9482/1947. (VIII. 3.) Korm. rendelet

az államrendőrség zavartalan működésének biztosítása tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1946. évi XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947. évi XVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

Fegyelmi rendelkezések

1. § Az államrendőrség minden tagja a fölé- és alárendeltség, a szolgálati engedelmesség és a fegyelem tekintetében belszervezetileg katonás szabályok alatt áll és alkalmaztatásának végleges vagy ideiglenes minőségére, valamint Szolgálati viszonyának jellegére tekintet nélkül, a rendőrségi fegyelmi és fenyitő jog hatalmának van alávetve.

2. § (1) Fegyelmi eljárásnak van helye az államrendőrség olyan tagja ellen:

a) aki a törvényekben, rendeletekben és szolgálati utasításokban előirt hivatali kötelességét súlyosan megszegi;

b) aki fenyítő hatalmával visszaél;

e) aki, mint vizsgálóbiztos, teendőinek ellátása körül kötelességszegést követ el;

d) aki, mint előljáró, a hozzáérkezett feljelentés vagy panasz ügyében a szükséges intézkedéseket azonnal megtenni elmulasztja;

e) aki korlátlan cselekvőképességét elveszti, vagy aki szolgálatát szakképzettség vagy egyéb fontos kellékek hiánya miatt a megkívánt mértékben nem látja el;

aki a büntetőtörvények megtorló rendelkezései alá eső cselekményt követ el.

(2) Az (1) bekezdés alá nem eső minden mást cselekményt vagy mulasztást, ha az a szolgálatát követelményeivel, vagy az államrendőrség tagjától elvárható magatartással nem fér össze, fegyelmi fenyítő uton kell megtorolni.

3. § (1) A fegyelmi ügyekben elsőfokon határoznak:

a) az országos főkapitány, a középfoku hatóságok vezetői, továbbá a tábornoki kar tagjai elleni ügyekben a belügyminiszter;

b) az államrendőrség minden más tagja ügyében a középfoku hatóságoknál, illetőleg a belügyminiszter által kijelölt egyes elsőfoku hatóságoknál szervezett fegyelmi tanács.

(2) A fegyelmi tanács határozata ellen a belügyminiszterhez lehet jogorvoslattal élni.

4. § (1) A kiszabható fegyelmi büntetések: a) fokozatos előléptetésből való kizárás 1-3 évig terjedhető időtartamra;

b) lefokozás bármely alacsonyabb rendfokozatba;

c) állásvesztés a rendőr, vagy hozzátartozói ellátási igényének érintetlenül hagyása mellett;

d) állásvesztés a saját és a hozzátartozók ellátási igényének elvonása mellett.

(2) Ha a fegyelmi tanács a 2. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetek valamelyikét állapítja meg, fegyelmi büntetést nem ró ki, hanem határozatában kimondja, hogy az illető rendőrrel szemben szabályszerü elbánás alá vonásnak (1912: LXV. tc 35. § utolsóelőtti bekezdése) van helye.

5. § (1) A kiszabható fegyelmi fenyítések:

A) tiszthelyettesekkel és legénységgel szemben;

a) megfeddés;

b) egyes kedvezmények megvonása 30 napig terjedhető időtartamra;

c) az egymásután következő szabadnapok élvezetének részbeni megvonása 1-7 napi időtartamra;

d) a havi törzsfizetés 10%-áig terjedő összegben kiszabható rendbüntetés;

e) laktanya- vagy szállásfogság 30 napig terjedhető időtartamra; és

f) szigorított fogság 30 napig terjedhető időtartamra.

B) tisztekkel szemben:

a) megfeddés;

b) egyes kedvezmények megvonása 30 napig terjedhető időtartamra;

c) a hivatalos órákon túl, a napnak meghatározott szakában elvégzendő külön szolgálati teendők ellátása, legfeljebb 15 napig terjedhető időtartamra;

d) a havi törzsfizetés 15%-áig terjedhető összegben kiszabható rendbüntetés;

e) állomásfogság 30 napig terjedhető időtartamra;

f) szobafogság 30 napig terjedhető időtartamra.

(2) A fegyelmi büntetés és a fegyelmi fenyítés mellett a büntetőjogi felelősség és a kártérítési kötelezettség érintetlen marad.

6. § A fegyelmi és fenyítő eljárás részletes szabályai, ideértve az állástól felfüggesztés feltételeit és módozatait, valamint annak meghatározását is, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére és a fegyelmi fenyítések kiszabására kik jogosultak, a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.

Középfoku hatóságok

7. § (1) Az államrendőrség belső szervezetében középfokú hatóságokra tagozódik; ezek:

a) az államrendőrség budapesti főkapitánysága,

b) az államrendőrség vidéki főkapitánysága,

c) az államrendőrség államvédelmi hatósága.

(2) A belügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy az államháztartás kiadásainak csökkentésére és a három éves terv vitelének biztosítására meglevő hatóságok és szervek összevonásával, szükség esetén, uj középfoku hatóságokat, illetőleg szerveket létesítsen.

8. § A középfokú hatóságok ügyintéző és területi hatáskörét - az államrendőrséget megillető általános hatáskörön belül - a belügyminiszter állapítja meg.

Utalványozási jogkör gyakorlására és a gazdászatkezelési szolgálatra vonatkozó rendelkezések.

9. § (1) A 7. §-ban meghatározott középfokú hatóságok utalványozási jogkörrel ruháztatnak fel és melléjük számvevőségek rendeltetnek. A számvevőségekre nézve a 6690/1945. ME rendelet 4. §-ának rendelkezései az irányadók.

(2) A belügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy az államrendőrség gazdászatkezelési szolgálatát rendelettel szabályozza.

Állománycsoportok összevonása és elnevezése

10. § A belügyminiszter a 8490/1945. ME rendelet 9. §-ában meghatározott állománycsoportok közül egyeseknek összevonását rendelheti el, elnevezésüket és egyes csoportok tagjainak rendfokozati elnevezését megváltoztathatja, szükség esetén pedig uj állománycsoportot létesíthet.

Rendőrségi szabályzatok kiadása

11. § A belügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy az államrendőrség szolgálati, egyenruházati és felszerelési, valamint házasságkötési szabályzatát, továbbá az államrendőrség működését biztositó egyéb szabályzatokat rendelettel megállapítsa és az államrendőrség tagjai előléptetésének módozatait a rendőrség sajátos viszonyainak figyelembevételével az általános rendelkezésektől eltérő módon is, a pénzügyminiszterrel egyetértve szabályozza.

Talált ingódolgok felhasználása

12. § (1) Az államrendőrség a tulajdonos (birtokos) jelentkezéséig ideiglenes használatba veheti azokat a talált ingódolgokat, amelyek az államrendőrség céljaira felhasználhatók és amelyekre a találó igényt nem tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingódolgok a találás bejelentésinek napjától számított egy év eltelte után vehetők használatba; a használatbavétel tekintetében követendő eljárást a belügyminiszter rendelettel szabályozza.

Életbeléptető rendelkezések

13. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Hatálybaléptével az eddigi jogszabályoknak az ezzel a rendelettel ellentétes rendelkezéseit ezután alkalmazni nem lehet.

Budapest, 1947. évi július hó 3l-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök