6800/1948. (VI. 27.) Korm. rendelet
a földbirtokreform végrehajtása következtében szünetelő nyugellátások rendezése tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőkel rendeli:
1. § (1) A jelen rendelet alapján a Földbirtokrendező Alap terhére nyugellátásra van igénye az alábbi 2. §-ban megszabott előfeltételek fennállása esetén annak a gazdasági alkalmazottnak, aki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatásáról szóló, az 1945. VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 660/1945. ME rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok végrehajtása során megváltott, vagy elkobzott mezőgazdasági ingatlanon magánjogi szolgálati szerződés alapján teljesített szolgálatot és
a) szolgálati szerződés, nyugdíjszerződés (nyugdíjszabályzat). vagy tényleges gyakorlat alapján az ingatlan tulajdonosától (birtokosától) az ingatlan megváltása, illetőleg elkobzása előtt már nyugdíjat élvezett, vagy
b) az ingatlan megváltásáig, illetőleg elkobzásáig teljesített szolgálata folytán a szolgálati szerződés, nyugdíjszerződés (nyugdíjszabályzat), vagy tényleges gyakorlat értelmében a megváltott, illetőleg elkobzott ingatlan tulajdonosával (birtokosával) szemben nyugdíjra lenne igénye.
(2) Az előbbi bekezdés alkalmazásában nyugdíjnak kelt tekinteni az akár készpénzben, akár természetbeli, akár részben készpénzben, részben természetben szolgálati szerződés, nyugdíjszerződés (nyugdíjszabályzat), vagy tényleges gyakorlat alapján fizetett nyugellátást, nyugdíjat, kegydíjat és bármely más járadékszerű szolgáltatást. A volt alkalmazottat azon az alapon, hogy az ingatlan megváltásáig, illetőleg elkobzásáig teljesített szolgálata alapján kegydíjra lenne igénye, az (1) bekezdés b) pontja alapján nyugellátás csak abban az esetben illeti meg. ha a volt munkaadója hasonló munkakörben foglalkoztatott és azonos szolgálati idővel rendelkező alkalmazottainak túlnyomó része kegydíjat rendszeresen élvezett.
2. § (1) A jelen rendelet 1. §-ának hatálya alá eső volt gazdasági alkalmazottnak a Földbirtokrendező Alap terhére nyugellátásra abban az esetben van igénye, ha
1. az a természetes, vagy jogi személy, akivel, illetőleg amellyel szemben a volt gazdasági alkalmazott a nyugdíjra az 1. §-nak megfelelően igényt szerzett, a nyugdíjfizetésre az alábbi (2) bekezdés értelmében ezidőszerint képtelen, vagy az a jogi személy, amellyel szemben a volt gazdasági alkalmazott az 1. §-nak megfelelően nyugdíjra igényt szerzett, megszűnt és
2. a volt gazdasági alkalmazott
a) a hatvanadik életévét betöltötte és legalább tíz évi beszámítható szolgálati ideje van, vagy
b) a negyvenötödik életévét betöltötte, de hatvanadik életévét még nem érte el és legalább tizenöt évi beszámítható szolgálati ideje van, vagy
c) munka- és keresőképességének legalább 75%-át elvesztette, továbbá, ha
3. a jelen rendelet 4. §-ában foglalt kizáró okok vele szemben nem állanak fenn.
(2) Az előbbi bekezdés alkalmazásában a nyugdíjfizetésre ezidőszerint képtelennek kell tekinteni azt a természetes vagy jogi személyt, akinek, illetőleg amelynek földbirtoka, vagy annak legalább felerésze a R. és az azt kiegészítő vagy módosító jogszabályok végrehajtása során megváltásra, vagy elkobzásra került.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában megszűntnek kell tekinteni azt a jogi személyt, amely a nyugdíj-követelés fedezetéül szolgáló cselekvővagyon hátrahagyása nélkül felszámolt.
3. § (1) A R. és az azt módosító, valamint kiegészítő jogszabályok végrehajtása során megváltott vagy elkobzott mezőgazdasági ingatlanon a megváltás, illetőleg elkobzás előtt szolgálatot teljesített gazdasági alkalmazottnak az a hozzátartozója tarthat - a jelen rendelet alapján a (3) bekezdésben megszabott előfeltételek fennállása esetén a Földbirtokrendező Alap terhére - nyugellátásra igényi, aki
a) az ingatlan megváltása, illetőleg elkobzása előtt a szolgálati szerződés, nyugdíjszerződés (nyugdíjszabályzat), vagy tényleges gyakorlat alapján a megváltott, illetőleg elkobzott ingatlan volt tulajdonosától (birtokosától) már nyugellátást élvezett, vagy
b) a szolgálati szerződés, nyugdíjszerződés (nyugdíjszabályzat), vagy tényleges gyakorlat alapján a megváltozott, illetőleg elkobzott ingatlan volt tulajdonosával (birtokosával) szemben nyugdíjra igénye lenne.
(2) Az f. § (2) bekezdése az előbbi bekezdés alkalmazásában is irányadó.
(3) Az (1) bekezdés hatálya alá eső özvegynek újból férjhezmeneteléig a Földbirtokrendező Alap terhére özvegyi ellátásra abban az esetben van igénye, ha
1. a 2. § (1) bekezdésének I. pontjában megszabott előfeltétel fennáll és
2. az özvegy
a) a negyvenötödik életévét betöltötte, vagy
b) legalább egy tizennyolc éven aluli gyermeke van, vagy
c) legalább 75%-ban munka- és keresőképtelen, továbbá, ha
3. a 4. §-ban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állanak fenn.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá eső árvának a Földbirtokrendező Alap terhére árvaellátásra abban az esetben van igénye, ha
1. a 2. § (1) bekezdésének 1. pontjában megszabott előfeltétel fennáll és
2. a gyermek árva vagy félárva és
a) a tizennyolcadik életévet, - ha pedig iskolai tanulmányokat folytat vagy keresőfoglalkozásban nyer kiképzést, a huszonnegyedik életévét - nem föltöltő be, vagy
b) testi vagy szellemi fogyatékosság miatt teljesen munka- és keresőképtelen, életkorára való tekintet nélkül, továbbá, ha
3. a 4. §-ban megbatározott kizáró okok vele szemben nem állanak fenn.
(5) A 2. § (2) és (3) bekezdése a jelen § (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában is irányadó.
4. § (1) A jelen rendelet alapján nyugellátásra nem tarthat igényi az, aki
a) az állammal vagy azzal nyugellátás szempontjából viszonosságban álló intézménnyel akár közjogi, akár magánjogi szolgálati jogviszonyban áll, vagy attól nyugellátási (özvegyi-, árvaellátást) élvez;
b) a R. és az azt módosító, vagy kiegészítő jogszabályok végrehajtása során ingatlant kapott tulajdonul, vagy élethossziglani haszonélvezetül. Aki a tulajdonul vagy élethossziglani haszonélvezetül juttatott ingatlan tulajdonjogáról vagy haszonélvezetéről az állani javára lemond, a jelen rendelet alapján nyugellátásra igényt tarthat és kérheti annak megállapítását. Kérelmező a nyugdíjjogosultság megállapításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a 11. § alapján eljáró bizottságnak bejelenteni, hogy a tulajdonul, illetőleg haszonélvezetül részére juttatott ingatlant kívánja-e megtartani, vagy nyugellátásra tart-e igényt. A nyugellátás az ingatlan átadását követő hónap első napjától jár. A jelen pont alkalmazásában nyolcszáz négyszögölet meg nem haladó házhelyjuttatás nem tekinthető ingatlan juttatásnak;
c) a munkáltatóval kifejezetten nem mezőgazdasági szolgálati jogviszonyban állt. Amennyiben az alkalmaztatás jellegét megnyugtató módon megállapítani nem lehel, az vizsgálandó, hogy az alkalmazott szolgálati ideje alatt az Országos Társadalombiztosító Intézetnél volt-e bejelentve. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél bejelentett alkalmazott nyugellátásra igényi nem tarthat.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető nyugellátásnak a földreform folytán állás nélkül maradt gazdasági nyugdíjasok átmeneti segélyezéséről szóló 45900/1946. NM rendelet (Magyar Közlöny 269. szám) alapján folyósított átmeneti segély.
(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó személyek politikai magatartását a nyugellátás megállapítása előtt felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy nem sértette-e a magyar nép érdekeit, illetőleg demokratikus szempontból nem esik-e kifogás alá. A felülvizsgálatra a nyugellátásoknak az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges korlátozása tárgyában kiadott 6800/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 133. szám) I. fejezetében és az ezt kiegészítő 4400/1947. ME rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 86. szám), úgyszintén a 6800/1946. ME rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 8320/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 165. szám) I. fejezetében, valamint az e rendeleteket kiegészítő és módosító jogszabályokban foglalt rendelkezések irányadók.
5. § (1) Az, akinek szolgálati működése a R. hatálya alá tartozó mező- és erdőgazdasági ingatlanokra egyaránt kiterjedt, a jelen rendelet alapján nyugellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha azoknak az ingatlanoknak, amelyekre szolgálata kiterjedt, legalább a felerésze mezőgazdasági ingatlan volt.
(2) Azt, hogy a R. hatálya alá tartozó mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak milyen az egymáshoz való aránya, a mező- és erdőgazdasági ingatlanok kataszteri tisztajövedelme arányának figyelembevételével kell megállapítani.
6. § (1) A nyugellátás összegét:
a) főtiszteknél az állami rendszerű V. fiz. osztály 1. fokozatára, illetőleg a VI. fizetési osztály 1. fokozatára;
b) vezetőtiszteknél az állami rendszerű VII. fiz. osztály 1. fokozatára;
c) kezelőtiszteknél az állami rendszerű VIII. fiz. osztály 1. fokozatára;
d) vezetőmunkásoknál (altiszteknél) az állami rendszerit XI. fiz. osztály 1. fokozatára;
e) gazdasági cselédeknél az állami rendszerű XIV. fizetési osztály 1. fokozatára nézve, az I. lakáspénz-osztály szerint meghatározott mindenkori beszámítható javadalmazás alapulvételével kell megállapítani.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában:
a) főtiszt (jószágkormányzó, központi igazgató, jószágigazgató, jószágfelügyelő, inspektor, tiszttartó, főintéző, főszámvevő, főszámtartó, ügyész; orvos, állalorvos, vezető műszaki tisztviselő stb.) az a főiskolai végzettséggel rendelkező volt alkalmazott, aki nagybirtokot, vagy több nagybirtokrészt önállóan vezetett vagy nagybirtok jogi, irodai, műszaki ügyeinek vezetését, illetőleg orvosi, állatorvosi teendőit önállóan látta el; azt, hogy a jelen pont alá sorolt alkalmazottak közül ki sorolandó az állami rendszerű V. fiz. osztály 1. fokozatába, illetőleg a VI. fiz. osztály 1. fokozatába, az alkalmazott munkakörének ós a volt munkaadó földbirtoka kiterjedésének mérlegelése után, a jelen rendelet 11. §-a alapján alakított bizottság dönti el;
b) vezetőtiszt (intéző, kasznár, gazdaságkezelő, számtartó, számvevő, műszaki tisztviselő stb.) az a legalább középiskolai érettségivel, vagy ezzel egyenrangú képesítéssel rendelkező volt alkalmazott, aki nagybirtokot a tulajdonos (haszonbérlő) vagy főtiszt irányítása mellett vezetett vagy nagybirtok valamely részé! vagy kisebb birtokot önállóan vezetett, vagy a műszaki, illetve irodai teendőket a tulajdonos (haszonbérlő), vagy főtiszt irányítása mellett végezte; vezetőlisztnek minősül a kisebb birtokok ügyésze, orvosa, állatorvosa és műszaki ügyeit önállóan vezető műszaki tisztviselője is;
c) kezelőtiszt (ispán, gazdaságvezető, gazdaságkezelő, kulcsár, ellenőr, írnok, könyvelő stb.) az előbbi pontban említett képesítésnél alacsonyabb képesítésű volt alkalmazott, aki kisebb gazdaságot a tulajdonos (haszonbérlő) vagy főtiszt irányítása mellett vezetett;
d) vezetőmunkás (altiszt) az olyan volt éves szegődményes alkalmazott, aki a gazdaság kezelésében önálló hatáskör nélkül végezte munkáját, de emelteti munkavállaló társaira felügyeletet gyakorolt parancsoló, majorgazda. tanyás, magtáros, csősz, számadó, munkafelügyelő, tehenesgazda, önálló szegődményes iparos, hajdú stb.):
e) gazdasági cseléd (kocsis, béres, kanász, kondás, juhász, nem önálló szegődményes iparos stb.) az a volt alkalmazott, aki a gazdaságban kizárólag testi munkát végzett.
(3) Az (1) bekezdés a)-e) pontjai alatt felsorollak részére járó nyugellátási 10 évi szolgálati idő után a beszámítható javadalmazás 40%-ában, minden további év után pedig ennek 2%-kal felemelt összegében kell megállapítani. A nyugellátás összege azonban nem haladhatja meg a 40 évi szolgálat után járó nyugellátás összegét.
(4) A szolgálati idő számítása szempontjából a nyugdíjszabályzatnak vagy a nyugdíjszerződésnek határozmányait kell alkalmazni. Nyugdíjszabályzat vagy nyugdíjszerződés hiányában az alkalmazásban eltöltött éveket az összes nyugdíjfizetésre kötelezettnél akként kell számításba venni, hogy hat hónapnál, hosszabb szolgálat egy teljes évnek számít, hat hónapnál rövidebb szolgálati időt pedig nem kell figyelembevenni. Többszörös nyugdíjjogosultság esetén a különböző munkáltatóknál töltött szolgálati időt össze kell számítani és az így megállapított együttes szolgálati idő és a legmagasabb rendű szolgálat után kell a nyugellátást megállapítani.
(5) A R. és az azt módosító vagy kiegészítő jogszabályok végrehajtása következtében állásukat vesztett volt gazdasági alkalmazottak szolgálati ideje - a jelen rendelet alkalmazásában - az ingatlan megváltásáig, illetőleg elkobzásáig számítandó.
(6) A jelen rendelet hatálya alá tartozó annak a gazdasági alkalmazottnak, akit a munkáltató - akár jogszabály, akár hatósági intézkedés alapján, akár enélkül - saját vagy hozzátartozójának származása, illetőleg baloldali politikai magatartása miatt a szolgálatból elbocsátott (nyugdíjazott), úgyszintén annak akinek, alkalmazása akár származása miatt, akár politikai okból foganatosított kényszerintézkedés (internálás, deportálás stb.) folyamányaként a munkáltató hozzájárulása, nélkül is megszűnt, a szolgálati ideje akként számítandó, mintha állását a földbirtokreform végrehajtása következtében vesztette volna el.
(7) Mindaddig, amíg az (1) bekezdés szerinti nyugellátás folyósítását az államháztartás helyzete lehetővé nem teszi, a nyugdíjjogosultak részére a földmívelésügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendelettel megállapítandó átmeneti segély folyósítandó.
(8) A nyugellátások, illetőleg az átmeneti segélyek összege nem tehet kevesebb, mint a 45900/1946. NM rendelet alapján folyósított átmeneti segély összege.
(9) Ha a volt alkalmazottat a balesetbiztosítási kötelezettség elmulasztása miatt a munkáltató terhére megállapított vagy a munkáltató által önként, elvállalt baleseti járadék illeti meg, részére a 2. § (1) bekezdésének 1. pontjában megszabott előfeltétel fennállásának esetén a Földbirtokrendező Alap terhére nyugellátást kell folyósítani. A nyugellátás összegének megállapítására. amennyiben a jogosítottat a jelen rendelet alapján magasabb összegű nyugellátás nem illeti meg, - a közforgalmú vasutak, valamint kezelésükben álló közhasználatú gépjárművállalatok és közforgalmú hajózási vállalatok baleseti járadékosai járadékának forintértékben megállapítása tárgyában kiadott 10740/1946. ME (Magyar Közlöny 212. szám), az annak módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 4010/1947. ME (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 73. szám), valamint az ugyane tárgyban kiadott 1110/1948. Korm. (Magyar Közlöny Rendeletek Tára 29. szám) rendeletek rendelkezései az irányadók.
7. § (1) A jelen rendelet 3. §-a alapján igényjogosult hozzátartozók nyugellátásának kiszámításánál a volt alkalmazottat a 6. § értelmében negyven évi szolgálat után megillető nyugellátás összegét (beszámítható nyugellátás) kell alapul venni.
(2) Az özvegyi ellátás összege az (1) bekezdés értelmében megállapított beszámítható nyugellátás 50%-a, az árvaellátás összege a beszámítható nyugellátás 30%-a, a félárvát megillető ellátás összeg". pedig a beszámítható nyugellátás 15%-a.
8. § (1) Ha a jelen rendelet hatálya alá tartozó személynek a nyugellátáson felül
a) bármilyen személyes tevékenységből származó, bármilyen elnevezésű (szolgálati viszonyból, önálló, tevékenységből származó, tantiemadó alapjául szolgáló stb.) állandó keresete, vagy
b) bármilyen forrásból (házbirtokból, földbirtokból, tőkevagyonból stb.) származó jövedelme a jelen rendelet alapján részére folyósítható legmagasabb nyugellátás összegét meghaladja, az ellátási a többlet erejéig be kell szüntetni.
(2) Nem lehel az (1) bekezdés a) pontjában említett személyes tevékenységből származó keresetnek tekinteni a betegség, haláleset, vagy súlyos anyagi hatású más esemény folytán nyújtott segélyeket.
(3) Ha az igényjogosult a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításának átmeneti rendezéséről szóló 6180/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 102. szám), illetőleg az azt kiegészítő és módosító jogszabályok alapján járadékot élvez, de a járadék a jelen rendelet alapján járó nyugellátás összegét s nem éri el, a jelen rendelet alapján járó nyugellátást a járadékkal csökkentett összegben: kelt kifizetni.
9. § (1) A jelen rendelet alapján járó nyugellátást, illetőleg átmeneti segélyt a Központi Illetményhivatal folyósítja.
(2) A nyugellátások (átmeneti segélyek) összege, valamint a megállapításukkal és folyósításukkal felmerülő ügyviteli költségek (szakmánymunkadíjak stb.) a Földbirtokrendező Alap költségvetésében biztosítandók.
(3) A Földbirtokrendező Alap a nyugellátások (átmeneti segélyek) folyósításához szükséges összeget a Központi Illetményhivatalnak - igénylésére - havonként átutalja, továbbá a nyugdíjak (átmeneti segélyek) megállapításával és folyósításával felmerült ügyviteli költségeket havonta megtéríti, illetőleg előlegezi.
10. § (1) Ha az, aki a jelen rendelet alapján nyugellátásra támaszt igényt, a 45900/1946. NM rendelet alapján segélyben nem részesül, igényét a vármegyei gazdasági felügyelőséghez beosztott gazdasági munkaügyi felügyelőnél (a továbbiakban: munkaügyi felügyelő) a jelen rendelet hatálybalépésétől, ha pedig az igény a jelen rendelet hatálybalépése után nyílik meg, az igény megnyílásától számított három hónap alatt köteles bejelenteni. E határidő lejárta után bejelentett igények csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha a kérelmező hiteltérdemlő módon igazolja, hogy a határidőt önhibáján kívül mulasztottá el.
(2) Azok, akik a 45900/1946. NM rendelet alapján segélyben részesülnek, az előbbi bekezdés alapján bejelentési tenni kötelesek. Ha igényüket a 45900/1946. NM rendelet értelmében előterjeszteti kérvényük és mellékletei alapján elbírálni nem lehet, a tényállás kiegészítésére és a bizonyítékok becsatolására fel kell őket hívni. Az említett rendelet alapján a segély iránt az Országos Társadalombiztosító Intézethez, illetőleg annak kerületi pénztáraihoz benyújtott kérvény és azok mellékleteit a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez kell áttenni.
(3) A nyugellátást (átmeneti segélyt) az igénynek a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül történi bejelentése cselében, valamint azok részére, akik a 45900/1946. NM rendelet alapján segélyben részesülnek, az 1948. évi június hó 1. napjától kezdődő hatállyal, az említett határidőn túl történő bejelentése esetében pedig a bejelentés napját követő hónap első napjától kell folyósítani.
(4) A 45900/1946. NM rendelet alapján engedélyezett segélyt mindaddig folyósítani kell, amíg a jelen rendelet 11. §-a értelmében alakított bizottság a segélyezett nyugellátása ügyében a jelen rendelet alapján érdemi határozatot nem hoz.
(5) A 45900/1946. NM rendelet alapján az 1948. évi június hó 1. napjától esedékes és folyósított átmeneti segélyek összegét a jelen rendelet alapján az 1948. évi június hó 1. napjától járó összegből le kell vonni.
(6) Az igénybejelentést tartalmazó kérvényhez csatolni kell a nyugdíjjogosultság igazolásához valamint a nyugellátás összegének megállapításához szükséges írásbeli bizonyítékokat (szolgálati szerződést, nyugdíjszerződést, nyugdíjszabályzatot, nyugdíjmegállapító határozatot, születési, házassági, halotti, anyakönyvi kivonatot, hatósági orvosi bizonyítványt, községi bizonyítványt, iskolai bizonyítványt, oklevelet, a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetségének, illetőleg a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének, a vármegyei földhivatalnak bizonyítványát stb.).
(7) A jelen rendelet alapján benyújtott beadványok és mellékletei a közigazgatási illeték alól mentesek.
(8) A munkaügyi felügyelők a beérkezett kérvényeket hetenként összegyűjtve és javaslatukkal ellátva a földmívelésügyi miniszterhez terjesztik fel.
11. § (1) Az igényjogosultságot és a nyugellátás összegét - kérelmező egyéni körülményeit mérlegelve nyugdíjmegállapító bizottság - továbbiakban: bizottság) állapítja meg. Szükség cselén több bizottságot is lehet alakítani,
(2) A bizottság öl tagból áll; tagjai a földmívelésügyi miniszternek két, a pénzügyminiszternek, az igazságügyminiszternek és a népjóléti miniszternek egy-egy kiküldötte. A földmívelésügyi miniszter egyik kiküldöttét az Országos Földhivatal javaslata alapján küldi ki. A bizottság elnökét saját kiküldöttei közül a földmívelésügyi miniszter jelöli ki.
(3) A bizottság üléseire minden cselben meg kell hívni a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetségét, valamint a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségét, amelyeknek egy-egy kiküldötte az üléseken szavazati jog nélkül tanácskozási joggal vesz részt.
(4) A bizottság határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges. A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
(5) A bizottság határozatát a Központi Illetményhivatallal és az Országos Földhivatallal, valamint az igénylővel közli.
(6) A bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kérelmező azonban új bizonyítékok alapján újból kérheti nyugdíjigényének elbírálását.
(7) A bizottság - amennyiben a jelen rendeletből más nem következik - eljárási szabályokhoz kötve nincs, a bizonyítás tekintetében azonban a lehetőséghez képest a polgári perrendtartásról szóló 1911. l. törvénycikk szabályait alkalmazza.
(8) A bizottság elnökének, tagjainak és előadójának a hivatalos időn túl tartott üléseken való részvétel esetén az érdemben elintézett ügyek száma szerint - a földmívelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a Gazdasági Főtanács főtitkára által egyetértésben megállapított mértékű - díjazás jár.
12. § (1) A nyugdíjjogosultságot, vagy a nyugellátás összegét érintő minden változási a Központi illetményhivatalnak nyolc napon belül be kell jelenteni. A bejelentést a nyugellátást élvező személy, illetőleg annak halála esetén hozzátartozója köteles megtenni.
(2) Ha a nyugellátás beszüntetésére okot adó valamely esemény a községi elöljáróságnak (polgármesternek), a gazdasági munkaügyi felügyelőnek, a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetségének, illetőleg a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének tudomására jut, azt (a községi elöljáróság, a polgármester, a munkaügyi felügyelők útján) a Központi Illetményhivatalnak ugyancsak haladéktalanul bejelenteni kötelesek.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdés alapján telt bejelentésből, vagy egyéb hivatalos ólon nyert értesülés alapján a nyugdíjjogosultság megszűnése (pl. a jogosult halála, árva, illetőleg félárva esetében a korhatár elérése folytán stb.) kétségtelenül megállapítható, az Illetményhivatal a nyugellátás folyósításának beszüntetése iránt haladéktalanul intézkedik és erről a földmívelésügyi minisztert értesíti. Minden más esetben a bejelentést, illetőleg a hivatalos úton nyert adatokat a földmívelésügyi miniszterhez kell továbbítani, aki azokat döntés végett az előbbi § értelmében eljáró bizottság elé terjeszti.
(4) A községi elöljáróság (polgármester) köteles az igényjogosultságnak és a nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatok beszerzése tárgyában hozzá intézett hivatalos megkeresésnek, illetőleg magánkérelemnek haladéktalanul eleget tenni. Az igénylő kérelmére az igény jogosultság és a nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatokat és tényeket a volt munkáltató ugyancsak haladéktalanul igazolni köteles.
13. § A jelen rendelet alapján nyugellátásban részesülő személy külföldön tartózkodása esetében a nyugellátás folyósítására nézve a külföldön tartózkodó nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátásának szabályozása tárgyában kiadott 14150/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 260. szám) rendelkezései irányadók.
14. § A R. és az azt módosító vagy kiegészítő jogszabályok végrehajtása során történt igénybevételért járó kártalanítás mértékének megállapításánál a jelen rendelet alapján folyósított nyugellátás összegéi figyelembe kell venni.
15. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg a 6830/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 110. szám) még hatályban levő 9. §-a, valamint a 45900/1946. NM rendelet hatályát veszti. Az utóbb említett rendelet azonban a jelen rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából továbbra is hatályban marad.
(2) A jelen rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszterrel és a népjóléti miniszterrel egyetértésben a földmívelésügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1948. évi június hó 11-én.
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök