59359/1945. IpM rendelet

az iparban Nagy-Budapest területén kívül foglalkoztatott munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek megállapítása tárgyában

1. §

A jelen rendelet rendelkezései a Nagy-Budapest területén kivül fekvő és az iparügyi miniszter felügyelete alá tartozó ipari üzemekben (vállalatokban, üzletekben, műhelyekben) -ide nem értve a bányatörvény alá tartozó bánya- és kohóüzemeket -, ugyszintén a közhasználatit villamosmüvekben (az alábbiakban mindezek: üzemek) akár testi, akár szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalókra terjednek ki.

Nem terjednek ki a jelen rendelet rendelkezései a közszolgálati illetmények és nyugellátások rendezése tárgyában kiadott 2500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 54. sz.) hatálya alá tartozó munkavállalókra. Ha azonban az ilyen munkavállaló emellett olyan szolgálati viszonyban is áll, amelyet az említett rendelet nem érint, rá az utóbbi munkaviszonyával kapcsolatban a jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

2. §

Az 1. § hatálya alá tartozó munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek helyes és időszerü megállapítása végett Budapesten paritásos munkabérmegállapitó bizottságokat kell alakítani, mégpedig külön bizottságokat a testi munkával és külön bizottságot a szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók számára.

A bizottságok megalakításáról - az alábbi rendelkezések figyelembevételével - az iparügyi miniszter gondoskodik.

3. §

A testi munkával foglalkoztatott munkavállalók bizottságait iparágak szerint és általában egy-egy kereskedelmi és iparkamara területére kiterjedő működési körrel kell megalakítani. Az ilyen bizottságok általában mind a gyáripari, mind a kézművesipari üzemekben foglalkoztatott munkavállalók ügyében járnak el. Az iparügyi miniszter azonban a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége közös előterjesztésére elrendelheti, hogy egyes iparágakban kizárólag a gyáripari üzemekben foglalkoztatott munkavállalók részére, de az összes kereskedelmi és iparkamarák területére kiterjedő működési körrel külön bizottságok alakíttassanak.

A szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók számára - tekintet nélkül arra, hogy milyen iparágban és milyen terjedelmü üzem ben foglalkoztatják azokat - az összes kereskedelmi és iparkamarák területére kiterjedő működési körrel egy bizottságot kell alakítani.

A jelen rendelet alapján alakított bizottságok működési köre Nagy-Budapest területére nem terjed ki; Nagy-Budapest területén foglalkoztatott munkavállalók tekintetében az 50775/ 1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 8. szám) rendelkezései irányadók.

4. §

A testi munkával foglalkoztatott munkavállalók bizottsága öt munkavállalói és öt munkáltatói tagból áll.

Az előbbi bekezdésben említett bizottság munkavállalói tagjai közül egyet a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács), négyet pedig az érdekelt szabad szakszervezet, illetőleg szakszervezetek központi vezetősége küld ki, mégpedig egyet egyet a maga sorából, a többit az illető kamara területén foglalkoztatott munkavállalók sorából. A munkáltatói tagok közül hármat a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége érdekelt szakosztályának (szakosztályainak) vezetősége küld ki - mégpedig egyet a maga sorából, kettőt az illető kamara területén levő és az érdekelt iparág körébe tartozó gyáripari üzemek vezetőinek sorából -, két tagot pedig az Ipartestületek Országos Központjának vezetősége küld ki - mégpedig egyet a maga sorából, egyet az illető kamara területén lakó és az érdekelt iparágat gyakorló kézművesiparosok sorából.

Abban az esetben, ha az iparügyi miniszter valamely iparágban kizárólag a gyáripari üzemekben foglalkoztatott munkavállalók részére, de az összes kereskedelmi és iparkamarák területére kiterjedő működési körrel külön bizottság alakítását rendeli el (3. § első bekezdésének utolsó mondata), az előbbi bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy valamennyi munkáltatói tagol a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége érdekelt szakosztályának (szakosztályainak) vezetősége küldi ki, mégpedig kettőt a maga sorából, hármat pedig az érdekelt iparág körébe tartozó vidéki gyáripari üzemek vezetőinek sorából.

A szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók bizottsága hét munkavállalói és hét munkáltatói tagból áll. A munkavállalói tagok közül egyet a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács), hatot pedig az érdekelt szabad szakszervezet, illetőleg szakszervezetek központi vezetősége küld ki, mégpedig egyet-egyet a maga sorából, a többit az ország különböző részein foglalkoztatott munkavállalók sorából. A munkáltatói tagok közül négyet a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége küld ki - mégpedig egyet a maga vezetőségének, a többit az ország különböző részein levő vidéki gyáripari üzemek vezetőinek sorából -, három tagot pedig az Ipartestületek Országos Központja küld ki -mégpedig egyet a maga vezetőségének, kettőt a vezetőségen kívül álló vidéki kézművesiparosok sorából.

Minden tag mellé - a tag esetleges akadályoztatása esetére - póttagot is kell jelölni.

Mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviseletek az iparügyi miniszter felhívásának kibocsátásától számított nyolc napon belül kötelesek az általuk kiküldött tagok (póttagok) nevét és lakóhelyét az iparügyi miniszternek bejelenteni.

5. §

Az iparügyi miniszter a 4. § utolsó bekezdésében említett felhívás kibocsátásától számított tizenöt napon belül a bejelentésekben megjelölt tagokat ülésre hivja meg.

A bizottság első ülésén - amelyet az iparügyi miniszter (megbizottja) vezet - elnököt kell választani. Elnök a közgazdasági életben helyet foglaló olyan egyén lehet, aki nem tartozik sem a munkavállalók, sem a munkáltatók sorába. Amennyiben a tagok az elnök személyében megállapodni nem tudnak, ezt az iparügyi miniszter közli az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökével. Ebben az esetben az elnököt az Országos Munkabérmegállapító Bizottság elnöke jelöli ki.

A bizottság elnökét megválasztásáról az iparügyi miniszter, illetőleg kijelöléséről az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnöke értesíti. A továbbiakban az ülések megtartásáról és vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

A bizottság határozatképességéhez az elnök, valamint két munkavállalói és két munkáltatói tag jelenléte szükséges. A határozathozatal nyilt szavazással történik és az egyszerü szótöbbség dönt. A szavazásban a munkavállalói és a munkáltatói tagok csak egyenlő számban vehetnek részt. Az elnök csak abban az esetben vesz részt a szavazásban, ha a tagok megállapodásra nem jutottak.

6. §

A bizottság kollektív (tarifális) szerződés keretén belül állapitja meg a munkabért (fizetést), a tulóráért, az éjjeli munkáért, a vasárnapi és az ünnepnapi munkáért járó külön díjazást, a munkaidőt, végül a szociális természetü egyéb szolgáltatásokat. A bizottság legkésőbben az ülésezése megkezdésének napjától számított tíz napon belül köteles meghozni határozatát.

A határozat elleni jogorvoslat tekintetében az 52700/1945. IpM rendelet (Magyar Közlöny 26. szám) 5. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

A bizottság elnöke a határozatot a jogorvoslati határidő eltelte után - az esetleges jogorvoslatokkal együtt - felterjeszti az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz. Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság további eljárására nézve az 52700/1945. IpM rendelet 2. §-ának ötödik és hatodik bekezdésében, valamint 5. §-ának második és következő bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.

7. §

Amennyiben a bizottság a jelen rendelet 6. §-ának második bekezdésében megállapított határidő alatt a határozatát bármely okból nem hozná meg, a bizottság elnöke köteles erről az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz - az említett határidő elteltét követő huszonnégy óra alatt - jelentést tenni. Ebben az esetben a vitás kérdésekben közvetlenül az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság dönt és határozatát a bizottság elnökével közli. Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

8. §

A bizottság elnöke a bizottságnak fellebbezéssel meg nem támadott határozatát az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz való felterjesztésétől számított huszonegy nap eltelte után - amennyiben ez alatt az idő alatt az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság a bizottságot a határozat megváltoztatására fel nem hivta -, az Országos Munkabérmegállapitó Bizottságnak fellebbezés folytán, vagy egyébként hozott határozatát pedig a vele való közlése után haladéktalanul közli az érintett érdekképviseletekkel. Ezenfelül a határozatot az illető kereskedelmi és iparkamara székhelyén megjelenő valamelyik helyi lapban - a 3. § első bekezdésének utolsó mondatában említett esetben mindegyik kamara székhelyén megjelenő egy-egy helyi lapban - közzé is kell tenni. A közzétételtől - a bizottság elnökének megkeresésére - a város polgármestere gondoskodik.

Az első bekezdés szerint közzétett határozat az általa érintett munkavállalókra és munkáltatókra egyaránt kötelező, annyiban, hogy hatályosságának tartama alatt rendelkezéseitől az ezekben megengedett kereteken tulmenően nem térhetnek el.

9. §

A munkabérek (fizetések) és egyéb munkafeltételek megváltoztatását bármelyik érdekelt érdekképviselet kérheti. A kellően indokolt kérelmet az Országos Munkabérmegállapitó Bizottságnál kell előterjeszteni.

10. §

A munkavállaló köteles a munkavállalói tagnak a bizottság ülésein való megjelenését és a bizottság munkájában való részvételét megengedni; e feladata ellátásáért munkavállalóját semmiféle hátránnyal nem sujthatja.

A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása tiszteletbeli. A munkavállalói tagnak a bizottság munkájában való részvételéből származó indokolt és a bizottság elnöke által igazolt készkiadásait azonban - amennyiben gyáripari üzemben foglalkoztatott munkavállalóról van szó - a munkaadó, illetőleg - amennyiben kézműiparosnál foglalkoztatott munkavállalóról van szó - az érdekelt ipartestület megtéríteni köteles.

11. §

Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő:

a) a munkáltató, ha a jelen rendelet 8. §-ának második bekezdésében vagy 10. §-ának első vagy második bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza,

b) a munkavállaló, ha a 8. § második bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza.

A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.

12. §

A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az 55900/1945. IpM rendelet hatályát veszti.

Budapest, 1945. évi julius hó 6-án.

Bán Antal s. k.,

iparügyi miniszter