4/2011. OIT szabályzat

a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 39. §-ának o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Bszi. 74. § (7) bekezdésében, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 51. §-a (3) bekezdésének e) pontjában és (5) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve, a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól az alábbi szabályzatot alkotja.

I. Cím

A bíró és a bírósági vezető ítélkező munkájának értékelése

A vizsgálat rendje

1. §

(1) A helyi és a munkaügyi bíróság bírájának (a továbbiakban együtt: helyi bíró) vizsgálatára - amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető (a továbbiakban: kollégiumvezető) végzi - a kollégiumvezető elsősorban a helyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét, csoportvezetőjét, csoportvezető-helyettesét, illetőleg az adott ügyszak irányítását ellátó kollégium kollégiumvezető-helyettesét, másodfokú tanács elnökét vagy bíráját jelöli ki.

(2) A megyei, az ítélőtáblai, a legfelsőbb bírósági bíró vagy tanácselnök vizsgálatára - amennyiben azt nem a kollégiumvezető végzi, lehetőség szerint - az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját célszerű kijelölni. Amennyiben a kijelölésének akadálya van, a kollégiumvezető a vizsgálat elvégzésére - az érintett bíróság elnökének egyetértésével - a vizsgált bíró szolgálati helyével azonos szintű másik bíróság kollégiumvezetőjét is kijelölheti. A vizsgáló költségeit a vizsgálattal érintett bíróság viseli.

(3) Az OIT elnöke dönt a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető ítélkező munkájának értékelését megalapozó vizsgálatot végző személyéről. A vizsgáló költségeit a vizsgálattal érintett bíróság viseli.

(4) A Bjt. 49. § (2) bekezdése alapján a vizsgálatot kezdeményező bírósági vezető, továbbá a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét véleményező kollégiumvezető a vizsgálatot nem folytathatja le.

2. §

(1) A bíróság elnöke a bírák vizsgálatát - a Bjt. III. fejezetében foglalt rendelkezések figyelembevételével - évenként ütemezve, a munkaterv részeként vizsgálati tervben határozza meg.

(2) A vizsgálati terv tartalmazza a bírák nevét, a soros vizsgálat, illetve utóvizsgálat időpontját, továbbá a vizsgálatot végző kollégiumvezető, illetve - lehetőség szerint - az általa kijelölt vizsgáló nevét.

(3) Ha a bíró a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság elnöke - az OIT elnöke kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén az OIT elnöke - a tudomására jutástól számított 60 napon belül elrendeli a soron kívüli vizsgálatot.

3. §

(1) A vizsgálat elrendelését, annak időpontját legalább 30 nappal megelőzően a bíróság elnöke a bíróval, továbbá a kollégiumvezetővel és a kollégiumvezető által kijelölt vizsgálóval írásban közli.

(2) Amennyiben a vizsgáló személyét a vizsgálati terv nem tartalmazta, továbbá a soron kívüli vizsgálat elrendelése esetén a bíróság elnöke a közlést megelőzően felhívja a kollégiumvezetőt, hogy a vizsgáló személyéről 15 napon belül adjon tájékoztatást.

4. §

(1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell:

- a vizsgálat kezdő időpontját,

- a vizsgálat alapjául szolgáló törvényhely megjelölésével azt, hogy a vizsgálat elrendelése saját hatáskörben, vagy kezdeményezésre történt, és ez utóbbi esetben ki volt a kezdeményező,

- a vizsgált időszakot,

- a vizsgálat befejezésének időpontját,

- a vizsgáló személyét.

(2) A vizsgálat kezdőnapján:

a) a bíróság elnöke köteles átadni a vizsgálónak a Bjt. 51. § (3) bekezdés a), b), d) pontjaiban, és e szabályzat 12. §-ában, továbbá 19. §-ának a) pontjában megjelölt, az érintett bíróra vonatkozó dokumentumokat, továbbá a bíró beosztási helye szerinti bíróság elnökének előző évi tájékoztatóját,

b) a vizsgált bíró beosztási helye szerint illetékes kezelőiroda köteles átadni az érintett bíró által a vizsgált időszakban befejezett ügyek listáját, külön feltüntetve a befejezés módját és azt, hogy ezek közül melyek váltak első-, másod-, illetve harmadfokon jogerőssé, illetve melyekben volt felülvizsgálati eljárás.

5. §

A vizsgálat elrendelésével és elvégzésével, továbbá az értékeléssel kapcsolatos valamennyi irat megküldését, átadását és átvételét átvételi elismervénnyel, vagy az irat másodpéldányán az átvétel rögzítésével dokumentálni kell.

6. §

(1) A bíró vizsgálatánál összesen legalább 50 jogerősen befejezett, lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyet kell kiválasztani, amelyből lehetőleg 35 ügy ítélettel, 15 ügy egyéb módon fejeződött be első-, másod- vagy harmadfokon.

(2) Vegyes referáda esetén arra kell törekedni, hogy legalább 30 peres és 20 nemperes befejezett ügy képezze a vizsgálat tárgyát.

(3) A vizsgálattal érintett bíró az általa kiválasztott további, legfeljebb 5 jogerősen befejezett ügyének a vizsgálatát kérheti.

(4) A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor a kinevezést követő első és második évből legalább 10-10, míg a harmadik évből legalább 30 lehetőleg másod- vagy harmadfokon felülbírált ügyet célszerű kiválasztani. Ha a bíró tényleges működésének ideje rövidebb, az összes másod-, illetve harmadfokon felülbírált és további elsőfokon jogerősen befejezett, összesen legalább 50 ügyet kell kiválasztani.

(5) A határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatát elsősorban az utolsó két év ítélkezésének áttekintésével kell elvégezni.

(6) A határozatlan időre kinevezett bíró 8 évenkénti vizsgálatánál a vizsgált ügyek számát a fentiektől eltérően alacsonyabb mértékben is meg lehet állapítani, ha a bíró az előző értékelésnél "kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas", vagy "kiválóan alkalmas" értékelést kapott, és a vizsgálat alapjául szolgáló egyéb iratokból más nem következik. A vizsgált ügyek száma ebben az esetben sem lehet kevesebb 20 ügynél.

7. §

A nem tárgyaló bíró (cégbíró, büntetés-végrehajtási bíró, stb.) esetében, a 6. § rendelkezéseit - a vizsgált bíró által végzett tevékenység sajátosságaira tekintettel - megfelelően kell alkalmazni.

8. §

Az OIT elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetében a vizsgált ügyeket az általános szabályoknak megfelelően, a vizsgált időszakot pedig lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy az értékelhető mennyiségű jogerősen befejezett ügyet fogjon át. A vizsgált ügyek száma ebben az esetben sem lehet kevesebb 20 ügynél.

9. §

Utóvizsgálatot legkorábban az utóvizsgálatot elrendelő értékelést követő egy év elteltével lehet folytatni.

10. §

Amennyiben a 6. § szerint kiválasztott ügyek nem alkalmasak a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási gyakorlatának feltárására, a vizsgáló további ügyeket választhat ki, biztosítva a kiválasztás objektivitását, továbbá azt, hogy a kiválasztandó ügyek első-, másod-, harmadfokon jogerőre emelkedett, vagy felülvizsgálattal elbírált ügyek legyenek, illetve egyaránt legyenek tárgyaláson és tárgyaláson kívül elbírált ügyek.

11. §

A fellebbviteli eljárásban ítélkező bíró tevékenységét lehetőleg a tanács többi tagjával egyidejűleg kell vizsgálni.

12. §

A vizsgálatnak ki kell terjednie azokra az ügyekre is, melyekben a vizsgált időszak alatt az eljárás elhúzódása, vagy elfogultság miatt kifogást nyújtottak be, valamint amelyekben panasszal éltek, továbbá a fegyelmi eljárásra, vagy a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására. Értékelni kell a vizsgált időszakban készült más statisztikai kimutatásokat (60 napon túl bírónál lévő iratokról, az írásba foglalási, vagy felterjesztési késedelemről szóló kimutatást).

13. §

A vizsgálónak az érintett bíró tárgyalásvezetéséről, fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyaláson történt előadásáról legalább két teljes tárgyalási napon célszerű meggyőződnie. A vizsgáló a tárgyaláson tapasztaltakról, valamint a bíró munkavégzési körülményeiről a bíró meghallgatását követően feljegyzést köteles készíteni. A feljegyzésnek ki kell térni arra is, hogy a bíró a korábbi vizsgálatot követően folyamatosan 60 napot meghaladó időtartamra megszakította-e az ítélkező tevékenységét, teljesített-e igazgatási feladatot, milyen szakmai többlettevékenységet végzett.

14. §

A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, mellékelve az ügyek vizsgálatáról készült, és más feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat és az értékelés tervezetét.

15. §

(1) A vizsgálat befejezését követően a vizsgáló haladéktalanul megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetet az érintett bíró szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének és felkéri, hogy az abban foglaltakról 8 napon belül írásban nyilvánítson véleményt. A kollégiumvezető véleményének beérkezését követően, a teljes vizsgálati anyagot haladéktalanul megküldi az értékelést elrendelő elnöknek.

(2) Az értékelést elrendelő elnök

a) a vizsgálati anyagok, és a kollégiumvezető véleménye alapján elkészíti a bíró értékelését, kitűzi az értékelés időpontját és erről - a vizsgálati jelentés és az értékelés kézbesítésével egyidejűleg - a Bjt. 52. §-ában meghatározott személyeket értesíti; a bíró részére az értékelést azzal a felhívással küldi meg, hogy arra írásban vagy szóban észrevételt tehet,

b) az értékelés ismertetéséről jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni a megjelenteket és röviden az érdekeltek nyilatkozatait, a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, továbbá -amennyiben az érintett bíró ezt közli - a jogorvoslat igénybevételére tett nyilatkozatát,

c) az értékelés eredményét és annak indoklását haladéktalanul megküldi a Bjt. 53. § (3) bekezdésében meghatározott személyeknek.

16. §

A vizsgálat és az értékelés iratai nem nyilvánosak (Bjt. 100. § (6) bekezdés).

17. §

Az értékelést a mellékletben szereplő táblázat kitöltésével kell elvégezni.

Az értékelés szempontjai

18. §

(1) A bírói munka értékelésének a Bjt. 48. §-ában, és az e szabályzatban meghatározott szempontok szerint lefolytatott vizsgálat eredményeként részletesen be kell mutatnia a bíró ítélkezési tevékenységét és az ezzel összefüggő igazgatási jogszabályok alkalmazásának gyakorlatát.

(2) Az értékelés során figyelembe kell venni a bíró részére a Bjt. 25. §-ának (2) bekezdése alapján biztosított személyi és tárgyi feltételeket, a reá kiosztott peres és peren kívüli ügyek számát, bonyolultságát, összevetve a munkateljesítményével és az ítélkezés minőségi követelményeivel. Ha a vizsgálattal érintett bíró hivatásos bírákból álló tanácsban ítélkezik, erre a sajátosságra az értékelésnél különösen az érdemi döntések alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazásának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni.

19. §

A bírói tevékenység időszerűségével kapcsolatban - a vizsgált időszakra - meg kell vizsgálni:

a) az érintett bíró és az illetékes bíróság egy bíróra vonatkozó átlagos statisztikai adatait, a havi tárgyalási napok mennyiségét, az egy tárgyalási napra kitűzött ügyek számának átlagát, a tárgyalások kezdő- és befejezési időpontját, az ügyek pertartamát,

b) a tárgyalás előkészítésével kapcsolatos eljárási szabályok érvényesülését,

c) a tárgyalás, meghallgatás ésszerű határidőn belüli kitűzését, az érdemi első tárgyalások és az ügyviteli befejezések arányát,

d) a tájékoztatási és a bizonyítási szabályok érvényesülését, a bizonyítási kérelmek elbírálását, különösen a szakértő bevezetését, feladatai pontos meghatározását, a szakértő részére engedélyezett határidők megtartását, a felek, szakértők mulasztásának szankcionálását,

e) a tárgyalás elhalasztásának, vagy elnapolásának indokoltságát, a halasztással egyidejű új határnap kitűzését,

f) a pergazdaságosságra való törekvés eredményességét,

g) a határozatok eljárási határidőben történő írásba foglalását,

h) az ítélet jogerő emelkedését követően a szükséges intézkedések időszerűségét.

20. §

A bíró tárgyalási tevékenysége körében vizsgálni kell különösen az ügy tény és joganyagának ismeretét, a célratörő pervezetést, az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartást, a rendfenntartás hangnemét, kulturáltságát, következetességét, a jegyzőkönyvszerkesztés tömörségét, a jegyzőkönyv leírását, az ítélethirdetés közérthetőségét, a szóbeli indokolás meggyőző erejét, az ügyviteli szabályok érvényesülését.

21. §

Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell a határozat rendelkező részének szabatosságát, végrehajthatóságát, az indokolásbeli tényállás megalapozottságát, a jogi érvelés meggyőző erejét, valamint - ennek jogszabályi előfeltételei esetén - az egyszerűsített ítéleti indokolás alkalmazását, a határozatok szövegezésének pontosságát.

Az értékelés tartalma

22. §

A vizsgálat befejezését követő írásbeli értékelésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) név, születési hely és év;

b) beosztás és annak kezdő időpontja;

c) szolgálati hely;

d) korábbi beosztások;

e) ügyszak, illetve az ügyelosztási rendben megjelölt szakterület;

f) iskolarendszerű képzésben, szervezett tanfolyamon, önképzésben való részvétel;

g) a megadott szempontok szerint elvégzett vizsgálat alapján a mellékletben szereplő táblázat kérdéseire adott válaszok.

II. Cím

A bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálata

23. §

(1) A kinevező a bírósági vezetők (a továbbiakban: vezető) vizsgálatát - a Bszi. 74. § (2)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével - évenként ütemezve a munkaterv részeként vizsgálati tervben köteles meghatározni.

(2) A vizsgálati terv tartalmazza a vezető nevét, beosztását, a vizsgálatot végző bírósági vezető (a továbbiakban: vizsgáló) nevét és beosztását.

24. §

(1) A vizsgáló személyéről a vizsgálatot elrendelő kinevező dönt.

(2) A vezetői vizsgálat elvégzésére a vezető vezetői beosztásánál magasabb beosztásban lévő bírósági vezetőt kell kijelölni. Amennyiben a kijelölésnek akadálya van - az érintett bíróság elnökének egyetértésével - más bíróság bírósági vezetője is kijelölhető. A vizsgáló költségeit a vizsgálattal érintett bíróság viseli.

25. §

(1) A kinevező a vizsgálat elrendelésének időpontját legalább 15 nappal megelőzően a vezetővel és a kijelölt vizsgálóval írásban közli a vizsgálat elrendelését.

(2) Amennyiben a bírói testület a Bszi. 79. §-ának b), illetve e) pontja, a Bszi. 83. §-ának b) pontja, Bszi. 90. § d) pontja alapján kezdeményezi a bírósági vezetői vizsgálat elrendelését, illetve a vezetői tisztség alóli felmentést, a kinevező a vizsgálatot a Bszi. 74. § (4) bekezdése alapján 30 napon belül elrendeli.

(3) Amennyiben a vizsgálat elrendelésére a Bszi. 74. § (5) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, a kinevező a vizsgálat elrendeléséről a vezetőt és a kijelölt vizsgálót haladéktalanul írásban tájékoztatja.

26. §

(1) A vizsgálatot írásban kell elrendelni. Az elrendelésről szóló intézkedésnek tartalmaznia kell:

- a vizsgálat kezdő időpontját,

- a vizsgálat alapjául szolgáló törvényhely megjelölésével azt, hogy a vizsgálat elrendelése saját hatáskörben, vagy kezdeményezésre történt, és ez utóbbi esetben ki volt a kezdeményező,

- a vizsgált időszakot,

- a vizsgálat szempontjait,

- a vizsgálat befejezésének időpontját,

- a vizsgáló személyét.

(2) A vizsgált időszak általában 24 hónapnál nem lehet kevesebb.

(3) A vezetői megbízatás lejártát megelőző évben a vizsgálatot úgy kell elrendelni, hogy az legkésőbb a megbízatás lejártát megelőző 6 hónappal befejeződjön.

27. §

(1) A kinevező a vizsgálat kezdőnapján a vizsgálónak átadja a vizsgálat alá vont vezető feladatkörét meghatározó szervezeti és működési szabályzatot (munkaköri leírást), a vizsgált időszakban a vezető által benyújtott tájékoztatók, illetve beszámolók anyagát (Bszi. 63. § (1) bekezdés k) pont, 64. § c) pont, 66. § (1) bekezdés b) pont, 68. § (1) bekezdés b) pont), a vizsgálati időszakban keletkezett, a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1999. OIT szabályzat 35. §-a alapján lefolytatott vizsgálat iratait, a vizsgálat alá vont beosztás helye szerinti bíróság elnökének, illetve a megyei bíróság, ítélőtábla, vagy Legfelsőbb Bíróság elnökének éves tájékoztatóját, továbbá a vezetővel szemben benyújtott panaszokat, a fegyelmi iratait, a soron kívüli előresorolását, valamint a kitüntetésére tett javaslatot tartalmazó vezetői intézkedéseket.

(2) A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban meghatározott szempontoknak megfelelően:

a) a vezető intézkedéseit tartalmazó igazgatási iratokat megvizsgálja,

b) tájékoztatást kér a vezető közvetlen felettesétől a vezetői tevékenységéről,

c) meghallgatja a vezetőt.

(3) A vizsgálati eljárás - a vezetői szint figyelembevételével - kiterjed:

a) az igazgatási jogszabályok, OIT szabályzatok, határozatok, és az eljárási, valamint ügyviteli szabályok megtartására,

b) az időszerűség érdekében tett vezetői intézkedésekre,

c) a vezető ítélkezésben való részvételére,

d) az igazgatási tevékenység során tanúsított önállóságra, problémamegoldó, konfliktusfeloldó képességre, a munkaszervezés hatékonyságára és az érdekegyeztetés gyakorlatára,

e) az információáramlás biztosítására,

f) a vezetői feladatok megosztására,

g) az ügyfélfogadás rendjére,

h) a panaszügyintézésre,

i) a soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlatára, annak ellenőrzésére,

j) a vizsgálat kezdeményezője által megjelölt okokra.

28. §

(1) A vizsgáló az eljárás eredményéről elkészült jelentését legkésőbb a vizsgálat elrendelését követő 40 napon belül a kinevezőnek átadja.

(2) A kinevező a jelentést megküldi a vezetőnek és meghatározza a vizsgálati megbeszélés időpontját. A vezető a jelentésre a kézhezvételtől számított 8 napon belül írásban észrevételt tehet.

(3) A vizsgálati megbeszélést olyan időpontra kell kitűzni, hogy a vezető vizsgálatra tett észrevétele a megbeszélés előtt legalább 3 munkanappal a kinevezőhöz megérkezhessen.

29. §

(1) A kinevező a vizsgálat eredménye alapján, a vizsgálati megbeszélést követően, legkésőbb a vizsgálat elrendelésétől számított 60. napon határoz a vezető alkalmasságáról, azonnali hatályú felmentéséről, vagy az egyéb intézkedésekről.

(2) Azonnali hatályú felmentés esetén a vezetőt - az erre vonatkozó okiratban - tájékoztatni kell a Bszi. 74/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogorvoslati lehetőségről. Az okiratot a felmentett vezetőnek haladéktalanul kézbesíteni kell.

(3) Amennyiben a vezető még a vizsgálat befejezése előtt tisztségéről lemond, az eljárás megszüntetése mellett a lemondásnak a Bszi. 75. §-ában foglalt szabályait kell alkalmazni.

30. §

A kinevező a vizsgálat eredményeként hozott döntéséről és annak indokairól a kezdeményező bírói testületet, a Bszi. 74. § (5) bekezdésének a) pontja esetében az OIT-ot haladéktalanul írásban tájékoztatja.

31. §

(1) A vizsgálat elrendelésével és elvégzésével, továbbá az értékeléssel kapcsolatos valamennyi irat megküldését, átadását és átvételét átvételi elismervénnyel, vagy az irat másodpéldányán az átvétel rögzítésével dokumentálni kell.

(2) A vizsgálat és az értékelés iratai nem nyilvánosak (Bjt. 100. § (6) bekezdés).

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

32. §

(1) Ez a szabályzat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. április 8. napján lép hatályba, egyidejűleg a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 5/1998. OIT szabályzat a hatályát veszti.

(2) A 2. § (3) bekezdése 2011. szeptember 1. napján lép hatályba.

(3) Annak a bírónak az értékelését, aki 2011. március 1. napját megelőzően kapott határozatlan idejű kinevezést, és e jogviszonya alapján három évnél hosszabb, de hat évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, a határozatlan időre történt kinevezését követő nyolcadik évben kell elvégezni.

(4) Amennyiben az értékelésre az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény 176. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor, és ennek lehetősége fennáll, a fellebbviteli tanácsban ítélkező bíró értékelését e szabályzat 11. §-ában foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

Melléklet

Dr. Baka András s.k.

az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke