9700/1948. (IX. 29) Korm. rendelet
a rögtönbíráskodás korlátozása tárgyában
A magyar köztársaság kormánya az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948: XXIV. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A rögtönbíráskodás kihirdetésének elrendelése tárgyában kibocsátott 9600/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 154. szám) az éjjel vagy felfegyverkezve avagy több személy által együtt és közösen elkövetett betöréses lopás bűntettére (Btk. 333. §, 336. § 3. pont) elrendelt rögtönbíráskodás megszűnik.
(2) Megszűnik továbbá a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában kibocsátott 23700/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 274. sz.) az árdrágító visszaélésnek és a közellátás érdekét veszélyeztető cselekménynek a 8800/1946. ME rendelet 9. § (4) bekezdése alá eső, a gazdasági rend érdekét súlyosan sértő bűntettére, továbbá a közszükségleti cikkek engedély nélkül való kivitelének a 9480/1945. ME rendelet 1. § (2) bekezdése alá eső bűntettére elrendelt rögtönbíráskodás is.
2. § (1) Továbbra is hatályban marad a gyilkosság, szándékos emberölés és rablás bűntettére, továbbá az 1924: XV. tc. 1. §-ában meghatározott robbantószer és robbanóanyag előállításával, beszerzésével, tartásával és használatával elkövetett bűntettekre a 9600/1945. ME rendelettel elrendelt rögtönbíráskodás,
a közforgalmú vaspályák és tömegszállításra rendelt egyéb géperejű közforgalmú közlekedési vállalatok üzemi berendezéséhez vagy felszereléséhez tartozó tárgyak tekintetében, a vaspályák és az említett vállalatok szállítóeszközein szállított ingóságok tekintetében, végül a vaspályák és az említett vállalatok pályaudvarán, üzeméhez tartozó helyiségében vagy területén elhelyezett ingóságok tekintetében elkövetett lopás bűntettére a rögtönbíráskodás kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában kibocsátott 50/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 2. szám) elrendelt rögtönbíráskodás,
a vízáradás okozásának bűntettére (Btk. 429-431. §), az árvíz- és belvízvédelem céljára szolgáló gátak, csatornák, hidak, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak és berendezések, anyagok és felszerelések, az árvíz- és belvízvédelmi jelentőszolgálat céljából felállított távbeszélőberendezések és tartozékaik, úgyszintén a hullámtéri véderdők faállományának
megrongálása, használhatóságuk félbeszakítása vagy gátlása által elkövetett közveszélyű cselekmény bűntettére (1820/1946. ME rendelet 1. §-a, 1939: II. tc. 208. §-a), a vaspályák, vasúti járóművek, vasúti vagy közúti hidak, a vasúti vagy a közúti közlekedés célját szolgáló egyéb berendezések, felszerelések vagy ezekhez tartozó tárgyak szándékos megrongálása, úgyszintén az ilyen tárgyak vagy a vasúti üzem, illetőleg a közútak vagy a közúti hidak létesítésére, helyreállítására vagy fenntartására rendelt anyagok jogtalan eltulajdonítása által elkövetett közveszélyű cselekmény bűntettére (3780/1945. ME rendelet 1. §-ának (1) bekezdése, Btk. 434. §), a postai, a távbeszélői vagy távirói üzem célját szolgáló berendezések, felszerelések, járóművek vagy ezekhez tartozó tárgyak szándékos megrongálása, úgyszintén az ilyen tárgyak, vagy a postai, a távbeszélői vagy a távirói üzem létesítésére, helyreállítására vagy fenntartására rendelt anyagok jogtalan eltulajdonítása által elkövetett közveszélyű cselekmény bűntettére [3780/1945. ME rendelet 1. §-ának (2) bekezdése, Btk. 434. §], a hajók, továbbá a légijáróművek és ezekhez tartozó tárgyak megrongálása által elkövetelt közveszélyű cselekmény bűntettére (Btk. 434., 444. §, 1939: II. tc. 209. §), a villamosenergia fejlesztésére, vezetésére és elosztására szolgáló berendezések és tartozékaik megrongálása, használhatóságuk félbeszakítása vagy gátlása által elkövetett közveszélyes cselekmény bűntettére (1931: XVI. tc. 61. §, 1939. évi II. tc. 208. §), az árvíz- vagy belvízvédelmi berendezéshez vagy felszereléshez tartozó vagy az árvízveszély elleni védekezésre rendelt tárgyak tekintetében elkövetett lopás bűntettére (Btk. 333. §, 1820/1946. ME rendelet 2. §), végül a vízáradás színhelyén vagy közelében elkövetett lopás büntet lére (Btk. 333. §. 336. § 5. pont) a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában kibocsátott 1830/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 44. szám) elrendelt rögtönbíráskodás,
a gyujtogatás bűntettére és a gyujtogatásra szövetkezés bűntettére (Btk. 422-424. §, 428. §) a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában kibocsátott 6330/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 125. szám) elrendelt rögtönbíráskodás és
a lőfegyverek és lőszerek előállításának, tartásának és forgalmának szabályozása, illetőleg bejelentése és beszolgáltatása tárgyában kibocsátott 7150/1946. ME rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűntettre a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése és kihirdetésének elrendelése tárgyában kibocsátott 7200/1946. ME rendelettel (Magyar Közlöny 139. szám) elrendelt rögtönbíráskodás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt büncselekmények tekintetében a rögtönbiráskodás mind a polgári, mind a honvéd büntetőbíráskodás körében az ország egész területén fennmarad és kiterjed az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekmények kísérletére, valamint a tetteseken felül a részesekre (Btk. 69. §) is.
3. § A rögtönbíráskodás korlátozásáról szóló hirdetmény kibocsátására és a további eljárásra a polgári büntetőbíráskodás körében a 8020/1939. ME és a 11800/1945. ME rendeletben, a honvéd büntetőbíráskodás kövében pedig az 1912. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott katonai bűnvádi perrendtartás 437. §-ában és XXVI. fejezetében, valamint az azt kiegészítő jogszabályokban foglalt rendelkezések irányadók.
4. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1948. évi szeptember hó 16-án.
Dinnyéi Lajos s. k.,
miniszterelnök