5600/1945. FM rendelet
a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet további végrehajtásáról. (III. végrehajtási rendelet)
A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet (Rt. 1945. évf. 54. o.) 51. §-ában nyert felhatalmazás alapján - a tárcájukat érintő kérdésekben az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve - a következőket rendelem:
I. FEJEZET
A Földbirtokok elkobzása.
1. §
(R. II. fejezetéhez.)
A R. 4-6. §-aiban megjelölt elkobzási okok esetén az egyik házastárssal szemben megállapított elkobzás a másik házastárs tulajdonában lévő ingatlanokra is kihat, kivéve, ha a férj, illetőleg a feleség korábbi magatartásával vagy egyéb tényekkel igazolni tudja azt, hogy házastársának az elkobzás alapjául szolgáló magatartásával, illetőleg cselekedeteivel magát nem azonosította.
II. FEJEZET
Földbirtokok megváltása
2. §
(R. 9. §-ához.)
A R, szempontjából földbirtok alatt mező- és erdőgazdasági ingatlant kell érteni.
A R. és jelen rendelet alkalmazásában sem tekintendő mező- vagy erdőgazdasági ingatlannak az az iparüzem céljára szolgáló ingatlan, továbbá város, kis- vagy nagyközség belterületén fekvő olyan ingatlan, amely a tulajdonosnak saját ingatlanán folytatott mező- vagy erdőgazdasági üzeméhez nem tartozik. Mező-, illetőleg erdőgazdasági ingatlannak kell tekinteni azonban azt az ingatlant, amelyen az ipari termelés során feldolgozandó mező- vagy erdőgazdasági nyersanyagot termelik, vagy az iparüzemben alkalmazottak, vagy ellátást élvezők ellátására szükséges terményeket állítják elő és általában minden olyan ingatlant (ingatlanrészt), amelyen mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet rendszeresen folytatnak akkor is, ha az iparüzem üzeméhez tartozik, vagy a város, község belterületén fekszik. Az a körülmény, hogy az ingatlant - amelyet helyes gazdasági felfogás szerint mező- vagy erdőgazdasági müveléssel kellene hasznosítani - meg nem művelik, nem szünteti meg az ingatlan mező- vagy erdőgazdasági jellegét,
3. §
(R. 9. §-ához.)
A mező- és erdőgazdasági ingatlanokat a megváltás szempontjából egybe kell számítani. Egybe kell számítani a szántóföldet, rétet, legelőt, szőlőt, gyümölcsöst és egyéb mezőgazdasági ingatlant is. A megváltás alá eső terület kiszámításánál 1 kat. hold szőlő vagy gyümölcsös 5 kat. hold szántóvá! esik egy tekintet alá. Az. említett ingatlanokba a földadó alá nem eső terület is beleszámít. Ily területet a tulajdonosnak meghagyandó 100 kat. holdba arányosan lehet beszámítani.
A tulajdonos lakóházának kertje, illetőleg parkja a megváltás alá eső terület kiszámításánál, úgyszintén a R. 12. §-ában említett 100 kat. hold számításánál figyelembe veendő.
4. §
(R. 9. §-ához.)
Annak megállapításánál, hogy valamely ingatlan megváltás alá kerül, vagy sem és milyen mértékben, az 1944. évi január hó 1. napján fennállott tényleges állapotot kell figyelembe venni.
E határnap alól kivétel a tulajdonostársak mentességének megállapítása (R. 23. § negyedik bekezdés). E tekintetben az 1939. évi szeptember hó 1. napján fennállott telekkönyvi állapot az. irányadó. Ha azonban ezt követően az ingatlan, vagy annak része nem rokonok között adás-vételi szerződés útján cserél gazdát, vagy az ingatlan tulajdonában örökösödés folytán állott be változás, az 1944. évi január hó 1. napján fennállott tényleges állapotot kell alapul venni. Kivétel van továbbá a háborús szerzeménynek tekintett ingatlanoknál, amelyekre nézve az 1939. évi szeptember hó 1. napja utáni idő az irányadó (R. 13. §).
5. §
(R. 10. §-ához.)
Nem oszthatók ki a lecsapoló- és öntöző' csatornák a hozzájuk tartozó padkákkal, továbbá azok a területek, amelyek az árvédelemhez, vagy az üzemhez szükségesek (árvédelmi töltések, lecsapoló csatornák, az árvíz kiterjedését korlátozó régi gátak, gátőrházak, előtéri véderdők stb.).
6. §
(R. 10. §-ához.)
A székesfőváros határától számított 30 km-es körzeten belül lévőnek kell tekinteni a következő községeket, illetőleg városokat:
(Fejér vármegye) Alcsut, Bicske, Baracska, Csapdi, Diósd, Ercsi, Érd, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászószentpéter, Kápolnásnyék, Mány, Martonvásár Pázmánd, Pusztazámor, Ráckerésztur, Sóskút, Százhalombatta, Tabajd, Tárnok, Tordas, Újbarok, Vál, Veréb, Vértesacsa, Vértesdoboz.
(Komárom vármegye), Gyermely, Szomor, Tarján.
(Esztergom vármegye) Bajna, Csév, Csolnok, Dág, Dorog, Dömös, Epől, Esztergom megyei város, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Pilismarót, Pilisszentlélek, Sárisáp, Tokod, Uny.
(Nógrád vármegye) Kismaros, Kósd, Nógrádverőce, Penc, Rád, Szendehely, Szokolya.
(Bars és Hont k. e. e. vármegye) Nagymaros, Szob, Zebegény.
(Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) Alag, Albertfalva, Alsógöd, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Békásmegyer, Bénye, Bia, Budafok megyei város, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Bugyi, Ömkota, Csepel, Csobánka, Csornád, Csömör, Dány, Domony Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Ecser, Felsőgöd, Fót, Galgagyörk, Galgahéviz, Galgamácsa, Gomba, Gödöllő, Gyönxrő, Hévizgyörk, Iklad, Isaszeg, Kakucs, Kerepes, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kisoroszi, Kispest megyei város, Kistarcsa, Kóka, Maglód, Majosháza, Mende, Mogyoród, Monor, Nagykovácsi, Nagy tárcsa, Nagytétény, Nyáregyháza, ócsa, Örszentmiklós, Páty, Pécel, Perbál, Pesthidegkút, Pestszenterzsébet megyei város, Pestszentimre, Pestszentlőrinc megyei város, Pestújhely, Péteri, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Pomáz, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr Rákosliget, Rákospalota megyei város, Rákosszentmihály, Sári, Sashalom, Solymár, Soroksár, Szada, Szentendre megyei város, Szigetcsép, Szigetmonostor, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Sződ, Tahitótfalu.. Taksony, Tápiósáp, Tápiósüly, Tápiószeeső, Telki, Tinnye, 'Torbágy, Tök, Tököl, Törökbálint, Újpest megyei város, Uri, Üllő, Üröm, Valkó, Vasad, Vác megyei város, Vácbottyán, Vác-egres, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácrátót, Víácszentlászló, Vecsés, Veresegyház, Visegrád és Zsámbék.
A székesfőváros körzetére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a R. 14-15. §-ainak eseteiben is akként, hogy a meghagyott ingatlan a körzeten belül 100, illetőleg 150 kat. hold lehet. Alkalmazni kell továbbá e rendelkezést a R. 13., illetőleg 18. §-ainak esetében is, vagyis a 30 km-es körzeten belül 5 kat. hold helyett a R. 13- §-ának alkalmazása esetén 2 es V2 kat. hold szántót, vagy V2 kat. hold szőlőt, illetőleg gyümölcsöst, a 18. § esetében pedig 20 kat. hold szőlő, vagy-gyümölcsös helyett 10 kat. hold szőlőt vagy gyümölcsöst kell meghagyni.
7. §
(R. 10. §-ához.)
A honvédelmi kincstár tulajdonában (birtokában) lévő, kizárólag honvédelmi célt szolgáló ingatlanok kiosztása alá vonása tekintetében az Országos Földbirtokrendező Tanács határoz. A határozathozatal előtt az Országos Földbirtokrendező Tanács a honvédelmi miniszter nyilatkozatát kikérni köteles. Mellőzni kell az ilyen ingatlanok kiosztását, ha ezek honvédelmi célokra továbbra is szükségesek és alkalmasak. A Községi Földigénylő Bizottságok ezekre az ingatlanokra vonatkozóan a felhasználási terv elkészítését mellőzik és csak javaslatot tehetnek a felosztásra. A javaslatot a Megyei Földbirtokrendező Tanács véleményes jelentésével terjeszti fel az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz.
8. §
(R. 12. §-ához.)
Ha a R. 12. §ának harmadik bekezdése alapján a megváltást szenvedő teljes földbirtokát igény beveszik, a megváltást szenvedő részére a 100 kat. hold ingatlant az ország más részében kell azonos minőségben juttatni, feltéve, hogy a megváltást szenvedő oki. gazda, illoftőleg a gazdálkodásiban megfelelő gyakorlattal rendelkezik és a gazdálkodás élethivatása. Az eljárás során a megváltást szenvedőt meg kell hallgatni arra nézve, hogy hol kéri a csereingatlan kijelölését. Ha a megváltást szenvedő részére ingatlan híján nem lehet a 100 kat. holdat juttatni, őt az állami elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban kell előnyben részesíteni.
Ha a megváltást szenvedő nem oki, gazda, vagy a gazdálkodásban nincs megfelelő gyakorlata s a gazdálkodás nem élethivatása, illetőleg ezek meglétében is, ha részére az előbbi bekezdés szerint csereingatlant biztosítani nem lehet, számára az igénybevett 100 kat. hold jngatlan kataszteri tisztajövedelme hatvanszoros szorzatának megfelelő kártalanítást kell adni. Ilyen esetben a megváltási ár - változatlan fizetési feltételek mellett - a kataszteri tisztajövedelem hatvanszorosa. A R. 40. §ában említett húszszoros és e hatvanszoros szorzat közötti különbséget az érdekelt község valamennyi földhözjuttatott ja között arányosan kell megosztani.
9. §
(R. 15. §-ához.)
A 300 kat. holdas mentesség megállapítása iránti kérvényt a szükséges bizonyítékokkal felszerelve az ideiglenes nemzetgyűlés Politikai bizottságához kell benyújtani.
A kivételezés az elhalt özvegyére és gyermekeire is kiterjed.
Ha időközben az ingatlan kiosztást nyert volna, a tulajdonost a R. 12. § harmadik bekezdésének, illetőleg a jelen rendelet 8. § második bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kárpótolni.
10. §
(R. 16. §-ához.)
Az Országos Földbirtokrendező Tanács köteles gondoskodni arról, hogy ahol minta-m gazdaság, kísérleti gazdaság, vagy szakoktatás céljára szolgáló ingatlan nincs, vagy a meglévő terület erre kevés, ezekre a célokra megfelelő ingatlan tartassék fenn. Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a haltenyésztő, illetőleg a halivadéknevelő tavakra is.
11. §
(R. 17. §-ához.)
A különleges kulturális célokra rendelt, továbbá, valamennyi földbirtokban fekvő cél vagyon kezelésére hivatott hatóság, szerv vagy személy köteles az alábbi adatokat az alapítólevél vagy szervezeti szabályzat másolatával együtt a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt az alapítványi- és kulturális célvagyo-nokat felülvizsgáló tárcaközi bizottságnak (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 11. sz.. III. em. 335. ajtó sz.) bejelenteni:
a) a birtok, mely vármegyében, mely község határában fekszik, minő telekkönyvi betétben és kinek a tulajdonaként van felvéve, mekkora az összterülete és ebből mennyi a mezőgazdasági és mennyi az erdőgazdasági terület;
b) van-e az alapítványnak vagy a cél-vagyonnak mező- és erdőgazdasági ingatlanain kívül egyéb, akár ingó, akár ingatlan vagyona és ha igen, az miben áll; ez utóbbi vagyon értéke százalékosan megjelölve hozzávetőleg hogyan viszonylik a mező- és erdőgazdasági ingatlanok értékéhez;
c) mi a szóbanforgó alapítvány- vagy célvagyonnak az alapítólevél vagy szervezeti szabályzat (statútum) szerinti rendeltetése, a jövedelme mekkora volt és ez a legutolsó zárszámadási vagy' felhasználási adatok szerint mire fordíttatott;
d) amennyiben a- b) pont szerint az alapítványnak a mező- és erdőgazdasági ingatlanain kívül egyéb vagyona is van, az ingatlanok megváltása esetében ez elégséges lenne-e az alapítvány céljának megvalósítására;
e) amennyiberi az alapítvány a R. 12. §-a alapján 100 kataszteri holdig terjedő mezőgazdasági ingatlanainak mentesítésére igényt tartana és ezen túlmenő terjedelmű ingatlanokkal rendelkezne, a mentesítendő ingatlanokat hol kéri kiadni;
f) a vagyonkezelő hatóság, szerv vagy személy pontos megnevezése és címe;
g) a tárgyalásra szükség esetén meghívandó képviselő neve és címe.
12. §
(R. 17. §-ához.)
A bizottság feladata annak megállapítása, hogy a kulturális vagy alapítványi cél közérdekű-e. Ennek megállapítása esetén vizsgálnia kell azt, van-e a kulturális intézménynek vagy alapítványnak olyan mértékű egyéb jövedelemforrása, amely a földbirtokot nélkülözhetővé teszi. Ha ilyen egyéb jövedelemforrás nincs, vagy csak részben van, az esetben a bizottság mérlegeli, hogy a kulturális vagy alapítványi cél megvalósításához milyen nagyságú földbirtokra van szükség. Ezzel kapcsolatban a bizottság a célvagy on földbirtokban való biztosításának szükségességét csak akkor állapíthatja meg, ha á földbirtok a felhasználás és kezelés módozatait, valamint a gazdaságosság szempontjait is figyelembevéve, a kulturális vagy alapítJ ványi cél megvalósítására alkalmas.
A lényegében ugyanazon célt szolgáló célvagyonokat egy egészként kell felülvizsgálás alá vonni.
13. §
(R. 17. §-ához.)
Amennyiben a bizottság a kulturális vagy alapítványi célt közérdekűnek találta, a cél elérésére visszahagyott földbirtokterület (amely 100 kat. holdnál nagyobb nem lehet) kijelölése tekintetében a 33000/1945. FM rendelet (Rt. 1945. évf. 248. o. 29. és 65. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Az egyes közérdekű kulturális vagy alapítványi célok elérésére az ország különböző részein meghagyott ingatlanok - együttesen is kijelölhetők. Ebben a kérdésben az érdekelt alapítvány felügyeleti szervének kérelmére az Országos Földbirtokrendező Tanács határoz.
14. §
(R. 17. §-ához.)
A bizottság az egyes célvagyonok ügyében zárt ülésen határoz. Határozatát egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozza. A határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A bizottság az egyes ügyekben hozott határozatáról értesítést küld a földmívelésügyi miJ niszternek, a célvagyon feügyeletével megbízott miniszternek, az Országos Földbirtok rendező Tanácsnak, a célvagyont kezelő hatóságnak, szervnek vagy személynek, az ingatlan fekvése szerint illetékes Községi Földigénylő Bizottságnak és Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak. A bizottság eljárási módozatait egyébként a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.
15. §
(R. 19. §-ához)
Községi (társulati) legelőt csak az esetben lehet igény bevenni, ha a terület a község rendes állatállományához mért szükségletet lényegesen meghaladja és ha az ingatlan szántóföldként hasznosítható. Ez esetben is legelőként kell azonban meghagyni a szóbanforgó területet, ha az a szomszédos községek legelőterületének kigészítéséhez szükséges és fekvésénél fogva erre a célra alkalmas. A művelési ág megváltoztatásához a földmívelésügyi miniszter engedélye szükséges.
A R. 19. §-ának harmadik bekezdése értelmében a 10 kat. holdnál nagyobb erdőterületek teljes egészükben, tehát 10 kat. holdon aluli részükben is megváltás alá kerülnek. Ez a rendelkezés nem zárja ki azonban, hogy a megváltást szenvedő kérelmére az Országos Földbirtokrendező Tanács a visszamaradó ingatlanrészben - a területbe beleszámítva - 10 kat. holdnál kisebb erdőterületet visszahagyhasson.
Ha a megváltás alá kerülő erdő 100 kat, holdnál kisebb birtok tartozéka (R. 19. § harmadik bekezdés), a tulajdonost a földalapból máshol kell kártalanítani. Ez esetben erdőért legfeljebb ugyanolyan nagyságú mezőgazdasági ingatlant lehet kártalanításképen adni. A kiegészített mezőgazdasági birtok 100 kat. holdat nem haladhat meg. A mező-és erdőgazdasági ingatlanok egymásközti viszonyában egyébként az ingatlanok tényleges és valóságos értéke az irányadó.
Az erdőbirtokossági társulatok erdőterülete a megváltás alól mentes. Ha azonban az egy társulati tagra eső használati illetőség 10 kat. holdnál nagvobb, e többlet megváltás alá kerül.
16. §
(R. 21. §-ához.)
A halastavakat és a rizstelepeket - a hozzátartozó öntözőművekkel együtt - eredeti állapotukban kell fenntartani, vagyis azokat más célra felhasználni csak a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélyével szabad.
Az 50 kat. holdon felüli tógazdaságokat állami tulajdonba átvettnek kell tekinteni. A 15 km-es körzeten belül fekvő tógazdaságokat az 50 kat. hold szempontjából össze kell számítani. Az állami tulajdonba átvett tógazdaságok kezelésére nézve a 2000/1945. FM rendelet az irányadó.
Az 50 kat. holdon aluli tógazdaságok községi tulajdonba kerülnek, feltéve, hogy azokat a földmívelésügyi miniszter mintagazdaság, ivadéknevelő halastó céljára vagy más fontos okból állami célra fenn nem tartja. Községi tulajdonban maradnak azok az 50 kat. holdon felüli tógazdaságok is, amelyek eddig is a község tulajdonában voltak..
A tógazdaságoknál, a R. 10., 12., 14. ée 15. §-ait megfelelően alkalmazni kell.
A rizstelepeket - kivéve a földmívelésügyi miniszter által állami mintateleppé nyilvánított rizstelepeket - osztatlanul szövetkezeti vagy községi tulajdonba kell adni, A szövetkezeti tulajdonba való juttatás úgy történik, hogy a Községi Földigénylő Bizottság a rizstelepeket osztatlanul, meghatározott számú, de esetleg különböző részesedésű igénylőnek juttatja azzal, hogy a rizstelepet szövetkezeti úton kötelesek megmunkálni és evégből szövetkezetbe kötelesek tömörülni.
A rizstelepeket a folyó. 1945. évben haszonbérbeadás útján is lehet hasznosítani.
17. §
(R. 26. §-ához.)
A megváltásra kerülő ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszony a R. 26. §-a szerint szűnik meg. Ha a helyi viszonyok azt lehetővé teszik s különösen, ha a haszonbérlő korábbi gazdálkodása és beruházásai azt indokolják, a gazdasági év közben yaló kiosztás esetén is 100 kat hold haszonbérletében a haszonbérlő a gazdasági év végéig meghagyható.
A haszonbérletben való meghagyás esetén az 1945. évi március hó 18. napjától a gazdasági év végéig terjedő időre járó haszonbér a Földbirtokrendező Alapot illeti. Az esetleges alhaszonbérlők ugyanúgy fizetik az alhaszonbért.
Ha a haszonbérlet az év október hó 15. napja előtt szűnik meg, a haszonbérlőnek az általa elvégzett gazdasági munkálatok és a felhasznált anyagok értékét meg kell téríteni. Térítési összegként vetőmag fejében 1, szánta? fejében 1/2 métermázsa buza ellenértékét, egyéb kiadások fejében pedig 30 pengőt kell kat. holdankint számítani. Évelő növényeknél teljes térítésként az ezévi termés fele illeti a haszonbérlőt. Szőlő és gyümölcsös esetében a haszonbérlő, illetőleg a megváltást szenvedő részére járó térítés Összegét ezen arány figyelembevételével a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A térítés Összegét a juttatottak a termés betakarítása után tartoznak megfizetni a haszonbérlőnek.
Ugyanilyen térítést kell fizetni a megváltást szenvedő számára az általa elvégzett mezőgazdasági munkálatokért (mezei leltár).
A tógazdasági haszonbérletek megszüntetésének időpontja 1946. évi március hó 1. napja, kivéve, ha a haszonbérleti szerződés korábbi időpontot állapít meg.
III. FEJEZET
A juttatás módozatai
18. §
(A R. 28. §-ához.)
A R. 28. §-a szerint a juttatott ingatlant az érdekeltek egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni. Ennélfogva a kiosztott ingatlanokat terhelő jogokat (szolgalom, özvegyi haszonélvezeti jog, jelzálog jog, telki teher jog, stb.) a kiosztott ingatlanokról törölni kell. A telekkönyvi eljárás tekintetében a jelen rendelet IX. Fejezetében foglaltak irányadók.
A megváltást szenvedőnek visszamaradó ingatlanrész terhelése, elkobzás, esetén az összes terhek törlése, illetőleg a telekkönyvileg bejegyzett terhek rendezése és kiegyenlítése tekintetében a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az igazágügymimszterrel egyetértve külön rendelettel intézkedik.
19. §
(R. 28. §-ához.)
A Községi Földigénylő Bizottság azon kegy- és nyugdíjasok részére, akik arra vagyoni és családi körülményeik folytán múlhatatlanul rá vannak utalva - amennyiben e,célra felhasználható ingatlan áll rendelkezésre - állami tulajdonbaadás mellett haszonélvezetre olyan nagyságú ingatlant juttathat, amelynek évi tiszta jövedelme (haszonbére) megfelel az élvezett kegy díj, illetőleg nyugdíj egy évi összegének. Ezen ingatlan nagysága azonban nem lehet több a 33000/1945. FM rendelet (Rt. 1945. évf. 248. o.) 39. §-ának második bekezdésében említett területnél. A kegydíj és a nyugdíj természetbeni szolgáltatásait hatósági áron, ennek hiányában az 1938. évi piaci áron kell számításba venni.
20. §
(R. 28. §-ához.)
Ha valaki a juttatott ingatlan megművelését egy éven keresztül elhanyagolja vagy elmulasztja, őt a Községi Földigénylő Bizottság figyelmeztetni köteles. Ha a juttatott a figyelmeztetés ellenére a megművelést továbbra is elhanyagolja, illetőleg elmulasztja, a Községi Földigénylő Bizottság kimozdítási javaslatot tesz a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak. A Megyei Tanács a kimozditás ügyében fiz Országos Földbirtok-rendező Tanácshoz való felterjesztés nélkül maga is határozhat. Kimozdítás esetén az ingatlant a 33000/1945. FM rendelet rendelkezései szerint kell újból juttatni.
Akitől az ingatlant elveszik, annak az addig teljesített fizetés nem jár vissza.
21. §
(R. 28. §-ához.)
Ha a juttatott a R. 43. §-ában említett terhelési és elidegenítési tilalom ideje alatt meghal, az ingatlant - az öröklési szabályok szerint - házastársa és a köteles részre jogosultak örökölhetik. Más_ személy sem törvényes, sem végrendeleti örökösködés címén a juttatott ingatlant - meg nem szerezheti. Az említett örökös hiányában a Községi Földigénylő Bizottság az ingatlan újból való juttatása ügyében a 33000/1945. FM rendeletben (Rt. 1945. évf. 248. o.) foglalt rendelkezések szerint intézkedik.
IV. FEJEZET
Mezőgazdsági ipari üzemek
22. §
(R. 31. §-ához.)
A mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemek az ingatlanokkal együttes elkobzás, illetve megváltás alá kerülnek.
Mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemnek a jelen rendelet szempontjából azt az üzemet kell tekinteni, amely:
a) jórészt a saját mező- és erdőgazdasági ingatlanon előállított termiékek feldolgozásával és forgalombahozatalával, továbbá a feldolgozás és forgalombahozatal céljára ennek a saját üzemének körében szükséges - dolgok előállításával foglalkozik, ideértve a kert- és szőlőgazdaság, a selymészet és méhészet termékeit is;
b) malomipari termékeket jórészt saját termékekből a saját gazdaság céljára vagy a saját gazdaságban alkalmazottak részére állít elő;
c) a saját gazdaságban használt gépek, berendezések és munkaeszközök előállításara, javítására és karbantartására szolgál, ideértve azokat a gépeket, berendezéseket és munkaeszközöket is, amelyeket a mező- vagy erdőgazdaság vasútüzemének vagy útjainak fenntartása céljára használnak.
Abban a kérdésben, hogy a megváltás alá kerülő ingatlanon lévő egyéb ipari üzemeket, a mező- vagy erdőgazdasághoz nem tartozó ipari üzemi épületeket, udvart, rakodót, egyéb üzemi területeket - ideértve azokat a területeket is, amelyek az üzem folytatásához szükséges bányatermékeket szolgáltatják - mikor és mennyiben kell a megváltás alól mentesíteni, a földmívelésügyi miniszter az iparügyi 'miniszterrel egyetértve határoz. A határozat ellen panasznak nincsen helye.
23. §
(R. 31. §-ához.)
Áz igénybevett ingatlanon lévő mezőgazdasági, bor- és gyümölcs-szeszfőzdék, továbbá az ezekkel kapcsolatos szeszfinomítók a szükséges területekkel együtt szövetkezeti tulajdonba mennek át.
A szövetkezeti szeszfőzdéknek tagjai lehetnek azok a mezőgazdasági ingatlantulajdonosok, akik:
a) a felosztásra került és a szeszfőzdével kapcsolatos szántó, szőlő, gyümölcsös, rét és legelő gyanánt használt területek tulajdonosai vagy akik:
b) a szeszfőzde részére az 1943/44. és az 1944/45. gazdasági évben szeszfőzési nyersanyagot termeltek és szállítottak.
24. §
(R. 31. §-ához.)
A szeszfőzdéi szövetkezetet a jelen rendelet kihirdetésétől számított 60 nap alatt meg kell alakítani. Ezt a körülményt a területileg illetékes pénzügyigazgatóságnak is haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentésben az üzletvezetőn kivül külön fel kell tüntetni a vezetők, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait és külön a megalakult szövetkezet tagjainak névsorát, a reájuk eső földterület nagyságát, valamint az üzletrészek számát és megoszlását.
A szövetkezet alapszabályait a szeszegyedárusági igazgatóság javaslata alapján a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hagyja jóvá.
A szövetkezeti szeszfőzdét a szövetkezet házi kezelésben köteles üzemben tartani. A szeszfőzdék üzembetartása tekintetében egyébként a szeszegyedáruságról szóló 1938: XXX. te, valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 2.000/1938. P. M. rendeletben (Rt. 1938. évi. 1771. o.) foglaltak az irányadók.
25. §
(R. 31. §-ához.)
Amennyiben az érdekeltek szesztermeléssel nem kívánnak foglalkozni s a község nem kívánja a szeszfőzdét saját tulajdonába átvenni, ezt a körülményt a Községi Földigénylő Bizottság köteles az Országos és a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, valamint az illetékes pénzügyigazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Ezeknek a szeszfőzdéknek további üzembetartása tekintetében - a termelési érdekek figyelembevételével - a szeszegyedárusági igazgatóság határoz.
26. §
(R. 31. §-ához.)
Az igénybevett ingatlanon levő ipari szeszfőzdék, szeszszabadraktárak és szeszfinomítók, amennyiben megváltás alá esnek, állami tulajdonba mennek át. Az ilyen vállalatokat a pénzügyigazgatóságok kötelesek a szeszegyedárusági igazgatóságnak haladéktalanul bejelenteni. Az említett vállalatok további üzembetartása tekintetében a szeszegyedárusági igazgatóság határoz.
27. §
(R. 31. §-ához)
Megváltás alá vonás esetén az ingatlanokon lévő egyéb mezőgazdasági ipari üzemeket (malmok, kenderfeldolgozók stb.) általában községi tulajdonba kell adni. Az esetben azonban, ha a terjedelemnél vagy egyéb oknál fogva szükséges, az üzemet a földmívelésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve állami tulajdonba veheti.
V. FEJEZET
Vadászati és halászati jog
28. §
Az elkobzott vagy megváltott ingatlanon mindaddig, amíg a földmívélésügyi miniszter e tekintetben külön nem rendelkezik, a vadászati jogot gyakorolni nem szabad. Ugyané rendelkezés vonatkozik a vadászati haszonbérleti szerződések alapján gyakorolható vadászati jogra.
29. §
Az elkobzott, illetőleg megváltott ingatlanhoz fűződő halászati jog, továbbá a meder tulajdonjoga állami tulajdonba megy át. Ennek folytán tehát az elkobzott, vagy megváltott ingatlanon a régi tulajdonjog alapján állami engedély nélkül halászati jogot gyakorolni nem szabad. A halászat gyakorlása e területeken állami engedély nélkül halászati kihágást képez. Az 1945, évi március hó 18. napja előtt kötött halászati haszonbérleti szerződések alapján a halászatot mindaddig, amíg a földmívelésügyi miniszter e tárgyban külön nem rendelkezik, a fennálló jogszabályok korlátai között gyakorolni lehet.
A mederjognak állami tulajdonba jutása nem akadályozza azt. hogy az érdekelt község lakosai, a vízrendőri szabályok megtartása mellett, saját házi szükségletükre homokszedést, kavicsszedésfc és jíélgvágást végezzenek.
VI. FEJEZET
Csoportos telepítés
30. §
(R. 32 §-ához.)
A földosztás befejezése után a Községi Földigénylő Bizottság megállapítja, horrv az igényjogosultak közül kik nem jutottak földhöz. Ha ezek nagyobb számban vannak és a földhözjutásuk érdekében áttelepülni hajlandók, a Községi Bizottság őket összeírja és az összeírást haladéktalanul a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszti fel. Az összeírási ívben (33000/1945. FM rendelet 9. §) meg kell jegyezni hogy az igényjogosultak a megyei, illetve az ország mely részére kivannak vagy hajlandók áttelepülni, hány főből álló családdal és milyen gazdasági felszerelés áll rendelkezésükre. Meg kell jegyezni azt is, hogy a jelentkezők eddigi munkaköre, illetőleg foglalkoztatottsága mi, illetőleg milyen mérvű volt. (Pl. gazdasági cseléd, sommás, mezőgazdasági munkás, aratáshoz jutott-e vagy sem, stb.)
31. §
(R. 32. §-ához.)
A Megyei Földbirtokrendező Tanács az esetben, ha az áttelepülni óhajtókat ugyanazon megye területén el lehet helyezni, nyomban intézkedik, ha nem, az esetben javaslatával együtt az ügyet haladéktalanul az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszti fel. A Megyei Földlbirtokrendező Tanács azt a kitelepülést köteles elősegíteni, amelynek révén valamely túlságosan sűrűn lakott vidék lakosainak átköltöztetése válik lehetővé, feltéve, hogy e vidék mezőgazdasági népességének sem terjeszkedési lehetősége, sem megélhetése biztosítva nincs. Az áttelepülést a 2400/1945. FM rendelet (Rt. 1945. évf. 262. o.) 16. §-ában említett vidékre, illetőleg oly vidékekre kell irányítani, ahol ritkább népsűrűség folytán népesedési okok teszik szükségessé a lakosságiig új, népes családokkal való felfrissítését.
32. §
(R. 32. §-ához.)
Az igénybevett földekből csoportos telepítés céljára az Országos Földbirtokrendező Tanács által kijelölt ingatlanokat a Községi Földigénylő Bizottság tartalékolni köteles. Ugyancsak köteles a Bizottság az Országos Tanács tudomására hozni mindazokat az ingatlanokat is, amelyek csoportos telepítésre alkalmasnak látszanak s felosztásukra sor nem került, mivel kellő számú igényjogosult nem jelentkezett.
33. §
(R. 32. §-ához.)
A kijelölt vagy csoportos telepítésre javaslatba hozott ingatlanok felhasználása előtt az Országos Földbirtokrendező Tanács a helyszínre műszaki és gazdasági szakértőket küld ki. A szakértők feladata annak megállapítása, hogy a felhasználni kívánt terület csoportos település céljára alkalmas vagy alkalmassá tehető-e.
Ha a kiküldöttek jelentése alapján az Országos Tanács csoportos telepítés létesítését indokoltnak találja, elkészíti a részletes telepítési tervet. Ebben a tervben kell megállapítani a juttatandó belsőségeket, az esetleges illetmény vagy javadalmi földeket, a közös legelőt és hja erre lehetőség van, a közbirtokossági erdőt. A juttatandó belsőséget olyan nagyságban kell kijelölni, hogy abból a házhelyen és gazdasági udvaron kívül a család házi szükségletét biztosító veteményes és gyümölcsös kert is kiteljék. A külsőségeket úgy kell kijelölni, hogy a település belső területéhez közelebb eső terű leteken a legkisebb ingatlanok, attól távolabb pedig fokozatosan nagyobb ingatlanok helyezkedjenek el.
VII. FEJEZET
Megváltási ár
34. §
(R. 39. §-ához.)
A földhözjuttatottak a részükre juttatott földbirtokért (élő és holt felszerelésért, stb.) megváltási árat fizetnek. A megváltási ár esedékes részletét a Földbirtokrendező Alap javára egységesen minden év november hó 1. napján kell fizetni,
35. §
(R. 39. §-ához.)
A megváltási ár a legutolsó kataszteri tiszta jövedelem 20-szorosa, kivéve a 8. § második bekezdésében említett esetet, amikor a megváltási ár a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosa. A kiszámításnál a kataszteri tiszta jövedelem egy koronáját 1.16 P-vel kell alapul venni. A 20-szoros összeghez, az esetleges élő és holt felszerelés és gazdasági épületek aránylagos megváltási árát, a föld felmérésével és szétosztásával felmerült műszaki költségeknek a kiosztott birtokegységre eső részét, valamint az esetleges egyéb (felszerelési) költségeket is hozzá kell adni. Az ily módon pengőben adott megváltási árat 100 kg-kint 40 P-s búzaár alapulvételével búzamennyiségre kell átszámítani s azt - az előleg betudásával - 10 egyenlő részletre kell felosztani. A földnélküli gazdasági cselédnél vagy mezőgazdasági munkásnál a pengőben adott megváltási árat búzamennyiségre átszámítva - az előleg betudásával - 20 egyenlő részletre kell felosztani.
A részleteket a juttatottak kamatmentesen fizethetik.
A megváltási ár kiszámításánál a lege. löknél legalább 2, szántóknál legalább 4 korona tiszta jövedelmet akkor is alapul kell venni, ha a kimutatott tiszta jövedelem ennél kevesebb. A földadó alá nem eső birtokrészletek közül megváltási árat csak azokért kell számítani, amelyek adózás alapjául vehető hasznot hoznak, vagy amelyeket ilyen vagy földadó alá eső birtokrészletekként a felhasználás során alakítanak át. IIven esetekben a kat. tiszta jövedelem megállapítása a jelen rendelet 37. §-a szerint történik,
36. §
(R. 39. §-ához.)
Az évenként esedékes részleteket készpénzben kell megfizetni. Azt az összeget kell fizetni, amely az esedékes búzarészletnek az esedékesség napján jegyzett budapesti középárfolyamon számított ellenértékének felel meg. Késedelmes fizetés esetén az 5%-os késedelmi kamattal együtt a fizetés napján számított ár fizetendő, ha ez magasabb. Mindaddig, amíg a postatakarékpénztári forgalom megindul, a fizetést a községi elöljáróságnál kell teljesíteni. A községi elöljáróság a fizetésekről részletes kimutatást köteles vezetni, a fizetőnek pedig nyugtát köteles adni. Mihelyt a postatakarékpénztári forgalom megindul, a községi elöljáróság (polgármester) az általa átvett összegeket tartozik haladéktalanul a Földbirtokrendező Alap javára befizetni.
Ha a földhöz juttatott nem készpénzzel kíván fizetni, az esedékes búzamennyiséget, az ugyancsak búzában számított esetleges késedelmi kamattal együtt, a községi elöljárósághoz vagy ennek utasítására a vasútállomásra, ilyennek híján a községi elöljáróság által megjelölt helyre beszállítani köteles. A juttatott búza helyett rozsban, árpában és kukoricában is fizethet. A beszállított terménymennyiség átvételéről, tárolásáról és elszállításáról a községi elöljáróság gondoskodik.
Terményben fizetés esetén a földhöz-juttatottnak a megváltási ár esedékes részletéből 10% kedvezmény jár, feltéve, hogy a földhöz juttatott a folyó vagy a jövő évben teljesíti a terményben! fizetést.
37. §
(R. 39. §-ához.)
Ha a megváltási ár kiszámítására a szükséges kataszteri tiszta jövedelem összege a kataszteri birtokívek megsemmisülése, elveszése, vagy bármi más okból meg nem állapítható, azt a községi elöljáróság adatainak és javaslatának figyelembevételével a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A tárgyalásról a Községi Földigénylő Bizottságot kellő időben értesíteni kell. Az e tárgyban hozott határozat elleni esetleges jogorvoslattól függetlenül minden ilyen határozatot az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz fel kell terjeszteni. Az Országos Tanács a határozatot hivatalból is módosíthat!a.
A megváltási ár késedelmes megállapítása az ingatlan felosztását és a birtokbahelyezést nem akadályozza.
38. §
(R. 41. §-ához.)
Az elkobzott, vagy megváltott ingatlanokon kiosztásra kerülő élő és holt felszerelés, épületek, üzemi berendezések, stb. becsértékét a Községi Földigénylő Bizottság adat alapján a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg. A Megyei Tanács, amennyiben szükségesnek látja, a becsérték megállapítása előtt a helyszínre szakértőt küldhet ki. A becslésnél az 1938. évi árakat kell alapul venni. A becsérték összege - a használhatósághoz mérten - ingóknál legfeljebb 15%-kal emelhető, épületnél pedig a hozzátartozó összes megváltott ingatlanok megváltási árának, 30%-ánál nagyobb nem lehet.
39. §
(R. 42 §-ához.)
Birtokbahelyezéskor a törpebirtokos és kisbirtokos a megváltási ár 10%-át, a földnélküli gazdasági cseléd és mezőgazdasági munkás - ha halasztást nem kapott - az 5%-át köteles lefizetni.
Ha a földnélküli gazdasági cseléd és mezőgazdasági munkás az első részlet fizetésére halasztás engedélyezését kívánja, ily irányú kérelmét a Községi Földigénylö Bizottságnál terjesztheti elő. A Községi Föld-ígénvlő Bizottság a kérelmeket javaslatával a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszti fel. Halasztás a birtokbalépéstől számított legfeljebb három évre engedélyez* hető. Ilyen halasztás esetében a R. 42. §-ának második bekezdésben említett 20 év helyett 23 évet kell számítani.
40. §
(R. 39. §-ához.)
A R. végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi célok megvalósítására Földbirtokrendező Alapot kell létesíteni. A Földbirtokrendező Alappal a földmívelésügyi miniszter rendelkezik. Az Alap kezelésére hivatott szerv felállításáról a földmívelésügyi miniszter külön rendelettel gondoskodik.
41. §
(R. 2. §-ához.)
A Földbirtokrendező Alapnál kell nyilvántartani az elkobzott, továbbá a R. alapján az államkincstár tulajdonát képező egyéb mező- és erdőgazdasági földbirtokokat.
42. §
(R. 39. §-ához.)
A Földbirtokrendező Alap bevételei:
a) az elkobzás és megváltás útján az állam tulajdonába jutott ingatlanok és ingók felhasználásával kapcsolatosan az állam javára befolyt minden szolgáltatás;
b) a Földbirtokrendező Alap állagához tartozó vagyon gyümölcsöztetéséből eredő jövedelem;
c) az állami költségvetésben szükség szerint előirányzandó összeg.
A Földbirtokrendező Alaphoz kell csatolni az 1936:XXVII. törvénycikk alapján léítesített Telepítési Alap rendelkezésére álló fedezetét.
43. §
(R. 39. §-ához.)
A Földbirtokrendező Alapból kéli előlegezni, illetőleg fedezni a R. végrehajtása során felmerülő minden kiadást.
44. §
(R. 39. §-ához.)
A Földbirtokrendező Alap vagyonának és jövedelmének mikénti felhasználására vonatkozólag költségvetést és zárszámadást kell összeállítani.
A Földbirtokrendező Alap tekintetében egyébként az alapok könyvelése és ellenőrzése tárgyában a 900/1932. PM alatt kiadott rendelet az irányadó.
A Földbirtokrendező Alap állagáról, úgyszintén bevételéről és kiadásairól a földmívelésügyi miniszter a nemzetgyűlésnek évenként a zárszámadással kapcsolatban jelentést tesz.
VIII. FEJEZET
Erdészet
45. §
(R. 19. §-ához.)
A R. alkalmazása szempontjából erdő:
a) az erdők törzskönyvében nyilvántartott terület;
b) az erdők törzskönyvében nyilván nem tartott, de a földadókataszterben erdőként feltüntetett terület;
c) a földadókataszterben, vagy az erdők törzskönyvében erdőként nyilván nem tartott minden egyéb terület, melyet erdőjellegű faállomány borít;
d) minden olyan terület, amelyről a tulajdonos az erdőt hatósági engedély nélkül kiirtotta és annak felújítását, illetve befásítását elmulasztota;
e) csenderes;
az 1923: XIX. és az 1935: IV. törvénycikk alapján alföldfásításra kijelölt, mezőgazdasági mívelés alatt álló terület;
g) fenti a)-j) pontokban megjelölt ingatlanok felépítményei és azok tartozékai (házak, istállók, gazdasági épületek stb.), továbbá minden olyan terület, amely az erdőgazdálkodással összefügg és pedig:
aa) az erdőgazdaság személyzetének illetménykertjei, szántói és legelői:
bb) az erdőgazdasághoz tartozó utak,
cc) az erdőgazdasághoz tartozó üzemek, különösen a fűrészüzemek, valamint erdei vasutak, a hozzájuk tartozó területekkel és felépítményekkel, akkor is, ha azok az erdő területén kívül vannak elhelyezve.
Az erdőgazdasági személyzet illetményföldje - amennyiben ez az erdő határán kívül esik - a jelen §-ban foglalt rendelkezések szempontjából személyenkint az 5 kat. holdat nem haladhatja meg.
46. §
(R. 19. §-ához.)
A R. alkalmazása szempontjából nem minősül erdőnek erdőjellegű faállománnyal borított az a terület, amelyet hatósági engedély az erdők állományából kibocsátott, ha az engedély alapján más helyen előírt erdőtelepítés teljes egészében, vagy az előírás szerinti hányadában már megtörtént.
Nem lehet továbbá erdőgazdasági ingatlannak tekintem:
a) az erdőjellegű faállománnyal borított belsőséget, istentiszteleti vagy kegyeleti helyet;
b) a földadókataszterhez vagy az erdők törzskönyvében erdőként nyilvántartott területek közül azt, amelyet az 1933. év végéig faállományának kiirtásával az erdőgazdasági mívelés alól bármi okból kivontak;
c) az olyan területet, amelvet az 1935. évi augusztus hó 1. napja után az erdőrendészeti hatóság engedélyével az erdőgazdasági mívelés alól kivontak;
d) az olyan fásított legelőt, amelyet mezőgazdasági ingatlanon az 1935. évi augusztus hó 1. .napja előtt önként fásítottak be, ha nem kell véderdőül kijelölni;
e) erdőnek, vagy erdőhöz tartozó egyéb területnek nem minősülő területen lévő fasorokat és kisebb fásításokat;
f) erdőtelepítésre hatóságilag ki nem jelölt területen kizárólag vadtenyésztési célokra létesített csenderest.
47. §
(R. 19. §-ához.)
Amennyiben a R. végrehajtásával kapcsolatban, vagy abban a kérdésben vita merül fel, hogy mit kell erdőnek tekinteni, elsőfokon a Megyei, másodfokon az Országos Földbirtokrendező Tanács határoz. Mindkét Tanács köteles erdőgazdasági szakértőt meghallgatni.
48. §
(R. 19. §-ához.)
Át kell venni minden 10 kat. holdnál nagyobb erdőt, a 45. § g), aa), \bb) és cc) pontjaiban meghatározott felépí'timények-kel, illetve tartozékokkal, továbbá azt a használati illetőséget, amelyre 10 kat. holdnál nagyobb területrész esik.
49. §
(R. 19. §-ához.)
Azokat a 10 kat. holdnál kisebb erdőket, amelyek különálló parcellákban a felosztás alá kerülő birtoktesten szétszórtan feküsznek és azoknak talaja különben állandó mezőgazdasági mívelésre alkalmas, ki lehet osztani.
50. §
(R. 19. §-ához.)
A megváltás vagy elkobzás alá eső erdőhasználati illetőséget a Községi Földigénylő Bizottság azoknak a földigénylőknek juttatja, akik részére a mezőgazdasági ingatlan nem, vagy nem elegendő mértékben áll rendelkezésre, feltéve, hogy erdőhasználati illetőségük nincs, vagy nem elegendő. Az ekként juttatott erdőhasználati illetőség nem haladhatja meg azt a mértéket, amelyre az erdő összterületével való. összehasonlítás alapján 10 kat. holdnál nagyobb területrész esik.
51. §
(R. 19. §-ához.)
Állami tulajdonba kell átvenni a más mívelési ágba tartozó azt az ingatlant vagy ingatlanrészletet:
a) amely az 1935: IV. tc. 218. §-áhan foglaltak alapján természetvédelmi területté kijelöltetett, vagy amelyre nézve az erdőigazgatóság a Községi Földigénylő Bizottságot és az Országos Földbirtokrendező Tanácsot arról értesíti, hogy a területnek ilyen célra kijelölését szükségesnek tartja,
b) amelynek az erdőhöz való csatolása az erdőbe ékeltségénél fogva a határ célszerű kikerekítése végett kívánatos;
c) amely erdőgazdasági facsemeték termelésére létesített államerdészeti csemetekertül szolgál.
Nem kell állami tulajdonba átvenni azokat a társulati ingatlanokat, amelyeket vízitársulatok árvédelmi érdekből erdősítet-tek, feltéve, hogy e területek árvédelmi célokat szolgálnak.
52. §
(R. 20. §-ához.)
A 10-100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba kerülnek.
53. §
(R. 20. §-ához.)
Az erdőnek (erdőhöz tartozó egyéb területnek) állami tulajdonba átvételét az erdőígazgatóság, vagy a földművelésügyi miniszter központi kiküldötte a Községi Földigénylő Bizottság közreműködésével helyszíni eljárás során, jegyzőkönyv felvétele mellett foganatosítja.
A birtokbavételi jegyzőkönyvben a telekkönyvi adatok mellett fel kell tüntetni az erdő összkiterjedését, faállomány- és korosztályviszonyait, az alkalmazásban levő üzemmódot 'és vágásfordulót, az előírásokban megállapított, vagy külön hatósági rendelettel engedélyezett évi és rendkívüli vágásterület kiterjedését, azoknak várható fa-hozamát, valamint azt, hogy az erdei termékek tövön, vagy kitermelt állapotban való megvásárlása szempontjából az erdőtulajdonost milyen jogok illetik és kötelezettségek -terhelik s ezzel kapcsolatban az erdőtulajdonos részére az átvétel napjáig teljesített fizetéseket, az erdőgazdasági személyzetre - vonatkozó adatokat.
A jegyzőkönyvet a hatósági kiküldöttek és az erdő tulajdonosa (birtokosa), vagy igazolt meghatalmazottja, ezek távollétében pedig a vezetéssel (felügyelettel), vagy kezeléssel megbízott erdőgazdasági alkalmazott) írják alá.
Az erdőigazgatóság, illetve az átvétellel megbízott szerv az átvételről a földmívelésügyi miniszternek haladéktalanul) jelentést tesz, egyidejűleg a jegyzőkönyv eredeti példányát az illetékes Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz teszi át.
A Tanács a jegyzőkönyvet . felülvizsgálni köteles abból a szempontból is, hogy az abban foglalt adatok, illetve a felhasználási mód, valamint a Községi Földigénylő Bizottság részéről az illetékes községre előterjesztett felhasználási tervezet adatai között nincsen-e összeütközés. Szükség esetén az ellentétek kiegyenlítéséről gondoskodik s az eredeti jegyzőkönyvi példány megküldése mellett határozatilag megkeresi az illetékes telekkönyvi hatóságot, hogy az állami tulajdonba kerülő erdőingatlanokra a terhek egyidejű törlése mellett, a tulajdonjogot a magyar állam javára kebelezze be.
A jegyzőkönyv hiteles másolatát az erdőigazgatóság irattárában meg kell őrizni.
Az erdőigazgatóság az átvett erdőkről nyilvántartást vezet.
54. §
(R. 20. §-ához.)
Olyan községekben (városokban), ahol felosztható mezőgazdasági ingatlan nincs, vagy a felosztásra kerülő mezőgazdasági terület csekély, a földmívelésügyi miniszter közbirtokossági erdők létesítését rendelheti el, amennyiben az erdőbirtokossági társulat létesítésének az erdőgazdasági feltételei megvannak.
55. §
(R. 20. §-ához.)
Az erdőingatlanok a 600/1945. ME rendelet (Rt. 1945. évi 55 o.) hatálybalépésének napján, vagyis 1945. évi március hó 18-án a rendelet erejénél fogva szállottak át az államra, ezért ezen időponttól fogva az erdőkre nézve kötött jogügyletek (fakitermelési szerződések és hasonlók) csak - annyiban érvényesek, amennyiben azokat az állam magára nézve kötelezőnek ismeri el. Evégből a jogügyleteket az illetékes erdőigazgatóságnak be kell jelenteni.
Az 1945. évi március hó 18. napja előtt kötött fakitermelési szerződéseket (kötéseket) az állam az 1946. évi március hó 31. napjáig terjedő időszakra ismeri el.
Az erdei termékeknek tövön vagy kitermelt állapotban való megvásárlására vonatkozólag írásbeli szerződésbe vagy kereskedelmi levélbe foglalt mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az 1945. évi március hó 18. napja előtt kötöttek, az erdőigazgatóságnak a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 nap alatt be kell mutatni.
Az erdőigazgatóság a tudomásulvételt az okiraton záradék alakjában igazolja. A tudomásulvételt megtagadó határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül a földmívelésügyi miniszterhez lehet jogorvoslatot előterjeszteni.
A színleges ügyletek érvénytelenek és; a R. 54. §-ában foglalt büntetés alá esnek.
56. §
(R. 20. §-ához.)
A volt erdőtulajdonos (tényleges birtokos), aki az erdőgazdálkodást eddig űzte, köteles az erdőingatlanon mindazokat a munkálatokat és cselekményeket, végezni, amelyek a gazdálkodás rendes folyamához tartoznak: Evégből az erdő átvételéig a szükséges kiadásokat teljesítheti és az ingatlan gyümölcseit elszámolás kötelezettsége mellett szedheti.
A volt erdőtulajdonos jogosult az erdőgazdasági üzemtervben vagy Külön hatósági intézkedésben előírt rendes évi fahasznála-tot, valamint a hatóságilag engedélyezett rendkívüli fahasználatot (fakitermelést) házikezelésben 'folytatni, illetve megkezdeni. Amennyiben a fakitermelést folyó évi október hó 31. napjáig befejezi akként, hogy a kitermelt anyag a tél folyamán leszállításra kerülhet, az eladási ár a volt erdőtulajdonost illeti.
Az esetben azonban, ha a volt erdőtulajdonos a fakitermelést házikezelésben a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt meg nem kezdi vagy nem kellően folytatja, a fakitermelésnek a biztosítása iránt az erdőigazgatóság intézkedik akként, hogy a fakitermelésre vállalkozóval szerződést köt. Ez a rendelkezés vonatkozik az előbbi § második bekezdésében említett esetre is, ha a fakitermelő a termelést a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt meg nem kezdi vagy nem kellően folytatja.
57. §
(R. 20. §-ához.)
Az igényjogosultnak juttatott ingatlanon az 1923:XIX. törvénycikk alapján jóváhagyott alföldfásítási tervben előírt gazdasági fásítások (facsoportok, fasorok és szélfogó pászták) folytatólagos létesítésének és a meglévő gazdasági fásítások fenntartásának kötelezettsége, az igényelhető állami kedvezményekkel együtt, a juttatottakra száll át.
58. §
(R. 20. §-ához.)
Az erdőbirtokon, illetve az azzal kapcsolatban szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak mindaddig, amíg velük kapcsolatban külön rendelkezés nem történik, az állam magánalkalmazottainak tekintendők a fennálló magánalkalmazáisi szerződés feltételei szerint.
Az előző bekezdésben említett erdőgazdasági alkalmazottakat a földmívelésügyi miniszter a külön rendelkezés előtt is a szolgálat érdekében eddigi járandóságuk épségben tartásával, más erdőingatlanra áthelyezheti. Az áthelyezett alkalmazottnak szabályszerű átköltözködési költségre van igénye s az érvényesíthető napidíjat, a szolgálati idő figyelembevételével, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.
59. §
(R. 39. §-ához.)
Az erdők után járó megváltási összeget az erdőbirtokossági társulatok a Földbirtokrendező Alapba befizetni kötelesek. Megváltási Összeget kötelesek fizetni a községek, ha a R. 20. §-a értelmében az erdő az ő tulajdonukba kerül. Végül megváltási ösz-szeget kötelesek fizetni azok a juttatottak, akik a jelen rendelet 49. és 50. §-a alapján jutottak erdőingatlanhoz.
A megváltási ár a kataszteri tiszta jövedelem húszszoros szorzata. A kiszámításnál 5 korona tiszta jövedelmét akkor is alapul kell venni, ha a kimutatott tiszta jövedelem ennél kevesebb.
Ha az ekként megállapított megváltási ár az erdő faállományára tekintettel arány talanul csekély, a Községi Földigénylő Bizottság és az átvételnél közreműködő erdészeti szakközeg - együtt vagy külön-külön is - a felemelésre a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz előterjesztést tehetnek. Az erdőingatlan 1 kat. holdjáért megállapítható megváltási ár összege azonban nem lehet nagyobb, mint az illető község I. kat. osztályba sorozott szántó művelési ágú ingatlanának kat. tiszta jövedelme alapján kiszámított megváltási ár.
A megváltási árat a Községi Földigénylő Bizottság és az erdészeti szakközeg javaslata alapján a Megyei Földbirtokrendező Tanács állapítja meg.
60. §
(R. 39. §-ához.)
Az elkobzás vagy megváltás folytán állami tulajdonba kerülő erdőgazdasági ingatlanok tiszta jövedelmét a Földbirtokrendező Alapba kell befizetni.
61. §
(R. 20. §-ához.)
Az erdőkre vonatkozólag egyébként a jelen rendeletnek és a 33000/1945. FM rendeletnek a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
IX. FEJEZET
Ideiglenes műszaki munkálatok elvégzése, az ingatlanok telekkönyvezése
62. §
(R. 47. §-ához.)
A Községi Földigénylő Bizottság a foganatosított birtokkiosztásról felosztási vázrajzot (vázlatot), továbbá kiosztás; földkönyvet készít s azokat a felosztási tervezettel egyidejűleg a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszti fel. Állami birtokok kiosztása esetén a Megyei Földbirtokrendező Tanács ezekből egy példányt az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszt fel. A felterjesztéshez csatolni kell a kataszteri birtolúv hitelesített másolatát, valamint a telekkönyvi betét A és B lapjának szemléjét (lustrumát). Ha a vázrajz, illetve kiosztási földkönyv elkészítése hosszabb ideig tartó munkát vagy különös szakértelmet igényelne, a Megyei Földbirtokrendező Tanács által kiküldendő mérnök közreműködését kell igénybe venni. A műszaki munkák elkészítése azonban a felosztási tervezet felterjesztését nem késleltetheti s azt egyszerű vázlat csatolása mellett a telekkönyvi bejegyzésre alkalmas vázrajz és kiosztási földkönyv elkészítése előtt is fel kell terjeszteni. Ez esetben a Községi Földigénylő Bizottság a vázrajzot, a kiosztási íöldkönyvet, a telekkönyvi betét és kataszteri birtokív másolatát, illetve szemléjét, pótlólag terjeszti fel. Ha a telekkönyvi betét bármely okból hiányzik, az iratokat ennek megjegyzésévél a telekkönyvi szemle nélkül kell felterjeszteni.
63. §
(R. 47. §-ához.)
A felosztási vázrajz a telekkönyvi térképnek átlátszó papíron készített egyszerű másolata, amelynek tartalmaznia kell a felosztás alá vont terület összes térképi adatait. Az új dülőbeosztást és a kihasított új birtoktagokat a vázrajzbán piros színnel kell feltüntetni. A berajzolt birtoktagokat és egyéb, a vázrajzon feltüntetett területrészeket (utak, csatornák, stb.) eggyel kezdődő folytatólagos kiosztási sorszámmal kell ellátni. Ha kiosztás alá nem eső - visszamaradó- terület is van, a kiosztott terület kiosztási sorszámot kap, a visszamaradó terület helyrajzi száma változatlan marad, területét azonban megfelelően helyesbíteni kell.
64. §
(R. 47. §-ához.)
A kiosztási földkönyvben fel kell tüntetni a megosztás előtti és utáni állapotot,
A megosztás előtti állapot tartalmazza - tulajdonosonként elkülönítve - a megváltást, illetve elkobzást szenvedőnek ugvanabban a községben fekvő összes - tehát telekkönyvön kívüli - tulajdonában levő ingatlanait is a helyrajzi számok sorrendjében, azok területi és kataszteri tiszta jövedelmi adatait és azok összegezését.
A megosztás utáni állapot két részből áll:
a) Az első rész tartalmazza tulajdonosonként elkülönítve az igénybevett ingatlanokat a helyrajzi számok sorrendjében, a területi és kataszteri tisztajövedelmi adatokat, a mívelési ág és dűlő megnevezéssel, valamint a visszamaradó területet az előbbiek szerint részletezve; evégből olyan községekben, melyeknek telekkönyve telek-jegyzőkönyvekből áll, a telekkönyvi és kataszteri helyrajzi számokat azonosítani kell.
b) A megosztás utáni állapot második részében csak a kiosztott ingatlanokat kell felvenni tulajdonosonként a kiosztási sorszámok sorrendjében, oldalanként összegezve. Ebben a részben fel kell tüntetni az új tagok kiosztási sorszámát, az új tulajdonosok nevét, az ingiatlan mívelésá ágát, hozzávetőleges területét, kataszteri tiszta jövedelmét, a dűlő megjelölését. A község területén a kiosztási sorszámok nem ismétlődhetnek.
65. §
(R. 47. §-ához.)
A Megyei Földbirtokrendező Tanács a beterjesztett iratokat felülvizsgálja, szükség szerint helyesbíti s. amennyiben azok a követelményeknek megfelelnek, a vázrajzokról és a földkönyvekről hat példányban másolatot készíttet és azokat a következő hitelesítési záradékkal látja el: "Igazolom, kogy a kiosztási vázrajzon és földkönyvben feltüntetett adatok a helyszíni kiosztásnak megfelelnék. Telekkönyvvezetés céljára hitelesítem. Keltezés." A hitelesítési záradékot a Tanács elnöke és a Földhivatalhoz beosztott műszaki közeg írja alá.
A Megyei Földbirtokrendező Tanács a kataszteri- tiszta jövedelmi adatok alapján megállapítia a megváltási árat is és azt a kiosztási földkönyvbe bevezeti.
A Tanács gondoskodni kötele3 az új juttatottak javára a tulajdonjog, a megváltási ár erejéig az államkincstár javára a jelzálogjog s a költségek biztosítására pedig (kat. holdanként 2 q búzáinak a fizetéskori egyenértéke erejéig) a keretbiztosítéki jelzálogjog bekebelezéséről. Evégből a hitelesítéssel ellátott vázrajz és földkönyv egy-egy példányát a felosztási tervezet tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedése után meg kell küldeni további eljárás végett:
a) az illetékes telekkönyvi hatóságnak.
b) a községi elöljáróságnak,
c) a pénzügyigazgatásáénak,
d) az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak 'telépítés, vagy mintagazdaság céljára való tartalékolás esetén azonban két példányban),
e) a pénzügyi lebonyolítással megbi zandó szervnek.
66. §
(R. 47. §-ához.)
A telekkönyvi hatóság a R. talapján kiosztás alá vont ingatlanok telekkönyvezésére a fennálló jogszabályokat a következő eltéréssel köteles alkalmazni
a) a műszaki munkarészeket műszaki szempontból vizsgálat tárgyává nem teheti s azok alapján - telekkönyvi akadályra tekintet nélkül - a bejegyzéseket foganatosítani köteles;
b) a műszaki munkarészeket a földmérési felügyelőségnek sem előzetes, sem utólagos felülvizsgálat végett megküldeni s a térképen átvezetni nem kell.
67. §
(R. 47. §-ához.)
A telekkönyvi hatóság a Megyei Földbirtokrendezo Tanács megkeresésében megjelölt ingatlanokat az eredeti betét megszüntetésével lejegyzi sí mind a volt tulajdonos részére visszamaradó, mind a kiosztás alá vont ingatlanoknak új betétet nyit.
A volt tulajdonosnak visszamaradó rész az új telekkönyvi betétbe változatlan telekkönyvi állapottal jegyzendő be. Az A lapon feljegyzendő:
"A helyrajzi szám és terület nagysága a részletes felmérés során hivatalból kiigazítható."
A visszamaradó ingatlanoknál a jelzálogjoggal biztosított követelések behajtására - további rendelkezésig - végrehajtást a jelzálogjoggal biztosított követelésnek csak aránylagos összegéig lehet vezetni-
Az arányt az 1927: XXXV. tc. 57. és a 23000/1929. IM rendelet (Rt. 1929. évf. 1550. o.) 43. §-ában foglaltak alapulvételével kell megállapítani.
Az egyes juttatottak részére kiosztott ingatlanokat külön betétbe kell felvenni. Ennek alapján a kiosztási földkönyvben feltüntetett kiosztási sorszám helyett az illetékes földmérési felügyelőség által megadott, a község legmagasabb helyrajzi számát követő ezres eggyel kezdődő új helyrajzi számot kell a betétbe bejegyezni. A jegyzetrovatbta azonban a kiosztási sorszámot fel kell jegyezni. A művelési ágiat, dülőelnevezést és a hozzávetőleges területet a kiosztási főkönyvből kell átvenni. Az A lapon feljegyzendő:
"A 600/1945. ME rendelet alapján kiosztott birtok, a helyrajzi szám és a terület nagysága a részletes felmérés során hivatalból Migazítbaító."
A B lapon be kell jegyezni az új egyéni tulajdonos nevét és a tulajdonszerzés jogcímét a következő minta szerint:
"Érk.......A tulajdonjog az 5.600/1945. FM rendelet 65. §-a alapján az A . . . . . sorszám alatt felvett ingatlanokra juttatás jogcímén ......... javára bekebeleztetik."
A C lapon a kimutatásban feltüntetett megváltási ár erejéig a jelzálogjogot,. ai költségek fedezésére pedig az államkincstár javára a keretbiztosítéki jelzálogjogot kell bejegyezni a következő minta szerint:
"A 5600/1945. FM rendelet 65. §-a alapján a jelzálogjog ...... q 76 kg-os tiszavidéki búzának a fizetés napján a budapesti tőzsdén jegyzett, középárfolyamon számított pengő egyenértéke, mint megváltási ár tőke, továbbá a keretbiztosítéki jelzálogjog...... . q 76 kg-os tiszavidéki búzának a fizetés napján a budapesti tőzsdén jegyzett, középárfolyamon számított pengő egyenértéke, mint költségbiztosíték erejéig az A.....sorszám
alatt felvett ingatlanokra a magyar kincstár javára bekebeleztetik."
IX. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
68. §
(R. 46. §-ához.)
Azok a magyar állampolgárok, akik a fasiszta törvények értelmében zsidó származásuk miatt vesztették el földingatlanaikat, a R. keretei között ingatlanuknak azt a részét, mely nem esik megváltás, illetve elkobzás alá, visszakapják.
A visszajuttatás iránti kérelmet az ingatlanok pontos telekkönyvi megjelölésésével a Községi Földigénylő Bizottságnál kell előterjeszteni. A Községi Földigénylő Bizottság a kérelmet haladéktalanul megvizsgálni és megállapítani tartozik, hogy a visszaadás lehetősége megvan-e.
Nem juttatható vissza az ingatlan, ha azon olyan tulajdonos, vagy kishaszonbérlő gazdálkodik, aki a R. rendelkezései szerint is juttatásra' igényjogosult, vagy ha az ingatlan olyan közérdekű cél megvalósítására fordíttatott, mely cél közérdekű volta ma is fennáll és a cél megvalósítására az ingatlan szükséges.
A Községi Földigénylő Bizottság a megállapításának eredményéhez képest az ügy iratait - javaslatával együtt - a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz terjeszti fel.
A Megyei Tanács a visszajuttatás tárgyában határoz, határozata ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt az érdekeltek . az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz jogorvoslattal élhetnek. A jogorvoslatnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
A visszajuttatás esetén a jelen rendelet hatálybalépése után az ingatlanok jelenlegi használója az általa megművelt ingatlanrészből csak a folyó gazdasági év végével mozdítható ki, kivéve, ha vele szemben a R. 4-6. §-aiban megjelölt feltételek fennforognak, vagy ha a R. szerint a birtokbanlevőnek a földmívelés nem élethivatása. Az első esetben a visszajuttatott a befordított munkamennyiség és vetőmag egyenértékét a Földbirtokrendező Alapnak, az utóbbi esetben a kimozdítottnak a 17. § rendelkezései szerint megfizetni tartozik.
69. §
(R. 46. §-ához.)
Ha a visszajuttatási kérelem az előző § harmadik bekezdésében foglalt okból nem teljesíthető, vagy ha a R. 12. § harmadik bekezdése alkalmazásának előfelteltetelei állanak fenn, a jelen rendelet. 8, §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
70. §
(R. 46. §-ához.)
A visszajuttatási kérelmet csak a tulajdonos, a kötelesrészre jogosultak és a házastárs terjesztheti elő.
Nincs visszajuttatásra igénye annak a zsidónak tekintett személynek, aki ingatlanát az 1938. évi március hó 1. napja után visszterhes ügylettel idegenítette el.
71. §
Az elkobzás, illetve megváltás alá vont ingatlan tulajdonosa (birtokosa) részéről az ingatlanok és illetve az ingatlanhoz fűződő haszonvételi jogok (bérlet, haszonbérlet, használat, fakitermelés, - vadászati jog, halászati jog, révjog, stb.) kihasználására kötött szerződések alapján fizetendő az 1945. évi március hó 18. napja utáni időre esedékes bérösszegek, haszonbérek, ellenértékek, vételárak, stb. - amennyiben a jelen rendelet másként nem intézkedik - az államot illetik s azokat az esedékesség napján a Földbirtokrendező Alapba kell befizetni. Mindaddig, amíg a postatakarékpénztári forgalom megindul, a fizetést a községi elöljáróságnál kell teljesíteni. A községi elöljáróság a fizetésekről részletes kimutatást köteles vezetni, a fizetőnek pedig nyugtát köteles adni. Mihelyt a postatakarékpénztári forgalom megindul, a községi elöljáróság (polgármester) az általa átvett összegeket tartozik haladéktalanul a Földbirtokrendező Alap javára befizetni.
72. §
Amennyiben a R., a 33000/1945. FM (I. Vr. Rt. 1945. évf. 248. o.), a 2400/1945. FM (II. Vr. Rt. 1945. évf. 262. o.) és jelen rendelet (III. Vr.) másként nem intézkedik, a Községi Földigénylő Bizottságok határozata ellen fellebbezésnek van helye a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, a Megyei Tanács elsőfokon hozott határozata ellen pedig az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz.
A fellebbezés határideje a közszemléretételtől, illetve a kézbesítéstől számított 15 nap.
A fellebezést két példányban a határozatot hozó Földigénylő Bizottságnál, illetve a Megyei Tanácsnál kell benyújtani. A Községi Földigénylő Bizottság, illetve Megyei Tanács a jogorvoslati határidő lejárta után a fellebbezéseket - a megtámadott határozattal felszerelve - kísérő jelentéssel haladéktalanul felterjeszteni köteles.
A jogorvoslatok tekintetében egyébként a közigazgatási jogorvoslatokra nézve fennálló rendelkezések az irányadók.
73. §
A fél a határidő önhibáján kívül történő, elmulasztása miatt igazolással élhet. Az igazolási határidő 15 nap, mely az elmulasztott határidő utolsó napjától vagy ha az akadály később szűnt meg, az akadály megszűnésétől számítandó.
A mulasztás napjától számított 6 hónap eltelte után igazolást kérni többé nem lehet.
Az igazolási kérelmet - a mulasztás vétlenségét igazoló körülmények valószínűsítése mellett - a jogorvoslattal együtt kell előterjeszteni.
Az igazolási kérelem felett az a Tanács határoz, amely a jogorvoslatot is elbírálni jogosult.
74. §
A jelen rendelet kihirdetése napján (1945. június 7-én) lép hatályba.
Budapesten, 1945. évi június hó 4-én.
Nagy Imre s. k.,
földmívelésügyd miniszter