizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság annak másodlagos céljára tekintettel, a választási eljárásban alkalmazott jogorvoslati határidő, ezen keresztül - az adott szabályozási környezetben - a jogorvoslati rendszer hatékonyságának vizsgálata, a későbbiekben előforduló hasonló jogsértések megelőzése és ennek révén egyben az alkotmányos jogrend objektív védelme (vö. 3367/2012. (XII. 15.) AB végzés [13]) érdekében fogadta be. Mivel a Ve. 83. § (2) bekezdése nem csak formailag került hatályon kívül helyezésre, hanem a benne foglalt szabály más rendelkezésben tartalmilag sem maradt fenn, a Ve. egyéb támadott rendelkezései pedig nem önállóan, hanem ebben az összefüggésben képezték volna a vizsgálat tárgyát, az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, ezért a fenti rendelkezések alapján az eljárást megszüntette.

Budapest, 2015. július 13.

Dr. Szívós Mária s. k.,

tanácsvezető

Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Varga Zs. András s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/326/2012.