12200/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet

a háború folytán szükségessé vált kivételes holtnaknyílvánítási szabályok megállapítása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.806.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A holtnaknyilvánítás előfeltételei

Mindazokat a személyeket, akik az 1939. évi szeptember hó 2. napja és az 1945. évi december hó 31. napja között tűntek el, a polgári perrendtartásról szóló 1911. I. tc. (Pp.) 732-747. §-ai helyeit kizárólag a jelen rendelet rendelkezései szerint lehel holtnaknyilvánítani.

2. §

Kérelmezésre jogosultuk

(1) A holtnaknyílvánítást az eltűnt házastársa, örököse, továbbá az árvaszéki ügyész, végül minden olyan személy kérheti, akinek jogi érdeke fűződik az eltűnt holtnaknyilvánításához.

(2) Az, aki a holtnaknyilvánítás kérelmezésére jogosult, a más jogosult kérelmére megindított eljáráshoz is csatlakozhatik.

3. §

A halál vélelmezett idejének megállapítása

(1) A halál beálltának idejéül azt a napol kell megállapítani, amely az eljárás adatai szerint valószínű.

(2) Ha a halál beálltának valószínű idejére semmi adat sem áll rendelkezésre, a halál idejéül az eltűnést követő hónap tizenötödik napját kell megállapítani.

4. §

Hatáskör és illetékesség

(1) Az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik és arra kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az. a község (város) fekszik, ahol az eltűntnek utolsó belföldi lakóhelye, illetőleg ennek hiányában utolsó állandó tartózkodási helye volt: belföldi lakó- vagy tartózkodási hely hiányában kizárólag az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az a község (város) fekszik, ahol az eltűntnek vagyona, illetőleg vagyonának túlnyomó része van.

(2) Ha az előbbi bekezdés rendelkezései alapján az illetékes járásbíróság nem állapítható meg, az eljárásra a budapesti központi járásbíróság illetékes, a kérelmező azonban a Kúriától más bíróság kijelölését is kérheti, ha ez akár az eljárás során felveendő bizonyítás szempontjából, akár más okból célszerűnek mutatkozik.

5. §

Az eljárás általános szabályai

Amennyiben a jelen rendelet másként nem rendelkezik, az eljárásra a Pp-nak a járásbírósági peres eljárásra vonatkozó szabályai irányadók.

6. §

A kérelem kellékei

(1) A kérelemben az eltűnt, személyi adatait - nevét, életkorát, utolsó lakóhelyét és foglalkozását, szüleinek és esetleg házastársának, gyermekeinek és törvényes képviselőjének nevét és lakását -, valamint eltűnésének idejét és körülményeit tüzetesen elő kell adni s meg kell jelölni azt is, hogy a kérelmező milyen jogcímen jogosult a kérelem előterjesztésére.

(2) Ha az eltűnt személy eltűnése előtt katonai szolgálatot vagy bármilyen munkaszolgálatot teljesített, a kérelemben tüzetesen, fel kell tüntetni az erre vonatkozó adatokat is.

(3) A kérelem bármely járásbíróság elölt jegyzőkönyvbe mondható; a jegyzőkönyvet hivatalból át kell tenni az illetékes járásbírósághoz.

7. §

Az eljárás megindítása

(1) Ha a. kérelem megfelel a jelen rendelet rendelkezéseinek, a bíróság az eltűnt életbenlétére, illetőleg elhalálozására vonatkozó adatok bejelentése végett felhívást (hirdetményt) bocsát ki.

(2) Ha a bíróság az eset körülményeihez képest szükségesnek látja, akár a hirdetmény kibocsátásával egyidejűen, akár utóbb is, az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki.

(3) Ha a kérelem nem felel meg a jelen rendelet rendelkezéseinek, a bíróság azt a Pp. 140. és 141. §-ainak megfelelő alkalmazásával kijavítás végett visszaadja, illetőleg hivatalból visszautasítja.

8. §

A hirdetmény tartalma

A 7. § értelmében kibocsátott hirdetményben fel kell hívni magát az eltüntet, valamint mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről vagy elhalálozásáról, illetőleg eltűnéséről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről tudomásuk van, hogy erre vonatkozó adataikat a bíróságnak, illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni.

9. §

A hirdetmény közzététele és kézbesítése

(1) A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján, továbbá az illetékesség szempontjából irányadó (4. §) község (város) - Budapesten mind a központi városháza, mind a kerületi elöljáróság - hirdetőtábláján is; a 4. § (2) bekezdése esetében a hirdetményi a budapesti központi városháza hirdetőtábláján, illetőleg annak a községnek; (városnak) a hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, amely a kijelölt járásbíróságnak székhelye. A helyi hatóság köteles a hirdetményt a helyben esetleg szokásos egyéb módon is (pl. dobszó útján) közzétenni. A hirdetmény kifüggesztéséről, illetőleg közzétételéről, valamint az ennekfolytán a helyi halóság tudomására jutott adutokról a hirdetményi határidő lejárat után a bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(2) A hirdetményt ki kell adni a kérelmezőnek is; a hirdetménynek a hivatalos lapban való közzétételéről a kérelmező a saját költségén köteles gondoskodni. A Magyar Közlöny - Hivatalos Lapban csupán az eltűnt nevét (az esetleges megkülönböztető jelzővel), születési évét és utolsó lakóhelyét (tartózkodási helvét, a vagyon fekvésének helyét), végül a hirdetményt kibocsátó bíróság megjelölését és ügyszámát tartalmazó kivonatot kell - az alábbi példák szerint - közzétenni: Sánta Kovács István, szül. 1909., péceli lakos (gödöllői jb., 8628/1948.) vagy Faragó János, szül. 1920., budapesti. VI. Teréz-körút 46. lakos (Bp. közp. jb. 36529/1948.). A bíróság - amennyiben a körülmények ezt indokolják - elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény meghatározott szövegű kivonatának valamely belföldi vagy külföldi napilapban való közzétételét is. A hivatalos lapban, illetőleg a bíróság által meghatározott napilapban való közzétételi a megfelelő lappéldány bemutatásával kell igazolni.

(3) A hirdetményt kézbesíttetni kell a kérelmezőn felül az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, illetőleg a részére esetleg kirendelt gondnoknak vagy ügygondnoknak és az eljáráshoz csatlakozott más érdekelteknek, valamint az eltűnt ismert hozzátartozóinak is. Meg kell küldeni továbbá a hirdetményt az illetékes gyámhatóságnak, valamint a honvédelmi és a népjóléti miniszternek is.

10. §

A hirdetmény közzétételének megismétlése

A bíróság szabadon mérlegeli, hogy a 9. § (1) és (2) bekezdésében megszabott közzététel esetleges szabálytalansága miatt mennyiben szükséges a közzétételnek - esetleg csupán a közzététel egyes módozatainak - megismétlése. Ugyanez áll a 9. § (31 bekezdésében felsoroltak részére való kézbesítés esetleges szabálytalansága vagy elmaradása esetében is.

11. §

Adatszolgáltatás, bizonyításfelvétel

(1) A 9. § (3) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok kötelesek az eltűntre vonatkozó és a holtnaknyilvánítás szempontjából jelentős adatokat a hirdetményi határidő lejária előtt a bírósággal közölni. Adatok hiányában a bíróságot erről értesíteni nem kell.

(2) Ha a bíróság akár a kérelemben előadott tényállás alapján, akár az. előbbi bekezdés értelmében vele közöli adatok vagy más bejelentés alapján szükségesnek látja, a holtnaknyilvánítás szempontjából jelentős körülmények kiderítése végett hivatalból is tudakozódásokat és bizonyításfelvételt rendelhet el s ennek során a kérelmezőt is tanuként kihallgathatja.

12. §

Határozathozatal

(1) A hirdetményi határidő lejárta után a bíróság a holtnaknyilvánítás kérdésében a rendelkezésre álló adatok alapján szóbeli tárgyalás nélkül, de szükség esetében az érdekellek meghallgatása után indokolt végzéssel határoz.

(2) A határozathozatal szempontjából a hirdetményi határidő csak akkor tekinthető lejártnak, ha a hirdetménynek mind a bírósági és a községi (városi, központi városházai, kerületi elöljárósági) hirdetőtáblán való kifüggesztésétől, mind a hivatalos lapban való közzétételétől, mind pedig a honvédelmi és a népjóléti miniszternek való kézbesítésétől számítva legalább harminc nap eltelt.

13. §

A határozat tartalma és kézbesítése

(1) Amennyiben a bíróság rendelkezésére álló adatok szerint a holtnaknyilvánítás előfeltételei fennállanak, a bíróság az eltüntet holtnak nyilvánítja, ellenkező esetben a kérelmet - az eset körülményeihez képest - elutasítja vagy az eljárást felfüggeszti. A határozatban az eljárás költségeit is meg kell állapítani.

(2) Holtnaknyilvánítás esetében a bíróság a 3. §-nak megfelelően a halál vélelmezett idejét is megállapítja.

(3) A határozatot a kérelmezőn felül mindazoknak kézbesíttetni kell, akiknek a hirdetmény a 9. § (3) bekezdése értelmében kézbesíttetett, kivéve a honvédelmi és a népjóléti minisztert.

14. §

Az eljutás költsége

(1) Az eljárás költségét - ideértve az esetleges ügygondnok díját és költségét is - a kérelmező köteles előlegezni. Ha az árvaszéki ügyész olyan személy érdekében kéri az eljárás megindítását, akit a szegénységi jog kedvezménye megillet, az eljárási költségekre a szegénységi jog esetében irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Holtnaknyilvánítás esetében az. aki a költségeket előlegezte, azoknak megtérítését követelheti a holtnaknyilvánított személy hagyatékából.

15. §

Illeték

A jelén rendeleten alapuló holtnaknyilvánítási eljárás, valamint az eljárás céljára kiállított minden okirat a fennálló jogszabályokban meghatározott törvénykezési és okirati illeték alól mentes.

16. §

Felfolyamodás

(1) A holtnaknyilvánítás kérdésében hozott érdemi határozat ellen a kérelmezésre jogosultak mindegyike (2. §) Felfolyamodással élhet a Kúriához még akkor is, ha az eljárásban nem vett részt.

(2) A felfolyamodás batárideje nyolc nap; az, akinek a végzés kézbesítve nem volt, a felfolyamodást mindaddig előterjesztheti, amíg a felfolyamodási határidő az összes olyan felfolyamodásra jogosultakra nézve le nem járt, akiknek a végzés kézbesíttetett.

17. §

Hatályon kívül helyezés, kiigazítás

(1) A holtnaknyilvánító végzés hatályon kívül helyezését vagy kiigazítását a kérelmezésre jogosullak bármelyike (2. §) kérheti az elsőfokon eljárt bíróságnál, ha a holtnaknyilvánított még él vagy a végzésben megállapított időpontnál előbb vagy később halt meg vagy utoljára olyan időben adott magáról életjelt, hogy holtnaknyilvánításának nem lett volna helye vagy a végzésben a halál idejéül más időpontot kellett volna megállapítani. A holtnaknyilvánító végzés hatályon kívül helyezését ezenfelül maga a hollnaknyilvánítottnak kérheti.

(2) Ha a holtnaknyilvánító végzés hatályon kívül helyezését maga a holtnaknyilvánított kéri és személyazonossága kétségtelenül megállapítható, a bíróság a végzést hirdetmény kibocsátása és mások meghallgatása nélkül is hatályon kívül helyezheti; ennek az esetnek a kivételével a holtnaknyilvánító végzés hatályon kívül helyezése vagy kiigazítása iránti eljárásra ugyanazok a szabályok irányadók, mint a holtnaknyilvánítási eljárásra.

18. §

A halál tényének megállapítása

(1) A Pp. 748. §-a helyett a jelen rendeletben szabályozott eljárást kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is. ha az 1939. évi szeptember hó 2. napja és az. 1945. évi december hó 31. napja között meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét más módon akarják bizonyítani.

(2) A hirdetményben a halál idejére és helyére vonatkozó adatokat is fel kell venni.

(3) A végzésben a halál napját és a lehetőséghez képest annak közelebbi idejét is meg kell állapítani.

(4) A hirdetmény kibocsátását a bíróság mellőzheti, ha a halál ténye, ideje és helye a honvédelmi vagy a népjóléti miniszter bizonyítványával megfelelő módon igazolva van.

19. §

A jogerős határozni közlése

(1) A bíróság a holtnaknyilvánító vagy a halál lényét megállapító végzését jogerőre emelkedése után hivatalból közli a honvédelmi és a népjóléti miniszterrel, továbbá a hagyatéki bírósággal, valamint az eltűnt vagy meghalt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetővel, ha pedig az utolsó lakóhely ismeretlen vagy külföldön van, a születési hely szerint illetékes anyakönyvezetővel, végül ha a születési hely is ismeretlen vagy külföldön van, a budapesti IV, kerületi anyakönyvvezetővel.

(2) Ha a végzésből az 1904. XXXVI. tc. 11. §-ának 2-7. pontjaiban felsorolt valamennyi adat nem tűnik ki. a hiányzó adatokat a bíróság - amennyiben előtte ismeretesek - a végzéssel egyidejűleg közli az anyakönyvvezetővel. Ezek az adatok: a halál ideje, év. hónap, nap és óra szerint, a meghalt családi és utóneve, állása (foglalkozása), lakóhelye, vallása és életkora, a meghalt élő, elhunyt vagy elvált házastársának családi és utóneve, a meghalt szüleinek családi és utóneve, a halál helye és oka.

20. §

Az első világháborúban eltűntek holtnaknyílvánítása

Az első világháborúval kapcsolatos események következtében eltűnt azoknak a személyeknek holtnaknyílvánítására, akik az 1914. évi július hó 24 napja után, de még az 1921. évi július hó 27. napja előtt tűntek el, a jelen rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a halál beálltának valószínű idejére semmi adat sem áll rendelkezésére, a halál idejét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) az 1917. évi január hó 1. napja előtt eltűnteknél az 1917. év december hó 31. napjában,

b) az 1920. évi január hó 1. napja előtt eltűnteknél az 1920. év december hó 31. napjában,

c) az 1919. évi december hó 31. napja után eltűnteknél az 1931. év december hó 31. napjában.

21. §

Ügyvitel

A jelen rendelettel szabályozott eljárással kapcsolatban esetleg szükséges ügyviteli rendelkezéseket az igazságügyminiszter teszi meg.

22. §

Hatályon kívül helyezés

A jelen rendelet hatálybalépésével a vele ellentétes jogszabályok hatályukat vesztik; így hatályukat vesztik különösen:

a háborúban eltűntek holtnaknyilvánításáról szóló 28000/1919. IM rendelet (Rendeletek Tára 1132., Igazságügyi Közlöny 382.), valamint az annak kiterjesztéséről szóló 30000/1922. IM rendelet (Budapesti Közlöny 134., igazságügyi Közlöny 211.) és 44200/1925. IM rendelet (Rendeletek Tára 487., Igazságügyi Közlöny 151.),

a polgári eljárás és az igazságügyi szervezel módosításáról szóló 1925. VIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek életbeléptetéséről szóló 25700/1925. IM rendelet 10. §-a (Rendeletek Tára 474., Igazságügyi Közlöny 68.), végül

az életveszélyre utaló körülmények közölt eltűnt egyes személyek holtnaknyilvánításáról szóló 4700/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 96., Igazságügyi Közlöny 145.) és az annak kiegészítéséről szóló 12520/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 248., Igazságügyi Közlöny 449.).

23. §

Hatálybalépés

A jelen rendelet az 1949. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a Pp. 732-748. §-ain alapuló ügyek kivételével a hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy ha a bíróság a hirdetményt már a jelen rendelet hatálybalépése előtt kibocsátotta, az abban megállapított határidő érintetlenül marad.

Budapest, 1948. évi november hó 19-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök